Nógrádi Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 35-42. szám)
1958-05-14 / 37. szám
2 NÓGRÁDI népújság 1958. május 14. (Folytatás az első oldalról) becsületesen a tőle telhető legnagyobb tudással helyt azon a munkahelyen, ahol van, amihez a legjobban ért. Ezután Szurozo elvtárs emelkedett szólásra. Meleg szavakkal adta át az indonéz fiatalság testvéri üdvözletét, beszélt az indonéz nép hősi harcáról, amellyel kivívta függetlenségét. Majd a következő szavakkal fejezte be beszédét: „Engedjék meg, hogy mégegyszer kifejezzem szív- bőljövő üdvözletemet az egész magyar népnek azért a támogatásért, amellyel küzdelmünket segítették és amely- lyel erősítik a világ népeinek barátságát.” Egy nagyon szép, kreol bőrű, feketehajú törékeny nő szólt ezután a békegyűlés résztvevőihez. Indiáról, szeretett hazájáról beszélt, arról, hogy a béke fenntartása nekik is, mint minden más népnek létkérdés. Majd a következőkkel fejezte be szavait. „Fel szeretném használni ezl a kedves alkalmat arra, hogy magyar testvéreimnek szív- bőljövő jókívánságaimat és baráti érzéseimet fejezzem ki, de egyúttal az összes többi ország népeinek is hazám nevében. Induljunk a világ meghódítására, de nem gyilkos fegyverekkel, hanem szeretettel és barátsággal.” A Barátsági Hónap ünnepi megnyitója a jelenlévők viharos tapsa közepette ért véget. A következetesség meghozza gyümölcsét Ünnepélyes megnyitó Balassagyarmaton Balassagyarmaton vasárnap délelőtt a Népek Barátsága Hónapjának megnyitóján három csehszlovák és három bolgár vendég is részt vett. Nagy Kálmán elvtárs, megyénk országgyűlési képviselője mondott beszédet. Rámutatott többek között arra, hogy míg a Szovjetunió kormányának, csakúgy, mint minden szocialista ország kormányának érdeke szorosan egybeesik a népek érdekével, addig a kapitalista orSzovjet vendégek Nagybctonyban Napfénytől ragyogó, gyönyörű szép idő, vidám, mosolygó emberek, ünnepélyes hangulat jellemezte Nagybá- tonyt május 11-én. „A népek barátsági hónapja“ alkalmából vasárnap délután az aszódi szovjet helyőrség 35 tagját látta vendégül a város lakossága a Hazafias Népfront és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság által rendezett ünnepség keretében. A szovjet vendégeket a bányaigazgatóság épülete előtt Lapzkó István párttitkár üdvözölte, majd a fogadáson megjelent dolgozók, s vendégek egymásba karolva, virágcsokrokkal kezükben, zeneszó mellett a vájártanuló otthonba vonultak. Mint minden alkalommal — ha egymás nyelvét nem értő emberek kerülnek össze, s szeretnék gondolataikat kicserélni — most is először a meleg kézfogások és a szemek beszélgettek egymással, majd egy-két tolmács közreműködésével ki-ki társalogni kezdett új ismerősével. Az iskola udvarán, a színpad előtt, már órákkal a műsor megkezdése előtt valamennyi ülőhelyet elfoglaltak az emberek. Amikor az otthon kijáratánál megjelent a küldöttség színjátszó csoportja, a nézők soraiban szinte egyszerre hangzott el a boldog felkiáltás: Már jönnek! A két nemzet himnuszának elhangzása után Alexái Béla iskolaigazgató mondott üdvözlő beszédet. A vendégek nevében a meleg és igazi baráti fogadtatást Poddavaskin elvtárs, alezredes, „a Szovjetunió Hőse“ köszönte meg. A másfélórás zenés, táncos, énekes műsort — amelynek nem egy számát vastapssal fogadta a közönség —, éjjel két óráig tartó szabadtéri tánc- mulatság követte. Nehéz szavakba önteni ennek a napnak hangulatát. — Az ott lévők sokan fényképfelvételen örökítettek meg egy- egy kedves jelenetet a találkozóról. Egy nyolc év körüli kislányka kezében az erős napsütéstől kissé hervadt orgonacsokorral odasietett egy szovjet katonához: „Tessék tova- ris. Sokáig éljen!“ — mondta nyakát átkarolva a fiatalembernek. Juhász Aranka KISZ-jiatal kipirult arccal újságolta barátnőinek, hogy amikor átadták a szereplőknek az ajándékokat, megcsókolták érte. A barátsági hónap keretén belül lezajlott kis ünnepség is igazolja, hogy a magyar és szovjet nép meleg barátságba fonódott össze. szágok kormányának és ezen országok népeinek érdeke között tátongó szakadék van. Ezután arról beszélt, hogy az ellenforradalom idején mit jelentett hazánknak a népek barátsága. „ . . . Ha valaki, mi magyarok megtanulhattuk, milyen nagy erő a népek barátsága összefogása, milyen tettekre képes. Ez választ ad azoknak is, akik óhajtják ugyan a békét, de azt kérdezik: mit tehetek én, egyszerű ember a békéért? Egy ember egy magában tényleg nem nagy erő. De hatalmas erőt képvisel az emberek békeakarata, ha százmilliókat tömörít egybe. Nem véletlen, hogy az V. Magyar Békekongresszus előtt rendezi meg a béketanács a népek barátsági hónapját. Az sem véletlen, hogy a barátsági hónap éppen május 9-én kezdődik. Tizenhárom esztendővel ezelőtt ezen a napon aratott győzelmet a Szovjetunió hadserege a hitleri fasiszta hordák felett. Emlékezni, kell erre. Emlékezni, mert a hitleri fasizmus elpusztult ugyan, de szelleme tovább él és kisért. Él az amerikai új fasiszták módszereiben, Hitler volt tábornokaiban, a pénz megszállottjaiban.” Részletesen elemezte ezután, milyen módszerekkel akarják ezek, egy minden eddiginél borzalmasabb háborúba sodorni az emberiséget és azt, hogyan küzdenek ez ellen szerte a világon a békét akaró emberek. „Ezért kell nekünk is megismerkedni más népek életével, küzdelmeivel, hogy jobban össze forrjunk ebben a harcban — mondotta — ezért kell minden becsületes magyar embernek küzdeni a munkahelyén a béke védelméért, megértetni azokkal is, hol a helyük, akik még nem látnak tisztán, megértetni, hogy népünk jólétét, hazánk felemelkedését nem lehet elválasztani a nemzetközi kérdésektől, a béke, a haladás ügyétől.“ A politikai és termelési tevékenységben fontos szerepet töltenek be a pártcsoportok. Közvetlenül az élet sűrűjében élnek, ott ahol eldől a legfelsőbb célkitűzések megvalósulása. A pártcsoport tagjai a legközvetlenebbül ismertethetik a dolgozókkal a párt és a kormány politikáját, s ismerhetik meg a dolgozók hangulatát, kívánságát. A Salgótarjáni Üveggyár feldolgozó üzemének párt- alapszervezete már az ellen- forradalom leverése után, közvetlenül a pártszervezés megindulása után gondot fordított arra, hogy a pártnak ezek a szervezeti részei létrejöjjenek, dolgozzanak. Jelenleg hét pártcsoport működik ebben az üzemrészben egyenként 8—12 taggal — termelési egységenként. Emellett minden csoportban egy-egy elvtársat népnevelő munkával bíztak meg. A bizalmiaknak mintegy kétharmada a korábbi években is töltött be ilyen funkciót. Annakidején azonban nem foglalkoztak velük, munkájuk jelentőségének megfelelően, s ezért most sok a pótolni való. Általában tapasztalt, korosabb dolgozókra bízott a tagság egy-egy pártcsoportot, olyanokra, akik szakmájukban is megállták helyüket. Nem lehet azt állítani, hogy e csoportok munkája kifogástalan. De nagyon figyelemre méltó és követendő, hogy az alapszervezet vezetősége rendkívül KÖVETKEZETESEN ÉS MÓDSZERESEN törekszik arra, hogy hivatásukat egyre jobban töltsék be. Már a kiválasztásnál is ebből indultak ki. Törődtek azzal és ellenőrizték is, hogy rendszeresen résztvegyenek a politikai oktatáson. Ezt — egy bizalmi kivételével — sikerült is megvalósítani. Egy időszakban a vezetőségi üléseken megtárgyalták egy- egy bizalmi munkáját, s segítséget adtak számára. Legutóbb, hétfőn pedig mind a hét elvtársat meghívták az ülésre, ahol a vezetőség egyik tagja számolt be eddigi tevékenységükről Ehhez hasonlóan állandó feladatként szerepel a pártcsoportok munkájának javítása a munkaterv további részében is. A pártvezetőség messzemenően TÁMASZKODIK a BIZALMIAKRA Ennek is betudható többek között, hogy a feldolgozó üzemrészben már tavaly májusban megvalósult a progresszív tagdíjfizetés, s jelenleg is a legjobbak közé tartozik. Figyelemreméltóan emelkedett a pártrendezvények látogatottsága. A pártcsoportok felléptek a fegyelmezetlenség ellen, amelynek eredménye, hogy például márciusban 1, áprilisban pedig egyetlen igazolatlan hiányzás sem volt. A feladat megoldása nem könnyű. Hiszen az üzemrész meglehetősen szétszórt, munkája szerteágazó. A csiszolás, festés, szállítás és még sok egyéb munka nagyobb körültekintést kíván meg egy-egy cél eléréséhez. Köztudomású, hogy sem a munkaidő alatt, sem utánna nem könnyű összehozni az embereket gyűlésre, megbeszélésre. Minden eddigi eredmény ellenére az a tapasztalat, hogy a rendelkezésre álló IDŐT JOBBAN LEHETNE HASZNOSÍTANI politikai kérdések megvitatására, csoportos újságolvasásra a pártcsoporton belül. A szervezeti felépítés és a közvetlen termelési jellegű kérdésekkel való foglalkozás mellett elmaradt a politikai munkával való foglalkozás. Ritkán jönnek össze a pártcsoportok az üzemrészt, a műhelyt érintő fontosabb kérdések megvitatására, egységes álláspont kialakítására. Egyes esetekben tapasztalható, hogy a gazdasági vezetők nem a jelentőségüknek megfelelően alakítják ki kapcsolatukat a bizalmival. A part vezetőség látja ezeket a hibákat és igyekszik is rajta következetesen javítani. További előrehaladást várnak a pártszervezet előtt álló jelenlegi feladat végrehajtása során. Ugyanis ezekben a napokban dolgozták ki, hogy milyen LEHETŐSÉGÜK VAN A ' TAKARÉKOSSÁGRA. Az egyik kérdésben már határozat született: az anyagfelhasználás csökkentésével évi hatvan ezer forintot takarítanak meg. A másik kérdésben vita alakult ki. Ugyanis a kimutatások szerint a feldolgozási selejt 1,8 százalék, amely önmagában nem sok. De amikor közelebbről megvizsgálták a dolgot, kiderült, hogy az I. és II. kemencében készülő finom üvegáruk feldolgozási selejtje megközelíti a 35 százalékot is. Ha itt csak egy százalékos csökkenést tudnának elérni, az havonta 20 ezer forintos eredményt jelentene. Ennek alapján most erre a területre irányítják majd a dolgozók figyelmét. Az egész üzemre vonatkozó takarékossági intézkedést szétbontják munka- folyamatokra, s mindenütt konkrét cékitűzéseket szabnak meg ennek alapján. S itt számít a pártcsoportok hathatós támogatására a pártvezetőség. Külön összehívják a bizalmiakat és a népnevelőket, s megfelelő érvekkel látják maid el őket, hogy példamutatásuk mellett érvekkel is hozzájáruljanak a takarékos- sági célkitűzések sikeréhez. Mindennapos, apró SZÍVÓS MUNKA JELLEMZI azt a törekvést, hogy a feldolgozó üzem pártvezetősége fejleszteni igyekszik a párt- csoportok munkáját. Nem fér hozzá kétség, hogy egyre több gyümölcsöt érlel majd ez a következetesség. — hg — Eredményességi munkaegységgel próbálkoznak a nógrádi tsz-ben (Tudósítónktól.) A nógrádi Béke Termelő- szövetkezet tagjai újszerűén értékelik az idén a növény- ápolásban végzett munkát. Az eddigiektől eltérően nem a megmunkálandó földterület lesz sí döntő, hanem a végzett munka, a termés alapján írják jóvá a munkaegységet. Zászlónk: a proletár internacionalizmus "O ármennyire is válto- gatja köntösét a nacionalizmus, lényegét és célját tekintve ugyan az marad nálunk, mint 15—20 esztendővel ezelőtt: a magyar nép szembeállítása a környező népekkel, a szétvert burzsoázia érdekében. Nacionalizmus a burzsoázia kezében a munkásmozgalom kezdetétől fogva eszköz, a proletár nemzetköziség megbontására. A nacionalizmus ideológiája — bár sajátosan a burzsoázia és a kispolgárság terméke — hatóköre azonban az egész népre kiterjedhet. Ez az ideológia képes hatást gyakorolni széles néprétegekre is. Ez különösen vonatkozik hazánkra. Nálunk negyed századon át a fehérterror állama mindent elkövetett, hogy a nacionalizmus ideológiájának a mérgét beleoltsa a nép minden rétegébe. És ez a negyedévszázad nem múlt el nyomtalanul, népünk életében. A nacionalizmus ideológiája nem szűnt meg a földesúri és a tőkés állam szétzúzásával. Ellenkezőleg. A nacionalizmus iitt maradt közöttünk és kóros fekélyként támadta és támadja a szocialista vívmányainkat és a szocialista országok közötti barátságot. Az, hogy milyen vadállati ideológiát hagyott hátra a „lovastengerész” uralma és hogy milyen szemléletet növelt továbbra is a hatalmától megfosztott burzsoázia, azt világosan lehetett tapasztalni és látni 1956 október—novemberi napokban. Az 1956-os magyarországi és egyiptomi események nemcsak két világrendszer, hanem gyökeresen más ideológiák világméretű harca is volt. A nacionalizmus és a proletár internacionalizmus összecsapott világméretekben. Győztes: a proletárinternacionalizmus maradt. Természetesen az ideológiában a harc lefolyása más, mint például egy katonai hadműveletnél. Az ideológiának az a természete, hogy szorosan a tudathoz kapcsolódik, de a társadalmi nézetek, mint ideológiák a marxiz- mus-leninizmus kivételével hamisan tükrözik a valóságot és mint ilyenek hamis tudatot alakítanak ki. Az, aki egyik, vagy másik ideológiát magáévá teszi, annak a cselekvésében vezérfonalul szolgál. Az a munkás, paraszt, vagy értelmiségi, akit megtévesztett a nacionalizmus és aki ezt az ideológiát vallja magáénak, akarva-akarat- lanul a burzsoázia érdekében cselekszik. A burzsoázia osztályérdeke, hogy a maga nacionalizmusát terjessze. Hiszen osztályérdekeit szolgálja. A munkás- osztály érdeke a proletár- nemzetköziség eszméinek terjesztése. Ez az eszme felel meg a világ valamennyi munkása érdekeinek. A nemzetközi munkás- osztály csakis a proletárnemzetköziség szellemében tudja megvalósítani történelmi hivatását. A proletárinter- naciomalizmus eszméi egyúttal a dolgozó százmilliók eszméi is. Miért? Mert a munkásosztály érdekeivel világméretekben és nemzetközi méretekben is egybeesnek a dolgozó parasztság, a dolgozó rétegek és az értelmiség érdekei is. És így a proletárinternacionalizmus egyúttal a világ valamennyi dolgozójának érdekeit is kifejezi. Számos fiatal és értelmiségi elvtárs nem lát világosan a nacionalizmus kérdésében. Vannak olyanok is, akiket valamiféle álromantika fűz a nacionalizmushoz. Ezek az elvtársak valójában nem ismerik a nacionalizmust, csupán a nacionalizmus hamis csillogása kelt érdeklődést bennük. Vannak, akik nem értik meg, hogy hazánkban és a többi szocialista országokban harcolunk a nacionalizmus ellen, ugyanakkor nem ítéljük el a mai arab nacionalizmust. Vagy például a Szukarnó elnök által alapelvként megfogalmazott nacionalizmust. Türelmesen és meggyőzően kell ezeknek az elvtársaknak kifejteni véleményünket az arab nacionalizmusról. Ismeretes, hogy a marxisták-leni- nisták soha és sehol nem mondták, hogy a nacionalizmus mindenkor és mindenütt reakciós és elitélendő. A nacionalizmus történelmi kategória. Például abban az időszakban, amikor ez az ideológia a feudalizmus ellen irányult, haladó jellegű volt. így volt ez hazánkban is. 1848 előtti időszakban a reformkorban a nacionalizmus haladó, progresszív tényező volt. A nacionalizmus a nemzeti elnyomással szembenálló társadalmi rétegek érdekeit fejezte ki. Bizonyos mértékig a nacionalizmus, mint a burzsoázia haladó törekvéseinek eszméje előkészítője volt az 1948-as szabadságharcnak. Az arab nacionalizmusra mi a jellemző? Az, hogy tömöríti az arab népeket az imperializmussal szemben. És mint ilyen haladó szerepet tölt be. Hogy haladó, vagy nem haladó az adott országban a nacionalizmus, azt mindig az adott történelmi helyzet dönti el, vagyis az, hogy ki ellen, kinek az érdekében irányul. Vita hevében megkérdezték tőlem, hogy ezek szerint talán az arab kommunisták is nacionalisták? Erre nem nehéz válaszolni. Az arab kommunisták ugyan helyeslik az Egyesült Arab Köztársaság létrejöttét, de mégsem állnak a nacionalizmus talaján. Az arab kommunisták is a proletárnemzetköziség eszméit hirdetik. A pro- letárinternaoionalizmus eszméi a jövőt képviselik mindenütt a világon. Az arab kommunistáknak is a „világ proletárjai egyesüljetek” a jelszava és ez a vezérfonaluk tevékenységükben. Számos értelmiségi elvtársat a helytelen történelmi párhuzamok tévesztik meg. És vannak olyanok is, akik ezt a maguk érdekében használják ki. így például egyesek „a magyar nacionalizmust” az arab nacionalizmussal akarják tisztára mosni. Ez azonban fábó! vaskarika. Az egyiptomi hazafiak országuk függetlenségéért harcolták az imperializmus ellen és nehéz helyzetükben a Szovjetunió bátor fellépése kényszerítette megállásra az angol, francia imperializmus fenevadát. 1956- ban az arab és a szocialista népek barátsága szilárdult meg Egyiptomban. JJazánkban a nacionaliz mmus a burzsoázai, a huligánok, a volt csendőrök és grófok zászlajává vált. A meggyilkolt hazafiak, a haladó emberek vére és a Nagy Imre-féle csoport példátlan árulása jelzik, jelképezi a na cionalizmust. Hazánkban nacionalizmus elődje az úr Magyarország nacionalizmusa Hosszasan és szívósan ke] munkálkodnunk azon, hogy nacionalizmust leküzdve ma gasra emeljük a proletárinter nacionalizmus vörös zászlajá Hrabecz József Alaposan átgondolt, megfontolt munka előzte meg ezt a próbálkozást. Figyelembevették a helyi adottságokat, a talajviszonyokat, s most már a tagok elfogadták, többek között azt is, hogy a cukorrépánál például 170 mázsás termés esetén, ha egy ember végez tavasztól őszig minden munkát, 68 munkaegységet kap. Kukoricánál 30 mázsás termésnél 30 muraka- gység jár. Jó elgondolás ez, hiszen a módszer minden bizonnyal erkemtően hat a munkára, erősíti a munkafegyelmet, gy nem fordulhat élő, hogy még cukorrépából az egyik íarcellán 40 mázsa, ahol pedig gyengébben végezték el i növényápolást, mindössze 18 mázsa termett. De a munkacsapat- és brigádvezetők is jobban felhasználhatják idejüket e módszer mellett. Jgyanis nem szükséges, hogy örökké a tagok sarkában legyenek. Anélkül is igyekszenek a munkával, hiszen jórészt ettől függ mit visznek haza az évvégi zárszámadáskor. A termelőszövetkezetben alkalmazzák a biztonsági munkaegység jóváírást is abban az esetben, ha elemi, csapás, jégverés, vagy aszály pusz? tít. így nem rövidülnek meg igazságtalanul a növénytermelés dolgozói sem, mert ilyen esetekben a munkaegység könyvben is lefektetett egységét írják jóvá. — Nagy érdeklődés mellett tartják meg rendszeresen a pedagógiai előadásokat Berkenye, Romhány, Szátok és Tolmács községekben. Az iskola, a szülői munkaközösségek és a nőtanácsok összefogásának, a jó előadásoknak máris meg van az eredménye. Javul a kapcsolat a pedagógusok és szülök között, többen látogatják a szülői értekezleteket és érdeklődének a nevelés különböző problémái iránt.
