Nógrádi Népújság. 1957. október (2. évfolyam. 78-86. szám)
1957-10-26 / 85. szám
NÓGRÁDI Népújság 1957. október 26. A tankönyvesére: politikai munka lég sokan vannak, akik a koratavaszi alkotó munkától, tenniakarástól nem egyszer éjszakába nyúló parázs vitáktól hangos pártéletet emlegetik, mint megújhodó pártunk példás időszakát. Pártszervezeteink azóta sokat dolgoztak. Munkájukat jó- néhány eredmény dicséri. Mégis — talán éppen az eredmények láttán, vagy inkább a sokoldalúbb feladatok miatt — nem egy pártszervezetünkben a munkaláz alább hagyott, a tényleges pártmunkát végzők száma lecsökkent. Hogyan akarjuk mégis az előttünk álló nem kis feladatunkat megoldani, amelyek napjainkban főleg a párttagok összeírásából adódnak? Mindenekelőtt olyan formán, hogy a párttagok összeírásának munkáját úgy kell végeznünk, hogy az együtt járjon a pártélet fellendülésével, a párttagság aktivitásának fokozásával, a párt sorainak rendezésével, a pártélet újjáéledésével. Ugyanis a tagok összeírása és a velük történő elbeszélgetés kitűnő alkalmat ad arra, hogy párttagságunkat mozgásba hozzuk. Sajnos pártszervezeteink nem kis része úgy tekinti a tagösszeírást, mint adminisztratív feladatot, amelyet könnyűszerrel meg lehet oldani. Nem is az optimizmus a hiba, hanem az, hogy nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy miután minden párttaggal el kell beszélgetni — ezt fölhasználnák a pártszervezet »halvány foltjainak« kitöltésére. Ahol jól látják ennek a munkának jelentőségét, ott a pártélet megjavítását joggal várhatjuk. De ahol még az e munkát megtárgyaló taggyűléseken is csak úgy foglalkoznak ezzel a nagy munkát igénylő feladattal, hogy — ilyen is lesz — nem sok jót várhatnak az elvtársak. . Dicséretes módon fogtak hozzá a mizserfai elvtársak a tagösszeírás előkészítéséhez. Aktívaértekezleten tárgyalták meg, milyen segítséget adjanak a pártszervezetnek e munka sikeres elvégzéséhez az ezt tárgyaló taggyűlés előkészítéséhez, s azzal is foglalkoztak, hogy az egyes elvtársaknak milyen konkrét pártmegbízást adjanak. De úgy gondoljuk a mátra- nováki elvtársak kezdeményezését, s az itt bevált tapasztalatokat is hasznosíthatnák alapszervezeteink. Itt a párt- szervezet az elvtársakat a termelés pártellenőrzésének segítésére, másokat a propaganda munka instruálására és megint másokat a tömegszervezetekben végzendő munkára osztottak be. Bár a tömegszervezetekhez beosztott elvtársak egy része húzódozott a pártmegbízatás vállalásától, nehezen tudták megérteni, hogy munkájuk egyenértékű azokéval, akik belső pártszervezeti munkát végeznek. A pártpolitikai munkában a gyorsabb minőségi változás ott várható főleg, ahol a párttagokat olyan irányú feladatokkal bízzák meg elsősorban, amely abban az alapszervezetben, illetve üzemben, tsz- ben, községben, hivatalban az úgynevezett „legszűkebb keresztmetszet”. Nagyon célszerű-és konstruktív lenne, ha a termelőszövetkezeti és a vasutas pártszervezetek egyéb más fontos dolog mellett a progresszív tagdíjfizetés megszervezésére bíznának meg elvtársakat. ( A tsz-tagok átlagos tagdíja 3—4 forint között mozog, az 5 forintos átlag helyett!) Ugyancsak a munkát mozdítaná elő az is, ha azok az alapszervezetek, ahol jelenleg az oktatás gyengén indult be, megbíznának elvtársakat, elsősorban magasabb képzettségű elvtársakat, hogy segítsenek az oktatás szervezeti és politikai munkájában. Igazságtalanok lennénk, s nem számolnánk a párttagság összetételének sokrétűségével akkor,! hogyha minden párttagot „megbízóleveles” pártmunkával való megbízásra inspirálnánk. A párttagság életkori és képességbeni különbségei miatt el kell tekinteni attól, hogy minden kommunistát egyformán mozgósítsunk párt- .megbizatásra. El lehet képzelni olyan pártmegbizatást is — főleg az idősebbek és a nagyon elfoglalt háziasszonyok részére — hogy segítsenek a különböző rendezvényekre való mozgósításban, vagy pedig a maga munkaterületén, vagy lakóterületén kommunista példamutatással, helytállással segítsen a párt politikájának kialakításában. ' Időrendi sorrendben, s később következik, de nem árt ha már most foglalkozunk azzal — amire már egyébként a járási bizottságaink is figyelmeztettek. — pártszervezeteink a lehető legrövidebb időn belül hozzák rendbe nyilvántartásaikat. Bár az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen a téren nincsenek komolyabb hibák, kivéve a szi- laspogonyiak pártszervezetét, ahol nem volt tagnyilvántartás. Ezek mellett nagy figyelmet érdemel a tagok átjelentkezésével kapcsolatos munka is. A nagy felelősség azt jelenti: vigyáznak nehogy kimaradjanak egyesek a párt összeírásából. A lélektelen és hanyag munka becsületes, de elfoglalt, vagy beteg párttag tagságának elvesztésébe kerülhet. De ugyan ilyen felelős a oárttag is. mert elsősorban neki az érdeke, hogy az alapszervezet nyilvántartásba vegye — ellenkező esetben tagsági igazolványt nem állítanak ki részére. A gondos munkához tartozik az is, hogy a párttaggal egvetértésben helves és a va lóságnak megfelelő személvi adatok kerül ienek' be a párttagsági könvvbe. Egyes helyeken (így például a szécsényi i árasban 1 nem egv elvtárs n’van adatokat nróbált az ideiglenes tagsági könvv felhasználásával érvényesíteni — munkásmozgalmi munkáiét il letően — am.elv nem felel meg a valóságnak. Na «von vigyázzunk a pontosságra, mert ez a oártokmány tíz éves időtartamra szól. A taekönyvcserével kapcsolatos előkészítő munkát csak akkor mondhatjuk igazán sikeresnek. ha alanszervezeteink és járási bizottságaink profitálnak belőle, s a várható fellendülést tartósítják a pártéletben. Molnár Pál A pártoktatás néhány tapasztalata lig néhány hete indult meg az 1957—58-as párt- oktatási év. korai lenne még túlzott következtetéseket levonni az eddigi tapasztalatokról, de egy-két megjegyzést máris megtehetünk. A legfőbb, általános tapasztalat, hogy a pártszervezetek vezetői rendkívül nagy ielentőséget tulajdonítanak a mostani oktatási munkának. A legképzettebb elvtársakat bízták meg propagandista feladattal és azok gondosan felkészültek a foglalkozásokra. A kiválogatást is körültekintő munka előzte meg éí ez megfelelő hangulatot. szellemet biztosít a hallgatók között. Mindamellett egynéhány negativ tapasztalattal is találko- zunk és az ezekkel való foglalkozás azért is fontos, hogy máskor és máshol elkerüljék azokat. A kazári bányaüzemnél — tekintve, hogy három műszakra járnak a dolgozók — délelőtt is tartanak foglalkozásokat. Az elsőt október 14-én Jedlicska József 'elvtárs. a helyi tanács elnöke vezette. Tizenegy«” vettek részt az ..Időszerű kérdések” című tanfolyamon. Sajnálatos módon azonban már az első foglalkozás rosszul sikerült itt. Az «nvagot nem kapták meg időben és ezért Jedlicska elvtárs csak úgy ..általában” beszélt hallgatóinak a ..munkásosztály harcáról szervezettségéről és — Efi, f íguet/zo/c, gazdKÁ OMs, de attu Cilim.az Cilim, nem átá- « fwiirizfoiiicU áldozatkészségéről”. Súlyos fe lelősség terheli a oártvezető- séget az októberi anyag elmaradása miatt, azért mert azt nem biztosította időben. Nagyon fontos, hogy a hallgatók időben értesüljenek: hol és mikor tartják a foglalkozásokat. Helyes lenne, ha mindig egv bizonyos helven és időben tartanák! Előfordul ugyanis. hogy a hallgatók helytelen kiértesítése megzavarja az oktatás rendiét. Ez történt Kazáron Tőzsér Péter csoportjával és nem egy esetben fordult elő Mátranovákon. Helyesenk tartjuk azt a no- váki gyakorlatot, ami szerint az oktatás elmaradóit a propagandisták összehívják és beszélgetnek velük Ezek a beszélgetések eredményesnek mutatkoznak. A hallgatók érzik. hogv a pártszervezet szá mon kéri az önként vállalt feladat oártszerű teljesítését. Mint jó példát érdemes megjegyezni. hogy Novákon néhány párttag kimaradt az oktatásra jelentkezéskor a névsorból. Ezek utólagosan jelentették a pártszervezetnek, hosv ők is részt akarnak venni °z oktatáson — osszák be valamelyik csoportba. így jelentkezett Kajtor Imre. idősebb és ifjabb Forgó József Még egy jelenséggel kell foglalkoznunk, ami zavaró lehet a későbbi munkában. Mi- zserfán úgy vélekedik néhány elvtárs. aki a Marxizmus- ’eninizmus kérdései tanfolyamára jelentkezett, hogy az anyaggal ismerkedve úgy lát ja: túl nehéz ez az anyag és ezért ’««szívesebben az időszerű kérdések foglalkozásaira iárna «I. Máshol is ínéldául Mátra- novákonl vannak olvan ielen- "égek. hogv a nagvobb követelményeket, támasztó Marxizmus-lenini zmus kérdései he- ’vett a könnvebb. csak szószerinti hallgató szerenet jelentő Időszerű kérdések iránt érdekednek. Ahol szükségesnek mutatkozik egv-két hallgató átirányítása. azt már most. az oktatási óv kezdetén meg kell oldani, nehogv később sem egyik, 'em másik oktatási formán ne tudion eredményes munkát kifejteni. T. L. Célok, tervek, feladatok . . ülönböző nehézségekkel, de megkezdődött az új tanév iskoláinkban is, hogy ez minél eredményesebb legyen, nagy feladatok, tennivalók várnak a nevelők tömegszervezetére, a Pedagógusok Szak- szervezetére is. Nem szükségtelen ez alkalomból néhány szóban utalni a marxizmus tanításaira a tömegek között végzendő munkával kapcsolatban. E tanításokat az ellenforradalom dü- hödten támadta. Pedig e tanítások helyesek, igazak. Érvényt is kell szerezni ezeknek, mert csak így lehet eredményes ténykedésünk, s így, csakis így szolgálhatjuk leg- igazabban a pedagógusok érdekeit is. Ismeretes, hogy Lenin milyen nagy figyelmet szentelt a tömegek újbóli megnyerésének nemcsak a hatalom megszerzése előtt, hanem a politikai hatalom kivívása után is. E feladat megoldásában jelentős szerep jut a tömegszervezeteknek, köztük a szakszervezetnek. Mi a legfőbb célunk? A legfőbb célunk a párt politikájának szívós, nevelő, meggyőző munkával megnyerni saját tagságunkat, hogy miután tagjaink elismerték a párt politikájának feltétlen helyességét, aktívan és tudatosan is munkálkodjanak annak megvalósításáért. Eszmei téren a fejekben keletkezett zűrzavar eloszlatása, a keletkezett ellenséges nézetek elleni harc, s az ezzel kapcsolatos tennivalóink jórészt megoldásra várnak, s ez teljes mértékben áll nevelőinkre is. Hogyan akarunk nekiindulni ennek a munkának? Legfőbb célunk megvalósításának alapfeltétele saját soraink rendezése. Annak tisztázása nélkül, hogy a különböző funkciókban — a területi bizottsági tagságtól egész a legegyszerűbb szakszervezeti megbízatásig — kikre is milyen mértékben számíthatunk, nem juthatunk előre. Nagy fontossággal bír e mellett a tagszervező munkánk is. Ismeretes, hogy a nehéz harcokban újjá szerveződött pártunk, az MSZMP, nevelőink körében is. Nekünk tehát a fiatal és új kartársak beszervezése mellett nagy figyelmet kell szentelni a pártból kimaradt nevelőkre is. Tagszervező munkánk során el kell jutnunk a kis hibát elkövető, megsértett, vagy megsértődött nevelőkhöz is. Ugyanakkor, amikor az eltévelyedetteket. akik alapjában becsületes és értékes nevelők, újra meg akarjuk nyerni magunknak, a leghatározottabban őrködnünk kell azon, hogy ellenforradalmár elemek sorainkba ne férkőzzenek. A szakszervezeteket, mint érdekvédelmi tömegszervezeteket tartják nyilván. Valóban nagyon komoly tennivalóink Több mint 7000 tagja van már a KtSZ-nek megyénkben * Napról napra több fiatal látja, hogy az ifjúsági szervezet soraiban a helye. Naponta alakulnak megyeszerte új szervezetek, naponta lépnek be a fiatalok a KISZ-be. Csak egy hónap alatt alig kevesebb, mint ötszáz taggal bővült a megye KISZ-fiataljainak tábora. Október második felére 7050-re nőtt az ifjúsági szervezet tagjainak száma. Nógrád megyében eddig kétszáztizenhat alapszervezet működik. Az élet minden területén teret hódít már a KISZ, diákok, üzemi és bányász fiatalok, valamint paraszífiatalok százai tömörülnek a szervezetekbe. A megye járásai közül a salgótarjáni járásban működik a legtöbb alapszerv. A 66. alapszervezet jelenleg 2626 tagot számlál. vannak e-téren. Jobban kell dolgoznunk azért, hogy szervezett dolgozóink jogos és megvalósítható kéréseinek érvényt szerezzünk, kezdve a legfontosabb munka és bérügyi kérdésektől a külön munkák megfelelő díjazásáig stb. Szükséges azonban leszögezni, hogy mi „érdekvédelem” alatt nem csak szűkén vett gazdasági kérdéseket értünk. Persze ezek nagyon fontosak a tömegekhez való viszonyunkban sokszor döntőek. Szak- szervezetünknek segíteni kell az iskolai oktató-nevelő munkát, segíteni kell nevelőink továbbképzését, kultúrális nevelését stb. Mindezek mellett mi „érdekvédelmet” nem általában végzünk. Nekünk védenünk kell minden népi demokráciához és népköztársaságunkhoz hű dolgozót. Nem nyújtunk azonban védelmet' ellenforradalmi tevékenységben részes egyénnek. Mindennapi tennivalónk közül ki kell, hogy emelkedjen szakszervezetünk V. kongresz- szusára való készülődésünk. A választások az elmúlt évben megtörténtek. Az ellenforradalmi események miatt országos küldöttgyűlésünket megtartani nem tudtuk. Erre az év végén, december 20—21-én kerül sor. Kongresszusunk kiváló alkalom lesz arra, hogy a tagság véleményének legteljesebb figyelembevételével felmérje szakszervezeti munkánk helyzetét, s meghatározza feladatainkat. A tagság véleményének úgy akarunk érvényt szerezni, hogy a kongresszus beszámolójának téziseit széleskörűen vitatjuk meg. Napvilágot látnak ezek röviden a sajtóban. November 4- től 9-ig terjedő héten alapszervi taggyűléseket szervezünk, ahol ugyan erről lesz szó. November 18-ig megyei küldött közgyűlést tartunk, ahol újra a kongresszusi beszámolót vitatjuk meg. Szakszervezetünk öt előadásból álló politikai előadássorozatot indított. Az első előadások már el is hangzottak, s megfeleltek a várakozásnak. Még ez évben megtartjuk a második előadást, mely a magyar értelmiség 1945. utáni fejlődésével foglalkozik. Azt akarjuk, hogy ezek az előadások gondolatokat ébresszenek szervezett dolgozóinknál, ugyanakkor segítsék a politikai tisztánlátást is. Szeretnénk felújítani, s a korábbinál még eredményesebbé tenni a patronálási mozgalmat. Egyenlőre járásonként csak 3—4 iskolában kívánjuk ezt komolyabban megszervezni, kérve az illetékes párt és más szervek segítségét. Munkánkat tartalmi vonatkozásban kívánjuk javítani azzal, hogy területi bizottságunk mellett megszervezzük az ovodai, technikai, nyugdíjas, általános iskolás és közép iskolás tagozatokat. Ezek véleményükkel az egyes szakterületek munkáját fogják alaposabban előre vinni. Ugyanakkor fontos feladat hárul rájuk az Országos Egyetemes Nevelésügyi Kongresszus munkájába való bekapcsolással, mert ennek lesz feladata széleskörben megvitatni és több évre szólóan kidolgozni iskolapolitikánkat. Nem felejtjük el, hogy anyagi, érdekvédelmi vonatkozásban meg kell oldanunk néhány égető kérdést. Terveink között szerepel a tanács apparátusban dolgozó pedagógusok bérkorrekciója végrehajtásának a segítése a bérrendezéskor tartalékolt keretből. Segítséget kívánunk nyújtani az oktatásügyi dolgozók három éves bérfejlesztési tervének elkészítésében. Ennek kiemelkedő pontjai 1958-ban: az óradíjak, külön munkadíjak felemelése a kötelező óraszámok rendezése. A pedagógusok ellátási helyzetének megjavítása érdekében orvosolni kívánjuk az illetmény földekkel, a pedagógus közétkeztetéssel kapcsolatos panaszokat. Javaslat van elkészülőben a hiánycikkeknek szakszervezetünk útján történő elosztására. Legvégül említjük, de nem kevésbé fontos a rendes és pontos tagdíjfizetés. Sok tagunk van, aki nem rendezi kellő időben tagdíját. Szak- szervezetünkhöz való tartozásnak pedig ez az alapja. Most, amikor a teljes nyilvánosság elé lépünk elképzeléseinkkel, szeretnénk kérni minden szervezett dolgozónkat, munkálkodjon közre, segítsen nekünk nagyszerű céljaink megvalósításában. Fekete Ottó a Pedagógus Szakszervezet Nógrád m. Tér. Biz. elnöke A KISHITŰ VEZETŐK Valószínűleg a csécsei vezetők. tanultak legtöbbet saját pesszimista, kishitű magatartásukból. A KISZ-szervezet megalakulásának körülményei azonban tanulságosak lehetnek mások számára is. ezért okulás végett közre adjuk. Hozzátartozik a történethez, tehát nem lehet figyelmen kívül hagyni, a község ifjúságának eddigi magatartását. Bizony nem a legjobb volt a hír. A fiúknak a kocsma volt az egyetlen szórakozó helyük, ittak. verekedtek, nem egyszer előkerült a bicska is. Már ők maguk is únták ezt az állapotot — ma ihár bevallják — de a DISZ nem volt erős ahhoz. hogy kizökkentse őket a régi megszokásból, hogy szebb, nemesebb szórakozás iránt ébressze fel az érdeklődésüket. ..Nem lehet ezekkel mit kezdeni”. A község vezetőinek is ez volt a véleményük. A nyáron aztán sorra alakultak a környék községeiben a KISZ szervezetek. ..Nálunk is meg kellene alakítani” — mondogatták a csécsei vezetők. A pedagógusok közül különösen Kemenesy Lászlóné ■olt ennek lelkes szószólója. Ö a község népművelési ügyvezetője is és nagv hiánvát érezte az if júsági szervezetnek, annak a segítsége kellett volna a kulturális élet megindí- ásához. A fiatal Takács László vállalta, hogy segít a fiatalok kultúrális nevelésében. Olvan kultúrcsoport lesz a községben — mondta — ho“v a környékbeliek a szájukat tátják, csak meg legyen a KISZ, mert anélkül nehéz lesz összehozni a fiatalokat ’. A község vezetői végül is elhatározták, hogy összehívják a falu fiatalságát, de kiderült, hogy rosszabbnak és rövidlátóbbnak hitték őket. mint amilyenek. Nem merték azt javasolni. hogy alakítsák meg a Kommunista Ifjúsági Szövetséget gondolván, hogy ezek öntudatban még messze vannak attól, hogy megértsék ennek jelentőségét. Ezért elhatározták. hogy az EPOSZ-t fogják javasolni. Több. mint száz fiatal jött össze és váratlan meglepetést okozott azzal, hogy nagyon lelkesen fogadta a különböző terveket, de a legnagyobb meglepetés akkor érte a vezetőket. amikor egy. sereg fiatal kijelentette: „A környéken mindenütt KISZ-szervezet van. miért alakítsunk mi EPOSZ-t? Alakítsunk mi is KISZ-t. Mi sem vagyunk rosz- szabbak. mint más falubeliek”. És 79 taggal még aznap megalakult a községi KlSZ-szer- vezet. És azóta? Azóta megalakult két tánccsoport — nyolc fiú is jelentkezett már a táncosok közé — van 35 tagú színjátszó csoportjuk. már folynak a Nyári zápor című színmű próbái. Kiderült, hogy a fiúkkal is ..lehet küzdeni”. Nagyrészük esténként már nem a kocsmába jár. hanem hasznos szórakozással tölti idejét, folyton tervezgetnek, vitatkoznak. Ha a KISZ-szervezet a jövőben is ilyen jó irányba tudja terelni az ifjúság érdeklődését, akkor a jó kezdetnek a folytatása is jó lesz.
