Nógrádi Népújság. 1957. november (2. évfolyam. 87-95. szám)

1957-11-30 / 95. szám

1957. november 30. NÓGRÁDI Népújság MÁTRANOVAKON négy forinttal olcsóbb a szén tizenöt forinttal nőtt a kereset Az ellenforradalom után or­szágunk nehéz helyzetbe ^ke­rült. Mindannyiunk közös ügye lett a gazdaságos ter­melés: csökkentsük az önkölt­séget, termeljünk olcsóbban. A szavak megteltek lüktető élettel. Az elmúlt egy év munkánk eredményességét igazolta. Sikerült megakadá­lyozni az inflációt, a tömeges elbocsátásokat- Mindebben nem kis része volt a bányá­szok hősies munkájának. A szénellátást biztosították mind a gyárak, mind a háztartások részére. A termelés mellett azonban más is történt. A mátranováki bányaüzemnél kemény harcot folytattak az olcsóbb szén termeléséért Az év elején sok nehézséggel kellett a mátranováki bányá­szoknak megküzdeniük. A mennyiségi tervet minden hónapban túlteljesítették, az önköltségi tervet azonban ál­talában túllépték. Sok ta­nácskozás .folyt már Mátra- novákon az olcsóbb termelés lehetőségeiről. Fáradozásaikat, ha kissé későn is, de siker koronázta. A III. negyedév végéig egy tonna szén kitermelési költ­sége 115.70 forint volt, jóval több az engedélyezettnél. Szep­tember végén közel 500 ezer forint költségtúllépést okozott a mátranováki szén. A javu­lás október hónapban jelent­kezett. A III, negyedévi ton­nánkénti anyagköltség 19.76 forint volt, októberben már csak 18.96 forint. Az anyag­csökkentést különösen az im­portált bányafa csökkenése teszi értékessé, melynek meg­valósításáért az egyszerű bá­nyászok folytattak harcot. Az eredmény októberben: egy tonna szén termelési költsége 115-70 forint helyett 111.34 fo­rint lett. Azaz több mint 4 forinttal lett olcsóbb egy tonna szén. így egy hónap alatt az üzem 192.000 forint megtaka­rítást ért el. Novemberben szintén jó eredmények vannak és minden remény megvan arra, hogy az év végéig az 500 ezer forintos lemaradást Lehozzák. A jó eredmények elérésében az anyagtakarékosságon kívül nagy szerepet játszott a teljesítmények növekedése Míg a III. negyedév végén az egy főre eső teljesítmény 1.356 tonna volt, a produktív telje­sítmény pedig 3.606 tonna, októberben 1.434, míg novem­berben 1.518 tonna a fej teljesít­mény. A produktív teljesít­mény (földalatti) októberben 3.987, míg novemberben 4.100 tonna. E pár szám fényesen bizonyítja a teljesítmények növekedését. A III. negyedév végéig a bányaüzem 12.400 tonna tervenfelüli szén kiter­melésével dicsekedhet. A IV. negyedév végére újabb 6 ezer tonna terven felüli szénnel szeretnék zárni az 1957-es évet. Csökkent az önköltség, nö­vekedett a termelékenység és ezzel egyidejűleg emelkedtek a munkabérek Októberben Í8.000 forinttal több bért fizettek ki a dolgo­zóknak, mint az előző hóna­pok bármelyikében. Egy tonna szén 4 forintos árcsökkenése tette lehetővé a bérek emel­kedését. S ezzel együtt meg­szűnt az a híresztelés, hogy az önköltség csökkenése bér- csökkenést idéz elő. Október­ben egy dolgozó keresete át­lagosan 15 forinttal emelke­dett. Ehhez úgy hisszük, nem kell külön kommentár. A jó eredmények elérésében nem kis szerepet játszik az eleven versenyszellem Ma már csak rossz emlék a régi, bürokratikus, íróasztal mellől irányított munkaver­seny. Most ehelyett a párt, szakszervezet és üzemvezető­ség a csapat figreimét ráirá­nyítja a legfontoRibb felada­tokra. Ez a módszer igen jól bevált. A termelési tanácsko­záson elhangzott javaslatok megvalósításra kerülnek. Ez a dolgozók nagy részét aktivi­zálja, annál is inkább, mivel látiák. szavuknak értelme van. A bányaüzem egységei, ak­nái egymással versenyeznek. Az élenjáró eredményeket na­ponta ismertetik mind az üzemben, mind a környező falvak filmszínházaiban. Az eredmény nem marad el- Sok családban a feleség buzdítja férjét jobb eredmény eléré­sére. (A jó versenynyilvános- ság nemcsak a bányászt, de feleségét is mozgósítja.) Az év végére a mátranováki bányászok büszkén, felemelt fejjel jelenthetik: többet, job­bat, olcsóbbat termeltünk Hortobágyi András Az egyénileg gazdálkodók több mint 8000 köbméter silót készítettek Nagyon jó minőségű silót készítenek a pásztói járás ter­melőszövetkezetei és egyéni­leg gazdálkodói. A silókészí- <.ésre a kukoricaszárat még fel sem használják. A silót ré­paszeletből. répakaréjból és fe­hérje dús takarmányokból ké­szítik. Az egyénileg gazdálko­dók több mint 8 ezer köbmé­ter silót készítettek. Még mint­egy 7 ezer köbmétert készíte­nek. A termelőszövetkezetek ha­marosan elkészítik a 3 ezer köbméter silót. így a termelő­szövetkezeteknél egy számos­állatra 9. az egyénileg gazdál­kodóknál 2 köbméter siló jut. Baráti találkozót tartanak vasárnap a TTIT-nél A hagyományos könyvvá­sárt az idén december hónap­ban rendezik meg. A téli könyvvásár ünnepi megnyitására december 1-én kerül sor. Ebből az alkalom­ból a Megyei Tanács VB Mű­velődésügyi osztály, a TTIT, a Megyei Könyvtár és az Ál­lami Könyvterjesztő Vállalat közösen rendez egy kis ba­ráti beszélgetést az irodalom- szerető dolgozók részére. A TTIT klubhelyiségében vasár­nap délelőtt 11 órakor tar­tandó rendezvényen Ruffy Péter újságíró vesz részt. A baráti találkozóra bárki eljöhet, aki szereti az irodal­mat és szívén viseli az iroda­lom fejlesztésének ügyét. VB. titkárok értekezlete Községi vb. titkárok gyűltek össze a minap a rétsági járás­ban. Összejövetelükön a harma­dik negyedév tanácsi munká­ját ' értékelték. Megbeszélték, hogy a közeljövőben a községi tanácstagok is rendszeres be­számolókat tartanak. f -J VA:.;;: - ■ , -U.L - ]. ' n • / v . Salgótarjánban ez az első televíziós antenna, amely a KERAVILL szaküzletben fel­állított televíziós készülék ré­szére segédkezik majd. Úgy dolgozott mint a férfiak Az Érsekvadkerti Tartós Béke Tsz-ben özv. Makkai Jó- zsefné ebben az évben 407 munkaegységet teljesített. Erre kapott 4 mázsa búzát. 8,10 má­zsa kukoricát. 8,10 mázsa bur­gonyát és 2,60 mázsa rozsot. Ezenkívül kapott még 81 kilo­gramm cukrot. 5.5 kilogramm szappant. 5,5 kilogramm olajat és 819 darab cigarettát. Kész­pénz juttatása 3337 forint volt. A havi jövedelme így 1 370 fo­rint érték. Az elért 407 munkaegység még a férfi dolgozóknál is szép eredmény. December 28-29-én Békekölcsön sorsolás Az Országos Takarékpénz­tár az esedékes Békekölcsön sorsolásokat december hónap­ban rendezi meg. Három béke­kölcsönt sorsolnak december 28-án és 29-én Budapesten a Fővárosi Tanács kulturális ter­mében. Itt kerül sor a II.. a i III. és a IV. Békekölcsön hú- I zására, lámpafényné ™ L 1 G H • G Y lement a nap, gyorsan söté­tedett a Cserhát lankái kö­zött. Elnéptelenedett a cserhát- surányi utca• Csak a Szabad­ság tsz portáján nagy a sür­gés-forgás. Emberek jönnek- mennek. Mindenki tudja, ma tartják a Szabadságbeliek a zárszámadási közgyűlést. Bár villany nincs a falu­ban, mégis fényesen kivilá­gítva várják a termek a ta­gokat, s a meghívott vendé­geket. A teremben barátságos meleg fogadja a hidegről be­jövöket. Nemsokára megtelnek a padok, a székek. Ügy lát­szik, nem akar az ünnepélyes közgyűlésről senki sem elma­radni. Megérkeznek a meghívott vendégek is. Autójuk sugár­kévéje széles sávot nyit a sö­tétségben. Igazi vendégszeretettel fo­gadják őket. Látszik, nem fél­nek attól, hogy megtudják mások is, milyen munkát vé­geztek. A vörös drapériával leterí­tett asztal mögött lassan he­lyet foglalnak az ünneplőru­hába öltözött vezetők. Ahogy Kosik Ferenc elnök feláll, elül a moraj, s a te­kintetek mind ae asztal felé szegeződnek. A megnyitó szavak elhang­zása után azonnal meg lehet állapítani, nem kenyere Kosik bácsinak a beszéd. Hangjá­ban az a bizonyos izgalom re­meg, amely elfogja általában a nagy tömeg előtt a ritkán beszélőket. Pedig nem kellene izgulni, mert ezek az embe­rek nem szépen hangzó szó­noklatot várnak, hanem egy­szerű beszámolót, amit már megszoktak elnöküktől. Tudja ezt Kosik bácsi is, a hangja mégis olyan különös izgalommal cseng. Mindenekelőtt azokat kö­szönti, akik két kezük mun­kájával virágzó életet terem­tettek a maguk házatáján. Köszönti a mezők hőseit, az állattenyésztésben dolgozókat, s mindazokat, akik hozzájá­rultak ahhoz, hogy idáig el­jutottak. A Z ÜNNEPÉLYES csendben szinte vádolóan hangzanak azok a szavak, amellyel a tavalyi eseménye­ket felidézi. Soha nem lehet megbocsátani az ellenségnek múlt év októberét. A megtévedt tagok már százszor megbánták elhamar­kodott tettüket. Még nem merik mondani, de már visz- szajönnének. Büszkén mondja az elnök, a tagság zöme helytállt, nem hagyta kétfelé szakítani a kö­zös vagyont. Tudták, ez mind­nyájuk tönkretételéhez ve­zetne. A forradalmi bizottság hiá­ba akarta elvenni gépkocsiju­kat. Nem engedték. A bátor kiállás nem volt hiábavaló. Az ellenségnek bármennyire is nem tetszik, a cserhátsurá- nyi volt nincstelenek, s sze­gényparasztok ma már elér­ték a középparaszti színvona­lat, sőt némelyik közülük már túl is szárnyalta. Az eredmények ismerteté­sére nem tért ki az elnök. Befejezésül mintegy megnyug­tatásként elmondta, nem kell félni a jövőtől sem, hiszen 70 kh búzát, 26 kh árpát, 22 kh rozsot vetettek. Nem feled­keztek el a szálastnkarmá- nyokról sem. Elvetettek 14 kh bíborherét, 5 kh panont és 6 kh őszi keveréket. A GAZDASÁGI helyzetről Istvanovszki József könyvelő számolt be- Nagy figyelemmel hallgatták a ta­gok és a vendégek a beszá­molót. Nem egyszer hangzott fel az elismerő moraj egy-egy eredmény közlése után. A beszámoló rámutatott, a munkafegyelemnél hibák nem voltak. Mindenki tudta, mun­ka nélkül nem lesz munka­egység s közös vagyon. Terveztek 12 ezer munka­egységet s csak 11.024 lett. Büszkén jelenthetik: a mun­kaegység értéke ebben az év­ben több mint 10 forinttal nagyobb a tavalyinál. Tavaly 34,42 forint volt az értéke, az idén 44.92 forint. Ez évben 66.774 forinttal nőtt a közös vagyon. Saját erőből vásárol­tak egy Hoffer vontatót gu­mis és kormos kerekekkel, valamint egy szalagfűrészt motorral. Az összvagyon 1,233.430 fo­rint. Az adósság nélküli va­gyon 627.917 forint értékre nőtt. A beszámolóból az is ki­tűnt, hogy a közös munkából 59-en vették ki részüket. Szí­vesen jöttek a családtagok is dolgozni. A növénytermelés területén terveiket túltejesitették, de az állatállomány is emelkedett. A hiányoságökra is rámu­tattak. Nem volt eléggé áru­termelő gazdaságuk. Kevés volt a szerződéses terület, amelyen a jövőben javítani akarnak. Többet törődtek ebben az évben a tagság érdekeivel is. Havonta rendszeresen fizet­ték a pénzbeli munkaegység előleget. A zárszámadásig 18 forintot fizettek ki előlegre• Ez a rendszer bevált, jövőre is így tesznek. Egypár tag jövedelmét is­mertették a közgyűlés előtt, A munkásdemokrácia áj hajtása A munkásdemokrácia szélesítésének igényét elégíti ki a kormány és a Szaktanács, amikor közös határozatot hozott az üzemi tanácsok létrehozásáról. Mindenki azt várja, hogy működésük nyomában javulni fog a gyárak, bányák vezetése, a dolgozók felelősségteljesen közelebb kerülnek a vezetés, irányítás feladataihoz. Azaz, hogy mégsem egyöntetű az állásfoglalás, hol nyíltan, hol különböző burkolt formában kerül napvilágra az ellenállás, megnemértés egyes vezetők részéről- Két­ségtelen, az ellenforradalom idején, s jórészt annak erőit magába csoportosító munkástanácsok olyan nyomokat hagytak maguk után, amely indokolttá tesz bizonyos tar- tózKodást, alapos körültekintést. A másik ok, amely nem- kevésbé táplálja az ellenkezést, hogy egyes vezetők elég távol állanak attól, amire azt szoktuk mondani: támasz­kodás a dolgozókra. A harmadik, s talán legfontosabo: c szektás, elzárkózó politikai magatartás. Káros szűklátókörűségről, a munkásdemokrácia egyes szervei közötti összefüggés megnemértéseroi tanúskodnak egyes megnynatKozasok. Mert nézzük csak: mi hátrál­tatja legjobban a termelési tanácskozások valódi szere­pének érvényesülését, kiOontakozását? Az, hogy az ott elhangzott javaslatok, vélemények vontatottan, vagy egy­általán nem nyernek érdemoeii elintézést. Egy-egy gyár­ban, bányában nincs olyan forum, ameiy a gazdasági- műszaki vezetőkre vonatkozóan kötelező erejű nataroza- tot hozhatna, képviselve az összes dolgozók véleményét. Mint a hatarozatDói ismeretes, az üzemi tanács több kérdésben döntési joggal rendelkezik, míg más kérdések­ben ellenőrzi a vezetest, illetve ki kell kérni véleményét a döntés eiott. Egyes kétkedőknek, viszoiygoknak is — például az építők szakszervezeténei — gondoljuk, nem lesz nehéz megértem, milyen jelentőséggel bír majd, ha az üzem fontos alapvető kérdéseinek eldöntésénél nem­csak figyelemoe veszik a termelési tanácskozásokon és egyéb gyűléseken elhangzott bírálatokat, hanem határo­zatot hoznak végrehajtására és ellenőrzik is azt! Egyes szakszervezeti vezetők, akik nem győzték és nem győzik elégszer hangoztatni, hogy társadalmi éle­tünkben nagyobb szerepet kell biztosítani a szakszerve­zeteknek — most vaianogy megtorpantak, s pillanatnyi­lag nem képesek rájönni, nogy az üzemi tanácsok ponto­san azt szolgálják. Reiuaul a tanacs elnöke a szakszerve­zeti bizottság elnöke. A tanács két ülése között teendőit a szakszervezeti bizottság latja ei. S egyáltalán: meg­választásuk, működésük a szakszervezet irányításával, közreműködésével történik. A gazdasági vezetők egynémelyike pedig — mini a Salgótarjáni Üveggyárban — azért aggodalmaskodik, hogy megnő majd az ellenőrzés, s beleszórnak ügyintézé­seikbe. De vajon minuen rendben van-e peidaul náluk az önköltség, a műszaki fejlesztés, a társadalmi tulajdon, a fegyelem, a beruházások tekintetében? Nem lenne-e helyesebb úgy felfogni a dolgot, mint messzemenő segít­séget a gazuasagi-muszaki vezetők részere, hogy intéz­kedéseik megfontoltabbak legyenek, s az üzemi tanács munkája nyomán még hatásosabb? Az üzemi tanácsok létrehozásával kapcsolatos meg­nemértés változatos formái közül nem kevésbé figyelem­reméltó a bányász szakszervezeté, amely a szervezeti fel­építés nehézségeit nagyítja fel. így például a szénbányá­szatnál valóban nagy gondot okozna majd, hogyan tart­sák meg üléseiket, mert az autót nem tarthatják vissza. S egyáltalán hogyan működjenek, amikor az üzemegysé­gek vezetőinek keze is nagyon megkötött. Hasonló prob­léma vetődik fel az építő- es épitöanyagiparban is. Ebben az esetben nem lenne helytelen, ha a szénbányáknál csak tröszti szinten hoznának létre üzemi tanácsot, amely ope­rativ módón avatkozhatna bele bányáink munkájába A gazdasägi és mozgalmi vezetőket máskülönben is össze­hívják negyedévenként, de az az értekezlet csak tanácsko­zik és nem dönt. Választás útján történő kiegészítésével — mint üzemi tanács — tartalmas, alkotóbb munkát végezhetne. Hasonló megoldást javasolunk az építőipar egyes területein is. Reméljük, hogy azok a vezetők, akik ma még külön­böző „érvek“, elgondolások alapján, hogV úgy mondjuk félerővel, kötelességből végzik az üzemi tanácsok létre­hozásának előkészítését — felszámolják megnemértésü- ket, s teljes szíwel-léiekkel dolgoznak a munkásdemokrá­cia további szélesítésén. Balogh Gyula amelyet nagy tetszéssel fo­gadtak. JM É Z Z Ü N K EGY példát. Juhász József család­jából hárman dolgoztak a tsz-ben. A 16 éves Jóska, Ju­hász, a kislány, Marika a nö­vénytermelésnél dolgozik. A család 781 munkaegységet teljesített. Erre kaptak 34.95 mázsa búzát, árpát-zabot 32.44, kukoricát 12.52, burgonyát 11.72 mázsát. Pénzelőlegük 12.867 forint volt, s kapnak még 5.500 forintot. Cukorból 125 kilogramot, cigarettából pedig 2.243 darabot mondhat­nak magukénak. összjövedelmük 34-383 fo­rint érték. Ezenkívül nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni a ház­táji föld, a háztáji állatok jö­vedelmét sem. Erős bírálatot kapott a gép­kocsivezető is, aki elég gyak­ran felönt. A hozzászólások is igen harcosak voltak. Holes Ist­ván elmondta, az ellenforra­dalom alatt 46 éjjelt töltött a közös vagyon védelmében. Ebben Bacskó és Gyetván elvtárs, valamint Nagy Feri adtak segitséget. Ezek a na­pok mindig előttünk legye­nek, nem szabad soha elfelej­teni, mire készültek ellensé­geink. Inkább pusztuljon öt gazember, vagy száz, mint a mi két kezünk munkája tönkremenjen — fejezte be nagy tetszéssel fogadott hoz­zászólását. Szabó Rudolf is hangsú­lyozta, olyan szabadság nem keil, mint amilyent tavaly akartak adni nekünk. A KÖZGYŰLÉS befejezte után továbbra is együtt maradt a tagság. Nem volt nagy díszvacsora, mégis jólesett elbeszélgetni egy üveg sör mellett az év eredményei­ről — közös dolgaikról Kata János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom