Nógrádi Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 26-33. szám)
1958-04-03 / 26. szám
12 NÓGRÁDI Népújság 1 MS«, április 3. TECHNIKA és Tudomány TELEVÍZIÓS MIKROSZKÓP A leningrádi elektrotechni- Kai intézetben a közelmúltban televíziós mikroszkópot szerkesztettek. A televíziós vevőt, amelynek katódsugárcsövén a mikroszkóp által felfogott képek megjelennek, a mikroszkóptól 70 méterig terjedő távolságra lehet elhelyezni. Ezzel lehetővé válik, hogy előadótermekben nagyobb néző- közönség is figyelemmel követhesse a laboratóriumi kísérleteket. A készülék a következőkből áll: egy normális erősségű mikroszkópból, egy készülékből, amely az optika által felfogott fényt villamos impulzusokra változtatja és felerősíti, egy speciális készülékből, amely ezeket az impulzusokat a katódsugárcsőbe továbbítja. valamint egy komplett áramforrásból. Itt a HA 6 KHB... KIS SZOBÁBAN négy ember munkálkodik. Az asztalokon laikus ember számára ismeretlen műszerek. Rádió adó-vevő készülék zúg a sarokban. Erősítők, rádiólámpák hevernek — bár rendezetten — az asztalokon. Az adó-vevő készülék mikrofonjához fiatal, szőkehajú amatőr hajol, Lavnyai Károly, a Magyar Honvédelmi Sport- szövetség salgótarjáni rádióklubjának vezetője. Nagy Béla, Gulyás Imre és Veres Mihály amatőrök a most készülő. érzékeny televíziós készüléket nézik. Az újságíró számára most Lavnyai Károly munkája az érdekes. Valamit csavargat a A szovjet t’udomány a brüsszeli világkiállításon Irta: V. Kosztrov A SZOVJET TUDOMÁNYOS AKADÉMIA VILÁGKIÁLLÍTÁSI TUDOMÁNYOS TANÁCSÁNAK ELNÖKHELYETTESE A szovjet tudomány alkotásait a Szovjetúnió pavilonjában és a Nemzetközi Tudományos Palotában mutatjuk be. A kiállított tárgyak többségét a Tudomány Palotájában helyezzük el. Ez az épület négy részre oszlik: „Atom” ..Molekula”, „Kristály” és „Élő sejt”. A szovjet tudósok mind a négy területen bemutatják müveiket, amelyeket úgy válogattunk össze, hogy a kiállítás látogatóit népszerű módszerekkel ismertessük meg a legkiválóbb szovjet tudósok munkáinak tudományos tartalmával és jelentőségével. Az „Atom” részlegben a Szovjetúnióban folyó sokoldalú magfizikai kutatásokról adunk képet. Bizonyára ' nagy érdeklődéssel fogadják majd a látogatók az úgynevezett másodlagos neutronok kisugárzását bemutató műszert. Itt találkozhatunk majd P. Cserenkov szovjet tudós berendezésével is, amellyel feltárta a fény sebességénél gyorsabban mozgó anyagi töltetek fényhatását. A „Molekula” részleg legnagyobb kiállítási területét a Szovjetúnió Tudományos Akadémia foglalja el. A középpontban a „Láncreakció” című bemutatóállvány helyezkedik el, amely végigvezeti a nézőket a láncreakció bonyolult vegyi és fizikai folyamatain. Működés közben ismertetjük meg látogatóinkkal az •úgynevezett „,szabad gyököket” elemző berendezést. A fentiek mellett elektronikus •oszcillográfok, atom- és moler kulaszinképvizsgáló készülékek, fényerős szinképmérők •és fázisos mérőműszerek sorakoznak majd egymás mellett. A „Kristály”’ részleg számot ad majd arról, milyen eredményeket értek el a szovjet tudósok a kristályos szilárd testek tanulmányozásában. Ott láthatók majd az úgynevezett horizontális elektro- nográfok, amelyek a kristálytestek felépítésének tanulmányozására szolgálnak és azokat a mérőműszereket, amelyekkel a testek fényáteresztő képességét mérhetjük. Az „Élő testek” részleg nem különféle műszereket, hanem inkább érdekes magyarázatokat tartalmaz a szovjet kutatásokról. A 10 szovjet állvány a fotószintézisről a fermentu- mok tevékenységéről, a fizikai és vegyi változásokról a testek és szövetek átültetéséről, stb. mutat be érdekes dokumentumokat. A Szovjetúnió központi pavilonjában a legfontosabb tudományos problémákat érintő anyagokat helyeztük el. A központi teremben például a látogatók megismerkedhetnek majd az első szovjet mesterséges hold és műszereinek működésével. Napenergiával működő erőmű, meteorológiai rakéta, ionizációmérő, ultra- viola sugarakat kibocsátó berendezés — mind-mind helyet kapnak majd a szovjet pavilonban. A szakemberek bizonyára nagy érdeklődéssel fogadják majd a Szovjetúnió ujgeoló- giai térképét, amely azt mutatja, hogy ma már hazánkban nincsennek „fehér foltok”. A világűr tanulmányozása, az Északi és Déli Sark, archeológia és etnográfia — mindezek még helyet kapnak a szovjet tudomány nagyarányú fejlődését bemutató témakörök között. műszeren, éles búgás, majd megszólal. — Itt a HA 6 KNB, itt a HA 6 KNB jelentkezik. Részt veszek a kör munkájában. Vételre állok. Egy pillanat, s már válaszolnak is. — Figyelem, figyelem. Itt a HA 5 KBA jelentkezik. Üdvözöljük Salgótarjánt. Megadom a riportomat... És az amatőrök egymás után üdvözlik a kör résztvevőit. Jelentkezik a HA 6 WS. az Európa-szerte ismert mezőberényi tanító. Az ünnepelt. a húsz éve működő HA 5 BU. A betegségéből felgyógyult HA 5 BO-nak kívánnak további javulást az éter hullámhosszán. És az éterben, a nagy káoszban találkoznak az amatőrök. Vevőkészülékükön újra és újra felhangzik egy- egy állomás jelentkezése. Tatabánya, Hatvan stb. stb. — Itt a magyar kör. itt a magyar kör, a HA KBA — és adta jelzését az amatőr rádiósoknak.-Rádiósunk, Lavnyai Károly új „fogáshoz“ folyamodik. Befejezi a magyar körben betöltött szerepét, új hullámhosszra tér, s máris adja hívását. — Figyelem, figyelem. Itt a HA 6 KNB. Általános hívás a 40 méteres sávon. Vételre állok . . . A hívás repül szerte a világon. Izgalmas percek következnek: vajon hallja-e valaki. Csak néhány piilanat, s Franciaország jelentkezik. Sajnos, nem tudja venni adásunkat. Üj javaslat hangzik el. Próbáljuk morzéval. Nagy az öröm. Sikerült, s az amatőrök nyelvén máris megértettük egymást. Üjra hívunk. Az éterben nincs határ, s az udvariasság, előzékenység és barátság hangján megindul a társalgás. — Figyelem, figyelem. YO 6 KBA-t hívom. Vételre állok ... — Halló HA 6 KNB. Itt vagyok — hallatszik kissé tört magyarsággal. A romániai Sztálinváros egyik iskolájának tanárnője jelentkezik. Rövid eszmecsere. Megtudjuk, hogy a sztálin- városi és a bukaresti úttörők háza növendékei között izgalmas sakkmérkőzés zajlik le. A lépéseket az amatőr rádió adó-vevő készülékkel továbbítják. Izgalmas. A végét nem vártuk meg, tovább kerestünk a hullámsávon. Micsoda bábeli hangzavar. Franciák, németek, jugoszlá- vok jelentkeznek egymás után. Összeköttetést keresünk Szputáyik-közvéleménykutátás Japánban A japán Kyodo közvéleménykutató intézet közvéleménykutatást folytatott az orosz szputnyikról. Háromezer férfi és nő kapta meg a kérdőívet a társadalom minden rétegében. 2536 személy válaszolt, vagyis 84,6 százalék. Szovjet-unió a világ gyémánt-ban leggazdagabb országa Nemrégen tért vissza Moszkvába a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának expedíciója, amely geológiai kutatásokat végzett a nemrég felfedezett Jakut-földi gyémántmezőkön. A Jakut-földi gyémántmezők a leggazdagabbak a világon, még a Bclga-Kongó-i híres gyémántlelőhelyeknél is jelentősebbek (ezek pedig a kapitalista országok gyémánttermelésének 3/5-ét adják), ennek ellenére a Jakut-földi gyémántlelőhelyek kitermelése komoly akadályokba ütközik. Ezek a gyémántlelőhelyek a tajgán vannak, távol a közlekedési útvonalaktól, az örök fagy birodalmában. Helyenként a föld .300 méter mélységéig, vagy még annál is vastagabb rétegben fagyos. Mivel ezeken a helyeken nem lehet kutakat ásni és a gyémántot a hagyományos módszerekkel kitermelni, a szovjet tudósok új kitermelési módszert és technológiát javasoltak és dolgoztak ki. Az új módszert már sikeresen kipróbálták. A nyilatkozatok 95,3 százaléka kijelenti, hogy figyelemmel kísérte a sajtóban és rádióban a szputnyikról szóló híreket. Egyformán megoszlottak a vélemények atekintetben, vajon a mesterséges holdak szenvedést, vagy boldogságot hoznak-e az emberiség számára? A megkérdezett személyek 30,1 százaléka azt véli, hogy a mesterséges holdakat fegyverként fogják felhasználni és így csak növelik az emberiség szenvedéseit; 29,9 százalék viszont úgy nyilatkozott, hogy a mesterséges holdak nyomán az emberiség boldogabb lesz. A megkérdezett diákoknak általában helyes véleményük van a mesterséges holdakról. De a leszavazott személyek többsége, 57,0 százalék azt mutatta, hogy teljesen tudatlanok a nagy probléma jelentőségéről. Ezen a téren főleg az 50 éven felüli nők vezetnek. A közvéleménykutatás eredménye szerint a japán nép többségét rendkívül meglepte a két szovjet szputnyik kilövése. a Szovjetunióval. Sajnos, nem sikerül. Zavar bennünket az időjárás. Egy-egy alkalommal százezrek keresik egymást az éterben. Ügy tudom, csaknem félmillió amatőr foglalkozik a világon a rádió adás-vétellel. Kicserélik tapasztalataikat, segítenek egymáson. Barátok ők. Egy nagy-nagy családot alkotnak, faj, vallás és politikai világnézeti különbség nélkül. Nincsenek határok, ninfcse- nek akadályok előttük, valamennyien egyet akarnak: barátságban élni egymás mellett, segíteni egymást az amatőr rádiózás tökéletesítésében. M ILYEN SZÉP EZ. A megértés, a kölcsönös barátság. És eszembejut egy film címe: Ha a világon mindenki ilyen volna... Igen, ez na- gyon-nagyon szép lenne. — So — GIGANTIKUS JÁRMŰ A SZAHARA FELTÁRÁSÁRA A „T—100 Berliet”-nek nevezett gigantikus jármű, amelyet nemrég készített el egy francia cég, megrakva eléri a 120 tonnát és a leghatásosabb közlekedési eszköznek számít a sivatagban. A T—100 olyan vidékekre is eljuthat, amelyek elérhetetlennek számítottak a legtökéletesebb járművek számára is. A T—100 kerékgumijának nagy átmérője és nagy futófelülete folytán nem rekedhet meg a homokban, mert négyzetcentiméterenkénti nyomása majdnem ugyanakkora, mint a teve talpáé. Bulgária óceán járó hajókat épít A várnai »Georgi Dimitrov« hajógyár helyén 50 évvel ezelőtt csak egy kis műhely állt, s még 20 évvel ezelőtt is a »Galata« motorcsónak vízre- bocsátása nagy esemény számba ment. Egy évtizednél alig valamivel nagyobb idő alatt a kis kikötői műhely nagy, modern tották a »Várna« nevű 3200 tonnás gőzöst. Az ünnepségek programjának egy fő pontja a legnagyobb eddig épített bolgár hajó, a 3200 tonnás »Várna« víz- rebocsátása volt. Ez a hajó egy öt egységből álló sorozat első példánya. Az öt hajóból hármat külföldnek szánnak. A »Georgi Dimitrov« gőzös szocialista üzemmé fejlődött. Az 1952—1956 közti időszakban a gyártott hajók száma megkétszereződött. 1956-ig a gyár 1000 tonnánál nem nagyobb, kis tengeri és folyami hajókat épített. Az 1957. év fontos határköve volt a gyár fejlődésének: az üzem kibővítésének és korszerűsítésének eredményeképpen a gyár dolgozói már 3000 és 5000 tonnás hajók építésével is megbirkóznak. A gyár nemrég ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját, s ez alkalommal vízrebocsámégpedig kettőt Csehszlovákiának és egyet Albániának. A gyár ezenkívül vasbetonból készült úszóhoteleket és 4000 tonnás tankhajókat is készít a Szovjetunió számára. E két hajótípus legyártása után a várnai hajógyár legkésőbb 1960-ra már abban a helyzetben lesz, hogy 10 000 tonnás hajókat is építhet. Ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy Bulgária néhány éven belül óceánjáró hajókat épít, s ezzel elfoglalja az őt megillető helyet a hajóépítő országok sorában. Meteorológiai rakéták A szovjet tudósok tervbe vették, hogy a Nemzetközi Geofizikai Év keretében egész sorozat meteorológiai rakétát bocsájtanak fel az atmoszféra felső rétegeinek tanulmányozására. A tervek szerint összesen több mint 100 rakétát bocsájtanak fel ebből a célból. A legészakibb pont, ahol a meteorológia; rakéták startolnak, a Ferenc József Földhöz tartozó Heis-sziget. Tavaly november elejétől ez év február közepéig hat meteorológiai rakétát bo- csájtottak fel erről a helyről. A Fedcsenko-expedició a rakétákkal és a szükséges felszereléssel tavaly októberben érkezett a Heis-szigetre a »Nye- mirovics-Dancsenko« motoroshajóval. Az expedíció vezetője naplót írt, amely rövidesen a Heis-szigeti expedíció tagjainak közös naplója lett. A napló megörökítette, hogyan éltek és dolgoztak a kutatók ezekben a hónapokban, milyen volt, amikor először meglátták az északi fényt, fehér medvéket, az első bálnát az óceánban. A legnagyobb élményük természetésen az volt, hogy nekik sikerült elsőnek rakétákkal rendszeresen megfigyelni az atmoszféra felső rétegeit. Az első rakétát november 4-én, moszkvai idő szerint 10 óra 55 perckor bocsájtották fel. Ezen a napon a Heis-szi- geten minden csendes volt. Elhallgatott a traktor-zúgás. A fejtőkalapácsok is pihentek. Még a rádiósok is leszálltak a hatalmas árbocokról, félretették a műszereket és biztonságos helyet kerestek, ahonnan kényelmesen figyelhetik a startpályát. Minden tekintet a rakéta-kilövőhely felé irányult. Egyszerre felrepült és sziporkázva kigyulladt a zöld jelzőrakéta. Az expedíció vezetője megnyomta a gombot. Robbanás. A jeges földről lángoszlop tört az égbolt felé. A fekete Irta: A. Anfinogenov rakéta szédítő sebességgel suhant a magasba. Az egész szigetet fülrepesztő, süvítő hang töltötte be. A rakéta pedig a Sarkcsillag felé haladva, a magasba röpítette a műszereket, hogy közölje az emberekkel, mi történik ott, a szédítő magasban, a világűr küszöbén. Repülés közben a rakétáról levált a műszereket tartalmazó fejrész, amely mintegy 40 percet tartózkodott a levegőben, majd ejtőernyő segítségével lassan leereszkedett, A rakétafej elektromos ellenállásmérőt, membrános hőmérőt és légnyomásmérőt stb. tartalmazott. A rakétából rádiótávmérő-készülék továbbította a mérés eredményeit a földre. A tudósok a meteorológiai rakéták segítségével szereztek először adatokat az Északi Sarkvidék középső sztratoszférájában uralkodó légnyomásról, a hőmérséklet mcgoszlásáróL A Heis-szigeti rakéták fel- bocsájtása a szovjet tudomány sikereinek újabb tanúbizonysága. A halál meghátrál Irta: I. Zajcev Ismeretesek olyan esetek, amikor az emberek súlyos sebesülés vagy nehéz műtét után az úgynevezett klinikai halál állapotába kerülnek, s a laboratóriumokban kidolgozott eljárások segítségével visszaadják őket az életnek. Az élet visszaadása azonban csak akkor sikerül, ha a halál állapota nem haladja meg az. 5—6 percet. Hogyan lehetne átlépni ezt az 5—6 perces határt és hogyan lehetne életrekel- teni a szervezetet a szívműködés és a lélegzés megszűnése óta eltelt hosszabb idő múlva? E probléma megoldásán fáradoznak a Szovjet Tudományos Akadémiához tartozó szervezet-felélesztést kísérleti fiziológiai laboratórium dolgozói. A kollektíva vezetője G. A. Nye- govszkij profesz- szor. Néhány évvel ezelőtt a laboratóriumban a fenti célból alkalmazni kezdték a szervezet mesterséges hűtését (hipoter- mia). Abból a feltételből indultak ki, hogy a sejtbomlás alacsonyabb hőmérsékleten lassabban megy végbe. Az első kísérleteket kutyákon végezték. A mesterségesen létrehozott alacsony hőmérsékleten a klinikai halál beállása után egy egész órával később sikerült élet- rekelteni a kutyákat. Ma már majmokkal folynak a kísérletek. Ezzel kapcsolatban Nye- govszkij profesz- szor a következőket mondotta: — Meggyőződésünk, hogy hipo- termikus viszonyok között az emberi szervezet is feléleszthető a halál után eltelt 5—6 percnél hosz- szabb idő múlva is. Éppen a majmokkal végzett kísérletek segítenek e kérdés megoldásában. Eddig három majmot keltettünk életre, közülük kettőt 10 perccel, egyet pedig 20 perccel a halál után. A majmok remekül érzik magukat, mintha mi sem történt volna. A kísérleteket folytatjuk. A halál és az életrekeltés folyamatainak tanulmányozása a majmokon hipo- termikus viszonyok közepette sok értékes tapasztalatot nyújt az emberi életért vívott harcban.
