Nógrádi Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 26-33. szám)

1958-04-19 / 30. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! nógrádi Némíjsá AZ MSZMP NÖGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Lenin születésének évfordulója III. ÉVFOLYAM 30. SZÁM ÁRA: 60 fillér 1958. ÁPRILIS 19. flz időszerű nemzetközi helyzet és az idei költségvetés az országgyűlés új ülésszakán Szerdán délelőtt megkezdte munkáját az or­szággyűlés új ülésszaka. Az ülésen megjelen­tek a párt- és a kormány vezetői. Megjelent, s nagy tetszéssel fogadott beszédet mondott Tónin Jakova, az Albán Munkapárt Központi A nemzetközi munkásosz­tály, az egész haladó emberi­ség készül április 22-ére, Le­nin elvtárs születésének 88. év­fordulójára. A megvalósuló győzelmes lenini eszmék nagy példája a Szovjetunió. Hatalmas anyagi, politikai és erkölcsi ereje fé­nyesen igazolódott be az el­múlt 40 esztendő alatt. Külö­nösen pedig a második világ­háborúban, amikor történelmi fegyvertényei nyomán meg­semmisült a náci-fasiszta Né­metország, s egy egész sor or­szág — köztük hazánk is — a szocializmus, a demokrácia és a béke útjára léphetett. Megyénk dolgozói is benső­séges szeretettel adóznak ezek­ben a napokban a halhatatlan Lenin emlékének. Salgótarján­ban a Hazafias Népfront me­gyei bizottsága és a Magyar— Szovjet Baráti Társaság me­gyei elnöksége április 21-én este hat órakor központi ün­nepséget rendez a November 7 filmszínházban. Az ünnepség után bemutatják a Prolog c. színes, magyarul beszélő szov­jet filmet. A^ megye más részeiben is hasonló megemlékezéseket tar­tanak. II kezdeményezés a béke erőinek kezében van Münnich elvtárs megállapí­totta, hogy a szovjet párt- és kormányküldöttség hazánkban tett látogatásának rendkívül nagy jelentőséget ad az a nem­zetközi helyzet is, amelyben ez a találkozás megtörtént. A to­vábbiakban arról szólott, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet jellemzője: a kormányfői tár­gyalások létrejöttéért folyó küzdelem. Az atomháború ve­szélye ellen, a csúcstalálko­zóért és a nemzetközi feszült­ség enyhítéséért folyó küzde­lemben a kezdeményezés a bé­ke erőinek, elsősorban a Szov­jetunió kezében van. A Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa példát mutatott az Egyesült Államoknak és Angliának, amikor egyoldalúan megszün­tette az atom- és hidrogén- fegyverekkel való kísérleteket. A magyar nép úgy érté­kelte a Legfelsőbb Tanács határozatát, mint az erő­politika hívei felett aratott erkölcsi és politikai győ­zelmet. A Szovjetuniónak ez a dönté­se súlyos erkölcsi és politikai csapás az agresszív nyugati körökre. Ugyanakkor hatal­mas erejű biztatás és buzdítás mindazok számára, akik a fegyverkezési verseny meg­szüntetéséért, az atomháború veszélyének elhárításáért, a nemzetközi feszültség enyhí­téséért, a különböző rendsze­rekben élő népek békés egy­más mellett éléséért küzdenek. A továbbiakban arról beszélt Münnich elvtárs, hogy a lesze­relés ügye csak kormányfői tanácskozás eredményeként mozdulhat el a holtpontról. — Bár az imperialisták különbö­ző taktikával ezt igyekeznek megakadályozni, minden való­színűség szerint bízván mondhatjuk, hogy az értekezlet a sok akadály ellenére is létrejön. A merénylet után a szigorú orvosi előírás ellenére is Lenin éjt nappá téve dolgozik. íróasztalánál ül a Kremlben egyetlen vágytól vezérelve: hogy az ország ipari és mező- gazdasági építésének ütemét m cggyorsítva, a nép életszínvo­nala mielőbb emelkedjék. — Lenin 1922 októberében. „A Magyar Népköztársaság országgyűlése szívből kö­szönti a Szovjet Szocialista Köztársaság Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának példamutató és a békéért folyó küz­delemnek új lendületet adó kezdeményezését, amely súlyos csapás az agresszió erőire... Amikor a Magyar Népköztársa­ság országgyűlése üdvözli a Szovjetunió határozatát, egy­ben ez alkalommal is kifejezi, hogy szent kötelességének tart­ja a magyar nép és a népek békéje érdekében a szocialista népek testvéri szövetségének erősítésén, a béke erőinek fo­kozásán, a népek békés egymás mellett élése elvének ér­vényesítésén teljes erejével munkálkodni.” A képviselők helyükről fel­állva hosszantartó tapssal fe­jezték ki egyetértésüket a Szovjetuniónak lasszal. küldendő vá­ll költségvetés szilárd egyensúlyban van Az országgyűlés csütörtökön megkezdte az 1958. évi állami költségvetés és költségvetési törvényjavaslat együttes tár­gyalását. Vass Istvánná meg­nyitója után Antos István pénzügyminiszter mondta el expozéját. Az 1957. évi állami költség- vetés az előirányzott 800 millió forinttal szemben 1.3 milliárd forint bevételi felesleggel zá­rult — mondotta az előadó. — Az elmúlt év gazdasági ered­ményei alapján ma már bátran megállapíthatjuk, minden feltétel adva van ahhoz, hogy most már kül­földi kölcsönök nélkül biz­tosítsuk a népgazdaság egyensúlyát és sikeresen haladjunk előre a szoci­alista építés útján. Az 1958. évi állami költségve­tés 49.8 milliárd forint bevé­telt és 48.7 milliárd forint ki­adást irányoz elő. Mind a be­vételek, mind a kiadások mintegy 5 százalékkal alacso­nyabbak a múlt évinél. A kor­mány az anyagi termelés kö­rében 1958. évre is fenntartja a nyereségrészesedés rendsze­rét. A feladat most az, hogy az elmúlt évi tapasztalatokat felhasználva tegyük a nyere­ségrészesedés rendszerét az ön­költségcsökkentés még hatéko­nyabb eszközévé. Az 1958. évi beruházási ke­retek csak 8 százalékkal ha­ladják meg az igen alacsony 1957. évit és lényegében az 1955. évi színvonalnak felelnek meg. Az előirányzott összeg 31 százaléka szolgálja a nem termelő állóalapok bővítését, lakásépítést, az általános isko­lák jelentős fejlesztését, a szo­ciális intézmények bővítését, így termelő beruházásokra a szükségesnél lényegesen keve­sebb, az össz-előirányzatnak 69 százaléka, 6.6 milliárd forint jut. Előtérbe keli helyezni a rekonstrukciós jellegű, meglévő épületekben a géppark felújításával vég­rehajtandó beruházásokat. Majd elmondotta, hogy az el­múlt évben termelőszövetkeze­teink jelentős része megszilár­dult. Az átlagosan fizetett 38 forint munkaegység részesedés a korábbi évekhez viszonyítva a legmagasabb volt. Hogy ter­melőszövetkezeteinknél a nagyüzemi gazdálkodás felté­teleinek megteremtését előse­gítsük, a költségvetés kereken 528 millió forintot, az elmúlt évinél 75 százalékkal többet irányoz elő termelőszövetke­zeti hitelekre. A szociális és kulturális ki­adások 14.2 milliárd forintot tesznek ki és a tavalyihoz ké­pest több mint egy milliárd forinttal emelkednek. A tanácsok 1958. évi költ­ségvetése eléri a 8.7 milliárd forintot. Ez a legnagyobb költ­ségvetés a tanácsok megalaku­lása óta. A tanácsok költség- vetési előirányzatai 1958-ban az eddiginél lényegesen több anyagi forrást biztosítanak a feladatok jó ellátásához. Az 1958. év első három és fél hónapja alatt több mint 600 millió forint takarékbetétet helyezett el a lakosság az Or­szágos Takarékpénztár fiókjai­nál. Az egyéni takarékosság egyre inkább tömegmozgalom­má való szélesedése fontos té­nyezője az életszínvonal meg­javításának. Befejezésül Antos elvtárs megállapította: a költségvetés szilárd egyensúlyban van és meg­alapozza az ez évi pénz- gazdálkodást, alátámasztja, erősíti a forint értékét. A költségvetési vitában fel­szólalt Olt Károly képviselő, s beszélt az 1958-as költségve­tés főbb területeiről. Friss Ist­ván a belső tartalékok feltárá­sában rejlő feladatokról szó­lott. Dögéi Imre földművelésügyi miniszter felszólalásában is­mertette az elmúlt évben elért eredményeket, majd rátért a mezőgazdasági termelés 1958. évi feladataira. Brüsszelben megnyit a Világkiállítás Tizenkétezer munkás és mér­nök 60 millió órás munkája nyomán a brüsszeli világkiállí­tás kiállítói, mintegy félszáz nemzet legtöbbjének pavilonja elkészült, s csütörtökön felvir­radt a nagy nap, megnyitották a Világkiállítást. Mint arról a hírek beszámol­nak, a magyar pavilon és konyha-művészet sikert ara­tott. Uj termelőszövetkezet Felsőtoldon Megyénk községeiben, különösen az utóbbi hónapokban egyre több dolgozó paraszt érti meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyét. Kisebb- nagyobb számvetés után az eddigi egyéni gaz­dálkodás helyett a közös gazdálkodás útját választják, s kérik felvételüket a termelőszö­vetkezetekbe. Megyénk községeiben újabb termelőszövetkezetek is alakulnak. Legutóbb arról érkezett hír, hogy megyénk egyik köz­ségében alakítottak a dolgozó parasztok termelőszövetkezetet. Felsőtoldon 9 család 11 tagja lépett a közös gazdálkodás útjára, s „Előre” néven megalakították a termelőszö­vetkezetet. A termelőszövetkezetek erősítésének, fejlesztésének időszerű feladatairól tárgyaltak a megyei mezőgazdasági vezetők csütörtökön Megbeszélésre jöttek össze április 17-én csütörtökön a megyei tanácson a járási ta­nács mezőgazdasági osztály- vezetői, a járási pártbizottsá­gok mezőgazdasági munkatár­sai, képviseltették magukat a járások földművesszövetke­zeti központjai is, hogy meg­beszéljék a politikai bizottság 1957-es augusztusi határozata alapján a termelőszövetkeze­ti mozgalom erősítését, fej­lesztését. Kiss József elvtárs, a megyei mezőgazdasági osz­tály munkatársa beszámolója első részében megállapította, hogy a közeljövőben sokkal komolyabban kell venni az egyszerű terme­lési formákat melyek célja, hogy az egyéni­leg dolgozó parasztok meg­barátkozzanak a közös gon­dolatával, amellett, hogy az a társulási forma az egyéni paraszt érdekeit tartja szem- előtt. — Nálunk 29 szakcsoport és két termelési társulás műkö­dik 276 dolgozó paraszt tag­gal. Ez igen gyenge eredmény, amelyhez az is hozzájárult, hogy a földművesszövetkezetek legfontosabb munkájuk­nak még mindig a keres­kedelmi és a szerződéskö­tések problémáját tekintik. Mulasztást követtek el a já­rási tanácsok a működési en­gedélyek kiadása körüli huza­vonával. Hiba az is, hogy a 29 Három megye népfrontvezetőinek találkozója A Hazafias Népfront orszá­gos központja javaslatára Nógrád megyében három na­pos tapasztalatcserére jöttek össze Hajdú-Bihar, Szolnok és Nógrád megye Hazafias Nép­front-bizottságainak vezetői és munkatársai. A tapasztalatcserének az volt a célja, hogy megvizsgál­ja a megye mozgalmi helyze­tét. Megnézték, hogy a Politi­kai Bizottság 1957. novemberé­ben, a Hazafias Népfrontra vo­natkozó határozatának vég­rehajtásában milyen eredmé­nyek és hiányosságok tapasz­talhatók. Mennyire sikerült már a Hazafias Népfrontot szé­les, politikai tömegmozgalom­má tenni. Mennyire sikerült a megye dolgozóit felsorakoztat­ni a béke védelmére. Milyen erőfeszítéseket kell tenni a bé­ke további fenntartása érde­kében. A tapasztalatcsere második napján, április 17-én több köz­ségben megvizsgálták a he­lyi népfront-bizottság tevé­kenységét. Tapasztalataikról legközelebbi számunkban tá­jékoztatjuk olvasóinkat. szakcsoport a közös alapra mindössze 25 ezer forintot for­dított, holott bevételük az el­múlt esztendőben több mint 200 ezer forint volt. A beszámoló másik része a termelőszövetkezeti mozgalom­mal és a 3004-es kormányren­delettel foglalkozott. Nem is­merik megfelelően azokat a kedvezményeket, melyeket a termelőszövetkezetek részére kormányunk biztosít, így nem is élnek a lehetőségekkel. Utalt arra, hogy a növényter­melésben a pillangós növé­nyek vetésterületét kell növel­ni. Helyes, hogy bevezetik a zöldtrágyázást és a tavalyi 35 kg-os műtrágya fogyasztást holdankét 100 kg-ra emelik. Termelőszövetkezeteinkben közel 200 darabbal növeke­dett a marhaállomány az év elejétől. Dejtáron a József Attila tsz- ben az elmúlt esztendei 3—4 liter helyett most 13.9 liter az istálló átlag. Kevés azon­ban a hízónak való szarvas- marha. Mindössze 150—180 da­rabot hizlalnak termelőszövet­kezeteink. A kormányhatározat lénye­ges pontja a hitelengedély, az áruértékesítés alapján. Ezt figyelembe vették a tervké­szítésnél, azonban Ecsegen még így is 5 kg kenyérgabo­nát osztanak munkaegységen­ként, holott erre a tagoknak semmi szükségük sincs. A beruházásra szánt 4 mil­lió 856 ezer forintból csupán 93 ezer forint hitelt vettek igénybe termelőszövetkezete­ink. Elsőnek a pásztói járási ta­nács mezőgazdasági osztály- vezetője mondotta el, hogy a járásban növekedett a pillan­gósok vetésterülete, az állat­sűrűség is 30—40 százalékkal emelkedett. A kormányren­delet ismertetése azonban még kívánnivalót hagy maga után. Bállá Mihály Balassagyar­matról arról szólt, hogy meg­lévő szakcsoportjaink sok eset­ben nem töltik be igazi hiva­tásukat, s inkább a paraszti gazdaságok megerősítésére rendezkednek be. De, ha jobban foglalkozunk ve­lük, az eredmény sem ma­rad el. Hugyagon például minden gazdának kinn van a földje, de a 30 hold szántót és a 20 hold legelőt közösen művelik és a tiszta jövedelem 30—40 száza­lékát a közös alapra fordítják. Kalapcza Jenő, a balassa­gyarmati járási tanács mező- gazdasági osztályvezetője fel­vetette, hogy a járásban a ter­melőszövetkezetek 84 vagon dinnyetermelésének értékesí­tése nincs biztosítva. Varga elvtárs, a salgótarjáni járástól elmondotta, a szak­csoportok szervezését akadá­lyozza az is, hogy nincs kidolgozott alapelv. szabály, amelynek értel­mében működnének. Azzal sincsennek tisztában, hogy az évvégi osztozkodáskor a végzett munka, vagy a föld­terület a döntő. A szécsényi járási földmű­vesszövetkezeti központ kül­dötte ismertette, hogy az ipolytarnóci növénytermelési szakcsoport szépen halad azon az úton, hogy rövid idő múlva termelőszövetkezetté alakul­jon. ötvennégy katasztrális holdon gazdálkodnak, közös vetéstervük van, hat és fél hold cukorrépára szerződtek, s jövedelmüket munkaegység arányában osztják szét. Emmer elvtárs, a rétsági já­rási tanácstól az építkezések hiányáról szólt. A berkenyéi Petőfi Termelőszövetkezet a járás legjobb nagyüzemi gaz­dasága, s az 50 férőhelyes is­tálló, amely 1956 óta épül, még mindig nem nyert befe­jezést. Szlabej István, a MÉSZÖV politikai osztályának vezetője elmondotta: május 31-ig valamennyi szakcsoportnak, termelési társulásnak el kell készí­teni egész esztendei prog­ramját. A hozzászólók beszéltek még a gépállomások és a termelő- szövetkezetek kapcsolatáról, s egyéb termelést érintő kérdé­sekről. Majd arról szólott, hogy a be- ke erőinek további sikereit ígérő nemzetközi helyzetben, alig másfél évvel az ellenfor­radalom után kialakult belső helyzet optimizmusra jogosít a jövőt illetően és serény mun­kára sarkal bennünket. A Minisztertanács elnökének beszámolója után Szádeczky- Kardoss Elemér képviselő ha­tározati javaslatot terjesztett az országgyűlés elé, válaszként j a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa üzenetére. A válasz méltatja a Szovjetunió lépé­sének nagy jelentőségét, majd megállapítja: Bizottságának tagja, közlekedési miniszter, a hazánkba érkezett albán parlamenti küldött­ség vezetője. Felszólalása után Münnich Fe­renc elvtárs, a Minisztertanács elnöke tartott beszámolót a nemzetközi kérdésekről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom