Nógrádi Népújság. 1957. december (2. évfolyam. 96-104. szám)

1957-12-21 / 101. szám

2 NÓGRÁDI Népújság 1957. december 21. Az idei zárszámadások tapasztalatai Az ellenforradalom leverése 1 évi zárszámadások közgyűlései után termelőszövetkezeteink is igen sok pozitív dolgot hoztak meggyengülve kezdték meg a tavaszi mezőgazdasági mun­kákat. De a pártszervezetek se­gítségével csakhamar magukra találtak és később, soha nem tapasztalt egységgel és munka­akarattal végezték munkáju­kat, amelyet főleg most a zár­számadások igazolnak a leg­jobban, mert az elmúlt évek­hez viszonyítva sokkal ered­ményesebb gazdálkodásról számolnak el; az elmúlt évek­nél nagyobb összegekkel növel­ték szövetkezeti vagyonukat; megszüntetve a nagyarányú alapszabály-ellenességeket (no­ha még itt sincs minden rend­ben). Több komoly intézkedést tettek a belterjességre való áttérés érdekében. Megyénkben ez évben 07, a múlt évben 61 termelőszövet­kezet készített zárszámadást, amely közül az elmúlt évi 33 hiánnyal záró szövetkezettel szemben, ez évben 18 zárt hiánnyal. Ez összegben is több mint 1.5 millió forintot csökkent. Addig, míg az elmúlt évben az egy munkaegység­re eső részesedés megyei szin­ten 32.40 forint volt, ez évben ez a szám 30.70 forint, tehát 7.30 forinttal növekedett. Az eredményesebb gazdálkodás­nak szintén szép példáját mu­tatja az az előzetes számítás, -amely szerint megyénk ter­melőszövetkezeteinél a fel nem osztható termelőszövetkezeti alap az elmúlt évihez viszo­nyítva kb.. 15 százalékot emel­kedett. De a termelőszövetke­zetek tiszta vagyonának emel­kedése is meghaladja a 10 százalékos emelkedést. Ezt a megyei szintet jó pár szövet­kezet felülmúlta, például cser- hátsurányi „Szabadság Trz”, melynek egy év alatt tiszta va­gyona 307 156 forinttal, szövet­kezeti alap pedig 68 324 forint­tal növekedett. Berkenvei. Pe tőfi Tsz”-nél az egy munka­egységre eső részesedés 17.95 forinttal növekedett. Ezeken túlmenőleg azonban több tsz sokkal eredményesebben zárt, mint az előző években. Például ludányhalászi „Alkotmány Tsz” 50 65 forint, a vanvarci „Béke Tsz” 60 forint. Kutasó „Uj élet Tsz” 57.20 forint mun­kaegység járandósággal zár­tak. A számbeli eredményeken túlmenőleg azonban az 1957. a felszínre, főleg a jövő év gaz­dálkodását illetően. Ez évben általában az évi zárások pár­huzamosan történtek a jövő évi termelési tervek ismertetésével és tárgyalásával, amely köz­gyűléseken amellett, hogy a tsz-ek tagsága megelégedését fejezte ki, bátran bírálta a vezetőséget elkövetett hibáiért. Jó javaslatok és egységes ál­lásfoglalások történtek ezeken a közgyűléseken az árutermelés bővítésére. Például a nógrádmegyeri Pe­tőfi Tsz. a magyargéci Marx Károly Tsz, már előre leszer­ződi felesleges termelvényeit az állammal. Egvségesen ál- lástfoglalt szövetkezeti tagsá­gunk a oénzjövedelmet bizto­sító regéd- és melléküzemágak bővítésére. Nem egy helyen, néldául a kec'kédi Haladás Tsz-ben, a berceli Vörös Csillag Tsz-ben a tagság megszabta a vezetőségnek, hogv bővítsék a nagyobb jövedelmet hozó üzemágakat; az állatállományt, a szerződése« növénytermelést stb. Több termelőszövetkezet­ben olyan feladatot szabtak a vezetőségnek, hogy a jövő év­ben növekedjék a késznénz. a természetbeni részesedés csök­kentésével azon keresztül, hogy tö^b termelvényt adjanak el az államnak és vigvenek szabad njacra. Ahol azonban ezt még nnm é-r+At+ál*; naag nár+sza-rve- 7«>t®ir.iru«k süvíteni k°’l a t»r- rnniő-zövetkez“t tagságát ab­+<WvTrQi iár1 illanok hnrr,^ n»r>­is nevelni Ez°k mellett az eredménvek mellett, azonban számos hiá­TWn^cácfot i«? ^Ivo+pHf^k a 7ÁT- oTorn óriási kf>7cr»H,i1(^vi»k. fnnh* a norp íí=,!V Vin<ftr a 7^r«7árna^^<íi rnór_ 1»* Tv»«*rfvat mnt*t ki. m*1v­okát p1«30«,o»''hon «sHhon k^l kerP^i. br''t,T ?s1nn«57oV>t5Tv0Ílpnri- <=fí»7cinikn^[í ok, tűi. 0^7tot“ ■*®'k 07 Tri'f'rnnv'iaíí 1ri7* V^lt. P mMr\Vr'fpdrro1 om ]VTp£f volna akadályozni a mérleg passzivitását például a holló­kői Dózsa Tsz-ben, ha kevesebb kedvüket- , , ,, , , , ,, Az össze jövetelről bort osztottak volna. Nem lett nél, ha a meglévő munkaerő nem megy el napszámba dol­gozni a borsószedés idején. Nem lett volna passzív a pász­tói Szabadság Tsz, ha nem lett volna olyan nagymérvű a munkaegység hígítás, mint amilyen volt. Termelőszövet- kezti tagságunk azonban eze­ket a hiányosságokat látva, már a jövő évi termelési ter­veket ezek kiküszöbölésével készíti el és minden erejüket arra összpontosítják, hogy a jövő gazdasági évet nyereségesen zárják. De ezzel egvidőben nőjjön a tag-ág egv munkaegységre eső főleg késznénz jövedelme is. Taoasztalatok szerint erre min­den lehetőség meg van, mert jelenleg javulóban van a mun- kafegvelem és az iránvjtásra biztosítva van szövetkezeteink­nél a vezetés kollektívája is. Az ez évi jó zárszámadási eredménvek láttán több egyé­nileg dolgozó naraszt látogatta meg a zár-zámadási közgyűlé­seket. S minteyv 30 egyénileg dolgozó jelentkezett is a szö­vetkezetekbe. Sőt Egyházas- dengelegen. Felsőtoldon a dol­gozó narasztok új szövetkezet alakításán gondolkodnak. Most már tsz-tagjainkon, községi járási és megvei vezetőkön, a pártszervezeteken a sor, hogv a tsa-ek jó eredm°nveit nép­szerűsítsék. gvőzzék meg dolgo­zó narasztságunkat a szocialista mezőgazdaság eredményeiről, hogy minél többen válasszák az elkövetkezendő időben az új, könnyebben járható utat. Kiss József PWOMMgBMMBBMMBBWBWHTOWgtMaBWMWHWIBKiHflMMHff'ir'lMW—iHTIII» WWMM—MWWMWMWWWHWMwnWIMWIW111lilOMWPICTBiMHWJHIIlBH—Hf r így alakult meg Palotáson a KISZ tatott harc nedig nagy Dolitikai isi M MIKOR A KISZ nyilvánosan zászlót bontott, községünkben már az EPOSZ műkö­dött, amely közvetlenül az ellenforradalom utáni zűrzavarban jött létre. Ez a szervezet számbelileg elég nagylétszámú volt, azonban a szervezeti életet' a spontanitás jellemezte. Nem volt távolabbi célkitűzése sem. A szerve­zeten belül nagyon kevés lehetősége volt a tagság eszmei-politikai nevelésének... Ezért az MSZMP helyi szervezete már március végén javasolta a KISZ megalakítását. Meg is alakítottuk a szervező bizottságot, párttagok, volt DISZ-tagok, valamint EPOSZ- tagokból. össze is hívtuk a fiatalok egy részét, hogy elgondolásainkat közöljük velük, de ugyanakkor a véleményüket és elképzelései­ket is kikértük. Ezen az összejövetelen sok minden szóba került: beszélgettünk az ellen­forradalomról, a Szovjetunió baráti támoga­tásáról, szó esett a KISZ elődjéről, a kommu­nista fiatalokról, azok tevékenységéről is. Leg­többet talán mégis községünk életéről, az if­júság feladatairól beszélgettünk. A vélemények akkor még különbözőek vol­tak: egyesek még túl korainak tartották a KISZ életrehívását, mások viszont az EPOSZ-t látták a falusi ifjúság egyetlen tömegszerveze­tének... A vita során sok mindent tisztáztunk. A megbeszélés résztvevőivel abban egyetértet­tünk, hogy az ifjúsággal többet kell törődni, nem szabad magukra hagyni a fiatalokat. A KISZ szükségességének gondolatát sikerült elterjeszteni az ifjúság között. A gondolat megfelelő és állandó ápolása mellett, március­tól egészen a nyár végéig érlelődött, amikoris a szervező bizottság elérkezettnek látta az idői az alakuló gyűlés összehívására. Mintegy tí­zen jöttek össze a fiatalok közül, akik akkor már szilárdan a KISZ mellett döntöttek. ^ EGÁLLAPlTOTTUK, hogy széleskörű felvilágosító munkára van szükség a fiatalok között, ha azt akarjuk, hogy szétoszlassuk az ellenforradalom okozta zavaros nézeteket. A szervező bizottság minden lehető alkalmat felhasznált a különböző ferde nézetek tisztá­zására. A magyar-szovjet barátság erősítésére is nagy gonddal voltunk. Több alkalommal találkozót rendeztünk a szovjet katonákkal, melyet egy-egy barátságos futball meccsel kötöttünk egybe. A mérkőzés végén közös asztalhoz ültünk és hosszasan elbeszélgettünk a felszabadító szovjet katonákkal. A szervezőbizottság a hagyományok ápo­lásáról sem feledkezett meg. A fiatalok be­vonulásakor szüreti bált rendeztünk. Ebből az alkalomból is sokan csatlakoztak hozzánk nz ifjúság közül. Láttuk és éreztük azt is, hogy _ az MSZMP és a forradalmi munkás-paraszt j kormány eddigi intézkedései helyesek As re- I álisak voltak. Az ellenforradalom ellen foly­tatott harc pedig nagy politikai iskola volt fiataljaink számára is. Egyre több azoírnak a száma, akik felismerték, hogy milyen sors­tól mentette meg őket a párt és a kormány határozott fellépése, a Szovjetunió testvéri se­gítsége 1956 november 4-én. 1 LYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT hívtuk össze az ifjúságot a kulturotthonba, ahol egyhangúlag és mintegy negyvenen fo­gadták el a KISZ programját és léptek be a tagjai sorába. Megalakult a KISZ, a szervező és felvilágosító munka természetesen tovább folyik. Nagyon nagy segítséget adott mun­kánk további viteléhez a KISZ I. országos értekezlete, amely értékes gondolatokat vi­tatott meg és tisztázott. Azt hiszem erre az értekezletre már felette nagy szükség v»lt. Kezünkbe került az „Ifjú Kommunista” c. lap a KISZ I. országos értekezlete anyagával. A KISZ vezetősége alaposan tanulmányozza és utána munkatervet dolgoz ki az ifjúság kö­zött végzendő eszmei-politikai nevelésre, va­lamint arra vonatkozóan is, hogy az ifjúsági kulturális és a sportmunka tényleges irányí­tása a KISZ kezébe kerüljön. Addig is, amíg a terv elkészült az élet nem állt meg. Az előadásokat máris beindítottuk, amelyekhez a járási KISZ bizottságtól érté­kes anyagot kaptunk. A vezetőség célkitűzése, hogy megteremtse a feltételeket az ifjúság neveléséhez és szórakozásához egyaránt, az adott lehetőségek határain belül. Színessé, változatossá és gazdaggá akarjuk tenni a fi­ataljaink életét. Szebbé, mint az bármikor volt. Vannak még problémáink. Nem minden esetben áll rendelkezésre a fiataloknak he­lyiség. De hiányzik még sok minden. Nem rendelkezünk megfelelő kulturális felszerelé­sekkel sem. Bizony sóvárgó szemmel néztünk egy-egy üzemi kulturotthont, amely minden­nel fel van szerelve és ahol anyagi természetű problémák nem igen merülnek fel. De remél­jük — és erre minden okunk meg van, ha figyelembe vesszük az elmúlt tizenkét év eredményeit — hogy községünkben is meg­oldjuk a jelenleg még problémát jelentő kér­déseket és biztosítjuk a feltételeket az ifjúság helyes irányú neveléséhez. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a párt, a tanács és a többi tömegszervezet közös erővel segítsen és akkor mindent megoldhatunk, amire már számos példa van itt nálunk is. É N HISZEM ÉS BÍZOM IS BENNE, hogy a felnőttek együttes összefogásának erő­feszítése, melyre ifjúságunk érdekében nagy szükség van, nem lesz hiábavaló és munkánk meghozza a maga gyümölcsét. Elek Béla Palotás, ált. isk. tanár Fennállásuk 25. évfordulóját ünnepelték a karancskeszi tűzoltók Vasárnap tartotta fennállásá­nak 25. évfordulóját a ka­rancskeszi Tűzoltótestület. Ez alkalommal a tűzoltók kö­zül többet e.ő! ép ettek. Az ünnepi beszéd után tea mel­lett hosszasan elbeszélgettek az elmúlt évek eseményeiről és közben tánccal tetőzték jó­volna olyan terméskiesés a bor­sóból a palotási Május 1 Tsz­csak egyetlen tűzoltó maradt tá­vol égési sebei miatt. Ugyan's az illető december 6-án, Mik­lós napján télapónak öltözve cigarettára gyújtott és lángra lobbant kende bői készült ba- júsza és szakálla... ÉRDEMES FELMENNI MOST! Jazz-parádé az Állami Áruház emeletén 22-én délelőtt fél 11 órakor. «▼VTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTT*TTTTWTTVTVTTTTTTTT | éhány hete fejeződött be Mcczkvábsn a kommu­nista és munkáspártok közös tanácskozása, ahol megvitat­ták az időszerű politikai kér­déseket, valamint a pártokat kölcsönösen érintő problémá­kat. Közös nyilatkozatban foglalták össze a feladatokat Különösképpen éleren vetődött fel a revizionizmus elleni hare kérdése, amely eddig is súlyos károkat okozott a nemzetközi munkásmozgalomban. Fö! tét­len beszélnünk kell erről a kér" désről azért is, mert ezekben a napokban a politikai oktatá­son erről a kérdésről elég sok szó esik. Lenin a revizionistákkal folytatott vitáiban alaovető tényként veti fel, hogv tagad­ják a szabad versenyen alapuló klasszikus kapitalizmus és az imperializmus közötti lényeges különbségeket és ellentéteit igyekszenek elmosni. Például a revizionista nézetek a XX. század elején abban nyilvánul­Harcoljunk a revizionizmus minden megnyilvánulása ellen lehetővé fogják tenni a tőke számára azok kiküszöbölését. Ezekre a revizionista néze- lekre élesen rácáfolt a marxizmus. A válságok egyre sűrűsödtek és egyre tragiku- sabbá váltak, de rácáfolt a Szovjetunió fejlődése is. Majd később a marxizmus alapját képező az osztályharcról szóló tanításokat vették revízió alá. Azt hirdették, hogy nincs szük­ség osztályharcra, hiszen úgyis minden nép osztályharc nélkül is e’őbb vagy utóbb eljut a már lehetséges, hogy egy or­szágon belül a parlamenti harcok útján, te­hát viszonylag békés körülmé­nyek között is megdönti a bur­zsoáziát. De ez nem jelent megalkuvást, nem jelent osz­tálybékét. A revizionisták azért támadták a marxizmus leg­közé. Pártoktatásunkat hasz­náljuk fel arra, hogy ezeket a kérdéseket vessük fel, az anyag tanulmányozása során mutas­suk meg, hogy a revizionizmus miből táplálkozik. A polgárság, munká'oszály a kispolgárság igen támogatója a revizionizmusnak. Onnan nyer erőt, táplálékot, és míg ez a réteg az osztályharc során meg nem semmisül, addig a revizionizmus veszélye mindig fennáll. A revizionizmus nemzetközi alapvetőbb tanítását, mert tud- jelenség, mert szálai, gyökerei ták, hogy ez a kiinduló pontja és ez a vezérfonala a prgletá- riátus harcának. Az utóbbi években és külö­nösen talán úgy is mondhat­szocializmusho*,. Vagyis ezzel juk, hogy az utóbbi időkben a a munkásosztályt a nemzetközi proletáriátust a társadalmi mes harcot vívott a marxizmus a revizionizmussal szemben, amíg bebizonyította, hogy a burzsoázia önként nem mond tak meg: vallották, hogy a me- le hatalmi pozícióiról és csak kapitalista világ nagy öröm­mel szajkózza a nemzeti kom- osztályharc fegyverétől akarták munizmusról szóló revizionista megí5Zt_ani:.,NehéZ _é!f'!etf,et- H“ánk,ban a ellen" számunkra*^ amefleTharcoí­forradalom időszaka alatt szá- nunk i^ell a szektánsság, a dog- mosan akadtak, akik behódol minden országban azonosak. Ezért nemzetközi méretekben is fel kell venni ellene a har­cot. kommunista és munkás­pártok közös nyilatko­zata, amely figyelmeztet ben­nünket a veszély komolyságá­ra, éles figyelmeztető a mi zőgazdaságban egyáltalán nem megy végbe koncentráció, hogy a nagyüzem nem szorítja ki a kisüzemet. Azt. hirdették hogy i válságok most már mind rit­kábbak és enyhébbek lesznek mert a kartellek és trösztök a munkásosztály pártja veze­tésével döntheti meg a bur­zsoáziát és ém'thetl föl a ki­zsákmányolástól mentes társa­dalmat. XX. pártkongresszus ál­tak ennek a nézetnek és azt hitték, hogy a „nemzeti kom­munizmus”, valami nemzeti „sajátosságot” jelent. A nem­zeti kommunizmus nem más, mint a revizionisták burzsoá elmélete, amellyel meg akarja bontani a szocialista tábor egységét és éket akar verni a lástfoglalt amellett, hogy kommunista és munkáspártok matizmus, a békülékenység politikája ellen, kíméletlenül harcolnunk kell a revizioniz­mus minden megnyilvánulása ellen. A pártoktatás eredmé­nyeként érjük el, hogy minden kommunista harcosa legyen a moszkvai határozat végrehaj­tásának. Marczinek István A tagkönyvkiosstó taggyűlések tapasztalataiból Néhány napja kezdték meg a megyében az új, tíz eszten­dőre szóló párttagsági köny­vek kiosztását. A taggyűlése­ket általában eleven munka előzte meg, A tagösszeírás jó alkalmat nyújtott a vezetősé­geknek, hogy elbeszélgessenek a pártszervezetek kommunis­táival, hogy mind nagyobb számukat vonják be az aktív pártmunkába. Néhány helyen már e megnövekedett aktivi­tás jegyében tartották meg a taggyűléseket. Buják községben a szó igazi érte’méhen ünneppé tették a nevezetes eseményt. Szépen feldíszítették ez alkalomból a pártotthont, a tagok nemcsak hogy kivétel nélkül megjelen­tek, de néhány becsületes, köztiszteletben álló párton- kívülit is meghívtak. Egyikük még fel is szólalt... A titkár elvtárs körülbelül 20 perces, igen tartalmas be- számo’ót tartott. A pártszer­vezetnek nemcsak az eddig végzett munkáját értékelte, de kiterjedt a beszámolót készítő elvtársak figyelme arra is hogy a tagsági könyvről, a szovjet kommunisták példájá­ról a volokalamszki országút című regényből irodalmi il­lusztrációt vegyenek. Emlékezetesen szép taggyű­lés volt ez a bujáki. Sokan resztvettek a vitában, az idő igen előrehaladott, de senki sem sürgette a hazamenetelt A taggyűlés végeztével a vezetőség egy kis harapni- és innivalóval vendégül látta a megjelenteket. Kazár község alapszerveze­te december 17-én tartotta a tagkönyvkiosztó taggyűlését A vezetőség itt is gondos munkát végzett. Jól felkészí­tették a csoportbiza'miakat de ezzel nem e’égedtek meg A vezetőség tagiai egymás kö­zött is felosztották: ki kit fog felkeresni, hogy a jó megje­lenést biztosítsák. A munká­nak meglett az eredménye: megbetegedések ellenére is körülbelül 90 százalékos volt a megjelenés, A beszámoló is jó volt — lelkes hangulatban folyt le az egész gyűlés. Nem egy elvtárs hangsúlyozta, amint átvette az új tagköny­vet, hogy a párt iránti hűség ezután még jobb munkára kötelezi valamennyiüket. Mint olyan tapasztalatról, amit semmiképpen sem sza­bad átvennünk, érdemes meg­említeni a mátranováki Csur­gó bányaüzemnél tapasztalta­kat. Bántóan rossz taggyűlés volt. Nem a megielenéssel volt a baj, mert az viszonylag jó vo’t hanem a későbbiekkel. Kü’önös módon vasárnap tag­gyűlést tartott a pártszervezet és mégsem készítették elő megfelelően a keddi tag­könyvkiosztó gyűlésüket. Mi vo’t a probléma? Az, hogy a résztvevők döntő többsége nem tudott arról, hogy el kel­lett hozni az ideiglenes tag­sági kartont is, a biza’miak igen nagy részben még nem osztották ki a decemberi párt­bélyeget, sokan arról sem tudtak, hogy az új könyvért 2 — forintot fizetni kell. Ezek után teljesen nyilvánvaló, hogy nem vo’t ennek a tag- gyű’ésnek komoly nevelőereie. A tagkönyveknek több mint kétharmada a gyűlés végezté­vel is az e’őadói asztalon ma­radt. A csurgói bányaüzem oártszervezetének tagjai az ünneöé’yesnek gondo’t tag­gyűlésről csalódottan távoztak. Bármilyen negatív is az it­teni tapasztalat, pozitív ’ehet, ha a szervezetek okulnak az :tfeni taggyűlés kudarcáról. Talán még egyetlen ténjri kell megemlíteni: Súlyosan eh'té- ’endő a Novákra küldött füg­getlenített pártszervező maga­tartása: — ő maga sem je­lent meg a taggyűlésen!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom