Nógrádi Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 35-42. szám)
1958-05-10 / 36. szám
6 NÓGRÁDI NÉPÜJSAG 1958. május 10. Nevelési tanácsadó Mit olvasson ifjúságunk?... „Mindent, amit tudok, a könyvnek köszönhetem” — mondja Gorkij a nagynevű szovjet író. „Mond mit olvasol, megmondom ki vagy” — terjedt el a szólás-mondás. A két megállapításból világosan láthatjuk a könyvnek jelentőségét. A jó könyv jó hatást gyakorol az ifjúság erkölcsi fejlődésére, erőt nyújt a mindennapi nehézségek leküzdéséhez, a sikerek elérés séhez, viszont a rossz könyv a ponyva, a szemét elkedvet- lenedést, kiábrándulást, fásultságot von maga után. A jó könyv bizakodó, lelkesült optimizmust kelt bennünk, s körvonalazza előttünk a nagyszerű holnap távlatát, a kommunizmust, amelyért minden haladó embernek, de elsősorban különösen az ifjúságnak becsületbeli, hazafias kötelessége dolgoznia, küzdenie. Az olvasás fontosságának hangsúlyozásán kívül nézzük meg, 'hogy olvas-e és mit olvas a mi fiatalságunk? Vizsgálatok eredményeként megállapíthatjuk, hogy ifjúságunk az elmúlt évek során olvasó ifjúság lett. A KISZ-korú fiatalok mintegy 60—70 százaléka olvas, közülük is elsősorban a tanulók. MIT OLVASSANAK? Szívesen forgatják Gárdonyi, Jókai, Mikszáth, Móricz Zsigmondnak könyveit. Oszt- rovszkii: Az acélt megedzik, Katajev: A távolban egy fehér vitorla, Polevoj: Egy igaz ember, Fagyajev: Az ifjú gárda, Gajdár: Iskola, Borgacov: Az én nemzedékem, Koz- magyemjanszkája: Zója és Sura, Azsajev: Távol Moszkvától című könyveket szinte kapkodják a fiataljaink. Nagyon keresettek a világirodalom klasszikusainak alkotásai is. Ifjúságunk olvassa Tamás bátyia kunyhóját, Tviszt Olivért, Werne, Mark Twain, IIjin és az ifjúsági irodalom más nagy alkotóinak műveit. Olvassák fiataljaink a mi szocialista építésünkkel kapcsolatos könyveket is. így közkedveltek Szabó Pál: Hajdú Klári című munkája, mely a gépállomásokra és termelőszövetkezetekbe vezet el bennünket. Thury Zsuzsa: Francia kislány című műve megmutatja, milyen a gyermekek sorsa a kapitalista rendszerben és milyen szeretettel fordul felélje a' mi: népi demokráciánk. A „Zalai nyár” a városi és falusi gyermekek kapcsolatáról, a közösségi élet vonzó erejéről beszél. Szívesen olvassák fiataljaink Hegedűs Géza: „Útvesztőijét, Sás- di Sándor: „Vándorút vége” <című művét. Palotai Boris: „A sztálinvárosi gyermekek” 'című, Sziráki Judit: „Tisztességes János” című könyvét, és mások műveit, akik a mai témák felé fordulnak. Kántor Zsuzsa: „Práter utca” című könyvében a budapesti Práter utca valóságos •életéről számol be, szépítés, aranyozás nélkül. A REGÉNY HŐSEI 'fiatal fiúk, leányok, ipari tanulók, középiskolások, egyetemisták, akiket a jelszavak sodornak magukkal a nemzeti színű ingoványba. Nem maguk a sorsuk urai, hanem számító hideg fejű agyak, akik bedobták a köztudatba, hogy „sok hiba volt nálunk”, hogy „nem voltunk eléggé magyarok”, hogy „Nyugaton 3 —4 •öltöny ruhája is van a magamfajta fiatalnak... Miért nincs nekem? És miért jöttek ide a szovjet katonák?” „Hiszen mi csak jót akartunk: nemzeti kommunizmust”. „Ez «gy nemzeti megmozdulás, akár csak akkor, 48-ban, s ha győzünk, az lesz az igazi szocializmus. ..” Ügy véljük, elég hamar fátyol! borított sokunk emlékezete a történtekre, s általában túlságosan önteltek vagyunk eredményeinkre, s hajlandók vagyunk elhitetni magunkkal: ma már ifjúságunkat sikerült átnevelnünk, meggyőznünk, már elfeledte az 1956. október havi eseményeket. Pedig sok még a tennivalónk. Beszélnünk kell, vitáznunk, harcolnunk, meggyőznünk. AKTIV nevelésre kell Áttérnünk Ennek egyik jó eszköze a Práter utca. Baktai Ferenc: Székelyek üzenik című könyvére a cím után mindenki felfigyel: Vajon mit üzenhetnek nekünk a székelyek ma, s a lezajlott ellenforradalom után hogyan látja a székelyek helyzetét egy magyar riporter, aki ceruzával a kezében figyeli az ottani életet? Baktai nem ad erre a kérdésre közvetlen feleletet. E helyett elvezet bennünket Bukarestbe, Orosul Stalinba (a régi Brassóba), Marosvásárhelyre, — bemutatja a Déli Kárpátok szép üdülőhelyét, Sinaját. a Fekete tengert, a plojesti olajvidéket, és természetesen az ottani életet. Beszélget sokféle emberrel, a tsz-ek parasztjaitól az üdülők vidám vendégeiig — s mindez így együtt válik üzenetté, amelyből az csendül ki, hogy Romániában békében élnek együtt a népek. Nincs „elnyomott magyarság”, hiába akarták feléleszteni nálunk a sovinizmust, az ellenforradalom sovinisztái. A székelyek békében és munkában élnek, a szocializmusért harcolnak és azt üzenik nekünk, hogy mi is ezt tegyük. A könyv a román és magyar nép barátságának elmélyítését jól szolgálja. Vég nélkül sorolhatnám még a jobbnál-jobb könyveket. Sajnos azonban még mindig találkozunk ponyvákat olvasó fiatalokkal is. Vasúton utazva a vonatban, várótermekben elsősorban, de másutt is deklasszált elemek, zugárusok még mindig terjesztik a szemetet és próbálnak hasznot húzni az ifjúság megrontásából. Valamennyiünknek, de főleg az ifjúságnak résen kell lennie, hogy a mételytől megmentse saját magát. Az elmondottak alapján a különböző szerveknek és vezetőiknek, elsősorban a KISZ vezetőknek, a népművelési dolgozóknak, pedagógusokVASÁRNAPI FEJTORO Ki az ötödik? V. 10. nak és könyvtárosoknak az legyen egyik főfeladata, hogy az eddigieknél fokozottabb mértékben és eredményesebben irányítsák az ifjúság figyelmét a jó könyvek olvasására és lépten-nyomon harcolnunk kell valamennyiünknek a romboló hatású szemét ellen. Éljünk az irodalom adta lehetőséggel, rendszeres olvasással, hiszen az irodalom a népek emlékezete, amelynek százhangú kórusán szólal meg a nép öröme, bánata, gyönyöre, keserve. A jó könyvek adnak erőt, optimista bizakodást a mindennapi élethez, perspektívát a jövőhöz. A könyvek a kulturális forradalom leghathatósabb eszközei. A meglévő 10 százalékos ifjúsági könyvállományunkat a legjobb klasszikus és a mai életet ábrázoló irodalommal, valamint műszaki és mező- gazdasági, továbbá megfelelő pedagógiai-pszichológiai könyvekkel — mert most már azok is vannak — (Dezséri: Fiúk, lányok című serdülőknek való nagyszerű könyve, stb.) sürgősen ki kell egészíteni. A normális helyzetet AKKOR ÉRJÜK EL, ha az ifjúsági könyvek száma az egész könyvállomány számához viszonyítva 12—15 százalékot tesz ki. Társadalmi szervezeteink az állami támogatás és szakszervezeti beszerzéseken túlmenőleg jó szolgálatot tesznek az ifjúság nevelése ügyének, ha a különböző rendezvényeik bevételeinek egy részét jó ifjúsági könyvek vásárlására fordítják. Az egyes intézmények a megtakarított összegeiket akkor fordítják legjobbra, ha azon az ifjúság nevelését elősegítő jó könyveket vásárolnak. Minél több megfelelő könyv vásárlásával, azok helyes méltatásával és ajánlásával segítsük ifjúságunk szakmai és kulturális, emberi, erkölcsi nevelését szocialista szellemben, hogy majd ők is elmondhassák és jó érzéssel vallhassák, hogy „amivé lettem, azt a könyvnek köszönhetem.” JAKAB IMRE ált. isk. igazgató <^rAz Uljanov család Az emberek többségét mindig érdekelte a nagyemberek élete, ifjúsága. Kétszeresen kíváncsi olyan ember fiatalkorára, mint Lenin, akinél többet még senki sem tett az emberiségért. Milyen volt az a család, amelyben az ifjú Lenin olyanná fejlődött, aki egész életét a közösségnek szentelte. Erre választ igyekszik adni ez a film. Érdekessége, hogy nem dokumentációs anyagokból állították össze. Színészek személyesítik meg az Ujlanov család valamennyi tagját, akik úgy élnek az eredeti környezetben, hogy hitelessé tudják tenni: valóban Lenin családját látjuk magunk előtt. Veszélyes ablakok A filmet még ebben a hónapban bemutatja az etesi, litkei, mátraszőlősi, maconkai, jobbágyi és karancskeszi filmszínház. Jobbágyiban a filmvetítés után ankétot rendez a Magyar—Szovjet Baráti Társaság. A forradalmi munkás-paraszt kormány felhívással fordult hazánk lakosságához a takarékosság érdekében. Nem egy bányaüzem van már, ahol 3 fiatalok többezer forint értékű megtakarításról számolhatnak be. Azonban, amíg a bányász fiatalok az ország nehéz helyzetét átérezve, társadalmi munkát szervezve, anyagmentő brigádokat hozVasárnap, május 11. Kossuth-rádió: 8.10: Falusi életképek. — 8.20: Egy falu — egy nóta. — 8.55: Édes anyanyelvűnk. — 9.00: Űj Zenei Újság. — 10.10: Az Ifjúsági Rádió műsora. — 10.50: Tánczesne. — 11.05: Hangverseny. — 12.50: Hétvégi jegyzetek. — 13.00: Népi zene. — 13.30: Százados szenzációk. — 14.00: Magyar művészek operetthangversenye. — 15.05: Hét nap a külpolitikában. — 15.20: Könnyűzene. — 16.00: Szív küldi... — 16.45: Két üzenet — színekkel, vonalakkal. /•— 17.10: Kincses Kalendárium. — 18.00: Tánczene. — 18,20: A Gyermekrádió műsora. — 19.25: Okoskodás a szerelemről sok könnyűzenével. — 20.10: Emberek között... — 20.20: Manón Lescaut, Opera. — 22.10: Hanglemezbemutató. — 22.40: Régi magyar muzsika. — 23.05: Kamarazene. — 0.10 Tánczene. Hétfő, május 12 Kossuth-rádió: 8,10: Reggeli hangverseny. — 9,12: Riportműsor. — 9,27: Filmzene. — 10.10: Óvodások műsora. — 10,30: Vidám, zenés műsor. — 12,10: Népi zene, — 13,00: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13,15: Heti zenés kalendárium. — 14,15: Klasszikus francia operettek. — 14,55: RÁDIÓMŰSOR Napirenden... — 15,00: A Gyermekrádió műsora. 15,20: Iskolások társasjátéka — 15,40: Népi hangszerszólók. — 16,10: Lányok, asszonyok... — 16,25: Kamarazene. —17,00: Könnyelmű lányok — felelőtlen családapák. — 17,15: Tánczene. — 18,10: Nagy mesterek muzsikájából. — 18,45: Ifjúsági őrjárat. — 19,00: Huszka Jenő legszebb operettjeiből. — 20,20: Híres prímások — Magyari Imre. — 21,00: Tudományos híradó. — 21,15: Hangverseny. — 23,10: Tánczene. — 23,38: Verses, zenés műsor. — 0,10: Népi muzsika. Kedd, május 13. Kossuth-rádió: 8,10: Népi muzsika. — 8,40: Májusi dalok. — 9,00: Dalol a május. — 9,40: Szórakoztató orgonamuzsika. — 10,10: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10,25: Balettzene. — 11,00: Kutyaszorító. Regény folytatásokban; — 11,20: A szűcsi, zirci és a novai általános iskola énekkara népdalokat énekel. — 11,40: Magyar siratóénekek. Előadás. — 13,14: Operarészletek. — 14,00: Szórakoztató muzsika.— 14,15: A Gyermekrádió műsora. — 15,05: Operettrészletek. — 15,25: Napirenden..; — 15,30: Egy falu — egy nóta. — 16,10: Árulás Budavárban; Rádiójáték. — 17,00: Beszélgetés a mesterséges holdak visszatéréséről. — 17,15: Opeután egy sor helyen az ab’ak- üveg rámástól együtt kihull. Láttam, amikor az egyik bányász fadarabokkal próbálta rögzíteni a konyha ablakát. — Miért nem lehet az ablakokat úgy elkészíteni, hogy azok ne menjenek tönkre? Amelle tt- hogy tetemes kárt jelent a sok ablakmegrongálódás, a járókelők élete is veszélyeztetve van KENYERES PÁL rahangverseny. — 18,10: Szív küldi... 18,40: Gyári sziréna. — 19,00: Halványkék szerenád. — 20,25: Varjú az ereszen. Rádiódráma. — 21,35: Párizsi képeslap. Előadás. — 21,40: Schubert dalok. —22,15: Könnyű zene. — 23,10: Zenekari hangverseny. — 0,10: Magyar nóták. Szerda, május 14. Kossuth-rádió: 8,10: Népszerű operarészletek. — 9,00: Rádió szabadegyetem.— 9,30: Népi muzsika. — 10,10: A Gyermekrádió műsora. — 10,30: Szimfonikus zene. — 11,45: Kórusok, — 12,10: Tánczene. — 13,00: Lányok, asszonyok. .. 13,15: Operettrészletek. — 14,05: Zenei műszavak nyomában. Előadás. — 14,45 Orosz nyelvlecke. — 15,05 Ifjúsági műsor. — 15,30 Könnyű dalok. — 15,45: Válaszolunk hallgatóinknak, — 16,10: Napirenden... — 16,15: Szív küldi... — 17,00: Hazai körkép. — 17,20: Verbunkosok. népdalok. — 18,10: Gyermekkórus. — 18,45: Mérsékelten ivók klubja. — 19,00: Tánczene. — 19,30: Az Ifjúsági Rádió műsora. — 20,20: Menyasszonyok — vőlegények; — 21,50: Táncdalok. — 22,25: Szimfonikus zene. — 23,33: Könnyű zene. — 0,10: Magyar nóták. (A műsorváltoztatás jogát a rádió igazgatósága fenntartja.) Vízszintes: 1. Aesopusi műfaj, 9. A felsőfok szócskája, 10. Régi magyar szó, 12. Ö — németül, 14. Magábazár- kózott, a világtól elvonult, 17. Fordított kicsinyítő képző, 18. Hangszerkellék, 20. Rangjelző szó, 21. Szent tárgy, állat, 23. Mutatószó, 24. Dunántúli város, 26. Bibliai alak, 27. Dunántúli város, 29. A testrész, 32. Felkiáltó szó, 33. Pata közepe, 35. Igevégződés, 37. YE, 42. A szélén ken!, 43. így — latinál, 45. Súlyt állapított meg, 46. Idegen pénzegység (y=i), 47. Közvetítő állomás, 49. Kicsinyítő képző, 50. Görög betű, 51. Színes pillangó, 55. Kevert gaz, 56. Toulon része, 58. Félig eped, 63. Latin kettősbetű, 64. Bal — németül, 66. Azonos hangzású betűk, 67. Gömbölyded, 69. Lélek mérnöke, 70. Zeto- rok m. hangzói, 72. Mezőgazdasági szerszám, 73. Nagy Károly, 74. Nógrádi község, 75. Vissza: fedd, 76. Német névelő, 78. Keleti állam, 79. Vissza: vajon keresztül? 80. Humoros történet, 81. „Félretett” kártyalap. Függőleges: 2. Rangjelző szó, 3. Római császár volt, 4. Szófaj, 5. Tárgyeseti kérdőszó, 6. Megtörtént dolog, 7. Vissza: régi római pénz, 8. Állat, 11. A vízlelőhely, 13. Európai város, 15. Kalandos útiregényíró (Károly), 16. Név is van ilyen, 17. Az ital, 19. Idegen tagadószó (kiejtve), 22. Ábra, 24. Gairam része, 25. Egyiptomi napisten, 28. Testrész, 30. Ugyanaz, mint függ. 5. sz., de személyre, 31. Vág, ’33. A kétélű állat, 34. Bizonyos helyre irányít, 38. Enni ad, 40. A függ. 13. sz. közepe, 41. Részvénytársaság, 42. Tisztító eszköz, 44. Épület mély része, . . . sor, 46. A Dorog kapuvédője, 48. Saját , bőrükön tapasztalják, 50. A , mértani fogalom, 52. Méh- lakás, 53. Vissza: vajon keresztül? 57. öreg harcos, 59. Hajnalodik, 61. Európai nép, . 62. Őrhely, 63. Építő, 65. Fel- i kiáltószó, 68. Azonos betűk, ■ 70. Razzia, de csak a vége ■ felé, 71. „Kemény vitéz”, 77. Ételízesítő, 79. Létezik. Az oó és az öő betűk kö- ’ zött nem teszünk különbséget. Mai rejtvényünkben négy nevet rejtettünk el. Ezek kezdőbetűi helyes sorrendbe rakva egy ötödik nevet adnak. Ez a név küldendő be, valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény. Beküldési határidő: május 14. A borítókra írjuk rá: Rejtvény! Lapunk április 26-i számában megjelent fejtörő helyes megfejtése: Szigetvár ostroma — A murányi Vénusz — Sophokles drámájának hősnője —> A mai Erdély területén. Könyvjutalmat nyertek: Nagy Edith Ludányhalászi, Ujváry László Balassagyarmat, Ivony István Salgótarján. Az ünnepi fejtörő helyes megfejtése: — Minél kevesebb ünnepi frázist és minél több hétköznapi tettet, — Az állam én vagyok, — A könyv elégetése nem válasz a könyvre. Könyvjutalmat nyertek: Kerekes Jánosné Szurdok- püspöki, Dr. Deák Ferenc Salgótarján, Török Imre Nagybátony. A könyveket postán küldjük el. nak létre, hogy minél több forintot tudjanak megtakarítani, addig a nagybátonyi bányaváros építői többezer forintot érő i anyagokat kezelnek csáki szalmájaként. Az elmúlt vasárnap a bányavárosban jártam, s amit láttam, nagyon elszomorító volt. Meg szeretném kérdezni az építészet vezetőit, mi a véleményük arról, hogy egymás
