Nógrádi Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-8. szám)

1958-01-04 / 1. szám

NÓGRÁDI Népújság 1958. január 4 Minőségi javulás jellemzi, úiító-mozqalom de nagyobb segítséget kivan ■ ■■ Az elmúlt egy esztendő alatt újító mozgalmunk fejlődése is egybeesett az általános gaz­dasági konszolidációval. Külö­nösen a második félévben, a kormánynak a mozgalommal kapcsolatos határozata meg­jelenése után érezhető erőtel­jesebb fellendülés. Az aláb­biakban arról számolunk be, hogy megyénk gyárainál, bá­nyáinál hogyan dolgoztak az újítók. Az Acélárugyárban a moz­galmat mindenekelőtt A MINŐSÉGI JAVULÁS JELLEMZI. Amíg például 1956. III. ne­gyedévében 121 újítási javas­latot nyújtottak be, amelyek­nek gazdasági eredménye kö­zel 400 ezer forinj, addig 1957 III. negyedévében 93 ja­vaslat, előkalkulált eredménye meghaladja a 690.000 forintot. Az év elejétől állandóan fej­lődött, növekedett a benyújtott javaslatok száma. Amíg pél­dául januárban 2. .februárban 15, addig szeptemberben már 41, októberben pedig 68 javas­latot terjesztettek be. Végeredményben az 1957-es év végéig 305 újítás érke­zett elbírálásra, amelyek­nek előkalkulált gazdasági ■eredményük meghaladja az 1.6 millió forintot. Az üveggyárban szintén a minőségi javulás jellemzi a mozgalmat. 1956. évihez ké­pest emelkedett azoknak a benyújtott újítási javaslatok­nak a száma, amelyeket el­fogadtak és alkalmaznak is. 1956. évi 78-cal szemben 1957- ben 76 a javaslatok száma, az előkalkulált gazdasági ered­mény viszont több mint 300 EZER FORINTTAL MAGASABB az újítások javára. En­nek az eredménynek az el­éréséhez nagymértékben já~ . rult hozzá Póczos Sándor, aki­nek újítása közel 600.000 fo­rintos megtakarítást eredmé­nyez, valamint a Stark—Jer- mendi—Kovács újító csoport, amely egy gép módosításával több mint 300 ezer forintos megtakarítást biztosít. A Vasötvözetgyárban nem­csak a kormányhatározat, ha­nem az újítási feladatterv el­készítése és ismertetése, újító ankét megszervezése is segí­tette a mozgalom fejlődését. Bár — mint mondják — na­gyobb segítségre lenne szük­ség a szakszervezet részéről. A mozgalom érdekessége eb­ben a gyárban, hogy Vágvöl- gyi József hegesztő rövidesen SZÁZADIK ÚJÍTÁSÁT ADJA MAJD BE. Eddigi működése során 80 javaslatából 42-öt fogadtak el. Ezek gazdasági eredménye meghaladja a 160.000 forintot, Vágvölgyi elvtárs pedig 18.400 forint újítási díjat kapott már. Jelenleg négy újabb ja­vaslaton dolgozik. Bábolnai Lajos villanyszerelő arról ne­vezetes, hogy eddig benyúj­tott 15 javaslatát kivétel nél­kül elfogadták és bevezették. A mozgalom legfiatalabb tagja pedig Gál Béla lakatos. Csak egyik újítása 50.000 forintos megtakarítást jelent. Eddig már 4.000 forint újítási díjat utaltak ki számára. Az Erőműben sok gondot okozott, hogy az alacsonyabb kalóriájú szén miatt a kazá­nok kihasználtsága alig érte el a 70—80 százalékot. Kama­rás. József lakatos a porszén pótbefúvásával megoldotta, hogy egyes kazánoknál a tel­jes kapacitást elérhetik. Ed­digi számítások szerint az évi megtakarítás mintegy 90 ezer forint. Nikkel Frigyes és Tóth Imre pedig azt a problémát oldották meg, hogy a házi üzemeltetésű motorok eddig csak 330 voltos feszültségű áramot kaptak, a transzfor­mátor átszerelésével a feszült­séget 360 voltra emelték, s így a motorok, kevesebb' ára­mot fogyasztanak, s ugyanak­kor teljesítményük megnövek­szik. A szénmedence újító moz­galma fejlődésének örvendetes jellemzője, hogy MEGNÖVEKEDETT A MŰSZAKI DOLGOZÓK ARANYA. Az 1957-es esztendőben mintegy ötször annyi műszaki adott be újítási javaslatot mint 1958- ban. Mint egyebütt, a bányák­nál is növekedett a mozgalom minősége. 1957-ben III. a ne­gyedévben a benyújtott 158 újítási javaslat gazdasági ered­ménye 509 000 forint volt. 1957. második felében 139 ja­vaslatot bíráltak el, amelynek eredményeképpen 4 100 000 fo­rint a megtakarítás. A bá­nyász újítók közül Merényi Vilmos, a Salgótarjáni Szolgál­tató Vállalat csoportvezetője emelkedik ki. A IV. negyed­évben beadott öt újítása 250 ezer forintot eredményez. A Merényi—Nótás-f éle javaslat alapján elkészített zagyva­rakodói tartálymérleg 714 000 forintos megtakarítást biztosít. A mozgalom további fejlő­dését segítené elő, ha a szak- szervezeti bizottságok vala­mennyi helyen nagyobb gond­dal foglalkoznának az újítá­sokkal, a műszaki dolgozók pe­dig fokozottabb segítséget ad­nának a munkásoknak. Szá­mos vitára adott okot az is, hogy NINCS MEGFELELŐEN TISZTÁZVA, a javaslat mikor számít mun­kakörből adódó feladatnak, s mikor újításnak. Három nap helyett tíz perc Mennyi idő szükséges arra, hogy füstöléssel konzerváljuk a hús- és halkészítményeket? Az üzemekben ez a folya­mat 12 órától 3 napig terjed. N- Fjodorov és A. Ro­gov újítók elhatározták, hogy magasfeszültségű egyenáram és nagyfrek­venciájú áram felhasz­nálásával meggyorsítják a füstölést. Egy különleges készü­lékben magas hőmér­séklet hatására az ioni­zált füst meghatározott haladási irányt kap. En­nek következtében a füst részecskéi sokkal hamarabb hatolnak a termékek belsejébe. Az új berendezés ki­próbálása arról tanús­kodott. hogy ma már a füstölés nem hogy né­hány napig, de még né­hány óráig sem tart. A füstölés ideje mindössze 2—10 perc, ugyanekkor az új eljárással javul a füstölt készítmények mi­nősége. Hej, vetőmag-termelés! A z emberek általában szí- ■f*- vesen elmondják má­soknak, ha nekik belül va­lami fáj. Van, akin ez köny- nyít is. Én is így vagyok je­lenleg. Úgy hiszem, köny- nyebb lesz a szívem, ha el­mondom mindazt, amit el akarok mondani. Nem nagy dologról van szó, de nem is ki­csiről. Éppen ezért nem kívánom tovább fokozni a kíváncsisá­got, elmondom, miről van itt szó. Járva a megye községeit, termelőszövetkezeteit, gyak­ran hall az ember panaszkodó szót- Az újságíró úgy van, hogy szereti megnézni, hon­nan erednek, jobban mondva kik azok, akikre panaszkodni kell. Általában úgy vannak az emberek, hogy ha gyakran hallanak valamit, kezdik igaz­nak hinni. Én is így Vagyok ezekkel a panaszokkal. A jó régi közmondásból kiindulva, nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja, — én sem kételkedek a panaszosok iga­zában. Biztos van ezeknek az embereknek nyomós okuk a panaszra, ha már panaszra nyitják szájukat. A legutóbbi panaszt a tol- mácsi Szabadság Tsz elnöké­től hallottam. Mivel akkor igazat is adtam neki, kényte­len vagyok most az ő pana­Faiskolát terveznek a diósjenői és tolmácsi úttörők A rétsági járásban az úttörő- csapatok szeptember és októ­berben szerveződtek újjá. Az újjászerveződött csapatok nagy lendülettel kezdték meg a munkát. A jó munkának egyik biztosítéka az volt, hogy lelkes pedagógusok, szülők és gazda­ság vezetők vállalták az áldo­zatkész munkát az úttörőcsa­patoknál így volt ez Tolmácson és Diósjenőn is. Meg kell említeni azt is, hogy például Diósjenőn kilenc pedagógus kapcsolódott be a csapat munkájába. Vállalták a raj és őrsvezetést. A minden­napi munkájuk mellett komoly terveket szőnek a jövőre­Az 1958-as évben egy fais­kola létesítését tervezik, a fa­iskolának biztosított területet már meg is művelték, s a paj­tások a gyümölcsmagvak gyűj­tését is megkezdték. Ügy szá­molnak, hogy évek múlva a csapat komoly bevételre tehet szert, valamint egy jó képzés lesz részükre a fák kezelésének ismerete, amit majd felnőtt ko­rukban is alkalmazni tudnak. A fenti kezdeményezést a tolmácsiak is meghallották és úgy döntöttek, hogy ők is léte­sítenek faiskolát. A lehetőség meg is van. A tolmácsi Sza­badság Tsz vezetősége erre a célra biztosít területet az út­törők számára. Az úttörők ezt a segítséget örömmel vették és ezt alkalomadtán meg is fog­ják szolgálni a tsz-nek. A faiskola létesítése mellett már az 58-as évben is akarnak némi anyagiakra szert tenni s úgy tervezi mind a két csapat, hogy 600 és 400 négy­szögöl cukorrépaszerződést kötnek, amit a csapatok fog­nak megművelni. A területet az iskola vezetősége a gyakorló kertekből biztosítja. A fenti kezdeményezést üdvözli a já­rási úttörő elnökség is és sok sikert kíván terveik megvalósításához az 1958-as évben. Paulinyi János szávai foglalkozni. Ez az, ami nyomja a szíve­met. Nem tudok még a gon­dolattól sem szabadulni. Hi­szen megígértem. Elintézem, legyen nyugodt, elnök elvtárs! Ő meg lehet nyugodt is, de én nem vagyok az. Mindig az a gondolat bánt, minek is kel­lett nekem beleavatkozni ebbe az ügybe. A tolmácsi tsz-ta- goknak az a panaszuk, hogy a magtermeltető vállalat nem vette át teljes egészében sem a burgonyájukat, sem a kuko­ricájukat. igazán felháborított, ami- kor ezt megtudtam. Ekkor következett az ígéret. Elnök elvtárs, legyen nyugodt, utána nézek a dolognak. S azóta né­zek, de csak utána. Elmentem Balassagyarmat­ra és illedelmesen kopogtam a magtermeltető vállalat aj­taján. Bent barátságosan fo­gadtak. Amikor elmondtam, panaszt jöttem kivizsgálni, az előbbi barátságos tekintetek mintha zordabbá váltak vol­na. Elmondtam mindent szé­pen sorjában. Hagytak beszélni. Nem szól­tak közbe. Amikor befejeztem mondókámat, ők tették le a garast, s kénytelen vagyok bevallani, győztek. Nekik volt igazuk. Elmondták, a tolmá­csiak nem válogatták ki lel­kiismeretesen a vetőmagbur­gonyát és kukoricát, s azért kellett mégegyszer válogatni. Nem akarták megérteni, hogy a vetőmag tisztaságáért, minő­ségéért az állam felel, s a tolmácsiak felelőtlensége miatt nem lehet gyengébb minőségű vetőmaggal ellátni az arra szorulókat. jyje ggyőztek. Elmondták, a vállalat annak örülne legjobban, ha minél több jó­minőségű vetőmagot vehetne át. Éreztem, igazuk van. Most már mintegy törlesztésképpen érdeklődtem afelől, hogy megy a munka? Nem a legjobb eredményekről számoltak be. Elmondták, a tervek szerint az egyénileg gazdálkodóknak 3100 kh területen kellene apró magvakat termelni, s eddig mindössze 400 kh terü­letre szerződtek. Ez bizony nem sok. Nem tudom meg­érteni, miért idegenkednek dolgozó parasztjaink ettől a jövedelmező termelési ágtól? Pedig az állam igazán min­dent megad ma már a dol­gozó parasztságnak. Még ha a költségekkel lenne a baj, meg­érteném, de így sehogysem. Az állam biztosítja termelési hitelként a vetőmagot és mű­trágyát, a gépszántást és a művelési előleget. Az aprómagtermelés kifi­zető az egyén számára is, meg az államéra is. Az egyén jó pénzt kap az államtól, az állam pedig jó valutát kül­földről. A termelőszövetkezetek sok­kal ésszerűbben gondolkod­nak. Eddig már több mint 1.600 kh-ra kötöttek termelési szerződést. A terv a tsz-eknél 1800 kh, amelyet még túl is teljesítenek majd. A ceredi Búzakalász Tsz 110, a lúcfalvi Dózsa Tsz 109, a nagyoroszi Úttörő Tsz 80, a nógrádmegyeri Petőfi Tsz és a romhányi II. Rákóczi Fe­renc Tsz 65—65 kh területre kötöttek termelési szerződést. Leggyengébben állnak a ba­lassagyarmati járás tsz-ei. Itt is a leggyengébb az érsekvad­kerti Dimitrov Tsz és a dej- tári József Attila Tsz. Igaz, hogy a Dimitrov Tsz-nél a talajviszonyok sem kedvezők. Mégis megemlítem. Hogy az egyénileg gazdál­kodók is jobb eredményeket érjenek el. szükséges a föld­művesszövetkezetek támogatá­sa is. Megtudtam, a berípeli, szi- ráki, pásztói, tereskei és a csécsei földművesszövetkeze­tek szorgalmazzák ezt a mun­kát. Itt már mutatkoznak is az eredmények. Nem eredményes az érsek­vadkerti földművesszövetkezet munkája, amely nem válik a vadkertiek dicsőségére. ZJat így áll a dolog. Pa- naszkodás közben sok mindent megtud az ember. Le is vonom a tanulságot, nem minden panasz igazi pa­nasz. A tolmácsiaké sem volt az, mert úgy látszik, nem ne­kik van igazuk. (—a —s) A NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG pályásait felhívása 1 A LOTTO E HETI SORSOLÁSÁNAK NYERŐSZÁMAI: 43 54 7! A Nógrádi Népújság szer­kesztőbizottsága pályázatot hir­det riportok, novellák, elbeszé­lések, szatírák, humoreszkek, valamint publicisztikai cikkek­re és glosszákra. A művek témáit lehetőleg a mai életből merítsék a pályázók. Azonban; nem csökkenti a beküldendő művek értékét az sem. ha visz- szatekint a múltba és ábrá­zolja a régi rendszert s ebben a dolgozó nép életét. Pályázati díjak: I. díj: 1000— forint II. díj: 750— forint III. díj: 500— forint A beküldött műveket. — amennyiben ezek elérik a kí­vánt mértéket — rendszeresen közöljük. A pályázat határideje: 1958» április 4. Szerkesztőbizottság» VASÁRNAPI FEJTÖRŐ 1958. I. 4. Költők, írók . . . Vízszintes: 9. Mennyasszony. 10. i Kerti szerszám. 12. vissza: igen | németül. 17. Fordított egyiptomi napisten. 18. Számítás, kalkulá­lás. 20. JN. 21. Primitív népeknél »szent« tárgy. 23. Középen kínál. 24. Jól — latinul. 26. Rólam más­salhangzói. 27. Idős. 32. Vissza: állóvíz. 33. Aida fele. — 35. For­dított latin kettősbetű. 37. Félig apró. 42. Német elöljáró szó. 43. Vissza: tudomány. 45. Virágtartó. 47. A maró folyadék. 49. Menni — angolul. 50. Hangszer. 55. Visz- szaejt! 56. Zetor m. hangzói. 58. Mint vízsz. 12. sz. 60. Játék. 63. E'Á. 64. Régj római viselet. 66. Középen ránt. 67. Nyugatnémet vá­ros. 69. Szót helyettesít. 70. Érd-re való. 72. NO A. 73. Inas m. hang­zói. 75. Vissza: kettőzve, dunántúli város 76. Főzeléknövény. 78. Kis házikója. 79. Vissza: madárlakás. 80. A kis Ferenc. Függőleges: 2. Mint függ. 41. sz. 3. Vissza: ruhát készít. 4. Satöbbi röv. 5. Nyakbavaló. 6. Kiejtve: szovjet távirati iroda. 7. Vissza: az okozat szülője. 8. Női becenév. 11. Az ártalmas szeszesital. 15. Visszaejt! 16. Osztrák folyó. 17. Német folyó (vissza). 19. Paripa­név. 22. Oda,azon helyre. 24. NG. 28. A függ. 15. sz, keverve. 30. Fordítva takar. 31- Zola-regény. 33. A fekvőhely. 34. Vigyázat! fordítva kell olvasni ennek az írónak 3. nevét! 36. Szülő. 38. Tő­rök rang. 40 Véd. 41. Mint függ. 2. sz. 42. Fizetnie kell. 44. .Magasra emel. 46. Az ital. 50. Bőven szó­rók. 52. I. összetételekben újat jelent. 53. Ázni kezd. 54. A függ. 8. még jobban becézve. 57. Szo­morú. 61. Női név. 62. Érv. 63. Ilyen művész is van. 65. Betű — kiejtve.. 68. Megszólítás. 70. Visz- sza: Ila tulajdona. 71. Vissza: férfi becenév. 77. Irány. 79. Nem. lát szívesen. Az oó és az öő betűk között nem teszünk különbséget! Beküldendő: Máj rejtvényünk­ben hat közismert irodalmi nagy­ságunk nevét rejtettük el. Be­küldendő a hat név, valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény. Beküldési határidő: 1958. január- 8-ig. Múltheti keresztrejtvényünk he­lyes megfejtése: Karácsonyi aján­dék. — Töltottkáposztát. — Kel­lemes ünnepeket. — Karácsony- fadíszeket. Könyvjutalmat nyertek: Ősim Mária Ecseg, Varga Imréné Zagy- vapálfalva, Veres György Szé- csény. A könyveket Postán küld­jük el. EREDMÉNYES földi« ti vessző vetkezeti munka A balassagyarmati járás földművesszövetkezetei 50 983 forinttal túlteljesítették rész­jegy befizetési tervüket. Így a földművesszövetkezetek 280 983 forintot fizettek be részjegyre. Szép eredményeket értek el a következő szövetkezetek. Magyarnándor 179.8, Balassa­gyarmat 169.7 és Terény 127.2 százalékra teljesítették rész­jegybefizetési tervüket. Leg­gyengébb eredményt a szügyi földművesszövetkezet érte el 91.7 százalékkal. De nemcsak a részjegybefizetéssel foglal­koztak a járás szövetkezetei, hanem új tagok beszervezésével is. Eredményes volt munká­juk, mert 1454 új tagot sike­rült beszervezni. Fejlesztik a bolthálózatot is. Csesztvén új bolt építését kez­dik, amelyhez a tagság társa­dalmi munkával járul hozzá. Nógrádkövesden húsboltot építenek. Az építkezést hama­rosan megkezdik. Elnökök, titkárok értekezlete Hollókőn A tanácsok vezetői egyik leg­fontosabb feladatuknak azt tartják, hogy a legfontosabb tudnivalókat eljuttassák a leg­kisebb községekbe is. Ezt a célt szolgálja a ma összehívott járási tanácselnö­kök és járási tanácstitkárok részére megrendezett összejö­vetel is Hollókőn. A megyei tanács rendezésében megtar­tandó értekezlet a tömegkap­csolati munka kiszélesítését cé­lozza. Az értekezlet részletesebb ismertetésére még visszaté­rünk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom