Nógrádi Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 35-42. szám)

1958-05-10 / 36. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÍDI Népuisá A győzelem ünnepe Május 9 — a fasizmusufelelti győzelem napjai IRTA: P. KONYEV ALEZREDES, A SZOVJETUNIÓ HŐSE AZ MSZMP NÓGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA III. ÉVFOLYAM 36. SZÄM ARA: 60 FILLÉR 1958. MÁJUS 10. A szakszervezetek gazdasági, mozgalmi és kulturális munkájának további javításáért — Beszámoló az SZMT üléséről — A Szakszervezetek Megyei Tanácsa kedden egésznapos ülést tartott. Az ülésen a tanács tagjain kívül megjelent Jakab Sándor elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, s más társadalmi szerve­zetek képviselői is. A tanácskozáson szereplő két napirendi pont beterjesztése és vitája a munkáshatalom további erősítéséért, a szakszervezeti munka moz­galmi jellegének javításáért folyó harc feladataiból indult ki. Az első napirendi pont so­rán, amelyben az elnökség beszámolt a szakszervezetek XIX. kongresszusa által meg­szabott feladatok végrehaj­tásáról és a további tenni­valókról, leszögezte, hogy azokban a gazdasági ered­ményekben, amelyeket me­gyénk ipara mind 1957-ben, mind 1958 első negyedévében elért, benne van az a cél­tudatos tevékenység, amelyet a szakszervezetek folytattak sa­játos eszközeikkel. Továbbra is feladat, hogy a szakszer­vezetek fejlesszék azért tevékenységüket, hogy haté­konyan működjenek közre a népgazdaság előtt álló leg­fontosabb gazdasági feladatok megoldására. Elsősorban a vita során bontakoztak ki azok a tenni- valók, amelyek a takarékos- sági mozgalomban a szakszer­vezetekre hárulnak. Jakab elvtárs például felszólalásá­ban elmondotta, hogy bár ed­dig elég eredményes lépések történtek, ennek ellenére még nem jött létre meg­felelő közhangulat a ta­karékos gazdálkodás, a beruházások észszerű fel- használása érdekébert. Bírálta a gazdasági vezetőket, s főleg a minisztériumokat, amiért vontatottan, vagy egy­általán nem tesznek lépése­ket a mozgalom fejlesztése érdekében. Mint mondotta, a Salgótarjáni Acélárugyárban az április havi párttaggyűlé­seken ezt a kérdést tűzték napirendre, s a kommunisták voltak azok, akik javaslata­ikkal hozzájárultak, hogy konkrét, forintba meghatá­rozott takarékossági tervet dolgozzanak ki. A Pest—Nóg­rád megyei állami gazdasá-? gok pedig 6 millió forintos? önköltségcsökkenést akarnak? elérni ebben az esztendőben.j A további gyorsabb előreha-c ladás érdekében szükséges,; hogy a szakszervezetek isr sürgető lépéseket tegyenek aj gazdasági vezetés irányában.. Gondoskodjanak arról, hogy a munkaverseny, az újító mozgalom szintén a ta­karékosságra, a gazdasá­gos termelésre irányuljon. E fontos feladatról beszélt! Nagy József elvtárs, az építők? szakszervezete területi bizott­ságának elnöke. Elmondotta,? hogy mind az építőipari vál-S lalat, mind a szakszervezet? felelős azért, hogy a munka-j verseny során csak egy-egy? épület elkészülésének határ-? idejét veszik figyelembe, de; azt már nem, hogy az el-? készült épület minősége mi-; lyen. E kérdések kapcsán mint? a beszámoló, mint több hoz-; zászóló foglalkozott azzal,? (Folytatás a £. oldalon) Fontos értekezlet Fontos kérdéseket vitattak meg a minap a megyei ta­nács osztályvezetői, a járási tanácsok elnökei, a megyei- és járási ügyészségek, bíró­ságok vezetői. A megbeszélés egyik fontos? célja az volt, hogy megjavít-? sák a tanácsok és az igazság-í ügyi szervek együttműködő-! sét; milyen hiányosságok van-? nak a törvényesség biztosítá-J sa terén. Szerte a világon, május 9-én ünnepük tizenharmadszor a fasiszta Németország fe­letti győzelem napját. 1945 májusában, né­hány nappal Berlin eleste után befejeződött a szovjet nép Nagy Honvédő Háborúja. A Szovjet Hadsereg útját a győzelemig a szovjet nép hősiességének és áldozatválla­lásának nagyszerű példái övezik. Hiszen ismeretes, hogy a szovjet katonák évekig egyedül küzdöttek az állig felfegyverzett fasiszta betolakodók ellen, akiket viszont csaknem az egész leigázott Európa támoga­tott. A mi gárdalövész ezredünk pl. Sztálin­grád védelmében forrt egybe, hogy onnan — az ellenséges támadásokat visszaverve — eljusson a német fővárosig. A szovjet hősök Moszkva és Sztálingrád alatt, a kurszki és a bjelgorodi csatában, a Visztulánál és az Oderánál, Budapest és Bécs külvárosában, majd Berlin utcáim on­tották vérüket a győzelemért. 1945 április 16-án az Odera mentén húzódó front teljes hosszában megszólalt a szovjet tüzérség. Hu- szonkétezer különféle kaliberű tűzfegyver mintegy fél órán keresztül küldte pusztító lövedékeit az ellenséges állások felé. Ezzel egyidőben az égen megjelentek a vöröscsil­lagos bombázók, amelyek szintén halálos csapásokat mértek az ellenséges védelemre. S ezen a napon a szovjet katonák megkap­ták a harci jelszót: „Előre, a végső győze­lemért, Berlin elfoglalásáért!” A szovjet csapatok a páncélosok ezreinek védelme alatt döntő támadásra indultak. Engem a Frankfurt-Stettin vasútvonal menti harcok­ban tüntettek ki a Szovjetunió Hőse cím­mel. A fasiszták elkeseredetten védekeztek. Az I. bjelorusz front csapatai csaknem fél­milliós hitlerista hadsereggel találták szem­be magukat, amelyet ötezer különféle tűz­fegyver és sokszáz páncélkocsi támogatott. Ügyes manőverekkel, állhatatos és bátor harcmodorunkkal azonban felőröltük az el­lenség erejét. Katonáink között igazi hősök születtek. Medvegyev gárdista például Ber­lin alatt sebesült meg tizenharmadszor. de továbbra is a fronton maradt, s kérte, hogy a rohamosztagba osszák be. Gárda- ezredünk bátor magatartását a legfelső pa­rancsnokság is értékelte, s az ezredet a Vörös Zászló érdeméremmel és a Kutuzov- renddel tüntették ki. Április 25-én összezárult a szovjet csa­patok Berlin köré vont gyűrűje. Megkezdőd­tek az ádáz utcai harcok. Lövészeink előtt nagy cél lebegett: eljutni a város köz­pontjába, kitűzni a Reichstagra a győzelem zászlaját. Mihail Jegorov és Melion Kan- tarija őrmesterek, a leghevesebb harc tü- zében kúsztak fel a Reichstag tornyára, s meglengették a fasiszták feletti diadalt hirdető vörös lobogót. Május elsejére virradó éjszaka hadsere­günk parancsnokságához érkezett Krebs tábornok, a fasiszta szárazföldi csapatok vezérkari főnöke, aki a még meglévő náci vezetők nevében közölte, hogy április 30-án Hitler végzett magával. A fasiszta tábor­nok tárgyalási tűzszünetet kért. Csujkov ve­zérezredes határozottan kijelentette, hogy kizárólag a szövetségesek előtti feltételnél­küli kapitulációról lehet szó. Krebs eltávo­zott és május 2-án, reggel 6 órakor három Áz ország neves vízügyi szakembereinek tanácskozása Salgótarjánban Köztudomású dolog, hogy Salgótarján város mind ivó­víz, mind pedig ipari víz te­kintetében szegény. A város lakótelepeinek nagyarányú fejlesztése, ipari üzemeinek korszerűsítése és bővítése, de nem utolsó sorban az utóbbi 14 évben beállott lélekszám- emelkedés követelőén írja elő a legsürgősebb intézke­déseket a város vízellátásá­nak megjavítására. Salgótarján város tanácsa évek óta állandóan fog­lalkozott a város vízellá­tásával, tett is néhány intézkedést, azonban alap­vető változást elérni nem tudott. Különféle teóriák terjengenek Salgótarján város illetékes köreiben, s az országos víz­ügyi szakemberek között, ho­gyan lehetne alapvető válto­zást elérni a város vízellátása érdekében. Egyesek szerint 2000 méteres mélyfúrású ku­tat kellene fúratni, mások völgyzárógátas rendszer ki­építésében látják a város vízellátásának megoldását, is­mét mások az Ipoly vizét ja­vasolják Salgótarjánba vezet­ni és még él jónéhány elkép­zelés. Mivel nincs egységes álláspont, s minden eddigi nézet nélkülözi az alapos tu­dományos indokolást — a város tanácsának vég­rehajtó bizottsága elhatá­rozta, hogy az ország ne­ves vízügyi szakembereit tanácskozásra hívja Sal­gótarjánba. Az ankétnak nem az a cél­ja, hogy a közeljövőben kéz­zelfogható eredményeket le­hessen tapasztalni, hogy azon­nal több víz legyen a város­ban, hanem az, hogy alakít­son ki egységes, tudományos álláspontot arra vonatkozóan, melyeik azok az utak, ame­lyek járhatók ahhoz, hogy a város vízellátását véglegesen meg lehessen oldani. Kormányunk — a gazdasági lehetőség határain belül — kész anyagot és pénzt bo­csátani városunk rendelkezé­sére abban az esetben, ha látja, hogy annak felhaszná­lása gazdaságos, eléri célját: megszünteti a vízszegénysé­get. Ezért van szükség e nagy­arányú — közel 120 víz­ügyi szakember részvéte­lével tartandó vízügyi an- kétra. Megkezdődött a növényápolás A tavaszias idő egy-kettőre kicsalta a földből az apró, zöld növénykéket és szerte a megyében megindult a .nö­vényápolási munka. A szé- csényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet tagjai a cukorrépát sarabolják. A szü­gyi tangazdaságban az egyik tábla cukorrépa horolását már be is fejezték, de meg­kezdődött a növényápolás a héhalmi Április 4, és Palotá­son a Kossuth Termelőszövet­kezetben is. Zsúnypusztán a Dózsa Ter­melőszövetkezet tagjai a sző­lőben szorgoskodnak. Kapál­nak, hogy a termés gazdag­ságát ne csökkentse a hiányos növényápolás. Május 15-én és 16-án a? Megyei Tanács dísztermében? az országos és helyi vízügyi? szakemberek vitáinak ered-? ménye alapján fog eldőlni:? hogyan tovább Salgótarjáni város vízellátásának megoldó-? sa felé. Jobban segíteni a járás Népfront-Bizottságainak munkáját — ez a pásztói népfrontvezetők gondja A Pásztói járási Hazafias Népfront vezetői megtalálták azt a vezetési módszert, amely az eddiginél sokkal jobban segíti a községi népfront-bi­zottságok munkáját. A pásztói járásban most nem az egész járás min­den községére kiterjedő értekezleteket tart a haza­fias népfront, hanem táj­értekezleteket. Nagyobb értekezletet csak ne­gyedévenként, vagy féléven­ként hívnak össze. Ez a módszer többféle ok­ból is előnyös. Két-három óra alatt minden kérdést megvi­tathatnak, mindenki elmond­hatja a véleményét, így va­lóban segíteni tudják egymás munkáját. A járási vezetők sokkal több tájékoztatást kap­nak ahhoz, hogy segíteni tud­ják a helyi népfront-mun­kát. A szomszédos községek­ből 20—30 perc alatt min­denki meg tudja közelí­teni a megbeszélés szín­helyét. Pásztón, Cserhátszentiván- ban és Szirákon tartották meg legutóbb a tájértekezle­tet, ezentúl pedig mindig más­más községben tartják egy- egy körzeten belül. Egy-egy összefüggő tájnak mások a lehetőségei, mások a helyi problémái, így a feladatokat is másként, más erőkre tá­maszkodva tudják megolda­ni. Vannak olyan körzetek, ahol majdnem minden községben van szocialista szektor, állami gazdaság, gépállomás, vagy tsz, másütt pedig egyik sincs. A három tájértekezlet ta­pasztalata az, hogy minden községben él és dolgozik a népfront. Egyik helyen több eredménnyel, a másik helyen kevesebbel, de kezdik megta­lálni sajátos feladataikat. Re­ális terveket dolgoztak ki együtt a tanácsokkal és más szervekkel a község fejlesz­tése érdekében. A dolgozók is egyre többször fordulnak a népfront-bizottságokhoz különböző ügyes-bajos dolga­ik elintézése érdekében. Különösen ez év ele­jétől nőtt sokat az új­jáválasztott népfront-elnök­ségek, bizottságok tekintélye, Ma már nem ritkaság, hogy a népfront hívó szavára 200 —300 ember vesz részt olyan politikai és társadalmi ren­dezvényeken, amelyekre az­előtt még a fele se ment el. Sok olyan kérdés tisztá­zódott ezeken a tájérte­kezleteken, amelyek eddig gátolták a mozgalom fej­lődését és a titkárok véleménye sze­rint ez sok segítséget ad a következő feladatok megoldá­sához. Többen elmondták pél­dául, hogy még mindig sok ember viselkedik közönyösen különböző kérdések, még a bé­ke ügye iránt is. A felsza­badulás előtt azt tapasztal­ták, hogy a vezetők nélkülük intéznek el mindent, döntöt­tek a dolgozók sorsát alakí­tó legfontosabb kérdésekben is. Ez a tapasztálat még min­dig érezteti káros hatását; Nehezen tudják elhinni pl, hogy az emberek egyéni vé­leménye döntő lehet a há­ború, vagy béke kérdésének eldöntésében. Az értekezlete­ken példákkal győzték meg egymást arról, hogy ezeknek a régi előítéleteknek, fölös óvatoskodásnak a megszünte­téséhez nem elegendő, ha gyű­léseket rendeznek. Ehhez nagyon sokat kell beszélgetni külön-külön minden emberrel. Nem kampányszerűen kell foglalkozni velük, hanem rendszeresen, törődni ügyes­bajos dolgaikkal, gondjaik­kal, ahol csak lehet segíteni. A gyakorlatban érezzék nap- ról-napra, hogy az emberek­kel való régi bánásmódnak egyszer és mindenkorra vé­ge. Az ilyen türelmes és ki­tartó munka előbb-utóbb el­tünteti a bizalmatlanság utol­só maradványát is. . /MehíjDtkLÜ lomhru bukkantak ^pcuzttm Pásztó határában, az úgy­nevezett kavicsbánya terüle­tén a Mélyfúró Vállalat fú­rás ' közben 24 fokos meleg­vízre bukkant, amelynek nyomása a földszint felett körülbelül 20 méteres. A községi tanács úgy ha­tározott, hogy e természeti kincset feltétlen kihasználja. A távlati községfejlesztési tervben egy melegvizű strandfürdőt kíván létesíteni. Az MSZMP községi pártszer­vezete javaslatára a községi tanács, a Betonépítő és Kotró Vállalattal máris megkezdette a medence föld- kiemelési munkálatainak el­végzését. Jelenleg a meleg- vizű forrás kiképzésének munkálatai folynak, hogy azt mielőbb megfelelően hasznosítani tudják. 'VfVffVIVVVMIDftnttHÓÓMÓMi A LOTTÓ E HETI SORSOLÁSÁNAK NYERŐSZÁMAI: 7 15 24 38 43 A Berlinnél hősi halált halt szovjet harco­sok emlékműve a berlini Treptow-parkban (J. Vucsetyics bronzszobra.) náci tábornok közölte velünk, hogy a berli­ni helyőrség leteszi a fegyvert. Május 9-re.virradó éjjel került sor a fa­siszta Németország feltételnélküli kapitulá­ciójáról szóló megállapodás aláírására. Azó­ta ezen a napon minden évben arra a győ­zelemre emlékeznek, amely óriási hatást gyakorolt az egész- világtörténelem meneté­re. Az európai és ázsiai népi demokráciák úgy tekintenek erre a győzelemre, mint egy bimbóra, amelyből új, szabad életük virága fakadt. Tizenhárom év távlatából jóleső ér­zéssel gondolunk vissza arra a napra, ami­kor a szabadság és a haladás győzedelmeske­dett a nácizmus sötét erői felett. A Győzelem Napjának ünnepélyes percei­ben a világ szabadságszerető népei még szorosabbra zárják soraikat, hogy egységes erővel védjék e nap gyümölcsét: a szabad­ságot, a függetlenséget, a békét!

Next

/
Oldalképek
Tartalom