Nógrádi Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 35-42. szám)
1958-05-17 / 38. szám
6 NÓGRÁDI népújság 1958 május 17 A megye bányász kulhjrosai az országos elődöntőre készülnek őrjáratunk során ellátogattunk a bányászokhoz, hogy megtudjuk, hogyan folyik az előkészületi munka az 1957— 58-as III. Országos Bányász Kulturális Seregszemléjének diósgyőri területi elődöntőjére. Az öntevékeny bányász csoportok seregszemléje hazánk felszabadulása óta már- már hagyományossá vált. Fejlődésének igazolására elég, ha csak a résztvevő tömeg nagyságát tekintjük. Ezen a seregszemlén például közel 80 bányász kultúrotthon több mint 5 ezer kultúrmunkása vesz részt. Első kérdésünkre megtudjuk, hogy a korábban megrendezett tröszti bemutatókon LEGJOBB EREDMÉNYT ELÉRŐ CSOPORTOK közreműködésével május 17- én a barátsági hónap jegyében három városban: Diósgyőrött, Tatabányán és Pécsett bonyolítják le az országos elődöntőt. A diósgyőri bemutatón: a borsodi, a mátravidéki, az ózdi és a salgótarjáni tröszt együttesei; Tatabányán: a dorogi, oroszlányi, a tatabányai és a várpalotai tröszt együttesei: Pécsett a középdunántúli, a komlói, az olajos, az uránérc és a pécsi tröszt együttesei vesznek részt. Az elődöntő bemutatóin elért eredmények alapján jelölik ki azokat a csoportokat, amelyek Budapesten 1958 júliusában találkoznak az országos döntőben. Az elmondottakból kitűnik, hogy nagy munka és felelősség hárul a csoportokra, komoly és szívós munkával kell előkészíteni a csoportokat, ha el akarnak jutni a végső célig, a budapesti országos bemutatóiig. Részleges tájéi- koztatást a művészeti csoportok vezetőitől kértünk. Hogyan készült fel a zenekar, az énekkar erre a nagyjelentőségű találkozóra? (Sajnos a többi művészeti szakág csoportjai a bányász kultúrott- honban jelenleg nem működnek s így a legjobb vidéki csoportokat, mint például a mizserfai és jános-aknai kultúrotthon együtteseit kellett előkészíteni a nagy erőpróbára.) A ZENEKAR kialakítva helyes műsorpolitikáját szorgalmasan készül. Műsorán Bartók, Csajkovszkij, Bach művek szerepelnek. A hónapok óta tartó munka eredményéről magunk is meggyőződhettünk, hallottuk játszani őket. Szépen muzsikálnak. Véleményünk szerint esélyesei lesznek a budapesti bemutatónak. Sajnos elavult, rossz hangolású hangszereikkel nem tudnak tökéletesen intonált produkciót nyújtani. Dehát ez nem az ő hibájuk. Az énekkar vezetőitől szintén bő felvilágosítást kaptunk. Ök két országos versenyen szeretnének becsülettel helytállni. A bányász találkozón kívül a Nógrád megyei énekkarok képviseletében Székesfehérvárra is ellátogatnak. Mindkét bemutató országos jellegű, ami annyit jelent a dalos berkekben, hogy a legjobbak lesznek az „ellenfelek”. Ennek tudatában készülnek közel féléves munkával a bányász-dalosok. MEGHALLGATTUK ŐKET IS A gondos előkészületi munka mind a szövegmondásban mind az éneklésben kitűnt. Műsoruk választékos, Kodály. Lange, Behár és Blejil énekkari művek szerepelnek műsorukon. Reméljük, hogy fáradtságos munkájuk eredményeképpen ők is ott lesznek az országos bemutatón, eddig minden alkalommal bekerültek a legjobbak közé, ezt bizonyítja a szépen berendezett próbatermük falát díszítő oklevelek és az üvegszekrényben felsorakozó ezüst serlegek. A két vidéki csoport is megfeszített munkával készül. A színjátszók;, valamint a népi táncosok tőlük telhetőén mindent megtesznek, hogy megfeleljenek a beléjük helyezett bizalomnak. Szeretnének színvonalas és minden tekintetben kifogástalan szerepléssel az országos döntőbe jutni. Az a véleményünk, hogy nem esélytelenek... Végül a kultúrotthon igazgatójától tudtuk meg, hogy még 17-e előtt egy ÖSSZEVONT FŐPRÓBÁT tartanak, hogy a vidéki és helybeli csoportok megismerjék egymást s hogy az összekapcsolt műsor folyamatosan peregjen. összegezve: serényen folyik a kultúrmunka. Bányászaink miként a termelésben, úgy a kultúrmunkában is élen akarnak járni. További jó munkát és sok sikert kívánunk nekik. —a—a— Á filmek világából — A próbafelvételek után Fábri Zoltán filmrendező kiválasztotta a Kosztolányi Dezső „Édes Anna” című regényéből készülő filmje főszereplőit. A regény filmváltozatának címszerepét Törőcsik Mari, a két másik főszerepet Mezey Mária és Kovács Károly játsszák. — A Pannónia Filmstúdióban több új film feliratozását kezdték meg, amelyek júniusban kerülnek a közönség elé. E filmek között van a Ne várd a májust című, nagysikerű jugoszláv filmvígjáték, a Tavasz folytatása. — A Német Demokratikus Köztársaságban német nyelvre szinkronizálták a Dani című magyar filmet. — A DEFA dokumentumfilmstúdiója „Most már cselekedned kell” címmel filmet alkotott az atomfegyverkezés és a remilitarizálás ellen. — Érdekes feladatot tűzött maga elé Curol szovjet filmrendező és Karavkin forgató- könyvíró. A XX. század című készülő filmjükben nyomonkö- vetik a világ tudományának és technikájának fejlődését az 1900-as párizsi világkiállítástól az 1958. évi brüsszeli kiállításig. A film különös figyelmet szentel majd a szovjet tudomány és technika ugrásszerű fejlődésének. — Stawinski lengyel forgatókönyvíró és Passendorfer rendező „Merénylet” címmel filmet koszit a náci megszállás idejéből, a Kutschera német helytartó elleni merényletről. Vízszintes: 1. Arany János egyik művéből idézünk. 12. Indulat- szó. 13. I. Péter is az volt. 14. Ital, népiesen. 15. Mutató- szó. 16. Azonos mássalhangzók. 18. Sár mássalhangzói. 19. Fotó fele. 20. (S) Cipész szerszám népiesen. 21. Arany János egyik balladája. 23. Az egyik ünnepet megtartó. 25. Női név. 26. Három oroszul. 27. ZZ! 28. Magához szólít. 29. Női inév. 30. Tanuló. 32. Megkevert OTI. 33. Határrag. 34. Szülő. 35. Ital, jampec kifejezéssel. 36. ZZZZZZZ... 38. Betű kiejtve. 39. Igavonó állat. 41. Gurul — csak kétharmada. 43. Viadal egyik fele. 45. Visz- sza: dupla helyeslés. 47. RDU. 48. Döbben. 50. Időjelző — utolsó betűn felesleges ékezet. 51. Ady ideállja. 53. Hazánk legnagyobb tava — az I-betű helyett d. 55. Vissza: Erre osztották be a földet, de csak egyesszám. 57. Vissza: OOOOO 58. A lánya férje. 59. JNA. 60. A vízszintes 12. 62. Időjelző. 63. Ivóeszköz népiesen kiejtve. 65. Baromfi. 67. Hímbirkák. 69. Állatlakás. 70. Nem arra felesleges ékezetek. 71. Ilyen tea is van. 12i Két 'betű. 73. Vissza: Kerti munkát végez. 74. AAAAA. 75. Betű kiejtve. 77. Kicsinyítő képző. 78. Szélszél! 80. Valakinek az éltető nedve. 82. Udvarlója. 85. Sportfogadás. 87. VASÁRNAPI FEJTORO V. 17 Kétjegyű mássalhangzó. Függőleges: 1. Az idézet folytatása. 2. Azonos mássalhangzók. 3. Megye. 4. Az égitestek. 5. Liget, ékezet feleslegesen. 6. Cipészszerszám. 7. Kétjegyű mássalhangzó. 8. Teherhordó autó. 9. Az egyik városunk. 10. Púpos állatok. 11. Zavar. 17. ...és évek. 20. Sportfogadó helyiség. 22. Helyhatározás. 23. Arany János balladája. 24. Az egyik mássalhangzót. 29. Vissza: Olasz folyó. 34. Az ellenforradalom alatt ilyen cigaretta is volt. 37. Évei. 40. Pokoli alak. 42. Amerikai Egyesült Államok. 44. Majdnem inog. 46. Férfinév. 49. Anyaló. 52. Táplálék. 53. Nem szűk. 54. Azonos betűk. 56. A 9. függ. fele. 58. Női név. 61. Értelmes ember. 64, Füves kaszáló helyen. 65. Vegyít. 66. A lusta. 68. Adá. 74. Végtelenül vén. 76. ÉDP. 77. Már elkészítették, de az ékezet nem kell, 79. Logaritmus' rövidítése. 81. Valamelyik magánhangzót. 82. Kicsinyítő képző. 83. VU. 84. Terka m. hangzói. 86. Állóvíz. Az o, ó, illetve az ö, ő között nem teszünk különbséget. Beküldendő a vízszintes 1, függőleges 1, a vízszintes 21 és a függőleges 23, valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRÖ- iszelvény. Beküldési határidő: május 21. A múltheti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Irma. Könyvjutalmat nyerték: Pécskői József Salgótarján, Gócza László Szirák, Varga Tiborné Mát- ramindszent. A könyveket postán küldjük el. Szép sikerrel mutatkozott be az úttörőház 40 tagú zenekara A Salgótarjáni Üttörőház zenekara 1958. május 10-én önálló hangversenyt adott az acélárugyár kultúrotthonában. Az együttes — mely nemrég meghívást kapott Németországba (NDK) —, már több ízben bebizonyította, hogy milyen nagy feladatok megoldására képes és a nagy feladatok megoldásához az Üttörőház minden lehetőséget biztosít. A zenekar Füzes Zsigmond többéves pedagógiai munkássága nyomán kovácsolódott össze. Fáradságot nem kímélve fejlesztette az alig pár hangszerből álló együttest a szombatom látott, közel 40 tagú zenekarrá. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX3000000000000000000000000000CXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX) Megyénk várai Egyetlen nép sem becsülheti igazán jelenét a múlt öröksége ismerete és kritikai értékelése nélkül. Ismerjük meg népünk múltját, nemzetünk történetét. A régmúlt idők élő tanúi a Drégely várak. Szeretnénk megismertetni olvasóinkkal megyénk várait. Minden második szombaton bemutatunk egyet-egyet. Olvassák az első történetet. A Duna könyökétől északra, az Ipoly nagy kanyarulatában húzódik hazánk egyik vadregényes és változatos hegyvidéke, a történelmi múltú Börzsöny. Várai védőpajzsként őrizték a török támadások ellen az északi bányavárosokat. Egyik romokban fekvő végvára a drégelyi, a diós- jenői hegyláncolat 444 méteres legészakibb kúpjáról örökké emlékeztetni fog történelmünk egyik nagyszerű eseményére, a vár legendáshírű védőinek izzó hazaszeretetből fakadó hősi harcára. Ki ne hallott volna a drégelyi várról, melynek neve összefonódott a jobbágyból lett várkapitányéval, Szondiéval és az oroszlánbátorsággal harcoló maroknyi védőseregének névtelenjeivel? A tatárdúlás után épült várról, melynek köveit keserves munkával a jobbágyok hordták össze, az első okleveles adat 1285-ből való. Ekkor Hunt-Pázmán nemzetségé. — 1311—21 között ezt az erősséget is a felvidéki kiskirály, Csák Máté birtokolta. 1438- ban Pálóczy György érsek kapta adományul. Azóta a sziklavár az esztergomi érsekprímások kedvelt vadászkastélya és nyaralóhelye lett. A XVI. század derekán, Buda elfoglalásának hírére a fényűző életet és a vadászkürtök hangját felváltotta a várat megerősítő munka zaja és a harci készülődés. A nógrádi vár 1544-es elestével Drégely hadászati fontossága megnőtt, noha 1549-ben a villámcsapástól lángralobbant puskapor erősen megrongálta falait. Az Ipoly-völgyét és az északi bányavárosokat védő végvárvonal előőrse lett, s a megye szabad várai között a legjelentősebb. Ezért sietette Ali budai basa annak elfoglalását. A védelmezésre 1546-ban kinevezett Szondi kapitánynak ágyú nélkül és zsoldot is olykorolykor kapó kisszámú őrséggel kellett helytállnia a túlerőben lévő törökkel szemben. 1552. július 5—6 közti éjjel érkezett meg a török 12 ezres seregével, 4 faltörő ágyúval és 6 mozsárral. 8 ezer katona a vár előtt telepedett le, s azt körülsáncolva, megszakította a védők és a külvilág közötti összeköttetést. A többi gyalogos Drégelyen át az Ipolyságra és a Balassagyarmatra vezető országút mentén helyezkedett el, nehogy Szondi ebből az irányból segítséget kaphasson. Július 6-án megérkezett Ali, budai basa is. Megadásra szólította fel a védőket, s mikor az eredménytelen maradt, felgyújtotta a vár fa- palánkját és az elővárost. — Másnap reggel a Várbércől 3 napos ágyútűz alá vette a várat. 9-én, amikor a kaputorony is beomlott, maga alá temetve Szondi segédtisztjét, Zoltai Jánost is, a basa feladás közvetítésére küldte Mártont, az oroszi papot. Szondi azonban nem adta meg magát. A 150 főnyi őrségével, mellyel három nap alatt ágyú nélkül is nyolc ostromot vert vissza, abban reménykedett, hogy a Léván táborozó 12 ezer német, spanyol és olasz zsoldos segítségére fog sietni. Ez azonban elmaradt! A végső harc előtt elégette a vár értékeit, leszúratta lovait, felfegyverezte cselédségét, s ap- ródjait: Libárdyt és Sebestyént Alihoz küldte, hogy nevelje őket vitézekké. Majd kilövette utolsó sáncpuskáját és kicsinyke őrsége élén az ellenségre tört. Az ádáz tűzben először térden sebesült, de térdrerogyva is férfiasán forgatta fegyverét, majd golyótól a fején és mellén találva a haza szent ügyének védelmében halt meg. A bátor védők közül egy hírmondó sem maradt! Szondi bátorsága előtt még a török is meghajolt. Ali basa megkerestette Szondi levágott fejét, s testével együtt katonai pompával temetette el. A frissen hantolt sírra maga a basa tűzte ki lobogós hadi kopjáját. — így esett el Drégely. A várról sok írott forrás nincs. Fontos az 1552 július elején írott, s a Hadtörténeti Múzeum legrégibb magyar nyelvű irata, amely Jakossith Ferenc. Ipolysági várkapitánytól származik. Ebben segítséget kér Drégely számára a váci püspöktől és Teufel Erazmus császári vezértől. Tinódi Sebestyénnek, a. kortárs lantjának sokat köszönhet az utókor. „A jó vitéz Zondi Gyeorgy“ című versében, amely 1554- ben a Kolozsváron nyomtatott „Cronica Tinódi Sebestientől“ című művében megénekli a drégelyi tragédiát, s a török Szondi iránt kimutatott tiszteletét. Ennek alapján Kölcsey, Czuczor, Erdélyi János és Arany János költeményekben örökítették meg Szondi emlékét. 41 évig szenvedett Drégely és környéke a török iga alatt. 1575-ben az ozmán 200 lovas részére erődöt épített Drégely község temploma körül, amit mély árokkal, sövénnyel, font fapalánk kerítéssel és bástyával vett körül. Ez az erőd vette át Drégely várának hadászati szerepét, amit kezdetben Uj Drégelynek, később Palánknak neveztek. 1605-ben Bocskaynak, 1619- ben Bethlen Gábor fejedelemnek hódolt az egész környék. A Bethlen-féle harmadik függetlenségi harc során jelentős szerepe volt ismét Palánknak. Utoljára a Rákóczi szabadságharc idején kapott őrséget Palánk, de a kuruc felkelés után megszűnt jelentősége és az idő „koptatni kezdte“. Csendes azóta e két község, mely az 1850-es évek óta egybeolvadva, Drégelypalánk nevet viseli. Sziklavára romokban hever, Palánk várának helye ma már nem mindenki előtt ismeretes. A községben a török időkre utal a több török eredetű családi név, így például a Csosza (Csausz), s a nép ajkán élő mondák. A XIII. századi, belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú, dicső emlékű vár romjai ma vádolnak. — Vádolnak, mert az egykori köveit építkezési célra hordták szét, de még a műemlékké nyilvánítás sem akadályozta meg az enyészettől. Lelkiismeretlen személyek még az 1952- ben a vár falára emelt márvány emléktáblát is tönkretették. Karoljuk fel várainkat! Ne hagyjuk tönkremenni ezeket a történelmi emlékeket, melyek országunk féltett kincsei, mert pusztulásukkal gazdag színfolt homályosul el pótolhatatlanul a magyar kultúra képéből. Dr. GAJZÁGÓ ALADÁR