Nógrádi Népújság. 1957. szeptember (2. évfolyam. 70-77. szám)

1957-09-25 / 76. szám

NÓGRÁDI Népújság 1957. szeptember 25. BÉREZÉS — VEZETÉS — MUNKÁSÉRDEK Bérpolitikánk néhány tapasztalata a Salgótarjáni Acélárugyárban A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozóinak nagyrészét a na­pokban erősen foglalkoztatja a bérezés körüli probléma, a bérellenőrzés és sok egyéb, a munkásokat érintő ellentmon­dásos kérdés. A megfelelő fel- világosító munka, az egyes in tézkedések nem keí.lő megma­gyarázása szülte azt az állás pontot, hogy vannak, ahol nem bíznak bérpolitikánkban, elé­gedetlenek a kialakult heiy zettel. EREDMÉNYES FEJLŐDÉS UTÁN _ BÉR AL APTU LLÉPÉS i Kétségtelen, hogy az Acél­árugyár az év elejétől sok szép eredménnyel dicsekedhet. Az egy fő, egy napra eső ter­melési értéket 1956. III. ne­gyedévhez viszonyítva április hónapban már 20 forinttal túl­teljesítette. Augusztusban, fi gyelembe véve a létszám kor­látozást is, 8,9 százalékkal volt magasabb a termelékenyseg. Ezzel párhuzamosan növeke­dett a dolgozók keresete is. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy anyagi fedezet híján eredmé­nyeiket döntő részben a dol­gozók fizikai erejének nagyobb igénybevételével érték el, nem pedig technikai-műszaki be­ruházások révén. Augusztus második felében mégis az derült ki. hogy az egész gyárban, de különösen a gazdasági szeráru üzemben komoly mértékben túllépték a béralapot, s a törzsórabért. A helyzet a hónap végéig nem javult, hanem romlott, szep­tembert illetően sem biztató a helyzet. A GSZ-ben 35 000 lo- rinttal több bért használtak fel augusztusban, s 28 fillérrel lépték túl az engedélyezett törzsórabért. A GSZ. A. üze­mében még ettől is rosszabb a helyzet: 76 fillérrel növeke­dett a törzsbér! Érthető, hogy ezek után a mozgalmi és gazdasági vezetők keresik, kutatják a bértúllepes okait. Vannak — nem is^ ke­vesen —, akik a bajok fofor- rását a törzsórabér szigorú el- lenőrzésében látják, a kor­mánynak a bérszínvonal egész­séges kialakítására hozott in­tézkedéseiben keresik az oko­kat. A tények viszont azt iga­zolják, hogy ez a szemlélet tel­jesen helytelen, meg nem ér­tésből fakad. ha jobban SZÉTNÉZNÉNEK SAJÁT PORTÁJUKON A Gazdasági Szeráru üzem _ hogy továbbra is énnél a p éldánál maradjunk — terme­lési mutatói, üzemszervezes problémái mindenekelőtt ^azx intézkedés a selejtkár okozói­nak anyagi felelősségrevonása érdekében. Sőt előfordult, hogy a selejtes munkáért teljesér tékű bért fizettek ki, de meg- rójják a minőségi ellenőröket, ha szigorúan ragaszkodnak a technológiai utasításokhoz. Sokkal nagyobb gondot kelle­ne fordítani a kész munkada rabok átvételére is, mert gya kori jelenség, hogy a munka­folyamat elején és végén a darabszámok nem egyeznek. Magyarán: el nem végzett munkát vesznek át. CSÖKKENŐ TELJESÍTMÉNY — NÖVEKVŐ BÉR Sok szó esik arról is, hogy nincs elég dolgozó, emiatt az előmunkás végzi el a melegítő és a segítő feladatait is és sajnos hosszú ideig azok bérét az előmunkásnak számolták el teljes egészében. (Az meg külön vizsgálat tárgya, hogy augusztusban mégis 18-al túl­lépték a létszámkeretet). így azután nem ritka a 12—14 fo­rintos órabér sem, csökkent termelési érték mellett. Jogos-e ilyen kereset kialakulása? Az egyes dolgozó számára feltét­len kedvező, de összességében teljesen helytelen. Mindenek­előtt fokozottabb intenzitást követel meg a dolgozóktól, ha­marább fellép a fáradtság. S nem helyes azért sem. mert a termelékenység csökkenésével arányosan nem csökken, sőt magasabb a kereset, növekedik az átlagos törzsbér. Lehetne ezen a nehézségen úgy is segíteni, hogy a műve­zetők a hiányos csoportokat összevonnák, a szükségletnek megfelelően átcsoportosítást hajtanának végre. Általában jogos a panasz, hogy a műve­zetők meghúzódnak, nem mer­nek kiállni a fegyelmezetle­nekkel, a selejtgyártókkal szemben. Emiatt nem egyszer a szorgalmas, becsületes dol­gozók károsodnak. A GSZ vezetői azt mondják, arra vannak kényszerítve, hogy 10—12 százalékkal túl­teljesítsék a mennyiségi ter­vet, mert a degresszív bérezés alapján csak úgy tudnak „ki­jönni” a béralappal, a törzs­bérrel. A mi véleményünk az, hogy erre semmi szükség. Az ország nyersanyaghelyzete, az üzem selejtszázaléka, béralap­túllépése éppen ellenkezőleg azt kívánná meg, hogy na­gyobb gondot fordítsanak a selejtre, a fegyelemre, a tech­nológiai utasítások megtartá­sára. A kormány határozata a degresszív bérezésről éppen ennek érdekében született meg, s helyes lenne, ha a GSZ ve­zetői gyakorlati munkájukban ezt jobban szemelőtt tartanák. AMIT A MINISZTÉRIUMTÓL VÁRUNK De nem adnánk teljes képet a helyzetről, ha nem írnánk arról, hogy a kormány helyes rendeletének végrehajtása so­rán nincs minden a legna­gyobb rendben. Az Acéláru­gyár elért eredménye alapján jogos a vezetőknek az az ész­revétele, hogy a minisztérium mereven határozza meg a törzsórabért, a létszámot fi­gyelmen kívül hagyta, hogy a munkások nagyobb része egye­nes darabbérben dolgozik. Mi­után az Acélárugyár helyzeté­nek megfelelő figyelembevé­tele hiányzott és a határozat sablonosán került végrehaj­tásra, maga után vonta .hogy egyes kereset és anyagellátott­ság szempontjából is jó gyárt­mányok termelését nem nö­velik. A minisztérium gyors segítségére lenne szükség ab­ban is, hogy megoldódjon a melegítők és kisegítők hiányá­ból eredő probléma. Általában fokozottabb ellenőrző és segítő tevékenységet kellene a mi­nisztérium részéről is kifejteni azért, hogy az üzemvezetők, a művezetők, s maguk a dolgo­zók jobban megismerjék és megértsék a kormánynak a bérpolitikára vonatkozó ren­delkezéseit, eloszlatva így sok jogos, vagy vélt sérelmet. Balogh Gyula POLITIKÁI előadássorozatot indít a Pedagógus Szakszervezet Politikai előadássorozatot in­dít a Pedagógus Szakszerve­zet az új tanévben, amely öt előadásból áll. Az egyes elő­adások olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek köz- érdeklődésre tartanak szá­mot, ugyanakkor nevelőink politikai tisztánlátását, illet­ve ideológiai képzését segítik elő. A bevezető előadásokat neves tudósok fogják kidol­gozni. Az előadássorozat első elő­adását megyénkben szeptem­ber 26—27—28-án tartjuk „Az értelmiség útja a felszabadu­lásig“ címmel. Erről bevezétő előadást Kádár Miklós elv­társ, a jogi kar dékánja tar­tott Budapesten. Megyénkben harminc helyen szervezünk előadást nevelőinknek. Az előadások megtartására párt- és állami vezetőket, illetve kiváló nevelőket kértünk fel. így többek között Salgótar­jánban Jakab Sándor elvtárs, az MSzMP Nógrád megyei bizottságának titkára, Mátra- novákon Nádasdi András elv­társ, az SzMT elnöke, Balas­sagyarmaton Vonsik Gyula elvtárs, az MSzMP megyei bi­zottsága ágit. prop. osztá­lyának vezetője, Kisterenyén Németh László elvtárs, a me­gyei művelődési osztály veze­tője, Bercelen Vajó István elvtárs, a Balassagyarmati Járási Pártbizottság titkára, Pásztón Andó Gyula elvtárs, a pásztói járási pártbizottság titkára, Romhányban Kmetty Ferenc, a megyei művelődési osztály iskolai csoportveze­tője, Nagy bárkány ban Vere- bélyi András, a mátraverebé- lyi általános iskola igazgatója fog előadást tartani. Kérjük elsősorban szak- szervezetünk tagságát — de minden nevelőt —, hogy elő­adásainkat hallgassák meg. Az előadások után tegyék szóvá problémáikat, hogy azokra a vita után tudjunk vá­laszt adni. Pedagógusok Szakszervezete Nógrád megyei Területi Bizottsága A Salgótarjáni járás propagandistáinak (>CK>0<K><KK>0<KKK>0<KK><><>CKKH><><><><><>0<>C>o<>CK><XK><>0<><><><>0<><>0<K><><><>0<>0<X><>C TANÁCSKOZÁSÁRÓL A Salgótarjáni Járási Párt- bizottság szombaton a városi bányász kultúrotthonban ta­nácskozásra hívta össze a já­rás propagandistáit, hogy megbeszéljék az 1957—58-as pártoktatási év előkészületi munkáinak tapasztalatait és hogy segítséget adjon az előt­tük álló nagy feladatok sike­mutatják, hogy bőven van ten- res megoldásához A részt- nivalójuk a gyár vezetőinek. vevők előtt Szah6 István elv_ A párt és a kormány joggal j társ értékelte a járás párt­ragaszkodik ahhoz, hogy kö­vetkezetesen helyes arány ma­radjon a bérek és az árualap között, megszűnjön a múltban egyes helyeken tapasztalható, egészségtelen munkatempó, s az egyes szakmák keresete kö­zött jelentőségüknek megfelelő különbözet legyen. A GSZ-ben például a ter­melékenység visszaesése kö­vetkezett be. Az egy fő, egy napra eső termelési érték a következőképpen alakult: jú­liusban 329, augusztusban 325 forint. Ugyanakkor, amíg a bérhányad júniusban 18,68 százalék volt, augusztusban már 20,50 százalékra növeke­dett. Az A-üzemrészlegben pél­dául 74-re növekedett azoknak a dolgozóknak a száma, akik 2000 forinton felül keresnek, míg korábban 30 körül moz­gott. Vajon helyes-e, hogy amíg növekedik a bér, csökken a termelékenység? Egyáltalán nem! S ha ennek a fonák hely­zetnek az okait keressük, egy sor olyan dologról kell beszél­ni, amelyek a vezetők mulasz­tásait takarja. Augusztusban például — a MEO kimutatása szerint — 6 vagon volt a se­lejt a GSZ-ben! Óriási meny- nyiség, ugyanakkor nem tor­szervezeteinek oktatási mun­káját. Részletesen foglalkozott az elméleti képzés jelentősé­géve1 A korábbi évek tapasztala­tain okulva törekvésünk arra irányul, hogy az oktatás területén nem szabad túlzottan a mennyiség növelésére tö­rekedni mondotta. — Az a jelsza­vunk, hogy inkább keveseb­bet, de jobbat. Ennek szelle­mében végezték munkájukat alapszervezeteink. Egyre nő a párttal szimpa­tizáló dolgozók száma. A kezdődő pártoktatási évben majd 400 párton- kívüli dolgozót is bevontak olyanokat, akik a holnap párttagjai lesznek. A beszámold foglalkozott az előkészületi munka egy-két negatív tapasztalatával is. Lényeges hibaként említette meg, hogy nem egy pártszer­vezetben nem tájékoztatták eléggé a hallgatókat a kü­lönböző tanfolyamok köve­telményeiről. Emiatt egyes helyeken indokolatlanul so­kan jelentkeztek például egyéni tanulásra. A járási bizottság véleménye szerint helytelen volt az is, hogy a tént kielégítő következtetés, ménkesi és a szorospataki pártszervezet túlságosan — a mennyiséget illetően — a maximalizmusra törekedett. Hangsúlyozta, hogy a következő oktatási év si­kerének alapvető feltétele, hogy kénzett. iól tájéko­zott előadókkal, propagan­distákkal rendelkezzenek a nártszervezetek A kiválogatás számszerűségé­nél egy-két helyen nem ügyel­tek erre. Az előadó részletesen fog­lalkozott egyes helyeken a pártszervezetek tevékenysé­gét gátló, szektás elzárkózás veszélyeivel. Miben nyilvánul meg a szektarianizmus járá­sunk területén? Az elbizako­dottságban, abban a nézet­ben, amely lebecsüli a töme­gek körében végzett pártpoli­tikai munka jelentőségét. Abban, hogy egyes helyeken rendkívül leszűkítve, kizáró­lag a párttagokban látják a de emellett természetesen a békülékenységnek és a libe­ralizmusnak tett minden en­gedmény elvtelenségbe, zűr­zavarba, anarchiába sodorna bennünket — harcolnunk kel! minden megnyilvánulása el­len. Az előadó ezután módszer­tani kérdésekkel foglalkozott, sok segítséget adva a részt­vevő propagandistáknak. A tartalmas, gondosan el­készített beszámoló után vita következett, amiben igen so­kan résztvettek. fl munkásvezetés fontos fóruma a termelési értekezlet A proletariátusnak, miután átvette a hatalmat, leg­főbb és legéletbevágóbb érdeke a termékek mennyiségé­nek növelése, a társadalom termelő erőinek állandó foko­zása. E fontos és nagyjelentőségű feladatok megszabják a munkáspártok és a különböző szervek irányító, szer­vező munkáját. Mi, magyar dolgozók 1945-ben a Szovetuniótól nem­csak felszabadulást, hanem nagyon sok módszertani segítséget is kaptunk — a felmérhetetlen anyagi támo­gatás mellett. — politikai és gazdasági életünk szociális szellemben való kialakításához. Gazdasági sikereink el­érésében nagy jelentősége van a szocialista munkaver­seny kibontakozásának. Ha volt is és van is hiányossága versenymozgalmunknak, mégis pozitív az. hcígv rohamos léptekkel viszi előre gazdasági feilődésünket. segíti a dolgozók kezdeményezését, az új módszerek kialakítását. A verseny egy-egy állomása, úgy mondhatnánk, a termelési értekezleten fejeződik be, ahol a széles plénum előtt vitatják illetve értékelik az elmúlt időszak ered- ménveit, hiányosságait, szabják meg a következő-.időszak feladatát. • A termelési értekezletei^ már erlrlift is iolentőr csé­rénél töltöttek be a tervek teljesítése ércekében <?eám- talan javaslatot tettek egyszerű dolgozók a gazdaságo­sabb termelésre. E javaslatok egv részét végre is hajtot­ták. Sajnos, az a bal hogv vannak olvan vezeték, akik nem eléggé veszik figyelembe a dolgozók véleménvét. Igaz. hogy a javaslatok bekerülnek a termelés' értekez­letek jegyzőkönyvébe, de a végrehajtásnak nem igen akad gazdája Az is baj. hogy a szakszervezeti bizottsá­gok nem sokat törődnek a végrehajtás ellenőrzésével, segítésével. Szénmedencénk üzemeinél most készülnek a TII. ' negyedéves termelési értekezletok megtartására. Ezek a termelési értekezletek akkor érit- el eéliukat. ba már az előkészítő munkában a legszélesebb demokratizmust biztosítják, ha az. üzemi bizottságok, a műszaki vezetők nagvobb szerepet adnak a szakszervezeti bizalmiadnak. A bizalmiak vegyenek részt a műszaki értekezleten, ismerkedjenek meg a termelési értekezlet napirendjével. Meg kell adni ezt a lehetőséget a bizalmiaknak hogy a műszaki értekezleten elmondhassák a termelést gáttó körülményeket. Mindenesetre helves az. ba a műszaki értekezleteken elhangzott életrevaló javaslatok, vélemé­nyek bekerülnek a termelési értekezletek beszámolóiba A műszaki értekezleten a műszakiak mellett a bizalmia­kat is bízzák meg a szervező munkával. Különösen nagy gondot kell fordítani most a ter­melési értekezletek előkészítésére, hiszen most vitatjuk meg a szocialista forradalom 40. évfordulójára indított versenymozgalom kérdéseit is. Egyes üzemeknél jól be­vált az a módszer, hogy a termelési értekezleten elhang­zott javaslatoknak széleskörű nyilvánosságot biztosíta­nak. A termelési értekezlet után a javaslatokat a fel­olvasóban kifüggesztik és már a végrehajtásért felelős személy neve is szerepel rajta. Ezt javasoljuk minden üzemre kiterjeszteni. Véleményünk szerint az a jó termelési értekezlet, ahol a dolgozók úgy érzik, hogy beleszólási joguk van a vezetésbe, az üzem irányításába. A termelési értekezlet legyen olyan fórum, amely nemcsak javaslatot tehet az üzemvezetőségnek, hanem dönt is például olyan kérdé­sekben, ki érdemes arra, hogy jutalmat, vagy kitüntetést kapjon. Itt dicsérjék meg a szorgalmas, becsületes dol­gozókat, ugyancsak ne titkolják el a hibákat sem, élje­nek az elvtársias bírálat jogával, munkabeosztásra való tekintet nélkül. Medencénkben az összes bányaüzemek és a kiszol­gáló üzemek is párosversenyben vannak egymással. Ezen túlmenőleg olyan versengés is folyik, hogy egyik üzem brigádja, csapata kihívta egy "másik üzem brigádját vagy csapatát versenyre. Ez nagyon jó, ezt a versengést eddig is siker koronázta, csak az a baj, hogy a verseny­társak nem igen ismerik egymás eredményeit. Eddigi munkánk során jól bevált az a módszer, hogy a termelési értekezleteken kölcsönösen küldöttek vesznek részt a versenyző felek részéről és ott megismerhetik az üzem általános problémáit, egyes csapatok, dolgozók egyéni munkamódszerét is. Ügy gondoljuk, hogy ezt a jól bevált módszert a mostani termelési értekezleten is érvényre kell juttatni. Ez lényegében hozzájárul a tapasz­talatok kicseréléséhez is, amely további sikereket ered­ményez. ^Torják János a trösztbizottság elnöke. Megtartotta első aktívaértekezletét a Magyar Honvédelmi Sport Szövetség A napokban került sor az újonnan alakult Magyar Hon­védelmi Sport Szövetség első megyei aktíva ülésére me­gyénkben. becsületes embereket. Abban, | Áz értekezletet az acelaru- --------------'-’ ■ ’ •• ‘gyári kultúrotthon kis helyi­h ogy elhanyagolják a' becsű letes, volt MDP-tagokkal való gondos foglalkozást. Abban, hogy elzárkóznak az új párt­tagok felvétele elől. Megnyil­vánul a titkárok basáskodá- sában, hogy megsértve a kol­lektív vezetés elvét, a veze­tőség tagjainak tájékoztatása nélkül döntenek. Megnyilvá­nul abban is. hogy e ír vés helyeken a nártveze- tők nem tesznek különbsé­get a tényleges ellenség és a megtévesztett dolgo* zók között és így nem egyszer valóság­gal kitermelik a párt, a népi demokrácia ellenségeit. Le kell küzdenünk a szek­tás elzárkózást, szembe kell szállnunk a szektarianizmus minden megnyilvánulásával, ségében rendezték meg. Pis- kóczi András őrnagy elvtárs tartotta meg az ünnepi beszé­det ezen az első aktívaülésen. Ismertette a résztvevőkkel a Központi Bizottság által jóvá­hagyott ideiglenes megyei el­nökséget, majd rátért a szö­vetség feladataira. Ezen az új szervezeten na­gyon sok múlik — mondotta. Hiszen elsőrendű feladata lesz a sorköteles fiatalok képzése,, az ifjúság haza­fias szellemben való neve­lése. a lakosság felkészí­tése légoltalmi és atom­védelmi szempontból. Nem szabad elkövetni azo­kat a hibákat — mondotta—, amiket elődünk igen gyakran elkövetett. így például nem az a lényeg, hogy az új szö­vetségnek mennyi tagja lesz. Sokkal inkább fontos az, kik azok az emberek, akiket a szövetség soraiba fogad, hogy mennyire megbízhatók, kép­zettek a vezetők. Szomorú példa van arra is. hogy az első adandó alkalommal az ide nem való elemek, fegyverrel a kezükben hazánk ellen fordultak. Piskóczi elvtárs a továb­biakban vázolta a szövetség előtt álló legfontosabb felada­tokat. Mindenekelőtt meg kell kezdeni az alapszerveze­tek választását, a tagtobor­zást. Külön támaszkodni kell a tartalékos tisztekre, te­kintve, hogy hazánknak egy­re inkább szüksége van meg­bízható katonai vezetőkre. A fiatalokat érdeklő szak­köröd felszerelését, anya­gát ugyancsak alapos gonddal körültekintéssel kell gyarapítani. így pél­dául a motoros, és rádió szakkört. Megbízható, odavaló embere­ket kell állítani az egyes szakkörök élére. Tarthatatlan az az állapot, hogy néhány szakkörnek, így a motoros szakkörnek is, nincsen még vezetője. Piskóczi elvtárs beszámo­lója után a sportszövetség aktivistái megvitatták a so­ron következő feladatokat. Az elvtársak harcosságáról, a szocialista haza megvédéséért kész bátor kiállásáról tett ta­núbizonyságot az elfogadott sok pontból álló határozati javaslat is. Eszerint a Ma­gyar Honvédelmi Sportszö­vetség a néphez, hazához hű tagokat fogadja soraiba. A szövetség tagjai mindenkor készek lesznek megvédeni — fegyverrel is ,ha kell — szo­cialista úton járó szabad ha­zánkat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom