Nógrádi Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 35-42. szám)

1958-05-10 / 36. szám

2 nógrádi népüjság 1958. május 10. Beszámoló az SZMT üléséről (Folytatás az 1. oldalról) hogy javítani kell az anyagi ösztönzés módszerén. Mint Torják János elvtárs, a bá­nyászszakszervezet területi bi­zottságának elnöke mondotta, a nyereségrészesedés tényét sem hasznosították a szak- szervezetek megfelelően a jó­minőségű, takarékos gazdál­kodás érdekében. Általában a tanácskozás állást foglalt amellett, hogy a szakszervezeteknek na­gyobb gonddal kell törőd- niök a termelő munka so­rán létrejött jó módsze­rek, új kezdeményezések összegyűjtésével és elter­jesztésével. A termelési feladatok jobb megoldása, a dolgozók alko­tó kezdeményezésének haté­konyabb kibontakozása érde­kében nagy szükség van arra. hogy a dolgozók érezzék, ők a gyár, az üzem gazdái. E tudat kifejlesztésének legfőbb útja — hangoztatta a beszá­moló — biztosítani a munká­sok véleményének érvénye­sülését, tovább erősíteni az üzemi demokráciát Ma már a dolgozók bátrab­ban hozzászólnak, van vé­leményük, javaslatuk, eseten­ként itt-ott meg is bírálják a vezetők munkáját. A szak- szervezeti bizottság, a bizal­miak és az aktívák egyik fontos tennivalója, hogy éb­ren őrködjenek a termelési tanácskozásokon elhangzott javaslatok megvalósítása és általában a dolgozók minden­napi problémáinak elintézé­se felett. Nem egyszer elő­fordult, mint például a Zagy- vapálfalvi Üveggyárban, hogy .hiányzik a nyíltság, őszinte­ség, ide-oda küldözgetik az embereket. Egyes helyeken tapasztalható, hogy hajszát indítanak a bíráló ellen. Mindezek fakadnak abból, hogy terjed a megnyugvás a dolgozók ügyeivel való állan­dó, rendszeres foglalkozás le­becsülése. A tanácskozás ezért mondta ki, hogy a szakszervezetek első­rendű kötelessége a tör­vények megtartásán és mcgtartatásán való őr­ködés. A megnyugvás terjedését, a dolgozók véleményének lebe csülüsét mutatja az a tény is, hogy a kezdetben jól in­duló üzemi tanácsok mun­kája az utóbbi időben el­laposodott, felélednek a ko­rábbi helytelen vélemények, sőt egyes gazdasági vezetők felelősségük elhárítására szán­dékoznak ezt az új szervet felhasználni. A tanácskozás elitélte ezeket a nézeteket és módszereket. A helyzet javí­tására több intézkedést fo­ganatosít az elnökség, így többek között a közeljövőben ankétot tart az üzemi tanácsok el­nökei számára. A ^szakszervezeti munka mozgalmi jellegének javítása érdekében a tanácskozás ki­mondotta, hogy előtérbe kell helyezni a meggyőző, politi­kai munkát, növelve a veze­tők felelősségét a munkások iránt, tovább fejleszteni, szé­lesíteni a társadalmi munkát. Megfelelően helyre kell állí­tani a szakszervezeti taggyű­lések szerepét, megszüntetve azt a helytelen gyakorlatot, hogy a szakszervezeti bizott­ság ad feladatokat a taggyű­lésnek, nem pedig fordítva. A felszóllalók utaltak arra, hogy a szakszervezeti munka felfelé ívelő irányzatát nem szabad engedni visszacsök­kenni. E szempontból jelen­tős, hogy régi, tapasztalt harcosokat vonnak be a munkába, s növelni kívánják a szakszervezeti választott szervek felelősségét. Szojka Irén elvtársnő muta­tott rá többek között, hogy a szakszervezeti területi bizott­ságok munkájában még igen gyakori a bürokratikus vo­nás, az élettől való elszaka­dás. Mint konkrét feladatot szabta meg az ülés, a szervezett dolgozók számának további emelését. Mind e kérdésekhez szo­rosan kapcsolódott a máso­dik napirendi pont, amelyben az ipari munkások szakmai és kulturális műveltsége helyzetével foglalkozott az ülés. Megemlékezett a beszámoló a könyvtárhálózat fejlődésé­ről, a Faluszínház hasznos tevékenységéről. Azonban a munkások szakmai és politi­kai nevelésével alig-alig fog­lalkozott, minthogy etéren a szakszervezetek munkája meglehetősen gyenge. Pedig mint a példák, s a hozzá­szólások is igazolták, volna tennivaló bőven. A felszóllalók közül Fekete Ottó elvtárs arról beszélt, hogy óriási kulturális ered­ményeink mellett lemaradás, ellentmondás van a munkás­osztály általános és kulturális vezetőszerepe között. Más hozzászóló, mint például Molnár Pál elvtárs, a megyei pártbizottság munkatársa is utaltak arra, hogy a jelen­legi lemaradást képesek va­gyunk megoldani. Miután az ellenforradalom által okozott súlyos gazdasági helyzetet konszolidáltuk, most fokozot­tabban kell figyelmünket a kultúrális élet felé irányítani De a lemaradásnak vannak más Okai is. így például nem megfelelő a kulturális vezetők eszmei ráhatása, hiányzik az aktív beavatkozás a kultúr- munka irányításában. A hi­bák további oka a spontani- tás, a céltudatosság hiánya. Ennek javítása érdekében nagyobb gondot kell for­dítani a komoly műfajok műsorra tűzésére, arra, hogy minél több munkás vegyen részt a színját­szásban, a színdarabok előadásán. Fel kell számolni azt a hely­telen szemléleteit, amely anyagi előnyökre hivatkozva csak a könnyű műfajt, nem egyszer giccset, a ripacsko- dást tálalja a dolgozók elé. A tanácskozás állást foglalt abban, hogy a jövőben na­gyobb és konkrétabb segít­séget kell nyújtani a szak- szervezeti kultúrmunkások- nak, céltudatosabban irányít­va a műsorpolitikát, hogy a dolgozók igényét kielégítve szórakoztasson, neveljen, ta­nítson. Hírek a nőtanácsok munkájáról — Filmvetítéssel, egészség- ügyi előadással egybekötött alkoholizmus ellenes előadást rendezett Homokterenyén a nőtanács. Az előadás után több kérdést tettek fel az or­vosoknak, többek között, hogy mennyi az a szeszmennyiség, amelynek rendszeres fogyasz­tása nem káros a szervezetre. — A Nagybátony községi nőtanács sikeresen fejezte be a szabás-varrás tanfolyamot, amelynek több mint 60 részt­vevője volt. Az utolsó napon bemutatták a hallgatók azo­kat a ruhákat, amelyeket a tanfolyam ideje alatt varr­tak. — Több községben a moz­galomba most bekapcsolódó asszonyok kerültek az újon­nan megalakult nőtanácsok vezetőségébe a rétsági járás­ban. így többek között Le- génd, Nézsa és Kisecset köz­ségekben kezdték meg lelke­sen a munkájukat a nőmoz­galomban először tevékeny­kedő asszonyok. — A pásztói járás 15 köz­ségében tartott közösen béke­gyűlést a hazafias népfront és a nőtanács. Ezeken a gyű­léseken közel 600 asszony vett részt. Kifejezésre juttat­ták a háborúra spekulálók elleni gyűlöletüket. Minden gyermeknek édesanyát! Anyák napját ünnepeltük az elmúlt napokban. Ilyenkor mindaz eszünkbe jut, amit az édesanyák jelentenek: a csa­ládi otthon me­legsége, a pótolha­tatlan, mindenről gondoskodó édes­anyai szeretet. És eszünkbe jutnak azok a gyermekek is, akiknek nem jut ebből a me­legségből, anya, apa nélkül élnek szerte az ország­ban, az állami gyermekvédő ott­honokban. Országos moz­galom indult e gyermekek érde­kében, a „kisma­ma mozgalom“. — Hajoljon ezekhez a gyermekekhez is szerető anyai szív, aki megölel­geti, aki számon- kéri leckéjét, aki­nek fiaik esti me­séje után még az álom is szebb. Megyénkben most van induló­ban ez a mozga­lom. Eddig kevés gyerek került ide az állami gyer­mekotthonokból. Pedig itt is van­nak családok, ahonnan hiányzik a gyermekkacaj, s biztosan vannak itt is asszonyok, akik boldogan vennének gondo­zásba ilyen gyer­mekeket. Az állami gyer­mekotthonokból lehet kérni gyer­mekeket átmeneti gondozásra, vagy örökbe fogadni. (Ezzel a kérdéssel intézményesen a megyei tanácson működő gyermek- védelmi felügyelő foglalkozik min­den szerdán és szombaton a me­gyei tanács I. em. 111. sz. szobájá­ban a fogadónapo­kon. A levélben érdeklődőknek kérdésre készsé­ges felvilágosítást ad.) Az állam gon­doskodása a gyer­mekek kiadásával nem szűnik meg. A gyermek korá­tól függően — a fiatalabbak után többet — gondo­zási díjat fizet. A pénzbeli gondos­kodáson felül tel­jes téli, nyári al­só- és felső ruhát, cipőt, talpalást juttat ezeknek a gyermekeknek. Díjtalanul jogo­sultak orvosi ke­zelésre, gyógy­szerellátásra és kórházi ápolásra. Az óvodában, is­kolában díjtala­nul tanulnak, in­gyenesen része­sülnek tanulószo­bai ellátásban, megkapják a tan­könyveket, tan­szereket. Nya­ranként a lehető­ségek arányában üdülni visznek a tartásra kiadott gyermekek közül. Az állam nem a tehertől akar sza­badulni, gondos­kodik róluk to­vábbra is, de hoz­zá akarja adni az otthon melegét, a szülői szeretet gondoskodását. — Gondoljunk ezek­re a gyermekek­re! Vegyük ma­gunkhoz őket, ad­juk meg nekik a családi élet meg­hitt szeretetét, te­gyük széppé gyer­mekkorukat, mert a megszépített gyermekkor tar­talmasabbá teszi a felnőtt ember életét is! * I II A tűzhelygyári kiszesek készülnek a megyei ifjúsági találkozóra Megyénkben már hagyomá­nyossá vált az ifjúsági talál­kozók megrendezése. A talál­kozó harcos seregszemléje a szervezett ifjúságnak, ahol a fiatalok elmondják a mun­kában elért eredményeiket, a kulturális seregszemlén bemu­tatják művészetüket. Minden KISZ alapszervezet lázasan készül erre a napra. A KISZ-fiatalok minél jobb eredményeket akarnak elérni a munkában, minél sikere­sebbé akarják tenni ezt a na­pot. A Tűzhelygyár KISZ-fia­taljai is méltóképpen akarják megünnepelni az ifjúsági találkozót, s már tervszerűen készülnek a nagy napra. A fiatalok minden héten egy óra társadalmi munkát vé­geznek. Fémet gyűjtenek, összeszedik a papírhulladékot, rendet tártanak az egész gyár területén. Elmondhatjuk a tűzhely- gyári fiatalokról, hogy szigo­rúan takarékoskodnak a mun­ka minden vonalán. Még a filléreket is gyűjtik. 11-én, vasárnap takarékossá­Méltó választói bizalmára A tanácstagok jogait, és kötelességeit törvény szabja meg. Erre azért is szükség van, mert a tanácstagoknak a tanácsokban végzett mun­kája a választók bizalmán alapuló megtisztelő tevékeny­ség, s a tanácstag működése során a lakosság törvényes érdekeinek képviseletével elő­mozdítja az állami feladatok megvalósítását.­A TANÁCSTAG KÖTELESSÉGE a többi között tehát az, hogy választóinak közérdekű meg­bízásait a dolgozó nép és a kormány érdekeinek figye­lembevételével teljesítse és következetesen előmozdít­sa, hogy a dolgozók jogos panaszait megvizsgálják és orvosolják. Nézzük csak tehát meg, hogy ennek a törvénynek, kötelességének hogyan tesz eleget megyénk egyik köz­ségi tanácstagja. Magas, csontosarcú ember Laukó Pál. Vállát már 54 év nehéz terhe nyomja. Sze­gény ember volt mindég. Két hold földjén nem vihette több­re. Ez a két hold bizony nem terem -annyit, hogy biztosít­hassa felesége és leánya gon­datlan életét. Szorgalmas em­ber, így aztán a földje mű­velése mellett más munkát is vállal. A sziráki földmű­vesszövetkezetnél dolgozik még. Itt is sok a „reszortja”. Termelési felelős, műtrágya­telepvezető, de ő kezeli a szódavízgyárat is. Mint terme­lési felelős, sokat mozog az emberek között. Szervez, agi­tál, sok esetben hasznos ta­nácsot ad. Például arra, hogy milyen növényre kössenek szerződést a gazdálkodók. Jó­tanácsait megfogadják a fa­lusiak, mert eddig még min­dég hasznuk származott be­lőle. Laukó Pál így aztán nagy NÉPSZERŰSÉGRE TETT SZERT Szirákon. Lassan négy esz­tendeje, hogy munkája elis­meréséül a község 7-es vá­lasztókörzetének lakói úgy döntöttek: Laukó Pál érde­mes arra, hogy a községi ta­nácsban képviselje a 7-es kör­zet választóit. Megbízatásának mindég be­csülettel tesz eleget. Jó mun­káját a járási tanácsnál is elismerték, s így nemcsak tagja lett a járási tanácsnak, hanem megválasztották a já­rási pénzügyi állandó bizott­ság elnökének is. Sok munkát igényel válasz­tói akaratának teljesítése. Hi­szen nemcsak a törvényesen előírt fogadóórákon erősíti kapcsolatát a lakossággal, nemcsak évenként két ízben számol be a tanács működé­séről, saját tanácstagi mun­kájáról, a választók közérde­kű megbízásainak teljesítésé­ről, hanem sok esetben az utcán, a lakásán is felkeresik: ezt, vagy azt kellene elintéz­ni a tanácsnál. S Laukó Pál eleget is tesz mindannak, ame­lyet a törvényes lehetőségek előírnak, illetve annak végre­hajtását lehetővé is teszik Nézzük csak sorjában. Választói keresték fel La- ukó Pált, s arra kérték, in­tézze el: ne csak az új la­kások építéséhez, hanem a régi lakások felújításához is biztosítson a tanács tetőfedő cserepet. Valóban szükséges ez az anyag, mert meg 'kell védeni a régi lakások álla­gát is — vélekedett a tanács­tag. Megtette a szükséges lé­péseket. A kérést a földmű­vesszövetkezetnél is helyénva­lónak találták. S azóta már cseréphez jutott Falta Béla, Brchlik Mihály 5 holdas gaz­da és még vagy hatan. Aztán azzal a kéréssel jöttek, hogy meg kell javítani a Rákóczi és a Petőfi utcát. Ennek a kérésnek a valóraváltása már nehezebb volt. Laukó Pál sem tudott egyedül dönteni. A ta­nácsülés elé terjesztette vá­lasztói kérését. S mi történt? A TANÁCSÜLÉS ÚGY DÖNTÖTT, hogy a két utca kikövezésé­hez a községfejlesztési alap­ból biztosítják a forint össze­get, a munkát pedig társa­dalmi munkában kell elvégez­tetni. Sikerült ezt is megolda­ni. Azóta a két utca lakói úgy beszélnek Laukó Pálról: érdemes kérni segítségét. Sokat beszéltek a szirákiak arról, hogy fásítani kell a község út-, és árokszéleit, fá­kat kell kiültetni a rétre is. Laukó Pál úgy vélekedett: ha ez a község lakóinak a kérése, akkor teljesíteni is kell azt. Be kell szerezni a fát, az ül­tetést a lakossággal kell el­végeztetni. A tanácsülés is döntött. Ma már 2500 topo­lya-csemetét ültettek ki a rét­re, az út- és árokszegélyre. Sok a problémája egy köz­ségi tanácstagnak. Mert ahány ■ ember, ahány választó, sok esetben annyi a kérés is. r ^aukó Pál azonban úgy vé- fi ekedik; ha a sok kérést egy n nevezőre hozza, akkor ezzel é nemcsak a lakók, hanem* a k község érdekét is szolgálja, k [gy volt a műtVágya ellátással rí is, s eddig az egyéni gazdák, f a szakcsoportok és a terme- r lőszövetkezet szükségletét már / több, mint 80 százalékban ki \ tudták elégíteni. De így volt í ez a vetésnél is. A kései ta- t vasz gátolta a munkát. Laukó [ Pál — no meg a többiek is — azt javasolták, hogy a köz- f ségi két vetőgépet először r azoiknak a rendelkezésére bo- 1 csássák, akiknek olyan dű- i lőben van a földjük, ahol a : vetést a legkorábban meg le- 1 hét kezdeni. De, hogy a mun- ; ka még jobb legyen, megszer- ] vezték a gazdák egymás köz- < ti segítségnyújtását is. 1 Lehetne még sorolni azokat az intézkedéseket, amelyeket a sziráki, községi tanács ép­pen Laukó Pál előterjeszté­sére mondott ki határozatban. Ezek után nyugodtan kijelent­hetjük: Laukó Pál tanácstag VALÖRAVÁLTJA VÁLASZTÓI AKARATÄT teljesíti kötelességét, válasz­tóinak közérdekű megbízatá­sait. Nem lenne a kép teljes ak­kor, ha a tanácstagi munká­nak csak a fényes oldalát mu­tatnánk meg. Mert bizony van olyan kérés is, amelyet Laukó Pál mint tanácstag, eddig még nem tudott végbe­vinni, amelynek valóraváltá­sa ma még kisebb, nagyobb akadályokba ütközik. Megva­lósításukról viszont nem mond le s ha a mód a kéré­sek teljesítésére meg lesz, a munkához azonnal hozzákez­denek. Mert nézzük csak mi­ről is van szó. A választók régi kérése, hogy az iskola felé vezető útszakaszon — mintegy 200 méteren járdát építsenek. A belterületen meg kell javítani a vízvezetőárko­kat, hidakat. Tettek úgyan már lépéseket ebben az ügy­ben, de megvalósítására még mindég nem kerülhetett sor. A vízvezetőárok ásásához a hatvani vízműtől kotrógépet igényeltek, s ha ez megjön, a társadalmi munkát már a la­kók adják majd. A falu lakóinak kulturális fejlettsége igényli, hogy mi­nél több parasztházban gyúl- ladjon ki a villany. így van­nak ezzel Szirákon is. A Dó­zsa György utcában például tíz házban már be van ve­zetve a villany, de 200 méter légvezeték hiányában a dol­gozó parasztok nem élvezhe­tik a kultúrát jelentő villany­fényt. A tanácstag ennek MEGVALÓSÍTÁSÁRA IS KERESI AZ UTAT. S hogy van-e más gond még? Van bizony. Szirák tud­valévőén jó bortermő vidék. A szőlőtermelők sürgősen mintegy 1000—1500 szőlőka­rót kérnek. Sürgős lenne ez. Mit tehet egy tanácstag? Kér, követel, hogy eleget tehessen? választói akaratának. I; Ezek a látszólag „apró”, de” a választók szemében mégis: nagy ügyek valóraváltása, fel-: tétlen befolyásolja a község: dolgozóinak hangulatát. Ezt: tartja szem előtt Laukó Páll községi tanácstag is. Mert: Laukó Pál tanácstag igazi: gazdájává vált községének,I választó kerületének, s olyan I kapcsolatot épített ki választói között, amelyre az egyes; feladatok végrehajtása során; biztosan számíthat. ; Somogyvári László' gi aktívaülést, s azon belül ötletnapot tartanak a kultúr­otthon nagytermében. A villamosenergia megta- ' karításról már volt szó az új­ság hasábjain, azonban akkor még nem volt értékelve a várható' megtakarítás. Csupán a villamosenergia megtakarítás évi 70 ezer forintot eredményez a fia­taloknak. A fiatalok karöltve a párt és a gazdasági vezetéssel „if­júsági őrjártot” tartanak a közeljövőben, ami azt jelen­ti, hogy egy napra a fiatal műszakiak veszik kezükbe a <* gyár vezetését, a termelést. ;; Azonban ;; nemcsak a munka teriile- ” tén készülnek fiataljaink, I hanem a művészetek, a kultúra vonalán is. ’:! A KISZ-szervezet népi tán- : cokkal, s egyéni énekszámok­kal nevezett be a Lovász ,:: József kultúrális seregszemlére. ”:A nemrég alakult népi tánc- j‘! csoport lázasan készülődik) t::Egner Ferenc szakszerű veze­tetésével a minél eredmény e- _;; sebb bemutatkozásra. Két ki­• > váló énekesük, K. Marek Adél s;; és Hvizdos Károly sokatígérő .;; műsorral készül a szereplésre Nem feledkezünk meg a sportolókról sem, mert az _;; asztalitenisz-csapat szín- j ; vonalas háziversenyt ren- ; dez az ifjúsági találkozó r:; tiszteletére. : A KISZ-bizottság és a J; sportvezetőség rendezhetne ."más sportágakban is háziver- I: senyt, vagy alapszervezetek II közti versenyt. • ■ Az ideológiai munka, s a I ’ nevelés területén is fokozot­• i tabban tevékenykednek a dl> szervezet vezetői. Az ifjúsági 1- ; találkozó tiszteletére előadás- í . ; sorozatot tartanak minden n;; alapszervezetben. Nem kö- i- ’zömbös a fiatalok előtt a je- z.;;len. r," Sok hozzászólás hangzik n? el a sorozatelőadásokon, taggyűléseken a minden- le” napi politikai helyzettel is: I kapcsolatosan, 1-: I a béke ügye mellett. Sok :g! I KISZ-tag, s maguk a vezetők zt:: is hiányolják, hogy a megye áll I életéről, múltjáról kevés tá­rt! I jékoztatást adnak ki az illeté- zi! • kesek. k,l I A tűzhelygyári alapszerve­in I I zet készül a találkozóra, a? ói | > előkészületek biztatóak, s re- es; > mélik, hogy eddigi munká­in; > jukkái a várakozásnak meg- ;• felelően fognak szerepelni, ló* Pádár András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom