Nógrádi Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 17-25. szám)
1958-03-08 / 19. szám
1958. március 8, NÓGRÁDI Néouiság 5 Törzskönyvezés Nógrádkövesden Szép, törzskönyvezésre alkalmas teheneket tenyésztenek a Galgavölgy dolgozó parasztjai. Aküllemileg kifogástaan. na°y tejhozamú tehenek kiválogatása most folyik Nógrádkövesden. Mravik Ignác dolgozó pa raszt magyartarka tehenétől naponta 18 liter tejet fej. E tehénnek van egy üszőborja is A napokban mindkettőt törzskönyvezik. Paróczi Jánosnak is van törzskönyvezésre alkalmas tehene és üszőié. De ezen kívül nagyon sok gazda büszkélkedik a faluban hasonló szarvas- marhával. löl fizetett a hagyma Nyolcszáz négyszöeöl hagymára szerződött a MEZÖÉRT- tel a berceli Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Az elmúlt esztendőben szerződött hagymáért — 45 mázsát adtak le — több mint 8 000 forintot kaptak. Az idén újra szép jövedelemre számítanak.------------'t-'1** *h>----------Nö vekszik a patakiak jövedelme Százezer forint jövedelemre számítanak az idén aprómag- vakból a pataki Kossuth Tsz tagjai. Különös gondot fordítanak a jövedelmezőségre. Az elmúlt esztendőben például 12 hold másodfokú tavaszi árpájuk 50 000 forint jövedelmet biztosított. Az idén 3 holddal többet vetnek belőle. lev emelik egyre a munkaegység értékét a Kossuth Termelőszövetkezetben. Míg az első zárszámadáskor 25 forintot ért, most 42 forint egy munkaegység értéke. Felhívjuk a dolgozó parasztság figyelmét, hogy a gépállomás által végzett szántási és szállítási munkák megrendelésének szervezését a földművesszövetkezetek végzik. A gépi munkák időbeni elvégzését a föld- müvesszövetkezet biztosítja. Szántási díj kataszteri holdanként 18—21 cm-es vetőszántás kisüzemi 140 Ft, nagyüzemi 120 Ft. Kössön szántási és szállítási szerződést a Kisterenye és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezettel, valamint a hozzátartozó tagszövetkezetnél a helyi megbízottakkal. Ezenkívül a földművesszövetkezeti boltokban, valamint a helyi tanácsoknál közölje igényét. Kisterenye és Vidéki Körzeti Földművesszövetkezetek Igazgatósága. A kosos gazdasagok magukért beszéljenek — Tsz-tanácskozás a balassagyarmati járásban Megalakult — még sincs Az elmúlt héten értekezletre jöttek össze Balassagyarmaton a járás tanácselnökei, termelőszövetkezeti elnökök, párttitkárok, mezőgazdasági szakemberek. hogy megbeszéljék pártunk és kormányunk mezőgazdasági politikáját, az ebből eredő feladatokat. A beszámolót Pelle elvtárs, a járási tanács elnöke tartotta. Az előadás beszámolt arról, hogy az elmúlt gazda' sági évben is bebizonyosodott, a tsz-ekben olcsóbban, többet lehet termelni. Még az egyéni termelők búzából 9,3 mázsás átlagot értek el, a járás tsz- einek búza átlagtermése 11,7 mázsa volt. Ha a nagyüzemi átlagtermés az egész balassagyarmati járásra érvényes volna. azt jelentené, hogy az így adódó többletből két Érsek- vadkerthez hasonló községnek biztosíthatnánk egész esztendei kenyerét. Még 1956-ban 28 forintot ért egy munkaegység, az elmúlt gazdasági évben ez a szám csaknem 10 forinttal növekedett. De az egy tagra eső átlagjövedelem is 3000 forint emelkedést mutatott tavaly az 1956-os esztendőhöz viszonyítva. Persze azért még nem megy minden rendjén a balassagyarmati járás termelőszövetkezeteinél. Nem minden esetben tartják be az alapszabályt, meg aztán a civódások is akadályozzák a munkát a termelőszövetkezeten belül. Aztán elterjedt az a káros nézet is néhány tsz-ben. hogy a nagyüzemi gazdálkodás irányításához nincs feltétlenül szükség szakemberre. Ügyelni kell ezekre a dolgokra a termelőszövetkezeti tagoknak. Hiszen csak az a tsz válik vonzóvá a kívülállóknak, ahol a jólét mellett megértik egymást a tagok. Szólni kell még a jólét elengedhetetlen kellékéről, a belterjességről is. Ezt célozza a kormány rendelete is, mely az eddigi kenyérgabona vetés- területet a termelőszövetkezeteknél 35,7 százalékról 29 százalékra csökkenti, s a pillangós növények termesztését helyezi előtérbe. Az állattartás révén több jövedelem üti a tsz-tagok markát, kevesebb gonddal jobban élnek. A felszólalók is mind azt bizonyították, a termelőszövetkezeteké a jövő falun. Tóth István, a dejtári József Attila Tsz elnöke elmondotta, hogy 110 mázsa hízott sertésre szerződtek az idén. Ilyen formán 2 hold földre egy mázsa sertés jut náluk. A növénytermelésnél meg a gép segít. A burgonyát például már évek óta gép szedi. Veszelka János arról beszélt, hogy a tsz-mozgalom fejlődése nem volt zökkenő mentes. A dolgozó parasztok foglalkoznak ugyan a szövetkezés gondolatával. csak hát bizonytalanságot látnak. Éppen ezért álljanak ki a szövetkezés mellett a vezető beosztású emberek is. Vajó István, a járási pártbizottság első titkára azt ecsetelte. hogy a parasztság igénye mellett messze elmarad a termelékenység. Ezen a bajon csak a nagyüzem segíthet. Azonban az erőszakot minden- képen kerülni kell. Beszéljenek az eredmények, mint az is, hogy Dejtáron a Gál-test- vérek úgy dolgoztak, hogy majd egy vagon búzát vittek haza a zárszámadáskor. Fontos szerepük van ebben a munkában a falusi pártszervezeteknek is. Kiss József a megyei mező- gazdasági osztályról felvetette, hogy nincs minden rendben a számszerű fejlesztésnél. A termelőszövetkezetednek magukért kell beszélni. Ehhez azonban föltétlenül szükséges megváltoztatni a jelenlegi termelési módszert. A közösben azt termeljék, ami legjobban megfelel, azt az állatot tenyésszék. amelynek legnagyobb hasznát látják. A termelőszövetkezeti tagoknak szerepet kell adni a község társadalmi életében. hogy lássák az egyéniek, megbecsült emberek, szavuk, súlyuk van a faluban. Francia József, a megyei pártbizottságról a belterjesség hasznosságát hangoztatta, majd a jól dolgozó tsz-ek eredményeiről szólt, melyek meg kell. hogy győzzék az egyénieket, a helyes út: a I nagyüzemi gazdálkodás. Szorgalmas készülődés A községi szervek állandó felvilágosító munkája nyomán végre mozgolódás támadt Va- nyarcon. A dolgozó parasztok kezdtek megbarátkozni a szövetkezés gondolatával. Ez nem azt jelenti, hogy most már tömegesen kezdték döngetni a termelőszövetkezet kapuját, bebocsátást várva. Nem, még ennyire nem jutottak a va- nyarci dolgozó parasztok. De annyira már egy részük igen, hogy megértette a szövetkezés adta előnyöket. Így történt aztán, hogy végre február 21-én tizenegy gazda részvételével megalakították a juhtenyésztő szakcsoportot. A szakcsoport juhállománya elérte a 78-at. Pár hét múlva ez az állomány a természetes szaporulat folytán megkétszereződött — volna Ez így lett volna, ha valami közbe nem jön. Erre a közbejövő valamire még a legmerészebb fantáziájú ember sem mert számítani. Február 26-án ménjeit i‘ a faluban a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, Somogyi elv- 3 társ az erdőkürti tsz elnöké- Süí! és egyszerűen felvásárolják a szakcsoport tagjaitól a | juhokat. A felvásárlást megelőzte epv bizonyos „felvilágosító munka“. A szakcsoport tagjai kezdtek húzódozni a juhtenyésztéstől. állítólag azért, mert magas az egy juhra eső adó. Persze azon már egyikük sem gondolkozott, hogy milyen előnyökhöz jutnak a szakcsoporton belül. Elfelejtették, hogy a gyapjút magasabb áron veszik meg a szakcsoporttól, mint az egyéniektől. Így aztán könnyen hajlottak a Szebenszki Mihályok, a Benyó Jánosok arra, hogy túladjanak juhaikon. Egész könnyen felvásárol! az erdőkürti termelőszövetkezet a szakcsoporttól 59 juhot. Ezzel elérték, hogy a nagy reményekkel -indult vanyarei juhtenyésztö szakcsoport néhány nap múlva felbomlott Akik nem léptek a szakcsoportba, azok most nevetnek., mert megalakult a szakcsoport, még sincs. De vannak olyanok is, akiket bosszant ez a helyzet. A község és a földművesszövetkezet vezetői munkájuk gyümölcsét látják tönkremenni.. A szakcsoport tagjai közül né- hányan már megbánták, hogy eladták juhaikat. Benyó János és Szebenszki Mihály elmondták: úgy érzik, becsapták őket. Ami a legérdekesebb, erről az akcióról a helyi tanácson csak akkor tudtak, amikor már végrehajtották. A járási tanács mezőgazda- sági osztályán azt hiszik, jó munkát végeztek. Ki is mond- jgk kereken: nekünk elsősorban a termelőszövetkezeteket kell segítenünk. Ezzel egyet is lehet érteni, de az ilyen segítségadással nem! Furcsa segítés — mondhatjuk. Már csak azért is furcsa, mert ezzel sem a termelőszövetkezetek, sem a szakcsoportok tekintélyét nem emelik. Jó lenne, ha a pásztói járásban jobban tiszteletben tartanák a fokozatosság elvét, mert meggyőződésünk: az alacsonyabb típusú szövetkezeteken keresztül vezet az út a mezőgazdaság szocialista átalakításához. (—a—s) orjoooo&cacxxxcxxx XXIOOOOOOOQOOOC J xjcooooooooocKXxaoeooooooooco A Növényvédő Állomáson október és március között sem szünetel a munka, mint ahogy azt sokan gondolják. Ahogy befejeződött a gyümölcsfák lemosó permetezése és bevonul az utolsó permetezőgépet vontató Zetor az állomásra, teljes ütemben megkezdik a szállítást. Természetesen az állomás elsődleges feladata a növényvédelem. Éppen ezért a fő védekezési szezonban úgyszólván csak növényvédelmi feladatokat lát el. A szállítás csak a gépek teljes kihasználása érdekében történik. A szállítási munkálatokkal egyidejűleg megindul a permetezőgépek és a Zetorok téli javítása, hiszen a megfelelően kijavított gép óriási mértékben befolyásolja a következő évi védekezés sikerét. Mi a gépjavításról is tervet készítettünk, melyben feltüntettük a javításra szoruló erő-, illetve munkagépek állapotát, az időszükségletet, s természetesen már előre megszereztük a szükséges alkatrészeket is. Gépjavításunk egyik számottevő tényezője volt az is, hogy egy-egy nép javítását mindig ugyanaz a szerelő végezte. Ebbe a munkába bevontuk a felelős vezetőt is. így a nyár folyamán meghibásodott gép ahhoz kerül vissza, aki azon a téli nagyjavítást elvégezte. A szállításban nem foglalkoztatott erő- és munkagépek javításával akkorra készültünk el, amikor az időjárási viszonyok következtében a szállítás már lehetetlenné vált. így került sor a szállítást végző gépek és tartozékaik kijavítására. Ezek javítását február végére befejeztük, hiszen a Földművelésügyi Minisztérium növényvédelmi szolgálatának műszaki csoportja állomásunkon február 26-án megtartotta a gépjavítási szemlét is. A munkában nem találtak kivetni valót. Most a fő védekezési szezon megkezdéséig a szállítással és az apró hiányosságok kijavításával foglalkozunk. így készülünk a nagy erőpróbára, a növényvédelemre, a kártevők elleni harcra. Várkonyi Nándor a Nógrád megyei Növényvédő Állomás főmérnöke Számvetést kell csinálni az egyénileg dolgozó parasztnak is. ha azt akarja, hogy ne érje meglepetés az év végén — mondja Sümegi János szécsényi gazda, aki feleségével együtt készíti el az oz évi terveket. Juhtenyésztő szakcsoport Nemtiben Juhtenyésztő szakcsoport alakult Nemtiben. tizennégy Á gépesítés fejlődése a nógrádi szénmedenceben A nógrádi szénmedence gé- j^sítésének fejlődésében három szakasz különböztethető meg: a felszabadulás előtti időszak, a felszabadulástól a tröszt megalakulásáig (1952-ig) és 1952-től 1957-ig terjedő időszak. Nézzük meg ezeket az időszakokat. A FELSZABADULÄS ELŐTT A rendelkezésre álló adatok szerint a bányák gépesítése a felszabadulás előtt egész kismértékű volt. Munkahelyi gépesítésről még alig beszélhettünk, hiszen néhány fúrógép és rázócsúszda segítette dolgozóink munkáját. A gépesítés ebben az időszakban főképpen arra irányult, hogy a fővágatokban történő szállítást, vízemelést és a szükséges szellőztetést megoldja. A kapitalizmus célja nem a dolgozók munkájának megkönnyítése, hanem kizárólag a profit növelése volt. Erre néhány jellemző adat: a felszabadulás előtt a medence rendelkezett kb. 30 darab szénfúró géppel, 50 darab rázócsúszdával, 160 darab vitlával, 180 darab szivattyúval és 134 darab szellőztetővei. A FELSZABADULÁSTÓL 1952-IG A bányák gépesítése a fel- szabadulás, majd az azt követő államosítás után erőteljes fejlődésnek indult. Most már a cél nem a dolgozók kizsákmányolására, hanem megbecsülésükre s munkájuk megkönnyítésére irányul. Ennek bizonyítéka az ugrásszerű fejlődés. így 1952-ben már 320 szénfúró géppel, 71 rázócsúzdával, 45 kanarószalaggal, 29 sumi- szalaggal, 273 vitlával, 257 szivattyúval és mintegy 300 szellőztetővei rendelkezett a nógrádi szénmedence. Különösen ugrásszerű a fejlődés a szén- fúrás gépesítésénél. A fő törekvés ebben az időszakban a kézzel történő szénfúrás felszámolása volt. A TRÖSZT MEGALAKULÁSÁTÓL NAPJAINKIG Ez az időszak a gépesítés fejlődését tükrözi. Számottevő fejlődés mutatkozik az 1952. évi gépállományhoz viszonyítva. így szénfúrógépnél 142, rázócsúszdáknál 198, kaparószalagoknál 280, gumiszalagoknál 196, vitláknál 166, szivaty- tyúknál 196, míg szellőztetők- nél 184 százalékos az emelkedés. A fejlődéssel elértük, hogy a kézifúrás bányáinkban teljesen megszűnt, a munkahelyi szállítás mértéke pedig az össztermelés 41,5 százalékát tette ki. Ugyancsak jelentős megkönnyebbülést hozott dolgozóink munkájában a rakodógépek beállítása is. Az elmúlt évben átlagosan mintegy 25 Kóta-féle felrakó, 4 Sz. 153-as rakodógép, 2 kanalas rakodógép és egy Hidasi-gép segítségével az össztermelés 11 százalékát raktuk fel. A gépesítés fejlődésével párhuzamosan fejlődött medencénk széntermelése is. így az 1942. évi termeléshez viszonyítva 1952-ben 148, az 1957. évi termelés pedig 175 százalékos fejlődést mutat, s ha ez a fejlődés nem is teljesen a gépesítésnek tudható be, mégis véleményünk szerint a bányagépesítés fejlesztése nagymértékben hozzájárult a termelés mennyiségi emelkedéséhez. A felsorolt adatok mutatják, hogy pártunk és kormányunk komoly erőfeszítéseket tett és komoly anyagi áldozatokat hozott annak érdekében, hogy a bányagépesítésnél mutatkozó lemaradást felszámolja és a gépesítés megfelelő szintre történő emelésével a dolgozók munkáját megkönnyítse. Természetesen a fejlődés nem állt meg és törekvéseink továbbra is arra irányulnak, hogy a gépek még fokozottabb beállításával a termelést, a munkát könnyebbé, olcsóbbá tegyük, MINDEN GÉPET TEGYÜNK ÜZEMKÉPESSÉ Sajnos az ellenforradalmi események következtében a gépek beszereléséhez szükséges beruházási összegek korlátlan mértékben nem állnak rendelkezésre. Ebben az évben fő célunk, hogy a népgazdaságunk helyzetét még szilárdabbá, s a dolgozók elért élet- színvonalát még megalapozottabbá tegyük. Éppen ezért a bányagépesítés továbbvitelénél is az ez évi feladat a n meglévő gépállomány szükséges fel- frissítése, a gépek jobb kihasználására és karbantartására irányul. Természetes most is lesz fejlődés az előző időszakhoz viszonyítva, de ez a fejlődés az e’őbb ismertetett okoknál fogva lassúbb mértékűvé válik. Éppen azért ebben a munkában a fő jelszó az, hogy minden gépet üzemképessé kell tenni és azt le kell vinni a bányákba akár kikísérletezésre, akár rendszeres üzemeltetésre. Mivel az 1958-as beruházási összegek korlátozott lehetőségeket biztosítanak, azért szükséges, hogy a hiányt a műszaki színvonal fejlesztésével, a belső erőforrások felhasználásával, a dolgozók kultúrájának, illetve szakmai képzettségének növelésével biztosítsuk, I taggal, akik 134 juhot vittek be. Pintér János (farsang) 39. A Helisz János pedig 24 állattal Stett tagja a szakcsoportnak. 8 De ahogy hírlik a továbbiakban ■ í.iabb belépések várhatók. ■ Emelkedni fog a juhok száma Bis, hiszen a földművesszövet- Skezettől kapnak állatokat. így ■ a szakcsoport törzskönyvezett 8 juhállománnyal kezdi meg 8 működését. Pásztó és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet kis- áruházának Vezetősége felhívja a vásárló közönség figyelmét, hogy a pásztói klsáruház üzletében bő választék áll a dolgozók rendelkezésére : férfi sport öltönyök és kangárn öltönyök 480—1310 Ft lg, bébi, leányka, bakfis és női ruhák, fiü és kamasz öltönyök, méterárúban príma, import gyapjú-szövetek 350—720 Ft-íg, karton és selyem áruk, valamint ágynemű áruféleségek, ízléses, szép gyermek és lányka gyapjú kötöttáru. Kérésé fel üzletünket. Pontos, udvarias kiszolgálás. /»mfmfmTTTm»rn»TTT»
