Nógrádi Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 35-42. szám)
1958-05-31 / 42. szám
2 nógrádi népújság 1Ö58 május 31. Felelőtlen Dérgazdálkodás - elherdált forintok A megyei HEB vizsgálatának néhány tanulsága —------------------------- " f'li' — Va n és mégsincs, de lesz^, vZ-szerTezet az Építőipari Vállalatnál Népünk szorgalmas munkával építi a szocializmust és hétről-hétre, hónapról-hó- napra jelentős eredményeket ér el. Ezt az építő munkát, e munka eredményeit a népi állam tovább erősítését veszélyeztetik azok, akik szembefordulnak a törvényes renddel, kijátszák a törvényeket és rendeleteket, herdálják a nép vagyonát. E kártevők tevékenységét megkönnyíti az államigazgatásban és a népgazdaságban nemegyszer jelentkező bürokratizmus. Népi államunk szervei és a dolgozó nép e káros jelenségek ellen szívós és eredményes munkát folytat, hogy az államrend védelme és a nép vagyonának pazarlása elleni harc a törvények és rendeletek betartása, végrehajtása SZÉLES TÁRSADALMI TÁMOGATÁSSAL, kellő hatékonysággal megfelelő szervezd keretek között folyjék. Ennek elősegítésére a párt javaslatára, a forradalmi munkás-paraszt kormány törvényerejű rendeletben mondta ki a Népi Ellenőrzési Bizottságok megszervezését. A népi ellenőrzésnek fő feladata a közélet tisztaságáért harcolni a társadalom minden egészséges erejét a káros kinövések ellen irányítani. Le kell lepleznie a feladatok teljesítésének halogatására, vagy eltorzítására és a társadalmi tulajdon megkárosítására irányuló cselekedeteket, a dolgozók jogos érdekeit sértő bürokratikus, vagy részrehajló ügyintézést. Ennek megvalósításáért dolgozik megyénkben is a Népi Ellenőrzési Bizottság. Alig egy hónapos munkája már is azt bizonyítja, hogy MEGÉRETT A NÉP BIZALMÁRA, s munkájával, vizsgálatával a törvénytelenségek egész sorát tárta fel, olyanokat, amelyekkel megkárosították egész .népünket, egész népgazdaságunkat. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az utóbbi időben 'komoly, beható vizsgálatot tartott többek között a Nógrádi Szénbányászati Tröszt, a Salgótarjáni Vasöntöde- és Tűzhelygyár, a Salgótarjáni Acélárugyár és a Megyei Tanácsnál. Tevékenységük az állományonkí- vüli béralap felhasználásának vizsgálatára terjedt ki. Sajnálatos, hogy ez a vizsgálat a törvénytelenségek egész sorát derítette fel, s megtalálta azt az utat. ahol a súlyos ezrek a különböző csatornákon elfolynak. A vizsgálat eredményeiből néhány kirívó tételt feltétlen a közvélemény elé kell tárni, azért, hogy mások is okuljanak a törvénytelenségekből, hogy az egész társadalom gátolja meg a törvénytelen kifizetéseket, a meg nem dolgozott munkáért juttatott bérek kifizetését. A Nógrádi Szénbányászati Trösztnél a vizsgált időszak alatt — 9 hónap — egy millió hatvanezer forintot fizettek ki az állományon kívüli béralapból. Ebből AZ INDOKOLATLANUL KIFIZETETT ÖSSZEG KEREKEN 200 000 FORINT Ez hogyan történhetett meg? Sok kiesd, sokra megy! S ha a kis összegeket összeadjuk, akkor a fenti állításunk igaz lesz: sok kicsi sokra megy. Néhány példát! Níderland Gyula nyugdíjas bányamérnöknek a vizsgált időszak alatt 6.300 forintot fizettek ki szakértői díj címén. A vizsgálat megállapította, hogy Níderland Gyula bérkifizetése mögött munkateljesítmény nem áll. Ezt igazolja a tröszt MEO részlegének valameny- nyi dolgozója, hiszen Níderland sem gyakorlati, sem eszmei „szakértői” segítséget a MEO munkájához nem adott. Szarka Miklósnak ugyancsak szakértői díj címén 4000 forintot fizettek ki. De, hogy miért? Azt a vizsgálat már nem tudta megái-' lapítani. Szentmihályi Jenőnek, a Hőtechnikai Kutató Intézet mérnökének kazántervezése címén 10.000 forintot ajánlották fel, s ebből 5.000 előleget minden előzetes munka végzés nélkül ki is fizettek. A szorospataki vízellátás vízföldtani szakvéleményének elkészítéséért dr. Vitális Sándornak 5.000 forintot „tiszteletdíj” címen fizettek ki. Az egészben viszont az sajnálatos, hogy a szakvéleményből nem lett víz Szorospatakon. Megteszik, hogy a tröszt állományiba tartozó dolgozóknak olyan munkáért fizetnek ki bért, amelyet beosztásuknál fogva is HIVATALBÓL KÖTELESEK LENNÉNEK ELVÉGEZNI. Ilyen munkákért a vizsgált időszak alatt 31.505 forintot fizettek ki, többek között mérlegszerelésért, a főkönyvelő házának tetőjavításáért, szobafestésért, stb. De szükséges megjegyezni, hogy ezekre a munkákra semmi esetre sem az áltam-ányonkí- vüli béralapból kellett volna az összeget kifizetni, már csak azért sem, mert a trösztnek létszámfeleslege mutatkozik, s a munkát rendes munkaidőben is el lehetett volna készíttetni. Az állományon kívüli béralap terhére végeztettek olyan munkákat is, amelyek elvégzését saját tervezői részlegüknél kellett volna biztosítania. Ilyen tervezésekért 19.000 forint került kifizetésre. A törvénytelen kifizetéseket, a szabálytalan elszámolásokat tetézi, hogy a többi között például a családi házak építésénél, a mátranová- ki üzemegységnél és több más helyen a telepvezetők egy összegben veszik fel az állományonkívüli béralap terhére végzett összegeket, de nem található meg, hogy kiknek fizették ezt az ösz- szeget ki. Már pedig # £ Budapesti Ipari Vásáron a Petőli pavilonban kej'eiie lel a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár kiállítását Tűzhelyek, kályhák, héjformázógép különböző temper és szürke öntvények A BIZONYLATI FEGYELEM ELHANYAGOLÁSA melegágyat teremt a korupp- ciónak és a visszaélésnek. A Népi Ellenőrzési Bizottság a szabálytalanságok sorát találta a Tűzhelygyárnál is. Itt a többi között — a vizsgálati időszakban — az AKÖV állományában lévő gépkocsivezetők részére „pontossági prémium” címén fizettek ki 35.840 forintot az állományonkívüli béralap terhére. Vajon nem kötelességük-e a gépkocsivezetőknek a pontos előállás, a dolgozók pontos munkába- illetve hazaszállítása? A törvénytelenségeik, a dolgozó nép vagyonának elherdálása, sajnos más egyéb területen is tapasztalható. A Vasötvözetgyárban azért, mert az idegen vállalatok dolgozói a kohókat és a transzformátorok szerelését időben végezték el, 53.966 forintot fizettek ki. Pedig a munkák időbeni elvégzése kötelességük is a szerelőknek, s a munkáért amúgy is megkapták a megérdemelt, becsületes munkabért. Érdekes ebben még az, hogy a felügyeleti szervak — minisztérium —• ugyan megállapították a törvénytelenséget, de a felelősségrevonás csak addig terjedt ki, hogy az igazgató és a munkaügyi osztály vezetőjétől az egy negyedévi prémium egyharmadát ' vonták meg. Meg kell említeni a Megyei Tanácson végzett ellenőrzés tanulságait is. A Megyei Kórháznál, Salgótarjánban KÉT NAP ALATT LEHETETT 6000 FORINTOT KERESNI. \ Négy vagon szén kirakásáért fizették ki ezt az összeget, úgy, hogy olyan munkafolyamatot is elszámöltak,’ amelyek meg sem történtek. így többe került a leves, mint a hús. Ezékután feltétlen felvetődik az a kérdés: ezekben az esetekben hol vannak a vállalati pénzgazdálkodás felelősei, a főkönyvelőik? Vagy egyetértenek ezekkel a törvénysértésekkel, azzal, hogy így úsznak el a súlyos ezrek, olyan összegek, amelyeket ebben az országban más, törvényes keretek között kifizethető munkabérekre kellene fordítani. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a vállalatoknál tartott vizsgálat eredményeképpen javasolja, hogy a három minisztériumi vállalatnál — Tröszt, Tűzhelygyár, Acélárugyár — 1,600.000 FORINTTAL CSÖKKENTSÉK az állományon kívüli béralapot, hiszen annak felhasználására aligha van szükség. Főképpen a törvényes keretek között nincs! Nem enged hető meg, hogy az állományonkívüli béralapot korrupcióra használják fel, de nem engedhető meg, hogy el nem végzett munkáért béreket fizessenek ki. A Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata feltétlen tanulságos. Olyan tényeket állapított meg, amely azt Elöljáróban kell leszögez- ni, hogy a Nógrád megyei Építőipari Vállalatnál az ifjúsági élet nem tekint nagy múltra vissza. Papíron ugyan működött a DISZ-szervezet, de szervezeti életet nem éltek a fiatalok. Változás csak az ellenforradalom fegyveres leverése után következett be. Amikor az Építőipari Vállalatnál megalakult az MSZMP. A pártszervezet 1957 tavaszán olyan munkával bízta meg a párttagokat, köztük Baraksó Sándort, Kovács Miklóst, Tóth Ákost meg a többieket, hogy hozzák létre az építőiparban is a KISZ- szervezetet. Erre azért is szükség volt, hiszen ennél a vállalatnál jelenleg is mintegy 600 fiatalt -foglalkoztatnak, és a KISZ-en belül biztosítani kell a fiatalok szervezeti életét, kulturális és sport lehetőségeit. A munka egy időben sikerrel járt. Baraksó Sándort KlSZ-titk-árnak választották, s a nagybátonyi, salgótarjáni munkahelyeken mintegy 120 ifi dolgozó kérte felvételét a kiszesek közé. Megindult az élet is. A vezetőség negyedéves munkateirvet dolgozott ki, többé-ikevésbé be is tartották azt. Egyszer aztán mindig kevesebb-kevesebb fiatal jelent meg a taggyűléseken, a KISZ rendezvényein, mígnem odáig jutottak, hogy ma már van és még sincs KISZ- szervezet. A kezdeti sikerek után hogyan jutottak idáig? Sorjába vesszük. Az igaz, hogy az a 600 fiatal, akik a KISZ munkájában számításba jöhettek, több mint 60 munkahelyen: Heves, Pest és Nógrád megye területén dolgoznak. Ezért feltétlen nehéz ‘a szervezés, nehéz az ifi-munkások eggyé kovácsolása. De nem is ez okoz ta a szétesést. Sokkal inkáb az, hogy a felsőbb vezetéstől sem találtak elég megértésre a fiatalok. Alig egy év leforgása alatt négy KlSZ-helyi- ség között „válogathattak” az ifi dolgozók. Ez egyáltalán nem használt a fiatalok nevelésénél, szórakozásánál: a mintegy 120-as létszám most 45 főre csökkent. yolt és van itt más is. ’ Baraksó Sándor, a KISZ titkára nagyon elfoglalt ember. A villanyszerelő részleg művezetője. Egy héten három-négy munkanapot vidéken tölt, a többi napját adminisztrációs munlka köti le. így nem is . tudhat eleget foglalkozni az ifjúság gond- jával-bajával, az ifjúság életével. Amit pedig Kovács Miklós egyedül végez, az kevés egy komoly, megalapozott szervezeti élethez. A tárgyilagossághoz tartozik az is: a téli hónapokban sok fiatalt úgynevezett fagyszabadságra küldték. Sókat — éppen a kiszesek közül — más-más munkahelyre helyeztek át. Ez idézhette elő, hogy a KISZ — most már csakúgy, mint korábban a DISZ — csak papíron létezik, a valóságban nem működik. Mivel egy-egy taggyűlésen az utóbbi időben már alig tízen jelentek meg, így a taggyűlés nem volt „határozatképes”, a fiatalokat haza küldték. Ebből fakad aztán az is, hogy például azt a zászlót, amelyet a vállalat gálámnak, s most is vállalnák a szervezeti élet irányítását, az ifjúság vezetését. S mi kéllene ehhez? Szatmári Béla szavaival élve: szervezeti helyiség. Adják vissza a kiszeseknek a 100 személyes szálló kultúrtermét! Ez az egyetlen az építőipari fiatalok kérése, s jóakarattal teljesíthető az! fiatalok közül sokan beszélnek a jövőről, arról, hogy mit -is kellene tenni azért, hogy valóban legyen ifjúsági élet, legyen KISZ-szervezet. Ma is újabb mozgolódásokat lehet tapasztalni a fialtatok között. S éppen ez a mozgolódás biztosíték arra, hogy lesz KISZ- szervezet az Építőipari Vállalatnál. Hiszen a fiatalok fejtették ki nézetüket: szeretnének előadásokat hallani; az erkölcsi életről; a társadalmi tulajdon védelméről; a takarékosság fontosságáról; a kommunista nevelésről; stb. A fiatalok szeretnék, ha valóra váltanák imég az első negyedéves tervben szereplő sport és kulturális rendezvények megtartását. Szeretnék, ha megszerveznék a sportot, ha létrehoznák a kultúrcso- portot, ha úgy, mint azt korábban is tették, közös kirándulásokat szerveznének, j^ezdetnek ahhoz, hogy ismét fellendüljön a KlSZ-élet, ez is elég lenne. S éppen a korábbi hibákból okulva nem arra kell törekedni, hogy a munkaterv- be zsúfolt, de meg nem valósítható programot dolgozzanak ki, hanem arra, hogy a munkaterv megvalósításával, az ifjúsági élet kibontakozását, a szervezeti élet megteremtését szolgálják. Az kell, hogy a szétszórt munkahelyeken KlSZ-csoportokat hozzanak létre, hogy KlSZ-brigá- dokat szervezzenek, hogy a tagság széleskörű bevonásával, a takarékosságra mozgósítsanak, s a szervezeti életet a tagok véleménye alapján alakítsák ki. Szükséges, hogy az ifjúság élére rátermett, az ifjúsági munkát szerető, de nem túzottan elfoglalt fiatalembert állítsanak. A fiatalok szervezése különösen a kezdethet most adva van. Az újonnan szerződtetett ipari tanulók bevonásával, a régebbi ifi szakmunkásokkal meg lehet, sőt meg kell kezdeni a munkát. És ha ehhez a szervezéshez mór most hozzákezdenek, akkor az az állítás, hogy van és mégsincs KISZ-szevezet az építőiparban, megdől, mert mindem lehetőség biztosítottnak látszik ahhoz, hogy lesz szervezeti élet ebben az iparágban is. —So— * II. III. igazolja, hogy egyesek fele-; kommunistái ajándékoztak a lőttemül szórják a népgazda- j kiszeseknek, hosszú időm keság, a dolgozó nép pénzét. Szükséges, hogy okuljanak ezekből a tényekből azok a vállalatok is, ahol még nem fedték fel az esetleges törvénytelenségeket és ahol a dolgozó nép vagyonával még csáki— szalmájaként bánnak. A Népi Ellenőrzési Bizottság megkezdte eredményes munkáját. A társadalom valamennyi tagjának kötelessége, hogy segítse is azt. Kötelességünk, hogy minden törvénytelenségre, visszaélésekre, hívjuk fel a bizottság figyelmét, segítsük, támogassuk nagyjelentőségű munkáját. Somogyvári László resztül nem tudták ünnepélyesen átadni a szervezetnek, mert a fiatalok az ünnepségen nem jelentek meg. Pedig lehet egészséges KISZ-életet az építőiparban is létrehozni. Vannak itt is aktív, lelkes tagok, csak az a baj, hogy -éppen a helyiség hiányában, a vezetőségi tagok túlzott elfoglaltságának következtében nem tudnak kellőképpen foglalkozni a fiatalokkal. Vannak fiatal párttagok, mint Bazsó János, Kliger Elemér, Szőllős Gyula, Skrivamek Mihály, Szatmári Béla, vagy Kovács Miklós, akik eddig is lelkes, áktív tagjai voltak az ifjúsági -mozJELENTKEZZ VÁJÁRTANULÓNAK! FELVÉTELT NYERHETSZ A MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM 209. SZÁMÚ VÁJÁRTANULÓ INTÉZETÉBE. A tanulóképzési idő: 15— 16 éves fiúk részére 3 év 16— 17 éves fiúk részére 2 év JELENTKEZNI LEHET: a Nógrádi Szénbányászati Tröszt Oktatási Osztályán Salgótarjánban és a lakáshoz legközelebbi üzemnél: a mén,kési, mátranováfci, zagyvái, rónai, kisterenyei, kányási, tiribesi, kazári és a mizserfai bányaüzemek igazgatóinál. Jelentkezni lehet még: a Megyei Tanács Munkaügyi Osztályán, továbbá a Járási Tanácsok munkaügyi előadóinál. A jelentkezés a Munkaügyi Minisztérium által rendszeresített jelentkezési lappal történik. írásbeli megkeresésre jelentkezési lapot küldünk. Az előzetes jelentkezés már megkezdődött. A FELVÉTEL: 1958. július 29-től augusztus 25-ig felvételi vizsga alapján történik. A jelentkezési laphoz csatolni kell: a) születési anyakönyvi kivonatot b) általános iskolai -bizonyítványt Az Intézet a tanulók részére élelmezést, lakást, ruházatot, lábbelit ingyenes tanítást és a tanulmányi előmeneteltől függően ösztöndíjat biztosít. Az ösztöndíj a tanév első évében 160 Ft-tói 230 Ft-ig II. évében 90 Ft-tól 340 Ft-ig III. évében 140 Ft-tól 540 Ft-ig Az Otthonban lakó tanuló tartozik magával hozni: 2 rendbeli alsóneműt 1 öltöny ruhát 1 db. tornainget 1 db. tormanadrágat 1 pár tornacipőt 1 db. ivópoharat és tisztító felszereléseket. Az Otthondíj a tanév első félévében 20 Ft, mely félévenként 20 Ft-tal emelkedik. Étkezési hozzájárulás a tanév első évében 50 fillér, mely évenként 50 fillérrel emelkedik. JELENTKEZNI LEHET A KŐVETKEZŐ CÍMRE: Munkaügyi Minisztérium 209. sz. Vájártanuló Intézete. Nagybátony Bányaváros. NÓGRÁD megyei vas és MŰSZAKI NAGYKERESKEDELMI VÄLLALAT SZEZONVÉGI KIÁRUSÍTÁSÁBAN leértékelt árukat a dolgozók megkaphatják úgy az állami, mint a szövetkezeti boltokban. ZOMANCEDÉNY, rádió, evőeszköz, PETRÓLEUMFÖZÖ, EGYÉB VAS ÉS MŰSZAKI CIKKEK
