Nógrádi Népújság. 1957. október (2. évfolyam. 78-86. szám)

1957-10-26 / 85. szám

1957. október 26. NÓGRÁDI Népújság ÜDVÖZÖLJÜK A MEGYEI NŐTANÁCSKOZÁST Sikkasztott! //jr. V*//*//*//*--*. '/*//*//*//*. / / A •/ *//*, * * * WZ/*//*//*//*, ****** *//M. * * / * * s ** * ******** * * * * * * ,tV\\^\X\\X\\V\'- /SV*//*-'/*//*//*//*,'/*//*,/* ********** fc\TK§C§cK§C§cKIC^cK^CgcK^; Klildöttválasztú értekezlet Október 27-én, vasárnap délelótt 9 órakor tartja kül­döttválasztó értekezletét a Magyar Nők Nógrád me­gyei Tanácsa Salgótarján­ban a megyei tanács kul­túrtermében. A küldöttválasztó értekez­leten Fekete Matild, a me­gyei nőtanács megbízott titkára számol be a kül­dötteknek a megyei nő­tanács eddig végzett mun­kájáról és a soronlévő fel­adatokról. Az értekezlet résztvevői ezután megvá­lasztják a Megyei Nőtanács tagjait és a küldötteket az Országos Nőkonferenciára. cAz. ruLzömjok, bj'uu/úk ina.g/uzt6i FELADATA felszabadulás a nőket két­szeresen szabadította fel. A társadalmi rendszer megvál­tozása biztosította a nők noli" tikai és gazdasági egyenjogú­ságát. Népi demokratikus rend­szerünk az Alkotmányban rög­zítette ezt. A nők azóta több­ször igazolták, hogy élni tud­nak az egyenjogúság adta le­hetőséggel . A nők eddig végzett mun­kája része a felszabadulás óta elért eredményeknek még ak­kor is. ha egyben-másban hi­báztunk. Hiszen az asszonyok. 1 lányok tízezreit vontuk be a népi hatalom építésébe, s a nők I sokaságának magyaráztuk íittcti át A bátyja okosítgatta. nevel- gette. Még csak 14 éves volt. amikor eljött érte Pestről és fölvitte az akkori március elsejei fölvonulásra. Elég ha­mar fogott rajta a tanítás, mert maga is lázongó termé" szét volt. Semmit sem örökölt az anyja alázatosságából. Nem tudta megérteni, hogyan lehet szó nélkül tűrni a szegénysé­get. a megaláztatást. ..Te Julis, te. mi lesz veled, ha ilyen ma­radsz. Mégis csak ők adnak neked kenyeret.” — mondta az anyja, amikor megint ott hagyta Pesten ..kenyéradó gazdáit.” Méghozzá úgy. hogy elverte a „nagyságos asszonyt”, aztán felült az első vonatra és hazajött Pásztora. Akkor még így egyenként harcolt az urak ellen. Nem bírta elviselni megalázó bánás­módjukat és harcos természet lévén, ezt soha nem is rejtette véka alá. A bátyja pedig — aki akkor Budapesten mar tevékeny tagja volt a mun­kásmozgalomnak — egyre job­ban szította benne az urak el­leni gyűlöletet és közben meg­magyarázta. hogy nem sokra megy így egyedül. Könyvekből olvasott föl neki. elvitte össze­jöveteleikre és örült, amikor látta, hogy egyre jobban érti miért is van az. hogy ő 9 éves korától gürcöl, mégis rosz- szul él. Közben férjhez ment. de még 6 éves sem volt a kisfia, amikor özvegyen maradt. Hadi­özvegy lett. A kapitalisták marakodtak, és annak megint csak a szegény itta meg a le­vét. 'Mosni járt. úgy tartotta el a gyerekét. Cselédnek már nem szegődött, mert nem bírta ki az utakkal egy fedél alatt. 1917. Oroszországból olyan hírek érkeztek, hogy ott már megkezdték a rendcsinálást, a cárt elzavarták. Maid csak el­zavarják a többi ingyenélőt is. Októberben aztán eljött a híre. hogy kitört a forradalom, de most már nem olyan polgári ám. hanem az igazi, a nép for­radalma. „Hogy mit éreztek akkor a magyar munkások, azt szóval el sem lehet mondani — még most negyven év távlatából is csak csupa tűzzel tud erről mesélni Molnár néni. — Ha ott. abban a nagy országban győznek, majd könnyebb lesz nekünk is. Legszívesebben az urak képébe nevettem volna, hogy „no. nem sokáig uras- kodtok már!” 1918-ban aztán itt is kitört a forradalom, az őszirózsás. Megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. Ők is beléptek és most már legálisan harcoltak a szegény nép iga­záért. Akkora tűzzel, lelkese­déssel csinálták, hogy amikor 1919 elején a párt haza küldte őket Pásztora, hogy ott szer­vezzék meg a dolgozókat, ma­guk mögé tudták állítani az egész szegény népet. Ő is tagja volt a direktóri­umnak. nemcsak a bátyja. Sőt még az öccse is. sógora is. A László család fosalom volt ak­kor Pásztón. A nép szerette, becsülte őket. mert igazságo­sak voltak és önzetlenek, soha semmit nem tettek a maguk egyéni hasznáért. Éjjel-nappal a mások érdekében fáradtak. Amikor a Tanácsköztársaság megbukott, talán ezért része­sítették a régi urak olyan „megkülönböztetett” bánás­módban őket. Már Pásztón, tettlegességre vetemedtek, de igazi arcukat Hatvanban mu­tatták ki. őt is verték, de kü­lönösen a bátyját. Gyulát. Pali. az öccse megszökött ak­kor éjjel, amikor a románok bejöttek, csak egy év múlva tudták elfogni. Gyulát is figyelmeztették, akik féltették, de az képtelen volt elhinni, hogy a Tanácsköztársaság meg­bukhat. várt az utolsó percig. Két heti kínzás után az egri várba kerültek és minden tár­gyalás nélkül ott tartották őket két és fél évig. Amikor kiszabadult, megint csak Pestre ment és az urak­ra mosott, de még nehezebben élt. mint azelőtt és nagyon figyelte a rendőrség is. Ezért 1922-ben kiszökött g.z anyósá­hoz Szlovákiába. Csetnekre. Az első években ott is cselé- deskedésből tartotta fenn ma­gát és kisfiát, de legalább nem üldözték. Csak tavaly szeptemberben jött haza. elhozta a honvágy. Beteges, az idegeivel van baj. Hiába a gyerekkori nélkülözé­sek. a börtön, a cselédsor nem válik a szervezet hasznára. De azért az a terve, hogy amint kicsit felépül, jelentke­zik a pártba. Segíteni akar. Elmesélni a fiatalasszonyok­nak. lányoknak, hogyan élt ré­gen a munkás, a szegény pa­raszt. mi volt a sorsa annak, aki a kizsákmányolás ellen föl merte emelni a szavát. T. L.-né. meg — és eredménnyel —. mit jelent számukra a népi demok­rácia. Mi tagadás, az ellenforrada­lom egyben-másban megzavarta a nőket is. De amikor mind nagyobb méreteket öltött a sztrájk, és az asszonyok látták, hogy gyorsan üresednek az üzletek, iózanodni kezdtek. Egyre gyakrabban hangzott el a férjek, fiúk felé figyelmez­tető szó: dolgozni kell. mert az üres üzletekből nem lehet megélni. S a jó szó hatott. A termelő munka megindí­tása után elsősorban a kom­munista asszonyok szorgos­kodtak azon, hogy csatasorba állítsák megyénk asszonyait, leányait. Amikor megalakult a Magyar Nők Országos Ta­nácsa 1945-höz hasonlóan is­mét munkához láttak. Ha valamikor szükség volt a nők fáradhatatlan munká­jára. az ellenforradalom után kétszeresen szükség volt arra. A nőmozgalom régi és új tag­jainak együtt kell tevékeny­kedniük azért, hogy kitisztul­janak a fejek, hegedjenek a se­bek, erősödjön a munkáshata­lom. Az elmúlt tizenkét esztendő, de különösen az ellenforrada­lom — bebizonyította: a szo­cializmus megvalósítása nél­kül nincs munkáshatalom, s ha nincs munkáshatalom, nem lehet női egyenjogúság és nincs biztosítva gyermekeink jövője sem. Éppen ezért a megújult nőmozgalomnak részt kell vállalnia a szocializmus építéséből. Hogyan segíthet ebben a nőtanács? A nőmozgalom kivált a Ha­zafias Népfrontból, önálló tö­megmozgalom. amely a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt vezetésével részt kér a szoci­alizmus építésének nagy mun­kájából. Mint tudjuk, a nőtanács me­gyénkben __ is csatlakozott a gyermekváros felépítéséért megindult társadalmi akció­hoz. Még a tavasszal a Haza­fias Népfronttal együtt fogott' hozzá a nőtanács a gyűjtéshez.1 Akkor elsősorban az üzemek.1 hivatalok dolgozóit keresték fel' Jelenleg a nőtanácsok községi és területi szervezetei tégla-' iegypket árusítanak, melynek, bevételét eljuttatják a Ever-; mekváros javára. Több helyen., mint például a kisterenyei.i homokterenyei. a salgótarjánij bányai szervezet úgy növeli' ezt a bevételt, hogy szüreti1 mulatságot, tea-estet rendez­nek. s a tiszta jövedelmet erre’ fordítják. Igen nagy hatásuk van a különböző bizottságoknak. A, megyei nőtanács eddig anya-! és gyermekvédelmi bizottságot; és jogi bizottságot hozott lét-, re. Ezek tagjai időnként elő-| adásokat, megbeszéléseket tar-, tanak a gyermeknevelésről ési más fontos problémákról. Fo-i gadónapokon segítenek az asz-, szonyoknak jótanáccsal, ha szükség van rá gyakorlati in-í tézkedésekkel is. A jogi bízott-, ság nem egy esetben volt se-j gítségükre bonyolult kérdé-: sek megoldásában. A falvakban is van mit ten­ni az egészségvédelem ,a gyér-] meknevelés terén. Ezért a köz­ségi nőtanácsok szervezhetné-] nek olyan bizottságokat, ame­lyek ezirányban segítséget tud-] nának nyújtani az asszonyok­nak. Sok segítséget adhatnak! a nőtanácsoknak a pedagógu­sok is, csak kérjék ezt a segít-1 séget. Számos, példa van rá hogy szívesen vállalják a ké­zimunka, vagy gazdaasszonyköi vezetését is, s a kézimunka1 mellett mennyi mindenre jut1 idő, különösen a hosszú, téli! estéken észre sem veszik, s| képzettebb, tanultabb asszony-] társaik segítségével sok érté-] kését tanulhatnak a nőmozga-i lomban résztvevő asszonyok. Mivel a nőtanács politikai' tömegmozgalom, segítenie kelli a nőket abban is, hogy a ha-] zánkban és az egész világon végbemenő politikai esemé-1 nyékét is egyre jobban meg-' értsék, hogy a rátermettségük-] nek megfelelően kerüljenek] politikai és gazdasági vezető] ? beosztásba. Arról sem szabad megfeled-I [kezni, hogy a nőtanács szoro-í ísan együttműködik a különbö-j «zó társadalmi szervezetekkel,: la szakszervezettel, a KISZ-szelJ la Hazafias Népfronttal, a Ma- agyar Vöröskereszttel stb., hi-í Jszen ezek a tömegszervezetek,« -ha más módon is, egy célérts adolgoznak: a szocializmus j »megvalósításáért, a béke vé-J idelméért. Sorainkba hívunk tehát? ? minden asszonyt és leányt,? laki! . ezekért a célkitűzésekért® ívelünk együtt akar munka 1-| f kodni. Vágvölgyi Anna Tlebrei András gazdálkodó " felháborodástól remegő »hangon adta elő panaszát ok­ítóbe r 13-án a Szécsényi Tej­ipari Vállalat központjában. Mégis csak felháborító, hogy [a halászi tejkezelő, Nagy Já- mos augusztus hónapban 495,65 »forint helyett csak 300 forintot t fizetett ki nekem. A Tejipari Vállalattól Hop- ]-pál József üzemvezető és Ré- yzsó János tejelszámoló azonnal ) kiszálltak a helyszínre kivizs­gálni az ügyet. A tej ár kifizetési íven ott ívolt Debrei András aláírása. ^Csakhogy nem ő írta alá. Nagy »János nem akarta feleslegesen ?fárasztani a dolgozó paraszto­kkal Nekik az a feladatuk, »hogy behordják a tejet, a tej- »kezelőé pedig az, hogy 100 li- »tereket elírjon belőle és alá­írja a termelők helyett a ki­ll fizetési íveket. Ezt bizonyítják azok a jegy­zőkönyvek, amelyeket a helyi jdolgozó parasztok írtak alá. Gyebnár Mihály kijelenti á egész évben nem írta alá a »tej árkifizetési fvet. Az ott »szereplő aláírás nem tőle szár- 9mazik. Nagy József (ifj.), Végh ^József (végy), Mester János s(kis) ugyanezt állítják. Úgy látszik mindenkit meg­takart kímélni Nagy János tej- í kezelő. Persze ez nem önzetlen \ humanizmus. A fentiek az [augusztusi tejpénzt és előle­get fel sem vették, de az alá­írásuk ott van, hogy felvették. Papp Ferdinándné augusz­tusban 97 liter tejért sem eló- J leget, sem kiegyenlítési össze- jget nem kapott. Úgy látszik [ezt ajándékként kezelte Nagy i János. De csak, ha erről lenne íszó. A tej árát eddig is csak 1 többszöri felszólításra adta át. I Mégis csak kellett volna a »pénz Papp Ferdinándnénak — »ha már máskor is követelte a 'bevitt tej árát. Hogy a központban ne sejt­senek semmit,Papp Ferdinánd- inét Papp Ferencnek keresztel­je Nagy János fősikkasztó úr. ]s mint, aki jól végezte dolgát ; aláírta sajátkezűleg a Papp »Ferenc nevet. Nem volt szívbajos ember iNagy János. Nem esett meg la szíve senkin. Nem tudott ki­tételt tenni. Mindenkitől el »akart csípni egy bizonyos ösz- ‘ szeget. Aki szinpatikusabb volt [neki, attól kevesebbet, aki nem tetszett neki, attól többet. így Bujákl Mihály tói július­ban csak 14,86 forintot sik- kasztot el. Még hálás is lehet érte. Megtudta volna ő azt is csinálni, hogy egy fillért sem ad. De nem csinálta még sem. Ezért becsülni kell. Sutor András idős ember már. Abból él, amit az egyet­len tehéntől kifej. Nem tetszett az öreg, Nagy Jánosnak, mert augusztusban 220 liter tej he­lyett 120 litert fizetett ki. A tejkifizetési lapon a 220 litert 120 literre javította és tiszta lelkiismerettel azt fizette ki. Egyre jobban el szemtelen- kedett és Nagy János minden­kit hülyének nézett. Azt gon­dolta az a dolgozó paraszt, aki beviszi a tejet, nem tartja szá­mon, hogy mennyit vitt be. Azt gondolta, azoknak nem kell a pénz. Csak azért hord­ják be a tejet, mert nem akar­ják az utcára önteni. így az idős Sutor András bácsinak sem kellett volna a 220 liter tej ára. Nem tudott volna mit csinálni az árával. így akarta elvenni a dolgo­zók kedvét a tej eladásától. El is vette egy időre .A dolgo­zó parasztok világosan látták, megalázó ez a helyzet, ami itt kialakult. Előleget soha nem kaptak, pedig havonta 4000 fo­rintot küldött ki a Tejipari Vállalat. A tej árából is min­dig el-elcsípett valamit a tej­kezelő. Nagy János helyébe új tej­kezelőt állítottak be — Végh Lajosné személyében. Azóta 33-ról 44-re emelkedett a tejet szállító gazdák száma. Joggal kérdezik sokan, mi lett mégis Nagy Jánossal? Azonnali hatállyal elbocsá­tották. Huszonnégy órán belül befizette az 5 193,94 forintot. Az igazgatóság e nemes tetten annyira elérzékenyült, hogy úgy döntött, gyerekeire való tekintettel, valamint a dolgo­zók becsapásában elért szép eredményei miatt nem adják bíróságra. Pedig itt nincs he­lye az érzelmeskedésnek! Nagy János sorozatosan becsapta a dolgozó parasztokat, bizalmat­lanságot keltett államunk iránt. A dolgozó nép érdeke azt kívánja, kerüljön a nép bírósága elé. így kellett volna eljárni a Szécsényi Tejipari Vállalat igazgatójának is. Kata János Izgalmas képrejtvény pályázat- indul a szovjet- film hetével A Szovjet film ünnepére; képrejtvénypályázatot indít a] MOKÉP. Minden számunkban; 3 szovjet filmsztár képét kö-i zöljük. A szelvényen beküldött; legjobb megfejtő 100 db mo-' zijegyet nyerhet - El kell] találni az illető filmszínész ne-' vét és meghatározni, milyen] filmben játszott. A verseny következő szá-j inunkban kezdetét veszi. Min-' denki nyerhet, aki szeret mo-] ziba járni! Hol van a ha zári bányászok pénze ? fl SZOVJET FILM ÜNNEPÉRE Lázas készülődés folyik a Szov­jet Film Ünnepe méltó megünnep­lésére. A megye legkisebb film­színházában Is ünnepi megnyitó­val kezdik a filmeket. Salgótar­jánban az ünnepi megnyitóra szov­jet filmküldöttséget várnak, öt filmszínházban fotó-kiállítás lesz régi nagysikerű szovjet filmek képeiből, mint például a Zsurbin- család, Befejezetlen elbeszélés, stb. Salgótarjánban és Nagybátony- ban a Halhatatlan garnizon és a Negyvenegyedik című filmek be­mutatása után a nőtanáccsal kö­APRÓIIIHDETÉSEK Az Északmagyarországi Vegyi­anyag Nagykereskedelmi Vállalat 3. sz. fióktelepén Salgótarjánban, 1957 november 4—5—6-án leltár miatt az árukiadás szünetel. Szőrszálait rövidhullámú géppel örökre eltávolítja, továbbá pattaná­sos, szeplős és ráncos arcbőré megszépülhet. Sándorffl Kozmeti­ka. Budapest, VI., Jókai tér 3. Salgótarjánban 2X2 szobás, össz­komfortos, beköltözhető családi ház eladó, ugyanott 1 körfűrész gép motorral. Megbeszélés: Salgó­tarján, Vöröshadsereg u. 2. Gyönyörű dió hálószoba és kom- bináltszekrény, fizetési kedvez­ménnyel eladó Szőke asztalosnál, Újpest, ősz utca 4. A Pásztói Földművesszövetkeze­tek Járási Központja népboltok és kiskereskedelmi boltok részére a csécsei földművesszövetkezettől nagy mennyiségű férfi, női és gyermekcipőt tud biztosítani. Kér­jük az érdeklődőket, hogy igényü­ket a csécsei földművesszövetkezet­hez sziveskedjenek beküldeni. NYILTTÉR. Különváltan élő feleségemért, Nagy Józsefné szül. Rákosi Irén sem anyagi, sem erkölcsi felelősé- séget nem vállalok. Nagy József, Kisterenye. zösen ankétot rendeznek kizárólag nők részére. Salgótarján egyik' legforgalma­sabb helyén a szovjet emlékművel) szemben lévő rövidáru üzlet kira­katában a szovjet filmszínészek! sztárfotóiból kiállítást rendeznek! a Kisker vállalat dekoratőrjei. Az utcát járva mindenkinek sze-s mébe tűnnek azok a hirdctőoszlo-] pok, amelyek a város három kü­lönböző pontján hirdetik a szov-9 jet filmművészek legújabb alkotá-f sait. A filmünnep alatt nemcsak at filmbemutatók nyújtanak majd' szórakozást Salgótarján dolgozói-^ nak, hanem a november 2-án meg-j rendezésre kerülő filmzenei hang-' verseny is, amely után bál lesz a-, megyei tanács kultúrtermében. A Megyei Könyvtár Szovjet' könyvkiállítást rendez, amelynek) megnyitója szintén 2-án lesz aí könyvtárban. A napokban megjelent havi' Moziműsor is a filmünnep alatt' bemutatásra kerülő magyar ésj szovjet filmeket ismerteti, Még a nyár derekán a kazár! bá- ínyászok két napos kirándulást ^rendeztek Lillafüredre. A gépkocsi 'költségének fedezésére 30 bányász »termelő műszakon vett részt s te­ljénként 140 forintot fizetett Balogh [József villanyszerelőnek, aki a ki­rándulás szervezését vállalta. Az indulás napján azonban ki­derült, hogy van még hely a gép­kocsiban. Utólag 16-an szálltak fel, akik fejenként 60 forintot fizettek. Eddig a történet, s most követ­kezik a máig is húzódó befejezet­ten rész. A képkocsi költsége 4100 forint volt. A 30 bányász 140 fo­rintja tehát már igy is 100 forint­tal több. Ez volna azonban a baj kisebbik része. A nagyobbik, hogy miért kellett egy-egy bányásznak 140 forintot fizetni, amikor mások .60 forintért utazhattak. Bizony ez ,furcsa. S még furcsább, hogy a be­fizetett összegből fennmaradó 1060 forintnak nyoma veszett. A 30 bányász most jogosan kéri az ügy tisztázását. A minap vala­mennyien aláírtak egy ívet, amely- ’ben kérik kártalanításukat. De azóta sem történt semmi. Mi is csatlakozunk a 30 bányász kéréséhez az ügy sürgős tisztá­zása érdekében. Úgy hisszük, elég ivóit a várakozás július 21-től. Vég­re döntsenek az illetékesek, ki a felelős, s legfőképpen abban, hogy megnyugtatóan rendeződje­nek a jogos követelések. A Hsztéság fél egészség tartja a magyar közmondás és az orvostudomány teljes egészében egyetért ezzel. El lehet képzelni, hogy mennyire bosszantja az or­vosokat, ha látják, hogy egyesek mennyire fütyülnek erre a tudo­mány által bebizonyított arany igazságra. Már pedig a megyei kórház gyermek- és szülészeti osz­tály környékén lévő bérházak lakói ezt teszik. Szeméttelepet léte­sítettek önkényesen a kórház mel­lett. Ezzel nemcsak saját egészsé­güket veszélyeztetik, hanem a kór- < házban ápolt betegekét is. Pedig lenne más megoldás is. Minden nap le kellene vinni a szemetet a ház elé, hiszen a szemetes kocsi azért megy oda, hogy elvigye. Persze úgy kényelmetlenebb, hi­szen meghatározott időre kellene levinni, nem a nap bármelyik órá­jában, mikor eszükbe jut. Helyes lenne, ha a Közegészség- ügyi és Járványügyi Állomás hatá­rozatot hozna ennek a helytelen állapotnak a megszüntetésére, Első csehszlovák meteorikus Radar-készülék Az ondrejovi obszervatóri- [umban befejezéshez közeledik [az első csehszlovák meteorikus iradarkészülék szerelési mun­kálatai. A radarkészülék lehe­tővé teszi a meteorok számá­rnak, távolságának repülésük gyorsaságának stb. megfigyelé­sét. Bzideig Európában csupán a Szovjetunióban, Angliában és Svédországban működik ha­sonló radarkészülék. A mete­orikus radarkészülék az idő­járástól függetlenül lehetővé teszi a különböző mérések el­végzését. _

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom