Nógrádi Népújság. 1957. szeptember (2. évfolyam. 70-77. szám)

1957-09-25 / 76. szám

1957. szeptember 25. NÓGRÁDI Népújság 3 GYULA-TÁRÓI LÁTOGATÁS: AZ ÜRESCSILLE NYOMÁBAN A balassagyarmati járásban A minap telefonon keres­tek. Régi ismerősöm szólt, hogy szakítsak egy kis időt, menjek el a Gyuia-tárói osz- tályozóra. Mondanom sem kell, a kérésnek örömmel tettem eleget. Mizserfán s Kazáron na­ponta többször hallani a mér­gelődő bányászokat, amint az osztályozó munkáját szidják. Látszatra a bányász dolgo­zóknak van igazuk. Mert va­jon ki a felelős, hogy nincs üres csille? Ügy-e, az osztá- lyozón dolgozók. Ez azonban csak az érem egyik oldala. Nézzük meg a másik oldalát is. Az .osztályozó dolgozói a csillék gyors kiürítéséért küz­denek. Munkájuk azonban nem zavartalan. Nem egyszer előfordul, hogy a csillékből kaparószalag-lánc, gall-lánc, csillefogó macska, favég, fú­rószár kerül elő. Nagy éber­ségre van szükség, hogy ezek a “melléktermékekne kerüljenek a törőkbe. Teljesen kiküszöbölni azon­ban nem ienet. A iegltirivooo eset ót nappal ezelőtt történt. Egy ketmeteres fejtési sin került a csuieoe, onnan a tö­rő be. Természetesen üzem­kiesést okozott es ienet, nogy ezen a napon csillére varian a bányászok. Egy nőnap alatt a kiesési idő 24 óra, azaz egy xeijes munkanap. Vagyis ztíO—juu vagon szénnel kevesebbet osztályoznak, igen son ainat- részt keli kicserélni s az ut ismét az üres csiiiehiánynoz vezet. A bányászok iianyag- saganak, mint latjuk, súlyos kovetkezmenyei vannak. Szeretnem javasomi az osz­tályozó doigozomak, hogy a csiliekből kinerüio „meiienter- mekekef1 nuidjen ei a bá­nyák dolgozoinan. Mutassak be kiállításon, miért rossz az ürescsiile ellátás. A jövőben — bízunk benne bányászaink csak szenet raknak a csil­lékbe. Az osztályozó nem tekint vissza regi múltra. Még je­lenleg is épül, bóvüi. Nem tudni, hozzanemertés, vagy más egyéb okozza-e a soro­zatos hibákat. Most készült el a vagonvontató kötélpálya, melynek egyszerre 8—lu vas­úti kocsit kellene vontatni. A gyakorlatban azonban két vagonnál nem bír többet. Rosszul tervezték. A paiavá- logató szalagot már koráb­ban átadták, de azóta is csak dísz, mert nem működik, A törőben elektromágnes szed­né ki a vashulladékot a szén­ből. Rövid ideig működött csak (úgy hallottam, igen jól), de most leszerelték, hogy újat hoznak. Azóta már egy hó­nap is eltelt és most nincs se új, se régi. Vajon miért? Kit terhel a fe­lelősség? Naponta 280—300 vagon szén kerül el az osztályozó- ról. Tehát lehet következtetni a berendezések nagyságára. Tartalékalkatrészről azonban mégsem gondoskodnak jó- előre. A működő görgőket a Pálfalvai Bányagépgyár készí­tette el s titok, hogy most miért nem lehet kapni. Ék­szíjnál szintén hasonló a helyzet. Több mint egy hó­napja kértek, de még kéré­sükre válasz sem érkezett. A szállítás zavartalansága érdekeben a mozdonyok sza­mára vízielvevő állomás ké­szült, többezer forintos beru­házással. Gyakorlatilag ez a szállítás meggyorsítását ered­ményezné, mivel a tolató mozdonynak vízért nem kel­lenne Kisterenyére mennie. A kút júliusban elkészült, azonban 5 méter hosszú, 90 mm-es gumicső hiánya miatt még ma — négy hónap után — sem használható. A Gyula-tárói -bunker há­rom év óta készül és még ma sem tudja senki, mikor készül el. Ideiglenes megol­dásként gumiszalag szállítja a szenet a bányaüzemből. Pedig ha elkészülne, akkor a szén minőségét nagyban ja­víthatnák, mert lehetővé vál­na a gyulai és a kevésbé jobb mizserfai szén keverése. Persze három év óta ez még ma is csak „szép terv“. Talán röviden ennyit a be­rendezésekről, a felelőtlen tervezésről. Jó lenne, ha sür­gősen orvosolnák a problé­mákat. Azonban nemcsak a gé­pekre van panasz, de van a kezelő dolgozóknak is. Leg­találóbban Fülöp mérnök tö­mörítetté mondatba: „Ha üzemzavar van, mindenki itt van a trösztből, de ha segí­teni kell a bajokon, senki sincs“. Hát bizony ez igaz. A dolgozók részére ivóvíz nincs biztosítva, melegedő he­lyett egy deszkabódé. Téli időszakban a dolgozóknak tea jár, de azon már ma töpren­genek, hogy hol főzzék meg. Műhely az osztályozó terüle­ten nincs. A legkisebb hibá­val is a kisterenyei műhelybe kell menni. A dolgozóknak munkaruha még az év elején járt volna, s még ma sem kapták meg. S lehetne sorol­ni tovább. Egyet azonban le kell szögeznünk: ne csak ak­kor menjen a felsőbb szerv az osztályozóra, ha üzemzavar van, hanem akkor is, ha minden jól megy. Hiszen a hibák zöme könnyen orvosolható, csak ehhez megelőzésre van szük­ség. S befejezésül: nem bántam meg, hogy az osztályozón vol­tam. Bár látogatásom ' csak akkor lesz eredményes, ha az elmondott hibák orvoslást nyernek. — Hortobágyi — búzából 11.55. árpából 11.71 mázsás átlagtermést értek el a tsz-ek. Kiemelkedik a berceli vörös Csillag tsz búzatermés átlaga, amely 15,98 mázsa, va­lamint a galgutai Táncsics tsz 10,77 mázsás árpatermése. Perzsaszőnyeg-szövő tanfolyamot indít a TTIT Salgótarjánban A lakosság egyre fokozódó igényeit kívánja kielégíteni a TTIT Nógrád megyei szer­vezete újszerű javaslatával. Eszerint bizonyos tandíjjal perzsa-szőnyegszövő tanfolya­mot indítanának ebben az évben. Ennek kettős haszna lenne: egyrészt ha a tanfo­lyam iránt érdeklődés van, sikerül néhány szakembert kiképezni. Ezzel viszont megkönnyül a megye sző­nyegigényének kielégítése is. A TTIT közölte javaslatát a városi tanáccsal: jó lenne fel­kérni a Kézműipari Vállalatot egy gép beszerzésére. A Kéz­műipari vállalat örömmel fo­gadta a városi tanács és a TTIT javaslatát. A szőnyegszövő tanfolyam rövidesen megindul. Jelent­kezni lehet a TTIT salgótar­jáni szervezetében, ahol az érdeklődők felvilágosítást kap­hatnak. IM A Karancslapujtői Uj Barázda tsz-ben megteremtik a belterjes gazdálkodás alapjait A Karancslapujtői Ui Ba­rázda tsz vetéstervei a nagy­üzemi gazdálkodás tervszerű­ségét tükrözik. Ebben az év­ben 56 holdon kenyérgabo­nát, 10 holdon tavaszi árpát termeltek, s a jövő évben is ugyanennyit fognak termelni. Az őszi árpánál is csak egy holddal akarják növelni a vetésterületet. A felületes szemlélő azt gondolná, egyhelyben topogás ez, semmi más. Pedig nem így van. A több termés el­érésének nem a vetésterület emelése az egyedüli feltétele. A jobb taiajelőkészítés, a tervszerű trágyázás is lehe­tővé teszik a termésátlagok emelkedését. Több évi ^ta­pasztalat bizonyítja, horfy a talaj jó előkészítése után a termésátlag az Uj Barázda tsz-ben fokozatosan emelke­dett. A tsz a belterjesség felé tö­rekszik. A magasabb termés­hozam emeli a munkaegység értékét, emeli ^ az életszín­vonalat. A jövő évi vetés­tervben jcjöntős helyet fog­lalnak el i a pillangós takar­mányok. Ezek talajjavító sze­repét nem kell külön mél­tatni. A lucerna vetésterüle­tét 10 holdról 20 holdra eme­lik, s emellett 10 hold vörös­herét is vetnek. Jövőre 60 holdról takarítanak be pil­langós takarmányokat. A 65 hold kaszáló és 140 hold le­gelő mellett ez bőven fedezi az állatállomány évi szükség­letét. A belterjesség felé való törekvés más módon is meg­nyilvánul. A legelőn tavasz­tól őszig 140 számos állatot lehetne tartani, s alig tarta­nak hatvanak Ezért saját erőből a juhállományt 450-ről 600-ra emelik, s ezzel elérik, hogy több mint 80 számos állat fogja használni a lege- ----------------­Szekerek várakoznak, teherautók jönnek-mennek az érsekvadkerti Erzsébet malom udvarán. Ide ván­dorol a környék gabonájának jó része, hogy finom fehér liszt alak­jában kerülhessen a zsákokba s később mint ropogós puha kenyér a dolgozók asztalára. Az egyszerű ember szívesen né­zelődik a malomban, ahol a gépek labirintusa búzájából finom fehér löt. A szarvasmarhaállományt is növelni akarják. A tehe­nek számát a mai 13-ról 20-ra növelik, főként saját erőből. A most épülő 50 férőhelyes istállót fokozatosan töltik fel saját nevelésű állatokkal. A belterjes gazdálkodás alap- feltétele az Uj Barázda tsz- ben az állatállomány számá­nak felemelése legalább 140 számos állatra. Egy év múlva nem messze jár ettől a szám­tól a tsz. Most a feladat az őszi munkák maradéktalan elvégzése s ugyanakkor a belterjes gazdálkodás alap­jainak megteremtése. mégis a szívéhez nőtt. Fehér ru­hájában fürgén mozog a zúgó gé­pek között, A malomban 260 mázsa gabonát őrölnek naponta. — Milyen az idei gabona minő­sége? — kérdezem. — Általában 78 hektoliteres — hangzik a válasz. Ezt azt jelenti, 100 liter gabona 78 kg súlyú. A malom 45—50 százalékban MOLNÁROK KÖZÖTT lisztet varázsol. vámőrlést végez, a többi a keres­Terjesszük a versenynyilvánosság jó tapasztalatait A szénmedence bányászai november 7-re készülve a munkaverseny nyilvánosságá­nak további tapasztalatait elevenítik fel. Mátranovákon például a helyi bányász mo­ziban szünetben diapozitívo- kon ismertetik a legjobb bá­nyák eredményeit. A versenytáblák újdonsága, hogy a termelő csapatokon kívül megdicsérik a kitűnően dolgozó fenntartó és kiszol­gáló csapatokat. Feltüntetik a számszerűen nem értékel­hető, de különben jó munkát végzők neveit, még adminisz­tratív dolgozóét is. Ismét kezd elterjedni, hogy a műszak végén ajándékmű­sor, jutalomdalok közvetítésé­vel növelik a legjobbak nép­szerűségét, megbecsülését. A fentieken kívül termé­szetesen még számos olyan tapasztalat, módszer áll a szakszervezeti bizottságok rendelkezésére, amelyek az elmúlt évek során beváltak, előrevitték a munkaverseny ügyét. A bányászok verseny­kezdeményezése sürgetőleg követeli meg, hogy minél szé­lesebb körben hasznosítsák a bevált régi módszereket és gyorsan terjedjenek az újabb tapasztalatok is. A verseny­nyilvánosság fejlődésének ma még nagy akadálya, hogy lassan készül el az értékelés. A kisterenyei, zagyvái bá­nyáknál például csak 3—4 nappal a határidő után. A párt- és szakszervezetek ve­zetői hassanak od^í hogy a műszaki dolgozók gyorsan és pontosan mutassák ki az eredményeket. A versenyző bányászok joggal kívánják ezt meg. Én is bizonyos kíváncsisággal léptem be az Erzsébet malom kü­szöbén, már csak azért is, mert hallottam, ilyen típusú malom csak kettő van az országban. Leszák István, a malom vezetője szívesen elmagyarázza ennek az újtlpusú malomnak a működését. Csak úgy röpködnek felém a szak- kifejezések. így tudtam meg, azért különleges a malom, mert pneu­matikával dolgozik. Ne Ijedjek meg az idegen szó­tól — mondja mosolyogva Leszák elvtárs. Mindjárt megmagyarázom. A mástípusú malmok hosszú szí­jakra szerelt kanalakkal dolgoz­nak. Ez a malom pneumatikával — légszívással — dolgozik. Kanalak helyett csöveken, légszívással megy a megörölt gabona rendeltetési he­lyére. Több mint négyszáz méter kanalas rendszert tesz ez a meg­oldás feleslegessé. Rendkívül nagy megtakarítás ez. A malom így jobban, gyorsabban, tisztábban s főleg olcsóbban dol­gozik. Nagy József főmolnár nem ré­gen jött a vadkerti malomba kedelmi őrlés. Cseretelepeik Nagy­orosziban és Drégelypalánkon mű­ködnek. így az ott lakó dolgozó parasztok helyben kicserélhetik gabonájukat szép fehér lisztért. A malom vezetői figyelemreméltó újításon törik a fejüket. Szeretnék, ha megváltoztatnák az őrlések mai rendszerét. Meg is indokolják, mi­ért? — Jelenleg a búzából 75 szá­zalékot őrölnek ki. Ez nagyon igénybe veszi a gépeket. Ha csak 70 százalék lisztet őrölnének ki, több korpát kapna az őrölteid s jobb minőségű lenne a liszt. A rozsnál 55 százalékos liszt- kiőrlést javasolnak. így szép fehér lenne a liszt, s nagymennyiségű korpát kapna a őröltető, s ezzel hozzá lehetne segíteni a dolgozó parasztot — az állattenyésztés fej­lesztéséhez. Érdekesek ezék a javaslatok. Érdemes lenne kipróbálni. A malom zúg megállás nélkül. Hangtalanul dolgoznak a fehér­ruhás emberek. Dudálással fordul­nak ki az útra a megrakott teher­autók, s vidám ostorpattogással az .ökrös szekerek. Host szép lenni katonának...I . . . különösen, ha ilyen szívélyes fogadtatásban részesítik a sorozáson megjelent ifjú sorköteleseket. A meleg fogadtatás felengedi a feszültséget és a kérdések özönével árasz t ják el a tiszt elvtársat. Mi lehet a kérdés? Az, hogyan lesz majd a katonaságnál? Ez bizony nem egyszerű kérdés. De a tiszt elvtárs készséggel válaszol és máris mint régi ismerősök, vidá­man folyik az eszmecsere. Sok visszaélést, csalást lepleztek le A balassagyarmati járás ke­reskedelmi állandó bizottsága kibővített ülést tartott a na­pokban Magyarnándorban. Az ülés után a bizottság ellenőriz­te a malom és a földművesszö­vetkezet munkáját. Az ellenőrzés során kiderült, hogy a magyarnándori malom­ban igen sok dolgozó pa­rasztot károsítottak meg a mérleg rossz beállításá­val. A malom mérlege mázsánként egy kilót csalt. Ugyancsak sok visszásságot tapasztalt a bi­zottság a földműveszövetkezet kelecsényi üzemegységében is. Az üzlet raktár helyisége köz­vetlen a WC mellett van. a nedves, romos raktárban elhe­lyezett árucikkek, élelem ma­gába szívta a mellékhelyiség „illatát”. Az élelmi cikkek, kü­lönösen a rizs között sok egér­piszkot találtak. A margarin nagyrészét az egerek fogyasz­tották el és ennek ellenére a maradékot árusították a bolt vezetői. Az ellenőrzés során az is kiderült, hogy a margarin szavatossági ideje már ja­nuárban lejárt. A visszaélést, a dolgozók csúnya becsapását azonnal je­lenteste felsőbb szerveknek az áUaníó bizottság, és az ügy­ben nflgkezdődött a nyomozás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom