Nógrádi Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 35-42. szám)
1958-05-31 / 42. szám
1958 május 31. NÓGRÁDI NÉPÜJSAG 3 JSß A ZABÁRI DOMBOLDALON A meredek hegyoldalon nem könnyű húzni a nehéz sorolót — mondja Makula Margit és Szilágyi Mária. A kiszáradt földön öntözés nélkül nem lehetne a dohányt palántáin!, ezen segítenek az állami gazdaság asszonyai és lányai. A palántázók ügyesen végzik munkájukat, eredményeként szépen sorit a dohány. amelynek Nyilatkozat a béke védelmében Kc A mezőgazdasági feladatokról tárgyaltak Nógrádon Megbeszélésre jöttek össze gezó parasztok termelőszövet- a rétsági járás termelőszövet- j kezeteink eredményeit, kezeti elnökei a nógrádi Béke Termelőszövetkezetben, hogy megbeszéljék az eddig végzett munkákat, s azt, hogy milyen téren kell még javítani ok. Képviseltette magát a tolmácsi gépállomás is, hiszen munkájuk szorosan ösz- szefügg a termelőszövetkezetekkel. Beszéltek arról, hogy a növényápolási és az aratási munkákat nem szabad engedni összetorlódni. Vitára került az állattenyésztés időszerű fejlesztése is. Legfontosabb itt a zöld takarmányok biztosítása, a másodnövények és a silókukorica vetése. Azt kell elérni, hogy minden szarvasmarha után 400 négyszögölön termeljenek silókukoricát termelőszövetkezeteink. Beszéltek a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztéséről is, annál is inkább, mert e téren megyénkben nemigen van fejlődés. Az értekezelet úgy határozott, hogy termelőszövetkezeti látogatásokat szerveznek, hadd ismerjék meg az érdeklődő, de még egyénileg dolKapálják a burgonyát A mák és cukorrépa sara- bolását befejezték a salgótarjáni járás tsz-ei. A 28 kh cukorrépából már 20 kh-n elelvégezték az egyelést is. Az eső előtt már kapálták a burgonyát és a kukoricát. Legeredményesebb a kisterenyei Vörös Október Tsz. volt, ahol már bekapálták a burgonyát és kukoricát. A növényápolással egyidőben lekaszálták a lucerna 90 százalékát. ÉTSÉGTELFN, a világpolitika hatalmas tengerében az a nagyjelentőségű esemény vonja n:agára a figyelmet, amely a közelmúlt, napjaiban Moszkvában lezajlott. Mi történt Moszkvában? A varsói, szerződésben résztvevő államok tanácskozásra ültek össze, hogy megtárgyalják a jelenlegi nemzetközi helyzetet. A tárgyalás eredményeként nyilatkozat született: a jelenlegi nemzetközi helyzetben a világbéke újabb, igen nagy- jelentőségű okmánya! Jelen- tőg hozzájárulás a világ békéje megőrzéséhez. Az emberek sokaságában felvetődik, miért van erre szükség? Elöljárójában mindjárt leszögezhetjük: először is, mert az Amerikai Egyesült Államok imperialista köreinek irányításával Anglia, Franciaország, Nyugat-Német- ország és más, kapitalista államok imperialista körei mindent elkövetnek, hogy háborús feszültségben tartsák a világot, nem riadva vissza egy újabb háború kirobbantásától sem, amelyet ha nem tudunk megakadályozni, az szörnyű pusztulásba taszítaná az emberiséget. Másodszor: mert a varsói szerződésbe tömörült államok, amelyek népi hatalmon alapuló államok, szocializmust építenek, erkölcsi kötelességük feltárni a háborúra törekvő erők tevékenységét, felhívni az emberiség figyelmét a háborús veszélyre. Történelmi hivatásukat teljesítik ezek az államok, amikor minden potenc- ciáljukat a . nemzetközi béke védelmére, népeik boldogulására, hazájuk felvirágoztatására fordítják. E JJNNEK MEGNYILATKOZÁSA volt az is, amikor a varsói szerződés néven egy közös, egymás belügyeit tiszteletben tartó, de egymást minden idegen támadástól megvédő egyezséget kötöttek. Ám de, ha mélyebbről vizsgáljuk ennek a katonai tömörülésnek okait, nem maradhat szó nélkül, hogy nem a szocializmust építő országok lényéből fakad létrejötte. Tudvalévő, hogy a nyugati kapitalista országok, élükön az Amerikai Egyesült Államokkal, feltétlen a szocializmust építő országok ellen NATO néven katonai tömböt hoztak létre. Ennek a katonai tömörülésnek már a létrejötte pillanatában az volt legfőbb feladata, hogy agresz- szív fellépésével háborús pszihózist teremtsen. Megfélemlítse a felszabadult keleteurópai országokat, katonai erejével fenyegesse a Szovjetuniót, katonai bázisokat teremtsen tagállamaiban, de legfőbbképpen Nyugat-Né- metországban. Ezenkívül az is ismeretes, hogy ugyanilyen szándékkal létrehozták a közel- és középkeleti országok tömörüléséből a SEATO-t. — Hovatovább oda fejlődött a helyzet, hogy Kelet-Európát, Ázsiát ellenséges katonai övezettel hálózták körbe — a szociaústa tábor ellen. B..T HOL VAN az az Időszerű a benczurfalvi Tanácsülést tartottak az elmúlt héten Benczurfalván — írja levelében Miklián Pál. — A tanácsülésen leginkább a RÖVIDESEN a takarmányt is kaszálják Hollókőn Kapálják a kukoricát és burgonyát Hollókő községben is. Igaz, kedvező időjárás esetén ezt a munkát már el kellett volna végezniük. Most Hollókőn azon igyekszenek, hogy mielőbb megkapálják a 70 hold kukoricát és végezzenek a 60 holdnyi burgonya megmunkálásával is. A jövő héten aztán megkezdik a takarmány kaszálását is. Ugyanis legalább 400 szarvasmarha van a községben, melynek eltartásához bizony nem kis mennyiségű takarmányra van szükség. ország, ahol ezt tétlenül nézhetik? Különösen, amikor az egész világ előtt nyilvánvalóvá vált, hogy csak a NATO- államok katonai erejének növelésére 400 milliárd dollárt fordítottak. Ezek után a szocializmust építő országok sem ülhettek tétlenül. Megkötötték a varsói szerződést. Tudja meg az egész világ, ellenség ' és barát, hogy nem vagyunk prédája a háborús kalandoroknak, nem lehet minket bántatlanul támadni. A varsói szerződés — hivatásának megfelelően — mind a mai napig a Szovjetunió vezetésével védelmezi a békét, őrködik a világbéke fölött. A legutóbb Moszkvában megtartott tanácskozás is ennek a békeakaratnak igen nemes megnyilvánulása volt. — Az a nyilatkozat, amely itt látott napvilágot, tükrözi a varsói szerződésben lévő országok gondolatát, a béke megőrzésébe vetett hitét, — ezen államok erejét, az emberiség sorsáért való aggódást. A "Z EMBERISÉG sorsáért való aggódás nem alaptalan. Arról van szó, hogy amíg a varsói szerződésben tömörült országoknak érdeke, hogy a béke fennmaradjon, mert építeni, fejlődni csak békében lehet, addig a tőkés országok' uralkodó körei ma már létük fenntartását, de legfőbbképpen mérhetetlen profitjuk fokozását csak háborúban tudják fenntartani. És náluk ez a létérdek. Ki cáfolhatja, hogy ez nem így van? Mindenütt, ahol csak az imperialista érdekek megkívánják, jelen pillanatban is dörgnek a fegyverek. Algír. Libanon, Jemen, Ciprus, Indonézia, Tunézia. Kik lövetnek itt a szabadságukra, függetlenségükre vágyó emberekre? Az imperialisták, akik nem hajlandók tudomásul venni, hogy az idő kereke elfordult már arról a pontról, amikor gyarmati sorsban lehetett tartani embereket. De nézzük az európai helyzetet. Olyan intézkedések születnek az imperialisták mesterkedése nyomán, mintha a népek arra születtek volna, hogy egy újabb háborúnak legyenek kiszolgáltatva. — Atomfegyverekkel látják el Nyugat-Németországot. A bonni parlament határozatot hozott hadseregének atomfegyverekkel való felszerelésére. Az Egyesült Államok, Anglia folytatják az atom- és hidrogénfegyver kísérleteiket Atom- és hidrogénbombákkal töltött repülőgépek árnyéka suhan át Európán, egészen az Északi Sarkig. Legutóbb Franciaországban — Eisenhower legkésőbbi kijelentéséből merítve — amerikai támogatással egy fasiszta kormányt akarnak a köztársaság helyére ültetni. ■^ZEK A TÉNYEK elmondják azt is, hogy kinek érdeke egy újabb világégés kérdések tanácsülésen mezőgazdaság helyzetével foglalkoztak. Megállapították, hogy a kései kitavaszodás ellenére a gazdák mindent megtettek azért, hogy a tavaszi vetés és a kapásnövények magva időben a földbe kerüljön. Nem mulasztották el e mellett az őszi vetések ápolását sem. Jelenleg a gyomirtást végzik, többen vegyszeresen. A dolgozó parasztok zöme megkapálta a burgonyát és a kukoricát. A tanácsülés határozatot hozott, hogy aki nem akadályozza meg a fenyegető burgonyabogár veszélyt, szigorú büntetésben részesítik. kirobbantása. Nyilván, hogy a varsói szerződésben tömörült államoknak nem, hiszen ezeknek az államoknak legfőbb ereje, a Szovjetunió, a békés megegyezés létrehozására csúcsértekezletet javasolt. Ezenkívül egyoldalúan beszüntette a hidrogénfegyverekkel való kísérletezést. És most a legutóbbi moszkvai tanácskozáson arról határoztak — közös megegyezéssel —, hogy az 1955 óta 2 477 000 fővel csökkentett katona-létszámot az idén leszerelt 300 000 főn kívül újabb 119 000 fővel csökkentik. Ennek következtében sor kerül egy szovjet hadtest kivonására a Magyar Népköz- társaság területéről is. Emellett — tekintettel arra, hogy egy háború csak a két tömörülés összecsapásából lehetséges — a varsói szerződésben lévő államok megnemtámadási szerződés megkötését javasolták a NA- TO-államoknak. Mindezek ékesen bizonyítják, hogy a varsói szerződésben lévő államok félreérthetetlenül a béke hívei. Békejobbot nyújtottak az emberiség érdekében. T ERMÉSZETES, mindez nem a meghátrálást jelenti. Ez, erőbevetett magabiztosság. Igazolja, hogy óriási az a technikai fölény, amely a béketábor vezető erejénél, a Szovjetuniónál és a népi demokratikus országoknál van. Mint Hruscsov elvtárs mondta felszólalásában: „A varsói szerződés államainak technikai lehetőségeiről elég meggyőzően tanúskodik az, hogy a Szovjetunióban megalkották az interkontinentális rakétát és mesterséges holdakat lőttek ki. Éppen ezért ma már nem szabad az erő helyzetéből kiindulni. Nincs szükség arra, hogy egyik ijesztgesse a másikat.“ Ebben benne van az is, hogy nincs szükség katonai csoportosulásokra sem. Ha a nyugati államok feloszlatják a NATO-t, feloszlik a varsói szerződésben tömörült államok csoportosulása is. Ez pedig — ha ezt a nyugati államok is így akarják —> megnyitja a békés kereskedés, a békés egymásmelleit élés felé vezető utat. Az emberek a világon erre vágynak. Senki sem híve az egyszerű emberek sorában, hogy a háborúra való készülődés rettentő anyagi terheire a mindennapi életéből vonja el azokat a javakat, amelyek gondtalanná tehetnék az emberek életét. A dolgozók millióinak legfőbb akarata: megteremteni a világbékét. Biztosítani az emberiség nyugodt jólétét. Ennek felismerése mind szélesebb már az egész világon. A varsói szerződésbe tömörült államok ezt képviselik. Ezért mindenütt szimpátia övezi tevékenységüket. Jegyezzük mégMEG: nincs okunk az elbizakodottságra, mert amíg imperialisták lesznek, állandóan harco’nunk kell a béke védelméért. De az biztos, a béke erői állandóan fejlődnek, és olyan hatalmasakká válnak, hogy az imperialista törekvések hordozói, a háborús kalandorok képtelenek lesznek majd komolyan veszélyeztetni a béke ügyét. A béke erői állandóan s további erősödését szolgálja a moszkvai tanácskozásról kiadott nyilatkozat is. fi kiváló tanító... A két tanítási óra közötti szünetben találkoztam vele. Növendékek, kollégák örülnek körülötte, ugyanis Danis Mar- gitot, a salgótarjáni Sztahanov úti általános leányiskola nevelőjét a VII. Pedagógus Napon munkája elismeréseképpen a nép állama a „Kiváló tanító“ kitüntetésben részesítette. — Az a szándék vezetett, hogy erről a becsületes munkában több mint három évtizedet eltöltött nevelőről írjak. Az volt a szándékom, hogy ezt a nevelőt így írásban megrajzoljam, hogy bemutassam olvasóinknak. Ismerkedjünk hát. Középtermete, aranykeretes szemüvege, sötét munkaköpenye és kockás blúza megkapó. Fiatalos mozgása korát meghazudtolja. Hiába szólnak hozzá kollégái, most is a gyermekek gondja érdekli. Ez a nap is bántja, hiszen a harmadik osztályt, amelynek osztályfőnöke, ezen a napon is az új tantárgy, a lakóhely ismerete keretében kirándulásra vezette volna. Az időjárás azonban közbe szólt. így, mint a tanítás sok-sok más napján a gyermekek az iskola padjai közé, Danis Margit pedig a katedra mögé szorult. Hogyan él? Egyedülálló, csak munkájának élő nevelő. Minden gondja az iskola, a tanítás. Egész életét ez tölti be. Pontossága, lelkiismeretessége példamutató. Munkáját kifogyhatatlan ötletességekkel teszi színessé, gazdaggá, amely- lyel a tanulók érdeklődését felkelti és az elmélyült tanulást vonzóvá teszi növendékei számára. Mindennek oly élményszerűséget biztosít, hogy tanítványainak nemcsak tudását, hanem legfontosabb erkölcsi tulajdonságait is fejleszti. A tanításhoz szükséges eszközöket részben maga, részben pedig a szülőkkel kiépített jó kapcsolata révén teremti elő. Megtudtam, hogy fényképezőgépet vásárolt csak azért, hogy fényképekkel illusztrálja a lakóhely ismeretét; elkészítette Salgótarján és környékének „terepasztalát“, hogy szemléltetőbbé tegye a tanítás tárgyát. Kollégái úgy beszélnek róla, hogy tanítási órái magas színvonalúak. Követeléseiben igényes, de ezt a magas igényt elsősorban önmagával szemben támasztja. Az igazgató véleménye: példamutató, lelkes munkát végez, mint a kisdobosok vezetője is. Szívesen vállalta ezt á társadalmi munkát, s a gyermekek iránti szeretetével, fá- radhatalan szervező munkájával, leleményességével a kisdobosok összejöveteleit gyermekek és felnőttek számára egyaránt maradandó élménnyé teszi. Danis Margit nem egyedülálló a magyar pedagógusok között, aki az új társadalom jövő embereit hivatássszeretet- ből, a gyermekek és a nép iránt érzett megbecsülésből formálja. Es ez a nevelő valahogy mégis más. Nem az öncélú- ság vezeti munkájában, hanem harminchárom éves működésének gazdag pedagógiai tapasztalataival szívesen segíti kartársait. — „Igazi jó munkatárs, akit valamennyien nagyra becsülünk“ — ez a vélemény kollégái között. Beszélgetésünket a csöngetés zavarja meg. Danis Mar- gitot ez a csengő újabb munka elvégzésére hívja. S míg állok a folyosó végén, gondolatban a katedra asztalánál látom. Hallom szavait: — Nos, Tőzsér Ágnes, mondd el, mit tanultunk ebben az évben, adjál számot egész évi munkádról. Mit is olvastunk a bányászokról... A gömbölyű arcú Tőzsér Ágnes feláll, s így szól: — Tanultunk a bányászokról. Olvastuk a „Hetvenkét óra a föld alatt“ című olvasmányt. Ez arról szól... Danis Margit örül. Tőzsér Ágnes felel. Egy újabb év munkájának eredménye ez... S. h.
