Nógrádi Népújság. 1957. december (2. évfolyam. 96-104. szám)
1957-12-11 / 98. szám
2 NÓGRÁDI Népújság 1957. december 11. Á falusi párt- és tanácsszervek egyik legfontosabb feladata: a TSI-mazgaSom támogatása A z ellenforradalom után — sok fontos intézkedés mellett — a kormány eltörölte a kötelező beadás rendszerét. Heiyes, okos rendelkezés volt ez; a dolgozó parasztság megértette: ez a kormány az ö kormánya, bizalommal lehet iránta, biztonsággal sorsát illetően. Az intézkedés következményeit két síkon is figyelemmel kísérhetjük: az egyilc a dolgozó parasztság magatartása, a másik: a tanács és partszerveink munkáját illeti. Nézzük az előbbit: biztonságossá lett a paraszti termelés; a falvakból évekkel ezelőtt megkezdődött egészségtelen kirajzás, a nagyarányú városba-özönlés megszűnőben van; talán még soha olyan nagy nem volt a műtrágyafogyasztás, mint most; megnőtt a kisgépek iránti kereslet — és ami ezek természetes következménye: megnőtt p dolgozó parasztság jövedelme. Jó ezt tudni. A párt és a kormány legfőbb törekvését je’zi ez. azt, hogy jólétet akar biztosítani minden dolgozó embernek. És most nézzük a korábban említett párt- és tanácsszervek munkáját. A párt polititartják a tsz-szervezés kérdését- Palotáson a volt tanácselnök meg nemhogy segítette a tsz-szervezést, de valósaggal lebeszélte a gazdálkodókat a belépésről! Karancsal- ján is rendkívül egészségtelen a tanácsé nők és a helyi tsz közötti viszony. Szurdokpüspökiben a tsz „régi“ és „új“ tagjai közötti éles elleniét gyengíti a munkát, ez a belső ellentét természetesen nem vonzó a kívülállók előtt. Most nézzük más módon a problémát: vegyük szemügyre a falusi pártszervezetek ösz- szetételét: biztosítékul szolgálnak-e arra, hogy a fejlődés egészséges irányban haladjon majd? Megyénkben igen nagy a paraszti tömegek arányszáma, — a paraszti párttagok száma azonban számarányához képest elenyészően kevés A falusi párttagok túlnyomó részét alkalmazottak teszik ki, — majd minden járásban így van ez Érsekvadkertnek például körülbelül' 6 ezer lakosa van. Igen kisiétszámú párt- szervezetének 53 tagja van — alig több mint 10 százaléka paraszti párttag. A többiek kisebb-nagyobb közfunkciót betöltő alkalmazottak. Amikája: kijavítani a mezőgazda- kor az egyik ilyen gazdálkodó ság szocialista átszervezésé- i párttagtól megkérdeztük: hoben korábban elkövetett hibákat, elkerülni az önkéntesség megsértését és nagyobb gonddal ügyelni a fokozatosság lenini elvének betartására. Mindezeknek együttesen azt ke’l eredményezniük, horn- egészséges legyen a mezőgazdaság szocialista átszervezése hazánkban. Roppant bonyolult munka ez- A belterjesség-e való áttéréssel, a terméshozam növelésével ke’l e^t egyeztet ni. úgy, hogy növekedien a dolgozó parasztok jövedelme is. Mit mutat a gvakor’at? Azt. hogy sokhelyütt nagvon gyengén áll a tsz-szervezés m-m káia. Va’ahogy az az érzésünk. hogy szer-eink fé’reér- teimezik az önkéntesség elvét- Ügy vé1 ekednek, hpgv maid jelentkezik a panaszt, ha a meglévő tsz-ek ió pé’dáia meggvőzi őt Je’iemző e~re a kívülálló gazdálkodókból vVn szektás elzárkózás. Ötvenkét tsz tarto't eddig zá-szám- aJást. — er-'e 5—6 hívott vendégnek egyéni gazdákat' Megítélésünk szerint a s-on- tanjetás elmé’ete kimondatlanul az elienforrada'mat me-* elŐZŐ i rtr.tr 1-pza. ténck továbbélését iménti; annak a hazug ..elméletnek“ a megnyilvánulá-a ez r>~p’k-'soaraszti gazdaság s+-»*r'JT sát hirdeti. Vannak itt . érvek“ is: a tsz-ek eav része az elleni orra dalom körot1nyékért felbomlott. Másrészt: a stabilitás elmét étét jé - „igazolni“ ez p. tény is. bem a mepnöret-edett termelési kefi'1 és hizfonsé-Q is eernfknret'-PzmSmne. a rnnnohb ín ved.r] err}. f--ill+é„ „ T--t.^n-rp rprfO gazdáikor* é* 1+nhtl *é te'j. pes a gnzd.nrno felé-itá-érp (s itt a h-i*»ép»k iránti f r>Vo- zódó érdeklődésre h;vati-oz- koznak). TovábMejlő'íéaünk e'kép- zelhetct’en a mezőgazdaság magasabb színvonala pz-o'r- se. tehát s-Toc!a’ic,tq í’sro'”'a való he’ypzésn né'küi, FnneV útja — tör*énp'm*leg igazolt — csak a szövetkezeti vazHái- kodás lehet. Nem vezet ió,-* ha az eihanva-zo’t meggvőzóst majd aJm-n!sztrat’'v eszközökkel próbáljuk „pótolni“. J e'enleg nincs országos „kampány“ a tsz-mozga'önfejlesztéséért. De azt is látnunk kel’ — lehet, hogv a megyék többségében más a helyzet — a 'falu 'szociális*a át szervezésében e’ért eredmé nyekkel nem lehe'ünk meg elégedve. És ami még a lea nyugtalanítóbb: nem kérés helyen a párt- és a tanács szerveknek vem is áll munkájuk, előtereken, hármad- sőt negyedrendű feladatnak gyan vélekedik a tsz-be való belépésről — láttuk, hogy váratlanul érte őt a kérdés, úgy, mint akivel nem beszéltek még ilyen konkrét módon a dologról. Az illető három és 'él holdon gazdá’kod-k — j minthogy személyesen kerestámogatására gondolunk) és még nagyon sok más tényező együttesen határozza meg a éjlődés irányát. Mindamellett hangsúlyoznunk kell: a lehetőségek adva vannak. Rajtunk múlik, milyen irányt tudunk szabni a fejlődés meneté nek. Nem egy tsz nagyszerű eredményeket ért el. Egyetlen példát említünk: a lőrinc- pusztai tsz munkaegységenként csak készpénzből 24 forintot fizet! Van tehát miről beszélni! entebb szó volt a falus5 párttagság összetételéről,.,Nem az összetételi „terv“ szempontjából lényeges, hogy a dolgozó parasztságot számarányé nak, a társadalomban be’öltött szerepének megfelelően bevonjuk a párt munkájába A falu szocialista arculata kialakításának elengedhetetlen feltétele, hogy a szocializmushoz hű do’gozó parasztság megfelelő számban helyet kapjon a munkások és dolgozó parasztok pártjában. A vadkerti KlSZ-szervezet- nek az újonnan felvett hét fiatallal együtt huszonkét tagja van. Közöttük csak három (!) pnrasztfiatal van, — a többségük alkalmazott. A KTSZ-titkár — Csordás elvtárs — azt mondja, hogy nehezen jönnek össze a fiatalok. pedig hivatalos, postán fe'adott (30 filléres bélyeggel e’látott) meghívót küldtek legutóbb is 58 fiata’nak. És még-em ... Nincs más hátra, emellett a földroűvesszövetke- ~et terményfelvásárlóia', 2200 —2300 forint havi fizetéssel. E, gy másik párttagról — egyébként középparaszt — azt tartják, hogy a fe esége „agyon- üivé“ •.. ha belépne a szövetkezetbe. Természetes do’og, hogy nem lehet, a pártba va’ó felvétel feltéte’eként megszabni a szövetkezetben va’ó belépést. Azt azonban igerűs va’l- iuk hogy a párt e’sősorban falusi tagjainak pé’damuta+á- sától vár5a a termelőszövetkezeti mozgalom megerősítését. A szövetkezeti mozga'om természetesen nemcsak meggyőzés kérdése. A rreg’évő tsz ek eredményei, a párt és a kormány adm5n5sztratív eszközökkel is előseg'tett támogatása (itt a tsz ek állami sék fel a fiatalokat. Különös hogv a fiatalok csak végső esetben fordulnak ehhez a nem könnyű, de egész biztosan legeredményesebb módszerhez így van a KTSZ-nél és még inkább nem egy párt- szervezetünknél. Változtatni kell ezen. Előrehaladásunk nagyon fontos feltétele, hogy fordulatot érjünk el falun is: hogy lendületet adjunk a tsz- szervezés nagy munkájához. M unkánk csak akkor lehet eredményes ha a megyétől a falusi alapszervezetekig minden fele’ős ve'’efő munkáía előterébe állítja a falusi pártszervezetek szervezet' és politikai megerősítését. Sok munkával járó feladat, de el kell végeznünk. Sikeresen végétért az üb-tanfolyam Szombaton ünnepélyes záróünnepséggel véget ért a Szakszervezetek Megyei Tanácsa által rendezett négyhetes üb-tanfolyam. A zömében ipari üzemekből ott lévő 25 hallgató munkájához nagy segítséget adott, hogy a négy hét a’att foglalkoztak a szak- szervezeti munka legfőbb kérdéseivel, az üzemi tanácsok megválasztásának előkészítésével és végrehajtásával, s az első órákban pedig az ellen- forradalmi eseményeket tárgyalták meg. A vizsgán jó felkészültségről tanúskodtak a hallgatók. Az első ilyen irányú tanfolyam jó tapasztalatai alapján februárban hasonlót indít az SZMT. Nagysikerű József Attila ünnepség volt Salgótarjánban, a költa halálának 20. évfordulóján Személyes megjegyzéssel kezdjük: tartottunk ettől az ünnepségtől, félő volt, hogy kevesen lesznek, nem telik meg a nagyterem. Indokolatlan volt aggodalmunk: a több mint 400 személyes terem zsúfolásig megtelt a nagy költő emlékének tisztelettel adózó ünneplőkkel. A városi műve- lődési otthon színpadát művészi egyszerűséggel díszítették. József Attila nagyméretű képe volt a fő helyen (nagyszerű, költői ihletésű kép), mellette két dátum látható: 1905—1937- Születésének és ha’álának éve. A színpad fölött jól választott jelszó — egy versidézet, hű megfogalmazója a költő ars poetica-nak: Vers, eredj! légy osztályharcos! Találkozót tartottak a megyében élő, volt partizánok (T. L.) December 7-én a megyei tanács kistermében elvtársi találkozóra gyűltek össze a megye munkásmozgalmának veterán harcosai, a nógrádi ellen- állá"i mozgalom testben már- már öregedő de szívben, tettvágyban még ma is lángoló partizánjai Harmincán lehetlek, többen talán már hosszú idő óta nem látták egymást és most nagyon jó volt újra találkozni. megszorítani egymás kezét, felidézni a régi harcok feledhetetlen emlékét . . . Nagyszerű hangulatú összejövetel volt ez. Minden jelenlévő szavából a buzgó felelősség csendült ki Valamennyien egyetértettek abban, hogy ki kell lépniük az eddigi viszonylag szűk keretekből, a üivőben a megve partizánjainak nagyobb részt kell vállalniuk az ifjabb nemzedék kommunista sz^lemmű nevelésében, a párt politikáiénak népszerűsítésében. Erről beszélt az idős harcosoknak Angval László elvtárs, aki az országos partizántalálkozóról tájékoztatta a jelen- evőket. Elmondotta, hogy a partizánoknak rendünk tevékeny katonáinak kell lenniök, meg kell ismertetni a legszélesebb dolgozó tömegekkel, különösen az ifjúsággal a I kommunista mozgalom negyven éves küzdelmét a partizán • harcok életveszéllyel járó eseményeit, az ellenállási mozgalom hiteles történetét. A tanácskozáson felszólalt Lakatos József elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője, aki a pártbizottság legteljesebb támogatásáról biztosította a mozgalom öreg harcosait. Hangsúlyozta, hogy a partizánszöveíség tagsága nagyon nagy követelményeket támaszt tagjaival szemben, mégis megvan a lehetősége, hogy tovább szélesítse táborát. Elmondotta, hogy a megyei bizottság minden támogatást megad a mozgalom régi harcosainak felkutatásához és ahhoz, hogy megérdemelt megbecsülés övezze őket. A Partizán Szövetség módosított szervezeti szabályzata szerint fölvehetők a szervezet tagjai sorába nemcsak a volt partizánok, hanem a 19-es harcosok, akik később is hűséggel kitartottak meggyőződésük mellett, azok, akik a Szovjetunióban tevékenykedtek, a Horthy-fasizmus idején az ellenállási mozgalomban, külföldi emigrációban tevékenykedtek, valamint azok, akik az 1956 októberi ellenforradalom idején fegyverrel védték a proletáriátus hatalmát, a szocializmus ügyét. A megye partizánjai végül titkos szavazással megválasztották új vezetőségüket. A megnyitót Jakab Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára mondotta. Beszédében felhívta az ünnepi Közönség figyelmét a revizionista erőknek arra a mesterkedésére, hogy a nagy kommunista költőt háttérbe szorítsák és a polgári, formalista költőket állítsák előtérbe, hogy ezek legyenek az induló fiatal költők példaképei. A népelnyomó úri rend a magyar történelem sok nagy alakját kisajátította, de József Attilával szemben erre nem vetemedhetett. József Attila nemcsak a legnagyobb magyar proletárköltő, de a magyar kommunista mozgalom is magáének vallja. József Attila emberi alakjáról, költészetének a proíe- tárélettel való szoros kapcsolatáról Miklós Róbert elvtárs, a Petőfi Múzeum munkatársa tartott élvezetes előadást. Hangsúlyozta, hogy nincs nálánál nagyobb költő, akinek művészetében oly kristálytisztán tükröződtek volna a nemzet nagy sorskérdései, mint az ő költészetében. A munkás- osztály szószólója, a pro’eta- riátus költője volt; éppen azért, mert kommunista meggyőződésű, a nemzet egyetemes költője lett. A nagy tetszéssel fogadott előadás után színvonalas műsor következett. A bányász énekkar forradalmi dalokat adott elő Maróti Gyula szakavatott vezetésével. Az est legkiemelkedőbb része a fővárosi művészek fellépése volt. Megérdemelt nagy sikert aratott József Attila verseinek művészi tolmácsolásával Horváth Ferenc, a Madách Színház tagja. Sikere volt Surá- nyi Ibolya ■ szavalóművésznek is. Az előadott versek felölelték József Attila forrada’ml költészetének, szere’mi lírájának. gyermek- és istenes verseinek legszebbjét. A szavalatok után a bányász színjátszók tehetséges előadásban adták elő József Attila dramatizált versét Csoszogj, az öreg suszter címmel. Végezetül a bányász fúvós- zenekar túlharsány (ezért sokak által élesen bírált) számai következtek. Mindent egybevetve: a megyei tanács művelődési osztálya az ünnepség méltó keretek közötti megrendezésével e’ismerésre méltó munkát végzett- A megemlékezés jól szolgálta a József AítiZa-kultusz ápolását, a költő népszerűsítését. icocoorxxxxxxxx:rxxxxxxx»ooooacccocxxxx»ccooocc3ocxíccct'-c OCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXJOOOOOOcocsqooocgococxx 1958. november 4-én szerte m“gv az or-zágban annak a híre hogv megalakult a forradalmi munká'-paraszt kormány és hogy a Szovjetunió a magyar népet válságos óráiban nem hagyja magára. A forradalmi munkás-paraszt kormány kérésére fegyveres segítséget ad az ellenforradalom leveréséhez. É- a körülmény elhalkítja az eddigi vérgőzös hangú ellen- “'orrs.dalmárokgt megyénkben is, sőt 6-án a nemzeti bizottság "gyes tagjai felajánlották munkájukat a közben megalakult megyei forradalmi munkál’- n-raszt tanácsnak. Ré'ztvesz- nek abban a küldöttségben is, amely ekkor felkereste a kor- mánvt, hogy kérjék jóváha- gvá-át a megyei forradalmi munkás-paraszt tanács működésének. A megegyezés azonban náluk csak látszat volt. Ami® eTvik részük, hogy te'Tékenvs égükről elteraHék a figyelniet, békés szándékot mutatva tárával, addig a másik részük fegyveres szervezkedése kezd. A munka magakadálvozását ú.t?^ végzik, hogy a MAVAUT-nál székelő ellen^orr adalm i csoports ukat megbízzák* a gépkocsik vezetését fegyverrel felszerelt híveik vegyék át. Ezek kimennek ugyan a falvakba, de a munkába indulókat vissza parancsolják. Közben terjesztik a Hogyan kezdődött, hová vezetett? megyében annak hírét, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány megbukik és a nyugati országok beavatkoznak a magyar ügybe. Hirdetik az el- 'len?orradalom győzelmét. A 4-i eseményekre szé? züllött fegyveres erőiket ismét összegyűjtik. Egy csoportot Nagybátony- ba, egy másik csoportot a Salgótarjáni Acélárugyárban helyeznek készenlétbe. 1958. november 13-án ülést hívnak össze az Acélárugyárban. Azért ezen a helyen, mert itt méz akkor néhány száz félrevezeted embert tudnak na- gMk mögött. Meghívták erre az értekezletre — békés szándékukról biztosítva a forradalmi munkás paraszt tanács elnökét, a párt megbízottját és a megyében tartózkodó kormány összekötőt. A gyűlésen Mlinarik, Lénárt, Garamvölgyi, Kecskés és Kovács ellenforradalmi vezérek a szónokok. A békés tárgyalás helyett követelték a forradalmi munkás-paraszt tanács elnökének lemondását és a tanács megszűntetését. Miután ezen követelésüknek nem tettek eleget, éles és hosszú vita keletkezett, de megegyezés nem jött létre. Itt már erősen megnyilvánult, hogy az ellenforradalom nemzeti bizottsága bármilyen vérmes reményeket is táplált, mint hatalmi szerv nem működhet. De ezen a megbeszélésen megnyilvánult egész felfogásuk. Miután nem tudtak megegyezni, feloszlott a gyűlés, de a forradalmi munkás paraszt tanács elnökét, a kormány megbízott át és a párt küldöttjét távozásuk előtt visszatartják egy helyiségben. Közben egy fegyveresekkel megrakott autó (ennek a fegyveres csoportnak volt a tag-a, a hírhedt Girtl Emilia) a megyei tanácshoz ment és az ott lévő munkásokat megtámadták, és kiutasították az épületből. Ezután engedték szabadon az Acélárugyárban visszatartott forradalmi munkás-paraszt tanács elnökét ,a kormány, s pártmeg- bizottat. A megyei tanács megszállása után bevonultak az épületbe az ellenforradalom vezérei’ Garamvölgyi, Mlinarik, Eénárt és a többiek. Eközben Nagybátonjtban is folyt a fegyveres támadásra az előkészület. Szabó Ervin, az ottani ellenforradalom vezetője Jecs- menik Andort bízta meg a fegyveresek vezetésével. Ezeket is* elindították Salgótarjánba.: A levegőben lógott egy egészen komoly tűzharc kibontakozása. Az ellenforradalmároknak az volt a legfőbb célja. hogy megszólaljanak a fegyverek. Azt remélték, hogy ebben az esetben a lakosság melléjük fog állni. A megyei tanácson lévő munkásőrség azonban a vérontás elkerülése végett ismét kitért a provokáció elől. Míg kívül a fegyveresek összetűzését sikerült elkerülni, az épületen belül ádáz csata folyt. Az ellenforradalmárok fegyvereseket tudva maguk mögött, a forradalmi munkásparaszt tanács elnökét arra kényszerítették, hogy írjon alá egy nyilatkozatot, lemondásáról, s a forradalmi munkás- paraszt tanács feloszlatásáról, és adja át helyét a nemzeti bizottságnak. Mivel ellenállt, leakarták tartóztatni. Ezalatt ellenőrzés alá vették a megyei tanács egész környékét. Házkutatásokat tartottak, igazoltatták a közlekedőket és közben több személyt letartóztattak, s az Acélgyárba kísérték. Ez az éjszaka ismét olyan volt, mint az október 30-i és a november 1-i. Pedig ekkor már november 13-át írtunk. A következő nap az egész megyére kiterjedő támadást indítottak a kommunisták és a népi demokrácia hívei ’ellen. Egy csoportjuk Karancsiapuitő ellen indult, ahol kommunista erőket tudtak. Fegyveres harcot akartak velük kezdeni. Balassagyarmaton fegyvereseik megszállták a középületeket, Nagybátonyban felrobbantották a bányát, Kazáron a transzformátort. Mizserfán a villamosvasút felső vezetékét rongálták meg, hogy megakadályozzák a szénszállítást. A már dolgozni induló üzemeket leállították. Ezzel egyidőben küldöttséget indítottak Budapestre, ahol először felvették a kapcsolatot a nemzeti bizotmány- nyaí. Itt szovjet és népi demokrácia ellenes röpcédulákat vettek magukhoz, majd felmentek a kormányhoz és követelték, hogy a megyében oszlassák fel a forradalmi munkás-paraszt tanácsot. A kormány ezt elutasította. Amíg a küldöttség Pesten volt, az itthon lévők akcióba kezdtek. Támadták a kommunista vezetőket, rágalomhadjáratot indítottak ellenük. Felszólították* hogy hagyják el vezető helyeiket. Támadták a rendőrséget, a karhatalmat, visszakövetelték a sajtót és rádiót. Ebben a helyzetben érkezett meg Salgótarjánba a szovjet segítség és vetett végett a már egészen küszöbön álló na- gvobbarányú vérontásnak. Ha egy nyolc órát késnek, szörnyű harcok indulnak meg * várókban, de az egész megyében is. (A következőkben az ellenforradalom november 23-tól indított űjabb provokációját közöljük.)
