Nógrádi Népújság. 1957. szeptember (2. évfolyam. 70-77. szám)

1957-09-25 / 76. szám

NÓGRÁDI Népújság 1957. szeptember 25. ífládió maser Csütörtök, szeptember 26. zene. — 20.20: Népi zene. — 20.40: Kossuth-rádió: 8.10: Könnyű Újra hullik a mag. — 20.45: A há­zene. — 8.40: Balettzene. — 9.00: romszögletű kalap. Rádiójáték. — Édes anyanyelvűnk. — 9.05: A 2.15: Hangverseny. — 22.55: Köny­Gyermekrádió műsora. — 10.10: nyű zene. — 23.30: Operarészletek. Regényismertetés. — 10.40: Dalok. — 0.10: Magyar nóták. — 11.05: Dante-költemények. — Petőfi-rádió: 14.20: Szimfónikus 11.20: Népi zene. — 12.10: Opera- zene. — 14.50: Inglesia gitározik, részletek. — 12.55: Elbeszélés. — — 15.00: Zenekari hangverseny. — 13.15: Könnyű zene. — 14.00: Ver- 15.40: Csodaszarvas. Elbeszélés. — sek. 14.20: Kórusok. — 15.00: 16.00: Fúvószene. — 16.15: Kórusok. Ifjúsági műsor. — 16.10: Népi tán­cok. — 17.00: Riportmüsor. — — 16.40: A Gyermekrádió műsora. 17.00: Verbunkosok. — 17.30: 17.10: Bartók Béla zongorázik. — Regényismertetés. — 18.00: Tánc­18.10: Könnyű zene. — 18.25: Tu­dományos híradó. — 18.40: Közve­zene. — 19.05: Filmzene. — 19.35: India ősi zenéjéről. — 20.00: Az títés a Fővárosi Operettszínházból, opera mindenkié. — 21.05: Hawai Valahol Délen. Nagyoperett. — dalok. — 21.20: Külpolitikai kérdé- 22.40: Emberek között... — 22.50: sekre válaszolunk. — 21.30: Népi Zenei műsor. — 23.05: Könnyű zene. — 22.00: Daljátékok zenéjé­zene. — 0.10: Népdalok. bői. Petőfi-rádió: 14.20: Fúvós-indu­lók. — 15.10: A külföldi sajtó hasábjairól. — 15.20: Tánczene. — 15.55: Szimfonikus zene. — 16.20: Szombat, szeptember 28. Kossuth-rádió: 8.10: Reggeli hangverseny. — 9.20: A Gyermek­rádió műsora. — 9.40: Szovjet tánc­A Gyermekrádió műsora. — 17.10: dalok. — 10.10: Operettrészletek. — Előadás. — 17.25: Operettrészletek. n.oo: Csavargóélet. Elbeszélés. — — 18.20: Válaszolunk hallgatóink- u 2o; Vonósnégyes. — 12.10: Népi nak. — 18.30: Kórusok. 19.05: Az zene. — 13.00: Mi van a könyves­ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama, boltokban? — 13.10: Művészleme- 19.15: Népdalok. — 21.05: Tánc- zek> — 14.20: A Gyermekrádió mű­zene. — 21.40: Hogyan segíti a lé- sora. _ 14.40: Szórakoztató zene. lektan tudománya életünket. — _ 15-oo: Népzene. — 15.25: Kóru- 22.00: Operarészletek. — 22.45: Ver- saink életéből. — 15.45: Nemzet- sek: közi munkásmozgalom időszerű Péntek, szeptember 27. kérdései. — 16.15: Zongoraszoná- Kossuth-rádió: 8.10: Operettrész- ták. — 16.50: Zenés hétvége. (Köz­ietek. — 8.50: Népdalok. — 9.10: ben 17.00: Bicskavásárlás. Tömör- Zenekari hangverseny. — 10.10: kény István novellája.) — 18.10: Óvodások műsora. — 10.30: Fúvós- Szív küldi ... — 18.45: Riportmű- zene. — 10.58: Az apostol Petőfi sor.-19.00: A közönség kedvencei, költeménye. — 11.30: Dálnok La- — 19.40: Zenei műsor. — 20.25: Uj jós orgonái. — 12.10: Tánczene. — Zrinyiász. — 22.15: Hanglemezek. Tárgyalások folynak egy balassagyarmati zeneiskola működéséről. A tervek sze­rint a salgótarjáni zeneiskola fiókjaként történne a zene­oktatás. Egynapos szakmai tovább­képzésen vettek részt a salgó­tarjáni városi tanács dolgozói a hét elején. A tanács külön­böző osztályának dolgozói is­ismerkedtek a munkájukkal kapcsolatos rendeletekkel, tud­nivalókkal. A bútorgyár problémáit tárgyalták a napokban Balas­sagyarmat VB ülésén. Az ér­tekezlet a megye bútorellátá­sának biztosítását szerette volna elősegíteni. Megjelent a Fehér-könyv ne­gyedik kötete. Az új kiadás elsősorban az ellenforradalmi erők politikai tevékenységét és terveit mutatja be, valamint a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első lépéseit a rend helyreállítására. Mintegy hétszáz elsőosztá­lyos tanuló kezdte meg az iskolai munkát az idén a pásztói járásban. A kisdiákok első iskolai panasza: kevés a tankönyv, nem gondoskodnak megfelelően róluk. Óvodák, iskolák egészség- ügyi helyzetét vizsgálja, el­lenőrzi a balassagyarmati já­rás egészségügyi állandó bi­zottsága. XXXXXXDOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOO OOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXKXXr cA „7őái-ő-m. Lzejfhup iyjtbéie.(fhuf‘ Nógrád megyében 13.00: A belterjes gazdálkodás út­ján. — 13.15: Népek zenéje. — 14.00: Petőfi-rádió: 14.20: Népek zenéje. - 15.00: Tánczene. — 15.20: Foto­Uttörő-híradó. — 14.20: Operett- amatőrök ötperce. — 15.25: A rabló, részletek. — 15.10: Ifjúsági műsor. Színmű. — 17.00: Zenei műsor. — — 15.40: Kürthy Etelka énekel. — 17.25: Válaszolunk hallgatóinknak. 16.10: Szív küldi ... — 16.50: A nagy idők élő tanúi. — 17.00: Zenerajongók. — 17.45: Könnyű — 17.35: Dénes Vera gordonkázik. — 18.00: Operaközvetítés. Wagner: A Walkür. — 2L15: Lányok, asz­muzsika. — 18.10: Kórusművek. — szonyok ... — 21.35: Operaközve- 18.50: Ifjú Figyelő. — 19.10: Tánc- títés folytatása. Októberben szakköröket indítanak a pásztói járás iskoláiban A gyerekek alaposabb kép­zése, nevelése érdekében a pásztói járás iskoláiban is megszervezték a gyerekek po­litechnikai oktatását. A szakkörök október ele­jén indulnak meg. A legtöbb szakkörben a fa- és fémmeg­munkálással kapcsolatos tud­nivalókat sajátítják el a gye­rekek. Figyelemre méltó Job­bágyiban Pétervári Mihály nevelő kezdeményezése, aki e téren egyébként is nagytudá­sú. A jobbágyi pedagógus nagyobb méretű szakkör be­indítását tervezi, sokféle új­szerű megoldással. Tervezik a járás több iskolájában nyelvi, magyar irodalmi, földrajzi és természettudományi szakkö­rök létrehozását is. Cserhát- szentivánon fotoszakkör indí­tásáról beszélnek. A Déryné Szín­ház új színiévad- iát Babai József zenés, vidám víg­játékával. a ..Há­rom szegény sza- bólegény”-nyel nyitotta meg. Sal­gótarjánban szep­tember 22-én a városi kultúrház- ban tartotta meg bemutató eladását a Déryné Színház. Babai József szellemesen. de mértéktartóan használta föl a népmesék fantá­ziáját és szelle­mességét. A mese­szerű tartalom ki­tűnő anyagot adott a zeneszerzőnek, aki a fülbemászó dallamok egész sorával, szereplők és a helyzetek hangulatos kiére- zésével egyenlő részese a si­kernek. A szereplő gárda könnyed, de mélyérzésű játé­kával csakhamar belopakodott a nézők szívébe. A jó szereplő gárda közül különösen Dékány János szí­nes és sokoldalú játékát di­csérhetjük. Kieme'kedő alakí­tást adott még az egyszerű esz­közöket igénybevevő „tollnok”. A zenés vígjáték kitűnő szórakozást nyújtott a részt­vevőknek, bár énekszámaik­ban elmaradtak prózai telje­sítményüktől. A zenés vidám játék Nóg­rád megyei ütemterve: szep­tember 25; Balassagyarmat, 26: János-akna, 27: Nagybá- tony, 28: Sóshartyán, 29: So­moskőújfalu, 30: Zagyvapál- falva, október 1: Homoktere- nye, 2: Litke, 3; Mizserfa, 4: Nem ti, 5: Jobbágyi, 6: Szé- csény. /ű gyermeknevelés egyes kérdéseit csak az is­kola es a szülők közös mun- naja oldhatja meg. A neve­lesi kérdések közé tartozik uz igazmondásra való neve­ss is. aogyan is állunk ezen a *■erem mi kérdezünk valamit - u gyermek jeiel. Uondo- lunk-e arra, hogy igazat muna-e? na csak egy nap megfi- yyeuienk a koruluuunk eio gyermekek életet, meglát­nánk, mennyi nazugsuygal .uídlnozunk lépten-nyomon. A hazugság olyan társadal­mi jeienseg, amellyel szem­űén sona nem lehetünk oiz- lousagoan. Olyan óvatosan, iiuum mesterkeaessel, olyan lopva csúszik áldozatához, nuyy sokszor észre sem ve­hető. Az emberi hiúságnak tetsző, ezerféle külsőt vesz magára. Alattomos és annál veszedelmesebb ellenség a hazugság. Megmérgezi a be­szedet, szétrágja a bizalmat, szétrombolja a társas életet és ezzel az élet gyökerét tá­madja meg. — Mi a hazug­ság'? Sokféle meghatározása van. A lényege az, hogy va­laki akarva nem mond iga­zat. A hazugságra való haj­lam az emberi természet, a környezet hatására fejlődik ki. Nem minden hazugság, amit általában annak neve­zünk. A gyermek nem hazu­dik mindig, amikor nem úgy mond el valamit, ahogy az megtörtént. Sokszor nem ta­lálja meg a gyermek azt a Neveljük gyermekeinket- igazmondásra OOOOeObVVOObOVWbObOIKiOOOOOOKKKiOOOCHHMHHKKKHKAHKKKKWH szót, azt a kifejezést, amely hazugságokat követ el, ami- ban a gyermek már tudatossá lelki tartalmának megfelel és kor saját érdekében eltitkol- lesz, rájön arra, hogy az, amit emiatt hányszor félreérti a ja, hogy valamilyen mulasz- neki mondtak, nem felel meg gyermeket még az édesanyja tásért felelősségre vonták, a valóságnak, hogy kihasz- ís. Még a felnőtt szemtanuk esetleg megbüntették az isko- naitak gyengeséget, becsap­ás lábán. tak, csalódik szüleiben, aki­M igveszedelmesebb típus két eddig a világ legjobb, " a harmadik, — az an- legtökéletesebb embereinek amit láttak. Például egy sze- tiszocialis típus. Ennek az a tartott. rencsétlenségröl. — Nem biz- célja, hogy másokat tudató- A#ennyire veszedelmes az tos, hogy hazudik a gyerek, san megkárosítson. Ide tartó- M a hazugság, amelyet ak- ha azt mondja, hogy négyes- zik a rágalmazás, hamis tanú- kor találnak ki a szülők, ha re felelt, holott hármast ka- vallomás, is. Ha a gyermek valamilyen okból nem enge- pott. A gyermek más szem- valami bűnt követ el, szíve- dik a gyermeket iskolába, pontból bírálja el a feleletét, sen folyamodik ehhez a ha- Mondd azt — üzenik a taní- mint a nevelője. Sőt a saját- zugsaghoz. Igyekszik máso- tónak — hogy beteg voltál. Mit ját kicsit jobbnak igyekszik kát gyanúsítani, hogy elte- ■gondol az a gyermek ilyen­minősíteni, van, aki gyermekkorára, azt rózsás is hányszor különböző mennyire mást mondanak egy és ugyanazon dologról, MAGYAROK AZ ÓCEÁNON TÚLRÓL — Nem akarnak ezek dolgozni, csak mulatni, meg dollárt kapni — Milyen fájdalmasan írta József Attila, a nemzet nagy költője, hogy a századfor­duló idején és még azután is a Horthy-rendszer alatt a nagy proletárnyomorúság miatt kitántorgott Ameriká­ba másfélmillió emberünk! Haza nélkül maradtak az »új hazában«, de kemény munkával lassan-lassan gyö­keret eresztettek, munká­jukkal megszerezték az ot­taniak megbecsülését is, jobban is éltek, mint ko­rábban idehaza. De amikor szabaddá lett az ország, a munkásosztály vette kezébe sorsa irányítását, sokan idős korukban újra vándorbotot vettek kezükbe — most már utoljára. Haza, haza Ma­gyarországra! A szülőföld iránti szeretet, ragaszkodás, az évek múlásával sem halt ki belőlük. Az utóbbi időben a régen kivándoroltaktól egyre-más- ra érkeznek a levelek. Ag­godalmas, sóvárgó levelek. „Attól tartunk — írja J. Cs. Rosedala Stn Alta Ca­nada —, hogy hamarosan be fog következni az 1930-as nyomorgó évekhez hasonló időszak, mert pénz hiányá­ban a gyárak és bányák le­állnak, a farmokon halomra rohad az eladásra termelt drága élelem... Ahogy öregszik az ember, úgy jönnek a bajok is. Száz százalékos rokkantsággal nyugdíjas állományban va­gyok, de mivel még nem vagyok 62 éves, havi 80 dol­lár nyugdíjat kapok. Ha a 62 évet elérem, akkor fize­tik az egész nyugdíjat, havi Száz dollárt. Sok pénz ez, gondolják otthon — de meg van hozzá a drágaság is. A 80 dollárt, amit jelenleg ka­pok másodmagamra, na­gyon be kell osztani az éle­lemre, hogy kitartson. S hol van még a többi kiadás, ami egy háztartáshoz kell?! Tüzelő, világítás, ruházat és az adó, ezeket mind fe­dezni kell... Az említett nyugdíjat is csak mi, szervezett munká­sok kapjuk, mert farmokon, vagy más munkán dolgozók, vagyis szervezetlenek, azok az államtól 46 dollár havi öregségi nyugdíjat kapnak, ha 70. életévüket betöltöt­ték. Talán mondanom sem kell, nagyon kevés munkás ember éri meg ezt a kort.« Az Amerikából, Canadá- ból érkezett levelek foglal­koznak az ellenforradalom után az országot cserben­hagyó disszidensek helyze­tével is. »Beszéltem néhánnyal kö­zülük — folytatja tovább le­velét J. CS. Egyikük oda­haza technikumot végzett, most meg mindenféle rágal­mat szór Magyarországra. Hogy milyen élet van oda­haza, előttünk mutatja is, hogy a menekültek elegáns öltözetben és modern bőr- koferekkel érkeztek, nem úgy, mint mi, akik 30—35 évvel ezelőtt kijöttünk a le­tűnt Horthy-rendszerből fűzfakosarakkal és szegé­nyes öltözetben és minket senki sem támogatott és várt, mint ezeket és me­hettünk a szélrózsa akár­melyik irányába. Nagyon csalódtak a mene­kültek, mert a beígért jó fizetés és munka nincsen. Igen sok menne már vissza, mert látják, hogy becsap­ják őket... Napirenden van­nak tüntetések a nagyobb városokban, hogy szállítsák őket haza. össze vannak zsúfolva katonai barakok- ban, családosok és magáno­soké Egy másik levélben J. C. — R R 2. Bufort Ont Cana- da írja: »Sokan megbán­ták, akik eljöttek. Nem akarnak dolgozni, csak dol­lárt kapni és mulatni. Nem az a nép ez, mint mi voltunk. Mi mindent meg­csináltunk, csak pénzt lás­sunk és élni tudjunk és még harminc év után is úgy dolgozunk, mint addig.« Es a levelek befejező so­rai: íróik harminc éve ván­doroltak ki és még mindig úgy kérlelik az itthoniakat, mint amikor megérkeztek a távoli földre: írjatok, írja­tok minél többet! Hogy vagytok, édesanyám? a ro­konok? Hűség a hazához, ragasz­kodás szeretteikhez nem hagyja nyugodni őket... A szívük visszahúz. És a menekültek?... Köz­tük igen sokan gyalázzák, átkot szórnak arra az or­szágra, amely oly sok erő­feszítést tett, hogy felemel­je a dolgozó embert, hogy végre otthon érezze magát... kor? Azt, hogy hazudik a szülő, hazudhat ő is. így ve­tik el sokszor éppen a szülők Es hány öreg relje magáról a figyelmet, visszaemlékezve Nézzük meg most a hazugsá­got erkölcsi szempontból. A nak tartja. Ez sem hazugság, tudatos és rosszindulatú ha- gyermekeik leikébe ennek a mert — de nem is valóság — zugság nagyon elítélendő, csúf bűnnek magvát. Hogy csupán a képzelet már kiej- mert vele másokat akarunk, melyik családban terjed el tette a múlt képéből a rossz, megtéveszteni, hogy ezzel ma- jobban a hazudás, arra rövi- kellemetlen vonásokat, A ha- gunknak hasznot, ártatlansá- den úgy válaszolhatunk, hogy zugság szempontjából általá- got biztosíthassunk. Nem minél tökéletesebb egy család ban háromféle típust külön- mondható például hazugság- élete, annál kevésbé tud gyö- böztetünk meg: szociális, asz- nak, ha egy betegnek — hogy keret verni a hazugság. Más szociális és antiszociális .Néz- önbizalmat, erőt és megnyug- szóval: a hazugság mértéke zük meg ezeket külön-külön vást adjunk neki — nem mindig megmutatja, hogy ott- is. Az első — a szociális ér- mondjuk meg betegsége sú- hon, a családban milyen élet zésű — mindig másoknak lyossagát. Azt kell látnunk, van: boldog, megértő-e, vagy akar kedvezni, örömet sze- hogy napjainkban a gyermek széthúzó, civakodó, rezni. Sokszor saját érdekét sok hazugsággal van körül- Hogyan küzdjünk a hazug- is feláldozza, hogy másoknak véve. Figyeljük csak meg, ság ellen? Itt általános sza- megnyugvást biztosítson és mennyi valótlant mond neki tj}lyt felállítani nem lehet, olykor egy-egy könnyet le- az édesanyja, hogy megigya Mindenesetre jó emberisme- törülhessen valahol.— A má- reggeli kávéját, tejét, vagy rónék kell lenni mind a szü- sodik — az asszociális típus megegye a nem fogára való lőnek, mind a nevelőnek, — önmagát tartja a világ kö- ebédet. Addig nem is nagy hogy mindig a legmegfele- zepének. Csak a maga szem- a baj, amíg a gyermek ezeket lőbb eszközt alkalmazza a pontjait nézi és nem törődik a valótlanságokat kritikánál- gyermeknél. A bűn, a téve- másokkal. A gyermek is ilyen kül elfogadja. Mikor azon- dés bevallását minden eset­E* ben enyhítő körülménynek keU venni, mert ha nem, ak­kor szándékosan kergetjük bele a gyermeket a hazugság Karjaiba. Az igazmondás már] magábavéve érték, amit ju­talmazni kell. Engedjünk a gyermeknek játékra időt. Hrezze azt, hogy a kötelesség elvégzése után jutalom jár. Éreztessük vele, hogy ha­zugsággal nem, de igazmon­dással mindig elérheti célját. Ne tiltsuk a gyereket olyan­tól, ami neki örömet okoz akkor, ha annak megakadá­lyozására semmi indokunk nincs. Parancsainkat, utasí­tásainkat adjuk határozott és félre nem érthető módon, vi­szont mindig csak annyit kí­vánjunk tőle, amit megtehet. Szoktassuk rá a gyermeket, hogy mindig bátran számol­jon be az iskolában történ­tekről. y’z legyen előttünk, ami- ' kor gyermekeinket rá akarjuk szoktatni a becsüle­tes, igaz életre. Ha ezt meg­adtuk nekik, akkor nagyobb kincset hagytunk rájuk, mint- Eladó ház Balassagyarmaton. ha bármit örököltek volna tőlünk, mert megajándékoz-ESVszeT 3 szoba, veranda, konyha tűk őket egy igaz, nyugodt, mellékhelyiségek. Ugyanott becsületes élettel. < „ _, (egyszer 2 szoba, konyha, mellék­Nagy József l. , . , tanító, Ipolytarnóc (helyiségek. Érdeklődni lehet Ba­lassagyarmat, öváros tér 2. Sütőipari tanulókat felveszünk A tanuló idő két év. Sütőipari tanu­lóink már a tanuló idő alatt munkabérben, ét­keztetésben, természet­beni juttatásban, mun­karuha ellátásban és egyéb kedvezményben részesülnek. A szakmai képzettség megszerzése után a vállalat Salgó­tarjáni, illetve Salgótar­ján járási üzemeinél helyezkedhetnek el. Már az első évben havi 1 300 Ft keresetet érhetnek el. Jelentkezni lehet: 1957. szeptember 30-ig. Salgó­tarjáni Sütőipari válla­lat. Salgótarján, Fürdő utca 2. sz. alatt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom