Nógrádi Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 35-42. szám)

1958-05-28 / 41. szám

NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1958. május 28. A gazdaságvezetés és a kommunisták kapcsolata — Hényelpusztai tapasztalatok — Az állami gazdaságok felül­vizsgálásakor a megyei párt- bizottság javasolta a Hényel­pusztai Állami Gazdaságnak, hogy a tehenészetben vezes­sék be az ország néhány me­zőgazdasági üzemében jól be­vált sorfejést. A gazdaság szakembferei előtt ismeretes volt ez az eljárás, csak ön­állóan nem merték javasolni, mert féltek attól, hogy ennek is, mint minden újnak a bevezetése a régi módszerek­hez szokott emberek ellen­állásába ütközik. Holló elvtárs, a gazdaság igazgatója nem akarta pa­rancsoló szóval kötelezővé tenni a sorfejés bevezetését, mert szerinte ez az eljárás elégedetlenséget váltott volna ki a fejősök körében. Vi­szont azt sem akarták, hogy egyesek ellenállása miatt ne tudják bevezetni az új mód­szert. Az igazgató — mint min­den fontosabb munka kezde­tén most is segítségért — helyesen — a pártszervezet­hez fordult. Először vezető­ségi ülésen beszélték meg, hogyan fognak hozzá e rend­kívül nagy jelentőségű dolog bevezetéséhez. A vezetőségi tagok egységesen állást fog­laltak amellett, hogy tag­gyűlés előtt beszélnek a kom­munista fejősökkel, először őket nyerik meg az ügynek. A PÁRTVEZETŐSÉG JÓL SZÁMÍTOTT. A kommunista fejősök meg­értették, hogy a sorfejés be­vezetése nem csupán a gazda­ság érdeke, hanem a dolgo­zóké is. A párttaggyűlésen egységesen, amellett foglal­tak állást, hogy igen is mindkét tehenészetben a hé- nyelpusztaiban is és a kis- bágyoniban is be kell vezet­ni a sorfejést. Napokon keresztül magya­rázták a kommunista fejősök, Majoros János, Fekete Mi­hály, Demján János a párton- kívüii fejősöknek a sorfejés előnyeit. Elmondották, így egysortaa hozhatják a nagy- tejhozamú teheneket, köny- nyebb lesz az egyedi takar­mányozás. Biztosabb lesz a fejősök keresete, mert az összkereset megoszlik az egész között, így minden hónapban egy szint körül mozog a fize­tés, nyugodtabban tervezhet­nek. De előnyös a sorfejés a töb­bi munkák végzésénél is. Együtt takarmányoznak, s végzik a tőgymosást, a fejest, a trágyakihordást. így végre nagyüzemi jelleget kap a munka. A kommunista fejősök ezt megértették, de a párton- kívülieknél már nehezebben megy. A taggyűlés után a kommu­nisták karöltve a gazdaság vezetőivel széleskörű felvilá­gosító munkába fogtak. Ez a munka nem maradt ered­ménytelen. Április 30-án este a központi tehenészet fejősei hívatták a gazdaság igazga­tóját és minden mellébeszé­lés nélkül kijelentették, má­jus elseje tiszteletére a köz­ponti tehenészetben a mai naptól fogva bevezetik a sor­fejést. így meggyőződhettek: a felvilágosító munka nem ma­radt eredménytelenül. Ez a tény is bebizonyította: a párt- szervezetnek van tekintélye a dolgozók előtt. A KEZDETI SIKER nem szállt a fejébe a párt­vezetőségnek, mert a csatát még a mai napig sem nyer­ték meg. A kisbágyoni te­henészet fejősei hallani sem akarnak a sorfejés bevezeté­séről. Itt a pártszervezet is nehezebb helyzetben van Nincs a fejősök között — egy kommunista sem, s ezért nem tud konkrétan kire tá­maszkodni. A kisbágyon üzemegység párt alapszerve­zetét éppen azért kellett meg­szüntetni, illetve beolvasztan a hényelpusztai alapszervezet­be, mert elszakadtak az élet­től, a gazdaság egész munká­ját nem látták, csak szűkén a kisbágyoni üzemegység ügyeivel foglalkoztáik, de az­zal sem kielégítően. Most a kisbágyoni üzemegységnél pártcsoport maradt, amely még alig fogott a munkához. A párt alapszervezet veze­tősége javasolta az igazgató­nak, hogy május első hetei­ben hívják össze az állami gazdaság fejőseit baráti be­szélgetésre. Az igazgatóság örömmel fogadta a pártszer­vezet kezdeményezését, s így meg is tartották a fejősök baráti összejövetelét. Ezen az összejövetelen a fejősök őszin­tén elmondották' véleményü­ket a sorfej éssói kapcsolat­ban. A kisbágyoniak aggá­lyaira a hényelpusztaiak fe­leltek. A kommunisták érvel­tek, de nem meggyőzően, mert a baráti összejövetelen bár megígérték a kisbágyoni­ak, hogy bevezetik a sor­fejést, még máig sem próbál­ták meg. Sőt mi több, azt akarják bizonyítani, hogy“ ot1 sem lesz kevesebb tej. A HÉNYELPUSZTAI TEHENÉSZETBEN a sorfejés bevezetése után másfél literrel emelkedett az istállóátlag. De igyekezne*? Kisbágyonban is. Jelenleg fo­lyik a verseny, amelyet nem hirdetett meg senki. A párt- vezetőség feszült figyelemmel kíséri az eseményeket. Hiba az, hogy belenyugodtak abba, hogy Kisbágyonban azért nem sikerül a sorfejés bevezetése, mert ott nincsennek kommu­nisták. Jó lenne, ha az ottani párt­csoport feladatul kapná a fe­jősök felvilágosítását, neve­lését, mert az egyszerű em­bereik szívesen meghallgatják az okos érvelést és szívesen alkalmazzák az új módszere­ket. De nemcsak ebben merül ki a pártszervezet munkája. Jelenleg harcot indítottak a kommunisták a munkafegye­lem lazítói ellen. Taggyűlésen foglaltak állást, amellett, hogy büntessék meg azokat, akik felelőtlenül kezelik a rájuk bízott értékeket. A legutóbb így büntették meg Pécsi Já­nos traktorost, valamint Cí­mer Istvánt több mint ezer forintra, mert a megengedett­nél nagyobb sebességgel von­tatták a traktort a köves úton, amelynek az lett az Á szécsényi területi KISZ szervezeté a megye legcsinosabb ifjúsági otthona eredménye, hogy szétrázták a hűtőt. A párttaggyűlésen a kom­munisták elítéltbe ezőket a felelőtlen embereket, s kér­ték, hogy a jövőben hasonló szigorral büntessék a nép- vagyon herdálóit. Jelenleg a nagy munkák idején sem feledkeznek meg a dolgozók panaszainak ki­vizsgálásáról, mert látják a pántonkívüliek, a kommunis­ták helyesen képviselik az összes dolgozók érdekeit. En­nek így kell lenni, ezzel egyet ért minden ember. TEKINTÉLYT SZERZETT magának a pártszervezet az­zal is, hogy időnként beszá­moltatja a gazdaság vezető­ségét. A beszámolókon álta­lában megvitatják a soron- lévő föladatokat és megbeszé­lik azt is, hogy a feladatok végrehajtásából mennyit tud vállalni a pártszervezet... Folyik a pártépítés is az új tagok felvétele, a pártba. A legutóbbi taggyűlésen két tagjelöltet, s a következőn újabb kettőt vesznek föl a fizikai dolgozók közül. Sze­retnék elérni, hogy minden munkahelyről tudnának új ta­gokat beszervezni a pártba. Hogy ez sikerüljön, fokozzák, s szélesítik a felvilágosító munkát. Világosan látják hiányossá­gaikat is, amely főleg abban mutatkozik meg, hogy a párt­tagoknak nem adtak egyéni feladatot, s így csak a párt- vezetőség végez politikai mun­kát. Ezen az állapoton sür­gősen változtatnak, mert be­bizonyosodott a sorfejés be­vezetésénél is, az egyszerű párttagok munkájára jobban kell a jövőben számítani. Ha ez sikerül a gazdaság dolgozói eredményesebb mun­kát végeznek, s á kommu­nisták továbbra is megmarad­hatnak minden fontosabb do­log kezdeményezőjének. Kata János Kéményt bontanak a nagybátonyi fiatalok A bányász KlSZ-szerveze- tek fiataljai üzemük terüle­tén komoly munkát végez­nek az elfekvő anyagok ösz- szegyűjtéséért. A bontásból ki­kerülő többezer nagyszilárd­ságú téglát megtisztítják s újra felhasználják majd. A KISZ megyei bizottsága még a tél folyamán versenyt hirdetett a „legszebb és leg­otthonosabb KISZ helyiség” címéért. A versenybe me­gyénk sok KISZ szervezete benevezett és a verseny tar­tama alatt igen szép eredmé­nyeket értek el a szervezetek a helyiségek csinosítása, ott­honossá tétele terén. A verseny május elsejével lezárult, s a KISZ megyei bizottságának nem volt köny- nyű eldönteni, hogy melyek azok a szervezetek amelyek érdemesek a „Legszebb és legotthonosabb KISZ helyi­ség’ címre és azzal járó juta­lomra. A KISZ megyei bizottsága úgy találta, hogy az első dí­jat — világvevő rádiót — a szécsényi területi KISZ szervezetnek adja, mivel egy romos kastélyban olyan helyiségeket alakí­tottak át maguknak he­lyiséggé, amelyeket bár­ki megcsodálhat. A KISZ megyei bizottsága külön köszönetét fejezte ki azoknak az idős „tiszteletbeli KISZ-tagoknak”, akik segí­tettek a fiataloknak a helyi­ségek átalakításában. A második díjat — és az 500 forintos könyvtárat — a karancslapujtői KISZ- szervezet érdemelte ki, itt a kiszisták 80 százalé­ka részt vett a helyisé­gek csinositásában, s a fiatalok barátságos ott­honra találtak. A verseny tartama alatt fo­gadtak helyiségükben külföl­di — francia, kanadai — fia­talokat, s azok is elismerés­sel nyilatkoztak munkájuk­ról. A verseny harmadik díját — a 300 forintos könyvtárat a jobbágyi területi KISZ- szervezet érdemelte ki: itt szintén egy volt kas­télyban találtak maguk­nak otthont, s ezt a fia­talok társadalmi munká­jukkal hozták rendbe, tették kedvelt szórakozó­helyükké. Bár a verseny lezárult, azonban ez nem jelentheti azt, hogy most már a szerveze­tek elhanyagolhatják a helyi­ségek csinosítását, hiszen a KISZ megyei bizottsága a továbbiakban is figyelemmel kiséri a szervezetek ezirányú munkáját is, s az ősz folya­mán újabb versenyt indít be. L. M. Szerető gond, övezi a fóti Gyermekváros lakóit Alig telt el másfél esztendő azóta, hogy széleskörű mozga­lom indult hazánkban egy Gyermekváros felépítésére. S ma már 220 fiú és leány éli szép, gondtalan életét a volt Károlyi birtokon. A gyönyörű, hatalmas fáktól ár­nyas, 66 holdas kertben vi­dám gyermekek kacaja hirde­ti az emberek jóságát. Szombaton délután vendége­ket vártak az új város lakói. A megyei nőtanácsok kül­döttei jöttek el hozzájuk, hogy ünnepélyesen lerak­ják az első téglákat a tíz óvodás pavilon helyén. Nógrád és Heves megye asszonyai közösen gyűj­töttek az új épületre. Az ünnepséget Ortutai Zsuzsa, az Országos Nőtanács elnöke nyitotta meg. Beszédében egy­két szóban elmondotta, hogy milyen lelkes gyűjtések indul­tak országszerte az árva gyer­mekekért. Varga Péterné csongrádi asszony például egy­maga 2000 forintot ajánlott fel. Nógrád megye ablakokat kül­dött. Bács-Kiskun megyében megindult az „Adj egy kiló kukoricát“ mozgalom. Borsod megye gyerekei személyenként 20—20 fillért adtak össze. De nemcsak az országban indultak gyűjtések, az NDK-ból pél­dául 28 hegedű, 1000 úttörőing, modern orvosi berendezés, a Szovjetunióból rádiók, filmve­títőgép érkezett. Az ünnepségen a város út­törői rövid kultúrműsorral szórakoztatták vendégeiket, majd Barna Lajos a gyermek- város igazgatója és a gyerekek bevezették az asszonyokat az épület termeibe, szobaiba, hogy megmutassák hogyan él­nek. Hófehér ágyak, rózsás térítőkkel, az éjjeli szek­rényeken maguk hímezte magyaros mintájú térítők, a falakon a gyerekek ágyai felett fényképeik, melyeket saját fotó-szak­körük készített, a földön szép új szőnyegek, a kicsi lányok ágyain babák. Minden a legnagyobb rendben. Nagy Jánosné, homokterenyei asszony sírva fakadt a sok szépség láttán. „Nem is hittem, hogy ilyen csodajó dolguk van ott a gyerekeknek — mondta —, de szeretném, ha egyszer az én fiam is láthatná mi van itt.“ Az igazgató elvtárs külö­nös dolgokat mesélt „fiairól, lányairól“, hogyan éltek, míg: ide jutottak. Többen sírva fa­kadtak, amikor elmesélte, hogy a jövő iskolaév kezdetére 10 édes testvért fogadnak maguk­hoz. Legkiseibbük 2, legnagyob- bikuk 14 éves. A gyerekek anyja mégha t, apjuk pedig tbc-s beteg, nem tudnak rajta segíteni. Az ő kívánsága, hogy gyermekei egy helyen legye­nek. — öt év alatt kereken 1000 gyermek részére nyújt majd hajlékot ez a város mondja Barna elvtárs. Közben az asszonyok és a gyerekek között „egyezségek“ jöttek létre. Sok asszony meg­hívott magához egy kislányt yagy egy kisfiút a nyári szün­időre. Felírták neveiket, hogy addig is levelezhessenek egy­mással. A Tolna megyei asz- szonyok egyszerre kérik majd magukhoz a gyerekeket, hogy ott is együtt lehessenek majd pajtásaikkal. Amikor az autóbuszok elin­dultak az asszonyokkal haza­felé, a gyerekek csapatostól kísérték őket a kapuig, s hálás- tekintettel szemükben köszön­ték meg látogatásukat. Szabadságunkért harcoltak Június 15-én tartjuk a III. Megyei Ifjúsági Találkozót. Ez a találkozás egyúttal erő- : merítés a múltból és a jelen­ből egyaránt. Bármennyire is tagadják ma is olyan bőszen a bur­zsoázia lakájai a munkás­ifjúságnak, a dolgozó ifjúság­nak hazánkban nemcsak nagyszerű jelene és jövője van, hanem dicsőséges múlt­ja is. A múlt rendszer hivatalos kultúrpolitikája mindent el­követett, hogy az osztályöntu­dat csíráit is kiirtsa a dol­gozó fiatalokból. Ahol a Horthy-rendszer tudatos bu­títása hatástalannak mutat­kozott, ott a csendőrpofono­kat, a kínzókamrákat vették igénybe a munkásifjúság ön­tudatos fellépése ellen. A Horthy-rendszer idején a dolgozó nép érdekeinek leg­következetesebb képviselője a Kommunista Párt volt. Ez a párt volt, amely ellen tűz- zei-vassal harcolt a fasizmus. A munkásfiatalok legjobb­jai a párt vezetése alatt mű­ködő KIMSZ-he tömörültek. A magyar ifjúság történe­tének legnagyszerűbb lapjait írta meg a KIMSZ tetteivel. A KIMSZ-be tömörült és az ott harcoló ifjakat a cselekvés­ben nem rettentette vissza sem a bitó, sem a statárium. Mi, nógrádi fiatalok külö­nösen büszkék vagyunk a KIMSZ harcaira. Hiszen me­gyénk oly sok hőst adott a munkásosztálynak. Megyénk : fiataljai mindenütt ott vol- : tak, ahol a szabadság ügyé­ért kellett harcolni. A Tanácsköztársaság védel- : méért százak adták fiatal éle­tűiket. Később az ifik, a párt agitációs munkájában vettek részt. A határmenti erdők és hegyek sokat mesélhetnének a kommunista fiatalok tettei­ről. A Nógrád megyei ifjúság együk példaképe megyénk és Salgótarján neveltje, Lovász József elvtárs. A Sarló Kala­pács című illegális lap így jellemzi életét: „Élt 24 évet, született Ma­gyarországon, meghalt a Szov­jetunióban. Született, élt har­colt és szenvedett abban az or­szágban, amelyben rövid időre diadalmas ragyogással szökkent magasba az ötágú vörös csillag...” Sorsa a bányászgyermekek sorsa volt. A proletárdiktatú­ra idején még kisgyermek volt. A fehérterror idején a társadalmi életből csak a nyomort, csak a hajcsárokat, csak a csendőröket és a vé­rengző detektívöket ismerte meg. Találóan írták róla, hogy ez volt gyermekkora panorámája. Már 16 éves korában ön­tudatos tagja lett a KIMSZ- nek. Nemsokára ő lett a terü­leti KIMSZ-toizottság titkára. 19 éves korában a Kommu­nisták Magyarországi Pártjá­nak a sorába lépett. 1931- ben letartóztatták, rettenete­sen megkínozták. Veséjét szétverték. A burzsoá-rendszer horthysta hóhérlegényei tu­datosan igyekeztek egészségi­leg tönkretenni, nyomorulttá verni. 1931 őszén a börtön- orvos javaslatára kiengedték a rabkórházból. „Haljon meg otthon” — vólit az orvos in­doklása. A párt a Vörös Segélyhez fordult, hogy a halálosan be­teg Lovász József elvtársai szovjet földre segítsék. Élete utolsó napjait a Szovjetunió­ban töltötte. A leggondosabb orvosi kezelésben részesítet­ték. A kezelés azonban már nem segíthetett. Meghalt. Moszkvában, a politikai emigránsok klubjából temet­ték. Díszőrséget a ravatal­nál a politikai emigráns ifjú­munkások állottak. Bokányi Dezső mondta a búcsúztatót. A gyászoló elvtársak megren­dülve hallgatták szavait: „A halálra kinzott Lovász József elvtárs nemzedéke építi a második tanácsköztársaságot. Ezé a nemzedéké a jelen és a jövő...” A Nógrád megyei ifjúmun­kás-mozgalom központja Bag- lyasalja volt. Itt volt a kerü­leti bizottság székhelye is. Az itteni elvtársak igen ér­tettek az illegális és a legá- ] lis munka összekapcsolásé- 1 hoz. Ezért az illegális lap dicséretben is részesítette i munkájukat. Kátai elvtárs — : az illegális mozgalom egyik 1 résztvevője így emlékszik . vissza a sejtben végzett munkára. „A sejtgyűléseket i hetenként rendszerint vasár­nap, nyári időben kinn a ( szabadban feltűnés nélkül, télen háznál vagy kimérésben ' tartották. A sejtgyűléseken az elvtársak az illegális sajtó, a mindennapi munka prob- . lémáin kívül filozófiai és irodalmi kérdésekkel is fog­lalkoztak. A pártmunka ope­ratív része az ifik feladata volt.” A Nógrád megyei ifjúmun­kás-mozgalom történetének fontos szakasza az a harc, amelyet a fasizmus ellen foly­tattak a háború idején. A kommunisták megszervezték a Kossuth-rádió és a szovjet hírek rendszeres hallgatását és az itt nyert értesüléseket terjesztették a dolgozók kö­zött. A kommunisták és az ifik eredményesen gyengítették a hadicélt szolgáló termelést. A szabotázs akciók végrehaj­tásában Baglyasfoól és Salgó­tarjánból több és minél több fiatal résztvett. A Nógrád megyei élj ápolás megszervezése, a partizánok harcai egyaránt cjicsőss'' \e 3, magyar, a csehszlovál , Ü szovjet ifjúságnak, t íen a harcokban erősödött . 'o­íetár internacionalizmus szel­leme ifjúságunkban. A Nógrád megyei dolgozó ifjúság élt azokkal a lehető­ségekkel, amelyeket a szovjet hadsereg hozott számunkra. A munkásifjak a szocialista haza megteremtéséért folyó harc tevékeny részesei. 1956 októberében a kommu­nista fiatalok is szembeszáll­tak az ifjúság jelenét és jö­vőjét megsemmisíteni akaró ellenforradalommal. Az ellen- forradalmat a szovjet had­sereg segítségével sikerült el­fojtani. Most újabb nagyszerű távlatok vannak az ifjúság __ A mostani emlékezés különösen fontos régi harcok résztvevőire, mert ez erőt ad az előttünk álló feladatok megoldásáért folyó harchoz. Az emlékezés, a forradalmi hagyományok felidézése osz­tályöntudatra nevel. A revizionisták egyéb áru­lásai mellett árulást követtek el a munkásosztály hagyomá­nyai ellen is. Ök az ellen- forradalom idején a barrikád- nak arra az oldalára álltak, amely a proletárhatalom el­len irányult. Nekünk ezekkel az árulókkal szemben meg kell védeni a forradalmi örök­ségét. A kommunisták és a KISZ-tagok megtisztelő fel­adata a forradalmi tradíciók ápolása. Sohasem szabad el­feledkezni arról, hogy tette­inkkel nekünk kell folytatni, amit Lovász József és annyi más hős kommunista örökül hagyott ránk. Hrabecz József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom