Nógrádi Népújság. 1957. november (2. évfolyam. 87-95. szám)

1957-11-30 / 95. szám

2 NÓGRÁDI Népújság 1957. november 30. Megyei propagandista tanácskozás Salgótarjánban November 28-án Salgótar­jánban a bányai művelődési otthonban tanácskozásra hívta össze a megyei pártbizottság a megye propagandistáit. A tanácskozáson Vonsik Gyula elvtárs, a pártbizottság ágit prop. osztályának vezetője tar­tott a beindult oktatási év ed­digi tapasztalatairól beszámo­lót. Beszédében részletesen fog­lalkozott az elméleti munka fontosságával, elemezte azokat a körülményeket, amelyek kü­lönös jelentőségűvé teszik pártunk életének mostani idő­szakában az elméleti képzést. Hangoztatta, hogy sokfajta ká­ros. a munkát nehezítő, a ko­rábbi évekből örökölt rossz munkamódszerekkel, helytelen beidegződésekkel szemben har­colni kell. Elmondotta, hogy be kell vésni az emberek tudatába azokat a történelmi jelentőségű változásokat, amelyeket az el­múlt években átéltünk. Legye­nek ezek negatív, vagy pozi­tív tapasztalatok. Az elmúlt esztendő tapasztalataiból an­nak érdekében, hogy a jövőben a tragédiához vezető buktatókat elkerüljük, vonjuk le azokból a megfelelő tanulságot. Állít­sunk feladatokat a párttagság elé. hogy ezt követően a töme­gek is követhessenek bennün­ket. Nézzünk szembe őszintén dolgainkkal, még ha azok kelle­metlenek is. enélkül nem old­hatjuk meg az előttünk álló feladatokat. A tömegek meg­nyerése érdekében feladatunk, hogy újabb és úiabb módsze­reket alkalmazzunk munkánk­ban. A pártoktatás tartalmát az határozza meg — hangsúlyozta az előadó —. hogy a párt előtt milyen feladatok állnak. Alap­vető feladatunk, a párttagság kommunista szemléleti mód­jának kialakítása. Annak érde­kében, hogy elvtársaink önálló­an tájékozódjanak a bonyo­lult politikai feladatok között. A marxista dialektikus szem­lélet nélkül szubjektivista és objektivista hibába eshetünk, az ilyen szemléleti módot kö­vető helytelen gyakorlat újabb tragédia felé vezetheti pártunkat. Ezután az oktatási év egynéhány konkrét tapasz­talatáról beszélt. A sok gondo­latú beszámolót élénk vita kö­vette. Hegyes elvtárs acélgyári pro­pagandista felszólalásában el­mondotta. hogy az egészséges nevelőmunka érdekében fog­lalkozásai előtt a hallgatókkal tisztáz bizonyos idegen szava­kat, hogy azok jól megérthes­sék a tárgyalt politikai kérdé­seket. Ennek eredményeként a foglalkozások igen aktívak — mondotta —, a hallgatók igen sok kérdést tesznek fel. Cserháti János elvtárs (Lit- ke) arról beszélt, hogy az el­lenforradalomról szóló foglal­kozásokon felhasználja a ta­valy október—novemberi újsá­gokat és az azokból vett idéze­tekkel igazolja: mire készültek az ellenforradalmárok. Mint jó példát említette meg. hogy amikor az agrár tézisekről szóló foglalkozást tartották, meghívták arra a község egy­néhány pártonkívüli és az ok­tatásban részt nem vevő pa­rasztját is. Elmondotta, hogy nagyon hasznos lenne, ha a járási pártbizottság ellenőrzé­seivel a foglalkozások konkrét bírálatával jobban segítené munkájukat. Marczinek István elvtárs. tűzhelygyári propagandista el­mondotta. hogy tapasztalatai szerint a marxizmus-leniniz- mus kérdései című tanfolyam foglalkozásai a gyakorlati élet­től elvonatkoztatva csupán el­méleti síkon folynak. Ennek eredménye, hogy a hallgatók ritkán tesznek fel kérdéseket a propagandistáknak és a vita is nagyon vérszegény. Elmon­dotta azt is. hogy gyárukban a KISZ-oktatásnak nincs gaz­dája és ezt a kérdést meg kell valami módon oldani. A tanácskozáson felszólalt Jakab Sándor elvtárs. a megyei pártbizottság titkára is. Éles szavakkal bírálta az oktatás te­rületén meglévő fogyatékossá­gokat. Megengedhetetlen, — mondotta —, hogy egyes pro­pagandisták a foglalkozásokra nem készülnek fel gondosan, máshol meg azt tapasztaljuk, hogy a hallgatók nem vesznek részt a szemináriumokon. Azt is tapasztaljuk, hogy a gazda­sági vezetők húzódoznak az oktatási munkában való aktív részvételtől. Mi ezzel soha nem fogunk megbékülni. Megköve­teljük gazdasági vezetőinktől, hogy a pártoktatásban becsü­letesen vegyenek részt, úgy is mint propagandisták és úgy is mint párttagok, akiknek kö­telességük elméleti felkészü­lésük szüntelen növelése. Ezután mind elrettentő pél­dát említette meg Oravecz elv- társnak, a Tűzhelygyár igaz­gatójának esetét, aki a politi­kai gazdaságtan konferenciá­jára ittasan ment el. A párt- szervezeteknek alapvető fon­tosságú feladatuknak kell te­kinteni, a pártoktatás helyze­tével való foglalkozást: a pro­pagandisták felkészülését el­lenőrizni kell, a hallgatók rész­vételét biztosítaniok. Vilezsál Árpád elytárs (Acél­árugyár) arról beszélt, hogy véleménye szerint azért is van nak az oktatással most problé­mák. mert a propagandistákat időben nem készítették meg­felelően elő és a tanulmányi anyag is késett. Számos felszólalás hangzott még el. Az értekezlet lapzárta után még tart. Sorra alakulnak megyénk­ben a földművesszövetkeze­tek nőbizottságai. A rétsági járás valamennyi földműves­szövetkezetében megalakultak már. Céljuk a szövetkezeti nő­tagsággal való foglalkozás, ez­zel a szövetkezeti munka segí­tése. A legtöbb helyen hozzá is láttak már a munkához. Segí­tik a szövetkezet igazgatóságát a cukorrépa szerződéskötések szervezésében, jó eredményt ért el ebben Tereske. Nézsa, Szécsényke és még több szö­vetkezet nőbizottsága. Ezzel nem kis mértékben járulnak hozzá, hogy a dolgozó nép megnövekedett cukorigényét ki tudják elégíteni. Foglalkoznak a nőbizottsá­gok a részjegyalap növelése érdekében folytatott agitációs munkával is. Megmagyarázzák a tagságnak, hogy sokkal nagyobb lehet a nyereségből kapott részese­dés. ha hozzájárulnak a szövetkezeti saját vagyon Túltelj eskették tejtermelési tervüket 152 tehene van a Borsosbe- rényi Állami Gazdaságnak. A jó kezelés és szakszerű takar­mányozás eredményeként 236.5 ezer literes éves tervüket már szeptember végére teljesítet­ték, Szeptember 30-ig 247 000 1. tejet adtak át az államnak. Év­végéig jelentős mennyiséggel fogják túlteljesíteni tervüket. Ebben az évben 211 ezer fo­rint nyereséget tervezett a gazdaság. Jelenleg 487 ezer forint a nyereségük. Az állat- tenyésztésnél ez 230 százaléko s emelkedés. Dói gazdálkodnak A jövő gazdasági évben a Kotyházai Kossuth Tsz corn- wal sertés törzsállományt állít be tenyésztésre. Eddig manga­lica fajtát tenyésztettek. 22 ko­cájuk volt. Jól gazdálkodott a tsz ebben az évben. Mi sem bi­zonyítja jobban, mint az tény. hogy 188 ezer forinttal nőtt a tiszta vagyon. Míg tavaly 20,24 forint volt a munkaegység ér­téke. az idén már 30 forinton felül van. növeléséhez, hiszen a befi­zetett részjegy tőkéje után 15 százalékos kamatban ré­szesül a tagság. Foglalkoznak a nőbizottsá­gok új szövetkezeti tagok szer­vezésével is. főleg a nők köré­ben. S az így befolyt összeget a legtöbb helyen mosógép vá­sárlására akarják fordítani a szövetkezeti nőtagok, amelyet azután kölcsön vehet minden szövetkezeti tag. De nemcsak a szövetkezeti munkával foglalkoznak az fmsz. nőbizottságok. Segítenek a helyi nőtaná­csoknak. szülői munkakö­zösségeknek a télapó és karácsonyi ünnep előkészí­tésében. Rútságon például bált rendez a nőbizottság, melynek bevé­telét erre a célra fordítja. Diósjenőn klubestét rendeztek ennek érdekében, de így dol­gozik közösen a nőtanáccsal Alsópetény. Romhány. Nagy­oroszi és még sok más község szövetkezeti nőbizottsága. A rétsási járásban eredményesen dolgoznak az fmsz.-ek nőbizottságai iíi FIATALÉN BE iMI ANAPSÁG az üzemeknél nem egy helyen hallani: a mai fiatalok... — és ezt meg­lehetősen lesújtó hangon. Le­hetséges, akik ezt így kijelen­tik nem is gondolnak arra. hogy ők is felelősséggel tartoz­nak az ifjúság jelenéért, gon­dolkodásának, magatartásának alakulásáért. Csábi elvtárssal, a Salgó­tarjáni Üveggyár párttitkárá- yal beszélgettünk a legutóbb ilyen dolgokról. Elmondott nem egy példát: üzemükben az ellenforradalom után több fi­atal öltött lehetetlen, rakon­cátlan, erkölcstelen magatar­tást, -mind a munkafegyelem, mind egyéb másban, akik az­előtt becsülettel végezték mun­kájukat. Ezeknek a fiatalok­nak a helyes útra való terelé­se számunkra nem könnyű fel­adat. Dolgozik jelenleg az I-es fazekas kemencén egy 21 éves fiatalember, névszerint: Urbán Károly. Vékonydongájú, a ha­ja szalmaszínű. Arcán az üve­gesekre jellemző halvány folt van. Ezzel a fiatalemberrel — mint mondják — annyi baj van, hogy legutóbb már egy egész csoport dolgozó vélemé­nyét kérték: megengedik-e, hogy ott dolgozzon? Nem egy­szerű okokból hoznak össze ilyen megbeszélést! Urbán Károly úgyszólván az üveggyárban nőtt fel. özvegy édesanyja van, ő a családfenn­tartó. Nem lehet panasz fize­tésére. havonta a kétezer fo­rintot is megkeresi. Mégis a nyáron egy alkalommal gon­dolt egyet lejött a kemencéről, hogy nem dolgozik, mert me­leg van. Rövidre ezután el­jött érte a barátja, Venczel Zoltán, mire kivette a munka­könyvét és otthagyta a gyárat. Elsodródott Pestre. Itt élt egy darabig, alkalmi munkákból, és mint ahogy ez lenni szokott „leégve” tért haza. Az üveges szakmát tanulta, más munká­ba nem tudott beilleszkedni. Szégyenkezve tért haza. Nem is ment vissza rögtön az üveg­gyárba, hanem a gépgyárban vállalt munkát. De, mint ahogy várható volt itt sem maradt sokáig, hanem szánva-bánva bűnét visszament az üveggyár­ba régi munkahelyére, a faze­kasra. ÖVIDEN ÍGY NÉZ KI a történet. Természetesen eh­hez még hozzá kell gondolni azt a sok viszontagságot, ame­lyen ez az életet kóstolgató fiatal ezidő alatt átment. Ba­rátja befolyása alatt még a rendőrséggel is összeütközésbe került. Megbízható, igazi véleményt emberről csak a munkatársak tudnak adni. És valóban Stark elvtárs, Urbán Karcsinak a mestere rávezet, az okokat elő­idéző bajokra. Azt mondja fé­lig bosszankodva, félig nevet­ve: nehéz eset ez kérem. Ez a gyerek, ha akar, tud dolgoz­ni. De, ha egyszer rájön a rossz, nem lehet vele beszélni. Nem is tudom rendbe van-e ennél minden. De most meg­mondtam neki: ha mégegyszer könnyelműsködik, mehet. Nincs többé bocsánat. Hallgassuk meg Somogyi elvtársat, akivel régebben szin­tén dolgozott a fiú: ez egy olyan gyerek, akivel szépszóval nem lehet beszélni. Kemény­kézzel kell vele bánni. Más­képp nem megy. Semmibe ve­szi az idősebbek tanácsát. Végül tegyük ide Marcsok elvtárs véleményét is. Régi megbecsült szakmunkás az üveggyárban. Sok fiatalt fel­nevelt már. Ezek között Ur­bán Karcsit is. Egy nagyon rendes gyerek Urbán Karcsi. Ha szépen beszélnek vele, min­dent el lehet nála érni. Kiváló szakmunkás lehet belőle, ha foglalkoznak vele. Nem szabad elfeledni, hogy apa nélkül nőtt fel. Munkahelyen kell pótolni az apai nevelés hiányát. Ha rosszá vált, azért azok a fel­nőttek a felelősek, akik mellett dolgozik. „ IHIarom vélemény, de ahány annyi féle. Azt is megzavarja, aki hallgatja eze­ket a véleményeket. Hát ak­kor azt a fiatalt, megzavarhat­ja, akinek el kell szenvedni a különböző bánásmódot. Gon­doljuk csak el...! Mindhárom­hoz alkalmazkodni kell és ha figyelembe vesszük, hogy egy 20—21 éves fiatalról van szó, R . . . akiben kezd kibontakozni az önálló gondolkodás, aki tudja magáról, hogy tud dolgozni. Vajon nem lázad fel? De igen fellázad és ebben a lázadásá­ban olyan ostobaságokat kö­vethet el, amit Urbán Karcsi is elkövetett: hogy megmutassa elhagyta munkahelyét, legény­kedésből züllésnek indult és ez már csak egy lépés ahhoz, hogy teljesen a lejtőre kerül­jön. S az igazság az, Urbán Karcsi már nagyon közel volt ehhez. Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy a fiú időben szakítani tu­dott rossz oldalával és ez a mindenki által rakoncátlannak hitt fiatal vállalva inkább a megalázkodást • visszament ré­gi munkahelyére, tévelygései­ért bocsánatot kérve. Ez az ő eréjét mutatja. Ha ezt Marcsok elvtárs tapasztalatai szerint fogják nála ápolni, Urbán Kar­csit visszavezetheti a sok-sok becsületes, munkáját szerető, idősebbeket megbecsülő, véle­ményüket elfogadó fiatalok sorába. Erre az útra kell őt vezetni, mert ne feledjék, ez a fiú párttag és még nagyon fiatal. De éppen ezaz, ami a legnehezebb... Ha a megoldást egyedül a KISZ-re bízzuk, hibázunk. Egymaga, legyen bármilyen jó is a szán­dék, megoldani nem tudja. Még nem olyan erős, . hogy megtudjon birkózni az ilyen­wmmmmmmmmm ajmum ■ mmmmmMKmw mmmmmnamtimmm TIZENHÁROM ÉVE SZaBAD JUGOSZLÁVIA November 29-én ünnepli a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság lakossága a hitleri banditizmus alóli felszabadu­lásának 13. évfordulóját. A nevezetes évfordulóról meg­emlékeznek a szocialista or­szágok dolgozói is. Felidézik ezen a napon a jugoszláv népfelszabadító harcok feled­hetetlen emlékét, azokat az időket, amikor a Szovjetunió önzetlen, testvéri segítségével Jugoszláviának csaknem egész dolgozó népe fegyverrel a kézben harcolt a fasizmus el­len — a szocializmusért. Jól tudjuk: 1948—49 után éveken keresztül nemcsak hogy megszakadt Jugoszlávia és a szocialista országok kö­zötti testvéri jó viszony, de tragikus módon negatív irány­ban „aktív“ is lett ..kapcso­latunk“. Ismerjük a történte­ket, szükségtelen a régi, ká­ros politika lerakódásainak felhánytorgatása. A jövő szempontjából értékeljük kap­csolatainkat, így Jugoszlávia népeihez fűződő viszonyunkat is. Bármennyire is fáj bizonyos nyugati köröknek, hogy az elmúlt két-három esztendőben örvendetes módon megjavult Jugoszláviának a szocialista országokhoz fűződő kapcsolata — tény ez, történelmi tény. Kedvezően alakul — bár nem probléma-mentes — a szov­jet—jugoszláv helyzet. Örven­detes irányban fejlődik ha­zánk kapcsolata is déli szom­szédunkkal. A múlt emlékei azonban még mindig kísér­tenek: az emberek nem kis része még ma is fenntartás­sal viseltetik Jugoszláviával szemben. Kétségbevonják a szocialista országok nagy kö­zösségéhez való tartozását, félre magyarázzák a nyugati országokhoz fűződő kapcsola­tait. Őszintén meg kell mondani, hogy a korábbi évek káros kinövéseit nem lehet egyik napról a másikra megszün­tetni. A fejlődés azonban két­ség kívül egészséges irányú. Bár az is tény, hogy a vi­szony rendezése döntően Ju­goszlávián múlik. Azzal is kell azonban számolnunk, hogy Jugoszláviában nem kis szerepük van azoknak a revi­zionista erőknek, amelyek két­ségbevonják a szocialista ta­bor létét, s a Szovjetuniónak ezen belüli vezető erejét. De nem ezek a fő erők Jugoszlá­viában. A meglévő problémák ellenére állíthatjuk, hogy vi­szonyunk, Jugoszlávia és a szocialista országok viszonya egészséges irányban fejlődik. Jugoszláviának a szocializ­mus építésében elért sikerei a mi sikereink is. Éppen ezért a szabad országok nagy kö­zössége a jugoszláv szabadság születésének 13. évfordulóján együtt, ünnepel a szocializmust építő jugoszláv néppel. IIIGOSZLÍVin ÉLETÉBŐL NAGY SIKEREK A VAJDASÁG VILLAMOSÍTÁSÁBAN November 29-ig üzembe he­lyezik a Vajdaság villamosítá­sának legnagyobb objektumát: a Ledincí és Szabadka közötti 100 kilométer hosszú távveze­téket. Ezáltal Szabadkát ösz- szekötik a szerbiai erőművek rendszerével, s kiküszöbölődik a szabadkai medence gazda­sági életének úgynevezett „szűk keresztmetszete”. Eddig ugyanis a szabadkai gazdasági medencének villanyáram hi­ány miatt nagy veszteségei voltak. A távvezeték építésének leg­nehezebb szakaszát a dunai átkelés jelentette, mert Jugo­szláviában ilyen széles folyón távvezetéket még nem építet­tek. A Vajdaság villamosításában az idén érték el a legnagyobb irányú és talán a legnehezebb feladattal. Maradt tehát a pártszervezet és az üzemveze­tés. Előre kell bocsátani: a pártszervezet volt az, amely egyedül szorgalmazta a fiú visszatérítését az üzembe. Visszavitte és nem engedte el­veszni. De, ami megdöbbentő, ezért vitát kellett folytatni a javaslattal egyet nem értő igazgatóval. Nem értett egyet Papp elvtárs, egy fiatal üveges megtérítésével. És ahogyan ő rosszalóan fogadta az intézke­dést, ugyanúgy Gritz elvtárs, a művezető is. Sőt, ő csupán csak legyint, ha a fiúról van szó. Bayer elvtárs az üzem­vezető pedig egyenesen érzé­ketlen az egész üggyel szem­ben. Azt mondja az idő majd igazolja, a fiúból nem lesz semmi. Félreértés ne essék, nem Ur­bán Károly története jellemzi most a mi ifjúságunkat. A ve­le való foglalkozás sem az üveggyár vezetőit. Nem, de ez az eset nagyon jó arra: meg­értsük miért kellett napvilágot látni annak a rendeletnek, hogy a vezetőknek, akár poli­tikai, akár gazdasági területén dolgoznak, kötelességük foglal­kozni, s segíteni az ifjúságot. IKöTELESSÉG? Talán még sem így. Kommunista meg­érzés kell ahhoz, hogy egy fi­atal életét lépésről-lépésre ki­sémi kell, nyesegetni vad­hajtásait, nevelni, ha még­egyszer olyan nehéz is, hogy felnövekedjék az a nemzedék, amelyre nyugodtan rábízhat­ják a holnapot. Bobál Gyula sikereket. Összesén 406 kilo­méter hosszú távvezetéket he­lyeztek üzembe. A háború be­fejezése óta 1957-ig a Vajda­ságban összesen 402 kilométer hosszúságú távvezetéket épí­A JUGOSZLÁV SZARVASMARHA­TENYÉSZTÉS TÁVLATI TERVE: HEKTÁRONKÉNT HÁROM TEHÉN Az október végén Belgrád- ban tartott országos állat- tenyésztési értekezleten jóvá­hagyták a szarvasmarha-te nyésztés távlati tervét. Esze­rint feladatul tűzték ki, hogy az 1961—1962 mezőgazdasági évig a mezőgazdaság szocialis­ta szektorában az egy hektárra számított szarvasmarha-állo­mányt 3 fejőstehénre emeljék. Ez a mezőgazdasági termelés még korszerűbb megszervezé­sével valósítható meg. Jugo­szlávia szocialista gazdaságai­nak jelenlegi szarvasmarha­állománya mintegy 64.000 db. A most elfogadott távlati terv szerint 1961 végéig e gazdasá­gok szarvasmarha-állományát 1 millió jószágra emelik, szem- előtt tartva, hogy az említett idő alatt a szocialista szektor szántóterülete is körülbelül 1 millió hektárra növekszik. A szarvasmarha-állomány gya­rapítása érdekében nagy-tej- hozamú üszők behozatalát is tervbe vették. MAGYAR TANSZÉK NYÍLT AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKARON * Az újvidéki bölcsészkaron e tanév elején magyar tanszék nyílt. A tanszék vezetője Dr. Pennavin Olga egyetemi do­cens. A tanszéken két tanfo­lyam indult: a kezdők és a haladók számára. Az újvidéki bölcsészkar hall­gatói kötelező, vagy fakultatív melléktantárgyként hallgat­hatják a magyar nyelvet, amennyiben fő tantárgyaik a jugoszláv irodalom, szerb- horvát nyelv, angol nyelv és irodalom, vagy német nyelv és irodalom. A hallgatók az angol, német, francia és orosz nyelv mellett a magyar nyelvet is választhatják kötelező tan­tárgyként, miután a fő tantár­gyak mellett még egy idegen nyelv is kötelező. A bölcsészkar dékáni hiva­tala és a tartományi iskolaügyi tanács között megbeszélések folynak arról, hogy a magyar nyelvből vizsgázott hallgatók képesítést nyerjenek a magyar nyelv oktatására az általános iskolák felső osztályaiban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom