Nógrádi Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 26-33. szám)
1958-04-09 / 27. szám
6 NÓGRÁDI Népu/sőg 1958. ÁPRILIS 9. Minden fiatal a gazda szemével járjon IVem titok, hogy a taka- ■^rékosság különösen az ifjúság érdeke, hiszen, ha takarékoskodunk azt mindenekelőtt a jövőért tesszük, amelynek haszonélvezője a mai ifjúság lesz. Érdeke a takarékosság a fiataloknak azért, mert az olcsón termelt áru olcsóbban került a fogyasztóhoz, mert az üzemek nagyobb nyereségéből, nagyobb részesedést adhatnak a dolgozóknak és tovább lehet növelni a szociális juttatásokat, segélyeket, az üdülőhálózatot, a tanulási lehetőségeket és ami különösen fontos a fiataloknak a lakás- építkezést és a bútorgyártást. Nem véletlen tehát, hogy a munkás-paraszt forradalmi kormány takarékossági felhívására szinte elsőnek a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottság a második teljes ülésén válaszolt, azzal, hogy elindította a magyar ifjúság takarékossági mozgalmát, és megnyitotta a KISZ takarékossági számláját. A KISZ Központi Bizottsága határozata nem találta tétlenségben megyénk KlSZ-szerve- zeteit. Ismert a Kossuth-lejtősi bányászok filléres mozgalma, amelyet a felnőttek is szívesen támogatnak és amelyhez már több bánya fiataljai csatlakoztak. A kossuth-lejtősi fiatal bányászok takarékossági számláján kb. 80 ezer Ft van. Többszáz munkaórát végeztek a fiatalok társadalmi közhasznú munkában, főképpen a salgótarjáni nagyüzemekben. Most, hogy a KISZ Központi Bizottsága összegezte a sok helyi kezdeményezést országszerte széles takarékossági mozgalmat indított el, természetesen mindenekelőtt a KISZ-szervezetekre és bizottságokra hárul nagy feladat. Feltétlenül fontos, hogy a KISZ-szervezetek munkájuk során szigorúan szemelőtt tartsák: bár a takarékossági mozgalom fontos gazdasági kérdés, de emellett fontos eszköze a fiatalok erkölcsi, politikai nevelésének. A takarékossági mozgalom csakis úgy segíthet valóban a népgazdaságnak, ha sikerül olyan közszellemet megvalósítani, amelyben egyre több fiatal életelvévé válik a takarékosság és a társadalmi tulajdon megvédése. De fontos az is, hogy a takarékossági mozgalomba minél •--------------— tö bb KISZ-en kívüli fiatal is bekapcsolódjon. A lehetőség ehhez adva van. Hiszen a takarékosság hazafias feladat: hazánk, népünk boldogulását szolgálja, ezért a kiszisták együtt takarékoskodhatnak azokkal a fiatalokkal, akik :nem tagjai a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek. A takarékossági mozgalom nincsen meghatározott és rögzített formákhoz kötve. Mindaz, ami megtakarítást jelent a népgazdaságnak, kezdve az alapanyagokkal, szerszámokkal való takarékoskodástól, a selejtcsökkentéstől, egészen az egyszerű megtakarítást jelentő közhasznú munkáig a KISZ-szervezet takarékos- sági számlájára írható, ameny- nyiben az illetékes üzé'm, tanács stb. ezt igazolja. Takarékoskodni ott is úgy kell, ahol és amilyen szükség van rá. A takarékosság nem milliók megtakarításánál kezdődik. Jó példa erre a Salgótarjáni Tűzhelygyár, ahol a kulcsformázók kiszistái javaslatára a selejtcsökkentés érdekében most jó homokelőkészítés megszervezésén szorgos- kodnak és ez komoly megtakarítást jelent majd, de emellett jól megfér az öntödei lányok takarékossága a villanynyal, amely egyszerűen annyiból áll, hogy a reggeli idő alatt az égők nagyrészét kikapcsolják. Sokat segíthetnek a fiatal bányászok, ha ügyelnek arra, hogy a munkahelyekre csak méret szerinti fák kerüljenek, A hulladékfa csökkentésével országosan több tízezer köbméter fát lehet megtakarítani évente, és ismeretes, hogy a felhasznált bányafa 74 százaléka import cikk. Nagyjelentőségű lehet az anyagmentő brigádok munkája, ha felkutatják a bányákban és a külszínen elfekfő gépeket, motorokat, bányafákat stb. Üzemeinknél nagy lehetőség van az anyagtakarékosságra és selejt- csökkentésre és ami szintén nem lebecsülendő, a fém, papírhulladékok gyűjtésére. Ha az olvasztásra kerülő ócskavas mennyiségét hazai gyűjtésekből növelni tudná a népgazdaság, kevesebbet kellene külföldön vásárolni és ez nagy deviza megtakarítást jelentene. Az építőipari KlSZ-szerveze- tek az építőanyagokkal való takarékoskodással segíthetnek. Szakemberek kiszámították, hogy ha a „szokásos” három, négy százalékos téglatörést csak egy százalékkal csökkentenék, a megtakarított téglákból 320 kétszobás családi házat lehetne építeni. De bőven van, lehetőség a takarékossági mozgalomba való bekapcsolódásra a parasztfiataloknak, diákoknak, úttörőknek egyaránt. A nemrég megalakult falusi önkéntes segítőbrigádok a takarékossági mozgalom élharcosaivá válhatnak. A mozgalom a KISZ első hosszúlejáratú akciója, bizonyos fokig erejének, tekintélyének fokmérője. A feladat persze nem könnyű és a KISZ megoldani csak akkor képes, ha együtt működik a különböző tömegszervezetekkel, állami és gazdasági szervekkel. A párt és a kormány számít a kiszisták aktív részt- vételére a takarékossági mozgalomban. Minden fiatal a gazda szemével járjon üzemében, falujában, iskolájában és lépjen fel a pazarlás ellen a takarékoskodás érdekében, hiszen ezzel népének, saját magának tesz jót. Havas Péter Ünnepi szerencse A Balassagyarmati Bútorgyártó Vállalatnál Szabó Lajos fényezőt nagy öröm érte az ünnepekben. A pénteki Lottó húzáson 4-es találatot ért el. Mint mondotta — pont a legjobbkor érte a szerencse — bútort és ruhát szándékozik a nyereményen vásárolni. Sajátos feladatokról tárgyalt a lányok és fiatalasszonyok tanácsa Á Megyei KISZ Bizottság mellett működő lányok és fiatalasszonyok tanácsa legutóbb megtartott ülésén a következő negyedévben rájukA jövő „szakácsai44 A salgótarjáni Rákóczi úti Általános Iskola Dobó Katica úttörő csapata a közelmúltban főzőversenyt rendezett. A pajtások nagy izgalommal készültek, hiszen a főzés tudományát minden próbázó úttörőnek el kell sajátítani. Finom lekváros gombócot főztek a pajtások. Képünkön éppen a hozzávaló főtt burgon yát hámozzák. (FOTÓ: Szilágyi Szeretettel nevelik őket Sztruhár Jánosné, a felsőpetényi nevelőotthon vezetője az otthon kis lakóinak életéről ad hirt. Hatvan ovodásA fák és erdő fohásza Most a „Fák hónapja” alkalmával a fa és erdő fohászkodnak és könyörgésüket oly erővel visszhangozzák hazánk apraja-nagyja felé, mit végre mindnyájunknak meg kell szívlelnünk és tudomásul kell vennünk: a fa drága közkincs, s azt megbecsülni mindenét»-----------— A b ékebál tombola nyerőszámai és nyereményei A Hazafias Népfront megyei irodája szombaton jól sikerült, nagyszabású megyei békebált rendezett Salgótarjánban. A rendezvényen tombola játékot is szerveztek, amelynek nyerőszámait és nyereménytárgyait az alábbiakban közöljük: Nyerőszám: Pécs 61 Técs 76 189 Moszkva 13 Varsó 39 640 181 Varsó 62 167 39 147 276 785 118 Pécs 37 503 258 576 Varsó 26 163 Moszkva 86 136 Moszkva 53 Varsó 2 Nyereménytárgy: Nyerőszám: hamutatro 300 csiszolt virágváza 779 65 Moszkva 21 Varsó 11 296 847 Varsó 88 255 Moszkva 38 531 Pécs 84 Moszkva 77 81 791 Varsó 90 13 195 Moszkva 90 Pécs 19 213 92 Varsó 36 Moszkva 84 278 Moszkva 89 Moszkva 68 Varsó 38 Varsó 23 festett váza hat talpas likőrös pohár 187 hat csiszolt vizes pohár Moszkva 17 hat talpas boros pohár Moszkva 100 egy tortás készlet 144 egy nagy villanybúra 742 egy hangulatlámpa búra A nyereménytárgyakat a Hazafias irodáján (Salgótarján, Megyei Tanácsház III. emelet) április 15-ig lehet átvenni. 837 Nyereménytárgy: egy hangulatlámpa búra egy villanyernyő egy villanyernyő egy villanyernyő egy zsebkendő tartó egy kerámia kiskosár egy hosszúnyelű fejsze egy hosszúnyelű fejsze egy rövidnyelű fejsze egy rövidnyelű fejsze egy rövidnyelű fejsze egy gereblye egy gereblye egy gereblye egy ásó egy ásó egy ásó egy istállólapát egy istállólapát egy kis kerti kapa egy kis kerti kapa egy horgolt kisterítő egy horgolt kisterítő egy horgolt kisterítő egy kávéőrlő egy kávéőrlő egy háztartási mákdaráló egy háztartási mákdaráló egy háztartási mákdaráló egy háztartási mákdaráló egy tea tűzhely (főnyeremény). Népfront megyei kinek emberi és hazafias kötelessége. „Hogyan is élhetne fa nélkül a falusi és tanyai ember? Hiszen akármihez fog, fára van szüksége.” „Az erdősávok csökkentik a szél sebességét, ezzel megvédik a mezőgazda- sági területeket a gyors kiszáradástól.” „Lejtős területeken a fásítás megakadályozza a termőtalajnak eső által való lemosását és ezzel vízmosások és kopár hegyoldalak képződését.” „Mezőgazdaságilag gazdaságosan nem művelhető területek fásítás útján hasznosíthatók.” „Iparunknak egyik nélkülözhetetlen nyersanyaga a fa.” „Erdős, fás területek levegője üde, pormentes és a dolgozók egészségére kedvező. Az erdő mint üdülő és kirándulóhely a munkában elfáradt dolgozók felüdülését segíti elő és ezzel a munka termelékenységét növeli.” Évről-évre soktízczer vasúti kocsi deszkát, épületfát, bányafát, vasúti talpfát és tűzifát kell drága pénzért külföldről behoznunk. A fő hiba azonban ott van, hogy amink van, azt nem becsüljük meg és csáki szalmája módjára bánunk vele. Gondoljunk az útszéli és megcsonkított fácskára, melyeket akár neveletlen gyermekek, vagy felelőtlen felnőttek pusztítottak el és a lopással, valamint a szertelen legeltetéssel okozott súlyos erdei kártételekre. Felhasználva a fák hónapja ünnepélyességét a magam, valamint az összes fásítók nevében azzal a felhívással fordulok megyénk dolgozóihoz, ifjakhoz és nagyokhoz, hatósági és társadalmi szervekhez, hogy érezzen — ki-ki a maga portáján — felelősséget a nép vagyonának megbecsülése iránt, melyhez a dolgozók összességének fáradságos munkájából eredő pénzből jutott. Vésődjön a szívekbe az a nemes érzés, hogy a fa is élőlény, s mint olyat gonddal és szeretettel kell nevelnünk, ápolnunk, akár gyermekeinket. Ki mint bánik a védtelen madárral és az élőfájával, az úgy viselkedik embertársaival szemben is. A szülők és nevelők tanítsák a gyermekeket a fa szere- tetére, a mi zöld aranyunk megbecsülésére, mert az emberiség fa nélkül élni és fejlődni ezidőszerint nem tud. Nagy István korú. főleg félárva kisgyermek él itt. „Mi azon fáradozunk, hogy az otthonban valóban otthon érezzék magukat. Fő célunk: a családias nevelés. A család szeretetét igyekszünk pótolni mindannyian. Nem is eredmény nélkül. Gyermekeink mindig mosolygósak, vidámak. Igyekezetünk nem áll egyedül. az egész megye segít ebben. Játékról még a salgótar- iáni fiatalok is gondoskodnak. Most pedig egy újabb kedves, kapcsolatról adhatok hírt, amely a balassagyarmati szociális otthon és a mi otthonunk között alakult ki. A szociális otthon vezetői és az idős gondozottak paplanokat, babákat, babaruhákat varrnak gyermekeinknek. Mi pedig egy kis műsorral készülünk egy pár kedves percet szerezni nekik.” váró legfontosabb feladatokat beszélte meg. Az értekezlet első részében a járási és városi lánytanácsok vezetői beszámoltak eddigi munkájukról. Beszéltek az alapszervezetekben alakuló lánycsoportokról, lányfelelősök választásáról, ami már több helyen megtörtént és jelenleg is folyamatban van. Sok szó esett a KISZ szakköreiről, amelyek nagyon népszerűek. A pásztói járási lánytanács vezetője többek között elmondotta, hogy milyen megható volt a pásztói kórház női betegeinek az öröme, amelyet a kiszes lányok szereztek nekik azzal, hogy március 8-án emléklapokkal és hóvirágokkal köszöntötték őket. A betegek nagyon hálásak voltak hogy a fiatalok gondoltak rájuk is. A lánytanács ülésének nagyobb részét azonban a feladatok megbeszélése foglalta eh Első helyen szerepelt a feladatoknál a június 15-én megtartandó Megyei Ifjúsági Találkozóra való készülés. A lányok és fiatalasszonyok az előkészületekben a fiúkkal együtt résztvesznek, még külön programmal is készülnek. Az ifjúsági találkozó keretén belül lesz egy lányok és fiatalasszonyok találkozója, amire olyan programot állítanak össze, amely minden lányt és fiatal- asszonyt érdekel. Például a KISZ szakkörein készült kézimunkákból kiállítást rendeznek és a három legszebb eredményt elért alapszervezetet megjutalmazzák. Ezenkívül divatbsmutató, kozmetikai kiállítás, süteménybemutató lesz. A legízletesebb süteményeket készítő alapszervezeteket szintén jutalmazni fogják. A lán^tanács munkája kiterjed arra is, hogy minél több lány és fiatalasszony vegyen részt az Ifjúsági Találkozó felvonulásában. szép népviseleti ruhában, vagy a KISZ-es lányok világoskék fehér hímzéssel díszített blúzú egyenruhájában. Szó volt ezenkívül még az Anyák-napja előkészítéséről, az óvodák patronálásáról és a KISZ-szakkörök ünnepélyes záróiról, ahol a megyei KISZ- Bizottság emléklapját fogják, átadni a szakkörön résztvett lányoknak és fiatalasszonyoknak. Két tiribesi bányász levele iN u OKÁN VANNAK, akik feledték a kizsákmányolás nehéz rabigáját, csendőr sortü- zek ropogását. Hát én nem feledtem. Dehát ki is tudná elfeledni, és kitörölni szívéből mindazt a sok keserűséget, fájdalmat, amit a Hor- thy-rendszer diktátorai okoztak rajtam kívül még sok százezer munkásnak. Én biztos, hogy nem fogom elfeledni azt sem, hogy az a rendszer 1929 telén három pici gyermekemmel együtt kirakott a szabad ég alá. De nem fogom elfeledni azt sem, hogy miután köztudomásúvá vált baloldali magatartásom, spiclikkel, besúgókkal vettek körül, akik a csendőrökkel együtt teljesen megkeserítették életemet. Állandóan üldöztek, űzött vadként éltem. A csendőrök pedig ott ütöttek, vertek, ahol éppen rámakadtak. Munkát is csak nagynehezen kaptam, ellenben a szanálások idején én voltam az első, akit elküldték. Végül már sehol- sem kaptam munkát, ezért több társammal együtt 1929-ben elhagytuk Magyarországot és Franciaországba mentünk munkát és kenyeret keresni. Idegen országban, idegen földön kellett megkeresnünk azt, amit a Horthy- rendszer nem biztosított számunkra. Igen, ezek az emlékek kitörölhetetlenül élnek szívemben. Ilyenkor, amikor visszagondolok minderre, szeretném minden ember fülébe kiáltani: ne engedd, ne hagyd, hogy mégegy- szer visszatérjen a múlt! Ember ne hagyd a jussod! Ne engedd, hogy elvegyék tőled azt, ami a tiéd! őrizd, óvd hazádat minden külső és belső ellenségtől és ha kell ne sajnáld feláldozni életedet sem a haza és gyermekeid szabadságáért! Igen, ezt szeretném kiáltani minden embernek: ne kívánd soha vissza a 25 éves elnyomás súlyos rabigáját! Ne engedd mégegyszer megismétlődni 1956. október véres borzalmának napjait sem. MOLNÁR FERENC vájár ÉHÁNY NAPPAL EZELŐTT ünnepeltük hazánk felszabadulásának tizenharmadik évfordulóját. E nevezetes évforduló alkalmából szeretném pár sorban elmondani a mai fiataloknak a múltban élő ifik és dolgozó emberek sorsát. 1927-ben kerültem a Nagybátonyi Egyesült Iparművekhez 14 éves koromban. Gyermek voltam, de az akkori társadalmi rendszer ezzel nem törődöttt. ők csak a maguk hasznát nézték, és azt, hogy minél olcsóbb munkaerőhöz jussanak. Ha valaki úgy gondolja, hogy azért alkalmaztak fiatalokat, mert munkaerő- hiány volt, akkor az nagyon téved, sőt ellenkezőleg: ebben az időszakban több millió munkanélküli élt Magyarországon. Ha valaki dolgozott nap mint nap, rettegnie kellett attól, hogy vajon mikor számolják le, s mikor küldik el. Abban az időben nem nyolc órát dolgoztunk, hanem 12 órát. Munkaalkalom leginkább csak télen volt, a nyári időszakban pedig mindenki mehetett, amerre látott. A régi bányatulajdonosokat nem érdekelte az hogy az egyik óráról a másikra kitett munkásokkal mi lesz. Nem kérdezték, van-e kenyerünk, betevő falatunk. Jómagam is többször kerültem a leszámoltak listájára, amikor pedig megtudták, hogy kommunista érzelmű vfgyok, akkor volt csak „hadd el hadd". A csendőrök állandóan megfigyelés alatt tartottak, s megragadtak minden alkalmat arra, hogy megverjenek. 1942-ben magam is szerveztem és résztvettem egy nagyobbarányú sztrájkmozgalomban, amiért hadbíróság elé állítottak és elítéltek. Azonban hiába akartak megtörni, nem sikerült. Szilárdan hittem és bíztam abban, hogy egyszer eljön az az idő, amikor megszűnnek szenvedéseim és megpróbáltatásaim, 1945 meghozta a boldog felszabadulást. SULYOK B. JÓZSEF Tokkant vájár
