Nógrádi Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 35-42. szám)
1958-05-10 / 36. szám
1958. május 10. NÖGRÁDI NÉPÚJSÁG A Magyar Honvédelmi Sportszövetség IV. Országos Konferenciája után A Magyar Sportszövetség Honvédelmi ; év április 19—20-án tartotta IV. Országos Konferenciáját. Fehér Lajos elvtárs, pártunk Politikai Bizottságának tagja hozzászólásában elmondta, hogy a párt sokat vár a Magyar Honvédelmi Sport- szövetségtől a lakosság honvédelmi nevelése, a fiatalok politikai és szakmai kiképzése terén. Szövetségünk fő feladata az MSZMP és a forradalmi munkás-paraszt kormány határozatainak az ismertetése. Tagjait, valamint a lakosságot a szocialista hazafiság, és a proletár nemzetköziség szellemében neveli, hogy hazánkat és pártunkat forrón szeressék. Arra neveli tagjait és a lakosságot, hogy a felszabadító Szovjetunió és a népi demokratikus országok iránt tanúsítson törhetetlen barátságot, a belső és külső ellenséget pedig gyűlölje. Feladatunk tudatosítani az ország védelmének szükségességét. Szövetségünk tagjai és a lakosság körében népszerűsíti a honvédelmi sportokat, fejleszti tagságának és a lakosság katonai ismereteit, felkészíti a fiatalokat a katonai szolgálatra, s a leszerelt katonákat bevonja a szövetség munkájába. Szövetségünk feladata az is, hogy ápolja a tagság és a lakosság körében népünk dicső szabadságharcainak történelmünk forradalmi és honvédő hagyományaink emlékét. Politikai felvilágosító munkával igyekszik elmélyíteni a dolgozókban, elsősorban a bevonulás előtt álló fiatalokban a fegyveres erők szeretetét. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség IV. Országos Konferenciája nagy segítséget nyújtott megyénk szervezeteinek is, munkánk további eredményes végzéséhez. Pártunk 1957. májusi határozata után megyénkben is megkezdődött a Magyar Honvédelmi Sportszövetség szervezeteinek létrehozása. Ma már több, mint 40 alapszervezetünknek közel 2 000 tagja van. Közel 100 előadást tartottunk, több mint tízezer dolgozó részvételével. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy dolgozóink szívesen hallgatják ezeket az előadásokat, érdekli őket, sőt kértek bennünket, hogy rendszeressé tegyük az ilyen és hasonló témájú előadásokat. Motorosklubunk keretén belül megyénk területén 5 tanfolyam működik, ahol a fiatalok a személy- és tehergépkocsi vezetést sajátítják el. Motoros- és kerékpárversenyzőink eddigi szereplésük alatt több erős mezőnyű versenyről szép helyezéssel tértek haza. A megyei lövészklubunk országoshírű. Kitűnik a klubon belül végzett munkájával és lőered- ményével a Décsey-család. Lövészklubunk megépítette az ország egyik legkorszerűbb lőterek Rádiósaink televíziót építenek. Tervbe vették, hogy kellő támogatással, a Pécskőn megépítik a televízió reléállomását. Repülőklubunk közel 40 fiatallal ismerteti meg a repülés szépségeit, és sajátítják el a fiatalok a bátrak sportját, az ejtőernyőzést. E pár kiragadott tény és kezdeti eredményeink azt igazolják, hogy megyénkben van talaja a Magyar Honvédelmi Sport- szövetség további, még eredményesebb munkájának. Meg kell mondanunk, hogy eredményeink elérésében nagy segítséget nyújtottak a társadalmi aktívák, akik időt és fáradtságot nem kímélve végezték, és végzik a szövetség munkáját. Köszönet és elismerés nekik. Hogy megyénkben szövetségünk ki tudott bontakozni, eddigi munkáját nagyban segítették a párt- és tanács szerveink vezetői is, akik javaslataikkal, problémáink elintézésével járultak hozzá szövetségünk segítéséhez, irányításához. Tapasztalható ez főleg Balassagyarmaton a járási pártbizottság és a KISZ- bizottság részéről. A KISZ a járási bizottsággal közösen megbeszélve az ifjúgárdisták foglalkoztatását az MHS fogja végezni. Ugyanez elmondható a szécsényi járási párt- bizottságról is, ahol főleg a tartalékos tiszti tagozatok szervezésében és irányításában nyújtottak nagy segítséget, de sorolhatnánk még több példát is. Tapasztalható azonban még az is, hogy egyes oártalapszervezeti vezetők és tanácsi vezetők nem ismerik eléggé a szövetséget, annak problémáit, éppen ezért a kellő segítséget, irányítást nem is tudják megadni. Feladatunknak tekintjük, hogy széles körben ismertessük szövetségünk feladatát, hogy több és több községi vezető tudjon segítséget és támogatást nyújtani szövetségünk munkájához. Az országos konferencia határozatának végrehajtása nehéz, de szép feladatokra kötelez bennünket. Feladatunk, hogy a meglévő alapszervezeteinket politikai, és szervezeti téren stabilakká, életképesekké tegyük. így sokkal köny- nyebb lesz a kiképzési és sportfeladatok végrehajtása. Remélhető, Hogy 1959-ben a lövészcsapatok szervezése is megindul, sőt a határozat is kimondja, hogy a következő évben már járási versenyeket kell szervezni. Széles körben kell ismertetnünk a haditechnika fejlődését és eredményeit, a szocialista tábor hadseregeinek fegyvereit és ezáltal elérni, hogy növekedjen a dolgozóknak a szocialista tábor erejébe vetett hite. Ismertetnünk kell a tömegpusztító fegyverek hatását és az ellenük való védekezés módját. Fel kell vennünk a harcot a szocialista hazánk építését és védelmezését gátló káros nézetek és elméletek, elsősorban a pacifizmus, nacionalizmus, sovinizmus és revizioniz- mus ellen. Legközelebbi feladatunk az, hogy az országos konferencia határozatából helyileg mérjük fel erőinket, terveinket, hogy megyei, járási és alapszervi vonalon mit kell tennünk e nagy jelentőségű határozat megvalósításáért. A helyi feladatok megbeszélése és kidolgozása elnökségi üléseken és taggyűléseken lesznek a közeljövőben megtárgyalva. Hazánk szabadsága, szocialista építő munkánk védelme legszentebb kötelességünk. Dicső szabadságharcos elődeinkhez méltóan fáradhatatlanul küzdjünk a béke biztosításáért, a szabadságszerető népek közötti baráti kapcsolatok elmélyítéséért. Ne feledjük, hogy még gyárainkban, földjeinken, iskoláinkban, kutatóintézeteinkben a szocialista Magyarország jövőjéért munkálkodunk, addig az imperialisták új, az eddigieknél pusztítóbb háborúra készülnek és minden eszközzel arra törekednek, hogy aláássák népi demokratikus rendszerünket, hogy újra a tőkéseket és föld- birtokosokat juttassák hatalomra. Járuljunk hozzá szocialista hazánk védelmi képességének fokozásához, vegyünk részt a fegyveres erőket segítő munkában, mely 'fegyveres erők pártunk vezetésével, szövetségben a szocialista tábor testvéri hadseregeivel gátat tudnak vetni az imperialisták háborús törekvéseinek. Szalai Gáspár MfíS megyei elnök Magyarország exportja 1957-ben Hazánk export forgalma 1957-ben 5.8 milliárd deviza forint volt. Ez az összeg az 1938-as év export-volumeiné- nek több mint tízszerese. Hazánkban végbement társadalmi és gazdasági átalakulás következményeként exportunk iránya és összetétele a fel- szabadulás előtti évekhez viszonyítva erősen megváltozott 1945. előtt az ország félfeudális, félgyarmati helyzetének megfelelően túlnyomóan mezőgazdasági termékeket exportáltunk. Ma már az iparosítás eredményeként számos új cikk, például különböző szerszámgépek, autóbuszok, traktorok, bőrkonfekció, gyógyszer stb. jelent meg az export listán. A felszabadulás előtt exportunk zöme Németország és más nyugati országok felé orientálódott. Ma máp kivitelünk főleg a baráti Szovjetunió és a többi szocializmust építő népi demokratikus országok felé irányul. Térképünkön íi legjellemzőbb árucikkek feltüntetésével hazánk legfontosabb exportterületeit mutatjuk be. Lengyel párt- és kormányküldöttség érkezett hazánkká Pénteken érkezett hazánkba a lengyel párt és kormányküldöttség a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására. A küldöttséget Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Jozef Cyrankiewicz elvtársak vezették. A lengyel nép vezetőit Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, államminiszter és dr Miinnich Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke fogadta. A két ország vezetőinek találkozása elősegíti a politikai, Közép-Európa legmodernebb kenyérgyárá ban Sosem hittem volna, hogy így is lehet kenyeret sütni. — Ilyen ragyogóan tiszta, hűvös, laboratóriumnak tűnő épületben. A régi pékségekre jellemző hőségnek, hajszoltságnak még a nyoma sincs itt. A dolgozók fizikai erejére szinte alig van szükség. Halkan, óramű pontossággal végzik munkájukat. Mindez Bratiszlavában van, Közép-Európa legmodernebb kenyérgyárában. Az építkezés még nincsen befejezve. Az üzem prototípus. Próbaépítkezés. Ahogy a gyakorlat megkívánja, úgy változtatnak, újítanak, javítgatnak rajta. De már így is csodálatos. Megint egy nehéz munka lett a múlté. Az ember, amikor végigmegy az üzemen, arra gondol, hogy ime a jövő, mert a prototípust a következő években szokszáz hasonló fogja követni, nemcsak Csehszlovákiában, hanem a többi népi demokratikus országban is. Az életei jelentő kenyér nem szívja ki sok-sok ezer ember életre- jét, mire a dolgozók asztalára kerül. A mag termelése és őrlése után a kenyérré válás utolsó állomását is úgy automatizálják, hogy az ember csak az irányító szerepét ját- sza. A kenyérgyárhoz malom is tartozik. A kapun gabonát hoznak be, és kenyeret visznek ki. És mindezt hihetetlen gyorsasággal. Három kemence van, amelyekben egyenként 18 kg kenyér sül meg 68 másodperc alatt. 45 mázsa kenyeret sütnek naponta. Három műszakban dolgoznak az üzemben, egy műszakban csak 16 ember van az épületben és nyolc óra alatt másfél vagon kenyeret készít. Az épület több emeletes, a lisztet szívóberendezéssel húzzák a magasban fekvő tartályokba. A kelesztés három fokú. Legfölül a kovász készül. Automatikus szabályozó irányítja az öt tartályban kelő tészta forgását a keverő alatt, amely négy perc alatt kever meg 90 kiló kenyérhez szükséges tésztát. Egy munkás ügyel az egész folyamatra. Föntről számítva az utolsó emeleten egyszerre érkezik a tésztakeverőbe a kovász és a liszt, egy tartályban 600 kg tészta készül. Öneséssel kerül az egy emelettel lejjebb lévő tartályokba, végül a földszinten lévő transzport-kosarakba. Lenn az adagoló és mérő úgy van beállítva, hogy az egész folyamat pontosan any- nyi ideig tart, amennyi a keléshez kell. A szalag tempója és hőmérséklete is olyan, hogy az automatizált kemence minden 68 másodpercben 18 kg megkelt kenyértésztát kapjon. A harmadik kemence még nem működik, ott a terv szerint már nem lesz szükség emberi munkaerőre a kenyér berakásához, mert azt hidraulikus berendezés emeli be a kemencébe. A hall, ahol az adagolók, a szalagok és a kemencék állnak, már most is kellemes hőmérsékletű, de még jobb lesz, ha megoldják a tervezett automatikus klimatizálást. Nincs még kész a központi diszpécserszolgálat sem. Ha elkészül, egyetlen ember szeme előtt játszódik le az egész folyamat egy táblán. A legkisebb fennakadás esetén le tudja állítani az egész üzemet egyetlen gombnyomással. Az üzemnek saját laboratóriuma is van. A kenyeret nem sütés után vizsgálják csupán, hogy megfelel-e, hanem közben a búzát, a lisztet, az élesztőt, a félig kelt tésztát, szóval: végig követik az egész folyamatot. Ha népi demokráciánk csak olyan tempóban fejlődik a következő tizenhárom évben, — mint a felszabadulás óta eltelt tizenhárom év alatf, akkor 1970-ben azzal az érzéssel ehetjük majd a kenyeret, hogy senki sem hullatta a verejtékét érte. T.—L.-né gazdasági és kulturális kapcsolatok erősödését. Lengyel vendégeink személyesen is meggyőződhetnek arról, hogy a magyar nép őszinte barátként kíván élni valamennyi demokratikus országgal. Exportcikkeink legfontosabb vevői 1957-ben a következő államok volták (export millió deviza forintban): 1. Szovjetunió (1254), 2. Csehszlovákia (880). 3. Német Demokratikus Köztársaság (578), 4. Német Szövetségi Köztársaság (367), 5. Kína (349), 6. Jugoszlávia (262), 7. Lengyelország (251), 8. Ausztria (196), 9. Egyiptom D53), 10. Nagy-Britannia (150), 11. Olaszország (145), 12. Románia (142), 13. Svájc (139), 14. Franciaország (92). 15. Hollandia (77), 16. Bulgária (70), 17. Brazilia (48), 18. Belgium (70), 19. Svédország (44), 20. Argentína (21). 400 milliót lehet nyerni Ez a felvillanyozó felhívás nem egy találékony kapitalista reklámfőnök tollából származik, akinek vonzóerejű szamra van szüksége írásához. Ezzel a 400 millióval, amelyet meg lehet nyerni, sokkal többről van szó. Múlt év őszén megtartották Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának 33. ülését, hogy megtanácskozzák az első német munkás-paraszt állam további gazdasági és politikai fel- emelkedését és megfelelő határozatokat hozzanak. Ennek során egyik vezető elvtárs a következőket mondotta: „Az anyagköltségek alkotják ma még népgazdasági ráfordításaink legnagyobb részét. Ha üzemeink évenként csak egy százaléknyi anyagot takarítanak meg, úgy ez ugyanannyi idő alatt legalább 400 millió márka megtakarítást jelent. Ezzel a megtakarított anyaggal kereken 800 millió márka értékű további gyártmányt lehetne termelni.” Néhány nappal később a „Neues Deutschland”, a párt központi lapja első oldalán vastagbetűs címfelirat hirdette: 400 milliót lehet nyerni ! Sok bányász, gépépítő, mérnök és építőmunkás válaszolt jó tettekkel a felhívásra. Nemrégiben Lipcsében széleskörű kiállítást rendeztek, amely példákon mutatta be a nagyszámban érkező üzemi küldöttségeknek, hogyan lehet anyagtakarékosság révén többet termelni. A harc az egy százalékért és az ebből adódó 400 millióért mindenütt fellángolt, és a termelési értekezleteken a dolgozók naponta újabb javaslatokat tesznek olyan munkamódszerek kialakítására . vonatkozóan, amelyek segítenek ezt a célt megvalósítani és életszínvonalunkat emelni. Most már megmutatkozik, hogy 400 millió márkánál többet is lehet nyerni a népgazdaság számára. Erich AH, az Ernst Thälmann gépgyárban néhány hónap alatt több mint 5000 kg anyagot takarított meg. Ezeket az esztergált alkatrészeket megtakarított anyagból készítették a magdeburgi „Ernst Thälmann” gépgyárban.
