Nógrádi Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 26-33. szám)

1958-04-09 / 27. szám

1958. ÁPRILIS 9. NÓGRÁDI Népújság 5 A Tűzhelygyár életéből Tegyük árutermelővé termelősxövetkexeteinket A Salgótarjáni Tűzhelygyárban a héjmag-készítés új­keletű és ezért beható kísérletezést kíván. Ezek a kísérletek mind jobbak és mind jobb gazdasági eredményekkel kecseg­tetnek. Már több alkatrész öntésénél alkalmazzák a héjmag öntést, mert ez az új eljárás sima felületet biztosít. A kulcsműhely dolgozói által vállalt munkaverseny ered­ményeit iparkodnak növelni azért, hogy a közvetett export célját szolgáló kulcsgyártmányok teljes mértékben megfelel­jenek a hozzájuk fűzött reményeknek. A gyár e termelvényei a világ minden piacán jól ismer­tek. Elzett export szállításokkal kerülnek idegenbe és szerez­nek megbecsülést a Salgótarjáni Tűzhelygyár gyártmányai­nak. Ü Megyénk termelőszövetkeze- =tcinek helyzete az 1957-es év­űben a párt és kormány intéz- Ükedései nyomán megszilár- sdult, amelynek következtében gjavult a termelési kedv, a ^munkafegyelem, s megterem- gtődtek gaz alapszabály szerinti gazdálkodás gí éltét elei. Ezek alapján a ter- fjmelőszövetkezetek az 1956— g57-es gazdasági évben mind gnövénytermelési, mind állat- Ütenyésztési vonalon olyan ered- gményeket értek el, amit még Heddig egy évben sem tudtak (megközelíteni. így búzából gll,2, őszi árpából 11,4, tavaszi gárpából 12,3 és cukorrépából gl39,5 mázsás átlagtermést ér- gtek el kataszteri holdanként, s De hasonló az eredmény a gtejtermelésnél is, ugyanis egy gtehén után tsz-eink megyei ^átlagban 2060 liter tejet ter- gmeltek. 1 A fenti jó eredmények el­lj lenére az értékesítés, amelyet g állami vállalatokkal kellett gvolna lebonyolítani, nem fe­llel meg a kívánalmaknak. ŰUgyanis a zárszámadási ada­gtok alapján megyei szinten a smegtermelt búzatermésnek gcsupán 7,4, az árpa összter- gmésnek pedig 6,2 százalékát gadták el az államnak szerző- Üdésesen. Ezzel szemben a ta­ggoknak kiadott természetbeni grészesedés lényegesen meg­haladta a saját szükségletet, gamit ők maguk értékesítettek gsokszor alacsonyabb áron, gmint a felvásárlási ár volt. 1 Az elosztásnál nem vették H figyelembe azokat a ked- g vezményeket, amelyeket a =f megjelent kormányrendc- ! letek a közös áruértékesí- ! íés esetén a termelőszö- ! vetkezetnek biztosítanak. |Mivel ezeket a kedvezménye­iket elvtelenségből és meg- Igondolatlanságból nem vették |igénybe, így csupán a kenyér­igabona szükségleten felüli losztásából a nagyüzemi fel­irat számolva, 181 680 forint Beszélt is valamennyire oroszul és esténként, mikor lefeküdtünk a négyszer négy méteres szobában levő két ágyba és a földre, mesélt a végtelen szovjet föld népeinek szenvedései­ről, a rettenetes pusztításokról, a németek hátborzongató kegyetlenkedéseiről, barbársá­gáról. Bátyám, nővérem és én különböző benyo­mások hatására csuda kíváncsiak voltunk már az oroszokra és bíztunk abban, hogy a szegé­nyeket nem bántják, hiszen apánk mondta. November 5-én nagy meglepetés ért minket! A gólya néni meghozta nyolcadik testvérün­ket. Az esti alváshoz bizony jobban össze kel­lett húzódni, egy ágyban hatan »-pihentünk«. Három gyerek a fejnél, három gyerek a láb­nál, apánk és bátyám a földön húzták meg magukat egy szalmazsákon. /tz orosz csapatok már csak néhány kilo- méterre voltak a falutól. Rozi néni, a házigazdánk közelebb volt a hetven­hez, mint a hatvanhoz. Görnyedthátú, rán­cosarcú, zsörtölődő öregasszony volt. Hogy odaérkezésünkkel át kellett költöznie a do­hos, penészes szagú előszobába, igen elkese­rítette. A magányhoz szokott Rozi nénit bosz- szantotta a gyermekkacaj, a vidám játékozás, mely közben az udvarában sarjadó füvet le­tapostuk. Ellene elkövetett csínytevéseink miatt a nap nagyrészét szobájában bezárkóz­va töltötte. Az irántunk táplált haragját le­küzdve, sírva kért minket, hogy velünk egy szobában tölthesse az éjszakát, mert nagyon fél, tudja, hogy az éjszaka folyamán bejön­nek a faluba az oroszok, s ezért félt egyedül maradni. Felajánlotta, hogy ad nekünk sza­lonnát, disznósajtot, amit csak akarunk, csak vigyázzunk rá! (Hej pedig azelőtt még azt is sajnálta tőlünk, ha a disznói részére főtt krumpliból a nagyobbat kiválogattuk és meg­ettük.) Leszállt az éj, az álom elkerülte szemün­ket. Ehhez hozzátartozik az is, hogy Rozi néni egy székben ülve állandóan a rózsafű- zéreket morzsolgatta és suttogva küldte imáit az »úr« felé. Éjfél felé járt az idő, mikor autó, motor és tank bugását hallottuk, amely keveredett a házőrző kutyák ijedt csaholásával. Tudtuk* hogy ez a zaj mit jelent, ezért ijedten dobo­gott a szívünk, s még a fejünket is a takaró alá húztuk. Rövid idő eltelte után hallottuk, hogy ki­nyílt a kapu, erős lábdobogás hallatszott, s néhány másodpercen belül egyszerre zörögtek az ajtón és ablakon, melyet számunkra ért­hetetlen idegen szavakkal kísértek. Apám ma­gyarul is, oroszul is szólt kifele, hogy »me gyek már, nyitom az ajtót, csak világosságot gyújtok!« . Jóanyánk még gyermekágyat feküdt, ijed­ten magához szorította legkisebb testvérün­ket, Rozi néni sírt és mi is valamennyien gye­rekek nagyon meg voltunk szeppenve. Apánk ingben, hosszú alsónadrágban, kezében pet­róleum lámpával, reszkető kézzel tolta félre az ajtó reteszét és orosz köszöntést mondva beengedte a három orosz katonát, kik előre­szegezett fegyverrel bejöttek a szobába »ger­mánt« keresni* Szemük lassan hozzászokott a félhomály­hoz és ahogy meglátták mamánkat a kisbabá­val és hatunkat a másik ágyban, szinte egy­szerre leengedték fegyvereiket. Összenéztek, gyenge mosoly suhant át arcukon., s Mi alig mertünk előbújni a takaró alól, de azért mé­gis megembereltük magunkat, leküzdve félel­münket odaadtuk apró kezünket egyenként a meleg, érdes katonakézbe; Rozi nénit mamkának mondták és könnyáz­atott arcát nézve oroszul mondták apánknak: — Mond meg a mamkának és feleségednek, nem kell félni. Mond meg, nekünk is van csa­ládunk. Nekem is van három gyermekem. Nem tudok felőlük semmit. Lehet, hogy már nem is élnek, hosszú idő óta hírt sem hallot­tunk felőlük. — Hangja elfátyolosodott, az emlékek és a bánat néhány pillanatra ellá­gyították szívét, s úgy éreztük, hogy nagyon, de nagyon szeretne ő is otthon lenni; A nagymamának nézett Rozi néni megille- tődötten állt néhány pillanatig, majd kiosont a szobából és rövid percek múlva visszatért egy kerek falusi fehérkenyérrel, kolbásszal, disznósajttal és letette az asztalra. /! pánk tolmácsolta: fogyasszanak, szí- vesen adjuk. Ök mind a hárman ránk néztek és mutatták, hogy van itt kinek enni adni, ők nem kérnek. De ha már mindenáron kínáljuk őket, inkább egy csupor tejet szeretnének inni. A »nagymama« behozott három köcsög tejet és három félli­teres bögrét. Az első bögre tejet apánk egy­szerre felhajtotta, utánna mind a hárman megittak egy-egy bögrével. Nemsokkal ezután elmentek, fegyvereiket ismét előreszegezve, mentek kötelességüket teljesíteni. Sokat gondoltam rájuk: ugyan mi lett velük, valóban hazaérkeztek-e? Godó Györgyné többlet-bevételtől estek el, de ez a bevételcsökkenés, ami a közös értékesítést illeti, ha­sonló a többi termény, il­letve állati termék értékesí­tésénél is. Az állattenyésztés vonalán az állam részére történő érté­kesítés hasonló módon gyenge. Sertésből 100 kh-ra csupán 36,4, baromfiból 7,2 darabot, s tehéntejből 122,4 litert érté­kesítettek. Az ilyen gyenge, állam ré­szére történő áruértékesítés mellett termelőszövetkezeteink nem járulhatnak hozzá meg­felelő mértékben a munkás- osztály mezőgazdasági termé­nyekkel való ellátásához. Ezt az a tény is igazolja, hogy kenyérgabonából az 1957. évi gazdasági évben csak annyit adtak az államnak át, amenyi a megye 138 községé­ből egyedül Zagyvapálfalva község lakosságának szükség­letét fedezi. Persze nem sza­bad figyelmen kívül hagyni az egyéni termelők által ter­melt kenyérgabona mennyisé­get sem, amely jelen pillanat­ban ma még lényegesen meg­haladja a termelőszövetkeze­tek vetésterületét. Az áruértékesítés terén mutatkozott káros né­zeteket — amelyek a tsz-tag- ság jövedelmének, főleg pénz- beni részesedésének csökken­téséhez vezettek — a községi tanácsok, községi pártszerve­zetek, valamint a termelőszö­vetkezeti pártszervezetek is több helyen elvtelenül támo­gatták. A fentiek alapján lát­hatjuk, hogy ezzel a támogatással nem segíthettük elő a termelő­szövetkezetek fejlesztését, szilárdítását és az ország lakosságának nagyobb ará­nyú mezőgazdasági ter­ménnyel való ellátását sem. Ezzel nem hogy elősegítettük volna pártunk és kormányunk célkitűzéseit a magasabb élet- színvonal eléréséért, hanem hátráltattuk. Meg kell tehát változtatni az áruértékesítés terén eddig uralkodó helyte­len nézeteket. A községi és termelőszövet­kezeti vezetőkön, valamint a pártszervezeteken és a tsz-ben dolgozó kommunistákon ke­resztül meg kell magyarázni a termelőszövetkezetek tagsá­gának, hogy az áruértékesítés mértékét az állam részére az elmúlt évekhez viszonyítva növelni kell, mert a termelő­szövetkezeti parasztság ezen keresztül tud hozzájárulni a munkásosztály jobb ellátásá­hoz. ezenkívül saját magának pedig az állam által nyúj­tott kedvezményeken keresz­tül magasabb jövedelmet biz­tosít. Pártunk és kormányunk nagyban elősegítette a ter­melőszövetkezetek gazdasági megszilárdítását, fgy hitelked­vezményt, hitelelengedést kap­tak a talajjavítás, gyümölcs­telepítés, fásítás után is. 1958-ban megjelent az újabb, a termelőszövetkezetek gazda­sági megerősítését és fejlesz­tését szolgáló kormányhatáro­zat, mely az elmúlt évinél lényege­sen több kedvezményt biz­tosít a gazdasági meg­erősítéshez. Ebben szerepel mint egyik legfontosabb kérdés, a ter­melőszövetkezetek áruterme­lésének növelése. Kormányza­tunk nagyban elő kívánja se­gíteni az állam részére tör­ténő áruértékesítés mennyisé­gének növekedését, természe­tesen a növekedés ellenében az állam nagyfokú kedvez­ményt is biztosít hitelelenge­dés formájában. A hitelelengedés azonban nem a régi mód­szerekkel történik az elkövet­kezendő időben, amely szerint minden saját hibájából gyen­gén működő termelőszövetke­zet különböző indokok alapján hitelelengedésben részesült, hanem az áruértékesítésre vo­natkozó kormányhatározat a jövőben a jól működő ter­melőszövetkezeteknek is biz­tosítja a hitelelengedést, meg­felelő áruértékesítési szint elérése esetén. A határozat értelmében a járási tanács me­zőgazdasági osztályától min­den termelőszövetkezet meg­kapja azt a mutatót, amit 100 kh szántóra értékesíteni kell ahhQZ, hogy hitelelengedési kedvezményben részesüljön. A járás által a termelőszövet­kezet számára megszabott áru­értékesítési mutató teljesítése esetén az egy évre esedékes kö­zép- és hosszúlejáratú hi­tel 30 százalékát, illetve ennek túlteljesítése esetén progresszívan egészen 50 százalékig, a tsz hiteltör­lést kérhet a Magyar Nem­zeti Bank járási fiókjától. Így több olyan termelőszövet­kezetünk lesz, amely ha tel­jesíti az áruértékesítési tervét és ezen felül a túlteljesítés eléri azt a szintet, hogy az 50 százalékos hiteltörlésben ré­szesülhessen, az egyéb ked­vezményeken felül csupán az áruértékesítésért 35—40 000 fo­rint hiteltörlésben részesül. Az áruértékesítésből szár­mazó hitelelengedés azonban a dolognak egyik oldala. Ezen felül az állandó pénzbevételek és a szerződések alapján fel­vehető munkaegység előlege­ken keresztül biztosítani tud­ják a tagok folyamatos mun­kaegység előlegekkel való el­látását, amelyen keresztül vonzóbbá tudják tenni a ter­melőszövetkezetet a kívülállók előtt. Nem utolsósorban nép- gazdasági szempontból van nagy jelentősége az áruértéke­sítés fokozásának, mert elejét tudják venni olyan mezőgaz- ' dasági termények behozatalá­nak külföldről, valuta ellené­ben, amit az országon belül is biztosítani tudunk. Az áruértékesítés terén te­hát az a feladat hárul a köz­ségi és termelőszövetkezeti ve­zetőkre, valamint a pártszer­vezetekre, hogy a határozat alapján meg­ismertessék a termelőszö­vetkezetek tagságával az áruértékesítés növelésének fontosságát és ebből eredő kedvezmények elérésé­nek lehetőségét, hogy a járási tanácsok által a termelőszövetkezetek részére lebontott áruértékesítési mu­tatót a megye valamennyi ter­melőszövetkezete teljesítse. Nem elégséges azonban a feladat megvalósításához a tanácsok és pártszervezetek munkája. Az áruértékesítés jelentőségé­nek felismerése és annak meg­valósítása szükséges a termelő­szövetkezetekkel kapcsolatban álló, különböző terményfélesé­geket szerződtető és felvásárló vállalatok által is. Ezeknek a vállalatoknak biztosítani kell, hogy első­sorban a termelőszövetke­zetek termelvényeit szer­ződjék le, illetve vásárol­ják fel, hogy ezáltal elő­segítsék az értékesítési mutatók teljesítését. Nem fordulhat elő olyan do­log, mint például a balassa­gyarmati járás termelőszövet­kezeteinél, ahol a szerződtető vállalat (MEZŐÉRT) körülbe­lül 80 kh dinnyét még ezidáig sem volt hajlandó leszerződni, és megtűrni az olyan helytelen vitákat, hogy a tsz az egyéb kertészeti növények szerződé­sét a dinnye szerződéséhez köti. Ahhoz tehát, hogy termelő- szövetkezeteink termelését és gazdasági színvonalát emelni tudjuk, minden párt és állami szervnek a legnagyobb segítsé­get kell adni, hogy a termelőszövetkezetek gazdasá­guk megszilárdításán keresztül állandóan növelni tudják áru­termelésüket, hogy ezzel a kö­vetkező gazdasági évben Nóg- rád megye termelőszövetkeze­tei is bebizonyíthassák, hogy nagymértékben hozzájárultak a szocializmus építéséhez és dolgozó népünk állandóan nö­vekvő szükségletének kielégí­téséhez. Kiss J. Ozsváth E. Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztály Ápoljuk az őszi vetést A gabonák nagyrészben megerősödve fogadták a telet. Az áttelelés is jó volt, kifa­gyás, kipusztulás alig tapasz­talható. Első feladat most a gyenge gabona fejtrágyázása. Ilyenkor gyakori a felfagyás, A felfagyott gabona gyökere elszakad, tehát ezt nem szabad fogasolni. A felfagyott gabo­nát mihelyt a talaj nem ragad, hengerezzük. Fogasolni legfel­jebb 2—3 hét múlva szabad, amikorra a növények újabb gyökereikkel már megkapasz­kodtak a földben. A fogasolás­sál a gyengén fejlett gabonák­nál várjunk, míg kellően meg­erősödnek. Gazolást legjobb a sorok irányában végezni, mert a borona így nem tép ki annyi növényt. A jó talajmunka A legkorábbi talajmunka az őszi szántások tavaszi elmun- kálása. Mihelyt a talajra rá le­het menni, az őszi szántásokat azonnal el kell boronálni, vagy simítózni. Az el nem munkált őszi szántás felső művelt ré­tege ugyanis egy-két hét alatt annyira kiszáradhat, hogy ab­ba már tavaszi vetést végezni nem lehet. A tavaszi szántást a lehető­ségekhez képest minél koráb­ban kell elvégezni. A szántás legyen sekélyebb, mert miné' mélyebben szántunk, annál több nedvességet veszít a ta­laj. Szántás után azonnal fo- gasoljunk, hogy ne álljon nyi­tottan a szántás. Ügyelnünk kell arra is, hogy olyan ned- vességi állapotban szántsunk, amely mellett a szántás omlós lesz. Tavasszal nem a legszeren­csésebb a szervestrágyázással egybekapcsolt szántás, mert a trágya a vetésig így nem tud kellő mértékben átalakulni. — Ilyenkor legjobb a komposzt- szerűen érett istállótrágya, ha holdanként 100—150 kg nitro­gén műtrágyát is alkalmaz­nak; Az istállótrágyát csak a későbbi vetésű kapásnövények alá kell felhasználni. A gyümölcstermelés feladatai Elérkezett a tavaszi gyümöl­csösök telepítésének ideje. A feladat az ültetésre kerülő te­rület megforgatása, a gödrök megásása. Fagymentes időben meg lehet kezdeni az ültetést. A kiültetett fákat öntözni kell és utána felkupacolni. Itt az ideje a fiatal, még nem termő gyümölcsfák koronaalakító metszésének is. A termő gyümölcsösökben a következő munkák végezhetők el: törzsápolás, törzskefélés, korona ritkítás, metszés, her­nyófészkek, múmiák leszedé­se, sebek kezelése. Az elöregedett gyümölcsfá­kat ifjítani, a meg nem felelő termést hozó gyümölcsfákat ápolni kell. Most kell elvégez­nünk a tavaszi szervestrágyá­zást is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom