Nógrádi Népújság. 1957. szeptember (2. évfolyam. 70-77. szám)

1957-09-25 / 76. szám

1957. szeptember 25. NÓGRÁDI Népújság BEFEJEZŐDÖTT AZ IFJÚSÁGI CSÉPLŐCSAPATOK VERSENYE n 10 000 Ft-os pénzjutalmat Varga László munkacsapata nyerte A megyei Gépállomási Igaz­gatóság, a megyei KISz-bi- zottság és a MEDOSz Terü­leti Bizottsága által meghir­detett ifjúsági cséplő munka­csapatok versenye befejező­dött. A versenyt értékelő bizott­ság az elért teljesítmények alapján az 1957. évi ifjúsági cséplőcsapatok győztesének Varga László Palotás község­ben dolgozó munkacsapatát mondja ki. A munkacsapat Tusán László erdőkürti gép­állomás traktorvezetője által üzemeltetett 900 dobmilli'mé­Felelős vezető: teres cséplőgépnél dolgozott. A 10.000 forintos jutalmat ennek a munkacsapatnak tagjai nyerték el, mely összegből Tusán László traktorvezető 1000 forintban részesült, a fennmaradó 9000 forint a cséplő munkacsapat tagjait illeti. Varga László munkacsapata 385.6 tonna gabonát csépelt el. Az egy dobmilliméterre jutó átlagos teljesítményük 4.26 mázsa volt. A versenyben résztvevő 10 munkacsapat helyezése a kö­vetkező: Munkacsapat Dob. bili. Elcsépelt Egy dob. vezető: szélesség menny. ton. m. jut.. X. Tusán László Varga László 2. Falta László Vo.jtkó Emil 3. Hollandi Márton Csábi Károly 4. Bellán Tamás Ponyi Sándor 5. Oláh Imre ' Alapi Pál 6. Csendes János Szvetkó Mihály 7. Kubuk Béla Lacskó András 8. Klement János Egyed Péter 9. Jacsmanck Pál Bálák József 10. Bellán Gyula Kalmár János A versenyre későn beneve­zetteket az értékelő bizott­ság nem vette figyelembe. Az élénkebb verseny érdekében a 900 385,6 4.26 1070 379,3 3.84 1070 390.— 3.64 1070 359,— 3,36 1200 3Ä8.8 3,32 1070 350.5 3,27 1300 422,2 3.22 1070 319,— 2,98 1225 287.— 2,34 1200 354,— 2.11 jövőben lényegesen több mun kacsapat időben való beneide zését várják. TANFOLYAM 17—18 éves leányok részére A 17—18 éves lányoR elhe­lyezésének megjavítása érde­kében az ország több városá­ban két éves bentlakásos ápo­lónőképző tanfolyam indul. Jelentkezni lehet szeptember 30-i‘g a következő helyen: Gödöllő. Egészségház. cse­csemő- és gyermekgondozó tanfolyam. 8 általános vagy gimnáziumi végzettséggel. 18 évtől. KLUB-ESIfK, IUD0MQHV0S ELÖIBIISOS A nemrég alakult nőtaná­csok egy része már konkrét terveket készített. Ezek a tervek alkalmasak arra, hogy a legkülönbözőbb foglalkozá­sú nő érdeklődését felkeltsék és mind több asszonyt von­janak be a minden szervezeti kötöttség nélküli nőmozgalom munkájába. A nemrég alakult Nagybá- tony—szorospataki nőtanács tagjai már az alakuló ülésen arról beszélgettek, hogy sza­bó-varró tanfolyamot indíta­nak a télen. Tervbe vették azt is, hogy a hosszú téli es­téken gyakran összejönnek egy kis kedélyes beszélgetés re. Olyan klubest-félékre gon­dolnak, ahol jókedvűen el tolthetnének egy-két órát. A salgótarjáni bányai nő tanács vezetősége részletes programot dolgozott ki, amely ben megszabták a legfonto­sabb feladatokat egészen de­cemberig. Október 1-én egy egészségügyi előadással egy­bekötött tea-estet terveznek. Ügy gondolják, szívesebben meghallgatnak az asszonyok egy fontos előadást, ha utána kedélyesen elcseveghetnek tea mellett. Október 19-én szüreti bált rendez a nőta­nács-. Állandó feladatul szab­ták meg októberre az óvodai és iskolai látogatásokat és segíteni akarják a megalakult munkaközösségek munkáját. Kedves ötlet — amit másutt is követnek a nőtanácsok — a november 10-re tervezett batyubál. Ezt az ötletet az az elgondolás adta, hogy a csa­ládok, ismerősök jobban ösz- szeismerkedjenek és a nőta­nács munkájában résztvevő asszonyok családtagjai — megismerve a nőtanács tevé­kenységét — megértőbben támogatnák munkáját. De­cember 25-re szép fenyőünne pélyt rendeznek majd az óvodásoknak és iskolásoknak, ahol meg is ajándékozzák őket. Termelőssövetkeseteink állattenyésztésének problémáiról Az ellenforradalmi pusztítás a tsz-ek közös állattenyészté­sét számszerűleg súlyosan megtépázta. A szarvasmarha­állomány 40 százalékkal, ezen belül a tehénállomány 30 szá­zalékkal, a kocaállomány 50 százalékkal, s a juh 20 száza­lékkal csökkent. A szépen fej­lődésnek indult baromfiállo­mányt csaknem teljesen fel­számolta. Az állatsűrűség már­ciusban elég kedvezőtlen volt. Egy számos állatra 4.5 kh szántó esett. A helyes gazda­ságpolitika és a tsz-ek élniaka- rása következtében a helyzet azóta sokat javult. Ma. amikor belterjesség felé haladunk, minden lehetőséget ki kell használnunk az állattenyész­tés területén is. Az első legfontosabb lépés a takarmány biztosítása és gaz­daságos felhasználása. Helyes lenne, ha tsz-ink több őszi takarmánykeveréket vet­nének. mert a legkorábban ez nyújt nagytömegű, viszonylag olcsó, ízletes takarmányt. A tarlójába vetett másodnövé­nyek sokkal biztosabban te­remnek. mint az aratáskor ve­tettek. A belterjes gazdálkodás kul­csa az elegendő sűrűségű szarvasmarha, mert nagytö­megű élelmiszert, könnyűipari alapanyagokat és nélkülözhe­tetlen szervestrágyát szolgál­tat. Első teendő a helyes sűrű­ség kialakítása, s a minőség kijavítása. Törekednünk kell. ho°r^ az évvégére megyei szinten- ­Megkezdődött a krumpliszedés. Az idén minden eddigi évet túlszárnyaló termést takarítanak be. Az előzetes becs­lések szerint holdanként mintegy 80 mázsa lesz az idei ter­més. terület 48­—50 százalékán termeltek takarmány nö­vénveket. amelvnek 20 százalékát a pillangósok teszik ki. Vannak tsz-ek. mint a ceredi Búzakalász, a berkenyéi Pe tőfi. vagy a karancslaouitői Uj Barázda, ahol a pillangó sok területe eléri a szántóföld területének 25 százalékát. Néhány tsz-t kivéve nem lesz takarmányhiány a jövő évi új termésig, mégis igen fontos, hogy a meglévő takar mánnyal takarékosan bánjunk úgy. az állat a termeléshez szükséges tápanyagokat meg­kapja. de ne legyen fehérje és keményítő pazarlás sem. Az ez évi 48—50 százalékos takarmány termő arányt a következő években 55—57 százalékkal kell emelni, hogy a létszám emelésével egvidőben a takarmánvhá- zis szilárd legyen. Miért van szükség a biztosításra ? Biztosításra szüksége van' minden termelőszövetkezet­nek, kisipari szövetkezetnek, földművesszövetkezetnek és egyénileg gazdálkodóknak, Az Állami Biztosító igyek­szik kielégíteni a jogos kárigé­nyeket. A júniusi vihar 300 ezer forint kárt okozott a biz­tosított épületekben. Termé­szetesen ez az összeg nem ké­pezi a megyében felmerült elériük hogv 100 kh-ra 14 szarvasmarha jusson A jövő évben ezt 17-re kell feljavítani, úgy, hogy 8,5 darab tehén essen 100 készítés ideje alatt a 4—5 kg abrakot! A jó előkészítésnek köszönheti a berkenyéi Petőfi tsz az egy tehénre eső 4200 kg teiet. Fordítsunk gondot a takarmá­nyok keverési arányára, az egvedi takarmányozásra, mert a 2 kg-os évi. tejtermelés ese­tén a takarmányozási költség egyharmadát. 3000 kg-os tej­termelés esetén felét kapjuk vissza tejben. A tejtermelés növekedése egyik igen fontos feltétele a sertéstenyésztés javulásának és a hússertés felé való toló­dásnak. Az igények a zsírfo­gyasztás helyett a hús felé irá­nyúinak mind nálunk, mind külföldön. Nagy szaporaságánál és gyors fejlődésénél fogva az igényeket csak a hússertés tudja kielégíteni. Ma még a tsz sertésállomány 90 százalé­kát a mangalica állomány képezi, kh-ra. E feladat megvalósításához kormányzatunk segítséget ad Vásárlási akció keretében a tsz-nek kg-ként 2—3 forint ár- kedvezményt ad az állam, ezen felül törzstenyészeteknél 2000 forint árkedvezmény jár. Jelentős javulást kell elérni a növendék növelésénél is. A jövőben a tsz-nek arra kell törekedni, hogv saját nevelésű üszőkből pótolják tehénállo-* mányukat. A borjakat fel kell nevelni, s nem a vágóhídra küldeni. Növendéknevelés te rületén szépen halad a berke nvei Petőfi, a nagyoroszi Út­törő és a varsányi Dózsa tsz Célunk legyen minden A közeli lllcernnlngelnk ég más fehér íe takarmányok. a hússertésig itg tnnvéír- tését teszik indokolttá. Kormányunk lehetővé tette, hogy a tejiparnak eladott tej 40 százalékát fölözött tejben visszakapják tsz-eink. Ez is sokat javít sertéstenyésztésün­kön. El kell érnünk 100 kh-n a 6 darab koca sűrűséget. A juhtenyésztés területén a létszám kisebb emelése mel­lett a legfontosabb feladat a testsúly, a nyírósúlv emelése. Az aclnltsngnkat fievelem- he vér*1 100 kh sTiéntóro egészséges borjú felneve­nál az egyéni dolgozóknál, akik nem kötöttek biztosítást. Az Állami Biztosító a nóg- rádmegyeri Petőfi Tsz-nek vi­har okozta kárért 91119 forint kártérítést fizetett ki, továbbá többek között Serfőző Ferenc endrefalvai lakosnak 4 250, Bugyi Nándor dejtári lakos­nak 2281, Gyurcsek József dej­tári lakosnak 2 620 forint kár­térítést fizetett ki, valamint további 220 egyéni gazdálkodó tényleges kárt, mert hiszen | részesült kisebb-nagyobb ösz- nem mérhelő fel a kár azok- I szegű kártérítésben lése Nagyobb gondot kell fordítani a boriak elválasztáséra a fia­talkori takarmányozására. Négyhónapos korában ne 100— 110 kg, hanem 140-150 kg súlyban válasszuk el borjain­kat. A már választás előtt szi­lárd takarmányra fogott borjú kevésbé sínyli meg a válasz­tást. A fiatal korban jól takar- mánvozott üsző 15—16 hónapos korban 420—430 kg súlyban már tenyésztésre vehető s ezzel hat hónapi felnevelési takar­mány mintegy 900 forint érték­ben takarítható meg. Drágán és keveset fejünk. Elég sok még az olyan tsz. ahol nem készítik elő a teheneket a következő tejelési időszakra. Amit a szárazon állás ideje alatt beetettek. kamatostól megtérül. Ne sajnáljuk az elő­EDVES, SZÓKIMONDÓ, igazi paraszt ember. Közép­gazda a javából. Ö a falu ál­lattenyésztési elnöke. Bikát, üszőt nevel szerződésesen, köz- tenyésztés céljára, no meg a maga hasznára. Sok a követő­je, de ez a munka bosszúság­gal is jár. Sok-sok bosszúság­gal. Most is, ahogy fölkerestem kis gazdaságában úgy ömlött belőle a pam.^zos szó, mint a dézsából kizúdított víz. — Hat éve nincs pásztor. Azelőtt volt. Akkor szakaszo­san folyt a marhák legelteté­se... Kár sem volt. Most van. De még milyen?! Az Isten, se tudná felbecsülni...! S mind miért? Egyénileg legeltetik a marhákat. Leetetnek mindent a határban! ötszáz marha?! Megeszik még az eget is! Legeltetési bizottság?! Ah, kár is erről beszélni, mert ak­kor csak a méreg marja az embert! A fűbért beszedik, de mást nem igen csinálnak, te­hetetlenek. Nem csoda. A falu 90 hold erdőt vett még az úri világban. Ezt 88 gazda bírja. Nézze meg, erdő-e az? Csak volt! 90 százalékát elpusztították. Volt erdő, nincs erdő. De egyéni legeltetés az pan! Micsoda nagy kár...! Ab­Csábi gazda bosszúsága Ehhez tökéletesebb szelekció, jobb takarmányozás és jobb minőségű kosok szükségesek. A gyenge tenyészértéket kép­viselő anyákat selejtezzük. A teleltetési időszak alatt min­den felnőtt, különösen anyajuh kanja meg a 80—100 kg ió- minőségű takarmányt és 15— 20 kg abrakot. A jövőben a választási súly ne 13—14 kg legyen, hanem 20—22 kg. A nagvtenyészértékű kosok hasz­nálatával 3—4 év múlva elér­hetjük az anyák jelenlegi 37— 38 kg-os súlya helyett a 44— 45 kg-ot. Ezzel együtt növek­szik a nvfró súlv is Ez minden tenyésztőnek érdeke, mert a iövő évtől a pvapjú ára kg- ként 48 forint lesz. Mindössze öt tsz-nél van ki­sebb létszámú baromfi törzs- állomány. Ezen javít az idei baromfi akció. Nyolc tsz 1100 fajtiszta tojót állít tenyész­tésbe. ból már csak úgy lesz erdő, ha kivágjuk, ami még van benne, aztán újra telepítjük. De kár a gőzért, lelegeltetik még a csemetét is, a herét is, még a kukoricát is. Mindent. Itt mindenki azt csinál, amit akar. Hát lehet így gazdálkod­ni? — És a tanács? — Innét a bűz! A VB-tagok gáncsolják a közös legeltetést. Mert ugye egyesekben — szá­mítson engem is közéjük — minden évben meg van a jó­szándék a közös legeltetés iránt. De mindig elnyomnak, soha­sem jó úgy, ahogy mi javasol­juk. Összeültünk, kitudja hány­szor, s már pásztort is fogad­tunk. Szépen ment minden, örültünk, mint a gyerek a vá­sári furulyának. Már csak hat gazdát kellet volna féken tar­tani. Azt hiszi, hogy sikerült? Jelentették, hogy Ubrancsi Jó­zsi VB-elnök tehene is a tilos­ban tömi a bendőjét. S még több VB-tag tehene is a kü­löncködés útját járta. Nem a maguk fejétől. Kötélen vezet­ték őket oda. Ha egyszer a ve­zetők ilyen példát mutatnak, miért járjon a szája a magam­fajta parasztnak? Pedig a sza­kaszos legeltetéssel a legelő — van belőle 300 hold — fűhoza­mát 30—50 százalékkal is fo­kozhatnánk. Kell a jó? Nem! Kell a tilos? Kell! így gondol­koznak itt kérem. Megy min­denki a maga feje után. Ha tilos, ha nem, pocsékolják, tip- ratják a jó füvet, de lekötik saját erejüket is, amit jobb helyre is pazarolhatnának. ták a neveket. Hatot kihúztak, ezeket büntették. A többi meg szárazon megúszta. De a hatot is oly enyhén sújtották, hogy attól még csak inkább vérsze­met kaptak a tilos legeltetésre. Hát micsoda igazság ez? _____ Be zzeg, ha azt, Art csinálnák és még csak meg sem büntetik őket. Gyengék az itteni rend­őrök. Valahogy túl szociálisan gondolkodnak. Az egyik nap 26 gazdát jelentettek fel tilos legeltetés miatt. Itt volt az alkalom, hogy a többieknek is elvegyék a kedvét. Azt hiszi, hogy elvették? Azt mondták: »nem szabad ilyen sok gazdát megbüntetni«. Hát micsoda igazság ez? Mind a 26 a tilos­ban legeltetett. Mindnyájan büntetést érdemelnek. Ennyit már én is tudok ezzel a buta paraszti fejemmel. Meg, hát ez a szociális gon­dolkodás... Rendőreink sorsot húztak, mert ugye nem lehet akárkit büntetni Kalapba rak­mondanám, hogy így Kádár, meg úgy demokrácia... de, ha törvénysértők megbüntetéséről van szó... No, de hagyjuk ezt, nem szívesen beszélek így, mert sokan félre is érthetik. Nem kell ahhoz, csak egy kis rosszindulatúság, máris meg­van a baj. Mert ugye én iga­zán híve vagyok ennek a rend­szernek, becsülöm a kormányt is, amennyire az engem. Hi­szen olyan jól indul minden, a paraszt is kedvet kapott a gazdálkodáshoz... Nagyon jó jel ez kérem... De, hát a tör­vénysértést büntetni kell! A törvény legyen törvény! így lesz becsülete. A bűnösökkel nem kell jószívűsködni. Le­gyen az akárki, legyen neki akár milyen magas funkciója. Ha megsértette a törvényt, meg kell büntetni. Ugye én ezt úgy képzelem el, hogy, ha egyszer Ubrankovics Jóska, mint VB- elnök tilosban legeltette a te­henét, akkor a törvény büntes­se meg őt is, necsak a magam­fajta parasztot. Hát micsoda törvény az, amely kivételeket csinál? Ezt a közös legeltetést ma­gunk is nyélbe tudjuk ütni. De ezt támogassa az itteni tanács meg a párt. Mert rendnek Csi- táron is lenni kell. Szorgalmasan jegyeztem sza­vait, de így szólt: — Ne koptassa tolla hegyét, a papírt se pazarolja, mert nem maga az első — s tudom, hogy az utolsó se —, aki pa­pírra rajzolta, s rajzolni foefja a falu baját. Törvény kell ide kérem, a maga szigorával, mert ha továbbra is ilyen fejetete jén halad ez a csitári világ, lelegeltetik még a fejünket is, akár lesz rajta tilosat jelző tábla, akár nem! ___ G Y KESEREG, bosszankodik a falu egyik leg derekabb középgazdája, Csábi István. Az illetékesek elgondol kozhatnak igazmondásán, utána — erre viszont nagyon szépen megkérjük őket — cse lekedjenek is, legalább csak annyit, amennyi a hivatali kö telezettségekkel jár. Azt hi szem, ennyi elég is lesz! (lantos) intő inh mcnnvkéir 115­125 darabig növelhető. A tereknél 1» kell győzni a baromfi ellenességet. mert a gyakorlat igazolja hogy megfelelő kifutó i>w­tén 1 kg baromfihús 25—S0 százalékkal olcsóbban elő­állítható. mint egy kg ser­téshús viszont ára kétsze­rese a serté.sV"‘:énak. Több figyelmet érdemelne pusztákon a pulykatenyésztés. Baromfitenyésztés területén példát mutat a pásztói Szabad­ság. a karancslapujtői Ui Ba­rázda és az erdőtarcsai Sza­badság tsz. A jövőre vonatkozólag az elgondolás az, hogy 6 hetes korig előnevelt csibéket kap­janak a tsz-eink. úgy kisebb lesz a felnevelési kiesés és ez valószínűleg fokozni fogja a baromfi tenyésztési kedvet. Az állattenyésztésből néhány kérdést ragadtam ki. Helyes lenne, ha tsz-ink ezzel kapcso­latban megírnák véleményü­ket, elgondolásukat a megyei sajtóhoz, s így közös erővel ki­alakítható lenne megyénk ál­lattenyésztésének helyes irány­vonala. Horváth Demeter. ül főállattenyésztő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom