Nógrádi Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-8. szám)
1958-01-04 / 1. szám
IS58. január 4 NÓGRÁDI Népújság 7 A kairói értekezlet határozatai síkra szállnak a fegyverkezési hajsza megszűntetéséért, követelik az ázsiai és afrikai népek ingáinak tiszteletben tartását, elitélik a faji megkülönböztetést, közös akcióra hívnak a nukleáris fegyverek gyártása és kísérletezései ellen Csalódás Határozat a leszerelésről Az afrikai és ázsiai országok értekezlete sajnálattal állapítja meg, hogy ismét kísérletet tesznek a fegyverkezési verseny fokozottabb meggyorsítására, újabb atomkísérlelek előkészítésére, atomháborús támaszpontok létesítésére Európában, Ázsiában, Afrikában és a világ többi részében, valamint á katonai tömbök megerősítésére. A határozat követeli az atomfegyverek gyártásának, felhalmozásának és felhasználásának teljes betiltását, valamint a leszerelést és a nagyhatalmak fegyveres erőinek és fegyverzetének csökkentését. Határozat Algériáról Az afrikai-ázsiai népek Kairóban tartott konferenciája elítéli az Algériában folytatott gyarmati háborút és támogatja az algériai nép hősies küzdelmét. Követeli, hogy ismerjék el az algériai nép függetlenségét. Azonnal bocsássák szabadon a politikai foglyokat. 1958 március 19-ét egész Afrikában és Ázsiában algériai szolidaritási napként kell megünnepelni, tüntetések, tömeggyűlések, gyűjtések rendezésével stb. Algéria szabadságáért küzdő bizottságok alakítását ajánlja és felhívja az összes ázsiai és afrikai népeket, hogy mindenféleképpen támogassák az algériai népet. Határozat a faji megkülönböztetésről Súlyos aggodalommal és mély sajnálattal állapítja meg, hagy a világ sok országában — különösen Dél-Afrikában — fiz idegen uralom és imperializmus következtében a faji megkülönböztetés politikáját folytatjákA határozat a továbbiakban elítéli a faji megkülönböztetés politikájának minden formáját és djánlja a világ minden kormányának, hogy minden országban, ahol faji megkülönböztetés folyik, tegyenek lépéseket annak biztosítására, hogy töröljenek el minden törvényt és rendszabcAyt, mely a faji megkülönböztetést, vagy elkülönítést, vagy apartheidet törvényes erőre emeli, és minden tekintetben számolják fel a különbséget a fekete és fehér ember jogai között. Felhívás az atomfegyver-kísérletek betiltására Határozat Palesztináról Izrael állam az imperializmus támaszpontja, mely fenyegeti a közép-kelet haladását és biztonságát. Az értekezlet elitéli agresszív politikáját, mely fenyegeti a világbékét, egyben megerősíti azl arabok Palesztinái jogait, ro-fi konsZenvét fejezi ki a paleszti-S nai menekültek iránt, támo-1 gatja jogaikat és szülőföldjük-! re való visszatérésüket. Határozat a nukleáris fegyverek elleni közös akcióról Az afrikai—ázsiai népek értekezlete fontos döntéseket hozott a nukleáris fegyverek betiltásáról. Az értekezlet támogatását és teljes egyetértését juttatja kifejezésre az atom és hidrogénbombák ellen rendezendő IV. nemzetközi értekezletnek, amelyet 1958. augusztusában tartanak. Támogatja azt a gondolatot, hogy 1958-ban összehívják a népek világkonferenciáját a leszerelés és békés egymás mellett élés ügyének előmozdítására. A kairói értekezlet felhívása az ENSZ-hez Aj afrikai-ázsiai szolidaritási értekezlet szerda délelőtti ülésem felhívást fogadott el az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Anglia kormányához. „Az afrikai és ázsiai országok értekezlete, hangzik a felhívás — az emberiséget fenyegető komoly veszélynek tekinti az atomfegyver-kísérletek folyti , , tatasat és követeli e kísérletek azonnali és feltételnélküli betiltását, mint első lépést e tömegpusztító fegyverek gyártásának és felhalmozásának teljes betiltásához és az általános leszereléshez. Az összes népek békéjének és boldogságának érdekében meg kell egyezni ebben a kérdésben.” Az afrikai-ázsiai értekezlet tekintettel arra, hogy az afrikai és ázsiai országok nin- csennek .megfelelően képviselve az Egyesült Nemzetek különböző szerveiben és testületéiben, javasolja, hogy tegyenek megfelelő lépést ennek az aránytalanságnak a helyesbítésére. Az értekezlet kéri, hogy adják vissza az ENSZ-ben Kína= törvényes, jogos helyét, semmi-g féle fontos nemzetközi prob-is lémát, különösen pedig táyol-= keleti kérdést nem lehet ész-! szerűen rendezni a Kínai Nép-! köztársaság tevékeny résztvé-= tele nélkül. = Az értekezlet elismeri Mon-%. gólia törvényes jogát, hogy azs ENSZ tagja lehessen és kériW azonnali felvételét. Színes szovjet film, amelyet Salgótarjánban január 23—25- én, Balassagyarmaton 30-án mu tatnak be. Ezenkívül Dej- táron, Dorogházán, Ipoly tanó -on és Nagylócon is bemutatásra kerül, , A világ tudósaihoz A h völgye Az afrikai és ázsiai népek értekezlete önökhöz fordul, g akik mindenkinél jobban ismerik a borzalmas atomfegyve- H rek tényleges pusztító erejét és akik jól látják, mennyit 1 szenvedne az emberiség egy atomháborúban. Az, ha egy új háborúban atomfegyvereket használná I nők, valóban általános katasztrófába vezetné a világot, § önökre, a jövő alakítóira hárul az a feladat, hogy minden 1 lehető módon megakadályozzák ezt a szerencsétlenséget. § A Kairóban összegyűlt afrikai—ázsiai értekezlet ezért 1 az egész világ lelkiismeretéhez, önökhöz fordul, akik felelő- 1 sek a pusztító fegyverek feltalálásáért, hogy tegyenek meg I minden lehetséges lépést arra, hogy rábírják az összes ille- § tekes kormányokat, tiltsák el az atomfegyverek használatát Ü es semmisítsék meg az atomfegyver-készleteket. I A világ tudósai ne új pusztító fegyverek feltalálásában I versenyezzenek, hanem a természet titkainak feltárásában I es wj felfedezésekben, amelyek az országok és a népek hala- = dasat szolgálják." §j cA 90 ACÉLÁRUGYÁR TÖRTÉNETÉBŐL nak exportálták. Összese« 19.884,6 tonnát. A termelés növekedésével párhuzamosan vizsgálva az egy munkás egy napra eső keresete a következőképpen alakult: <*■() A Salgótarjáni Acélárugyár ősét, a Salgótarjáni Vasfinomító Társaságot, 1868-ban gróf Andrássy Manó, a század nagy vasgrófja kezdeményezésére alapították. A gyártelep felépítését Salgótarjánban határozták el, mivel fekvésénél fogva ez a község volt a legalkalmasabb erre a célra, ugyanis Salgótarjánban végződött a Budapest—Salgótarjáni vasútvonal és itt volt ebben az időben Magyarország egyik legnagyobb széntelepe, amely a vasfinomításához szükséges hőenergiát szolgáltatta. Építését 1869-ben kezdték meg Salgótarján északi részén, a Salgó- patak völgyének mocsaras részén. A gyár építkezése 1870-ben befejeződött és a termelés megindult. A gyár akkori termelőüzeme csupán tíz kavarókemencéből, két bugapörölyből, egy bugahengersorból és egy- egy durva-közép és finom hengersorozatból, nyolc forrasztókemencéből állott. A keverő- és forrasztókemencék közvetlen széntüzelésűek voltak. A Vasfinomító Társulatnak legnagyobb gondot a nyers- vasszükséglet fedezése ojcozta, ugyanis vasércbányák hiányában teljesen a vaspiac hullámzásának volt kitéve. A Rima- murányi Vasmű Társulattal ezért 1880-ban fúziós tárgyalás* folytattak, a fúzió 1881Év Termelés */o- (1938. év = 100) 1945 22,6 1946 46,7 1947 82,6 1948 129,7 1949 158,8 1950 186,0 1951 214,4 1952 241,8 1953 264,9 1954 289,9 1955 299,4 1956 247,1 Év Kereset 1947 16,06 1948 28,43 1949 23,91 1950 28,41 1951 36,48 1952 38,71 1953 41,34 1954 45,38 1955 46,90 1956 49,48 Rövid tanulmányunk k tében a nagymultú és népgazdasági szempontból igen fontos gyár életéből csupán egyes részleteket emeltünk ki. Az Acélárugyárnak azonban nemcsak múltja van, hanem jövője is. A tervezett pácolómű megépítése komoly kapacitás bővítést és termelés növekedést fog eredményezni. A gyár bővítésével párhuzamosan nagy gondot fordítanak a dolgozók szociális és kulturális igényeinek kielégítésére. A gvár lakónegyede a szemünk* láttára épül és gazdagodik új modern lakásokkal. Lécz László 1 ben meg is történt és így született meg a Rimamurány-Sal- gótarjáni Vasmű RT és így szűnt meg 13 évi fennállása után a Salgótarjáni Vasfinomító Társulat. Az 1881-ben létrejött fúzió fordulópontot jelentett a Salgótarjáni Acélárugyár életében. Ebben az évben létesítették a tengely- és sodronygyárat. A sodronygyár építésénél nagy gondot fordítottak a későbbi bővítési lehetőségek biztosítására, hogy az ország drótáru szükségletével lépést tudjanak tartani. Az 1881—1884. év között eltelt időben a főcél a létesített új üzemek termelésének gazdaságossá tétele volt. A gyár életében nagyszabású újítást jelentett az 1885-ben bevezetett Thomas-féle eljárás szerinti folytvas gyártás, amely később Ózdra került. Az Acélárugyár termelőképessége az áttelepítések következtében jelentős mértékben csökkent, ezért rátértek a hi- degenhengerelt abroncsvas, préselt lapátok, villák, ekefejek, horganyozott- és tüskés drót gyártására is. Ez technikai szempontból komoly korszerűsítéseket eredményezett. A gvárat, amely ezideig gőzüzemű gyár volt, teljesen elek- trifíkálták. Az 1916—1938-as évek Jtö- zött eltelt időszakot üzembővítések és korszerűsíti sek jellemezték. Az 1939-es év elektromos té ren hozott újítást a gyár életé ben azzal, hogy bekapcsolódói a Salgótarjáni Erőmű áraméi látásába, ahonnan korlátozá nélkül kedvező áralakulás me] lett kapta az áramot. Az 1943 as évben a hideghengerm üzemét bővítették és a javít főműhelyt modernizálták, új típusú szerszámgépek beszer zésével. 1944. végén a gyárat magya és német katonai hatóságoi rendelkezésére le kellett sze relni és meg kellett bénítan: A bénítás befejezésével a gyár ból minden modern gépegysé get és hasznos berendezést el vittek, a kész és félkész terme kék nagy részét elhurcolták. A háború befejezése utál 1945 január 1-én a gyár lét száma mintegy 300 fő volt Ezeknek az itthon maradt dől gozóknak hősies helyreállít) munkájával indult meg ; gyárban az élet. A munkásol hazatérésével a gyár helyre állítása gyors ütemben haladt Az ózdi és nádasdi termé kékből az első alapanyagszál lító ingavonat 1945 január 1-éi futott be az Acélárugyárba. A helyreállítási időszak fokoza tos munkájával a gyár terme lése is állandóan emelkedett é: a legszükségesebb árufajtáka felvehették a termelési prog ramba. A legnagyobb igények; drót, szeg és mezőgazdaságii cikkekben jelentkeztek. Az államosítás után az; üzem fejlődése különöi sen nagyot lendült. Az állam! nagy összeget biztosított az el-| avult,, régi létesítmények és3 berendezések felújítására és az üzem fejlesztéséhez feltétlenül szükséges beruházások megvalósítására. A gyár a három éves terv időszakában a saját rezsiben végzett helyreállító -'i munkákon kívül 16 millió 500 ezer forintot fordított beruházásokra. Az első ötéves terv időszakában gvárbővítésre 79 millió 947 ezer forintot, munkavédelemre 1 millió 947 ezer forintot, szociális és kulturális beruházásokra 19 millió 990 ezer forintot fordítottak. Az államosítás után végrehajtott beruházások hatása megmutatkozik a termelés mennvi ségének alakulásában. 1948-tól kezdve a gvár minden évben jóval túlhaladta a háború előtti 1938. évi szintet. Az üzem termelése az alábbiak szerint alakult: „A Béke völgye” című Jugoszláv filmet Bércéi, Etes, K»- rancsalja, Ságújfalu és Nagyoroszi községekben vetítik a közeljövőben. Az Acélárugyár felszabadu- í lás óta elért eredményeihez i jelentős támogatást kapott a Szovjetuniótól. A gyorshúzás ) alapelveit Paskó szovjet ta- < nácsadó mérnök útbaigazításai i alapján vezették be. A húzó" 1 sebesség emelésével 27—30 százalékkal emelték a termelékenységet, amelynek eredménye az önköltségi tényezők javulásában mutatkozott meg. A huzalműnek kb. 55 százaléka tért át a nagyobb húzósebes- -égre. Az ötéves terv utolsó évében az új gyártmányok közé felvették az ekefejek készreszerelését. A kapa, ásó, kovácsolására két zárt ciklus ( létesült 1954-ben. { Az üzem termelésének nö- £ vekedésével párhuzamo- 1 san fokozatosan emelkedett a 1 munkálok, valamint az összes c dolgozók létszáma is és már > 1946. évtől kezdve minden év- £ ben túlhaladta az 1938. évi \ szintet. 1 Az államosítás után a gvár termelvényei iránt jelentősen negnövekedett a kereslet és f szzel párhuzamosan az impor- 6 Aló országok száma is. 1951. ^ január 1-től 1957 október 31-ig c: ä gyár termel vényeit 19 állam-
