Nógrádi Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 35-42. szám)
1958-05-14 / 37. szám
1958. május 14. NÓGRÁDI NÉPŰJSÁG 3 Takarékosan, gazdaságosan hasznosítsuk a villamosenergiát , mikor a villamosener- _ _i giáról beszélünk ön- kénytelenül eszembe jut az emberi test. Gondoljunk csak arra, hogy az emberi testben a szív működése biztosítja azt, hogy a test minden részében az ereken keresztül eljusson a vér. Ugyanígy egy ország iparának, fejlődésének éltető eleme a villamosenergia, amelyet a villamos erőművekben termelnek és a távvezetékek — mint egy ütőérrendszer — visznek az üzemekbe, városokba, falvakba. Ebbe a pár sorba tömörített gondolatból is láthatjuk, mennyire fontos számunkra a villamosenergia. Érdemes azt is megnézni, miből is állítjuk elő, vagyis milyen más energia felhasználásával termeljük a villamosenergiát. Magyarországon csaknem teljes egészében széntüzelésű úgynevezett hőerőművek, — s csak kisebb mértékben a víz energiáját hasznosító erőművek termelik a villamosenergiát. Ha felmérjük menynyire bővelkedhetünk szénben és Olyan folyóban, amelynek energiája villamoserőmű hajtására alkalmas, akkor megállapítiha|tjuk|, hogy bőségről egyáltalán nem beszélhetünk. Éppen ezért szükséges, hogy olyan fontos anyaggal, mint a villamosenergia takarékoskodjunk és osszuk be gazdaságosan azt a mennyiséget, amely rendelkezésre áll, hogy sem az ipar, sem pedig a lakosság ne érezze hiányát. H azánkban az ipar a fel- szabadulás után mér- földes léptekkel halad előre a fejlődés útján. De nemcsak iparunk fejlődött gyorsan, hanem kulturális igényeink is megnövekedtek. Viszont az ipar fejlődése és kultúrális igényeink növekedése a villamosenergia nagymérvű fogyasztását vonta maga után. 1945. előtt a villamos energiát fogyasztók száma 27 000, jelenleg 86 000 Nógrád megyében. 1945 előtt — 50 év alatt— 36 község volt villamosítva, a felszabadulás utáni 13 évben 73 községbe vezettük be a villanyt. A villamosenergia fogyasztás mintegy háromszorosára emelkedett a második világháború előttihez képest. A fejlődés azokon a területeken, amelyek villamosenergiált fogyasztottak megvolt, de az energiát termelő erőműveket nem fejlesztettük megfelelő mértékben, és ez az 1952-1953-as években zavart okozott. Ahhoz tehát, hogy az ország vérkeringésében még- egyszer zavar ne fordulhasson elő, szükséges, hogy a rendelkezésünkre álló villamosenergiával helyesen gazdálkodjunk. Nézzük meg tehát melyek a villamosenergia gazdálkodás főbb irányelvei: lőször is a villamosenergiát ott és akkor vegyük igénybe, ahol és amikor arra szükség van. Sokan gondolják, hogy ez természetes, és senki sem fogja fölöslegesen, meggondolatlanéi használni az áramot. Vizsgáljuk csak ezt egy kicsit részletesebben. Tudjuk jól, hogy egy nap 24 órájában nem mindenki egyformán használ villamosenergiát. Éppen ezek az okai annak, hogy az erőművek igénybevétele nem egyforma a napnak mind a 24 órájában. Nézzük csak mit mutat egy olyan diagramm, amely a 24 órás időszakra jellemző: KW TERHELES A NAP EGYES ÓRAIBAN íj-g—9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 A rajzon, attól függően, éjszaka, vagy délelőtt, dél, vagy este van, különböző völgyeket és kiemelkedéseket látunk. Hogy az erőművek egyenletesen legyenek igény- bevéve, szükséges az, hogy a kiemelkedéseket, vagyis a nagy terheléseket csökkentsük és ott ahol a völgyek vannak, növeljük az energia felhasználást. Ezt a problémát sikerült úgy megoldani hogy az Országos Energia Felügyelet az ipari üzemek számára menetrendeket dolgozott ki és megadta számukra, hogy a nap egyes kritikus időszakaiban pl. 18 és 22 óra között mennyi villamosenergiát vehetnek igénybe. Ebből következik az, hogy az ipari üzemek tartsák be a számukra kiadott menetrendet. Ezzel a megoldással csak racionálisabb lett a villamosenergia felhasználás, de nem kellett csökkenteni a fogyasztást. Természetes dolog, hogy azok a kisebb üzemek, amelyek egy műszakban dolgoznak, nem üzemelhetnek este, amikor úgyis nagymérvű az igénybevétel, hiszen a lakosság világítási igényeit is sötétedés után kell kielégíteni. Érdemes felhívni azoknak a háziasszonyoknak a figyelmét is erre a problémára, akik villamos tűzhelyet használnak főzésre. Ugyanis helyes az, ha a főzést közvetlen a délelőtti időszakban végzik el és az esti időszakban a vacsorát legfeljebb felmelegítik. másik igen fontos szempont a Villamos- energia gazdálkodásban, hogy ne vegyük meddőn igénybe az áramot, vagyis csökkentsük a meddő teljesítmény felvételt. Mi ds az a meddő teljesítmény? Talán úgy tudnám legegyszerűbben érzékeltetni, hogy egy fűrész gép meghajtásához elegendő egy 5 lóerős villamosmotor és ennek ellenére 10 lóerős motort használnak. Eá esetben ugyanis 5 lóerő fölösleges, amely meddőn terheli a hálózatot és az erőművet egyaránt. A meddő teljesítmény felvétel ott fordul elő elsősorban tehát, ahol villamos motorokat használnak. A meddő teljesítmény e csökkentésének több módja van. Egyik kézenfekvő megoldás, hogy minden munkagép meghajtásához a szükséges lóerő teljesítményt pontosan meg kell határozni és nem használunk nagyobb teljesítményű motort, mint ami feltétlenül fontos. Másodszor érdemes, különösen nagyüzemekben, — ahol több munkagépet, transzmisszión keresztül egy nagyteljesítményű motor hajt meg — vizsgálatot folytatni olyan szempontból, hogy nem volna-e érdemes minden egyes gépnek külön-külön egy meghajtó motort szerelni Itoljára, de nem utolsó sorban említem a leghasznosabb módszert a meddő áramfelvétel csökkentésére, a szakemberek előtt jól ismert fázisjavító kondenzátorok beépítését. A kondenzátorok beszerzése és beépítése pénzbe kerül, de igen rövid idő alatt kifizetődik a befektetett összeg. Természetesen mielőbb egy üzem fázisjavító kondenzátorok beépítésére határozza el magát, szükséges, hogy az illetékesek tanácsát kikérje. Miért szükséges az energiát felhasználó szempontjából a meddő teljesítményfelvétel csökkentése? Elsősorban azért, mert ezáltal a villamosenergiáért kifizetett költségeit tudja csökkenteni. Ugyanis a meddő teljesítmény, illetve a meddő áram felvétel az úgynevezett teljesítménytényezőt befolyásolja. Ha egy motorikus fogyasztó nem megfelelő teljesítménytényezővel dolgozik, akkor az áramszolgáltató büntető felárat számláz, és minél rosz- szabb a teljesítménytényező annál magasabb a büntető felár. De az üzemek nemcsak az említett módszerekkel, hanem közvetlenül a villamosenergia fogyasztás csökkentésével is csökkenthetik költségeiket. Ennek érdekében minden üzem sajátságának figyelem- bevételével vizsgálja meg a lehetőségeket. Kerüljék el a felesleges gépjárásokat. Vizsgálják meg, nem lehet-e kisebb teljesítményű géppel ugyanazt a munkafolyamatot végrehajtani? Szükséges-e a munkahely megvilágításához az a világítási teljesítmény, amit jelenleg használnák? Nem volna-e helyesebb napfénycsövek használata a munkahely megvilágításához? Ugyanis egy 10 Watt teljesítményű napfénycsővel ugyan olyan jól meg tudjuk világítani a munkahelyet, mintha 300 Watt teljesítményt használunk izzószálas lámpából. Emellett a napfénycsöves világítás egészségesebb, a szemet nem rontja, hatásosabb a megvilágítás és így természetes, jobb mellette dolgozni. Jobb világításnál tapasztalati tény, hogy a munka teljesítmény is emelkedik. Természetes a háztartásban is megvan a takarékosság lehetősége, és a háziasszonyoknak sem mindegy, hogy havonta 15, vagy 20 forintot fizet-e a villanyszámláért, éppen ezért nem érdemes még a mellék- helységben sem égve felejteni a villanyt. A villamosenergia felhasználásával való takarékosság a népgazdaságunknak egyéb vonatkozásban, így a szénfogyasztásban is megtakarítást jelent. Hiszen a bevezetőben említettem, hogy hazánkban a villamosenergiát széntüzelésű, úgynevezett hőerőművekben termelik. Hazánk széntermelésének mintegy 40 százalékát fogyasztják el az erőművek, tehát a legnagyobb szénfelhasználás éppen ezen a területen van. Egy KWó előállításához körülbelül 1.5 kilogramm szén szükséges. Ha tehát a villamos- energia fogyasztással takarékoskodunk, akkor szenet takarítunk meg és ahányszor egy KW órával csökkentjük fogyasztásunkat, annyiszor 1.5 kg szenet is megtakarítunk, amit más egyéb célra tud népgazdaságunk felhasználni, em kétséges, hogy szakembereink minden energiaforrást feltárnak, és a jelenleg ismert legnagyobb energiaforrást, az atomenergiát is járomba törik és villamos erőművek meghajtására fogják felhasználni, hiszen a Szovjetunióban és Angliában már atomenergiával működő erőműveket létesítettek. Ma még az atomerőmű meglehetősen költséges, és mintegy 2-3-szor drágább mint egy vizierőmű létesítése. Energiaigényünk növekedése szükségessé teszi, hogy hazánkban is létesüljenek az elkövetkezendő időben atomerőművek, melyek létesítésére megvannak a biztosítékaink. A jövőt tekintve azonban szükséges az új erőművek létesítése mellett az is, hogy a rendelkezésre álló villamosenergiával gazdálkodjunk és takarékoskodjunk, amit mindannyiunk közös érdeke kíván meg. Maruzs Elemér az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Vállalat igazgatója Szovjet emlékművet építenek a mátranováki bányászok A mátranováki bányászok néhány héttel ezelőtt elhatározták, hogy a bánytelepen — hálájuk jeléül — emlékművet építenek a felszabadító szovjet hadsereg tiszteletére. Alig hangzott el a javaslat, a bányatelep lakói, fiatalok és öregek egy emberként fogtak össze, hogy megkezdjék a munkát. Az emlékmű körül a csemeték ültetését már be is fejezték. Jelenleg a parkosítás folyik. Terv szerint az emlékmű előtt szökőkút áll majd, melynek vizét rejtett világítással színesítik. Az emlékmű leleplezési ünnepségét a bányászni pon kívánják megtartani. Szépen fejlődik a Yasötvözetgyár újítómozgalma Az év elmúlt négy hónapjában sokat ígérő fejlődést mutat a Vasötvözetgyár újító mozgalma. Amíg 1957-ben benyújtottak 106, elfogadtak 44, megvalósítottak 37 javaslatot, addig ezek a számok április végéig a következőképpen alakultak- 62—26—24. Még szebb a fejlődés az elért gazdasági eredménynél, amely tavaly az egész évben 742 ezer forint volt, most viszont mái elérte az 554 ezer forintot. A kifizetett újítási díj pedig közel 7 ezer forinttal haladja meg a tavalyi összeget. Ezt magyarázza az a tény is, hogy amíg 1957-ben a javaslatokból mindössze 6 volt gazdaságilag értékelhető, a többiért pedig eszmei díjat fizettek, addig most már ez a szám elérte a 16-ot. A minőségi fejlődés mellett szélesedik a gyában a mozgalom úgy is, hogy újabb dolgozók nyújtanak be javaslatokat. így például Bagaly Béla, Kazinczi László, vagy Gál Béla, aki fél év alatt 5 javaslatot nyújtott be, s valamennyit elfogadták. A mozgalom további fellendítése érdekében feladattervet dolgozott ki a gazdasági vezetés. Nemrégiben újítási ankétet tartottak, amelyen kihirdették, hogy a legjobb műszaki és munkavédelmi jellegű javaslatot 1500—1500 forintos jutalomban részesítik az újítási díjon felül. A műszaki vonatkozású témára is érkezett javaslat: Krechnyák Gyula, Batyán- szky György, Varga Péter és Turcsányi István együttesen nyújtották be. A javaslatot elfogadták, jelenleg kísérletezés alatt van. Az előzetes számítások szerint egy év alatt íél millió forint megtakarítás várható ettől az újítástól. Tervbe vették azt is, hogy rövidesen újítási hetet rendeznek, amely szintén hozzájárulna a mozgalom újabb sikeréhez. A motorai határban Mohora község termelői, 100 holdon földbe tették a kukoricát, befejezték' a vetési munkálatokat, s megindult a községben a növényápolás. A 22 hold cukorrépa hordásával lassan végeznek. Kiültették öt holdra a dohánypalántákat is. Szorgoskodnak a termelő- szövetkezet tagjai is. Kiültették a dinnyepalántákat nyolc katasztrális holdra. Ezenkívül öt hold ubork^ és három hold dohánypalántájuk is kinn zöldell már. SZORGALMAS MUNKA FALUN Ma már nem vitatott kérdés falvaimikban, helyes-e a párt agrárpolitikája és a kormány intézkedései a mező- gazdaság fejlesztése érdekében. A dolgozó parasztság az utóbbi két évben meggyőződött e politika helyességéről, s többségében támogatja, segíti a kormány rendeletéinek végrehajtását. A mi megyénk mezőgazda- sági lakossága mind a termelőszövetkezeti, mind az egyénileg gazdálkodó parasztság a kései kitavaszodás után egy emberként, nagy akarással fogott a munkához és elvégezte a vetési munkákat úgy, hogy a kukorica vetés is a vége felé közeledik. A hétköznapok nem hőstetteket, hanem becsületes, szorgalmas munkát kérnek a ma emberétől. A mezőgazdaság dolgozói mégis túlléptek ezen, s nyugodtan mondhatjuk: hőstettet hajtottak végre a tavasszal, Az elmúlt hetekben szinte közhellyé vált a jelentésekben, hogy a kései kitavaszodás miatt a szántást, a kalászosok vetését nem tudtuk időben elvégzni. Ha az embereket e tények után a csüggedés kerítette volna hatalmába, valóban a kései kitavaszodás nagyon borongós nyarat Ígért volna. De nem így történt. A termelőszövetkezeti tagok szövetségben a gépállomásokkal, az egyénileg dolgozó parasztság szintén kihasználva a gépállomások segítségét, s szövetkezve egymással szántottak, vetettek. A mi földjeinken sem kisebb a vetés, mint a szomszédos megyék szántóföldjein. Sőt némi büszkeséget érez az ember akkor, amikor Nógrád megye területére lép és tapasztalja, a mi vetéseink nagysága, ha nem is nagymértékben, de túlszárnyalja a szomszédos megyékét. Ez nemcsak a megye déli csücskén, a palotási, vagy jobbágyi határban tapasztalható, hanem így van a banki, a szátoki, sőt a karancskeszi határban is. A jelenlegi időjárás igen kedvező a mezőgazdaság számára. Elég gyakran öntözi langyos, tavaszi eső szántóföldjeinket, virágzó gyümölcsöseinket. Nem is haragszik érte a dolgozó parasztság, mert tudja, a májusi esőnek minden cseppje aranyat ér. Jelenleg olyan időszakhoz értünk, amikor vetni már nincs, kapálni pedig még alig van. Ilyenkor mit csináljon a falusi ember? Találni munkát most is. Bizonyítja, hogy a határ tele van szorgalmasan dolgozó emberekkel. A gépállomás gépei sietve igyekeznek pótolni az önhibájukon kívül keletkezett lemaradást. Az egyénileg gazdálkodók megkezdték az acatolást, a gyomnövények kiirtását. A Karancskeszi Állami Gazdaságban már elkezdték a bogárfogást is. De jelentkezik már a növényápolási munka is. Legelsőnek a nagy fáradságos munkát igénylő mákegyelést és kapálást végzik. A termelőszövetkezetek tagjai már a nagy jövedelmet Ígérő mákföldeken dolgoznak. Nem maradnak el az egyénileg gazdálkodók sem. Tarka a nógrádi, diós- jenői határ, meg a többi községek határai is a szorgalmasan dolgozó asszonyoktól. Megkezdték a növény- ápolást a szécsényi, a hé- ha Imi és a palotási termelőszövetkezetekben. Folyik a nagyüzemi baromfitartás feltételeinek megteremtése termelőszövetkezeteinknél. Honton, Ecsegen, Jobbágyiban már tollasodnak a termelőszövetkezet csirkéi. A földművesszövetkezet alig győzi ellátni a falvak népét naposcsibéivel, olyan nagy a kereslet. Karancskesziben például több mint fél napot várt húsz asszony a baromfifelvásárló bolt előtt a naposcsibe érkezésére. A megnövekedett termelési kedv, a párt és kormány helyes falusi politikájának következménye. Az egyénileg gazdálkodók szeretnék bebizonyítani, hogy kisparaszti gazdaságuk ebben az évben eredményesebb lesz, mint tavaly volt. Ugyanakkor a termelőszövetkezeti parasztság is tovább akar haladni a belterjesség útján, a nagyobb jövedelem, a magasabb életszínvonal felé. Hogy ez meglegyen, biztosítja a kormány 3004-es rendelete is. A rendelet megjelenése után nagyobb szorgalommal fogtak hozzá a munkához, mert még világosabbá vált: a nagyüzemi gazdaságoké a jövő. A mostani tavaszi munkáknál a kisüzemi és nagyüzemi gazdálkodás versenye folyik. Ki lesz a győztes? Nem vitás, ebből álversenyből még diadalmasabban, mint tavaly, a nagyüzemi gazdaságok kerülnek ki győztesen. Kata János I Saraboiják a répái Szécsényben j I ■ ■'
