Nógrádi Népújság. 1957. szeptember (2. évfolyam. 70-77. szám)

1957-09-18 / 74. szám

2 NÓGRÁDI Népújság 1957. szepetember 18. ifjúságunk gondjairól —a KISZ feladatairól — Á Kommunista ifjúsági Szövetség országos értekezlete előtt — TVToha alig fét éve bontott zászlót Kommunista If­júsági Szövetségünk, már ed­digi tevékenysége is igazolja, hogy helyesen cselekedett pártunk Központi Bizottsága, amikor életre hívta ifjúsá­gunk e harcos szervezetét. A KISz az elmúlt rövid idő alatt több nagyjelentősé­gű feladatot oldott már meg kisebb-nagyobb sikerrel, ered­ménnyel megyénkben is. Szervezeteink csak néhány hónapos múltra tekintenek vissza, mégis komoly szerve­zeti erőt képviseltek már május 1-én, a proletariátus nagy ünnepén. Nem sokkal később a megyei és járási if­júsági találkozók megrende­zése igazolta, hogy a KISz- nek van befolyása az ifjú­ság között. Megyénkben az ifjúsági bányászbrigádok voltak az elsők, amelyek megértve a szocialista munkaverseny fontosságát, állást foglaltak folytatása mellett, kezdemé- nyezően léptek fel, ami ab­ban az időben nagyjelentősé­gű volt. Kiemelkedik á KISz mun­kája abban is, hogy a ma­gyar ifjúság — köztük me­gyénk fiataljai is — méltóan készültek a VI. moszkvai VIT-re. Méltóan készültek az itthon maradottak, mert a termelés frontján kimagasló eredményeket értek el, s mert politikailag és szerveze­tileg is erősödtek KlSz-szer- vezeteink. A Moszkvába kül­dött magyar fiatalok — köz­tük megyénk fiataljai — pe­dig fegyelmezett magatartá­sukkal segítették baráti ka- csolataink kiszélesítését, első­sorban a szovjet fiatalok irá­nyában. A VIT-en résztvevő fiatalok meggyőző munkát folytattak az irányban is, hogy magyarázzák a kapita­lista országok fiataljainak az igazságnak megfelelően a magyar helyzetet. Végül nem lehet elmenni szó nélkül amellett sem, hogy a KISz-nek ma már a legfontosabb üzemekben, köz­ségekben és a mezőgazda­ság szocialista szektoraiban is kiépültek szervezetei. Me­gyénkben is mintegy 200 KISz-alapszervezet működik. Az említett feladatok el­vében is határozottabban kell beszélniök arról, hogy szervezetünk a párthoz tar­tozó ifjúsági tömegszervezet, amelynek erejét éppen az adja, hogy minden fokon a párt vezeti, segíti munkájá­ban. Tovább kell erősíteni, ápolni a magyar és szovjet nép barátságát. KlSz-szerve- zeteink e tekintetben is so­kat tehetnek. Fel kell hasz­nálni szervezeteinknek a VIT- en résztvett fiatalok beszá­molóit. Feladatunk az, hogy lehetőleg minden községben, üzemben szervezzünk népes gyűléseket, ahol a VIT-en járt fiatalok elmondják ta­pasztalataikat és választ ad­nak az érdeklődők kérdéseire. politikai, nevelő mun­-*■ kánk kiszélesítését se­gíti elő az oktatási év jó elő­készítése, majd beindítása. Úgy kell dolgozni KlSz-szer- vezeteinknek, hogy a veze­tőségi tagok, illetve aktivis­táink lehetőleg szervezett, a KISz-tagok, illetve a KISz-en kívüli fiatalok pedig egyéb előadáson, a propaganda más formáin ismerkedjenek meg a fiatalokat érdeklő kérdések­kel. A politikai munkánk meg­javításával egyidőben kell szervezetileg is erősíteni KISz- szervezeteinket. Arról van szó, hogy KISz-szervezeteink tartsák meg rendszeresen a vezetőségi üléseket, taggyű­léseket, ugyanakkor szívós munkával kell küzdeni fő­leg falusi szervezeteinknek a taglétszámuk növeléséért az arra érdemes fiatalok köré­ben. Komoly feladat, hogy KISz-szervezeteket hozhas­sunk létre abban a 25—28 községben, ahol jelenleg még nincs. Mindezt úgy kell vég­rehajtani, hogy a szervezeti megerősödéssel egyidőben nőj- jön KISz-szervezeteink be­folyása a nem KISz-fiatalok körében is. Az országos értekezletre való készüléshez tartozik az is, hogy KISz-tagjai becsület­tel vegyék ki részüket a ter­melő munkában. Ifjúsági bri­gádjaink mindenütt kapcso­lódjanak a salgói KISz-bri- gád felhívásához, amelyben felajánlást tettek a Szocia­lista Forradalom 40. évfor­ten hagyják jóvá a KISz Szervezeti Szabályzatát, ne­velési irányelveit és választ­végzése után most a KISz I. j1“1;“. *"■ ------­o rszágos értekezletére készül- duloja, illetve a KISz I. őr­nek szervezeteink, amit októ- szagos ertekezlete tiszteletére, bér 25—26—27-én tartunk 1 A KISz l- országos érte­meg. A KISz I .országos ér- kezlete jelentősége abban is tekezlete összehívásának je- van, hogy ezen az értekezle- lentőségét növeli az a tény, KomHát ióvá a KISz hogy az a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója előtti napokban ülésezik. Ez a tény arra is kötelez, hogy KlSz-szerveze- teinknek méltóan kell ké­szülni az évforduló megün­neplésére, ami azt is jelenti, hogy a KISz-szervezetek ve­zetőinek, aktivistáinak ma­gyarázni kell a Szocialista Forradalom jelentőségét, ki­hatását elsősorban az ifjúság életére vonatkozóan. A z országos értekezlet ** összehívása egybeesik az ellenforradalom kirobban­tásának évfordulójával is. Éppen ezért előkészítő mun­kánk során fokozni kell KISz-szervezeteinknek a po­litikai felvilágosító munkát az irányban is, hogy beszélje­nek és meggyőző tényekkel igazolják az elmúlt év októ­berében kezdődő ellenforra­dalom lényegét. A politikai munka legfőbb forrása, ami­ből anyagot meríthetünk, a Magyar Szocialista Munkás­párt júniusban megtartott or­szágos értekezletének anya­ga, határozata. A KISz I. országos érte­kezletének egyik főbb jel­szava: Hűség a néphez, hű­ség a párthoz, hűség a Szov- jetúnióhoz. Tudatosítani kell a fiatalok körében is, hogy kommunista párt nélkül nincs szocializmus, ezért KISz- szervezeteinknek is meg kell védeni az elmúlt 12 év ered­ményeit, mely eredmények eléréséért oly sokat tett a párt és dolgozó népünk, ben­ne ifjúságunk is. KISz-szervezeteinknek a jö­ják meg a KISz országos vezető szerveit. A KISz I. országos értekezlete akkor tud eredményes munkát vé­gezni, ha az alapszervezetek a szeptemberi taggyűléseken nagy gonddal és felelősség­gel vitatják meg a KISz Szervezeti Szabályzat terve­zetét, illetve a nevelési irány­elveket — ahol lehet a KISz- en kívüli fiatalok bevonásá­val. Ha a tapasztalatokat rög­zítik és a javaslatokat, észre­vételeket időben eljuttatják a felsőbb KlSz-bizottsagok- hoz, illetve a KISz országos központjához. , . Az országos értekezlet elő­készítési szakaszában, Okto­ber 5-én tartjuk meg a KISz megyei aktívaértekezletet A megyei aktívaértekezlet lesz hivatva, hogy ertekelje KISz- szervezeteink eddig végzett munkáját és megszabja, jovo feladatait. A megyei értekez­let lesz hivatva arra is, hogy megválassza a megyei KISz bizottságot, annak végrehajtó bizottságát és azokat a tiata- lokat, akik az országos érte­kezleten fogják képviselni megyénk fiataljait. Nagy te- lelősség hárul tehát a me­gyei aktívaértekezletre, amely­nek jó előkészítése minden KISz-ista elsőrendű köteles- sége. Tudjuk, hogy KlSz-szerve- zeteink előtt álló feladatok nagyok, sokrétűek. Azt is tudjuk, hogy e feladatokat csak a felsőbb KlSz-bizottsa- gok és a pártszervezetek fo­kozott segítségével tudjak megoldani. Az alapszerveze­tek munkája segítését cé­lozta az a háromnapos KISz- titkári tanfolyam ís^ amit e hó elején szerveztünk. A jö­vőben a helyszínen is meg többef akarunk az alapszer­vezeteknél tartózkodni hogy azok mindennapi gyakorlati munkájukban is kapjanak konkrét segítséget. /összegezve az elmondot­yJ takat: az előttünk allo feladatok jó elvégzése min­den KISz-vezető es KISz-tag teljes aktivitását követeli meg Ügy az országos, mint a megyei értekezlet eredme- nyessége nem lehet csak a KISz-tagok ugye. Ügy ke dolgoznunk, hogy az egesz ifjúság ügyévé tegyük e fel adatok sikeres megoldását. Ha a KISz-tagok lelkese­dése párosul a pártszerveze­tek aktív támogatásával, ak. kor biztos, hogy az eredmé­nyek sem maradnak el. Hegedűs—Kiss A szakszervezetek vállaljanak megfelelő részt a gazdaságos termelés nagy munkájából Hét hónapi szünet után szombaton ismét összeült a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa, hogy az országos párt­konferencia és a SzOT XI. teljes ülése alapján meg­szabja megyénk szakszerve­zeteinek feladatait. Az elnök­ség beszámolóját Nádasdi András elvtárs, az SzMT el­nöke terjesztette elő. A be­számoló leszögezte, hogy a szakszervezeteknek me­gyénkben is megfelelő részt kell vállalniok a nép­gazdaság megszilárdításá­nak és a gazdaságos ter­melés fellendítésének nagy munkájában. A termelés alakulásáról szólva elmondotta, hogy me­gyénk bányászai eddig 29 ezer tonna szenet termeltek terven felül. A mennyiségi tervek teljesítésével a gyár­üzemek többségénél nincs különösebb baj. Az eredmé­nyek elsősorban a munkás- osztály áldozatos erőfeszítésé­nek köszönhető — állapította meg. Elősegítette az is, hogy az év első öt hónapjában a bérből és fizetésből élők reálbére 25 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában. — A főhangsúly továbbra is azon van — mondotta —, hogy nem elég gazdaságosan termelünk. A bányákban majdnem két mázsával ala­csonyabb a fej teljesítmény, mint tavaly volt. Ugyanak­kor egy tonna szén kiterme­lése 36 forinttal többe került. Valamivel jobb a helyzet a gyárüzemekben. Nehézségein­ket fokozza, hogy üzemeink jórésze import anyagokból dolgozik. Ellátási gondokkal küzdünk, azonban üzemeink többségében még sem fordítanak elég gon­dot az anyaggal való fo­kozottabb takarékosságra. A gazdaságos termelés ér­dekében a szakszervezeteknek első helyen kell foglalkoz­nak a helyes bér- és nyere­ségrészesedési rendszer kiala­kításával, az állami és mun­kafegyelem megszilárdításá­val, a szocialista munkaver­sennyel. Arra kell töreked­nünk, hogy a helyi viszonyok­nak legmegfelelőbb béreket alakítsák ki, a kifizetett bér kifejezze a munka értékét, a nagyobb üzemi gyakorlatot, tapasztalatot és szakképzett­séget. Csak az ilyen bérrend­szer hat serkentőleg az új, cA (tinó formálója . . . illetve ifjú munkásokra, hogy ők is növeljék szakképzettsé­güket, jobban becsüljék az idősebb szakmunkásokat. Az ellenforradalom alatt kiala­kult helytelen bérarányok rendezését célozta az átlag­bérek ellenőrzéséről hozott rendelet. A helyes rendelét végrehajtása azonban több helyen hibásan, helytelenül történik. Nem kérik ki a szakszervezet véleményét, mechanikusan, felvilágosító munka nélkül hajtják azt vég­re. Nagyobb figyelmet kell fordítani arra is, hogy meg­szűnjön a szakmákon belüli bérfeszültség. Meg kell azon­ban azt is mondani, hogy a fenti problémák eredményes megoldásához az üzemeknek is nagyobb önállóságra van szükségük. A gazdaságos termelés fon­tos segítője a nyereségrésze­sedési rendszer bevezetése. A beszámoló utalt arra, hogy ki kell dolgozni a nvere- ség odaítélésének rendsze­rét. s azt a szakszervezeti aktivisták részleteiben is ismertessék az üzemek dolgozóival. A továbbiakban a szocialis­ta munkaversenyről szólt a beszámoló. Leszögezte: a ver­seny a munkások tudatában mély gyökeret vert az elmúlt évek folyamán, az öntudatos munkások versenyezni akar­nak. Ezért joggal várunk több segítséget a szakszervezetek­től, az üzemek vezetőitől, A szocialista munkaversenyt szervezni kell politikai mun­kával, a dolgozókkal egyetér­tésben. Meghatározott célokat kell a versenyzők elé tűzni, rendszeresen nyilvánosságra hozva az eredményeket. Az Októberi Szocialista Forrada­lom tiszteletére kibontakozó versenymozgalomjiak jobban kell kapcsolódnia a technika fejlesztéséhez, az újító mozgalom kibon­takozásához. a haladó mód­szerek és tapasztalatok elterjesztéséhez. Több gondot fordítsunk a ver­seny során az elmaradók fo­kozott segítésére. Sokkal szí­nesebb, élénkebb lenne a ver­seny, ha az üzemi kulturmun- ka is kapcsolódna a termelés­hez. — Igen gátló kürülmény- ként hat a termelés gazdasá­gosságára a meglazult állami- és munkafegyelem — hangoz­tatta Nádasdi elvtárs. A bá­nyai fatelepekről többezer fo­rint értékű bányafát visznek el különösebb felelősségrevo- nás nélkül. Hasonló a helyzet az építőanyagoknál is. Elha­rapódzott az üzemekben a ló­gás, csellengés és az üzemve­zetők jórésze szó nélkül tűri. Az építőiparban jóformán há­rom és fél, négy napot dolgoz­nak hetenként. Több bányá­nál el nem végzett munkák tömegeit veszik át. A fegyelem megszilárdítása azonban nem lehet csak rendőrségi feladat. Az öntudatos közvéle­ményt fordítsuk szembe a lógósokkal, a munka­fegyelem lazítókkal. azok­kal, akik megkárosítják a közösséfr vagyonát. — Jobban ki kell szélesíteni az üzemi demokráciát — foly­tatta az előadó — mert a mun­kások zömében meg van az óhaj továbbra is arra, hogy az eddigieknél jobban részt vegyenek a termelés irányítá­sában és ellenőrzésében. Ép­pen ezért a szakszervezetek­nek jobban kell élniök azok­kal a lehetőségekkel, amelye­ket a párt és a kormány biz­tosít számukra. El kell érni, hogy az üzemekben az üb-el- inökök egyenrangú partnerei legyeinek a gazdasági vezetők­nek. Az üzemi demokrácia ér­vényesülésének fontos eszkö­ze a termelési értekezlet. A gazdasági vezetők ezekre az értekezletekre alaposan készül­jenek fel, hozzák időben a dol­gozók tudomására, hogy azon milyen kérdések kerülnek szó­ba. Ezért a termelési értekez­letet mindig előzze meg a bi­zalmiak tanácskozása. Alakul­jon ki olyan légkör, hogy a dolgozók bátran elmond­hassák véleményüket, bí­rálatukat. s azok meghall­gatást és elintézést is nyer- ienek. A szakszervezetek őrködjenek azon, hogy az ügyek intézésé­ről beszámoljanak a dolgozók­nak. A politikai tömegmunkával kapcsolatban leszögezte a be­számoló, hogy a szakszerveze­teknek hirdetni és magyaráz­ni kell a párt és a kormány politikáját. Ennek érdekében jobban támaszkodjanak a bi­zalmiakra, növeljék a szak- szervezeti funkcionáriusok po­litikai és szakmai felkészült­ségét, s a vezetők többet tar­tózkodjanak a dolgozók között. Végezetül szólott a Szakszer­vezeti Világszövetség október­ben összeülő kongresszusáról, amelynek során ..mélyítsük el a dolgozók tudatában a nem- | zetközi összefogást és a nem- | zetközi munkásmozgalomhoz llCissé kopaszodó kéksze- ban, bátran választotta ő, a szította a falu közvéleményét, pásokat tegyünk, mert a föld-{való tartozás eszméjét. __l^'sse Kopasz-----,--------------, vMc mz- Küldöttségek iártak hozzám, nek is szükségé van arra, hogy ♦ A beszámoló elhangza f alu első gazdája a közös gaz- Küldöttségek jártak hozzám, dálkodást. Vele együtt Szikszai hogy jelenjek meg az össze- Sándor, Szőllős Gáspár és gyűlt nép előtt és oszlassam Szőllős János középparasztok fel a csoportot. Ez öngyilkos- is az új utat választották. ság lett volna, persze, hogy — A falu egyénileg dolgozó nem tettem meg. November mű, munkában edzett erős ember Juhász János, a ka- rancsaljai Béke tsz elnöke, ötvenkét küzdelmes évet ért meg tele bajjal, gonddal. Az idő mély barázdákat szántott °— ------ -------­h omlokára. Kilenc szép gyér- Paras7-tJai meggyulöltek, mert 4-e után már nyugodtabban mek szerető csacsogása édesí- nem tudjak azt, amit mi dolgozhattunk. Egy tagunk sem tette meg fáradságos, munká- V un ' A r?,6/1, szabadság akart az ellenforradalom után zi- Remélem megbízik a taa- ............ -- = -** elvesztését féltik. Félnek a le- kilépni a csoportból. ság. Mindenki bátran jön bár­s züksége van arra, hogy jól megdolgozzák. Aki így kívülről nézi, azon­nal megállapíthatja, jó kezek­ben van a Béke tsz vezetése. — Fontos a bizalom a tag­ság részéről — mondja, s szemüvegét az asztalra helye­T dtom szerint az elnök milyen problémájával hozzám. Ahogy tudok, segítek. Persze vannak olyan problémák, amit elvtárs szocialista munkáért nehéz megoldani. Például van- érdemérmet kapott 1957. au- nak olyan tagjaink is, akik gusztus 20-án — vágok bele csak 10—12 munkaegységet a beszélgetés menetébe. teljesítenek évente. Ezekre — Hát, igen — mondja sze- egyáltalán nem számíthatok. Igazán magam sem Valamit kellene tenni, de nem val eltelt napjait... Már három kötMtségíőirPedig az'egy“ém- gyermeke felnőtt de meg min- j dolgozó paraszt a ^kö­dig maradt a kilencből hat, o „ uu , , , s , akik az édesapa gondozására tot ebb *abhoz jebetne ha’ várnak sonlitani. Rabia a földnek. Ne­Alie " két éve cserélte fel vezhető ez szabadságnak? — eg"íi ía'kSát rSdokl kai terhe», de a jövőbe mutató _ kérim.‘ " “ nagyüzemi gazdasággal. Mm- „ . ,, , dig szerette a paraszti életet — Ha sajnálnám, nem cse- renyen. Tj” Ó á1 n fámról mintha reltem volna fel az újjal. Aki tudom miért kaptam. Nem esi- tudom, hogy mit. „ ezt az életet választja elkészül- náltam semmi rendkívülit — termékenv barázdák között arra, hogy támadni fogjak. Lin? A Béke tsz élete sem volt ne­szuletett volna hézségektől mentes. Még a A faluban mindenki szeret- t te becsületes munkáiéért Szí- , *?, s sem segített úgy, ahogy ’ ’ , kellett volna. Néni egyszer ta­te TiSrtpasztfltuk' a meg nem értést> ™eg a saiát érdekem is> x*w Ezüstkalászos gazda volt, majd * d°lgoztunk’ ....................... m intagazda. A legmodernebb a evőnkről volt szó, ne­• .., — kunk a tsz a vaevonunk. ez ad­semmi rendkívülit — Nagyon tipikus, a min- csak dolgoztam úgy. ahogy a dennnni élet által felvetett lelkiismeretem diktálta. Az problémák ezek, nyugtatom igaz, mindenütt ott voltam, meg — folyamatosan leküzd- mindenütt segítettem — dehát >,otők ez az elnök kötelessége, no > zeme megcsillan, amikor ja a mindennapi kenyeret. ovábbiakban beszélt a tsz Felteszi barnakeretes szem- kéthetes Szovjetunióbeli útját üvegét. s kezében erősen említi. markolja a ceruzát. A jövő — Nyitott szemmel fogok évi vetéstervet dolgozza ki járni, mindent meg akarok néz- Radványi Béla gazdasági felü- ni. A jövőnket akarom tanul- gyelővel. Előttük a tsz terű- mányozni, mert ott már meg­létének térképe, s mint egy valósult mindaz, amiért mi két mégsem bírta a 16 hold föld- életének legsúlyosabb napjai- hadvezér mutogat a sárgás, éve harcolunk, bői kicsikarni azt, ami a népes ról. A régi harca az új ellen zöldes mezőkön. Megvaka.-ja Búcsúzásul kellemes utazást család jobb megélhetését biz- október utolsó napjaiban éle- a fejét, érvel, vitázik. kívánok Juhász elvtársnak — tosítani tudta volna. ződött ki a legjobban. Az olcsó — Ide azért nem jó lesz a a Béke tsz-nek pedig további Amikor két évvel ezelőtt a népszerűségre törekvő embe- búza vetés, mert az idén is az jó munkát, tsz-t szervezni kezdték a falu- rek egy csoportja ellenünk volt benne. Ebbe a dűlőbe ka- K. J. módon felszerelte kisgépekkel 16 holdas gazdaságát. Sokat dolgozott, sokat törte a fejét, mindent megpróbált, A beszámoló elhangzása után a felszólalók megerősítették és saját tapasztalataikat alátá- ? masztották annak helyességét. Papp Gyula elvtárs, a Salgó­tarjáni Üveggyár igazgatója rá­mutatott, hogy segíteni kell a dolgozókat abban, hogy résztvegyenek a munkaver­senyben. Laczkó elvtárs, a pártbizottság ipari osztályának vezetője utalt arra, ha ee-ves üzemekben gaz­dasági munkaterületen las­san haladnak előre, akkor a vezetésben kell a hibát keresni. Ezért fontos, hogy a vezetők sokat legyenek a dolgozók kö­zött. Nagy József elvtárs elmon­dotta, hogy igen gyakori az építőiparban a bérügyi vita, a jogsértés. Az építőipari dolgo­zók nagyrésze nem használja ki a munkaidőt, nagy arányo­kat öltött a közös vagyon el­herdálása. Kacsák János elvtárs ügyész arra hívta fel az értekezlet fi­gyelmét, hogy a gazdasági, szakszervezeti vezetők jobban ismerjék meg a törvényeket. Földi József elvtárs, az Acél­árugyár dolgozója elmondotta, hogy egyes vezetők lelkiisme- rentlenül végzik munkájukat, pazarolják az anyagot, az em­beri munkaerőt. A hozzászólások után a ta­nácskozás Nádasdi András elv­társ zárszavával ért véget.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom