Nógrádi Népújság. 1957. december (2. évfolyam. 96-104. szám)

1957-12-21 / 101. szám

1957. december 21. NÓGRÁDI Népújság Mit vár egy igazgató az üzemi tanácstól? A% fizetni demokrácia kiter­jesztése, a dolgozók jobb bevo­nása a vezetésbe, fontos fel­adatunk. Éppen ezért a ma­sam részéről helyesnek tartom az üzemi tanácsok létrehozá­st. Ebben az esetben is nagyon igaz az a közmon­dás, hogy több szem többet lát, több fej többet tud. Wem félek attól, hogy a jövő­ben jobban a körmünkre néz­nek, felhívják a vezetés figyel­mét a hiányosságokra. Egyes aggályoskodókkal szemben számomra megnyug­tató, hogy az üzemi tanácsok a szakszervezet irányítása alatt lógnak dolgozni, hogy a ta­kácsba a legjobb dolgozók ke­rülhetnek majd be. Ha vigyázunk rá. hogy tá­rol tartsuk a munkásosz­tálytól idegen, az ellenfor- radralmnban szerepet vál­lalt embereket, akkor biz­tos vagyok benne, how a tanáss be is tölti hivatá­sát. A szakszervezettel közösen eddig is sok feladatot oldot íunk meg. A hiba azonban az volt, hogy o-ak néhányon dön­töttünk Most matd egv széle­sebb plénum foglalhat állást olyan fontos kérdésekben, mint a nrogram. a beruházás, a jutalmazás — mind fon­tos része munkánknak. Az üze­mi tanács nem különálló szerv lesz. Mint a határozat kimond­ja, a szakszervezeti bizottság elnöke áll az élén. Ezek az elv­társak már bebizonyították, hogy értenek a dolgokhoz. így a tanács hatáskörébe utalt fel­adatokban is helyesen fognak eljárni, intézkedni. A magam részéről a gyá­runkban megalakuló üze­mi tanácstól mindenekelőtt a munkafegyelem megszi­lárdításához. az anyagtaka­rékosság és a minőség ja­vításához, az újító mozga­lom fellendítéséhez várok különösebb segítséget. Minden garancia meg van ar­ra, hogy az üzemi tanács a párt irányvonalának megfele­lően dolgozzon, a párt irány­vonalát helyesen képviselje. Biztosíték erre mindenekelőtt az üzemi bizottságban dolgozó régi, kipróbált gazdasági és mozgalmi elvtársak munkája. Elmondotta: Heitz Ferenc, a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár igazgatója Nagysikerű ifjúsági estet rendezett december 17-én Tar község KISZ-szervezete. Ta­lán 80 ifjú és leány, de igen sok szülő is eljött a tartal­masnak ígérkező ifjúsági ren­dezvényre. A megjelenteknek Eperjesi László elvtárs, a KISZ központi vezetőségének titkára tartott színes élmény- beszámolót kínai útjáról, a kí­nai fiatalok életéről. A részt­vevők nem csalódtak. Az él­vezetes előadásnak nagy si­kere volt a szülők körében is. Az ifjúsági est hangulatos táncmulatsággal fejeződött be. Hz építömunkások kongresszusán Szakszervezetünk 1957 de­cember 13—14—15-én tartotta XXVII. kongresszusát. Mi jellemezte a három napos tanácskozást? A kongresszus munkáján vörös fonalként húzódott végig az a gondolat, hogy harcos múltjához híven ismételten hi­tet tett a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány nrogramia mellett. Egységesen áüást foglalt abban, hogv a nagv feladatok megoldásában harcos múltjához híven részt vállal.' Amikor a múlt szombaton tudomásomra jutott, hogy a barcsi Vörös Csillag Tsz zár­számadó közgyűlésén Kádár elvtárs is résztvesz és beszé­det mond, úgy igyekeztem dolgaimmal, hogy minden kö­rülmények között meghallgat­hassam, hiszen tudtam, hogy — különösen minket érdeklő — mezőgazdasági vonatkozású dolgokról lesz szó. Nem is csalódtam. Amit Somogy me­gyéről és a barcsi Vörös Csil­lag Tsz-ről jót, vagy rosszat mondott a kormányelnök, me­gyénkben mindenfelé megta­lálható Miről is beszélt Kádár elv­társ? Az egyénileg dolgozó parasztok és a tsz-ek jelen­legi helyzetéről és utat muta­tott a mezőgazdaság jövőbeni fejlődéséről az agrártézisek alapján, de úgy, hogy azt egy­szerű, mindenki által érthető szavakkal meg is magyarázta Párhuzamot vonva Kádár elvtárs beszédével, megállapít­hatjuk, hogy megyénkben is ez évben a terméseredmények jóval túlhaladják az elmúlt év eredményeit, — különö­sen tsz-vonalon, hiszen nem egy tsz-ünknél a 12 mázsás kalászos át­lagtermés nem volt ritka­ság, míg a megyei búza át­lagunk az elmúlt évi 7.5 mázsával szemben 9 mázsa volt. Ehhez az eredményhez az egyénileg dolgozó parasztjaink jó munkája is nagyban hozzá­járult. Mi segített, hogy ilyen ered­mények szülessenek? Amikor az elmúlt évi ellenforradalom után a forradalmi munkás­paraszt kormány meghirdette parasztpolitikáját és ez év tavaszán a párt agrártézisei is nyilvánosságra kerültek, a dolgozó parasztság bizalma a párt és kormányzat felé meg­nőtt. Már az ellenforradalom ideje alatt sem hallgatott az e’ég sűrűn elhangzott dema­góg szavakra, az őszi vetési munkákat folytatta azzal az egyszerű, józan paraszti gon­dolkodással. hogy „az ország­nak kenyérre van szüksége, vetni kell“. Ez azt eredmé­nyezte, hogy a vetési tervü­ket teljesítették, a tavasz fo­lyamán pedig mindent elkö­vettek. hogy a további mun­kákat is idejében elvégezzék, mert látták, hogy kormány­zatunk, amit megígért — tel­jesítette is. | A kormányunk engedmé- és minden becsületes ember-?nyei és a megnö’frekedett ered­nek, hogy az 1956. V. 30-i?mények nagyban hozzáíárul- MT és SZOT közös határo-?tak ahhoz, hogy a begyűjtési za*a alapján hívják életre?rendszert felváltó állami sza­----------. . T. . , ,,,, , TT ,, , ... üzemükben a társada’mi bíró-? hadfelvásár'ást jó áron, 170 t ünk előreha1 adásának egyik C®,- fyeT,®k y° a raul Horthy-rendszerben elő raun- ságokat. Ezek a társadalmi »százalékra lehetett teljesíteni kerékkötőiévé vált a társa- ^ ,ak Joz ef muve-e o es U,r- kásosztály e e színvonala ko- b'róságok már az e’múlt év-? Az egyénileg dolgozó pa­dalmi tu ajdon pazarlása, an- s®1’a, ba.assagya'rnati zött óriási különbség van. Ma ben is eredményes munkát »rasztság és tsz-eink ezen .1ó nak hűtlen keze ese. Az e1­Jói dolgozik a kazóri nőtanács Mindössze két hónapja ala­kult meg Kazár községben a helyi nöianács. A község ve­zetői máris el smeréssel be­szélnek eddigi munkájáról. Ez alatt a rövid idő alatt is valóban nagy eredményeket értek el áldozatos munkájuk­kal. Minden szervezet működé­séhez pénz kell. Ez kellett Kazáron is; nem vo’t, de asz- »zonyl leleményük teremtett. A mezi helyiségében az asz- szonyok egymást felváltva cu­korkát áru’nak. Innen is csur- rant egy kevés... A kü’ön- böző szervek is segítették munkájukat: földművesszövet­kezet, a helyi tanács is, — különösen a kazári bánya- ize** szakszerveze+i bizott­sága támogatása érdemel el­ismerést. Kovács Emil elvtárs, A z utóbbi időkben, akik olvassák a napi saitót, hallgatják a rádiót, a legna­gyobb megdöbbenéssel veszik tudomásul, hogy gazdasági éle­a szakszervezeti bizottság el­nöke személyesen is sokat törődik a nőtanács munkájá­val. A kazári asszonyok lelkes munkáját legbeszédesebben a következő számok igazol iák: 30 kisdiáknak melegítőt (mac­kót) vásároltak. Mikuiás-a 280 nyerek kapott gazdag tar­talmú — csupa jóval teli — ajándékcsomagot. Alig végez­tek a mikulással már kará­csonyra készülnek. Erre az ajándékozásra is több mint 2.000 forintjuk van. Sokuk nevét kellene felso­rolni, akik lelkes buzgalom­mal serénykednek, hogy p kisembereknek örömet sze­rezzenek. Megbecsülésünk valameny- ny üké! Országunk reális gazdasági helyzetét alapulvéve nem a követelések kongresszusa volt, hanem jelenlegi helyzetünkre alapozva határozta meg a tennivalókat. Emellett a kong­resszus nagyon határozottan tárta fel azokat az égető prob­lémákat, amelyek megoldásra várnak az építő- és építő­anyagiparban. Első és legfontosabb kérdés volt a kongresszuson orszá­gunk lakás helyzetének javí­tása. Mint ismeretes, a korábbi években háttérbe szorult az QRv°bként igen nagv jelentő­séggel bíró lakásépítés. A for­radalmi munkás-paraszt kor­mány felismerve ezt, a dolgo­zók segítségére sietett. Már ez évben is mintegy 40—42 ezer lakást építünk. A további évek feladatait figyelembevéve változatla­nul fő kérdés marad a la­kásépítés növelése. Állást foglalt a kongresszus abban, hogy mind az Építés­ügyi Minisztériumnak, mind szakszervezetünk minden egyes aktívájának azon kell dolgoz­nia és szervezetten intézkedé­seket tennie, hogy a lakásépí­tés önköltségét csökkentsük. A szocialista munkaverseny szervezését a következőkben úgy kell irányítanunk, hogy abban elsősorban a gazdasá­gosság javítása legyen a fő cél. A gazdaságosság javítása szempontjából foglalt állást °gvségesen a kongresszus amellett, hogy fokozottabb munkát kell kifejtenünk a tár­sadalmi tulajdon megvédése, a munkafegyelem megjavítása területén. Nevelő munkánkon keresz­tül el kell érjük azt, hogy az építkezések anyagait, az üzemek felszereléseit a dolgo­zók úgy kezeljék, mint saját­jukat.. Továbbá el kell érnünk azt, hogy a fegyelemlazítókat, lógósokat maguk a becsületes dolgozók közösítsék ki maguk közül. Szükséges a gazdasá­gosság javításához, — amely­ben ugyancsak egységesen fog­lalt állást a kongresszus — hogy az építőiparban teremt­sünk rendet a bérezésben. Fenntartva a béralap szigorú ellenőrzésére vonatkozó hatá­rozatokat az Építésügyi Mi­nisztérium egységesen alakítsa ki / 1958 januártól kezdve az énítőlnar bérezését. Tovább kell javítanunk az építő- és építőanyagipari dol­gozók szociális és egészség- ügyi helyzetét. Mindezen feladatok megva­lósításához sokat segítettek a kongresszuson megjelenő és felszólaló idős veterán elvtár- rak. Állást foglaltunk abban, hogy módszereiket felújítsuk és az elkövetkezendő időben az építőipar szétszórtságát figye­lembevéve nevelőmunkánkat úgy irányítjuk, hogy a dolgo­zók napi problémáikra választ kapjanak. Nagy József, Kádár elvtárs barcsi beszédéhez Tegyük társadalmi üggyé a köztulajdon védelmei! ___ ______ ______________ vágóhídon do’goztak és hús- mára munkásosztály reáljö- fejtettek ki mind a dolgozók »hozzáállásukkal nagyban e4 l enfor-ada om ófa kü’önösen sa, üzérkedtek Az Ace é u- vede me. e etszinvona a jelen- neve;ése tekintetében, mind! seg-'tefték a zökkenőmente' gyár egyik do’gozoja többezer tosen megnövekedett, jóval az üzemi munkafegyelemffoivamatos eHátás biztosítását formt értékű szerszámot es többet keresnek dolgozolnk, megsziiárdításában. A társa-f Külön meg kell emlékez­elterjedtek az üzemekben a lopások, csalások, a nemtörő­dömség a nép tu'ajdonával eSvéb, a gyár tulaidonát ké­szemben- Felvetődik a kér- készárut lo-ott. A bá­dés: 1 ehet-e a do’gozó nép nvaüzemeknél szén- és fa­m nt ezt me e ozoen barmi- dalmi bíróságok nevelő mun-?nünk és megdicsérni a tsz-ek kor es n-ncsenek kiteye an- káva1 sok olyan do’gozót igaz tdo’pozóit, nak. hogy munkane’ku ívé val- útra térhettek, akik meggon-^ megfe’elő ütemben építeni, ha csonkítások fordu’nak elő és e«v<s embereket oda. hogv nem használt *s az üzemi fe íz uralmon lévő munkásos7- a megszabott ál’ami árnál esn’ianak, Ionjának. A akik nemcsak vetettek, ha­nem több helyen fegyver­rel védték meg a szövet­kezetük vagyonát, mert _ ----------- ----- --------------- ,, , , , , , , . ---------- -------- --------- — j - tudták, érezték, hogy a ;é ly minden egves tagja nem pgve!' ‘psmgalok magasabb vényszeru dolog. hoCTv a regi fa+fa ak’-or kiközösítették a» párt, a munkásosztály ve­............ ' ----—* kérnek. A tá.r-a-ia’mi ren^ze-hol v:sz- ko”eVtívából. sőt nem egyet* lük van. t öbb feke+e- szam-radt egyéneknek nem az üzem terü’etérőt Is. the a do1 gozó parasztság is tetszik a ie'en égi rá-sada’mi jy bányász területi bízott-{'ária, hogy a munkásosztály ártanak a s£g mar kido’gőzta a feladat-1 SPfJ’'t nekik a föld megtariá­életsz'n vonal át megfe e’ően lopás ütötte fe’ a fejét. A janak. Tehát nem az éln-aka- dolatlanságból megsértették az emelni, szocia’iáta hazánkat vendég’á^ó ü-emekben súly- rás. hanem a katrs’ság vezet üzemi fegve’met. Vagy ha ez ___ __________ ____ ---? A z tör- gye'em sértését tovább foly-? rigyáz, nem őrködik nap rrrnt Pénzösszeget^ ián a saját tulajdonát képező MÁ VAUT-nál jazdasági és anyagi javak fe- ett? Ügy gondolom, hogy >rre a kérdésre minden be fuvart len’eztek le sőt le’en- lezfek o1 van do’gozót, j.s ía ren-ts-e- és ott nagybá+onvi szoigá’ta^ó vá^a- r.éni-.aia’omnak >rre a kérdésre minden be- nagybá+onvi szoigá ta’ó vá^a- rcsti'n’omriak ahol a’ka’om fervet az üzemi társad a’mi < sóban és nem engedi, hogv :sűletes dolgozó nemmel fe- la+r|á1 Mencze' Gyulát), aki nv liv rá Pe nem ’ehet meg- b-'róságok megválasztásával «ismét a Sztranvavszkvak el. e'l0Pt'’ munkaién*» b-d-fmcsát en«e^ni azt. how a munkás- kaocso’a‘osan és kérjük aiPurgVak, Mocsáriak kezére , ... . , azt. how a munkás- kaocso’afosan és kérjük aJPurgivak, Mocsáriak kezére A Szakszervezetek Országos .e<yy . nter ra mkaiat, is. osz^á’v sokaiba beVprülo többi terü^ti bizottságokat, ♦ kerüljön. n-tp 'du maradványok tovább hogy minél e’őbb kövessék a l’anácsa XT. *«’ies ü’ésének i.a’ároza’a fe’tária a szakszer­Fze’ret és a hasonló v-'ssza­Hiába voltak ez évben jó eredmények, ez még mindig nem elég. hogy dolgozó né­pünket maximálisan ki tud­juk elégíteni mindenből. Eh­hez még sokkal több szüksé­ges- Bár kormányzatunk azt akarja, hogy tsz-eink és dol­gozó parasztjaink egyaránt boldoguljanak, a célkitűzése mégis az, hogy „A szocialista társadalmat akarja felépíteni, szocialista módon, úgy, hogy a dolgozó emberek élete a le­hetőséghez képest javuljon, s megvédeni azt, ami ehhez a munkához szükséges — a bé­két. Ebben benne van az is, hogy végeredményben a fa­lun is a szocializmus a vég­cél. Nekünk látnunk kell, hogy ha ezt el akarjuk érni, akkor fejlesztenünk kell az egész mezőgazdaságot, a ter­melőszövetkezeteket, állami gazdaságainkat és az egyéni gazdálkodást is.“ Természetesen elsősorban a szocialista szektorainkat, mert nagyüzemi jellegé­nél fogva olcsóbban tud termelni és ez nekünk — bel- és külföldi vonatko­zásban — elsőrendű érde­künk. Miért akarja ezt pártunk és kormányunk? Mert minden dolgozóját jólétben, bőségben akarja látni Ma már nem egy termelőszövetkezet tag­sága jobb anyagi helyzetben van, mint a legtöbb közép­paraszt, pedig nem k^U neki dolgozni látástól-vakuíás’g, mert a munka jórészét e’végzi helyette a gép. A helyzet ja­vulásával ez még fokozódni fog. Nem egy helyen, mint például Zsunypusztán, Tót­újfalun két év a’att —mond­hatni — összkomfortos csa­ládi házat épített a tagság nagyrésze, mert munkáiéért havi 1.500, sok he’yen 2.500 forint jövede’emhez jutott. A józan gondolkodású pa­rasztság figyeli, észre ve* te ezen jelenségeket, de még mindig gondolkodik. Csak gondolkodjon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nekünk ezeket nem le­het. nem kell megmagyarázni. Sőt nem csak nekünk, hanem a pártszervezetek segítségével a tsz-tagoknak kell elsősorban az eredményeikkel előjönni. Mert vannak igen jó eredmé­nyek- Nem kell azokat eltit­kolni és nem kell a befelé fordu’ással a tsz-be lépni akaró dolgozó parasztokat el­idegeníteni. Nem kell azt sem titkolni, hanem tudatosítani kell. hogy a közeljövőben megje’en k a tsz-tagságra vonatkozó nyug- díjrendelet. Nem kell attól félni, ha földiével be’ép a ’sz-be. öregségére koldulni kell menni. Gondoskodás tör­ténik minden tsz-tagról, egye­lőre a lehetőséghez kénest, később — a helyzet javulásá­val — a megsegítés fokozódni fog. Mindent egybevetve meg kell érteni mindenkinek az e’hangzott világos beszédet. Mindannyiunknak — jól fel­fogott salát érdekünkben is — támogatni, segíteni kell kormányzatunk jól megfontolt mezőgazdasági célkitűzéseit, meri mi, mezőgazdasági dol­gozók ezzel tudjuk leghatá­sosabban a béke ügyét előre­vinni. Gömöri Henrik é’ések sorozatát, még lehetne fe-tözzék a dolgozó tömege- bánvász területi bizottság pél-? tovább is soro’ni n-egvénk kü- kp1- f ■ezetek előtt, bogy nem e’éggé tová^b^is soro’ni n~egyénk kü- ke latározottan harcolnak s t?r- ada’mi tu’ajdon megvédésé­rt, az üzemi fegve’em rreg­lö—b-ző területeiről M égvén k becsű’e^es dol­szakszervesetekoek dA’"t. é’eményünk szerint a lét-» * rchozandó tár'ada’mi $ gozóinak egy n’i’anat- nv'nden becsfilptes dolgozónak bíróságokon k-'vü’ a s-aksZpr-f Ankét a lemaradók részére szilárdításáért. A XT. te-5es ra se.m szakad elfeieiteni, Ve’i esősorban .,rregáHi“-t vezetek fel kell sorakoztatni} A Bányász Szakszervezet Te­lés után az SZMT ^nók.sége itt ^rek közöttünk a parancsolni az^ ü e’Tű tolva- adott üzemek, hivata^k«rületi Bizottsága a tröszt ve­íegvizsgária mogvénkb-en az mipeft prob’émávat ó- meg­l’ap’t.otta. hogy Nóg-ád me­re sem men’es a SZOT XT megvert osztályok rnoradvá- jóknak, a ba-ác'-o’óknak. Ez nyai, még nem győztük le a munkásosztály régi nevelést. soraiban a Ha n»m le­nes u pse által fp’ve<ett szünk eléggé éberek, akkor a ém’ekvéde’méről van szó roblémáktói. nvri ;tt is ga- íz'tá’kodrak az állami tu- vtdon pazarlói. Ezt bizonyít- ik azok a tónvek is. hogv a munkásosztály sora’ba boke rüiő és ott megianuló hűli- számos Tanácsa gán. deklasszált p’emek m°g a’anján a Szí tovább fokozhatlak romho’ó Nóctrád mewei Tanácsa a feW elsősorban is azéri 32 éV Vé‘ a szakszervezetek fe’adata, vagvoná^ak megvédéséért. azígelg egy bányaüzemnél meg­mert a hersüietes do’gőzök ümmi fegve’em megsziiárdf-|rendezik a lemaradók ankétjét. n tá^^^rf- Bízvr«k ab^an hogvT Ezért a ^Fza^szcrvezp^ck Or- p f^l^dat. vé<:rreb.aTtá!pában al^Sy tervezik, hogy a ménkesi avS7Prvezet*pk ^igosók egvetérté- ♦ bányaüzem bányászait keresik d s^ervezerpic sével fommk ta’á’kozm és a ♦ íróság pzi-bbg is már több munkájukat a társadalmi tu- nok'ege fe’lvv’a a figye’i Tiber ügyét tárgya’ta, a’dk tegkapták méltó bümetésü­lajdon rovására­m’nden szakszervezeti veze­legmesszebbmenőkig támogat-1fel elsőízben. Ugyanis a tröszt ’mát 3ák ^adatunk mego’dását. |bányaüzemei közül itt van ­A mai életszínvonal és a tőnek, szervezett dolgozónak .C/í-M rjor Isti'An az SZMT elnökhelyettese * legnagyobb lemaradás. Az ankétra meghívják az üzem összes 100 százalék alatt teljesítő csapatainak tagját. A dolgozók véleményének nyil­vánosságra hozása segítséget nyújt majd a lemaradás beho­zására. A felmerült hibák ki­javításával úgy hisszük, a Jö" vőben nem lesz Ménkesen 100 százalék alatt termelő csapat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom