Nógrádi Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 35-42. szám)
1958-05-24 / 40. szám
1958 május 24. nógrádi népújság 5 EGYRE ERŐSEBBEK... A bizonytalan márciusi tavasz után olyan szép május köszöntött ránk, hogy egykettőre kivirult a határ. A fürge tavaszi szél üdezöld búzát, kalászbászökkent rozsot lenget a megújult varsányi határban is. S miként a búza, a rozs él, fejlődik, úgy növekedett, erősödött az elmúlt 9 esztendő alatt a varsányi Dózsa Termelőszövetkezet is. 1949-ben állt össze a 12 cseléd, hogy változtasson sorsán, könnyebben boldoguljon. Köztük volt Kiss Vince is, aki immár 4 esztendeje irányítja, vezeti a közös gazdaságot. Nehéz volt az eddig megtett út, de az a fontos, hogy megerősödve eljutottak idáig. Bizony volt olyan esztendejük, melynek eredményével nem igen dicsekedhettek. De most már az út egyre simább, járhatóbb. Ma már fejlett állatállományuk van, szakszerűen termesztik a növényeket, egyszóval minden feltétele megvan, hogy a varsányi Dózsa Termelőszövetkezet valóban nagyüzemi gazdaságként dolgozzon, termeljen. Itt vannak mindjárt az állatok. A sertésekről röviden annyit, hogy a fehér-hússertés tenyésztésre térnek át. Ábráik van bőven, a tejet lefölözik s ezt is a sertésekkel etetik meg. Nem okoz hát különösebb gondot a sertés- állomány növelése. A hosszú, tiszta istállóban simaszőrű, gondozott állatok sorakoznak. Petrovics István, a gondozójuk, már valameny- nyi elé odarakta a porciót. S hogy végeztek az evéssel, jólakottan, lustán nyúlnak él az almon. A jóltejelő tehenek naponta 6 kilogramm abrakot kapnak, meg szálastakarmányt. A gyengén tejelőket csak az előkészítésnél abrakolják. A legjobban tejelő tehenek között van a 25 literes Rózsa, .de az Árva sem sokkal marad mögötte. Különösen sok pénzt kaptak — ahogy ők mondják — a szerződéses szarvasmarha- nevelés és hizlalásból. A szerződött állatokért például most is legalább 112 000 forintot várnak. Igaz, ezt nem tervezték bele az évi jövedelembe, de miért ne vegyék igénybe, ha módjuk van rá az állam segítségét. A tiszta pénz 60 000 forint lesz a 15 tenyész- üszőből, s így lehetővé válik, hogy a 36 forintos munkaegység értékét 42 forintra emeljék. A szarvasmarha állományt tovább nem növelik, miután a földterület minden két holdjára jut egy állat. A növény- termelési tervüket is úgy alakították, hogy a takarmányt biztosítják. A szántó- terület jó részét lucerna és vöröshere foglalja el. De a hozamokat ' csak így növelhetik, mert ezzel aztán már vannak terveik. Az elmúlt esztendőben 3114 kilogramm volt az egy tehénre eső tej- mennyiség. Az idén ezt 4000 fölé akarják emelni. Hogy sikerül-e? Minden bizonnyal. Hiszen a szőkére érett búza és rozs mellett a nyáron lesz bőven zöld takarmány is. Hét holdon pedig már ott zöl- dell a rövid tenyészidejű kukorica. De szorgoskodnak a cukorrépával is, mert leszerződtek. Igaz, amúgy is van vele munka elég, hát ha még az hajtja az embereket, hogy ne valljanak szégyent munkájukkal. De nem is éri szó a házuk elejét, mert jól elő készítették a talajt és műtrágya is került bőven. Mindezek mellett szemmel láthatóan is egyre gyarapszik a termelőszövetkezet portája. Az iroda mellett fűrész zúg s körülötte szorgoskodik a tsz bognára Szita János. A fűrészt saját erejükből készítették el, s nagyszerűen hasznát veszik. Most is éles foga fát harap, mert építkezik a Dózsa. A félig romos szeszgyárat alakítják magtárrá, de úgy, hogy emeletet is húznak rá. A tagok igyekezetét dicséri a 20 férőhelyes is- táló, a raktár, az iroda, a takarmányos, s a négy vagonos kukoricagóré. Egy hasznos intézkedés Az utazó emberek tudják legjobban, hogy milyen kellemetlen érzés az, amikor az út porától piszkos kézzel kell hozzálátni az étkezéshez. Bármennyire is éhesek ezek az emberek, az egészségre is ártalmas maszatos kézzel nem tudják jó étvággyal elfogyasztani az ételt. Ennek megszüntetése céljából jelent most meg egy nagyon hasznos és dicsérendő egészségügyi rendelkezés. Ez a rendelkezés kimondja, hogy valamennyi földművesszövetkezeti vendéglőben és cukrászdában biztosítani kell a vendégek tisztálkodási lehetőségeit. Ezért ezekben a vendéglátó egységékben mosdótálat, szappant és törülközőt kell a bejáratnál elhelyezni, hogy legalább a kézmosást tudják a vendégek részére biztosítani. Hasznos ez az intézkedés, amelyet a vendégek, de különösen az utazók örömmel üdvözölnek. Ma már egynéhány étteremben — elsősorban Balassagyarmaton, Pásztón — meg is valósították ezt a rendeletét. Sajnos azonban több helyen — köztük Szikrákon is úgy félválról fogadták a hírt. Itt ugyanis beruházási hitel hiányára hivatkozva húzzák-halasztják a rendelet valóraváltását, a tisztálkodás lehetőségeinek megteremtését. A rendelkezés úgy szól, hogy a földművesszövetkezetek már május 1-től kötelesek ezeket a feltételeket biztosítani. Mivel azonban nem talált mindenütt teljes megértésre, így a határidőt június 1-re módosították. Hasznos ez az intézkedés, hiszen a kultúrált vendéglátáshoz feltétlen hozzátartozik. És ha a vezetők megértik, hogy ők a vendégekért vannak, akkor bízunk abban, hogy a végrehajtás sem húzódhat már sokáig. Dolgozik a fűrész, lesz elegendő faanyag a régi, romos szeszgyár átalakításához Kovács Gábor büszkesége lacot fog elleni az egyik. A beszélgetés hevében? majdnem megfeledkezett ar-J ról, hogy még mással is készüli a kiállításra. Három éven ke-? resztül 18 mázsás átlagterméseí volt búzából. Cséplés idején? mindig bámulatba ejtette a? falut, mert egyénileg gazdál-\ kodó ilyen eredményt még alig i ért el a megyében. Ezt is el-i viszi bemutatni a kiállításra.!. Mi a titka a jó termésnek? Af gondosan előkészített talaj,! pillangós elővetemény, s al földre meg holdanként egyí mázsa műtrágya, ahogy a ter-k melőszövetkezetek teszik, —i mert titokban sokat tanul tő-í lük. Amikor a községben vég-k zett munkájáról beszél, azon-k nal előkerül egy nagy könyv.í Mutatja. Ő a tenyésztési elnöke a faluban. Gondosan vezeti aj törzskönyvezett tehenek ada-k tait, rendszeresen beírja a tej-& hozamokat is. Amíg Kovácsi gazda nem foglalkozott te-7 nyészállatneveléssel, a faluban? sem próbálta meg senki. Nép-\ szerűbb volt a szerződéses 1 marhahízlalás. Ma már elér-* ték, hogy ebben az évben azj állatokat nem levágásra, ha-k nem továbbtenyésztésre szer-k ződték le a gazdák. j A z utóbbi időben sokat § hallott a berkenyéik Petőfi és a palotást Május l) Termelőszövetkezet tehené- ? szetéről. Érzi bennük az erősk versenytásat. Elismeri: az ál- 7 lattenyésztés jövője a nagy-7 üzem, mind a kapitalizmus- 7 ban, mind a szocializmusban. < Ott lehet csak igazán szép? eredményeket elérni. A munkák java még hátra van.i Senki sem gondol még az őszrel Héhalomban Kovács Gáboron <j kívül. Ö már várja, gondolat-f ban ott van a nagy seregszem-1 lén, hogy állataival, búzájával£ újra dicsőséget szerezzen falu-fr jának. KATA JÁNOS i AZ EGYELÉSRŐL j A kapálásra vetett növé- l nyéknél a felesleges növény- \ állomány eltávolítását egyezéssel kell megoldani. Egyel- Inünik kell a cukorrépát, ta- ikarmányrépát, mákot, napraforgót, kukoricát. 1 Az egyelést a növény fejlődésének megfelelően minidig korán és gyorsan kell el- f végezni, mert a sűrűn egy- ®más mellett álló növények el- 1 nyomják egymást, rosszul 'fejlődnek. A korai egyelés x előnye, hogy a munka gyorTZ~ ülsőre alig különbözik Kovács Gábor háza a többitől. Szerényen áll az út mellett, s ablakaival közömbösen nézi, ami az utcán történik. A kapu gondosan bereteszelve, jelezvén, ide csak az teheti be a lábát, akit a gazda beenged. A kapun belül minden arról tanúskodik, gondos, rendszerető emberek lakják a kis házat. Az udvar végében félig kész téglaépület áll, tátongó ablak és ajtó nyílásaival. Méreteiről ítélve istálló lesz, ha elkészül. Napbarnított arcú, 50 év körüli ember ül a tornácon. Pihen. Alig 10 perce érkezett a határból, ahol teljes iprővel májust meghazudtoló energiával éget a napsugár, embert, rögöt, s zöldellő növényt. Kovács Gábor — mert hát ő az, aki egy pillanatra leült megpihenni a tornác hűvös kövére — barátságosan szorítja meg a jószóra hozzá betérő idegen kezét. Azonnal beljebb tessékeli, s hellyel kínálja az asztal mellett. A szobában egyszerű bútorok, s a falon a családi képekkel egyenrangúan bekeretezett elismerő oklevelek. Ezekre büszke is a gazda, mert nem sokan dicsekedhetnek ilyenekkel a járásban, de még a megyében sem. Az egyik elismerő oklevelet 1956-ban kapta a Pásztói Járási Mezőgazdasági Kiállításon, ahol Szekfű nevű tehene, amely 6175 kilogramm 4.2 tejzsírszázalékú tejet adott egy év alatt — első díjat nyert. Emellett az oklevél mellett a másikra még büszkébb. Ugyanebben az évben Szekfű nevű tehene eljutott az Országos Mezőgazdasági Kini a burganyabogár keresését a területileg illetékes községgel egyidőben. Keresésre legalkalmasabbak a derült meleg napok délelőtti órái. Ha a keresésre kitűzött napon esne az eső, másnapra halasszuk a keresést. A bogárkereső a burgonyabogarat, tojáscsomót, lárvát vagy bábot gyűjtse a magával vitt zárható gyűjtőüvegbe, melynek aljára kevés petróleumot vagy fáradt olajat öntsünk. A burgonyabogár szívesen keresi fel a vetés között kikelt árvaburgonyát is, ezért fontos, hogy a vadon nőtt burgonyát kiirtsuk, nemcsak a kapásnövények közül, hanem a gabonából is. : állításra is, ahol a második dí- : jat és a velejáró 1200 forint pénzjutalmat kapta. TC ov<*cs Gábor állatte- nyésztői munkája ez■ után még nagyobb lendületet ; kapott. Nemcsak beszélt, ha- ! nem cselekedett is a falu első ■ gazdája. Féltő gondossággal , a szakemberek tanácsait ki- : kérve, úgy nevelte, takarmá- • nyozta teheneit, ahogy a nagy könyvben megírták. ' — Ha kedvvel, lelkesedéssel ■ foglalkozik az ember valamivel, az eredmény nem maradhat el. Mindent tanulni kell, ■ mert anélkül nem sokra megy ’ még a parasztember sem — . mondja meggyőződésesen. Uj- r ságok, folyóiratok sorakoznak az asztalon. Még a nagy munkák idején is szakít annyi időt, : hogy egyikbe-másikba bele- : tekintsen és az érdekesebb ; cikkeket elolvassa. Náluk nem az a sorsa az újságnak, folyóiratnak, mint a legtöbb ház- l nál, hogy pár nap múlva az . asszony begyújt vele. Ková- cséknál megszokott dolog, . hogyha elegendő összegyűlt, a gazda beköti, megtanulta már . a könyvkötészetet is. Büszkén mutogatja a bekötött Magyar Mezőgazdaság és az Élet és Tudomány példányszámait. De mégis talán a legbüsz- . kébb tehenére a 190 = Szek- j fűre és a 192 — Gyöngyire— [ Ezek az ő 16 holdas gazdasá- ; gának gyöngyszemei. Úgy i gondozza, neveli azokat, hogy í sokan még a saját gyermekü- í két sem különben. Ha a me- l zőről hazajön, első útja az ■ istállóba vezet. 7\7 agy eseményre készül 1 ~ Kovács Gábor. Újra ■ jelentkezett az őszi Mezőgazdasági Kiállításra két tehenével és egy küllemre kifogástalan IS hónapos üszőjével. Reméli, most sem vall szégyent állataival, a 190 = Szekfű 247 nap alatt 6394 kilogramm 4.2 százalék zsírtartalmú léiét adott. A legnagyobb napi tejhozama 29.70 kilogramm volt. De még ennél is jobb a 192 = Gyöngyi, amely 211 nap alatt 6951 kilogramm tejet adott, szintén 4.2 százalékos tejzsírral. E tehén legnagyobb napi tejhozama 34.9 kilogramm. Gondoskodik az utánpótlásról is. Három gyönyörű magyartarka üsző áll istállójá- jában. Elmondja: nem idegenkedik, mint a falu többi gazdái, a mesterséges megtermékenyítéstől, sőt igényli azt. — Utánna is kell járni, mert Héhalom községet még nem kapcsolták be a mesterséges hálózatba. De nem sajnálja a fáradtságot. — Célom az, hogy a jó tejhátterű teheneimet legjobb tulajdonságokkal rendelkező apákkal keresztezzem — mondja. Elújságolja azt is, hogy most adott el nemrégen egy Szultán nevű bikát a községnek, amelyért 500 forint híján 20 ezer forintot kapott. Szívesen elmondja, hogyan takarmányoz. Minden évben készít 50 köbméter silót. A takarmányok zömét a pillangósok alkotják. Elárulja, a magas tejhozam elérésének titka a jó takarmányozás. A z elismert, jó gazdát dicséri gazdasága is. A sertésólban két hatalmas dánlapály anyakoca fekszik. Ilyen nincs a környék egyénileg gazdálkodóinak. Már azt is megállapította, hogy 14 ma■ sabban és olcsóban elvégezhető, mert ilyenkor még nem tud úgy elgazosodni a föld. • Ha időben végezzük az egyelést, a cukorrépa és mák egyeléséhez elegendő kát. holdanként 10-12 munka nap, később már 18-20 munka nap sem elég. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a termelőszövetkezetek, de az egyénileg gazdálkodók is saját érdekükben minél ; hamarabb elvégezzék ezt a fontos munkát. Irtsuk a burgonyabogarat 1 Szükséges, hogy minden ^termelő burgonya- és para- i dicsőm ültetvényeit lombhul- llásig hetenként legalább egy- aszer a talajtól a lombozat teste jéig átvizsgálja annak meg- } állapítása végett, hogy nem a fertőzött-e burgonyabogárral, Svagy annak valamelyik fejlő- 'dési alakjával. Az egyéni ke- jresést helyes, ha összekötjük fa burgonya ápolási munkálataival. I Helyes a szervezett kere- isés is. Ezt a községi tanács & köteles megszervezni, az i egyéni keresés társadalmi 1 munkával végzett f elülvizs- agálásra. I A nagyüzemi gazdaságokénál a növénytermelési brigá- [dokon belül kell megszervezvaguuus üuüunuiigure. Mindezek mellett jutott é ezek után is jut idő arn hogy segítsék az egyéniek« a fűrésszel. így dolgoznak, élnek a vai sányi Dózsa Termelőszövel kezet tagjai. Kelecsényi Is1 ván például már itt épített takaros házát. A növényiéi melésnél dolgozik és tavai is, 470 munkaegységet szei zett. Ez azt jelenti, hogy ha vönként 1250 forintot kere sett. Emellett persze van ház táji gazdasága is. Tart egy tehene eladott egy hízó a másik az kamrájába kerül Az asszony mé. apró jószággal i bíbelődik. A há körül a kertet i meg dolgoztál Munkájuk nyc mán apró zöl növénykék dugtá elő fejüket, ahogy ezek telj« sednek, úgy nő varsányi termelő szövetkezet tag jainak bizalma, jövőbe vetett h: te és tekintélyű a jelenleg méi egyénileg dolgoz parasztok előtt. V.-né Dicséret helyett I Nagyon megsértődtek a lu- I dányhalászi Alkotmány Ter- 1 melőszövetkezet tagjai néhány | héttel ezelőtt, amikor a rádió imunkatársai észrevételeiket írádión keresztül közölték a Itermelöszövetkezet tagságával. iSehogysem tetszett nekik az, ! hogy éppen a hibákról szólt | a tudósítás. Azt hitték, az % elért eredmények azt jelentik, | hogy most már nem is sza- ! bad a hibákat felvetni. Pedig 1 érdemes ezekről a hibákról is | beszélni, mert ha nem be- ! szélünk róluk elmennek mellette szótlanul, eszükbe sem | jut napirendre tűzni azok ki- | javítását. | Nem régen még arról folyt la szó, sehogy sem jó, hogy az |új mezőgazdasági gépek ott % állnak az udvaron esőben, | sárban. Azóta változott a helyezet, megszűnt az esősés, előtűnt a sár, de az új gépek 1megmaradtak eredeti helyü- | kön, most már a forró nap 1 sugarainak kitéve. Olyan egy- | szerű lenne a gépek elhelye- ! zése. Ha nem sajnálták a % drága pénzt a gépekért, nem | szabad lenne a fáradtságot | sem sajnálni, egy egyszerű, | két ember egynapi munkájáéval, felállítható szín össze- | állításától. | De ha a hibák ostorozásával s foglalkozunk, érdemes megemlíteni a tehénistállót'is. t rettenetes bűztől nincs kedv az embernek belépni. Ner is csoda, hogy bűz van, bo káig lehet járni a trágyalé ben, meg kupacokban áll kihordatlan trágya is. Az is íáíZó ajtók tárva-nyitva. Tyú kok járkálnak a jászolban. / sarokban zsákokban takar mány, korpa, csak az ner visz belőle, aki nem okai mert teremtett lelket sem a istálló környékén, sem a ts udvarán nem látni. A bűzlő trágyalét látv eszébe jut az embernek, se hogy sem jó ez így. Ner, higénikus az istálló, még marhák sem érezhetik jó magukat ebben a fortéimé bűzben. Pedig lehetne segíte ni a dolgon. Egy trágyagyűjt gödröt kellene ásni az istáll mögött, amelyből időnként e kellene szállítani a trágylé így nem lenne ennyire kel lemetlen szagú az istálló, mer lefolyhatna és összegyűlhetn ez a mezőgazdaságilag hasz nos folyadék. Nem tagadjuk, az Alkot mány Termelőszövetkeze eredményeit, sőt dicsérjü érte őket. De nem dicsérhet jük a felelőtlenséget, a kö zös vagyon gondatlan kezeié sét, a nem törődöm állatkeze löket, mert ha ezt tennénl nem lennénk a termelőszövei kezet barátai. (a—s) — iiiiunm ni«. Csehszlovák vendégek megdicsérlek a Szügyi Tangazdaságot A Szügyi Tangazdaságbar szép eredménnyel folyik a; Ipoly menti. tájnak megfeleli szarvasmarha fajta kitenyésztése. A magyar-tarka és dár vörös szarvasmarha keresztezéséből eddig 10 utóduk van melyek napi tejhozama 15Í liter, 4,5 százalékos zsírtartalommal. Ezen kívül fejnek 65 magyar-tarka tehenet is. Ezek naponta 936 kilogram 4 százalékos zsírtartalmú tejet adnak. Itt az istállóátlag 11,£ a fejési átlagban pedig 14,4-nél tartanak. A hét elején a tangazdaságba látogató csehszlovák vendégek szeme is megakadt a tiszta, jól gondozoti állatokon, s dicsérték a tangazdaság dolgozóinak e térer kifejtett szakszerű munkáját. Dolgoznak a családtagok is A nógrádmegyeri Petőfi Termelőszövetkezetben nemcsak a termelőszövetkezet tagjait hanem a családtagokat is mozgósították, hogy a növényápolási munkákban ne legyen lemaradás. Az 5 hold cukorrépát, mire e kis írás megjelenik, már minden bizonnyal bekapálják, Már most gondolnak a talajerő visszapótlására, bái erre az ősz folyamán kerül majd sor. A fogatosok szarvasba hordják a trágyát mert az ősszel mintegy 4C hold lesz az így letrágyázandó terület.
