Nógrádi Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 26-33. szám)
1958-04-12 / 28. szám
I NÓGRÁDI vil, let Arjai egyesüljetek; AZ MSZMP NÖGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA in. ÉVFOLYAM 28. SZÁM ARA: 60 fillér 1958. ÁPRILIS 12. Kosos nyilatkozat a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének tárgyalásairól A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására április 2-től 10-ig a magyar párt és kormányküldöttségének a múlt évben a Szovjetunióban tett útja viszonzásául a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége látogatást tett a Magyar Népköztársaságban N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének vezetésével. A látogatás idején tárgyalások folytak a Magyar Népköz- társaság párt- és kormányküldöttsége, valamint a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége között. A tárgyalásokon részt vett: A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, államminiszter, a küldöttség vezetője; dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke; Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke; Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és dr. Sík Endre, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a küldöttség vezetője; F. R. Kozlov, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának első elnökhelyettese; A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere; V. V. Grisin. a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke: P. J. Seleszt, az Ukrán Kommunista Párt Kijevi Területi Bizottságának első titkára; A. P. Bojkova, az SZKP leningrádi bizottságának másodtitkára és J. I. Gromov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A tárgyalásokat mindvégig a szívélyes barátság légköre és a teljes egyetértés jellemezte. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége részt vett Magyarország nemzeti ünnepe, a fasiszta iga alól történt felszabadulásának 13. évfordulója alkalmából rendezett országos ünnepségeken, meglátogatott ipari üzemeket, tudományos intézményeket és termelőszövetkezeteket, járt az ország különböző városaiban és falvaiban. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége magyarországi látogatása idején számos ízben találkozott és folytatott baráti beszélgetést párt- és állami vezetőkkel, közéleti személyiségekkel, munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel. E találkozókon és beszélgetéseken őszinte vélemény- csere folyt a két ország baráti, testvéri kapcsolatainak fejlődését és további megerősödését érintő különböző kérdésekről. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének alkalma volt meggyőződni a magyar dolgozók növekvő politikai aktivitásáról és munkalendületéről. Mindez arról tanúskodik, hogy a magyar dolgozók rendíthetetlenül hisznek a szocializmus nagy eszméjében és eltökélték, hogy szorosan ösz- szefogva a szocialista tábor többi országával, felépítik hazájuk boldog jövőjét. A küldöttség személyesen is meggyőződött arról, hogy a magyar dolgozókban mélyen él a barátság a szovjet nép iránt cs őszintén kívánják, hogy fejlődjenek és erősödjenek a magyar—szovjet kapcsolatok a testvéri kölcsönös segítség és a proletárinternacionalizmus magasztos elvei alapján. A szovjet küldöttségnek a Magyar Népköztársaságban alkalma volt megismerkedni azokkal a nagy sikerekkel, amelyeket a magyar nép a háború utáni években, majd pedig az ellenforradalmi felkelés következményeinek felszámolásáért és a népi hatalom megerősítéséért vívott harcában elért. A Magyar Népköztársaság párt és kormányküldöttsége a maga részéről szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió politikai és erkölcsi támogatása jelentős mértékben hozzájárult az ellen- forradalom következményeinek gyors felszámolásához, anyagi segítsége pedig hozzásegítette a Magyar Népköztársaság kormányát ahhoz, hogy igen rövid idő alatt úrrá legyen a gazdasági nehézségeken, elhárítsa a munkanélküliség veszélyét és elkerülje az inflációt. * A tárgyalásokon a küldöttségek tájékoztatták egymást pártjuk és országuk belső kérdéseiről, eszmecserét folytattak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetúnió baráti kapcsolatainak továbbfejlesztését szolgáló lépésekről, a nemzetközi helyzetről és a békeharc időszerű problémáiról. A küldöttségek az eszmecsere alapján megállapították, hogy nézeteik valamennyi megtárgyalt kérdésben teljesen azonosak. A tárgyalásokon a Felek megelégedéssel szögezték le, hogy az 1957 március 28-i közös nyilatkoztukban foglaltak végrehajtása előmozdította a két ország testvéri kapcsolatainak elmélyülését, a magyar és a szovjet nép barátságának erősödését. A Magyar Népköz- társaság és a Szovjetúnió baráti kapcsolatainak és együttműködésének elmélyítése céljából több fontos megállapodást írtak alá. Létrejött a Magyarország területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzetére vonatkozó egyezmény: a kettős állampolgárságú személyek állampolgárságának rendezéséről szóló egyezmény és a konzuli egyezmény. Előkészületben van több más, a két ország kapcsolatait érintő egyezmény. A Felek nagy megelégedéssel szögezték le, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetúnió gazdasági együttműködése az 1957 március 28-i közös nyilatkozatban foglaltak szellemében eredményesen fejlődik. A'közös nyilaik*, zatnak megfelelően aláírták az 1958-60 évi hosszúlejáratú árúszállítási egyezményt, amely biztosítja Magyarország ipari kapacitásának kihasználását és megfelelő magyar iparcikkek exportját a Szovjetunióba. A hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény a kölcsönös árúszállítások további növelését irányozza elő. A magyar kormány kérésére a szovjet kormány a magyar népgazdaság további fejlődését elősegítendő, kiegészítő gazdasági segélyt nyújt a kohászati-, gépgyártási-, elektrotechnikai-, vegyi-, olaj-, könnyűipari és más ipari és közlekedési üzemek építéséhez és rekonstrukciójához. Hosszú időre szóló megállapodást kötöttek és annak alapján bővítik a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetúnió iparának tudományos és műszaki együttműködését az erős és gyengeáramú berendezések, műszerek és Diesel-motorok gyártásában. A küldöttségek hangsúlyozzák, hogy népgazdaságuk fellendítése, népeik életszínvonalának további emelése végett fokozottabban össze kell hangolniuk népgazdaság fejlesztési terveiket országaik lehetőségeinek és gazdaságuk fejlesztési távlatainak legmesz- szebbmenő figyelembevételével. ' A Felek nagy megelégedéssel állapítják meg, hogy a két ország tudományos és kulturális kapcsolatai eredményesen és gyümölcsözően fejlődnek. A tudományos és kulturális kapcsolatok fejlesztésében elért sikerek nagymértékben hozzájárultak a magyar és szovjet nép barátságának elmélyítéséhez és egyben gazdagították mindkét nép kultúráját. 1957-ben a magyar tudományos és kultúrális élet számos képviselője járt a Szovjetúnióban. Nagy számban érkeztek Magyarországra is a szovjet tudomány- és kul- | túra ismert művelői. E látogatások lehetővé teszik a két ország gazdag tudományos és j kultúrális örökségének kölcsönös megismerését, ami előtt a szocializmus viszonyai között korlátlan távlatok nyílnak. A kultúrális és tudományos kapcsolatok további fejlesztése érdekében aláírták az 1958 évi kultúrális munkatervet és a két ország tudományos akadémiájának megállapodását. A Felek nagyraértékelik a Magyar Népköztársaságban és a Szovjetúnióban működő baráti társaságok munkáját a két nép kultúrális kapcsolatainak bővítése szempontjából és kijelentik, hogy ezeknek a szervezeteknek minden támogatást megadnak. * A tárgyalások folyamán a nézetek teljes azonossága nyilvánult meg a védelmi jellegű varsói szerződés szerepét és jelentőségét illetően. Ez a szerződés a benne részvevő országok biztonságának fontos tényezője az agresszív északatlanti tömb mind fokozódó háborús készülődéseivel szemben. A Felek tárgyalásaikon egyöntetűen leszögezték, hogy minden szocialista ország nemzeti függetlenségének és szuverénitásának legfőbb biztosítéka a szocialista államok egységes táborba való szoros tömörülése, a kölcsönös testvéri segítség, a teljes egyenjogúság, a területi sértetlenség, az állami függetlenség és szu- verénitás, az egymás belügyei- bc való be nem avatkozás elveinek tiszteletbe tartása alapján. A szocialista államok szolidaritása egyetlen állam ellen sem irányul, hanem az összes népek érdekeit szolgálja, mert fékezi az imperialista körök agresszív törekvéseit és támogatja a béke és haladás nap mint nap növekvő erőit. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetúnió külpolitikai téren az egyetemes, béke megszilárdítása érdekében ezután is a hatalmas szocialista tábor összefogásának és további megerősítésének feladataiból indul ki. Semmilyen erő nem képes megbontani ezt az egységet, amely a marxizmus-le- ninizmus közös nagy eszméin, a kommunista társadalom felépítésének közös célján és a szocialista országoknak azon elszántságán alapul, hogy visz- szavernek minden kísérletet, amely zavarni próbálná népeik békés építő munkáját. A tárgyalásokon megállapítást nyert, hogy mindkét fél azonos álláspontot foglal el a jelenlegi nemzetközi helyzet minden kérdésében. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetúnió híven a kommunista és munkáspártok által 1957 novemberében Moszkvában aláírt nyilatkozat és békekiáltvány elveihez és eszméihez, legfontosabb feladatának tartja, hogy minden erővel elősegítse a béke összes erőinek összefogását, a népek valódi biztonságáért, az új háború veszélyének elhárításáért vívott harcban. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetúnió megállapítja: a mai nemzetközi helyzet legfőbb problémája továbbra is az, hogy megállapodás jöjjön létre a nemzetközi feszültség enyhítését, a fegyverkezési hajsza megszüntetését és a mi századunkban az emberiséget súlyos következményekkel fenyegető háború veszélyének elhárítását szolgáló konkrét és halasztást nem tűrő intézkedésekről. A két küldöttség kifejezte azt a mélységes meggyőződését, hogy e téren fontos lépés lenne a vezető államférfiak értekezletének a közel jövőben való összehívása a kormányfők részvételével. A Szovjetúnió kormánya által a legmagasabb szintű tárgyalásokon megvitatásra javasolt kérdések pozitív megoldása megfelelő alapja lehetne hathatós európai kollektív biztonsági rendszer létrehozásának. Ennek különös jelentősége van a béke védelme szempontjából, hiszen Európa az elmúlt fél évszázadban két ízben is véres és az európai népeknek mérhetetlen szenvedéseket okozó háború keletkezésének tűzfészke volt. Ebből a szempontból különösen nagyjelentőségű lenne, ha megkötnék az északatlanti tömb és a Varsói Szerződés Szervezete országainak meg nem támadási szerződését. A jelen körülmények között, amikor a népek állhatatosan követelik a legfontosabb nemzetközi problémák rendezését előmozdító intézkedéseket, e megállapodás lehetővé tenné, hogy megkezdődjék az államok viszonyában meglévő feszültség csökkentése, s megtörténjék a kellő fordulat a nemzetközi kapcsolatok alakulásában. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetúnió kijelenti, hogy határozottan törekedni fog a sürgető nemzetközi problémák megoldására érett kérdéseinek rendezésére, így az atom- és hidrogénfegyver kísérletek azonnali és általános beszüntetésére, a Németország, valamint más, az Észak- atlanti Szövetséghez és a varsói szerződéshez tartozó államok területén tartózkodó külföldi csapatok létszámának csökkentésére, a középeurópai nukleáris- és rakétafegyver- mentcs övezet létrehozására. A Magyar Népköztársaság küldöttsége történelmi jelentőségűnek tartja a Szovjetúnió Legfelsőbb Tanácsának azt a döntését, amellyel egyoldalúan beszünteti az atom- és (Folytatás a 2. oldalon.) ________________________________________________________----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Cs epelen A Tudományos Akadémián Diósgyőrött A TÖRTÉNELMI PILLANAT: ALÁÍRJÁK A KÖZÖS NYILATKOZATOT
