Nógrádi Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 35-42. szám)

1958-05-17 / 38. szám

1958 május 17 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 HÍRMAG YARÁZÓNK ÍRJA: Mi támogatja Franciaországban a fasiszta kalandorokat ? Néhány nap óta a világ első számú szenzációja Franciaor­szág lett, a francia-algériai helyzet alakulása. Már régóta figyelmeztető, s egyre nyugtalanítóbb hírek ér­keznek Franciaországból. Né­hány állomása ennek: fasiszta rendőrtüntetés Párizsban; vad kommunistaellenesség; a de­mokratikus szabadságjogok mind nagyobbméretű megnyir­bálása; a gyarmati politika válságából adódó „anyaorszá­gi“ problémák bonyolultabbá válása; a fasiszta elemek egy­re szemérmetlenebb felbátoro- dása. És ami szörnyű vész elő­idézője lehet, a munkásosztály egységének hiánya. A Guy Mollet-féle szocialisták eluta­sítva a kommunistákkal való együttműködést nem ritkán SZÉLSŐSÉGES REAKCIÓVAL szövetkeznek, egymást támo­gatják — így bátorítják a mind élénkebbé váló fasiszta ele­meket. A fentiek igazolására meg kell említenünk, hogy Észak-Franciaországban nem­régiben a reakciósok biztosí­tották egy szocialista képvise­lőnek a megválasztását. — Ugyanakkor a párizsi szocia­listák magatartása arra irá­nyult, hogy lehetővé tegyék a vichysta jelölt megválasztá­sát. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának már­ciusi ülésén Maurice Thorez a Franciaországban kialakult helyzet és a fasiszta veszély szempontjából rendkívül ve­szedelmes fejleményekről szól­va ezeket mondotta: „Telje­sen világos, hogy miért késik az antifasiszta erők tömörülé­se. A felelősség a Szocialista Párt vezetőségét terheli, amely makacsul nemet mond az egy­ségre és hamis párhuzamot von a reakciós veszély és az állítólagos kommunista ve­szély között. Mintha lehetsé­ges volna HARCBA SZÁLLNI A REAKCIÓ ELLEN a munkásosztály és a nép leg­igazibb képviselője, a Kommu­nista Párt nélkül.“ A Francia Kommunista Párt szüntelenül hangsúlyozta ,most teljes világossággal beigazo­lódott: a francia kormányvál­ság mélyreható, a társadalom egészét átfogó gazdasági, poli­tikai és erkölcsi válsága. Tény, hogy a Francia Köztársaság ritkán állt olyan veszély előtt, mint napjainkban. A nemzet­áruló burzsoá kormányok szá­mára nem az volt a fontos fel­adat, hogy eltorlaszolják a fa­sizmus felülkerekedésének út­ját, hanem az, hogy „megszi­lárdítsák“ észak-afrikai poli­tikájukat, azt a politikát, amely szörnyű terhet ró a nép­tömegek vállára. Az algériai háború nem kevesebb, mint ÉVI 700 MILLIÁRD frankjába kerül Franciaország­nak! De a szélsőséges reakció­val is kacérkodó burzsoá kor­mányok nem a probléma olyan megoldását szorgalmazták, amely megfelel Franciaország' igazi érdekeinek, (tehát teljes autológiát adni a gyarmati or­szágoknak) hanem az úgyneve­zett „kommunista veszély“ kö­tötte le erejüket, az alkotmány revíziója foglalkoztatta, hogy a nemzetgyűlésből a végrehaj­tó hatalom akaratát szolgai módon tudomásulvevő testüle­tet csináljanak, s ilymódon aláássák a képviselők hitelét és támogassák a fasiszták par­lament-ellenes izgatását. A nemzet igazi érdekeit fi­gyelmen kívül hagyó burzsoá politikusok és a kommunisták­kal EGYÜTTMŰKÖDÉST MEGTAGADÓ szocialisták hiába dugják fejü­ket strucc módjára a homokba) Számolniok kell — ha késve is — a felbátorodott fasiszta elemek hatalomrajutását csak a köztársasághoz hű nemzeti demokratikus erők akcióegysé­ge gátolhatja meg. Az algériai válság — Fran­ciaország válsága. Kompro­misszummal nem lehet meg­oldani a problémát, az csak időlegesen elodázza a válságot. A Francia Szocialista Párt az egyiptomi kaland idején becstelenül vizsgázott a törté­nelem előtt. Bízva hisszük, hogy a néptömegek nyomására a mostani nagy válság idején a demokratikus hazafiság és a józan politikai bölcsesség ha­tározott cselekvésre bírja majd a szocialista vezetőket és ez megkönnyíti a munkás- osztály legnagyobb pártja, a Kommunista Párttal való együttműködést. Minden munkát az automaták végeznek Szép sikerek áprilisban a bányák újító mozgalmában A nógrádi szénmedencében az első negyedévben a bá­nyászújítók 123 újítási javas­latot nyújtottak be, amelyből 69 nyert bevezetést. Az újí­tók között 41 000 forint újí­tási díj került kifizetésre. A benyújtott javaslatok elökalknlált gazdasági eredménye 2 236 000 Ft. Április hónapban az újítók túlszárnyalták az eddig el­ért legjobb eredményeket. Egy hónap alatt 80 újítási javaslat érkezett be, amelyből 42 került bevezetésre. A be­nyújtott újítási javaslatok száma alig marad el az év első három hónapjának együttes eredményétől. Az egy hónap alatt benyújtott újításokból 1,3 millió forint népgazdasági megtakarítás várható egy év alatt. Az áprilisban kifizetett újítási dij meghaladja a 29 000 forintot. Igen nagy része van az újí­tások növekedésének abban, hogy a jövő hónapban ér vé­get a tröszt által indított újí­tási verseny, s sokan szeret­nének gazdái lenni az érté­kes jutalomtárgyaknak. A Moszkvai Első Csapágygyár — a szovjet főváros egyik legnagyobb ipari üzeme. A gyár ma kétszer annyit termel, mint a há­ború előtti időszakban. ...Az automata üzem hatalmas terem, tele nagy gépekkel. Embereket nem látni a gépek körül. Mindenekelőtt meglepő a fémmegmunkáló gyárakban teljesen szokatlan tisztaság. Az alkatrészeket automatától automatáig a Le- nin-díjas Viktor Bobrov tervezte fedett szál­lító berendezések továbbítják. 650 automata dolgozik egy munkaciklusban, mint egy jól bevált óraszerkezet. Nemcsak esztergálják, hanem csiszolják is a csapágy­alkatrészeket. Az automaták gyártási vona­lában beiktatott hőkezelő berendezések el­végzik a munkacikluson belül az alkatrészek hőkezelését is. Az automaták a kellő pillanatban maguk vezetik az esztergakést vagy más szerszámot a megmunkálandó alkatrészhez, maguk ál­lapítják meg — hibamentesen — minden méret szerinti megmunkálás idejének végét és továbbítják az alkatrészt a következő mű­velet elvégzéséhez. Az ellenőrző automaták annyira érzéke­nyek, hogy legcsekélyebb pontatlanságot is megállapítják és a kiselejtezett alkatrészt ki­dobják egy külön berendezésbe. Az automa­ták nemcsak mossák, hanem szárítják is a gyártmányokat. Az üzem évente többmillió csapágyat gyárt. Ahhoz, hogy ilyen nagymennyiségű csap­ágyat egyszerű berendezésen előállíthassanak, ezernél több különböző szerszámgépre és többezer kezelőmunkásra volna szükség. Az automi taüzemben pedig műszakonként mind­össze 75 ember dolgozik. Ök ellenőrzik és állítják be, az automatákat és végzik a karbantartást. Az automaták nemcsak megmunkálják az egyes alkatrészeket hanem össze is szerelik a csapágyakat — olajos pa­pírba csomagolják és kartondobozokba he­lyezik. Tizenhárom másodpercenként készül el egy golyóscsapágy és tizenkét másodper­cenként egy görgőscsapágy. Ilyen az auto­mataüzem termelési üteme és ehhez igazo­dik valamennyi önműködő mechanizmus munkája is. A teljesen automatizált Első Állami Csap­ágygyár — az új típusú gyár prototípusa. Létrehozásáért a szakemberek egész cso­portját tüntették ki Lenin-díjjal, köztük a gyár igazgatóját.- Anatolij Gromovot is. Az Első Állami Csapágygyár — élő példája annak, milyen széleskörűen alkalmazzák az automatikai a szovjet iparvállalatokban. Cs>ik az elmúlt két év folyamán több mint 800 automata- és szállítószalagos gyártási vo­nalat vezettek be a szovjet főváros gyárai­ban és üzemeiben. Az automataüzem kollektívája a tökélete­sen új típusú gyár prototípusának a létre­hozásával azt a lenini elképzelést váltotta valóra, mely szerint véglegesen elmosódnak a határok a fizikai és a szellemi munka között és a munka nehezebbik része teljesen a gépek „vállaira" kerül. Az Egyesült Államok megkísérli a beavatkozást Libanon belügyeibe Peking: Nyugati hírügynök­ségek beismerik, hogy az Egyesült Államok megkísérli a beavatkozást Libanon bel­ügyeiben azzal az ürüggyel, hogy „külföldi beavatkozás történt Libanonban”. Hétfőn Dulles, amerikai külügymi­A távbeszélő központból. . . M, UNDENNAPI életün­ket már el sem képzelhetjük a posta nélkül. A postások jól ismert alakja minden reggel feltűnik az utcákon. Újságot, levelet, pénzt és csomagot hordanak házról házra. Leve­let hoznak szeretteinktől, jó kívánságú táviratot bará­tainktól. A távbeszélő készü­lékünkön minden nap felcsen­dül a már jól ismert, kedves hang: — Vidék keresi a számot, kérem maradjon .. . A város, a megye, az ország, a világ vérkeringését tartják kezükben. Egy-egy nagyobb postahivatal — ebben az eset­ben a salgótarjáni — a kör­nyék idegközpontja. Az idegek működését kábel­rengeteg segíti elő. Sok-sok ki­lométert kitevő huzalok kötik össze a hivatalokat, magánla­kásokat, sok-sok ezer kilomé­ter hosszú kábel hálózza be az országot. És ebben az idegköz­pontban emberek dolgoznak: Emberek, akiknek munkáját talán nem is becsülik minde­nütt. Emberek — s ezt vall­juk be őszintén — akiket sokan ennek az idegközpontnak csak egy tartozékának tekintenek, mert nem látják, nem ismerik fárasztó munkájukat. Pedig mennyit tesznek azért, hogy elősegítsék a termelést, hogy összeköttetést keressenek az ország másik végén élő leg­kedvesebb barátunkkal, isme- rőssünkkel. s ^ ALGÓTARJÁNBAN már mindenki tudja, hogy a városi távbeszélő központ tel­jesen automata-rendszerű. — Emberi kéz beavatkozása nél­kül havonta több tízezer be­szélgetést bonyolítanak le az előfizetők. Azt azonban már kevesen tudják: ahhoz, hogy a telefonkészülék rendesen működ­jék, a szerelők, és technikusok állandó és becsü­letes munkájára van szükség. A szigorúan előírt vizsgálatot még akkor is meg kell tartani, ha a gép működésénél sem­mi rendellenessé­get sem tapasztal­nak. Ezt a munkát pedig lelkiisme­retesen végzik Gulyás Imre, Má­kos László műsze­részek, vagy amint éppen a képünkön látható, Tóth Zol­tán fiatal techni­kus. A helyi beszél­getések körül nincs is különö­sebb baj, kivéve, ha a hívott szám hosszú időn keresztül adja azt az ismert kellemetlen jelzést, hogy: ... tá ... tá ... tá ... Azt, hogy a vonal másik végén már beszél az előfizető. Annál több „baj“ van a helyközi vagyis a távolsági beszélgeté­seknél, ahol a gépek mellett még emberi kéz is elősegíti a kapcsolást. A munkaasztalok mellett itt felváltva dolgoznak. Nehéz és fárasztó ez a mun­ka: az előfizetők igényét kell kielégíteni, sokszor ideges, tü­relmetlen emberekét. Érdekes módon, valahogyan nem akar­ják az emberek tudomásul venni, hogy ebben a központ­ban is többezer beszélgetést bonyolítanak le a kezelők, s mindenkinek a sajátja a leg­fontosabb. Ezért aztán sok eset­ben nyomdafestéket sem bíró hangokkal, szavakkal illetik a kezelőket, felesleges rekla­málásokkal hátráltatják a munkát. Pedig tudomásul kell már venni, hogy a postások is emberek! A salgótarjáni táv­beszélőközpontban a megye számtalan községe mellett Budapest, Hatvan, Miskolc, Ózd és Eger felé teremtik meg az összeköttetést. Ez bizony munkát kíván — különösen a csúcsforgalmi időben. A keze­lők pedig eleget is tesznek ezeknek a feladatoknak. A ké­pünkön látható Havrán Ele­mérné, vagy az alig húsz esz­tendős Müller Magda jó mun­kája jutalmául a „Posta Ki­váló Dolgozója“ című kitünte­tést érdemelte ki. A posta munkájánál feltét­len kell beszélni más dolgok­ról is. Például azokról a hibák­ról, amelyek még Salgótarján­ban elsősorban a helyi távbe­szélő hálózatnál fordul elő. — Ilyen többek között az, hogy az automatagép még bírná a na­gyobb terhelést, de sajnos, kábel „hiány“ miatt nem lehet új előfizetőket bekapcsolni, holott nagy az igénylés. Be­szélni kell arról, hogy koráb­ban a városban öt nyilvános telefon készülék állt az igény­lők rendelkezésére, s ma már csak egy üzemképes. Becstelen emberek vandál módon zúz­zák, rongálják a készülékeket. Beszélni kell arról, hogy az éjszakai mulatók illuminált vendégei zavarják a távbeszé­lőkezelők munkáját, stb. stb. M 1TmEG KELL említeni azt törekvést is, melyet a postá­sok az előfizetőkért tesznek azon túl, hogy megteremtik az összeköttetést a két állomás között. Ide tartozik a többi kö­zött az. hogy vállalják például olyan üzeneteknek továbbítá­sát, mely esetben nem tudnak összeköttetést találni egy má­sik vidéki állomás között. — Igyekeznek úgynevezett meg­hívásos beszélgetést jegyezni, hogy csak akkor teremtsék meg az összeköttetést, ha már a hívott fél is a telefonnál van. így gyorsabbá és olcsóbbá is teszik a telefonálást, de nem tartják feleslegesen foglaltnak a vonalat sem. A posta elősorban a táv­beszélő dolgozói becsületesen végzik munkájukat. Megér­demlik az emberek, az előfize­tők megbecsülését. — S. L. — niszter azt a rágalmat han­goztatta, hogy az amerika- ellenes érzelmeket Libanon­ban „olyan körök szítják, amelyeket jól el tudunk kép­zelni”. Gamille Chamoun, li­banoni elnök kedden szintén azt mondotta, hogy országa ellen „külföldről intéztek tá­madást”. Ugyanaznap meg­beszélést folytatott az Egye­sült Államok. Anglia és Fran­ciaország libanoni nagyköve­teivel. Egy amerikai hír- ügynökség Chamounnaik erről a lépéséről azt írja, lehetsé­ges, hogy tapogatódzás volt a katonai támogatás kérdése, vagy annak érdekében, hogy ■<\7 ügyet az ENSZ elé ter­jeszti. Egy amerikai hírügynökség londoni híre szerint már elő­készületben van az Egyesült Államok libanoni katonai be­avatkozása. Az amerikai 6. flotta két torpedórombolója őrjáratot hajt végre Libanon szomszédságában. Felhívjuk az állami válla­latok és magánosok figyel­mét, hogy a Szécsényi Gépállomás megnyitotta gumijavító VULKANIZÁLÓ ÜZEMÉT Az alábbi méretű gumik javítását vállaljuk: 825X20-as 750X20-as 32X 6-os 600X16-OS 550X16-OS 525><16-os Valamint motorkerékpár külső és belső javítását, futózás nélkül. A fent em­lített nagyobb gumik futó­zását is vállaljuk, kivéve a 32X6-OS gumikat. Fizetési feltétel utánvéttel vagy inkasszóval. Gépállomás, Szécsény

Next

/
Oldalképek
Tartalom