Nógrádi Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 35-42. szám)

1958-05-10 / 36. szám

1958. május 10. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG Drága „betegségi, avagy tavasz a bányában A tavasz beköszöntőt a bányaüzemekben az egyre nö­vekvő kieső létszám jelenti. Egyre több a táppénzes be­teg, sőt az igazolatlan hiány­zások sem ritkák. A kieső létszám növekedésére köny- nyű megadni a választ. A tavasz a kétlakiakat a föld­művelésre ösztökéli és ezúttal nem a föld alatt, hanem a föld felett dolgoznak. Kró­nikussá vált esetek sokasága forog közszájon a becsületes bányászok között, amikor az orvos úgy fogadja betegét: hány napot akar pihenni? A kieső létszám növekedésé­nek minden egyes alkalom­mal a becsületes bányászok látják kárát. Mert nézzük csak mit jelentett a szén­medencében április hónapban az a 3207 kieső műszak. Mindenek előtt 3428 tonna szén kitermelésével károsítot­ták meg a népgazdaságod Ennyi szénnel kevesebb ju­tott az üzemekhez, a kohók­ba. A másik szintén jelentős ok, a kisebb létszámmal kel­let telepíteni a szénmunka­helyeket. A szállító létszám ugyanaz volt mint máskor, ám most mégis munkaidejük­nek csak kis része volt ki­használva. Érdemes megnézni a kieső létszám alakulását a rnizser- fai üzemegységnél. A terve­zett kieső létszám áprilisban naponta átlagosan 40 műszak­kal volt több. Mi okozta a túllépést? Mint korábban em­lítettük már, a növekedést előidézte a táppénzes beteglétszám emelkedése. ^Gusztáv és Pálhegy II. ak­nákban egy hónap alatt 170, illetve 142 műszakkal növe­kedett a beteglétszám. S na­gyon érdekes kép tárul elénk, ha Dulcos VI. hknát vizsgál­juk. Itt is számított az üzem- vezetőség a beteglétszámra. A bányában azonban nem vi­dékiek, hanem telepiek dol­goznak. Az eredmény meg is mutatkozott. Itt a jó idő nem a beteglétszám növekedését, hanem csökkenését idézte elő. Ezúttal is bebizonyosodik, ahol nem várja a kapa a bányászt, nincs betegség. S ez talán mindennél jobban bizonyítja a kétlakiság káros voltát. Az üzemegységnél a kieső létszám a tervezésen felül 763 volt. Az összüzemi telje­sítménnyel számolva 1463 tonna szénnel termeltek áp­rilisban kevesebbet a mizser- fai bányászok. A beteglétszám tegnap, ma és holnap is növekedik. Saj­nos az üzemvezetőség nem tud érdemlegesen harcolni a táppénzcsalók ellen. Ott lé­tünkkor hallottam olyan tár­sadalmi betegellenőrrql, aki hosszú évek alatt senkit sem leplezett le. No persze nem azért, mert nem talált ál­betegeket, hanem azért, mert a jófiú szerepét játsza. Bár akkor sem lenne jobb a helyzet, ha lelepleznék a táp­pénzcsalót, mert hiányzik a legfőbb erő, a dolgozók meg­vetése. Arra még az üzemnél ugyanis nem volt példa, hogy a táppénzcsaló ügyét társa­dalmi bíróság tárgyalta volna, a becsületes bányászok jelen­létében. Hogyan vesztettek el 2.5 napi nyereségrészesedést az acélárugyáriak ? A kohászati alapanyagok •egyik legnagyobb felhaszná­lója, feldolgozója a Salgótar­jáni Acélárugyár. Egy évtized leforgása alatt a vallalat összesített se- / lejtje fokozatosan, körül­belül az egyharmadára csökkent, míg a másodrendű árúk mennyiség ez alatt az idő alatt közel állandó, azonos szinten maradt. 1957. végéig a minőség ja­vulása határozottan tapasztal­ható. Javult például az acél- -öntődében gyártott üllők mi­nősége, a gazdasági szerszám- gyárban készülő szekértenge­lyek kivitele, a vasöntödében ■öntött kokillák és salaküstök minősége és kivitele. Megja­vult az acélhuzal és a rúd- vas felülete. Állandó szinten tartják a szegféleségek minő­ségét, amit igen nagy mérték­ben exportálnak külföldre is. 1957. évben a vállalat összes ■selejtértéke 0,48 százalék volt, vagyis 448 tonna, 1 168 000 Ft. A másodrendű termékek ár- engedményes értékesítéséből származó veszteség 1 020 000 forint. Annak ellenére, hogy a se­lejtszázalék és a másodrendű áruk mennyisége a termelés­hez viszonyítva nem volt ma­gas, mégis e két tényező a selejt és másodrendű együttes értékvesztesége 2188 000 forint. Ha ezt csak a felére tud­ták volna lecsökkenteni, ak­kor építhettek volna 10 darab kétszobás családi házat a la­káshiány csökkentésére. Vagy 10 darab modern esz­tergapadot lehetett volna be­szerezni; vagy 2,5 nappal több nyereség- részesedés lett volna fi­zethető a gyár összes dolgozójának. Mindezek ellenére kedve­zőtlenül alakult az 1958. I. negyedévben a selejt és a másodrendű termék. E gyár­tási időszakban képződött se- Hejt 146 tonna, melynek ér­téke 457 000 forint. Az 1957. évi átlagértékek­hez viszonyítva ez körül­belül 50 százalékkal ma­gasabb. Ez az emelkedés elsősorban azért nyugtalanító, mert a kormány és párthatározat a nagyobb anyagtakarékosságot írja elő. A műszaki vezető­ségnek legfőbb feladata a se- lejtképződés okait felkutatni és a hibaforrásokat felszá­molni. Az 1958. évi I. negyedben a másodrendű termékek ará­nya az elsőrendűhöz viszo­nyítva lényegesen lecsökkent Az előző év átlagához hason­lítva körülbelül 40 százalék­kal kevesebb. V. L. Pálhegy II. bányaüzemben Tóth András kommunista csa­patvezető elmondta, milyen nagy kiesést jelent az, hogy a csapatból két dolgozó beteg. Naponta több tonna szén ve­szik el azáltal, hogy az ese­tenként csapatra került új dolgozót állandóan tanítják és oktatják. A csapatban még nem volt igazolatlan hiányzó. Lehet, hogy azért, mert félnek, hogy kikerülnek a csapatból. Ügy látszik, azonban a beteg­ség jó mentség. Pedig, ha Tóth elvtárs megtudná, hogy csapat tagja a szandai határban kapál, gondolom nem dolgozna vele többé. De sajnos rossz be­tegellenőrzés lévén, arra so­hasem derül fény, hogy be­tegsége alatt ki dolgozik a határban. Arról már beszéltem, hogy károsodik a népgazdaság. Kétségkívül joga van min­denkinek igénybe venni az orvosi kezelést, hisz ezt népi államunk is biztosítja. De va­jon gondolnak-e arra orvo­saink, miközben kiírják az ilyen betegeket, hogy ezzel saját magukat is megkárosít­ják. Mert vajon nem az ál­lam-kasszából kerül-e kifi­zetésre a táppénz? Érdemes lenne összeszámolni azt az összeget csak a nógrádi szén­medencében, hogy hány csa­ládiház épülne fel abból az összegből, amely az álbete­geknek került kifizetésre egy év alatt. Vajon nem érde­melne-e az az egerbaktai or­vos felelősségrevonást, aki Tóth János mizserfai dolgozót táppénzes betegállományba vette? Tóth János megtagadta a felügyelet parancsát, mire hazakúldték. Falujában pe­dig, most mint beteg, 75 szá­zalékos fizetésért pihenget. Az álbetegek, táppénzcsalók felszámolása társadalmi ügy. Nagyon jó lett volna például a Tóth ügyet a társadalmi bíróság elé vinni, okulásul. Hasonszőrű társai­nak biztos, hathatós segítsé­get nyújtott volna. Munkánk csak ákkor lesz eredményes, ha az üzemvezetőség mellett az orvosok, a becsületes dol­gozók segítenek leleplezni a táppénzcsalókat. A feladat hatalmas. Ám ha sikerrel old­juk meg, annak gyümölcsét a dolgozók sokasága élvezi majd. Hortobágyi András Kisterenyei bányászfiatalok A kisterenyei bányaüzem­nél a KISZ brigádok méltó megbecsülést szereztek a fia­tal névnek. Nem ritkaság, hogy sokszor a legnehezebb helyeikre is az üzemvezetőség, a KISZ fiatalokat küldi. Szálkái Pál KISZ brigádja a Tordas bányaüzemben dol­gozik. — Körletvezetője sze-' rint is elég nehéz helyen. Néhány nappal ezelőtt vízbe­törés nehezítette a fiatalok munkáját. A Szálkái elvtárs által vezetett fiatalok azon­ban nem estek kétségbe, s végül is legyőzték az elemi erőket és a második helyér zést érték el a (ejtőcsapatok versenyében. y-n Buttkó Tibor KISZ brigád­ja a tekevölgyi lejtaknában dolgozik. Az aknában a Buttkó KISZ brigád éri el a legma­gasabb teljesítményt, s hó­nap végén ők keresnek a leg­többet. Mégegyszer az éjszaka fiataljairól AAAAAAAAA /X /V>\ /\ AAA AAAAA AAAA /VA AAAAAAAAAAAAA \x\\x\\v,\\m.\\w\x .awvwwvwv: .\\\\\\\\\x\\v\\v\V'V,\\\\v\\\\\v;\\ .'-v-ww 'v. -v. xwv, x'v 'v\v'v \'v\x'v\\'%x\-v\x'v- v V V V V V V V V V V V V V V V* V V V V V W V V V V V VV WWW VV V V Jól eső érzés volt tudomásulvenni, hogy korábbi jegy­zetünknek ezzel a témával foglalkozó írása milyen gyors visszhangra talált a legilletékesebbtől: az iskola igazgatójá­tól. De nemcsak a pedagógusokban, hanem másokban is nö­velte a felelősség, a helyzet megváltoztatására irányuló törek­vés érzését. A napokban egyik üzemünk ünnepségén vettem részt, ahová a szülők 8—12 éves gyermekeiket is magukkal hozták. Éjfél tájban két rendőrből, két KISZ-fiatalból és a nőtanács egy megbízottjából álló brigád jelent meg a már emelkedett hangulatban szórakozó dolgozók között. Nem csináltak nagy feltűnést, de határozottan javasolták, hogy az ilyenkorú gyer­mekek sürgős lefektetése mennyire helyes volna. Annál meg­lepőbb volt egyes szülők, vezetők magatartása, akik külön­böző, bizony a legkisebb kritikát sem álló „érvekkel“ pró­báltak eme helyénvaló javaslat ellen hadakozni. Sőt, akikben már egy légkörön túl volt a nyomás, elég mosdatlan hang­nemet engedtek meg maguknak a nemes hivatást teljesítő brigád tagjai iránt. Nem, nem akarok túlozni, de az ott elhangzott egyik meg­jegyzésre reagálva hadd mondjam el, hogy felkeresett a bri­gád azon az éjszakán más nyilvános szórakozó helyeket is. Például az üveggyárat. S míg az említett helyen 8—12 éves gyermekek szülői felügyelet mellett ismerkedtek az éjszakai élettel, itt már — mintegy folytatásaként — 13—14 éves serdülő lányok szülői felügyelet nélkül vonaglottak a táncte­remben, miután a fiúk megfelelő italról is gondoskodtak. Ta­lán nevetséges, de komolyan elgondolkoztató, hogy egyik leányzó ott hagyta el a szórakozó helyet, ahol rendes ember még a legszorultabb körülmények között sem távozik. De hozhatnánk még szép számmal példát arról, hogy mi­lyen esetekkel találkozik ez a most már rendszeresen mű­ködő brigád. S bizony elgondolkoztató, hogy munkájuk so­rán hány meg hány szülő, vezető megjegyzéseit nyelik le, milyen sokszor találkoznak értetlenséggel, sőt felelőtlenség­gel. Nem volna helyesebb talán, ha a társadalom széleskörű támogatását élvezné ez a helyes eljárásuk? De bizony! Kü­lönben milyen alapon marasztal el valaki egyes fiatalokat, vagy fiatalok egy csoportját, ha saját házatáján ugyanazt valósítja meg, amit gyűléseken, a nyilvánosság előtt elítéli ügy gondolom, az egyértelműség és következetesség e te­kintetben is nagyon szükséges, s akkor a gyermek, a fiatal serdülő az éjszakát a legilleté­kesebb helyen tölti: otthon az /v y / £ ,y ágyban ... f C Már fejtik a szenet... Egyik legfiatalabb bányánk a zagyvái üzemhez tartozó Székvölgy akna. A feltárók jó munkája folytán már elér­ték a széntelepet. Az elszállí­tás még problémát okoz, mi­vel a külszíni villamosva- sutat csak most fektetik le. Amennyiben a szállítópálya elkészül, a jelenlegi napi egy vagonos széntermelés 4-5 va­gonra emelkedik. Tizenhárom esztendeje szabad Csehszlovákia S»i£>iD»3*>tC>*De>DSDeHOSOím>82*OHDSDfiWC>SO*C>-iD«D«KHDSD6MOíK>«o^ Séta az iparosított Szlovákiában Tizenhárom esztendő egy nép történetében felettébb rö­vid idő. Mégis, ha csak nagy vonalakban vesszük is szem­ügyre Szlovákia népeinek eredményeit a felszabadulás óta, azt látjuk, hogy az elmúlt 13 év évszázadokat je­lentett a fejlődésben. Hiszen Szlovákia dolgozói néhány év alatt elérték azt, amit a ko­rábbi nemzedékek évszázadok alatt képtelenek voltak meg­valósítani. Nem véletlen, hogy azok a kivándoroltak, akik a tengerentúlról látogatnak el hazájukba, nem egyszer így sóhajtanak föl: „Ilyennek kel­lett volna lennie az életnek a mi időnkben is, akkor biz­tosan nem mentünk volna az óceán túlsó oldalára betevő falat után.” Igen, ez az igazság. Szlo­vákia népeinek ma nem kell messzire menniük kenyér után. Mindenki, aki csak sze­ret dolgozni, bőséges munka- alkalomra, munkalehetőségre talál, nyugodtan hajthatja álomra fejét, mert nem kell félnie a munkanélküliségtől, a nincstelenségtől. Most pedig nézzük meg, mi történt Szlovákiában az 1945 évi . történelmi esemé­nyek, a felszabadulás óta. BRATISLAVA, IPARI VAROS. A bratislávái várban va­gyunk. Előttünk fekszik Szlo­vákia fővárosa. Amerre csak a szem ellát, mindenütt füs­tölögnek a magas gyárkémé­nyek. Éjjel-nappal, megállás nélkül ontják magukból a fe­kete füstöt, arról tanúskod­ván, hogy az élet gyorsan lüktet bennük, hogy új gyárt­mányok készülnek a népgaz­daság számára. Keleti irány­ban „A béke üzeme” gyár­kéménye emelkedik magasba. Ebben az üzemben a leg- legkorszerűbb gépeken olyan gyártmányok készülnek, ame­lyeket a felszabadulás előtt sohasem gyártottak Csehszlo­vákiában — műanyagok. A Kahló-, a Gumón- és a Slo- voat gyárak kéményei mesz- sziről úgy festenek, mintha együvé tartoznának. Ezek ugyan régi üzemek, de óriási beruházásokkal csaknem tel­jesen újjáépültek. A város másik részében a korszerűen berendezett ipari sütöde, hű­tőüzem épületei láthatók. A Május 9-ről elnevezett üzem arról híres, hogy az innen ki­kerülő esztergagépek a leg­komolyabb nemzetközi verse­nyen is sikerrel állják meg helyüket. A számok kedvéért elegendő csupán annyit meg­említeni, hogy 1937-ben Bra- tislavában mindössze négy gyár dolgozott, összesen va­lamivel több mint 500 mun­kaerővel. Ezzel szemben 1955- ben a gyárak száma 17-re emelkedett. KISUCÉN NINCSENEK URAK... Mikolas Ales, az egyik ki­váló csehszlovák festő, a kö­vetkező szöveget írta az em­beri lélek és az egykori sze­gény kisucéi vidék szépségét ábrázoló festménye alá: ”Kis- ucén nincsenek urak, akik börtönbe vetnének...” Ma Kisuce és Orava vidékén va­lóban eltűntek az urak és ve­lük együtt eltűnt a nagy nyo­morúság is. Helyettük a szor­gos munkáskéz vette át sa­ját sorsa irányítását, hozzálá­tott uj üzemek építéséhez. A nemrégen nyomorra és ínség­re kárhozott észak-szlová­kiai kisucei ember ma példá­ul olyan csapágyakat gyárt a kisucei gépgyárakban, ami di­csőségére válna még a své­deknek is. Orav vidékén pe­dig már egymás után készítik a legkorszerűbb televíziós ké­szülékeket. Zilina területén 1945 óta számos olyan üzem épült, amelyek mind-mind Szlovákia gyorsütemű iparoso­dásáról tanúskodnak. Amiről a Vág-folyó tanús­kodik.... A fiatalabb generáció már csak az irodalomból ismeri a Vág-folyó mentén lakó em­berek, tutajosok sorsát, s azokat a károkat, amelyeket a sebesfolyású Vág vize év- ről-évre okozott. Sokszor szin­te hihetetlennek tűnik, mi­lyen küzdelmet vívtak a Vág mentén lakók az áradások el­len. A változatosság kedvéért képzeletben menjünk el Ora- vába és kísérjük figyelemmel az egykori vad folyam útját. Nyomban beleütközünk az oravai duzzasztóműbe, ezt kö­vetően a krepelani, sucani, kipvci, stercnói, varyni és a többi hasznos akadályokkal találkozhatunk, amelynek szá­ma Saláig eléri a 27-tet. A Vág-folyó mentén hatalmas vízilépcső, 24 duzzasztómű és körülbelül 27 villamoserőmű épül. Ezek a vízierőművek évente körülbelül 3 millió ki­lowattóra villamosenergiát termelnek. Képletesen kife­jezve olyan erőt mozgósíta­nak, amely egyenlő egész éven át éjjel nappal dolgozó több mint 5 miihó ember munkájával.1 A 24 vizilópcsőből már 9 működik és meg­zabolázta a sebesvízű folya­mot. Nemsokára pedig el­jön az az idő, amikor az egykori tuta jósokat hajók váltják fel, amelyek Ziliná- tól egészen a Fekete-tengerig szállítják Csehszlovákia ter- > mákéit. BÁNSKA BYSTRICA ÉS KÖRNYÉKE De nemcsak Bratislavában, a Vág-folyón Zilina területén történtek ilyen óriási válto­zások. Hasonló a helyzet az ország más területén is. A Garam mentén fekvő Ziáriá- ban épült fel Szlovákia fel- szabadulásának büszkesége, a hatalmas aluminiumgyár. Né­hány órára lenne szükség csak ahhoz, hogy ezt az üze­met valaki körüljárta, Az itt lakók sohasem hitték volna, hogy ezen a vidéken fogják gyártani az ipar számára olyan fontos alapanyagot, az alumíniumot. Besztercebánya területén 1937-ben összesen 6 ipari üzem működött, össze­sen 500 dolgozóval. 1956-ban már a terület üzemeinek szá­ma meghaladta a 27-et. Az eperjesi területről az írók, a költők úgy emlékeztek meg, hogy benne örökre gyökeret vert a nyomor. A népdalok is fájdalmasan szóltak arról, hogy a vidék emberei mi­lyen fájó szívvel hagyták el hazájukat a mindennapi ke­nyér reményében. S mi a helyzet ma? Kelet-Szlovákia egykori legelmaradottabb te­rületén új munkásosztály van születőben. A gépgyártás és a bányászat vetélkedik itt egymással. Az eperjesi terü­leten néhány év leforgása alatt jóval több üzemet, gyá­rat adtak át rendeltetésének, mint amennyit a megelőző rendszerek együttesen. A fent elmondottak valóban csak futó pillantást jelente­nek Szlovákia 13 esztendős fejlődésére. Hiszen az, ami ma még új, holnap már öreg lesz, mert Szlovákia élete gyorsan lüktet, új üzemek épülnek, iparosodnak a ke­vésbé iparosított területek1, hogy még több legyen a munkalehetőség, hogy még több termék készüljön a szocializmus építői számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom