Nógrádi Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 26-33. szám)

1958-04-03 / 26. szám

1958. április 3. NÓGRÁDI Népújság 13 Lesz-e tavasz a világpolitikában? Európa vigyázz, a fasizmus támadásra készül! Hazánkban és sokhelyütt másutt hóförgeteggel köszön­tött be az idei tavasz, de a karmos szél nem dermesztette meg szívünkben a hitet: lehet­nek váratlan fagyok, törhet ránk vihar, de a felhők közül előbb utóbb előbukkan az él­tető Nap. Lehetnek napfoltok, váratlan robbanások a koz­mikus térben, ideig-óráig fej­tetőre állhat minden logika, de a természet rendjét nem lehet megváltoztatni — és ez a tétel érvényes a világpoliti­kára is. Akadhatnak állam­férfiak, akik fanatikusan ra­gaszkodnak elavult elméletek­hez, csökönyös rosszakaratuk okozhat átmeneti zavarokat, előidézője lehet mérhetetlen szenvedéseknek, de végső so­ron sorsuk nem lehet más, mint a máciusi hóé: eltűnnek a semmiben, át kell engedniük helyüket a halálos dermedést felváltó, életigenlő rügyfaka- dásnak. Következtetésünk feltétle­nül helyes, de a helyzet még­sem ilyen egyszerű. Lesz-e ta­vasz a világpolitikában? Mii liók kérdése ez és mielőtt ki­mondanánk a megnyugtató igent, ismertetnünk kell az enyhülést akadályozó ténye­zőket. Minden szépítés nélkül tárgyilagosan, rá kell mutat­nunk, hogy a nemzetközi helyzet az elmúlt héten in kább rosszabbodott, mint ja vult. És ahogy az időjárás sze­szélye Európában okozta legtöbb rendellenességet, Eu­rópában sülyedt legmélyebbre a világpolitikai hőmérő hi­ganyszála is. A népek milliói azonban viágosan látják a ve­szélyt, megszületett a jelszó: Európa vigyázz, a fasiz­mus támadásra készül! Különösen nyugtalanító a helyzet Nyugat-Európa két nagy országában, Franciaországban és az NSZK-ban. A hírügynökségek jelentése szerint Nyugat-Németország- ban több mint ezerszáz kü­lönböző félkatonai náci szer­vezet működik, gombamódra burjánzanak a hitlerista Wehr­macht bajtársi szövetségek és vagy félszáz különféle csoport­ja van már a hírhedt SS-nek is. De még ezeknél a jelensé­geknél is aggasztóbb a nyu­gatnémet kormány politikája, A bonni parlament a múlt hét közepén négynapos szenvedé­lyes vita után megszavazta kormánykoalíció idítványát, amely szerint »addig is«, míg létrejön az általános leszere lésre vonatkozó megegyezés, a NATO keretében felszerelik atomfegyverekkel a Bundes- wehr-t, a nyugatnémet hadse­reget. Európa »gonosz öreg embe­re«, Adenauer, mit sem törőd­ve a lelkiismeret szavával, a bonni parlamentben olyan ha­tározatot erőszakolt ki, amely már szinte a háborús bűncse­lekménnyel azonos. A nyugatnémet hadsereg­nek atomfegyverrel való ellátása fokozza az álta­lános fegyverkezési haj­szát, kiélezi a helyzetet nemcsak Európában, ha­nem az egész világon. Ezért a határozatért nemcsak • az atom-megszállott Adenauer kormány felelős, felelős Nyu- gat-Németország valamennyi szövetségese és felelős elsősor­ban az Amerikai Egyesült Ál­lamoknak fasizmust élesztgető külpolitikája. Adenauer keresztül erősza­kolta a határozatot, de a bon ni parlament képviselőinek álláspontja nem volt egységes. A jelentések szerint nemcsak az ellenzéki pártok indítottak viharos támadást Adenauer el­len, követelve a »nemzeti egy­ség kormányának« megalakí­tását, hanem a kormánypárti képviselők véleménye is meg­oszlott. A szavazás utáni han­gulatra jellemző, hogy még nagytőkés érdekeket képviselő Frankfurter Allgemeine Zei­tung is így, kommentálta az eseményt: »Senki sem örülhet annak, hogy a szövetségi had­erő atomfegyvereket kap, mindenki inkább annak örül- ha a világpolitikai viszo­ne, nyok úgy megváltoznának, hogy a szövetségi kormány le­mondana erről a lépésről«. Jól érzékelteti a burzsoázia visszhangját a Die Welt című hamburgi nagypolgári lap ve­zércikke, mely többi között a következőket mondja: »Még mindig visszhangzik a bonni parlament üléstermében a kérdés, amelyet kétszer ve­tettek fel és kétszer hagytak megválaszolatlanul: ön, mint tiszt, parancsot fog-e adni ar­ra, hogy atomgránátokat lője­nek ki Lipcsére? — ez a kér­dés a mélyből jött. A milliók kínzó aggodalmából és egyál­talán nem valószínű, hogy ez az aggodalom az úgynevezett kész tények láttán hallgatni fog«. A nyugatberlini Telegraph nagybetűs címei a következő­ket jelentik: »az atomfegy­verkezés riadóztatja Németor­szágot ! A szakszervezetek egy­értelműen nemet mondanak — a szociáldemokrata párt nép­szavazást követel!« Igen, az eléggé határozatlan Ollenhauer is a tömegek nyomására végre kimond­ta a népszavazás követe­lését és nem kétséges, hogy a nép az atomhalál ellen szavaz. Fasiszta felvonulások, nagy­gyűlések riasztó hírei érkeznek egyre-másra Franciaországból is. A francia fasiszták a nyílt erőszak eszközével akarják folytatni azt a politikát, amely az elmúlt tíz évben az ország süllyedéséhez vezetett. Ezzel egyidőben azonban növekedik a franciaországi haladó erők egysége és a Francia Kommu­nist Párt Központi Bizottsága a napokban nagyjelentőségű határozatot hozott a fasizmus útjának eltorlaszolására. Nem kétséges, hogy ez a határozat már a közeli időben éreztetni fogja hatását, hiszen minden időszaki választás a kommu­nisták növekvő befolyását bi­zonyítja. A párt vezetői be­szédeikben világos, megcáfol­hatatlan érvekkel bizonyítják, hogy a nemzetközi enyhülés szellemében és annak érdeké­ben lehetséges a független francia politika, ezt a politi­kát pedig az egységbe fonó­dott antifasiszta erők tudják megvalósítani. A csúcstalálkozó természete­sen nem fog megoldani min­den nemzetközi problémát, de alkalmat ad a valóban égető nemzetközi kérdések, — mint például a leszerelés, a nukle áris fegyverek eltiltása — megvitatására. Ezt hangsúlyoz­za a találkozóval kapcsolatos legutóbbi szovjet emlékirat is, amelyet nagy megelégedéssel fogadott a békeszerető világ közvéleménye. A dolgozó mil­liók a fegyverkezés helyett békés termelőmunkát, az erő­politika helyett államközi együttműködést akarnak, mert mint Hruscsov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke az SZKP Központi Bizottságának első titkára mondotta legutóbb egy amerikai lapnak adott nyilatkozatában: Az emberek belefáradtak a rakétákról, hidrogén- és atombombák robbantásáról szóló jelentések­be. A háborús előkészületek nyomorba döntik és rettegés­be tartják azí embereket. Az emberek nem akarnak hábo­rút. Lesz-e tavasz a világpoliti­kában? — tettük fel a kérdést cikkünk elején, s befejezésül azt hisszük, egyértelműen igennel válaszolhatunk. De hiszen mást mond a »meteoro­lógia«, vethetné fel valaki, hiszen még ez a cikk is az atomhalált előkészítő fasiz­mus meg-meginduló támadá­sairól beszél. Igen, a hőmérő még fagy­pont alatt van, a háború ve­szélye még nem múlt el, de a Nap éltető melege már át­hatol a komor felhőkön. És ez a kijelentés nem képletes. Még az újjászerveződő európai fasizmus központjában, Nyu­gat-Német országban is, míg a bonni parlament Adenauer nemzetgyilkos javaslata mel­lett szavazott, a statisztikai kimutatás szerint a megkérdezettek 83 szá­zaléka elutasította a ra­kéta-támaszpontok fel­állítását, s tekintélyes polgári lapok is arról cikkeznek, hogy az atomfegyverkezés alkotmány- ellenes. Franciaországban a haladó erők egyre inkább be­folyásolják a közvéleményt és angol lapjelentések szerint »a nukleáris lefegyverkezésért folytatott kampány Nagy-Bri- tanniában olyan hirtelenséggel és annyira spontán módon tört ki, mint maga a hírhedt robbanás gomba alakú felhő­je«. »Ez a tavasz — mondotta Hruscsov egy amerikai keres­kedelmi lap tulajdonosának — örvendetes lenne, ha önök len­nének a tavasz első fecskéi a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok közötti kereskedelmi kapcsolatoknak«. És mint a továbbiakban kifejtette, ezek­nek a kapcsolatoknak ki kell szélesedniük, mert a két po­litikai rendszer nem akadá­lyozhatja meg a két országot abban, hogy békésen, egymás mellett éljen. A Szovjetunió és a semleges államok béke­törekvései tehát nyilvánvalóak és a közvélemény ereje a csúcstalálkozón és azt megelő­zően is, minden nemzetközi fórumon a leszerelés oldalára billentheti a mérleget. Hiszen, mint az angol Daily Sketch írta nemrégiben »a hidrogén­bombával nehéz együtt élni«. A lapnak ez a megállapítása az Atlanti Szövetség országai többségének közhangulatát fe­jezi ki, tehát: »bármennyire aggasztóan rossz is az időjá­rás«, erős a hitünk, hogy a »világpolitika tavasza« most már nem késhet soká. Külpolitikai krónika Az Albán Népköztársaság­ban nemrég helyezték üzem­be a „Kari Marx‘‘ vízierőmű­vet, az ötéves terv legnagyobb alkotását, amely a Mat folyó energiáját hasznosítja. Az idén Dél-Albániában, a Biszt- rica folyó mentén megkezd­ték két újabb vízierőmű épít­kezésének előkészületeit. A két erőmű egymástól néhány kilométernyi távolságra épül fel. A felső erőmű duzzasztó gátja 80 méter magas lesz, te­hát magasabb a Mat folyón épített duzzasztónál. Ennek a folyónak a vízmennyisége a száraz és az esős évszakban csaknem egyforma és ezért a két építkezés csaknem ugyan­olyan villamosenergia mennyi­séget biztosít majd, mint a „Karl Marx“ erőmű. * A bukaresti néptanács az idén másfélszer akkora össze­get fordít lakásépítésre, mint 1957-ben. A városrendezési tervnek meg­felelően különösen Bukarest déli részén építenek sok lakó­tömböt. A város főútvonalain hatalmas blokkházak vannak épülőben. A fővárosi népta­nács versenypályázatot hirdet a legmegfelelőbb lakások és kulturális épületek tervezésé­re. A Bukarest lakossága roha­mos növekedésének következ­tében előállott nehézségek fo­kozatos felszámolása, vala­mint a jóminőségű munka és az építkezések határidőre tör­ténő befejezése érdekében egyetlen központi vállalat ke­zébe összpontosítják a város egész területén folyó lakóház­építkezéseket. A vállalat fela­data többek között, hogy már az idén hozzálásson 3000 új lakás építéséhez. Ebből 1800 lakást a város fő­útvonalain építenek fel. A Jerdel Banki csillagvizs­gáló tudósai az ősz folyamán rádióhullámok segítségével kapcsolatot szándékoznak lé­tesíteni a Földünkhöz legköze­lebb eső bolygóval, a Vénusz- szal. A manchesteri egyete­men most készül az a jelentős hatóerejű rádióállomás, amely­nek sugarai eljutnak a Vénusz­ig és onnan visszaverődve fel­foghatók lesznek a Földön. Lowel professzor, a csillag- vizsgáló igazgatója kijelentet­te, hogy a Vénusztól 10 mil- liószor nehezebb „választ” kapni, mint a Holdtól. Tanácstagokat választottak Megyénk öt választó körzetében vasárnap a délelőtti órákban tartották meg a részleges tanácstag-választásokat. A 833 szavazásra jogosult kö zül két ember szavazata ér­vénytelen, a többiek valamennyien a Hazafias Népfront je­löltjeire adták szavazatukat. A 11 -es körzet választói Mfchna Istvánt, a városi és já­rási rendőrkapitányság vezetőjét, a 26-os Illés Miklóst, a Megyei Tanács VB Pénzügyi Osztályának vezetőjét; a 86-os, Kadlóth Józsefné háztartásbei it, a 87-es Bozó Ernő bányászt. a 88-as körzetben pedig id. S chmida Antal bányászt válasz­tották tanácstaggá. — Csúz Sándor Kossuth- lejtősi vájár versenyre hívta hazánk felszabadulásának év­fordulójára a medence bányá­szait. Csúz elvtárs csapata március végéig adott szavát valóra váltotta. A 30 fős bri­gád terven felül 826.2 tonna szenet termelt és ezzel fela­jánlását túlteljesítette. — Az Élüzem avató ünnep­ségen közel 4.000 forint jutal­mat osztottak szét a salgótar­jáni postások között. — Gépesített csoportos kam- rafejtés indul a kisterenyei Tordas bányaüzemben. A gé­pesített frontot most alkal­mazták először a kisterenyei bányákban. — Megkezdték a szurdok! személyszállító akna építését. Az építő munka előrelátható­lag a jövő év márciusában fe­jeződik be. — 164 ezer forint nyereség- részesedést kapnak a megyei Sütőipari Vállalat dolgozói. Ebből a balassagyarmatiakra 73 ezer, a salgótarjániakra 68 ezer, a pásztóiakra 23 ezer fo­rint jut. — Újabb vállalást tett Ka- zinczi Bordás László kazári Kossuth-díjas vájár és csapa­ta. A korábban április 4-e tisz­teletére terven felül ígért 300 csille szenet már kitermelték. Most azt ígérték, hogy április 4-ig újabb 200 csille szenet küldenek terven felül fel­színre. A megyei népfront bizottság jogi bizottsága a Polgári Tör­vénykönyv Tervezet Öröklési jog c. részből előadást rendez a balassagyarmati megyei bíró­ság épületében. A vitavezetc dr. Koczka Julianna egyetem^ tanársegéd. — Szerződést kötött 100 bá­rányra a Gyapjúbegyűjtő Vál­lalattal a nógrádi Béke Ter­melőszövetkezet. A két fél csaknem minden esztendőben szerződéses viszonyban van egymással. — Szorospatakon 12 KISZ- brigád versenyezik. A nyolc fejtőbrigád eddig mintegy 1300 tonna szénnel termel többet, termelési tervén felül. A négy elővájáson dolgozó kiszisták pedig terven felül közel 10 ki­lométer vágatszelvényt vág-, talc — Az idei szerződéses akci- óban hét hízott szarvasmar- hat ad be az Allatforgalmi v allalatnak a Lőrine-pusztai Dimitrov Termelőszövetkezet. — Már egy hónapja készül­nek a MÁVAUT dolgozói a május 18-án megtartandó évi műszaki szemlére. Ebben az évben nemcsak a motorikus berendezés jó állapotával sze­retnének sikert elérni, hanem gondot fordítanak a kocsik külsejének a csinosítására is. Jól bevált a mátranováki banyaüzemben a Hidasi-féle rakodógép. A. tervek szerint még ez évben újabb öt rakodó­gép kerül a szénmedencébe. — Dohányt termel — meg­alakulása óta először a becs­kei Üj Élet Termelőszövetke­zet. A két holdon a magot már elvetették, s ha a további ter­vük sikerül a 45 forintos munkaegység értéke tovább növekszik. — Csökkentették az F.-4-es fejtőgépek porveszély képző­dését. így a teljesítmény je­lentősen növekedett: egy mű­szakban az előrehaladás két folyóméter lett. POOQCX3UXkX>uLCXXJOCXXOOOCOOCCOOCO«XXXOOC10CXX Népi demokráciánk külpolitikája szabadságunk 13 éve alatt hálával tartozik a hatalmas Szovjetunió iránt, mert kö­vetkezetes harcai tették lehe­tővé, hogy hazánkat és más népi demokratikus országot felvegyenek az ENSZ-be, és ez­által egyenjogúságunk az ENSZ által is elismertté vált. A mai külpolitikánk nem más, mint a szocialista tábor, a szo­cialista világrendszer külpoli­tikája és mivel ez így van, már a jellegénél fogva csak olyan kérdések megoldására törek­szik, amely elősegíti népünk és az egész emberiség közös ügyét, a békét. A magyar külpolitika segíti a szocialista tábor egységének fokozottabb erősödését, segíti a munkásmozgalmakat, bárhol is történnek azok, támogatja a gyarmati népek harcát és el­sők között ismeri el a függet­lenségüket. Tiltakozik a nuk­leáris kísérletek megszünte­tése, a rakétatámaszpontok felszámolása érdekében. Ál- lástfoglai a békés egymásmel- lettélés gyakorlati megvalósí­tásáért. Ennek érdekében bő­víti a kulturális, sport és ke­reskedelmi kapcsolatainkat, nemcsak a szocialista tábor népeivel, hanem más társadal­mi rendszerben élő népekkel is. Kormánynyilatkozatokban párt- és kormányküldöttségek cserelátogatásának formájá­ban támogatja a kölcsönös kapcsolatok mélyülését. Az 1956-os ellenforradalom néhány napos tobzódása alatt minden törekvése az volt az „akkori hősöknek“, hogy a szu­verén magyar külpolitikát a nyugati érdekeknek megfele­lően átállítsák a másik vá­gányra, amely végső soron az ellentétek mesterséges kiélezé­se miatt Közép-Európában konfliktusokhoz vezetett volna. Az ellenforradalom néhány napja alatt újjáéledt fasiszta és polgári pártok szinte egyön­tetűen a Szovjetunióval való szakítás mellett kardoskodtak. Ennek helytadtak a magyar revizionisták, élükön Nagy Im­re, Losonczi és más renegát személyek is. így például fel akraták bontani a varsói szer­ződés Magyarországra vonat­kozó kötelezettségeit. Meghir­dették az úgynevezett „semle­gességet“, amely nem más, mint az ország helyes külpoli­tikájának feladása. A proletár internacionaliz­mus .amely majd egymilliárd embert fog egységbe, elsősor­ban a Szovjetunió, amely a varsói szerződés értelmében fellépett a magyar ellenforra­dalom leverésére, felmérhetet­len segítséget adtak az újjá­éledt magyar népi demokrácia számára, s másodszor szabadí­tották meg hazánkat a gyáro­sok, földesurak, főurak tobzó­dásától. Országunk belső éle­tében jelentkező változások külpolitikánk irányát is nagy­mértékben befolyásolják. Het­vennégy országgal van diplo­máciai kapcsolatunk, ugyan­akkor hatvanhéttel kereske­delmi vagy üzleti szerződé­seink vannak. Ezek a kapcso­latok nagymértékben emelik hazánk tekintélyét, s jelentős hozzájárulást biztosítanak áz életszínvonal emeléséhez. Né­pünk. kormányunk külpoliti­kája továbbra is ezen az úton szolgálja hazánk dolgo­zóinak érdekeit, az egyetemes béke ügyét. Novak László Aprilis 4-én ünnepeljük, ha- 1 zánk felszabadulásának 13. év- < fordulóját. Ez alkalomból ér- ; demes foglalkozni hazánk kül­politikai helyzetével, megmu- ] tatni, mit tett népi demokrá- : ciánk az egyetemes emberi ; béke ügyéért, hogyan csele- i kedett külpolitikai tekinté­lyünk biztosításáért. Külpolitikánk irányát 1948- ig, a fordulat évéig igyekez­tek befolyásolni azok a visz- szahúzó erők, amelyek a több- pártrendszer talaján jöttek ’ létre. Többé-kevésbé ismere­tesek azok a személyek —pél- ' dául Kovács Béla, Schlachta ’ Margit, Balogh páter, Pheiffer | Zoltán, Nagy Ferenc, továbbá a szociáldemokrata párt jobb- 1 szárnyát képviselő Szélig Im- : réék, akik minden eszközzel 1 nyugati irányzatot akartak ki- > alakítani, még annak árán is, t ha az függetlenségünk teljes t megszűnéséhez is vezet. , Ebben az időben a kommu- í nista párt és a vele szimpa­- tizáló nemzeti parasztpárt i volt az az erő, amely harcos . kiállással biztosította külpoli- z tikánk pártos, demokratikus _ kialakítását. A néhány év táv­latából is látnunk kell, hogy . nem volt véletlen 1945-től j 1948-ig az a feszült helyzet ki- , alakulása hazánk és Csehszlo- . vákia, másrészt hazánk és Ro­mánia között, amely erős so- 5 viniszta talajon érlelődött, az r akkori magyar miniszterelnök, l> Nagy Ferenc és északi szom- z szádunk, Csehszlovákia akkori vezetői jóvoltából. Erre az " időszakra nyugodtan elmond­hatjuk, hogy a különböző- pártok irányzatai miatt veszé­lyes légkör alakult ki hazánk és az említett két állam kö­zött. így történhetett az meg, hogy többezer magyar, cseh­szlovák és román állampol­gárt kényszerű eszközökkel egyik országból a másikba telepítettek át. Ennek az ál­lapotnak hazánkban a fordu­lat éve, Csehszlovákiában a februári események vetettek véget, mely felmérhetetlen változást hozott a népi de­mokráciák külpolitikájának kialakulásában. Megszűnt a soviniszta, irredenta, naciona­lista gát és kormányközi megállapodások jöttek létre a vitás kérdések rendezése, il­letve az álláspontok egyezte­tése céljából. A helyzetnek ilyen irányú kialakulását rend­kívüli módon befolyásolta a Szovjetúnió tekintélyének ál­landó növekedése és a népi demokráciák belső életében végbement változások. Ez az időszak már a népi demokrá­ciák egységes külpolitikájá­nak időszaka, amely napjain­kig fennáll, egyre erősödik és a sajnálatos módon megron­tott jugoszláv és a népi de­mokratikus államok között korábban kialakult rossz, de már javuló viszony meghozta, hogy újra egységes egészet alkot, a tőkés államok nem kis bosszúságára. Hazánk mai külpolitikája a szocialista tábor külpolitiká­jához, elsősorban a szovjet külpolitikához igazodik, amely mérhetetlen segítséget adott — és ad napjainkban is — álláspontunk kialakításában és megvédéséhez. A magyar nép

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom