Nógrádi Népújság. 1957. augusztus (2. évfolyam. 61-69. szám)
1957-08-14 / 64. szám
1957. augusztus 14. NÓGRÁDI Népújság a A megváltási ár végleges megállapítása juttatott erdő9 mezőgazdasági ingatlanok és egyéb vagyontárgyak után Törvényerejű rendelet jelent meg a juttatott mező- és erdőgazdasági ingatlanok, házhelyek és épületek megváltási árának megállapításáról, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom telekkönyvi törléséről. A mezőgazdasági ingatlanok megváltási ára a kataszkapott ingatlan területének, és kataszteri tiszta jövedelmének megfelelően a kilépést követő év január 1. napjától számított tíz, illetve négy év alatt tartozik megfizetni a megváltási árat, azonban ebből a törlesztési időből le kell vonni annyi évet, ahányat a kilépő 1948-tól a belépés napteri tiszta jövedelem minden jáig egyénileg gazdálkodott. koronája után 60 kg búza, illetve annak pénzbeni egyen- értéke. A búza átszámítási kulcsa ez évre mázsánként 220 forint. Törlesztési ideje azoknál, akik a juttatás időpontjában mezőgazdasági munkás, gazdasági cseléd vagy telepesek voltak, ez év január 1. napjától számított tíz év, ha egyéb juttatott volt, ugyanezen időtől számított négy év. A lakóépületek megváltási ára az 1949. évi házadóalap tizenötszörös összege, illetve a becsléssel megállapított ár. Törlesztési ideje 1953 január 1-től számított tíz, illetve tizenöt év. A házhelyek megváltási ára községekben négyszögölenként kettő, míg városokban négy forint. Törlesztés ideje 1949 január 1-től számított kilenc év. Az élő és holt gazdasági felszerelések, gazdasági épületek és egyéb ingóságok megváltási árát a földművelésügyi hatóságok a juttatás időpontjában már megállapították i a még ilyen címen fennálló megváltási ártartozások törlesztési ideje 1949 január 1. napjától számított kilenc év. Mentesülnek az összes juttatott ingatlanok és ingóságok megváltási árának megfizetése alól a szakszervezetek és egyéb társadalmi szervek, mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, földművesszövetkezetek. a Csehszlovákia jelenlegi területéről 1944 október 1. napja után Magyar- ország területére áttelepített, illetőleg átköltözött juttatot- tak, akik az átköltözés tényét az ingatlan fekvési helye szerint illetékes adóügyi csoportnál a csehszlovák hatóságok által kiállított okirattal, a volt magyar áttelepítési kormánybiztosság, vagy a Földművelésügyi Minisztérium által kiállított bizonyítvánnyal igazolják; az igazolt partizánok, akik a fasizmus ellen, illetőleg az ország felszabadításáért fegyveresen harcoltak, vagy azt tevékenyen elősegítették, ha a mentességre való igényjogosultságukat a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség ;r partizán tagozata igazolja; a Romániából (Bukovinából) áttelepültek (székelyek, csángók), ha a lakóhely szerint illetékes községi, városi tanács végrehajtó bizottsága a menteség fennállásának feltételeit igazolja; azoknak özvegyei, árvái, akik 1956. évben igazoltan az októberi ellenforradalom következtében a proletárdiktatúra megtartásért vívott fegyveres harcokban résztvettek és életüket vesztették, vagy megsebesültek és rokkantságuk foka az 50 százalékot eléri, valamint azok, akiknek őket eltartó gyermeke életét vesztette vagy súlyosan megsebesült, ha a gyermek rokkansági foka eléri az 50 százalékot s ezen körülményt a lakóhely szerint illetékes községi tanács végrehajtóbizottsága igazolja. Az itt felsorolt juttatottak terhéről a községi adóügyi csoportok kötelesek törölni az eddig kivetett árelőlegeket s befizetéseiket — amennyiben egyéb tartozásuk nincs — részükre kiutalni. A megváltási ár fizetési kötelezettség szünetel a mező- gazdasági termelőszövetkezetbe belépett juttatottaknál, a bevitt mezőgazdasági ingatlanok, továbbá legfeljebb egy kát. hold háztáji terület, valamint egyéb juttatott és a termelőszövetkezetbe bevitt élő és holt felszerelés után, ha azt a szövetkezet nem vette meg és ezen körülményt <• tsz. elnöke igazolja. Ha a juttátott a termelőszövetkezetből kilép, vagy onnan kizárják, a kedvezményt el veszti és a kilépés-kizáráskor Például a .juttatott ingatlanaival 1952. évben a tsz-be lépett s 1958. évtől onnan kilép, az esetben 1958-tól számított tíz év alatt kellene megfizetni a megváltási árat, de mivel 1948—1951. években négy évet egyénileg gazdálkodott és ez idő alatt köteles volt a törlesztő részleteket megfizetni, ennyivel csökkenteni kell a tíz éves törlesztési időt: tehát hat év alatt fizeti meg tartozását. A rendelet végrehajtásával kapcsolatos munkákat a városi és a községi tanács éég- rehajtóbizottságainak adóügyi csoportjai végzik. Az eredményes munka biztosításá — és minden juttatott saját — érdekében auguszus 10—20-a között keresse fel az adóügyi csoportokat, ahol erre vonatkozólag minden tájékoztatást meg fognak kapni. Kormányzatunk amellett, hogy a vételárat minden juttatott által elfogadható árban állapította meg, messzemenő kedvezményeket biztosít azok számára, akik a mezőgazdasági ingatlan megváltási árát a folyó évben, vagy a törlesztési idő alatt kifizetik. Így például ha a juttatott 1945. évben egy kát. hold földet kapott és annak kataszteri tiszta jövedelme 10 korona, az ingatlan vételára koronánként 60 kg búza, összesen 600 kg búza. Ha erre 1949. évtől számítva évente koronánként a kivetett 4 forintot, tehát évi 40 forintot befizetett, figyelemmel arra, hogy 1949. évben két évre történt a kivetés — kilenc év alatt 360 forint volt a befizetése, mely összeg az 1956 december 31. előtti 60 forintos mázsánként búzaárral számolva 600 kg búzának felel meg. Az ilyen juttatott a vételárat teljes egészében kiegyenlítette, az ingatlannal szabadon rendelkezik és kérelmére az adóügyi csoport a telekkönyvileg bekebelezett jelzálogjog, rang- helyfeljegvzés törlése iránt köteles intézkedni. A forradalmi munkás-paraszt kormány gyors és hathatós intézkedésekkel igyekszik kiküszöbölni a földek tulajdoni és használati viszonyában jelenleg fennálló hiányosságokat, hogy még biztonságosabbá tehesse a mező- gazdasági termelést. Vegh Bertalan megyei tanács pénzügyi osztály. 0 tárgyalóteremből A szécsényi földművesszövetkezet italboltkezelőjét Len- kó Jenő mihálygergei lakost 8 ezer forint sikkasztásáért 1 évi börtönbüntetésre és a pénz visszafizetésére ítélte a bíróság. Kiss Margit a pataki földművesszövetkezet boltvezetője 34 ezer forintot sikkasztott. Ezért a bíróság 3 évi börtön- büntetésre, 5 évi jogvesztésre és a sikkasztott pénz megtérítésére kötelezte. Árdrágításért ítélték el Széles Gyula nagylóci földműves- szövetkezeti boltkezelőt. Egy budapesti kisiparosnak nógrádi csecsekendőket rendelt és azokat a boltban árusította jelentős haszonnal. Ezért az üzérkedésért 10 hónap börtön- büntetést és 1000 forint pénz- büntetést kapott. A pásztói járásbíróság Berki József és Lakatos József va- nyarci lakosokat fegyverrejtegetésért 10 hónap, illetve 1 év és 2 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Nevezettek 1957 február 20-ig egy fegyvert és 40 töltény tartottak lakásukon és azt orvvadászatra használták. 3ól sikerült a VII. Vasutasnap Vidám zenei hangokra és kellemes, napos időre ébredt vasárnap Salgótarján. A vidámság és jó idő egész napon át kísérője volt az embereknek. Mindenütt egyenruhába öl- zött vasúti dolgozókat láthattak. akik az utcán sétáltak. Az autókon nemzetünk háromszínű zászlaját és a vöröslobogót lengette a szél, a mozdonyokon az idei vasutasnapot éltető feliratok díszlettek. A délelőtti órákban az ünneplő vasutasok koszorút helyeztek a szovjet hősi emlékműre, majd elvonultak a külső állomásra, ahol folytatódott az ünnepség. A vasutas kultúrház udvarán többszáz jelenlévő előtt kezdte meg beszédét Földvári László közlekedés- és postaügyi miniszter- helyettes. Beszédében a vasutas dolgozók nehéz és felelősségteljes munkáját méltatta. Elmondotta, hogy ez elmúlt év végén a vasút dolgozói között is akadtak szekértolói az ellenforradalomnak, de a becsületes dolgozók igyekeztek ellenállni ennek a szellemnek, Többek között a miniszterire lyettes elvtárs mint tarthatatlan helyzetről szólt arról, hogy utóbbi idők folyamán igen elszaporodott vasúti balesetek folytán tizenkét vasúti dolgozó vesztette életét. Beszédében megelítette még azt. hogy kormányunk ez év ben 5 ezer érettségizett fiatalt kíván elhelyezni vasúti mun kálatokra. A vasút részéről Dóczi Ferenc állomásfőnök mondott beszédet. Elmondotta, hogy ezekben a napokban igen küz delmes munka "folyik a vasútnál a kocsiforduló idejének le csökkentéséért és a vonatok menetrendszerinti köziekedé sének biztosításáért. — A vasúti dolgozók jó munkájáért kormányunk jú nius hó elsejétől rendezte fizetést — mondotta Dóczi elvtárs — s ugyanakkor többen közülünk példamutató munkájukért kormány ki tüntetésben soronkívüli előléptetésben és pénzjutalomban részesültek. Az ünnepi beszéd végeztével hozzászólásokat tettek: a szlovák vasutas küldöttség részéről Bockó János a füleki fűtőház vezetőhelyettese, az Üveggyár, az Acélárugyár és a Tűzhelygyár képviselői, a kistere- nyei állomás egy dolgozója, a városi pártbizottság kiküldötte, valamint a salgótarjáni fűtőház mozdonyvezetője, Kelecsényi Ferenc szólt még az ünneplő dolgozókhoz. Ezt követően a kultúrház nagytermében finom bogrács- gulyással vendégelték meg a vasutasnap közel 200 résztve- vevőjét. Sajnos, az ebéd sokat késett, de ettől függetlenül jó hangulatban telt el az idő. Szlovák vendégeink és a körülöttük ülő magyar vasutasok vidám nótázása mellett hamarabb eltelt az ebédre várakozás ideje. A délután különféle sportversenyekkel (sakk, teke) telt el. Az est befejezésül a kultúrotthon színjátszó csoportja Tóth Ede: Falu rossza című színművét adta elő. A darab eléggé jól sikerült. Sok színt vitt játékába Bozó Róbertné, Rózsi szerepébe és igen kitűnő alakítást nyújtott Molnár Béla. a „becsületes” öregember alakítója. A többi szereplő is igyekezett legjobb tudását nyújtani, ami többé-kevésbé sikerült is. Dicséret illeti Lő- rincz J. rendezőt és díszlettervezőt, aki minden igyekezetével azon volt, hogy minél érdekesebbé tegye az előadást. Érdemes újítani gazdasági megtakarítás szükséges. A rádió feltétele 3 darab újítás, 30 ezer forintos gazdasági megtakarítás. A fényképezőgép feltétele 3 darab újítás, 60 ezer forintos gazdasági megtakarítással. A kerékpár feltétele 3 darab újítás 40 ezer forintos gazdasági megtakarítás szükséges. A szőnyeg feltétele 3 darab újítás. 30 ezer forintis gazdasági megtakarítás szükséges. A karóra feltétele 3 darab újítás, 30 ezer forintos gazdasági megtakarítás. 2. „A legjobb újítási megbízott” cím feltételei: a) Az üzemenként megállapított benyújtandó javaslatok számának teljesítése, b) Az elfogadott újítási javaslatokkal elért gazdasági eredmény. c) Az elfogadott javaslatok 80 százaléka értékelhető legyen. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt 1957 második félévre az újítási mozgalom továbbfejlesztése, a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése érdekében az alábbi címekért újítási versenyt indít. „A medence legjobb újítója” és „A legjobb újítási megbízott”. A verseny 1957. XII. hó 31-én fejeződik be. 1. „A medence legjobb újítója” cím feltételei: a) Legalább három darab újítási javaslat benyújtása 20 ezer forint gazdasági eredménnyel. b) A benyújtott javaslatoknak legalább 80 százaléka gazdaságilag értékelhető legyen c) A feladattervben szereplő problémák minél nagyobb számban való megoldása. Az eredményes újítók kö' zött, a legjobb újítócím mellett — az újítási díjon felül — értékes .jutalomtárgyakat osztunk ki. 1 garnitúra csőbútor, 1 db varrógép, 1 db mosógép, 1 db rádió, 1 db fényképezőgép, 1 db kerékpár, 1 db szőnyeg, 1 db karóra. A csőbútort elnyerheti, aki 5 darab újítást legalább 200 ezer forint gazdasági eredménynyel benyújt. A varrógép elnyeréséhez darab újítás, legalább 150 ezer forint gazdasági eredménnyel. A mosógép elnyeréséhez darab újítás és 100 ezer forint Üvegező és képkeretező szakmunkást felveszünk azonnali belépésre. Jelentkezni lehet a Kiskereskedelmi Vállalat központjában. Salgótarján, Petőfi tér 2. reggel 7—3 óráig. Alkotmányunkban testet öltenek a nép évszázados álmai IVépünk sok évszázadon keresztül elnyomott, jog- ^ ’ fosztott nép volt. írtak ugyan széphangzású szavakat a törvényekbe, de ezek egytől efiyig, a bárók és földbirtokosok maroknyi csoportját szolgálták. írtak „szaoausagjugoKroi" es „egyem usegroi . a vaiusag megmutatta, hogy ezek a hangzatos szólamok csupán a nép jogi osztottságának és az emberi méltóság megcsúfolásának hazug, parádés öltözetei voltak. A szabadság, az urak szabadsága volt, hogy szabadon kifoszthassák, kizsarolhassák a népet, az egyenlőség azt jelentette, hogy a nepnek, a kisemmizetteknek egyenlő joguk van éhezni, nyomorogni és egy maroknyi semmittevő érde- Keoen naDoruoan megnaiui. Az egyenlőség az idegen nemzetiségűek fokozottabb elnyomását is jelentette. Horthyék a iegarcátlanabbul tiporták sárba a nép jogait, a szabadság gyakorlásának legkisebb megnyilvánulásait is véres erőszakkal nyomták el. Alkotmányunkban, amely 1949 augusztus 20-án született. testet öltenek a nép évszázados álmai, nemzeti múltunk haladó törekvései, amelyért annyi vér hullott. A nép jogaiért szállt már síkra nagy költőnk. Petőfi is. aki követelte, hogy „Jogot a nepnek. az emberiség Nagy szent nevében, adjatok jogot”, ezért folyt a magyar munkások vére, 1905-ben az emlékezetes „Vörös Péntek” napján, amikor a munkások általános sztrájkkal és tömegtüntetéssel küzdöttek a választójogért. Hazánk felszabadulása után a párt vezetésével lépésról-lépésre szorítottuk ki a hatalomból a nép ellenségeit: gyárosokat, bankárokat és földbirtokosokat. Ezt a győzelemben gazdag szakaszt zárja le a nép alkotmányának törvény beiktatása. Ezt a napot azót£ minden igaz magyar az Alkotmány Napjaként ünnepli és hálával gondol a dicső Szovjet Hadseregre, amely lerázta nyakunkról az évszázados félgyarmati igát és biztosította a lehetőségét annak, hogy maga a nép. a gyárak, földek és hivatalok dolgozói hozzák létre alkotmányukat. jtmi államunk minőségileg különbözik a tőkés államoktól, amely a tőkések kezében van, s célja a kizsákmányolás fenntartása. A mi áilamunk a dolgozó nép állama, a lakosság többségének érdekeit fejezi ki. célja mindenfajta kizsákmányolás megszüntetése, a szocializmus felépítése. A régi Magyarország minden kincse, gazdagsága az uraké volt. Míg a nép véres verejtékkel formálta az acélt, szenvedett a bányák mélyén és szántotta a földet. addig ők dologtalanul henyéltek Európa legszebb üdülőiben. Ezt a korszakot már örökre eltemettük. Az ország jogos gazdája a nép lett. A nép csak úgy tudja megőrizni és továbbfejleszteni eredményeit, ha erős központi szerve van, amely szervezi és irányítja a dolgozó nép szocializmusért folytatott harcát. Ebből következik, államunk egyik igen fontos feladata: a régi rendszer visszaállítására irányuló kísérletek elfojtása. Mindnyájan szemtanúi voltunk az ellenforradalom ideién annak, hogy a régi rend urai mindszentyek. veiszmannfrédek és csendőrtisztek nem mondanak le önként a dologtalan életről. Mindent elkövetnek: kémkedést. gyilkosságot, összeesküvést, ellenforradalmat, stb., hogy visszaállítsák a gondtalan, letűnt életüket. Államunk feladata, pártunk vezetésével biztosítani a nép életszínvonalának növelését, a szocializmus építésére összpontosítani az egész dolgozó nép harcát. Ebbe a harcba bevonja az egész népet, a munkásosztály köré tömöríti az összes dolgozókat, különösképpen a dolgozó parasztságot. A szocializmus építésének közös ügye hozza létre és teszi szilárddá a munkás-paraszt szövetséget. ami egyben államunk, a proletárdiktatúra alapja, a szocializmus felépítésének jeladata. A szocializmus építésének minden napja bizonyítja, hogy államunk jól teljesíti ezt a feladatát, a gazdasági szervező és a kulturális nevelőmunkát. Államunk harmadik fő feladata a haza védelmének biztosítása. Valamennyien ismerjük a marxizmus- leninizmusnak azt a tanítását, amely szerint a szocializmus győzelme nem tekinthető véglegesnek addig, amíg egyetlen kapitalista ország is van a világon. Ebből következik, hogy állandóan erősítenünk kell a hadseregünk harcértékét, tökéletesíteni kell a fegyverzetét. katonai és politikai kiképzésének színvonalát. Jfokoznunk kell népünk szeretetét, amely kiapadhatatlan forrása békénknek, hazánk függetlenségének. Minden becsületes magyar dolgozónak magáévá kell tennie Alkotmányunk szavait: „A haza védelme, a Magyar Népköztársaság minden polgárának szent kötelessége.” Gutter József A dolgozók jobb ellátása érdekében napi 300 darab mákőrlöt készítenek a Salgótarjáni Tűzhelygyárban
