Nógrádi Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 26-33. szám)

1958-04-12 / 28. szám

I NÓGRÁDI vil, let Arjai egyesüljetek; AZ MSZMP NÖGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA in. ÉVFOLYAM 28. SZÁM ARA: 60 fillér 1958. ÁPRILIS 12. Kosos nyilatkozat a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének tárgyalásairól A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány meghívá­sára április 2-től 10-ig a ma­gyar párt és kormányküldött­ségének a múlt évben a Szov­jetunióban tett útja viszonzá­sául a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége látoga­tást tett a Magyar Népköztár­saságban N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága el­ső titkárának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének vezetésével. A látogatás idején tárgyalá­sok folytak a Magyar Népköz- társaság párt- és kormánykül­döttsége, valamint a Szovjet­unió párt- és kormányküldött­sége között. A tárgyalásokon részt vett: A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége: Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, ál­lamminiszter, a küldöttség ve­zetője; dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke; Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára; Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára; Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára; Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának el­nöke; Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és dr. Sík Endre, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere. A Szovjetunió párt- és kor­mányküldöttsége: N. Sz. Hrus­csov, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának első titkára, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke, a küldöttség vezetője; F. R. Kozlov, az SZKP Köz­ponti Bizottsága Elnökségének tagja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának első elnökhelyette­se; A. A. Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere; V. V. Grisin. a Szovjet Szakszerve­zetek Központi Tanácsának elnöke: P. J. Seleszt, az Uk­rán Kommunista Párt Kijevi Területi Bizottságának első tit­kára; A. P. Bojkova, az SZKP leningrádi bizottságának má­sodtitkára és J. I. Gromov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A tárgyalásokat mindvégig a szívélyes barátság légköre és a teljes egyetértés jellemezte. A Szovjetunió párt- és kor­mányküldöttsége részt vett Magyarország nemzeti ünne­pe, a fasiszta iga alól történt felszabadulásának 13. évfordu­lója alkalmából rendezett or­szágos ünnepségeken, meglá­togatott ipari üzemeket, tudo­mányos intézményeket és ter­melőszövetkezeteket, járt az ország különböző városaiban és falvaiban. A Szovjetunió párt- és kor­mányküldöttsége magyaror­szági látogatása idején számos ízben találkozott és folytatott baráti beszélgetést párt- és ál­lami vezetőkkel, közéleti sze­mélyiségekkel, munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiek­kel. E találkozókon és beszél­getéseken őszinte vélemény- csere folyt a két ország baráti, testvéri kapcsolatainak fejlő­dését és további megerősödését érintő különböző kérdésekről. A Szovjetunió párt- és kor­mányküldöttségének alkalma volt meggyőződni a magyar dolgozók növekvő politikai ak­tivitásáról és munkalendületé­ről. Mindez arról tanúskodik, hogy a magyar dolgozók ren­díthetetlenül hisznek a szo­cializmus nagy eszméjében és eltökélték, hogy szorosan ösz- szefogva a szocialista tábor többi országával, felépítik ha­zájuk boldog jövőjét. A kül­döttség személyesen is meg­győződött arról, hogy a ma­gyar dolgozókban mélyen él a barátság a szovjet nép iránt cs őszintén kívánják, hogy fej­lődjenek és erősödjenek a ma­gyar—szovjet kapcsolatok a testvéri kölcsönös segítség és a proletárinternacionalizmus ma­gasztos elvei alapján. A szovjet küldöttségnek a Magyar Népköztársaságban al­kalma volt megismerkedni azokkal a nagy sikerekkel, amelyeket a magyar nép a há­ború utáni években, majd pe­dig az ellenforradalmi felke­lés következményeinek felszá­molásáért és a népi hatalom megerősítéséért vívott harcá­ban elért. A Magyar Népköztársaság párt és kormányküldöttsége a maga részéről szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió politikai és erköl­csi támogatása jelentős mér­tékben hozzájárult az ellen- forradalom következményeinek gyors felszámolásához, anya­gi segítsége pedig hozzásegí­tette a Magyar Népköztársaság kormányát ahhoz, hogy igen rövid idő alatt úrrá legyen a gazdasági nehézségeken, elhá­rítsa a munkanélküliség ve­szélyét és elkerülje az infláci­ót. * A tárgyalásokon a küldött­ségek tájékoztatták egymást pártjuk és országuk belső kér­déseiről, eszmecserét folytat­tak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetúnió baráti kap­csolatainak továbbfejlesztését szolgáló lépésekről, a nemzet­közi helyzetről és a békeharc időszerű problémáiról. A kül­döttségek az eszmecsere alap­ján megállapították, hogy né­zeteik valamennyi megtárgyalt kérdésben teljesen azonosak. A tárgyalásokon a Felek megelégedéssel szögezték le, hogy az 1957 március 28-i kö­zös nyilatkoztukban foglaltak végrehajtása előmozdította a két ország testvéri kapcsolata­inak elmélyülését, a magyar és a szovjet nép barátságának erősödését. A Magyar Népköz- társaság és a Szovjetúnió ba­ráti kapcsolatainak és együtt­működésének elmélyítése cél­jából több fontos megállapo­dást írtak alá. Létrejött a Ma­gyarország területén ideigle­nesen tartózkodó szovjet csapa­tok jogi helyzetére vonatkozó egyezmény: a kettős állampol­gárságú személyek állampol­gárságának rendezéséről szó­ló egyezmény és a konzuli egyezmény. Előkészületben van több más, a két ország kapcso­latait érintő egyezmény. A Felek nagy megelégedés­sel szögezték le, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetúnió gazdasági együtt­működése az 1957 március 28-i közös nyilatkozatban foglal­tak szellemében eredménye­sen fejlődik. A'közös nyilaik*, zatnak megfelelően aláírták az 1958-60 évi hosszúlejáratú árúszállítási egyezményt, amely biztosítja Magyarország ipari kapacitásának kihaszná­lását és megfelelő magyar iparcikkek exportját a Szov­jetunióba. A hosszúlejáratú kereske­delmi egyezmény a kölcsönös árúszállítások további növelé­sét irányozza elő. A magyar kormány kérésére a szovjet kormány a magyar népgazda­ság további fejlődését elősegí­tendő, kiegészítő gazdasági se­gélyt nyújt a kohászati-, gép­gyártási-, elektrotechnikai-, vegyi-, olaj-, könnyűipari és más ipari és közlekedési üze­mek építéséhez és rekonstruk­ciójához. Hosszú időre szóló megálla­podást kötöttek és annak alap­ján bővítik a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetúnió ipa­rának tudományos és műszaki együttműködését az erős és gyengeáramú berendezések, műszerek és Diesel-motorok gyártásában. A küldöttségek hangsúlyoz­zák, hogy népgazdaságuk fel­lendítése, népeik életszínvona­lának további emelése végett fokozottabban össze kell han­golniuk népgazdaság fejleszté­si terveiket országaik lehető­ségeinek és gazdaságuk fej­lesztési távlatainak legmesz- szebbmenő figyelembevételé­vel. ' A Felek nagy megelégedés­sel állapítják meg, hogy a két ország tudományos és kultu­rális kapcsolatai eredménye­sen és gyümölcsözően fejlőd­nek. A tudományos és kultu­rális kapcsolatok fejlesztésé­ben elért sikerek nagymérték­ben hozzájárultak a magyar és szovjet nép barátságának elmélyítéséhez és egyben gaz­dagították mindkét nép kultú­ráját. 1957-ben a magyar tu­dományos és kultúrális élet számos képviselője járt a Szovjetúnióban. Nagy szám­ban érkeztek Magyarországra is a szovjet tudomány- és kul- | túra ismert művelői. E láto­gatások lehetővé teszik a két ország gazdag tudományos és j kultúrális örökségének kölcsö­nös megismerését, ami előtt a szocializmus viszonyai között korlátlan távlatok nyílnak. A kultúrális és tudományos kap­csolatok további fejlesztése ér­dekében aláírták az 1958 évi kultúrális munkatervet és a két ország tudományos aka­démiájának megállapodását. A Felek nagyraértékelik a Magyar Népköztársaságban és a Szovjetúnióban működő ba­ráti társaságok munkáját a két nép kultúrális kapcsolata­inak bővítése szempontjából és kijelentik, hogy ezeknek a szervezeteknek minden támo­gatást megadnak. * A tárgyalások folyamán a nézetek teljes azonossága nyil­vánult meg a védelmi jellegű varsói szerződés szerepét és jelentőségét illetően. Ez a szerződés a benne részvevő or­szágok biztonságának fontos tényezője az agresszív észak­atlanti tömb mind fokozódó háborús készülődéseivel szem­ben. A Felek tárgyalásaikon egy­öntetűen leszögezték, hogy minden szocialista ország nemzeti függetlenségének és szuverénitásának legfőbb biz­tosítéka a szocialista államok egységes táborba való szoros tömörülése, a kölcsönös test­véri segítség, a teljes egyenjo­gúság, a területi sértetlenség, az állami függetlenség és szu- verénitás, az egymás belügyei- bc való be nem avatkozás el­veinek tiszteletbe tartása alap­ján. A szocialista államok szolidaritása egyetlen állam ellen sem irányul, hanem az összes népek érdekeit szolgál­ja, mert fékezi az imperialista körök agresszív törekvéseit és támogatja a béke és haladás nap mint nap növekvő erőit. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetúnió külpolitikai téren az egyetemes, béke meg­szilárdítása érdekében ezután is a hatalmas szocialista tábor összefogásának és további megerősítésének feladataiból indul ki. Semmilyen erő nem képes megbontani ezt az egy­séget, amely a marxizmus-le- ninizmus közös nagy eszméin, a kommunista társadalom fe­lépítésének közös célján és a szocialista országoknak azon elszántságán alapul, hogy visz- szavernek minden kísérletet, amely zavarni próbálná népe­ik békés építő munkáját. A tárgyalásokon megállapí­tást nyert, hogy mindkét fél azonos álláspontot foglal el a jelenlegi nemzetközi helyzet minden kérdésében. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetúnió híven a kom­munista és munkáspártok ál­tal 1957 novemberében Moszk­vában aláírt nyilatkozat és bé­kekiáltvány elveihez és eszmé­ihez, legfontosabb feladatá­nak tartja, hogy minden erő­vel elősegítse a béke összes erőinek összefogását, a népek valódi biztonságáért, az új há­ború veszélyének elhárításá­ért vívott harcban. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetúnió megállapítja: a mai nemzetközi helyzet leg­főbb problémája továbbra is az, hogy megállapodás jöjjön létre a nemzetközi feszültség enyhítését, a fegyverkezési hajsza megszüntetését és a mi századunkban az emberiséget súlyos következményekkel fe­nyegető háború veszélyének elhárítását szolgáló konkrét és halasztást nem tűrő intéz­kedésekről. A két küldöttség kifejezte azt a mélységes meg­győződését, hogy e téren fon­tos lépés lenne a vezető ál­lamférfiak értekezletének a közel jövőben való összehívá­sa a kormányfők részvételé­vel. A Szovjetúnió kormánya ál­tal a legmagasabb szintű tár­gyalásokon megvitatásra java­solt kérdések pozitív megoldá­sa megfelelő alapja lehetne hathatós európai kollektív biz­tonsági rendszer létrehozásá­nak. Ennek különös jelentősé­ge van a béke védelme szem­pontjából, hiszen Európa az el­múlt fél évszázadban két íz­ben is véres és az európai né­peknek mérhetetlen szenvedé­seket okozó háború keletkezé­sének tűzfészke volt. Ebből a szempontból különösen nagyje­lentőségű lenne, ha megköt­nék az északatlanti tömb és a Varsói Szerződés Szervezete országainak meg nem támadá­si szerződését. A jelen körül­mények között, amikor a né­pek állhatatosan követelik a legfontosabb nemzetközi prob­lémák rendezését előmozdító intézkedéseket, e megállapo­dás lehetővé tenné, hogy meg­kezdődjék az államok viszo­nyában meglévő feszültség csökkentése, s megtörténjék a kellő fordulat a nemzetközi kapcsolatok alakulásában. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetúnió kijelenti, hogy határozottan törekedni fog a sürgető nemzetközi prob­lémák megoldására érett kér­déseinek rendezésére, így az atom- és hidrogénfegyver kí­sérletek azonnali és általános beszüntetésére, a Németor­szág, valamint más, az Észak- atlanti Szövetséghez és a var­sói szerződéshez tartozó álla­mok területén tartózkodó kül­földi csapatok létszámának csökkentésére, a középeurópai nukleáris- és rakétafegyver- mentcs övezet létrehozására. A Magyar Népköztársaság küldöttsége történelmi jelen­tőségűnek tartja a Szovjetú­nió Legfelsőbb Tanácsának azt a döntését, amellyel egyolda­lúan beszünteti az atom- és (Folytatás a 2. oldalon.) ________________________________________________________----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­Cs epelen A Tudományos Akadémián Diósgyőrött A TÖRTÉNELMI PILLANAT: ALÁÍRJÁK A KÖZÖS NYILATKOZATOT

Next

/
Oldalképek
Tartalom