Nógrádi Népújság. 1957. szeptember (2. évfolyam. 70-77. szám)

1957-09-18 / 74. szám

4 NÓGRÁDI Népújság —l 1937. szepetember 18. Alakítsuk meg a falusi bankukat, a parasztság takarékszövetkezetét A mezőgazdaságban a na­gyobb termelési eredmények eléréséhez, az állatállomány mennyiségi és minőségi nö­vekedéséhez befektetésre van szükség. De ha a dolgozó pa­raszt házat akar építeni, is­tállóját bővíteni, új gépeket vásárolni, vagy ha az állat elhullott, felmerül a kölcsön­kérés gondolata. De vajon honnan? Az uzsorakamat na­gyon drága! Bankra van szük­ség, falusi bankra. Olyanra, amelyben megbízik a gazda, sajátjának is tudja azt. Ezt a célt szolgálják a falusi taka­rékszövetkezetek. Országszer­te egyre nagyobb mértékben III birinkei asszonyok | 1 és a mésziszap... | Ü A diósjenői kapaszkodón = g nagy-nagy szuszogással tö- E rekedett előre vonatunk. A = 3 ragyogó szeptember eleji = g napsugarak erötvesztve sl- | H mosatják a festői tájat. 3 a táj romantikus váltó- H H zataiban gyönyörködöm s Ü közben két borsosberényi g = ember beszélgetését hall- g Ü gatom: g j§ — Mink csak szeretnénk g f§ valamit, az asszonyok meg g g már meg Is teszik — hal- = | lom a sajátos -birinkei- g H tájszólást. jj — No, no? — kérdezi a §§ S másik utas, s hangjában g §§ bujkált a kuncogás. g H — A szombati Népújság- g = ban olvastam, hogy a nóg- g U rádl földeket meszeznl kel- g Ü lene, mert azt mondja, sa- g E vanyú a földünk, hogy g g mindenütt meszezik a föl- g H deket, mert attul jobb lesz g g a termés. Ü — Úgy is van — szól a , = másik hang. — Az én fö- i_- deinen se áll meg a lucerna. = — Éppen erről van szó, g Ü sógor! g — De nem ezt akarom g 2T én mondani, hanem azt, ^ 1 hogy nálunk (már mint Bor- jj g sosb erény ben) mán a múlt _ g évben is hordták a lápi- g ü mészt, vagy mésziszapot, g H oszt igen szaporán teriget- s sj ték a földekre. H — De az asszonynépség = g kiváncsi és gondótta, ha ez g §| a szürke főd jó az állami ^ 1 gazdaságnak, akkor bizony g g jó lehet az a kertre is. g Gondolatot tett követte = g és az asszonyok estente | = füles kosárral bizonyosak g g behordták a kertbe ... g g _ No, ezt én is hallót- g g tam, de aztat oszt nem is g 2 tudom, hogy vót-e foga- fjj jg natja? g — Volt-e? Hát bizonnyal g Ü volt, mert májusban, ami- g i kor kijött a »talajosoktól» = §= egy vezetőforma, ahogy az E= végigment a kertek alján, g mindjárt azt kérdezte a g g tanácsházán, mi az oka an- g ü nak, hogy az egyik kertben g g sokkal szebb a vetemény, - = mint a másikban. De ott g - vagy nem tudták, vagy nem g 1 akarták tudni. Bizony a <tta- g = iajós« nem nyugodott bele, g g egy szó, mint száz, kiku- g jg tatta, hogy az őszön ki- = g hordott lápimészből vámol- g g tak a kertesek. j§ — No, csinált is belőle g 3 bajt? — kérdezi a másik. = = — Az a? Dehogy csinált, g g Inkább örült és nevetett, én g g magam hallottam tüle, hogy g «életrevaló a mi népünk, e = mert ahol ennyire érdek- g g lödnek a javításon, külö- g = nősen, ahol az asszonyok g 3 ilyen ügyesek, ott nem áll g g meg a fejlődés». Ilyen for- g g mán mondta. g — Ezek a mi asszonyaink g 1 még hirbekeverik a falut g Ü — nevet a másik, g — Szinte a számból vet- g g ted ki sógor. Dejtáron hal- g H lottam a szövetkezetben: g g «Úgy vetted te ezt, mint a g g birinkei asszonyok a mész- g g iszapot». g g (Gy. E.) § fejlődik a termelők új szö­vetkezeti formája, a takarék- szövetkezet. Megyénkben a dolgozó parasztok kezdeményezé­sére ilyen takarékszö­vetkezet Ecsegen ala­kult meg elsőnek. Több helyen, így Karancs- keszin, Érsekvadkerten, Di- ósjenőn már megalakult a szervező bizottság és hozzá­láttak a szervező munkához. Országosan, de megyénk­ben is a felszabadulás előtt voltak hitelszövetkezetek. Igaz, nem sok köszönet volt bennük. A hitelszövetkezet jórészt a falusi kizsákmá­nyoló és nagyparaszti réte­gek érdekeit szolgálta. Hoz­zásegítette őket a szegény­parasztok kizsákmányolásá­hoz, ahány részjegy, annyi szavazat alapján. A tőkeerő­sebb nagyparaszti rétegek irányították a falu hitel- és pénzéletét. Ök voltak az igaz­gatóságban, a vezetőségben, ők döntötték el a hitelek megadását is. Ha egy-egy szegényparaszt kapott is néha- néha egy kis kölcsönt és nem tudta pontosan fizetni a tör­lesztéseket, megszólalt a dob a háza előtt, árvereztek. Felvetődik a kérdés: mi is a célja a takarékszövetkezet­nek? Milyen is legyen a fa­lusi bank? A takarékszövetkezetek a termelők széles rétegét gyűj­tik maguk köré és minden­ben az árutermelő paraszti rétegek érdekeit szolgálják. A takarékszövetkezetek egyik fő jellemzője az önsegélyezés, a kölcsönös támogatás elve. A másik pedig a falusi lakosság meg­takarításainak összegyűj­tése. a tagság felesleges pénzének megőrzése és a tagságnál jelentkező hi­teligények kisebb-nagyobb A mezőgazdasági technikum levelező tagozatára szóló fel­vételi kérelmek beküldési ha­táridejét a Földművelésügyi Minisztérium szeptember 20- ban állapította meg. A váci ^fZ/uíié Csütörtök, szeptember 19. Kossuth-rádló: 8.10: Pergő rit­musok. — 8.40: Kórusok. — 9.00: Édes anyanyelvűnk. — 9.05: Gyer­mekrádió műsora. — 9.25: Kispaj­tások hanglemeztára. — 10.10: Ze­nekari hangverseny. — 11.00: A csendháborító. — 11.20: Mezei cso­kor. — 12.10: Operarészletek. — 13.06: Versek. — 13.20: Szimfonikus könnyű zene. — 14.17: Regényrész­let. — 14.40: Kórusok. — 15.20: Ifjú­sági műsor. — 16.10: Nótacsokor. — 17.00: A társadalmi tulajdon vé- demében. — 17.10: Kamarazene. — 18.10: Richard Tauber énekel. — 18.45: Az életkor és a nagykorúság. — 19.00: Nenny Goodman együt­tese játszik. — 19.15: Puccini: Bo­hémélet. Opera négy felvonásban. — 21.45: Zenei műsor. — 22.15: Ci­gányrománcok. — 22.30: Tánczene. — 23.10: Zenekari hangverseny. — 0.10: Népi muzsika. Petőfi-rádió: 14.20: Népszerű sze­relmi kettősök. — 14.50: Fúvósindu­lók. — 15.10: Pillantás a nagyvi­lágba. — 15.20: Tánczene. — 15.50: Mozart: Versenymű fuvolára és hárfára. — 16.20: Gyermeknevelés. — Ne hagyjuk magára a gyerme­ket. — 16.40: A Gyermekrádió mű­sora. — 17.10: Vagyunk egy jobb rend hű katonái. — 17.25: Nép­szerű operettek. — 18.10: Válaszo­lunk hallgatóinknak. — 18.20: Vég­telen földek. Jogé Amado regényé­nek rádióváltozata. — 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. — 19.15: Népi hangszerszólók. — 18.45: hitelfolyósításokkal való kielégítése. A takarékszövetkezetek a fa­lusi lakosság megtakarított pénzét nemcsak összegyűjti, hanem biztosítja azok megőr­zését és a betizetett összegek után kamatot fizet. A taka­rékszövetkezetben elhelyezett pénzösszeget biztos kasszaba teszi a tagság, mert a taka­rékszövetkezetnél elhelyezett pénzösszegért az állam tel­jes garanciát vállal. A takarékszövetkezet pénz- állománya részjegyből, be­vételből, OTP hitelből, vala­mint a különböző pénzügyi műveletek (pld. biztosítás, totó-, lottóárusítás stb.) lebonyolí­tásáért járó jutalékból tevő­dik össze. A takarékszövetke­zeti tagok részéről jegyezhető részvények 100, 200, 300, 400 és 500 forintos címletekben kerülnek jegyzésre. Minden tag, függetlenül attól, hogy mennyi és milyen értékű részjegye van, egy szavazati joggal rendelkezik. A takarékszövetkezet a jegyzett részjegyek értéke után 15 százalékos kama­tot fizet a tagoknak. A befizetett részjegyalap- ból és a bevételek egészéből kölcsönöket folyósít a taka­rékszövetkezet tagjai részére, méltányos kamat mellett. A takarékszövetkezeti tagoknak nem kell súlyos uzsoraka­matra felvenni pénzüket. A takarékszövetkezeti alapból és a betétek 50 százalékából kölcsönöket folyósít. A takarékszövetkezet társ­szövetkezete a földművesszö­vetkezetnek, irányítás szem­pontjából az FJK-hoz, illető­leg a MESZÖV-höz tartozik. A takarékszövetkezet a falu népének javát szolgálja, ezért érdeke is, hogy minél na­gyobb taglétszámmal alakul­jon meg, a legteljesebb ön­kéntesség alapján. Szlabej István Mezőgazdasági Technikum igazgatósága ez alapon figye­lembe veszi a fenti határidőig még beküldött kérvényeket. Érdeklődni lehet: Mezőgazda- sági Technikum levelező tago­zata. Vác. Temető utca 3. m ils ö v Sporthíradó. — 20.00: Olasz madri­gálok. — 21.05: Magyar nóták. — 21.50: Az örök éjszaka lakói. Elő­adás. — 22.00: Operettrészletek. — 22.45: Árglrus királyfi. XVI. szá­zadbeli széphistória. Péntek, szeptember 20. Kossuth-rádió: 8.10: Valahol Dé­len. — 8.50: Jugoszláv népdalok. — 9.10: Zenekari hangverseny. — 10.10: Óvodások műsora. — 10.30: Fúvószene. — 11.00: Az Apostol. Petőfi Sándor elbeszélő költemé­nye. — 11.30: Kamarazene. — 12.10: Tánczene. — 13.00: A belterjes gaz­dálkodás útján. — 13.15: Szovjet népek zenéjéből. — 14.00: Opera- részletek. — 15.00: Ifjúsági műsor. 15.40: Jámbor László énekel. — 16.10: Szórakoztató muzsika. — 16.50: Ami a párttagsággal jár. — 17.00: Szív küldi szívnek szívesen. — 18.10: Rafael Márta és Szabó Miklós énekel. — 18.30: Ifjú Figyelő. — 18.50: Feltámadás. Irta: Tolsztoj Leo. — 20.20: Bécsi operett-est. — 21.00: Haydn: Teremtés — orató­rium. — 23.30: Néger spirituálék. — 0.10: Magyar nóták. Petőfi-rádió: 14.20: Filmzene. — 15.00: Zenekari hangverseny. 15.40: A két hajcsár. Elbeszélés. — 16.00: Népi zene. — 16.40: Ifjúsági műsor. — 17.00: Tréfás fúvószene. — 17.15: Fiatal művészek operahangverse­nye. — 17.30: Rajzfilmzene. — 18.25: Kamarazene. — 19.05: Sennyei Vera énekel. — 19.45: Sporthíradó. — 20.00: Fúvószene. — 20.20: Heti hangversenykalauz. — 21.05: Ge­Gyermekbénulás elleni második védőoltás megyénkben Az augusztus hónapban első oltásban részesült: 1951. 1952. 1953 és 1954. év folyamán szü­letett gyerekeket, valamint az 1957. év január és február ha­vában született csecsemőket a második védőoltásban kell ré­szesíteni. E második oltás szeptember 19-én kezdődik és 25-én ér vé­get. 25-én pótoltások lesznek, azok részére, akiket valami oknál fogva 19—24-e közötti oltásra nem tudtak elvinni. A most másodszorra is beol­tott gyerekek még egy harma­dik oltásban is részesülni fog­nak, előreláthatólag 1958. év elején. Városainkban és községeink­ben a helyi hatóságok a hely­ben szokásos hírközlések (dob­szó, hangos híradó, falragasz, stb.) útján értesítik az érde­kelt szülőket a védőoltás he­lyének kijelöléséről és a védő­oltás pontos idejéről. A védőoltást teljesítő orvo­saink mindennapos megterhelő gyógyító és egyéb orvosi mun­kájuk mellett végzik el e kü­lönös figyelmet és gondosságot igénylő oltási munkájukat, ezt figyelembevéve felkérjük az érdekelt szülőket, hogy a kije­lölt időpontban és helyen gyer­mekeikkel pontosan jelenjenek mee. az orvosokat ne várakoz- tossák. Nógrád megyei Közegészségügyi- Járványügyi Állomás---------------------------­A Salgótarjánban sorrakerülő védőoltások helye és időpontja Felhívjuk a szülők figyel­mét, hogy az 1951 január 1-től 1957 ! február 28-ig szü­letett gyermekek gyermek- bénulás elleni második oltá­sát szeptember 20-án, pénte­ken, 23-án, hétfőn és 24-én, kedden délelőtt 9—12 óráig és délután 2—5 óráig hajtunk végre a 44-es bérház orvosi rendelőjében és a városi kul- turházban. 25-én, szerdán délelőtt 9—12 óráig mindkét oltóhelyen pót­oltást tartunk. Városi Tanács VB. Egészségügyi Csoport orge Shearing-együttes játszik. — 21.20: Külpolitikai kérdésekre vá­laszolunk. — 21,30: Madarász Ka­talin és Vass József énekel. — 22.00: Tánczene. Szombat, szeptember 21. Kossuth-rádió: 8.10: Zenekari hangverseny. — 9.00: Uttörő-hir- adó. — 9.20: A Gyermekrádió mű­sora. — 9.40: Könnyű zene. — 10.10: Operettmuzsika. — 11.00: A csend­háborító. — 11.20: A Zeneművé­szeti Főiskola hallgatóinak hang­versenye. — 12.10: Magyar nóták. 13.00: Mi van a könyvesboltokban? 13.10: Opcvarészletek. — 14.00: A Gyermekrádió műsora. — 14.20: Szív küldi szívnek szívesen. — 15.05: Kórusaink életéből. — 15.25: Világgazdasági negyedóra. — 15.40: Könnyű zene. — 16.15: Zenés hét­vége. — 17.07: A hétvégi halász, i- 17.15: Zenés képeslap. 18.10: Népi muzsika. — 18.40: Riportműsor. — 18.55: Lucienne Boyer hangverse­nye. — 20.25: Boldogságfelelős. Rá­diójáték. — 22.15: Sporthíradó. — 22.35: Hanglemezek. Petőfi-rádió: 14.20: Népek zenéje. — 15.00: Motorosok ötperce. — 15.05: Vladimir Horowitz zongorá­zik. — 15.30: Zenekari hangver­seny. — 16.40: Fúvóstáncok. — 17.00: Történetek nagy karmeste­rekről. — 17.40: Válaszolunk hall­gatóinknak. — 17.50: Könnyű mu­zsika. — 18.20: Lányok, asszo­nyok ... — 18.40: Zenekari dalok. — 19.05: Tánczene. — 19.40: Uj épí­tőanyagok. Riportműsor. — 20.00: Az opera mindenkié. — 21.05: Nép­dalok. — 21,50: Zenekari hang­verseny. Ili u——— Szeptember 20-ig lehet jelentkezni a Váci Mezőgazdasági Technikum levelező tagozatára COOOOOOOOOOOO OOC<XXXXDOOOC)OOOOOCXXXXXX>00 XX300000000000000000C cAmlmI QátiOL születésének 140. évfordulójára 1 ót f) esztendővel ezelőtt szü- letett a magyar költészet egyik legnagyobb alakja, a né­pi, nemzeti irodalom egyik megalapítója, Petőfi barátja és költőtársa, nyelvünk mindmá­ig utói nem ért mestere, a ma­gyar költészet realizmusának nagy alkotója: Arany János. Életművében népünk képze­lete és gondolkodásmódja sok­oldalúan gazdag művészi nyel­vében hasonlíthatatlan erejű kifejezést nyert. Költői formái, stílusa, nyel­ve kifejező ereje, művészeté­nek rendkívüli tudatosságát bizonyítják. Művelt irodalmi látókörrel rendelkező író volt, a világirodalom egyik legragyo­góbb fordítója. Hatalmas életművét népünk magáénak tekinti, s legbecsül- tebb kulturális értékei között tartja számon. »S mi vagyok én, kérded? Egy népi sarjadék, ki törzsöm­nek élek, érette, általa!« így mutatkozott be Arany Petőfi­hez írt verses levelében. Első művében az »Elveszett alkotmányiban a megyei ne­mességet ostorozza kíméletle­nül, akik az ország polgári át­alakítására törekszenek, de ta­nácskozásaik meddő, egyhely­ben topognak és semmit sem tesznek az igaz cél elérésére. E művében is már azokat az erő­ket kívánja szolgálni, amelyek a rendi világ gyökeres felszá­molására törekszenek. Ahhoz a felismeréshez, hogy a rendi világot csak a népre támaszkodva lehet megdönteni, Petőfi segítségével jut el Arany. Petőfi új, népi költészete ad­ja a példát Aranynak legna­gyobb műve, a »Toldi« megal­kotására. Toldi alakjának a megformálásával a magyar iro­dalom legnagyobb ábrázolói­nak sorába emelkedik Arany. A mű megjelenése Petőfi lelkes barátságát hozta meg Aranynak legszebb juta­lomként. Kettőjük barátsága harci szövetség volt, amelyben a'for- radalmár Petőfi egy életre szó­ló, kitörölhetetlen hatást tett Aranyra, magával vonta a né­pi, realista irodalom útjára. Amikor az első nemzetőr szá­zad megjelenik Szalontán, Arany megírja a »Nemzetőr dalát«, mely méltó módon fe­jezi ki a forradalmi néphadse­reg katonáinak érzéseit, akiket nem a kényszer, vagy zsold, hanem a szabadságszeretete szólított a zászlók alá. A ver­set megzenésítették, katonadal lett belőle. A nép harci készülődését mutatja be a remek »Mit csi­nálunk ?« című verse. Petőfi tudta, hogy Arany te­hetségére szükség van a ma­gyar forradalomban. Éppen ezért az ő indítványára Aranyt bízták meg a »Nép barátja« c. néplapnak szerkesztésével. En­nek az volt a feladata, hogy felvilágosítsa a népet a szabad­ságharc céljairól. Hírlapi cik­ke mellett költeményeket is írt. Ostorozza a rablelkeket, akik visszariadnak, ha kemény harcról van szó a kivívott sza­badságért. Később a forradalmi belügy­minisztériumban fogalmazó lesz. Nem csoda, hogy a vilá­gosi bukás személyében is sér­ti, állásvesztést, bujdosást je­lent neki. Együtt szenved most a szenvedő népével. Petőfi ha­lálával pedig elvesztette »lelke jobb részét«. Költészete kese­rűséggel, a kiúttalanság érzé­sével telik meg. A forradalom bukása után nem talált már tábort maga mellett. A forra­dalmi, harcos költészetet re­ménytelen útnak tartotta. Foj­togatja az egyedüllét, nem tud kitörni belőle. Kétkedéssel néz a jövőbe, a súlyos bukás elveti a dalnok hitét. A sok veszteség és csaló­71 dottság okozta, hogy Arany nem tudott ugyanaz a forradalmi népi költő marad­ni, aminek pályája elején el­indult. A nemzeti pusztulás felveti lelkében a felelősségke­resés gondolatát és a szabad­ságharc vezetésének a meg­vizsgálását. A nép hős fiát, a megcsonkult honvédet mutatja be a »Koldusének« c. versében, aki házról-házra járva tengeti életét. Verse röplapokon terjed névtelenül. Szívében gyakran fellobogott a remény: »Félre kishitűek, félre, nem veszett el, élni fog még soká a nemzet!« Felbecsülhetetlen szolgálatot tett hazánknak, amikor vállal­ta a néma ellenállás szerepét, aki a dicsőséges múlt, a hős mártírok emlékének őrző je- ként, a gyönyörű művek egész sorában adott hangot a nép el­keseredettségének, elnyomói el­leni gyűlöletének. (ősszel, Ráchel stb.) Költői munkásságának eb­ben a szakaszában művelte ki a ballada műfaját, s ezekkel csodálatos remekműveket adott a magyar irodalom számára. (V. László, Szondi két apródja stb.) Ezek a dalba foglalt drá­mák a történelem nagy hazafi­as példáit állítják az olvasó elé, s tanulságaikkal erősítik a népben az ellenállás erejét. (Walesi bárdok, Zách Klára stb.) 1860-as években Arany Pes­ten él. Anyagi gondoktól ter­helve, tragédiája, növekvő be­tegsége súlya alatt, megcsö- mörlötten az irodalmi klikk harcoktól, elszigetelve a nép­től, egyre jobban elmagányo- sodik. Szívét azonban szorítja, kép­zeletét bénítja elszigeteltsége, kétségbeesése, a feudálkapita- lista Magyarország sivársága; érzi, hogy e világ számára nem tud lelkesítőt mondani. Arany akkor alkotta élete legnagyobb műveit, amikor a szíve együtemre vert a forra­dalmi népmozgalommal, amikor a felkelésre készülő nép, majd a harcoló tömegek álltak körü­lötte. Műveinek tanulsága meg- cáfolhatatlanul bizonyítja, hogy a nép életének, a társadalom harcainak talaján virágzik fel igazán az irodalom. Arany a realista művészetet tekintette az egyedül helyes ábrázolás- módnak, ugyanakkor harcolt a valóság szolgai másolása ellen. A típusalkotás, a lényeget meg­ragadó művészet, a hősök bá­tor kifejlesztésének az elvét hirdette. Nyelvét is mesterien használja. A forma egyik leg­nagyobb mestere, viszont meg­vetéssel fordult el minden for­malizmustól. l\agy nemzeti klasszikusa­ink életműve végérvé­nyesen azé lett, akinek szánta, a felszabadult magyar népé. Tanulmányozzuk halhatatlan művészetét, mert művei meg­tanítanak mindannyiunkat ar­ra, hogy még jobban szeressük nyelvünket, népünket, hazán­kat. Az állandó bizottság tevékenykedni akar Nógrádszakálban a tanács­ülésen átszervezték az állan­dó bizottságokat. Voltak olya­nok, akik csak névleg voltak az állandó bizottság tagjai, valójában nem végeztek sem­mit. Akadt olyan is, akitől az ellenforradalom alatt tanúsí­tott magatartása miatt kel­lett megvonni ezt a megtisz­telő megbízatást. Ezért vált szükségessé az átszervezés. Ez egymagában azonban még nem biztosíték arra, hogy az állandó bizottságok munkája megjavul. A végrehajtó bi­zottságoknak sokkal többet kell foglalkozni az állandó bizottságok tagjaival, figye­lemmel kísérni tevékenysé­güket és rendszeresen meg­ismertetni velük a tanács előtt álló feladatokat. Ezt akarja megvalósítani a nógrádszakáli tanácstagság. Ezért foglalták Havasi János tanácstag javaslatára hatá­rozatba, hogy az állandó bi­zottságok elnökeit ezentúl rendszeresen meghívják azok­ra a vb ülésekre, amelyeken a feladatkörükkel kapcsola­tos kérdések kerülnek meg­tárgyalásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom