Nógrádi Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 35-42. szám)

1958-05-24 / 40. szám

4 nógrádi népüjság 1958 május 24. Köszöntjük az Egri Gárdonyi Géza Színház művészeit Hosszú viták, de eredmé­nyes tárgyalások után csü­törtökön este jelentős lépés­hez ért el városunk, Salgó­tarján és megyénk kulturális élete. Ezen az estén mutat­kozott be Salgótarján dolgo­zói előtt a tehetséges mű­vészekből egybekovácsolódott Egri Gárdonyi Géza Színház együttese. A siker már az első napon sem maradt el, s a hálás közönség nagy tapsok­kal köszönte a szereplők nagyszerű alakításait, az él­ményben, szórakozásban gaz­dag több mint két órát. Salgótarján közönsége az első este szivébe zárta kedves vendégeit, a szín­ház valamennyi művészét, zenészét, összes dolgozó­ját. Hiszen arról győződhettek meg: legfontosabb számukra a nemes szórakozás biztosí­tása, a dolgozók, a színház- látogatók kulturális nevelése. A szórakoztatáshoz éppen hozzájárult Jacobi: „Sybill” operettje. Salgótarján és megyénk 1 színházlátogató közönsége kí­vánságának is eleget teszünk, amikor szeretettel köszöntjük a színház művészeit, dolgo­zóit. Köszöntőnkben azonban beszélni kell arról, hogy ne­mes és szép feladatot vállalt magára az Egri Gárdonyi Gé­za Színház együttese, hiszen munkájával azt a hézagot kí­vánja pótolni Salgótarjánban és a megye más városaiban, községében, amelyet hosszú éveken át csak imitt-amott sikerült néha-néha tartalom­mal megtöltetni. Ezt a tartalmat várják most a dolgozók az egriektől. Ez pedig nagy feladat, fe­lelősségteljes munka elé állítja a színház vala­mennyi tagját. Az első esti előadáson arról kellett meggyőződnünk, hogy ezt a felelősséget át is érzik valamennyien, s tudásuk leg­javával törekednek a nemes hivatásuk betöltésére. Sokat várunk az egri mű­vészektől. Azt várjuk, hogy tartalmában sokat mondó, él­ményekben gjazdag alakítá­sokkal kössék le a színház- látogatók figyelmét, s kielé­gítsék mind azt a kívánal­mat, amit Salgótarján és a megye dolgozói irántuk tá­masztanak. Igazságtalanok lennénk azonban, ha csak a művé­szek felé támasztunk kíván­ságokat. Szükséges, hogy a színházlátogatók is ér­demében bírálják el az alakításokat, s tetszésü­ket nyilvánítsák is — a színészek számára any- nyira fontos — munkájuk elismerését célzó tapsok­ban. A megye, a város vezetői sokat tettek azért, hogy biz­tosíthassák a művészek za­vartalan munkáját, biztosít­sák az előadások élvezetét. Ne mondjunk többet, a sok kö­zül csak annyit: emelték színpadot, hogy jobbak legye­nek a látási viszonyok. Űj reflektorokat biztosítottak hogy jobb legyen a színpad megvilágítása stb., stb. Most már csak az van hátra, hogy a színészek és színházlátoga­BalassagyarmaH úttörő és KISZ híradó — Jólsikerült vezetőképző túrát rendeztek 18-án a járás úttörő vezetői és pedagógusai A túrán 67-en vettek részt. — Négyszáz négyszögöl föl­det kapott megművelésre és két malacot felnevelésre c honti úttörő csapat a helybeli tsz-től. — Több mint 2200 úttörő vés részt holnap a körzeti úttörc seregszemlén Balassagyarma­ton, Mohorán, örhalmon Szendeváralján, Nógrádköves den és Dejtáron. ták jól érezzék magukat a város művelődési otthonában. örömmel nyugtázzuk az Eg­ri Gárdonyi Géza Színház művészeinek megérkezését. Örömmel vesszük tudomásul, hogy május 22-rtől július else­jéig Salgótarjánban és me­gyénk bányatelepein, közsé­geiben vendégszerepeinek. Örömmel vesszük, hogy a könnyű műfajú operet­tek mellett ott találjuk műsorukon a „Szenteltvíz és kokain” című új fran­cia vígjátékot, Schiller: „Ármány és Szerelem” tragédiáját, Rachmaninov szovjet író nagysikerű „Viharos alkonyat”-át, vagy éppen Madách „Em­ber Tragédiájá”-t. Az utóbbi azért is érdekes számunkra, mert a tervek szerint a város egyik sport­pályáján létesített szabad­téri színpadon kerül bemuta­tásra, s a külön vonatok és autóbuszok indításával lehető­ség nyílik arra, hogy a me­gye számtalan dolgozója meg­tekintse azt. Örömmel üd­vözöljük, hogy minden héten csütörtöktől vasárnapig Salgó­tarján lakói, a hét többi nap­jain Nemti, Ján os-akna, Nagy- bátony, Mizserfa és más köz­ségek lakói tapsolhatnak az egri művészek alakításainak, Köszöntjük még egyszer a színház valamennyi dolgozó­ját. Kívánjuk, hogy sikerek­ben gazdag munkát érje­nek el Salgótarjánban és a megye más városában, községében. Munkájukért, fáradtságukért hálás lesz megyénk minden színházszerető dolgozója. Somogyvári László A társadalom felelőssége as ifjúság nevelésében-i s­"i i­Népi demokráciánk és pár­tunk nagy gondot fordít az ifjúság nevelésére, s meg van adva fiataljainknak a lehető­ség úgy a munkához, mint a szórakozáshoz egyaránt. Biz­tosítja államunk az ifjúság in­gyenes, rendszeres egészség- ügyi ellenőrzését, a fiatalok tízezreinek ingyenes, vagy kedvezményes üdülését. Ját­szóterek, kulturházak és egyéb szórakozóhelyek állnak fiataljaink rendelkezésére. Ha összehasonlítjuk az 1938. évi tényszámokat az 1956—57—58. év tényszámaival, akkor eh­hez különösebb kommentárt fűzni nem igen kell. Ennek előrebocsátásával mégis megállapíthatjuk a fiatalok, az ifjúságunknak egy része meg hagyta magát téveszteni az ellenforradalmi demagógia által, és az ellen- forradalom hatása nem ment el nyomtalanul, mivel ifjúságunk egy részénél er­kölcsi és politikai lazulást ha­gyott maga után. Az ellenséges befolyás fia­taljaink közé egyrészt ellen­séges beállítottságú szülők, pe­dagógusok és egyéb ellenséges elemek útján talált talajra, aminek kihatásai esetenként még napjainkban is érezhetők: megnyilvánulások a munka- fegyelem, magatartás, tanulás területén, neveletlenség, ese­tenként még a huligánkodás is. Ifjúságunknak nagyon ke­ményen talpra kell állnia, hogy azt a szégyenfoltot, amit az ifjúságnak egy kis csoport­ja az egész ifjúságra hozott, lemossa. A mi feladatunk, a társadalom feladata, hogy a fent felsorolt hibáktól, hiá­nyosságoktól — amelyeknek felszámolását ifjúságunk meg­kezdte, — minél gyorsabban megszabaduljon és ifjúságunk az őt megillető helyre kerül­jön. A SZÜLÖK NEVELŐ MUNKÁJA jöhet elsősorban számításba, I amelynél nagy jelentőséggel I bir a rendezett, harmonikus családi élet. Azonban semmi körülmények között nincs jó kihatással a rendezetlen csa­ládi élet, különösen a gyer­mekek előtti cívódás, vagy a családon belül a szülő mér-. téktelen italfogyasztása. A szü­lői felügyelet rendszeres gya­korlása rendkívül sok segítsé­get jelenthet, különösen £ kamaszkorban lévő ifjak ma­gatartásának formálásban. Helyes, ha a szülők tárgyi­lagosan megvizsgálják gyer­mekeik fogyatékosságait, ta­nulásukban beállt lazaságo­kat. Helytelen, ha a szülők serdülőkorban lévő fiatalok­nak túl sok pénzt adnak, amelynek következménye a könnyelműség, az adás-vétel (csencselés)-ben való lekötött­ség. esetenként még italfo­gyasztásban is megnyilvánul. AZ ISKOLAI NEVELÉS A szülők és pedagógusok közötti kapcsolat nem minden esetben kielégítő. Vannak ál tálában szülői értekezletek — mert azokat meg kell tartani — de azok tartalmában sok a hiányosság. Nem minden esetben őszintén, nyíltan, fél­reérthetetlenül tárják fel az iskolában előforduló hibákat. A szülők is csak akkor kere­sik fel a nevelőket, amikor már baj van. A pedagógusok viszont ezt még akkor is ke­vésbé teszik meg. Pedig mind­két részről az ifjúság nevelé­sének érdekében kölcsönös, se­gítő és bizalmat gerjesztő kap­csolatnak kell kialakulnia. Fel kell vetni azt is, hogy egyes pedagógusok türelmet­lenül és nem mindig segítő módon foglalkoznak ezzel az igen fontos és jelentős prob­lémával. Nem tanulmányoz­zák megfelelő módon a hi­bák okait, azoknak előidézőit és kevés az a megelőző foglal­kozás, amivel elejét vennénk ezeknek a dolgoknak. Városukban igen gyakori jelenség például a közlekedés területén, vonaton, autóbu­szon, hogy a fiatalok az idő­sebbeket ellökik, nem tanúsí tanak előzékenységet, tisztele­tet az idősebbekkel szemben. A járdán négyesével, ötösével haladnak, az idősebbeket le­szorítják a járdáról, ha akad — sajnos elég kevés — aki megszólítja őket, utólagosan különböző megjegyzésekkel el­távoznak. Nem igaz, hogy mindezeket nem lehetjie megakadályozni, csak ezekkel a kérdésekkel foglalkozni kell. Sajnos, akadnak olyan pe­dagógusok is — különösen akik egyik lábbal a vallás, másik lábbal a marxizmus te­rületén állnak, hogy egy ki­csit kárörvendően mosolyog­va veszik tudomásul a meg­lévő hiányosságokat. Nekünk szeretni kell a fia­talokat, az ifjúságot. Vissza kell utasítani mindazt, hogy ifjúságunk felé az ellen- forradalmi tevékenységgel kapcsolatos hibákat általáno­sítani próbálják. Vissza kell utasítani azokat is, akik a ne­velő munkában meglévő hi­bákat, hiányosságokat általá­nosítják. De ugyanakkor fel kell hívni a figyelmét mind­azoknak, akik ezen a terüle­ten dolgoznak: komoly a fe­lelősségük, amely a szocialista embertípus kialakítása terüle­tén akár egyesekre, akár kol­lektívára hárul, hogy bizalmat gerjesztően, szeretettel, segítő módon, ne fél kézzel, hanem két kézzel, a szülők segítsé­gével javítsák ki a meglévő hibákat. Hisz’ ehhez nagyon komoly segítséget tudnak nekünk nyúj­tani a még jelen pillanatban fiatal, tevékenységében har­cos, kezdeményező, segíteni kívánó KISZ-szervezeteink is. Itt is fel kell hívni a KISZ szervezetek figyelmét, hogy jobban a fiatalok érdeklődése felé kell fordulni. AZ IDŐSEBBEK SEGÍTÉSE RÁDIÓMŰSOR Vasárnap, május 25. Kossuth-rádió: 8.10: Falusi élet­képek. - 8.20: Egy falu - egy nó­ta. — 8.40: üzenetek a Budapesti Ipari Vásárról. - 9.00: Édes anya­nyelvűnk. — 9.05: Uj zenei Újság. 10.00: Lehár: Részlet a Cigány­szerelemből. - 10.10: Csinn-bum! A Magyar Rádió gyermekcirku­sza. — 11.00: Népszerű zenekari hangverseny. — 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. - 12.50: Hétvégi jegy­zetek. — 13.00: Szív küldi... — 13.40: A XXI. századból jelentik. — 14.00: Hanglemezparádé. - 15.05: Hét nap a külpolitikában. - 15.20: Operettrészletek. - 16.10: Verses összeállítás. — 16.30: A novai föld­művesszövetkezet vegyeskara nép­dalokat énekel. — 16.45: Egy mű­vésztelep lakói. Látogatás Szent­endrén. — 17.10: Schiller verse: A kesztyű. — 17.15: Figaro házassága. > Részletek Mozart operájából. — 18.00: Kincses Kalendárium. — 18.50: A Magyar Rádió tánczene­kara játszik. - 20.10: Emberek kö­zött ... — 20.20: Román történet a hűtlen feleségről. - 22.30: Liszt: Requiem. — 23.30: Régi lemezeink­ből. - 0.10: Dalok. Petőfi-rádió: 8.00: Orgonaművek. — 8.30: Az evangélikus egyház fél­órája. — 9.00: Könnyű dalok. - 9.30: Miska bácsi lemezesládája. — 10.10: Szív küldi... - 11.00: Szél­rózsa ... — 11.40: Tánczene. — 12.00: Közkedvelt lemezeinkből. — 12.20: Idegenek Párizsban. Regény- részlet. — 12.50: Művészlemezek. - 14.10: Tamás úrfi, mint detektív, j Rádiójáték. — 15.10: Merre tart a I magyar mezőgazdaság? - 16.00: ! Epizódok Monteverdi életéből. - 1 17.10: Tánczene. - 17.40: Az obsi­tos. Garai János költeménye. - 18.00: Kórushangverseny. - 18.50: A város peremén. Riportműsor. - 19.00: Irodalmi összeállítás. — 19.45: Fúvószene. - 20.00: Prágai tavasz. 1958. Hangverseny. - 21.10: Kelléri Dezső írása. — 22.25: Operettdalok. Hétfő, május 26. Kossuth-rádió: 8.10: Reggeli hangverseny. — 9.10: Riportmű­sor. — 9.25: Filmzene. — 10.10: Óvo­dások műsora. — 10.30: Szívesen hallgattuk. - 11.30: Üzenetek a Budapesti Ipari Vásárról. — 12.10: Népi muzsika. —13.00: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.15: Heti ze­nés kalendárium. - 14.15: Operett­részletek. — 14.55: Napirenden. - 15.00: A Gyermekrádió műsora. - 15.20: Takltá. Iskolások társas­játéka. — 15.40: Üzenetek a Buda­pesti Ipari Vásárról. — 16.10: Lá­nyok, asszonyok. — 16.25: A „Wei ner vonósnégyes” játszik. - 17.00 Az egyéni takarékosságról. 17.15: ötórai tea. - 18.10: Népdal csokor. — 18.45: Ifjúsági őrjárat.- 19.00: Operettrészletek. — 20.15 Szimfónikus zene. — 21.10: Esz Tamás. Emlékezés. — 22.40: Tánc zene. — 23.20: Bach művek. - 0.10 Szendlay László és zenekara-ját szik. ­Petőfi-rádió: 14.20: Az Ifjúság Rádió műsora. — 14.40: Zenekai hangverseny. — 15.40: Verses mű sor. — 16.00: Emeszaksz: Hogya élnek a halászok — kórusszvit. 16.30: Külpolitikai kalauz. — 16.41 Orosz operaáriák. - 17.10: Antoni Vivaldi. Előadás. - 18.10: A pu mögött. Jegyzetek. - 18.25: A bí rátság hullámhosszán. - 18.35: Z< n#>lrnH haneuprcpnv. — 18.05: A 18.45: Fúvószenekaraink munkájá­ból. — 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. — 19.15: Népi muzsika. — 19.45: Közgazdasági műsor. - 20.00: Esti hangverseny. — 21.25: Megnyergelt szélfolyamok. Előadás. - 21.40: Népi muzsika. — 22.20: Mezei Mária és Rádai Imre énekel, Horváth Jenő zongorázik. Szerda, május 28. Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. — 19.15: Dalciklusok. — 10.45: Sport­híradó. — 20.00: Operettrészletek. — 20.40: Falurádió. — 21.15: Könnyű zene. - 21.40: Tudományos híradó.- 22.00: Verbunkosok, népdalok, csárdások. — 22.25: Sába király­nője. Részletek Goldmark operá­jából. Kedd, május 27. Kossuth-rádió: 8.10: Népdalok. — ‘ 8.40: Kórusok. — 9.00: Ifjúsági mű­sor. — 9.40: Üzenetek a Budapesti ’ Ipari Vásárról. — 10.10: Válaszo- 1 lünk hallgatóinknak. — 10.25: Ze- 1 nekari hangverseny. — 11.00: Petri : Koczka Péter. Elbeszélés. — 11.20: : Népi muzsika. — 12.10: Könnyű zene. — 13.00: Versek. — 13.10: Üzenetek a Budapesti Ipari Vá­sárról. — 13.30: Operarészletek. — 14.00: A Gyermekrádió műsora. — 14.20: Szórakoztató muzsika. — 15.00: A Gyermekrádió műsora. — 16.10: Zongoraszólók. — 16.25: Na­pirenden ... — 16.30: Egy falu — egy nóta. — 17.00: Az arc a lélek tükre. Előadás. — 17.15: Zongora­műsor. - 17.25: Párizsi képeslap. Előadás. — 17.30: Magyar nóták, csárdások. — 18.10: Szív küldi __ 18.40 : Gyári sziréna__ — 19.00: Fi lmzene. - 19.25: Nagy mesterek muzsikájából. — 20.25: Majális... Verses, zenés összeállítás. - 21.00: Karácsonyi történet. Rádiójáték. — 22.15: Korunk zenéje. — 23.40: Zenei műsor. - 0.10: Tánczene. Petőfi-rádió: 14.20: Három szim- íónikus költemény. — 14.45: Ver­sek. — 15.00: Szovjet filmdalok. — 15.15: Kamarazene. — 15.50: Nem­zetközi kérdések. — 16.00: Operett- egyvelegek. - 16.45: Kun Béla az esküdtszék előtt. Előadás: - 17.00: Kamarazene. - 17.30: Rádióegye­tem. — 18.00: Zenei előadás. — Kossuth-rádió: 8.10: Népszerű vlgopera részletek. — 9.00: Rádió­egyetem. — 9.30 Népi muzsika. — 10.10: A Gyermekrádió műsora. — 10.30: Kamarazene. — 11.02: Köny- nyű zene Bécsből. — 11.40: Üzene­tek a Budapesti Ipari Vásárról. - 12.10: Tánczene. - 13.00: Lányok, asszonyok... - 13.15: Szovjet szerzők operettjeiből. — 14.00: Üze­netek a Budapesti Ipari Vásárról.- 14.20: Magyar nóták, csárdások.- 14.40: Orosz nyelvlecke az álta­lános iskolásoknak. — 15.00: Ifjú­sági műsor. — 19.45: A Magyar Rádió gyermekkórusa énekel, ve­zényel Csányl László. — 20.20: Tánczene. — 21.15: A Rádió iro­dalmi folyóirata. - 22.20: Tánczene.- 23.20: Operettrészletek. — 0.10: Népi muzsika. — Petöfi-rádió: 14.20: A Gyermek­rádió műsora. — 14.40: Vadászok ötperce. — 14.45: Zenekari hang­verseny. — 16.00: A magyar jako­binusok. Rádiójáék. — 17.38: Hang- versenynapár. — 17.53: Magyar népdalok. — 18.10: Gyermekneve­lés. Előadás. — 18.30: Rádióegye­tem. — 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. — 19.15: Zenés műsor. — 19.45: Sporthiradó. - 20.00: Részletek Wagner operáiból. 20.40: Falurádió. — 21.05: Színházi beszámoló. - 21.20: Kórusmuzsika. - 21.40: Zenés riport. — 22.40: A Keita Fodeba afrikai néger együt­tes műsorából. Különösen gondolunk itt azokra a tapasztalt szakmun­kásokra, akikre az ifjúság ta­nítása, nevelése hárul, de ugyanakkor minden olyan be­csületes, jószándékú állampol­gárra, akik e kérdésben az ifjúság nevelésében, a szoci­alista hazaszeretet kialakítá­sában segíteni tudnak. Úgy a tapasztalt szakemberek, mint az állampolgárok segí­tése elsősorban a jó példa- mutatás. Az atyai szeretet se­gítségét kell nyújtani a szak­ma iránti érdeklődés felkel­tése felé. Helytelen az a szokás, ame­lyet egyes idősebb akár szak­emberek, vagy tapasztalt em­berek gyermekeik előtt úgy vetnek fel, hogy „minden le­gyél fiam, csak az ne, ami én vagyok”. Igenis, az ifjúság előtt nekünk a szakmákat, a munka iránti érdeklődést szeretetet sugárzó módon kell népszerűsíteni. Ismerni kell ehhez azt is, hogy minden be­csületes ifjúnak meg van a maga elképzelése, valamilyen szakterület utáni vonzódása, amit nekünk elő kell segí­teni, hogy azokkal megfelelő módon, időben megismerked­jék. Meg kell még itt említeni, hogy a közrend, közbiztonság ellen vétők között elég ma­gas a fiatalkorúak száma, és ezeknek legtöbb esetben a züllött családi élet az okozója. A rendőrség lé­nyegében az ifjúsággal akkor kerül kapcsolatba, amikor va­lamilyen hibát már elköve­tett. Nekünk is nagyon alapos vizsgálat tárgyává kell tenni a cselekmények elkövetésének okait, a helyes, kivezető út megtalálását, hogy a köz­rend és' közbiztonság ellen vé­tők egyre kevesebben legye­nek. Az egész társadalomnak se­gítő keze szükséges, és a saj­tón keresztül is szeretném fel­hívni azon italboltkezeiők, ve­zetők figyelmét, akik még mindig nem tartották be a 18 éven aluliak szeszesital ki­szolgáltatásának megtagadását, hogy gondoljanak a fiatalko­rúak nevelésére és ne segítsék elő az alkohollal a könnyel­műbb életmód követését. Arra kell törekednünk, hogy olyan fiatalokat neveljünk, akik megértik a jelenlegi fela­datok fontosságát és megfelel­nek az emberi együttélés köve­telményeinek, ami kétségtelenül nem megy máról-holnapra. Éppen ezért a társadalom va­lamennyi tagjának erőfeszíté­se és felelőssége kell ahhoz, hogy ezen a téren munkánk sikeres legyen. Minden fiatal annyira be­csülje embertársát, mint ami­lyen megbecsülést ő maga is. elvár ! NAGY ISTVÄN alezredes, a megyei főkapitányság vezetője cukat köd homályozza olykor, l( egész életrajzukat sohasem is- j, merjük, s nagyonis egyivású figurák, kisemberek, szeren­csétlen munkások, éhhalálra £ ítélt koldusok mind. Kiemelkedő színészi alaki- í tással ajándékozza meg ß Vas- j virág a nézőt. Törőcsik Marit ( említsük elsőnek: Verát re- ^ mekbe mintázta. Avar István- nak első filmfőszerepe a Vas- f virág Pettersenje. Feladatát ( jól oldotta meg, markáns egyénisége érvényesül a sze- , repben. Várkonyi Zoltán ka- ‘ pitalistájáról talán a legna- ' gyobb dicséret, ha azt mond­juk: nem sematikus. A kisebb szerepekben is megállják a helyüket a színészek. Hadd ' szóljunk itt csak a kiváló Rajz Jánosról, Szabó Ernőről, ( Gera Zoltánról. A Vasvirág című film képvi­selte az idei Cannesi filmfesz­tiválon a magyar filmművé­szetet. Bár díjazást nem ka­pott, azonban számos kiváló filmművész fejezte ki elisme­rését a magyar filmművészet új alkotásáról. Csütörtöktől vetíti a kiste- renyei filmszínház, vasárnap és hétfőn tűzi műsorára a zagyvapálfalvi Kultúr és a salgótarjáni November 7 film­színház a Vasvirág című új magyar filmet. Lehet-e álmokat filmre vin­ni? Egy költő álmait, aki a harmincas évek nyomorúságá­ban a képzelet vásznára fes­tette a jövő ábrándjait? Va­jon a film vásznán megeleve­nedhet-e egyáltalán Gelléri Andor Endre szétszórt novel­láinak minden szépséget Eze­ket a kérdéseket latolgatja magában a néző a Vasvirág vetítése előtt. S ha őszintén akar felelni felgomolygó ké­telyeire, meg kell állapítania, hogy a film tehetséges alkotói ■ szinte a lehetetlent kísérelték i meg. Novellákból nehéz ü egységes mesét szőni: nehéz Gelléri álomszőtteséből kifej- , teni az alakokat, s más kör­nyezetbe, más talajba átültet­ni őket. Mert ott és úgy élnek ahogy az író megteremtetU őket, egy villanásnyira búk kannak fel, egy pillanatra ar

Next

/
Oldalképek
Tartalom