Nógrádi Népújság. 1957. december (2. évfolyam. 96-104. szám)

1957-12-24 / 102. szám

1957. december 24. NÓGRÁDI Népújság 11 olt egyszer egy kis fenyőfa, aki f £ I nindig csak magára gondolt. Azért ff # # volt olyan önhitt, mert egyszer vx karácsonyfának használták. Ezt sohasem tudta elfelejteni. __ Milyen kár volna ezért a szép kis f enyőfáért! — mondták az emberek kará­csony után, amikor a sok csillogó díszt már leszedték róla. Ültessük el ismét a kertben, talán tovább nő! — Így hát visszakerült a kertbe és amikor elérkezett a tavasz, csak ugyan tovább nyújtóztatta ágait. Csak most látta, hogy nem régi barátai közé ültették, hanem a kertnek egy másik részébe, szép gesztenyefa mellé. A gesztenyefa nagy és terebélyes volt,^ de azért a kis fenyőfa azt hitte, hogy mégis tekintélyesebb nála. — Én csillogó karácsonyfa voltam! — büszkélkedett, de úgy látszott, hogy^ a gesz­tenyefa nem sokat törődött vele. Egész télen át aludt és még mindig egy kicsit álmos volt. Az ő ideje még csak ezután következett. A kis fenyőfa tovább fecsegett. Elmondta, hogyan ásták ki, tették cserépbe és vitték be a házba, hogyan akasztották telis-tele szép arany meg ezüst díszekkel, cukrokkal és süteményekkel- Aztán minden ágának a végére kicsi piros gyertyát tűztek — erre volt a legbüszkébb a fenyőfa —. a gyertyá­dat meggyújtották és a gyermekek ujjongva táncolták körül. — Te azt hiszed, te vagy a legszebb a vi­lágon — szólalt meg a gesz­tenyefa, amikor végre elúnta a fecsegést. Néhány nap múl­va majd meglátod, hogyan tévedtél. Addig is várj türe­lemmel. — De a kis fenyőfa nem hitt senkinek. — Szép kis piros gyertyák! — mondta egyre. — Szép kis piros gyertyák — gúnyolódott a gesztenyefa. — Nem hallgatnál már végre a gyertyáiddal? És már szinte komolyan megharagudott a bolond kis fenyőfára, aki csak nem akarta abbahagyni a hencegést. Végre növekedni, zöldülni kezdtek a gesz­tenyefa rügyei. Egy napon, amikor a fenyőfa mint rendesen, karácsonyfakoráról beszélt, észrevette, hogy valami nagy változás tör­tént a gesztenyefával. — Mik azok a furcsa, piros díszek az ágai­don? — kérdezte. — Most egészen más vagy, mint a többi fa. — A gesztenyefa lombjai susogtak. — Szép piros gyertyák! — mondta. És amikor a kis fenyőfa a nyíló piros bimbókra nézett, lassanként megértette az igazságot­Ezen a napon melegen sütött a nap és a gesztenyefa kinyitotta valamennyi bimbóját. Sokkal szebb piros gyertyái voltak, mint amilyeneket a kis fenyőfa valaha is látott. — Nézz meg engem! — mondta a gesz­tenyefa. — Nézd meg az én gyertyáimat' A tieid csak egy óráig tartottak, de az enyé­mek napokig! A kis fenyőfa nem szólt egy szót sem, a haszontalan kis jószág úgy tett, mintha aludna. De annyi bizonyos, hogy ezután soha­sem hencegett a szép, piros gyertyáival! LEVELPAP1ROS E gész csomó levélpapír volt a dobozban, amit Anikó kapott karácsonyra. Anikó nagyon megörült az ajándéknak, de mindeddig nem sokat használta a papíro­sokat. Nem csoda, ha azok türelmetlenkedni kezdtek a dobozban. Egy kicsit unták már a sötét­séget, s szerettek volna vala­mit látni, másrészt meg kíván­csiak voltak, miféle hírt fog­nak szertevinni a nagyvilágba. Mert ne hidd ám egy percig se, hogy mindegy volt nekik, mit üzennek velük. Az egyik szép rózsaszínű papírosnak a balsarkában takaros kis hó­ember állott, s az elhatározta, hogy ő valami nagyon-nagyon vidám hírrel fog elutazni. A másik papírosnak halvány- sárga volt a színe és csöpp ró­zsabokor ékeskedett a sarká­ban. Ez nagyon hiú kis papír volt, s azt remélte, hogy min­denki látni fogja, milyen csi­nos, ha majd kikerül végre a skatulyából. A harmadik papírosról rte- vetőszemű kislány kukucskált le, s ez olyan úgri-bugri, fürge kis jószág volt, hogy igazán el sem tudom képzelni, hogyan írhatott volna Anikó egyenes sorokat erre a papírosra, ha a szöszke kislány mindig ott ugrált előtte. Hanem, hát addig türelmet­lenkedtek a szép papírosok, amíg Anikó egyszer csak be­nyúlt közéjük, s kivette a hó­emberes levélpapírt. szólt Anikó levele — nagyon örülnék, ha vasárnap eljönnél hozzám uzsonnára. A babádat is hozd el, mert bababált ren­dezünk. Nagyon jól fogunk mulatni. Korán gyere. Sokszor csókol Anikó.” ipp-hopp, a hóember egy­kettőre ott volt a levéllel s Marika boldogan jött el a babájával együtt. A második levélpapírt, a halványsárgát az édesanyjának küldte Anikó, mikor anyu be­teg volt és hetekig nem jöhe­tett haza. „Édes anyukám, — súgta a rózsacsokor Anikó szavait, a világért sem légy szomorú, mert itthon minden rendben van. Egész tányér főzeléket eszem minden délben és még, egyszer sem késtem el az is­kolából. A harisnyát csak egy­szer szakítottam el a térdén, de ezért ne haragudj, mert most már jó idő lett és úgyis rövid harisnyát fogok horda­ni. ..” Még sok mindent írt a levél­ben Anikó, s a kis csokor olyan ügyesen adta át az üze­netet, hogy anyuka minden kinek eldicsekedett a kislánya levelével. így hát a hiú csok­rocska is örült, hogy kedvére bámultathatta magát. Utoljára az égszínkék papí­ros került sorra, a huncut kis­lánnyal a felső szegletében. Ez a levél nagyanyónak szólt és arról értesítette őt, hogy a kis unokája vasárnap délben érkezik meg kéthónapos nya­ralásra. „Kedves Marikám, — így A szöszke kislány a levél­papíros sarkában elmondotta a mondókáját. Csak azt nem tudtam eddig, — jegyezte meg huncutul — hogy levélben is lehet malacot küldeni. Azt hit­tem azt csomagban szokták... sitt, — szólt rá nagy- anyó — csak tinta­malac, ne beszéljünk róla. An­nak is bizonyára te vagy az oka, mert annyit ugráltál, míg Anikó írt! És én azt hiszem, igaza is volt nagyanyónak. Vízszintes: 1. Ünnepi meglepetés. 13. Vissza: északeurópai város. 14. Járnak rajta. 15. Régi. 16.55 római számmal. 18. Afrika melletti sziget. 21. Vissza: egyiptomi napisten. 22. Régi súly­mérték. 24. Visszalop! 25. Ramses fele. 26. Be­válik, de csak részben: 27. Férfinév. 29. Közép­kori lovag jelzője. 32. A kis medve (utolsó kocka kettősbetű). 33. Női becenév. 35. Skála­hang 36. Olasz város. 38. A mázoló. 39. Ha meg­szólal, kezdődik az elő­adás. 41. Siet, szalad. 42. Sapkaellenző.. 43. Ruha­anyag. 45. Régi komi­kus (ékezet hiány). 46, izé — keverve, 47, vísz- szaver. 49. Mutatószó. 51. Inkább — röv. 52. Irány. 54. Külszin 56. Fél pasa. 57. Vissza névelővel:, nyu­gatnémet város. 59 ............. L isa, híres festmény. 61. Kurta. 63. Fogyasztotta. 64. Ausztriában van ilyen táj. 66. Női bece­név. 67. Szakember, 68. Vissza: egyiptomi nap­isten. 69. Utóirat id, rö­vidítése. 70. Az okozat szülője. 72. Ifjúsági' szervezetünk (utolsó kocka kettős). 73. Betű kiejtve. 74. Lehullott erdei falevél. 76. A kis nyílás. 78. Személyes névmás. 79. Vajon ül? 80. ütőn van. 83, vissza; régi súlymérték. 85. Nem egyező. 88. ö — francia nyelven. 59. Irányába. 91. Minden kedves rejt- vényfejtőnknek ünnepi ebédre kívánjuk. Függőleges: 1. Kará­csonyi jókívánságunk. 2. Fedd. 3. Szél nélküli pálma. 4. Határállomás. 5. Bibliai város. 6. Ágy is van ilyen (első kocka kettősbetű). 7. így — latinul. 8. Nagy magyar regényírónk. 9. Férfi­név. 10. Norvég fele. 11. Don szélei. 12. Ezeket tesszük a fenyőfára. 17. ÜNNEPI FEJTÖRŐ 1957. XII. 24. ÜNNEPEKRE... Egy bizonyos személy. 19. Névutó. 20. Vissza: latin művészet kiejtve (utolsó kocka sz.). 21. A mértani kifejezés. 23. Állatot hajtó. 26. Béka­poronty. 28. KÍVÜL 30. Vissza: vad «tánc« ré­sze. 31. Antant része. 32. A váromladék. 34. Épí­tőanyag. 37. Vissza: fedd. 39. Szemét. 40. Orvosi cső. 43. Szin. 44. Tagadó­szó. 46. Vissza: női be­cenév. 48. Erődítmény. 50. Jeladás 51. Vissza: ilyen hal is van. 52. Csi­bész. 53. Ilyen a rágós hús. 55. Nagyobb rhehy- nyiség. 59. 1050. római számmal. 60. Régi római pénz. 62. Nem lát. 64. Menyasszony. 65. Visz- sza: francia király. 68. Az ütő. 71. Nem biztos. 74. Az élet. 75. Vissza: elavult megszólítás. 76. Mint függ. 60. sz. 77. Só németül. 79. összevissza ült. 81. Órahang. 82. Név- utó. 84. Élet. 86. Vissza: gyilkol. 87. Szám. 89. Fonni kezdv 90., Félig járó. Beküldendő: vízsz. 1, 91, függ. 1, és 12, valamint áz ÜNNEPI FEJTÖRŐ szelvény. Beküldési ha- táridő: december 28 Múltheti keresztrejt­vényünk helyes megfej­tése a következő: Száll a madár ágról ágra; Száll az ének szájról szájra. — Lélek az aj­tón se be, se ki! — Száz szónak is egy a vége. Könyvjutalmat nyer­tek: Nagy Gyula Bag- lyasalja. Markovich Sán- dorné Erdőtarcsa és Magyary Lajosné Balas­sagyarmat. TAVASZ A TÉLBEN A balassagyarmati művelődési ház gyermek táncszakköre Tavasz a télben címmel önálló előadás- sorozatot rendez. A műsorban elsősorban nógrádi népi gyermek táncjátékok szere­pelnek. A színvonalas, kedves mű­sort több előadás keretében mu­tatják be az általános iskoláknak, a középiskolák tanulóinak és a város közönségének a járási mű­velődési házban. A szép előadás- sorozattal a tervek szerint a járás vidéki művelődési házaiba is ellá­togatnak. Tanulva szórakoznak A rétsági járás úttörői sok­oldalú programmal szórakoz­hatnak, tanulhatnak a téli va­káció alatt. Rétságon a kisebbek részére filmvetítést szerveztek. A vetített filmeket magyarázat­tal teszik érthetőbbé a neve­lők. A nagyobbak részére be­vezetik a délutánonkénti re­gényolvasást és eléeszélgetnek friss élményeikről is a pajtá­sok. Ugyancsak számukra sza­valóversenyt is rendeznek, hogy összemérjék tehetségüket a fiatalok. Üjévre a rétsági pajtások nagyszabású karne­válra készülnek. Lesz ajándék az árva gyermekeknek A felsőpetényi gyermekek részére sem örömtelen a ka­rácsonyi. ünnep. Megyeszerte megmozdultak az édesanyák, hogy segítsék a felsőpetényi árva gyermekek ajándékozását. A Salgótarjáni Üveggyár és Tűzhelygyár Vö- röszkereszt szervezete példá­ul játékokat, babákat, külön­féle érdekesebb szórakoztató tárgyakat vásárolt részükre. Nem maradtak ki a kedves mozgalomból a salgótarjáni kollégium leányai sem. Össze­gyűjtött hulladékokból ízléses játékokat, babákat,, bohócokat, különféle állatfigurákat készí­tettek a kis árvák részére. Őrsvezetői tanfolyam a vakáció alatt az Úitöröházban fisig otumig itt közöljük gyermekszépségverseny pályázatunk ‘első négy helyezettjének fényképét. A sorsolást olva­sóink bírálata alapján ejtettük meg. A kicsi szépség­királynőnek és bájos udvarhölgyeinek, valamint aprótl- jának szeretettel gratulálunk. A téli szünetben sem tétlen­kednek a Salgótarjáni Űttörő- ház pajtásai. A hosszú vakáció alatt két­szer háromnapos őrsvezetői továbbképző tanfolyamot tar­tanak az úttörővezetők részé­re. A tanfolyam első részét ja­nuár 9—10-én, második részét 15—16—17-én bonyolítják le az úttörőházban. A téli vakáció alatt sem hagyják magukra a szorgal­mas pajtásokat a felnőttek. Ezalkalommal a bányatröszt vezetősége és szakszervezete 2600 forinttal járult hozzá a pajtások tanfolyamának sike­res lebonyolításához. Az úttö­rők ezúton is köszönik szívből jövő segítségüket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom