Nógrádi Népújság. 1957. szeptember (2. évfolyam. 70-77. szám)

1957-09-18 / 74. szám

1957. szeptember 18. NÓGRÁDI Népújság 3 Az ellen forradalom óta egy milliónál is több áruforgalom — A balassagyarmati szabó KTSZ munkájáról — A szövetkezetek előtt álló tág fejlődési lehetőséget bi­zonyítja a balassagyarmati szabók kisipari termelőszövet­kezetének eddigi fejlődése. A szövetkezet 1950 októberében alakult. Ag elmúlt esztendők során egyre nőtt a dolgozók igénye és ezzel párhuzamosan növekedtek a szövetkezet előtt álló feladatok és a szövetke­zetbe tömörült szabók megfe­leltek ezeknek a feladatoknak. A szövetkezet hét évvel eze­lőtt 25 szabó kisiparos önkén­tes társulásából alakult. Meg­alakuláskor a szövetkezet ál­ló eszközeinek értéke csupán 17131 forint volt, míg az áru és anyagkészlet alig ha­ladta meg a 100 ezer forintot. És mi a helyzet ma? A szövetkezet 290 ezer fo­rint értékű árueszközzel - rendelkezik és 1500 000 forint körüli áru- és anyagkészlete van. A szövetkezet fejlődését azonban nem csupán a ter­melőeszközök alakulásán lehet lemérni. Ma a szövetkezetben a kezdeti 25 fővel szemben 103-an dolgoznak (termelő és nem termelő dolgozók). A be­fejezett termelés összértéke nem is évenként, hanem ne­gyedévenként állandóan emel­kedik. 1957 első félévében 4 641 900 forint értékű textil ruházati cikket termeltek. Az első negyedévben 2 111 700 fo­rint értékűt, míg a második negyedévben már 2 530 200 fo­rint értékűt. Tehát egy negye­dév alatt több mint 400 ezer forinttal emelkedett a terme­lés összértéke. Ha egy év’i fejlődést nézzük meg, azt lát­juk, hogy ez év első hat hónapjában 1 133 900 forint értékű áru­val termeltek többet, mint az elmúlt év azonos idő­szakában. ‘ A fejlődés tehát valóban fi­gyelemreméltó. Bár a fejlődés a megalakulás óta eléggé fo­lyamatos és rendszeres volt, mégis szembetűnő, hogy külö­nösen az ellenforradalom óta ■vett nagy lendületet a terme­lés emelkedése. Az ellenforra­dalom előtt a termelő dolgo­zók létszáma 61 volt, ma pe­dig 71. A termelés emelkedé­sét még sem lehet csupán a létszámemelkedéssel magya­rázni, mert az nem jelentett volna ilyen emelkedést, ör­vendetes tény, hogy a terme­lés emelkedését főként az egy főre eső termelékenység nö­vekedésével érték el. Ez rész­ben annak a következménye, hogy a szövetkezetben dolgo­zók folyton tökéletesítik szak­tudásukat. Részben pedig an­nak, hogy a termelés konfek­cionált része csaknem teljes egészében gépesítve van. A szövetkezet munkájával egyre jobban megvannak elé­gedve a dolgozók, mert a mennyiség növekedésével pár­huzamosan állandóan javul a munka minősége is. A szövetkezeten belül mi­nőségi ellenőrzés igyekszik a termékek átvizsgálása alkalmával a hibákat fel­fedni, hogy a vásárlók ré­széről minél kevesebb ki­fogás merüljön fel. Sokat javult a szövetkezet mérték utáni szabóságának a munkája is. Itt nagy gyakor­lattal rendelkező szakemberek dolgoznak és az ő munkájukat is rendszeresen minőségi el­lenőrzés alá vetik. Ennek kö­szönhető, hogy ennek a rész­legnek a forgalma is állandó­an emelkedik. Egyre ritkáb­ban érkezik a megrendelők ré­széről panasz és ha elvétve mégis előfordul, azokat min­den esetben gondosan kivizs­gálják és a jogos panaszokat orvosolják. A munka állandó minőségi és mennyiségi javulását nagy­ban elősegítette a munkamód­szerátadás. A legjobb szakem­berek az elmúlt évek során rendszeresen átadták tapasz­talataikat, tudásukat a keve­sebb gyakorlattal rendelkezők­nek és ennek köszönhető, hogy a szövetkezetben 16 kiváló dolgozó dolgozik, s nem egy közöttük olyan, aki 2—3 évvel ezelőtt még csak közepes szak­tudással rendelkezett. A szövetkezet nagy gondot fordít az utánpótlás biztosítá­sára is. A vezetőség és a tag­ság egyaránt megértette, hogy ennek milyen nagy jelentősé­ge van és a szövetkezet erejé­hez képest foglalkoztat ipari tanulókat. Ebben az évben is hét tanulót szerződtettek. A szövetkezetben dolgozó 103 fő­ből 18 ipari tanuló. Jó lenne, ha ezt a példát követnék a többi szövetkezetek is, ha ők is felismernék, hogy ezek a fiatalok, akik a szövetkezeti mozgalom neveltjei, a későb­biek folyamán élharcosai le­hetnek a szövetkezeti mozga­lom további fejlődésének. Ha a szövetkezet fejlődését vizsgáljuk, nem mehetünk el szó nélkül amellett, ami hova­tovább már megakasztja ezt a fejlődést. Ez pedig a helyi­ség hiány. A munkahelyek annyira túlzsúfoltak, hogy ez a túlzsúfoltság már nemcsak a rendes munkának, a tovább fejlődésnek lesz maholnap akadálya, hanem az egészség- védelem szempontjából is meg­engedhetetlen. Reméljük, hogy a balassagyarmati városi párt- szervezet és a helyi tanács, amelyek eddig is mindig se­gítettek a szövetkezet prob­lémáinak megoldásában, eb­ben is segítségükre lesznek és közösen valamilyen megoldást találnak, hogy ezt az akadályt elhárítsák a szövetkezet fejlő­Szovjet bányászküldöttség járt a nógrádi szénmedencében dése elől. A donyeci bányászok „ismerősre” találtak ebben a nagy­szerű bányagépben. A mizserfai bányászok is a legnagyobb szeretettel beszéltek hű segítőtársukról, az SZ—153 típusú szovjet rakodógépekről. Nemcsak nekünk tetszik a nagybátonyí vidék szépsége. A szovjet elvtársak is az elismerés hangján szólották. De a hegyek-völgyek mellett is a legszebb a most épülő új bánya­város. Mint korábban lapunkban közöltük, a november 7-e tiszteletére indított munka­verseny legjobbjai jutalom­ban részesülnek. Sajnos, azon­ban kimaradt több műhely, s valamennyi külszíni dol­gozó. A tröszt most módosí­totta a jutalmak elosztását s mint megtudtuk, a szoros­M-L,J- otorzúgástól hangos a tsz udvara már kora reggel. Sze- lektorozzák a tsz gabonáját. Négy vagon szokvány, minősé­gű búza vetőmagra kötöttek szállítási szerződést, s szeret­nék minél hamarabb elszállí­tani. Az asszonyok fürgén hordják ki az ideiglenesen magtárnak használt szobából a búzát, s öntözgetik a szelek­torba. Jó pénzt kapunk érte, érdemes vetőmagot termelni — mondják. Érdeklődésemre el­mondják: mázsánként 40 fo­rint felárat kapnak. Valóban érdemes. Alig lehet szóba állni vala­kivel a tsz udvarán. Mindenki siet, mindenkinek sürgős dol­ga van. Amikor az utolsó ko­csik is kigördülnek a kapun, megérkezik nagy pöffögéssel a traktor. Pár perc múlva az is elmegy. Olyan az udvar, mint egy főhadiszállás, ide futnak be a traktorok, a lovaskocsik s innen indulnak újra munká­ba. Sipos Fülöp bácsi, aki pénz­táros is, magtáros is, miután a traktor elment, szentel ne­kem is egy pár percet. El­mondja, hogy sokat jelent a tsz-nek a saját traktor. Szerin­te legalább 150 ezer forint megtakarítás a csoportnak évente. A beszélgetés az őszi beta­karítási munkákra terelődik. Gondoltam, nagy szerepe lesz a saját traktornak a betakarí­HÍRADÁS A MEZŐKRŐL A KISTÉRÉN VEI TRAKTURíSTAK TÖBB MINT 300 HOED FÖLDET KÉSZÍTETTEK ELÓ GABONAVETÉS ALÁ ; A kisterenyei gépállomás ! körzetében a nyári betakar!- S tási munkák befejeztével át- ! tértek az őszi munkák vég- S zésére. A körzet tsz-eiben a ■ traktorosok több mint 300 * .holdat szántottak fel őszi ve- • tés alá. A kotyházi Kossuth * tsz-ben 60 holdat szántottak • lei. Ebből már elvetették 26 j holdon az őszi árpát és 12 *•: holdon a rozsot. A kisíaludi * Dózsa tsz-ben szintén 60 hoi- J dat szántottak. 16 holdon el- * végeztek az őszi árpa vetését [ is. ; ■ ■ A PÁSZTÓI JÁRÁSBAN S NÖVEKSZIK A CSEREVETOMAG IGÉNY ■ A pásztói járás egyénileg » gazdálkodó parasztjai idáig f több mint 4000 holdon szán- ; tottak ősziek alá. A vető- j. mag akcióra az utolsó percek- J oen érkeznek be az igény- g lések, ami helytelen. Egyes | községekben 100 mázsával is S többet igényelnek, mint amire S számítottak. Így Héhalomban ! és Szarvasgedén 150 mázsá- 5 val, Csécsén pedig 50 mázsa j vetőmaggal kérnek többet. * A SZÉCSÉNYI JÁRÁSBAN 5 BETAKARÍTOTTÁK A BURGONYAVETÉS 50 SZÁZALÉKÁT ■ A szécsényi járás területén J több mint 250 holdon vetették 5 el az őszi árpát, ugyanakkor £ folyamatosan folyik a betaka- ■ rítási munka is. Az egyéni » gazdaságok már 50 százalék- [ ban kiásták a burgonyát, s ■ 500 holdon szántottak az }; ősziek alá. S ■ A SZÜGYI TANGAZDASÁG ÚJRA PÉLDÁT MUTAT... Nagy ütemben folyik a ve- ■ tés a szügyi tangazdaságban, j; Eddig elvetettek 60 hold őszi £ árpát, 50 hold rozsos keveré- ■ két, továbbá 150 hold rozsot. ■ Ezenkívül 100 hold földet fel- |! szántottak őszi búza alá. J FIGYELMET pataki, kisterenyei, kazári dolgozók is jutalomban ré­szesülnek. PÁROS VERSENY és BÜROKRÁCIA Még tavasszal, a második negyedév kezdetekor a a szorospataxi és a matranováki bányászok kezaemé- nyezésere szeieskörű parosverseny mozgalom bontako­zott ki a bányák kozott. Lelkes, Oizakoao, jood módsze­reket kereső voit a nanguiat a versenyszerzouesek meg­kötésekor. A vezetőket, uanyaszokat egyaránt a közös cél rútotte: minél hatnatósaopan nozzajaruini az eiien- torradaiom által ütött seoek begyogyitasánoz, gazdasági életünk leilenditésehez. Szinte nem voit olyan ieiszoiaio egyetlen megpeszeiésen sem, aki ne nangsulyozta voma a verseny szervezeseDen es ertekeiesepen korappan el­követett hibák leiszamoiasanak szuksegesseget. „A dol­gozóké legyen ez a verseny!“ — sűríthető össze egy mondatba az akkor született elhatározás. És ha most, immár egy félév elteltével azt vizsgál­juk, hogyan valósult meg ez a jogos követelés, kévés dicsérni valót, s annál több mulasztást tapasztalunk. Igaz, hogy a termelési tervek teljesítéseden voltak nagy­szerű eredmények, azonban a munkaverseny lendítő erejét ebben nem használták ki a lehetőségekhez ké­pest Valahogy úgy néz ki, hogy egyes banyáknál a vezetők még mindig nem veszik komolyan a dolgozók kezdeményezését, bírálatát, s akarva, vagy akaratlanul továbbra is jelentkeznek munkájukban a helytelen módszerek. A biztatóan kibontakozó párosverseny szembetűnő hibája, hogy ismét túlteng a „papir-munka“, az ered­mények értékelése jóformán a bányák közötti hivatalos levelezésre korlátozódik. Ez a helyzet a viszonylag még jónak mondható szorospataki—mátranováki vetélkedés­ben is. A zagyvái bányától még papíron sem küldték el az eredményeket a nagybátonyí versenytársnak, pedig onnan havonta megkapják azt. A Kazár és Salgó között folyó versenyben csak a brigádok eredményét értékelik. Kisterenye és Ménkes pedig csak a versenyszerződés megkötéséig jutott el, s egyéb bányák között sem kü­lönb a helyzet. A másik nagy fogyatékosság, hogy ismét csak a tonnát helyezték előtérbe, s nem kap megfelelő helyet a gazdasági mutatók nyilvánosságra hozatala. Nyilvánvaló, hogy a sok papír, a bürokratikus munkamódszer megölte, befagyasztotta a dolgozók jónak ígérkező kezdeményezését. A termelés pártellenőrzésé­nek egyik fontos része lenne, hogy a bányász pártszer­vezetek beszámoltassák a szakszervezetet, a gazdasági vezetőket arról, mit tesznek a párosverseny gyors és helyes értékelése érdekében, s a kommunistákon keresz­tül is eljuttatnák a dolgozókhoz annak eredményeit. A szakszervezeti bizottságok felelősek azért, hogy bele­nyugszanak, ha az adatszolgáltatás vontatott, s az érté­kelés akadozik, vagy csak „papír-munkára“ terjed ki. A gazdasági, műszaki vezetőknek kellene törődniök azzal, hogy a párosversenybe lépett bányák vezetői, dol­gozói időnként felkeressék egymást, s a helyszínen cse­rélnék ki eredményeiket, döntenék el az elsőbbséget. Az ilyen találkozásokat jól fel lehetne használni munka­módszerátadásra, a jó tapasztalatok elterjesztésére. (Igaz, az ilyen látogatásoknak komolyabb akadálya, hogy a régi gyakorlattól kísértve, csak nagyobb arányú evészettel-ivászattal egybekötve képesek elképzelni.) A verseny mozgalom fellendítésére jól felhasználhatják majd a bányák vezetői a termelési tanácskozásokat is! Bár e módosítás megtör­tént, azonban legyen ez intő példa a tröszt részére, hogy a jövőben nagyobb alapos­sággal készítsék el a ver­senydíj ákat. összegezve: éledjen fel a verseny végrehajtásában az a lendület, lelkesedés, amelyet a kihívások alkalmá­val tapasztaltunk, s a bányászok lássák: szavuk van az értékelésnél, a verseny valóban az övék. in UTIJEGYZET: Egy nap a vadkerti Tartós Béke tsz-ben tási munkáknál. De tévedtem, mert a csoport nem kívánja igénybe venni. Sipos bácsi szerint a betakarítási munká­kat elvégzik a traktor nélkül is. Nagyobb szükség lesz rá az 50 férőhelyes tehén istáló építésénél. Vontatóval fogják hordani az építési anyagokat. Jelenleg annyira belemerült a tagság a különböző munkák­ba, hogy azt sem döntik el, hogy melyik a fontosabb. Hi­ányzik a jól összeállított mun­katerv. Ha ez lenne, akkor Záhorszkiné négytagú munka­csapata nem szénát forgatna, hanem a dohányt törné, s így nem lenne másfél hold dohány még töretlen. Az is igaz, hogy fontos a sarjú, de fontos a do­hányt is időben letörni. A beszélgetésből kiderült, ■^a betakarításnál nem szándékozzák igénybe venni a családtagok munkáját. Egy kis önteltségre vall ez is. A tag­ság szorgalmasan dolgozik, mégsem kellene számításon kí­vül hagyni a családtagok mun­káját. Nemsokára elérkezik a krumpliásás ideje. Géppel sze­retnék a 11 hold burgonyát kiszedni. A gépállomástól függ, hogy sikerülni fog-e. „Én re­mélem — mondja Sipos bácsi — a gépállomás, amikorra kell, rendbe hozza a burgonyaszedő­gépet.” "D üszkén újságolják a sze- lektor mellett dolgozó, asszonyok, hogy a 11 hold bur­gonyából 9 hold szerződéses vetőmag burgonya lesz, amely szintén jól fog jövedelmezni, mert holdanként legkevesebb 80 mázsát várnak, persze ez nem jelenti azt, hogy nem fog­nak kellemesen csalódni... A kukoricájuk is jól fog fizetni. Ha nem számították el magu­kat, holdanként meg lesz a 25 mázsa. Nem kételkedem benne, mert megyeszerte szép ter­mést Ígérnek a kukorica föl­dek. Az idei nyáron 22 vagon gabona termett. Az őszi mun­kák sikeres elvégzésétől függ, mennyi lesz jövőre. Évente 50 —60 hold földet trágyáznak meg. Hat, hét évenként, tud­ják az egész földterületet meg­trágyázni. Az állatállomány fejlesztésével remélik évente nagyobb területet tudnak majd trágyázni. A gépállomással jó a kap­csolat — talán még jobb, mint kellene — mondják. Állandó­an a nyakukra járnak minde­nért, s így mindent el is vé­geznek hamar. Évek óta két traktoros: Csővári Béla és Kiss Simon Sándor szántja a tsz földjét. Elégedettek a munká­jukkal. Az ő lelkiismeretes munkájuk is hozzájárul a ter­méshozamok emeléséhez. Hogy mit vetnek az idén? — gyorsan felsorolják. Mindenek előtt 100 hold búzát, 40 hold őszi árpát és 3 hold takar­mány keveréket. A 10 hold biborherét már elvetették. Ebben az évben végre sike­rül, ha nem teljesen is a ve­tésforgót megteremteni. A búzavetés kapások után, valamint 18 hold lóhere után kerül a földbe. Nagyon jól tudják, helytelen gabonát ga­bona után vetni. Azért ezt ahogyan lehet kerülik is. f1 rdeklődtem, kik a szö- •*-' vetkezet legjobb dolgo­zói. Nem akarták megmonda­ni, mert szerintük a szövetke­zet minden dolgozója jó. Szor­galmasan dolgozik az egész tagság. Még az asszonyoknak is 200-on felül van a munka­egysége. Az őszi mezőgazda- sági munkákat időben és jól akarják elvégezni. Reméljük a Tartós Béke tsz munkáját si­ker fogja koronázni. Kata János

Next

/
Oldalképek
Tartalom