Nógrádi Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 26-33. szám)
1958-04-09 / 27. szám
1958. ÁPRILIS 9. NÓGRÁDI Népújság 5 A Tűzhelygyár életéből Tegyük árutermelővé termelősxövetkexeteinket A Salgótarjáni Tűzhelygyárban a héjmag-készítés újkeletű és ezért beható kísérletezést kíván. Ezek a kísérletek mind jobbak és mind jobb gazdasági eredményekkel kecsegtetnek. Már több alkatrész öntésénél alkalmazzák a héjmag öntést, mert ez az új eljárás sima felületet biztosít. A kulcsműhely dolgozói által vállalt munkaverseny eredményeit iparkodnak növelni azért, hogy a közvetett export célját szolgáló kulcsgyártmányok teljes mértékben megfeleljenek a hozzájuk fűzött reményeknek. A gyár e termelvényei a világ minden piacán jól ismertek. Elzett export szállításokkal kerülnek idegenbe és szereznek megbecsülést a Salgótarjáni Tűzhelygyár gyártmányainak. Ü Megyénk termelőszövetkeze- =tcinek helyzete az 1957-es évűben a párt és kormány intéz- Ükedései nyomán megszilár- sdult, amelynek következtében gjavult a termelési kedv, a ^munkafegyelem, s megterem- gtődtek gaz alapszabály szerinti gazdálkodás gí éltét elei. Ezek alapján a ter- fjmelőszövetkezetek az 1956— g57-es gazdasági évben mind gnövénytermelési, mind állat- Ütenyésztési vonalon olyan ered- gményeket értek el, amit még Heddig egy évben sem tudtak (megközelíteni. így búzából gll,2, őszi árpából 11,4, tavaszi gárpából 12,3 és cukorrépából gl39,5 mázsás átlagtermést ér- gtek el kataszteri holdanként, s De hasonló az eredmény a gtejtermelésnél is, ugyanis egy gtehén után tsz-eink megyei ^átlagban 2060 liter tejet ter- gmeltek. 1 A fenti jó eredmények ellj lenére az értékesítés, amelyet g állami vállalatokkal kellett gvolna lebonyolítani, nem fellel meg a kívánalmaknak. ŰUgyanis a zárszámadási adagtok alapján megyei szinten a smegtermelt búzatermésnek gcsupán 7,4, az árpa összter- gmésnek pedig 6,2 százalékát gadták el az államnak szerző- Üdésesen. Ezzel szemben a taggoknak kiadott természetbeni grészesedés lényegesen meghaladta a saját szükségletet, gamit ők maguk értékesítettek gsokszor alacsonyabb áron, gmint a felvásárlási ár volt. 1 Az elosztásnál nem vették H figyelembe azokat a ked- g vezményeket, amelyeket a =f megjelent kormányrendc- ! letek a közös áruértékesí- ! íés esetén a termelőszö- ! vetkezetnek biztosítanak. |Mivel ezeket a kedvezményeiket elvtelenségből és meg- Igondolatlanságból nem vették |igénybe, így csupán a kenyérigabona szükségleten felüli losztásából a nagyüzemi felirat számolva, 181 680 forint Beszélt is valamennyire oroszul és esténként, mikor lefeküdtünk a négyszer négy méteres szobában levő két ágyba és a földre, mesélt a végtelen szovjet föld népeinek szenvedéseiről, a rettenetes pusztításokról, a németek hátborzongató kegyetlenkedéseiről, barbárságáról. Bátyám, nővérem és én különböző benyomások hatására csuda kíváncsiak voltunk már az oroszokra és bíztunk abban, hogy a szegényeket nem bántják, hiszen apánk mondta. November 5-én nagy meglepetés ért minket! A gólya néni meghozta nyolcadik testvérünket. Az esti alváshoz bizony jobban össze kellett húzódni, egy ágyban hatan »-pihentünk«. Három gyerek a fejnél, három gyerek a lábnál, apánk és bátyám a földön húzták meg magukat egy szalmazsákon. /tz orosz csapatok már csak néhány kilo- méterre voltak a falutól. Rozi néni, a házigazdánk közelebb volt a hetvenhez, mint a hatvanhoz. Görnyedthátú, ráncosarcú, zsörtölődő öregasszony volt. Hogy odaérkezésünkkel át kellett költöznie a dohos, penészes szagú előszobába, igen elkeserítette. A magányhoz szokott Rozi nénit bosz- szantotta a gyermekkacaj, a vidám játékozás, mely közben az udvarában sarjadó füvet letapostuk. Ellene elkövetett csínytevéseink miatt a nap nagyrészét szobájában bezárkózva töltötte. Az irántunk táplált haragját leküzdve, sírva kért minket, hogy velünk egy szobában tölthesse az éjszakát, mert nagyon fél, tudja, hogy az éjszaka folyamán bejönnek a faluba az oroszok, s ezért félt egyedül maradni. Felajánlotta, hogy ad nekünk szalonnát, disznósajtot, amit csak akarunk, csak vigyázzunk rá! (Hej pedig azelőtt még azt is sajnálta tőlünk, ha a disznói részére főtt krumpliból a nagyobbat kiválogattuk és megettük.) Leszállt az éj, az álom elkerülte szemünket. Ehhez hozzátartozik az is, hogy Rozi néni egy székben ülve állandóan a rózsafű- zéreket morzsolgatta és suttogva küldte imáit az »úr« felé. Éjfél felé járt az idő, mikor autó, motor és tank bugását hallottuk, amely keveredett a házőrző kutyák ijedt csaholásával. Tudtuk* hogy ez a zaj mit jelent, ezért ijedten dobogott a szívünk, s még a fejünket is a takaró alá húztuk. Rövid idő eltelte után hallottuk, hogy kinyílt a kapu, erős lábdobogás hallatszott, s néhány másodpercen belül egyszerre zörögtek az ajtón és ablakon, melyet számunkra érthetetlen idegen szavakkal kísértek. Apám magyarul is, oroszul is szólt kifele, hogy »me gyek már, nyitom az ajtót, csak világosságot gyújtok!« . Jóanyánk még gyermekágyat feküdt, ijedten magához szorította legkisebb testvérünket, Rozi néni sírt és mi is valamennyien gyerekek nagyon meg voltunk szeppenve. Apánk ingben, hosszú alsónadrágban, kezében petróleum lámpával, reszkető kézzel tolta félre az ajtó reteszét és orosz köszöntést mondva beengedte a három orosz katonát, kik előreszegezett fegyverrel bejöttek a szobába »germánt« keresni* Szemük lassan hozzászokott a félhomályhoz és ahogy meglátták mamánkat a kisbabával és hatunkat a másik ágyban, szinte egyszerre leengedték fegyvereiket. Összenéztek, gyenge mosoly suhant át arcukon., s Mi alig mertünk előbújni a takaró alól, de azért mégis megembereltük magunkat, leküzdve félelmünket odaadtuk apró kezünket egyenként a meleg, érdes katonakézbe; Rozi nénit mamkának mondták és könnyázatott arcát nézve oroszul mondták apánknak: — Mond meg a mamkának és feleségednek, nem kell félni. Mond meg, nekünk is van családunk. Nekem is van három gyermekem. Nem tudok felőlük semmit. Lehet, hogy már nem is élnek, hosszú idő óta hírt sem hallottunk felőlük. — Hangja elfátyolosodott, az emlékek és a bánat néhány pillanatra ellágyították szívét, s úgy éreztük, hogy nagyon, de nagyon szeretne ő is otthon lenni; A nagymamának nézett Rozi néni megille- tődötten állt néhány pillanatig, majd kiosont a szobából és rövid percek múlva visszatért egy kerek falusi fehérkenyérrel, kolbásszal, disznósajttal és letette az asztalra. /! pánk tolmácsolta: fogyasszanak, szí- vesen adjuk. Ök mind a hárman ránk néztek és mutatták, hogy van itt kinek enni adni, ők nem kérnek. De ha már mindenáron kínáljuk őket, inkább egy csupor tejet szeretnének inni. A »nagymama« behozott három köcsög tejet és három félliteres bögrét. Az első bögre tejet apánk egyszerre felhajtotta, utánna mind a hárman megittak egy-egy bögrével. Nemsokkal ezután elmentek, fegyvereiket ismét előreszegezve, mentek kötelességüket teljesíteni. Sokat gondoltam rájuk: ugyan mi lett velük, valóban hazaérkeztek-e? Godó Györgyné többlet-bevételtől estek el, de ez a bevételcsökkenés, ami a közös értékesítést illeti, hasonló a többi termény, illetve állati termék értékesítésénél is. Az állattenyésztés vonalán az állam részére történő értékesítés hasonló módon gyenge. Sertésből 100 kh-ra csupán 36,4, baromfiból 7,2 darabot, s tehéntejből 122,4 litert értékesítettek. Az ilyen gyenge, állam részére történő áruértékesítés mellett termelőszövetkezeteink nem járulhatnak hozzá megfelelő mértékben a munkás- osztály mezőgazdasági terményekkel való ellátásához. Ezt az a tény is igazolja, hogy kenyérgabonából az 1957. évi gazdasági évben csak annyit adtak az államnak át, amenyi a megye 138 községéből egyedül Zagyvapálfalva község lakosságának szükségletét fedezi. Persze nem szabad figyelmen kívül hagyni az egyéni termelők által termelt kenyérgabona mennyiséget sem, amely jelen pillanatban ma még lényegesen meghaladja a termelőszövetkezetek vetésterületét. Az áruértékesítés terén mutatkozott káros nézeteket — amelyek a tsz-tag- ság jövedelmének, főleg pénz- beni részesedésének csökkentéséhez vezettek — a községi tanácsok, községi pártszervezetek, valamint a termelőszövetkezeti pártszervezetek is több helyen elvtelenül támogatták. A fentiek alapján láthatjuk, hogy ezzel a támogatással nem segíthettük elő a termelőszövetkezetek fejlesztését, szilárdítását és az ország lakosságának nagyobb arányú mezőgazdasági terménnyel való ellátását sem. Ezzel nem hogy elősegítettük volna pártunk és kormányunk célkitűzéseit a magasabb élet- színvonal eléréséért, hanem hátráltattuk. Meg kell tehát változtatni az áruértékesítés terén eddig uralkodó helytelen nézeteket. A községi és termelőszövetkezeti vezetőkön, valamint a pártszervezeteken és a tsz-ben dolgozó kommunistákon keresztül meg kell magyarázni a termelőszövetkezetek tagságának, hogy az áruértékesítés mértékét az állam részére az elmúlt évekhez viszonyítva növelni kell, mert a termelőszövetkezeti parasztság ezen keresztül tud hozzájárulni a munkásosztály jobb ellátásához. ezenkívül saját magának pedig az állam által nyújtott kedvezményeken keresztül magasabb jövedelmet biztosít. Pártunk és kormányunk nagyban elősegítette a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdítását, fgy hitelkedvezményt, hitelelengedést kaptak a talajjavítás, gyümölcstelepítés, fásítás után is. 1958-ban megjelent az újabb, a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítését és fejlesztését szolgáló kormányhatározat, mely az elmúlt évinél lényegesen több kedvezményt biztosít a gazdasági megerősítéshez. Ebben szerepel mint egyik legfontosabb kérdés, a termelőszövetkezetek árutermelésének növelése. Kormányzatunk nagyban elő kívánja segíteni az állam részére történő áruértékesítés mennyiségének növekedését, természetesen a növekedés ellenében az állam nagyfokú kedvezményt is biztosít hitelelengedés formájában. A hitelelengedés azonban nem a régi módszerekkel történik az elkövetkezendő időben, amely szerint minden saját hibájából gyengén működő termelőszövetkezet különböző indokok alapján hitelelengedésben részesült, hanem az áruértékesítésre vonatkozó kormányhatározat a jövőben a jól működő termelőszövetkezeteknek is biztosítja a hitelelengedést, megfelelő áruértékesítési szint elérése esetén. A határozat értelmében a járási tanács mezőgazdasági osztályától minden termelőszövetkezet megkapja azt a mutatót, amit 100 kh szántóra értékesíteni kell ahhQZ, hogy hitelelengedési kedvezményben részesüljön. A járás által a termelőszövetkezet számára megszabott áruértékesítési mutató teljesítése esetén az egy évre esedékes közép- és hosszúlejáratú hitel 30 százalékát, illetve ennek túlteljesítése esetén progresszívan egészen 50 százalékig, a tsz hiteltörlést kérhet a Magyar Nemzeti Bank járási fiókjától. Így több olyan termelőszövetkezetünk lesz, amely ha teljesíti az áruértékesítési tervét és ezen felül a túlteljesítés eléri azt a szintet, hogy az 50 százalékos hiteltörlésben részesülhessen, az egyéb kedvezményeken felül csupán az áruértékesítésért 35—40 000 forint hiteltörlésben részesül. Az áruértékesítésből származó hitelelengedés azonban a dolognak egyik oldala. Ezen felül az állandó pénzbevételek és a szerződések alapján felvehető munkaegység előlegeken keresztül biztosítani tudják a tagok folyamatos munkaegység előlegekkel való ellátását, amelyen keresztül vonzóbbá tudják tenni a termelőszövetkezetet a kívülállók előtt. Nem utolsósorban nép- gazdasági szempontból van nagy jelentősége az áruértékesítés fokozásának, mert elejét tudják venni olyan mezőgaz- ' dasági termények behozatalának külföldről, valuta ellenében, amit az országon belül is biztosítani tudunk. Az áruértékesítés terén tehát az a feladat hárul a községi és termelőszövetkezeti vezetőkre, valamint a pártszervezetekre, hogy a határozat alapján megismertessék a termelőszövetkezetek tagságával az áruértékesítés növelésének fontosságát és ebből eredő kedvezmények elérésének lehetőségét, hogy a járási tanácsok által a termelőszövetkezetek részére lebontott áruértékesítési mutatót a megye valamennyi termelőszövetkezete teljesítse. Nem elégséges azonban a feladat megvalósításához a tanácsok és pártszervezetek munkája. Az áruértékesítés jelentőségének felismerése és annak megvalósítása szükséges a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban álló, különböző terményféleségeket szerződtető és felvásárló vállalatok által is. Ezeknek a vállalatoknak biztosítani kell, hogy elsősorban a termelőszövetkezetek termelvényeit szerződjék le, illetve vásárolják fel, hogy ezáltal elősegítsék az értékesítési mutatók teljesítését. Nem fordulhat elő olyan dolog, mint például a balassagyarmati járás termelőszövetkezeteinél, ahol a szerződtető vállalat (MEZŐÉRT) körülbelül 80 kh dinnyét még ezidáig sem volt hajlandó leszerződni, és megtűrni az olyan helytelen vitákat, hogy a tsz az egyéb kertészeti növények szerződését a dinnye szerződéséhez köti. Ahhoz tehát, hogy termelő- szövetkezeteink termelését és gazdasági színvonalát emelni tudjuk, minden párt és állami szervnek a legnagyobb segítséget kell adni, hogy a termelőszövetkezetek gazdaságuk megszilárdításán keresztül állandóan növelni tudják árutermelésüket, hogy ezzel a következő gazdasági évben Nóg- rád megye termelőszövetkezetei is bebizonyíthassák, hogy nagymértékben hozzájárultak a szocializmus építéséhez és dolgozó népünk állandóan növekvő szükségletének kielégítéséhez. Kiss J. Ozsváth E. Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztály Ápoljuk az őszi vetést A gabonák nagyrészben megerősödve fogadták a telet. Az áttelelés is jó volt, kifagyás, kipusztulás alig tapasztalható. Első feladat most a gyenge gabona fejtrágyázása. Ilyenkor gyakori a felfagyás, A felfagyott gabona gyökere elszakad, tehát ezt nem szabad fogasolni. A felfagyott gabonát mihelyt a talaj nem ragad, hengerezzük. Fogasolni legfeljebb 2—3 hét múlva szabad, amikorra a növények újabb gyökereikkel már megkapaszkodtak a földben. A fogasolássál a gyengén fejlett gabonáknál várjunk, míg kellően megerősödnek. Gazolást legjobb a sorok irányában végezni, mert a borona így nem tép ki annyi növényt. A jó talajmunka A legkorábbi talajmunka az őszi szántások tavaszi elmun- kálása. Mihelyt a talajra rá lehet menni, az őszi szántásokat azonnal el kell boronálni, vagy simítózni. Az el nem munkált őszi szántás felső művelt rétege ugyanis egy-két hét alatt annyira kiszáradhat, hogy abba már tavaszi vetést végezni nem lehet. A tavaszi szántást a lehetőségekhez képest minél korábban kell elvégezni. A szántás legyen sekélyebb, mert miné' mélyebben szántunk, annál több nedvességet veszít a talaj. Szántás után azonnal fo- gasoljunk, hogy ne álljon nyitottan a szántás. Ügyelnünk kell arra is, hogy olyan ned- vességi állapotban szántsunk, amely mellett a szántás omlós lesz. Tavasszal nem a legszerencsésebb a szervestrágyázással egybekapcsolt szántás, mert a trágya a vetésig így nem tud kellő mértékben átalakulni. — Ilyenkor legjobb a komposzt- szerűen érett istállótrágya, ha holdanként 100—150 kg nitrogén műtrágyát is alkalmaznak; Az istállótrágyát csak a későbbi vetésű kapásnövények alá kell felhasználni. A gyümölcstermelés feladatai Elérkezett a tavaszi gyümölcsösök telepítésének ideje. A feladat az ültetésre kerülő terület megforgatása, a gödrök megásása. Fagymentes időben meg lehet kezdeni az ültetést. A kiültetett fákat öntözni kell és utána felkupacolni. Itt az ideje a fiatal, még nem termő gyümölcsfák koronaalakító metszésének is. A termő gyümölcsösökben a következő munkák végezhetők el: törzsápolás, törzskefélés, korona ritkítás, metszés, hernyófészkek, múmiák leszedése, sebek kezelése. Az elöregedett gyümölcsfákat ifjítani, a meg nem felelő termést hozó gyümölcsfákat ápolni kell. Most kell elvégeznünk a tavaszi szervestrágyázást is.
