Nógrádi Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 26-33. szám)
1958-04-03 / 26. szám
tittünk hőido (j vmlóiúqa ▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼TTWWTTTyTVWTWTTTWVryWTTTTTVTTTtWWWVWWTTWTTyWT'rTWTTWTWTTyvyTTTT^rT^’+v ffTTyTT^TtTfTfTTTTTTTTTTTTTTyTYrtTTTTI ÉveI, győzelmek — tervek NK ŐREI ŐK ScH^áí^^QSí^SCScKSCSc^C^,, ;zemevel gíthetett. Nem is orvosra It szüksége ezeknek a beteknek, hanem emberi élet- rülményekre, elegendő en- valóia. Gondoljunk csak a tüdő- szre, erre a borzalmas nép- tegségre. Egyetlen ember n vitathatja, hogy a felsza- dulás óta a jobb szociális rülmények eredményeként tüdővészes betegek száma gym értékben csökkent. Ibben nagy szerepe van nak is, hogy az emberek nyomó többsége minden )bléma, anyagi ellenszolgál- ás nélkül részesül gyógyke- ésben. Szanatóriumba, üdü- ie küldik ha szüksége van A kormány rengeteget költ Tiegelőzésre és így a tüdőréssel a legkisebb tünetet időben észreveszik. Cinek nagy öröme ez, ha n az orvosnak, aki az érnék gyógyításának szenteli sz életét. DR. MALMOS ISTVÁN rendelőintézeti sebészszakorvos, Az elkövetkező tíz év fej lesztését sajátos viszonyaink mellett a felderített hiányosságok megszüntetése és a szomszéd tervállamok üvegiparának fejlettségével szemben mutatkozó lemaradások sürgős felszámolása irányítja. A magyar öblösüvegipar az ország megnövekedett fogyasztását nem képes fedezni. így 1956-ban, amely év statisztikai adatai rendelkezésünkre állanak. az ország 15 millió darab különféle palackot importált. Kézenfekvő a gondolat, hogy az ország egyetlen zöldpalack gyárát, éppen a salgótarjánit, fejlesszük, mivel ennek az üvegfajtájának nyersanyaga teljes egészében belföldi eredetű. E kérdés megoldásánál 000Q00Q0©00Q0000000000©00©00 ©©0©©0©00©©©©/ Sedatazesa tegnap is, ma E, RDÖTARCSA. Nevét már a török-dúlás idején feljegyezték — nomád életet élő telepesek, később jobbágyok, cselédek, urasági szolgák, földbirtokosok lakták e kis községet. A Cserhát lankái egy egész völgykatlan közé zárják a falut. Évszázadokon át másnak termett ez a föld, más élvezte a fák gyümölcsét, más itta a szőlő levét. Cselédemberek aratták az arany- kalászú búzát, mások élvezték a hófehér kenyeret. Hét kastély vetette árnyékát a kis falura, kisemmizett emberek korgó gyomorral, szolgamódra küzdöttek a létfenntartásukért, a mindennapi betevő falatért. A század elején még azt jegyezte fel a történelem, hogy ebben a községben hét kastély birtokosa uralta a tájat, s mindössze 12 parasztnak állt módjában önálló gazdálkodást folytatni. Grófok és bárók, a cselédek zsírját préselő földbirtokosok váltották egymást az erdőtar- csai határban. A mintegy 2 400 kataszteri hold földterületből több mint 2 000 holdat a földbirtokosoknak művelték a cselédek. A parasztok mindössze annyira vitték, hogy közvetlen a felszabadulás előtt már harminc kisparaszt gazdálkodott a községben, összesen nem több, mint 280 kataszteri holdon. És ma? 1945-ben három- száztizennégy cselédembernek karózták ki a földet, több mint kétezer holdat vettek birtokba az egykor kisemmizett cselédek. Más most az élet Erdőtar- csán. 1945-öt úgy emlegetik az emberek, mint egy új korszak kezdetét. Elűzték a föld- birtokosokat, birtokba vették a határt, a népet szolgálják a kastélyok. Dr. Kubinyi Miklós földbirtokos kastélyát a cselédemberek gyermekei szállták meg. Iskolát létesítettek ebben az épületben. Több mint százhatvan felszabadult cselédember gyermeke birkózik itt a betűvetéssel, a számok birodalmával, a tudomány magasztos eszméjével. Dabasi Halász Elemér kastélya ma már nem a napokig tartó tivornyáktól, borgözös ricsajtól, hanem a parasztok gyermekeinek lágyan csilingelő zsivajától hangos. Pöttömnyi gyermekek, óvodások vették hatalmukba az épületet. S míg évszázadokon át a robotot, a betegséget jelentette Dabasi úr kastélya, most itt székel az egészségház, az orvosi rendelő. Méltóságos Márkus Adorjánná őnagy- sága, a miniszteri tanácsos felesége, csak mezítláb engedte a parasztokat, cselédeket a süppedő perzsaszőnyeggel borított szobáiba — de csak akkor, ha azt takarítani kellett. Éc 'S MA? Ma hat cselédember családja talált itt kényelmes otthonra. Verebi Végh László és a grófnő rezidenciájában a nép hatalmát képviselő tanács székel. És a többiek? Minden kastély ma a népé, a falu lakóit szolgálja. A hét kastély árnyéka ma napsütötte, új élet sarjad szerte a faluban. A földhöz ragaszkodó egyéni gazdák faluja lett Erdőtarcsa. Többen, harminicegyen pedig a közös gazdálkodás, a nagyüzemi földművelést választották. Termelőszövetkezetbe tömörültek Bagós Soós Gergely kastélyában, négyszázhetven holdat művelnek közösen. Míg évszázadokon át vályogviskókban, egészségtelen lakásokban laktak a cselédek, ma új, egészséges házak falai nőnek ki a földből. Tizenkét esztendő alatt csaknem félszáz parasztember építtetett magának új otthont, amelyben szól a rádió, olvasnak, művelődnek az emberek. Megváltozott az élet Erdő- tarcsán. Megbecsült tagjai társadalmunknak az egykori cselédek. Gyermekeik a tudomány és technika mesterei lettek.S amire évtizedeken át gondolni sem mertek, az ma valóság számukra. Kiss József cselédember gyermeke ma tanító. Követte őt Nagy Miklós is, ma mindketten a palotási parasztok gyermekeit tanítják. Nem vették emberszámba a cigányokat. Berki József is kinőtt a faluból. Egyszerű vályogvető cigány gyermeke a főiskola padjai közé került, tanító lett belőle. És milyen büszkék a falu parasztjai Svehla Istvánra, Liptai Lajosra, a volt cselédek gyermekeire, akik ma Néphadseregünk derék tisztjei. Nagy Ilonából, a parasztember gyermekéből tanácstitkár lett. Ő foglalkozik a falu parasztjainak ügyesbajos dolgaival. Gyarapodnak, gazdagodnak az erdőtarcsaiak. Ifj. Svehla Jánosnak, aki a termelőszövetkezet tagja, több mint 23 000 forint az elmúlt évi jövedelme. Havi átlagban 1 900 forintot keresett. Györki István keresete is meghaladta a 22 000 forintot, pedig csak egyedül dolgozik a közösben. u, GY EMLEGETTÉK Erdő- tarcsát, mint a környező községek legsötétebbjét, legelma- radottabbját. Mert kinek is volt érdeke, hogy törődjék a cselédekkel? Talán dr. Kubinyi vagy Dabasi úrnak? Nem! Semmiesetre sem! A földbirtokosoknak az kellett, hogy az alkonnyal köszöntsön be az éjszaka, hogy az új napon ismét többet tudjanak dolgoztatni a zsellérekkel. Szerencse, ez már a múlté. Somogyvári László A Salgótarjáni Üveggyár alapítási éve 1893. Korszerű fejlődése azonban csak a felszabadulással, illetve az 1948 március 26-án bekövetkezett államosításával vette kezdetét. Az államosítástól számíthatjuk a vállalat történetének legújabb fejezetét. Ez időtől veszi kezdetét a szocialista termelést jellemző mozgalmak elterjedése, mely végül is a termelékenység és egyben az átlagkeresetek erőteljes emelkedéséhez vezetett. A mai egy főre eső termelés a tíz év előttinek 234 százaléka, ugyanakkor s kereset a tíz év előtti átlagbér 277 százaléka lett. Az 1957. évi termelés 19 300 tonna volt. az ellenforradalom okozta indulási nehézségek dacára is és ez az 1942-es háborús csúcstermelést 2900 tonnával múlta felül. Sajnos, az exporttevékenységünk még mindig nem érte el a vállalat 1937. évi csúcsteljesítményét, ami a jövő fejlesztésénél iránymutatóul szolgál. Egyrészt a háborús rabló- gazdálkodás okozta hiányok gyorsütemű pótlására, másrészt a termelés gazdaságosságának növelése érdekében az államosítással egyidőben intenzív beruházási tevékenységbe kezdtünk. Az elmúlt tíz év alatt. 34.5 millió forint értékű beruházást hajtottunk végre, amely program az utóbbi években érte el tetőfokát. A napokban volt az új Keverékházunk és anyagtárolónk átadási-átvételi hatósági eljárása, mellyel egy több mint 10 millió forint értékű műszaki létesítmény áll a termelés rendelkezésére. A beruházásaink főként műszaki termelést elősegítő jellegűek. De nem maradtak ki a szociális jellegű beruházási tételek sem, mc yek az emberségesebb munka- és lakásviszonyokról gondoskodnak. így az idei programban szereplő. 1,2 millió forint költségre tervezett étkezde zárja be az utóbbi tíz év efajta beruházásainak sorozatát. elsőrendű szempont a termelékenység fokozása és a hőenergiával való takarékoskodás. Ezért 1959-ben egyik nagy olvasztó kemencénket úgy építjük át, hogy kapacitása az eddiginek kétszerese legyen a fűtőanyagfogyasztás lényegtelen növekedése mellett. Az így olvasztott üveget két szovjet gyártmányú palackfúvó automata dolgozza majd fel a 45 éve termelő s ma már korszerűtlen és gazdaságtalan amerikai palackfúvógép helyett. Mivel az utóbbi tíz évben termelékenységünk növekedése elmaradt a keresetek növekedése mögött, a gyártás ma kézi erővel végzett egyes műveleteinek gépesítését kell végrehajtanunk. Ezt parancsoló- lag írja elő a szociálisa iparosítás alaptörvénye, mely szerint az életszínvonal csak aki kor emelkedhet, ha a termelékenység felülmúlja a kereset I növekedésének ütemét. Itt első sorba a nehéz fizikai munka, tehát a mai kézi és félautomata termelés, valamint az árú mozgatásának gépesítése jöhet tekintetbe. Exporttevékenységünk fokozása érdekében munkaigényesebb árut kell előállítanunk és értékesítenünk. Tehát az árú értékét keli növelnünk mennyiségének növelése nélkül E tervfeladalok mellett végrehajtjuk gyárunk rekonstrukciós tervének még eddig meg nem valósított részét és ezzel biztosítjuk a vállalat folyamatos gazdasági fejlődését az elkövetkező tíz évre Jermendi Károly, a Salgótarjáni Üveggyár főmérnöke Gyermekemből nem lesz soha cseléd N ehéz volt a szegény ember élete a múltban. Lenézés, megaláztatás jutott osztályrészül még a gyermekeiknek is. Én a saját bőrömön éreztem ezt. Nem volt boldog gyermekkorom, mint a mai gyerekeknek. Nyolc éves koromban már az erdőn dolgoztam. Sírva mentem az úton a hajnali ködben. Tizenkét éves koromban már a nagyfűrészre fogtak. Ugyanazon nyáron már mint marokszedő dolgoztam Pásztón. A háború előtt Muzslapusztán cselédeskedtem. Behívtak katonának, megsebesültem, s ezalatt a feleségem itthon majd éhen halt, mert az uraság nem adott semmi élelmet neki. A felszabadulás hozta meg az emberségemet. Akkor éreztem először, hogy ember vagyok, a cseléd élet évei után. Szabadon mehettem dolgozni ahová akartam, öt évig dolgoztam az erdőgazdaságban, majd a palotási termelő- szövetkezetben. Ott nem találtam meg úgy a számításom, ahogy terveztem, átjöttem a jobbágyi Űj Otthon Termelő- szövetkezetbe. Itt munkaegységenként 20 forint készpénzt kapunk előlegbe. Ha a számításom sikerül évvégére 450 munkaegységem lesz . . . Szép összeget tesz ki, ha munkaegységenként 49,51 forintot számolok. Szabadságunk nagy ünnepén bizakodva nézek a jövőbe, mert az én életem is egyre szebb lesz, s gyermekeimből nem lesz soha sem cseléd. Nagy Kálmán fogatos Jobbágyi Üj Otthon Tsz. A napi munkában elfoglalt dolgozók gyermekei részére, . . . de a magányos családi házak sem hiányoznak Cselédházak helyén ma már emeletes munkáslakások
