Nógrádi Népújság. 1957. július (2. évfolyam. 52-60. szám)
1957-07-17 / 56. szám
1957. július 17. NÓGRÁDI Népújság 3 A gabonafelvásárlás új A gabonaaratás az egész megye területén befejezéshez közeledik. Egy-két nap múlva a szérűkön elkezdődik a gabona- cséplés, s így közvetlenül előttünk áll a központi gabona- készlet biztosításának nagy feladata. A dolgozó parasztok örömmel fogadták a beadási kötelezettség eltörlését. Nemcsak azért. mert a megállapított fel- vásárlási árak mintegy 50—60 százalékkal magasabbak, mint az 1956. évben a kötelező beadás és a szabadfelvásárlás mérlegelt átlagában kifizetett árak, hanem azért is, mert terményfeleslegével szabadon rendelkezik. Az adógabona, a cséplőgép- ' keresmény és a gabonakölcsön átadása után fennmaradó és a terményforgalmi vállalatnak vagy a felvásárlásban résztvevő földművesszövetkezeteknek felajánlott terményekért a következő szabadfelvásárlási árakat fizetjük: Búzáért 215, rozsért 195. takarmányárpáért 210, sörárpáért 280, míg a zab mázsájáért 200 forintot. Az új gabonaárak megfelelőek, a parasztságot kielégítik, biztosítják számára a kenyérgabona jövedelmező termelését. Bizakodóak lehetünk a felvásárlást illetően. A gazda jól jár, ha terményeit előbb felkínálja eladásra, mert így részben mentesül a tárolással együtt járó beszá- radási veszteségtől, s nincs kitéve annak, hogy megfelelő tároló hiánya miatt gabonájában romlás következzék be De ettől eltekintve sincsen értelme a huzamosabb ideig való tárolásnak, mert a gabonaárak" emelkedni nem fognak, aminek biztosítéka az is, hogy..a baráti országoktól kapott ga" bonamennyiségekből kellő tartalékot tudtunk képezni. A mezőgazdasági termélőszö- vetkezeteknek kormányunk lehetővé tette a gabona szállítási szerződéskötést. Ez előnyös azért, mert 150 mázsán felül mázsánként 100 forint előleget nyújt a termelőszövetkezetek számára. Ezzel a lehetőséggel élt is már több termelő- szövetkezetünk. A nagyoroszi Úttörő tsz 400, a nógrádsápi Vörös Csillag 150, a nógrádgárdonyi Uj Élet ugyancsak 150 mázsa kenyérgabonára ' kötött szállítási szerződéit. Megyénkben pár nap múlva megkezdődik a folyamatos gabonacséplés. A cséplést elsősorban a közös szérűkön kezdik meg. Érdemes tehát a közös szérűre hordani a gabonát már csak annális inkább, mert a géprész nem 5,1, hanem 4.6 százalék. A gépállomások az idén nincsenek abban a helyzetben, hogy a gépkeresményt közvetlenül átvegyék. Ezt a terményforgalmi vállalatok gyűjtik be. A géprészt a dolgozó parasztoknak kell beszállítani az illetékes terményforgalmi átvevő helyre, vagy a föidművesszövetkezet raktárába, s itt ügyelni kell arra, hogy csak a kötelezvényben XXXXXXXXDO<XXXXXXX>OOOOOOOOOOOOOGOOOOOO<y Állami Vállalatok! f Bányák! | Nagyobb mennyiségű J füstölt csemcgeszalonna, t kolbász, egyéb húsáruk, J házi sertészsír kapható i a Tótkomlósi Földmű- { vesszövetkezetnél. Igényeiket közöljék. í ^joooooooooooooooooooooocxjcooaoooooooocx A termelőszövetkezeti tagok körében is nagy az érdeklődés a szerződéskötés iránt. Például Puszta Lászlóné, a ludányha- lászi Alkotmány tsz tagja 8 mázsa gabonára kötött szállítási szerződést. Az ország kenyérgabona ellátásának javítása végett azonban kívánatos lenne, ha a szövetkezeti tagok a munkaegységre jutó gabona egyrészét már haza se vinnék, hanem a termelőszövetkezet árugabonájával együtt, egy tételben adnák át az állami felvásárló szerveknek. Ebben az esetben a tagok saját gabonájuk után is megkapják a 20 forintos felárat. A termelőszövetkezeteken kívül az egyénileg dolgozo parasztság körében is fokozódik az érdeklődés az előzetes szerződéskötések iránt. Kormányzatunk fokozott gondot fordít a helyes áruelosztásra és a községek megfelelő iparcikk ellátására, hogy Alig több, mint egy hete, hogy nyilvánosságra kerültek az új állatfelvásárlási árak, és az új állatszerződtetési akció feltételei. Ezek a hírek — amint az várható is volt — nagy érdeklődést keltettek Nógrád megye dolgozó parasztjai -és termelőszövetkezetei között. A rendelkezések megjelenése óta eltelt rövid idő alatt tapasztalhattuk, a megyében — amely közismerten jó szarvasmarha tenyésztő vidék — osztatlan örömet váltott ki a szarvasmarha árak felemelése. A sertésárak változásával kapcsolatban viszont bizonyos várakozás alakult ki. Vajon mi a helyzet ma, milyen mértékben indult meg megyénkben az új árakon az állatok leszerződtetése? Hogy kérdéseinkre választ kapjunk, keressük fel a Pest- Nógrád megyei Állatforgalmi Vállalat központját. Elsőnek az árúforgalmi főosztályon Tatár Sándor főosztályvezetőt keressük fel és arra a kérdésre kérünk választ, hogy mi okozta a termelők részéről a sertések árának változásával kialakult várakozási hangulatot. Akik számolnak, tudják mit kell tenni — Mi sem könnyebb, mint erre válaszolni: a csökkenő árak okozták — válaszol Tamegjelölt helyen lévő terményátvevő helyre történő gabonaszállítás fogadható el a géptartozás kiegyenlítésének. Tehát '"más terményátvevő helyre a terményt nem lehet elvinni. A gabonacséplést a gép csak úgy kezdi meg, ha a csépeltető felmutatja személyi igazolványát, s ha a személyi igazolvány számát a cséplési eredménylapra felvezeti, a cséplési adminisztrációval megbízott dolgozó. A cséplési eredménylapon található egy kötelezvény, melyet a csépeltető aláír, s kötelezi magát arra, hogy a géprészt öt napon belül a megjelölt terményátvevő helyre szállítja. A csépeltető a kötelezvény aláírásával tudomásul veszi, hogy öt napos határidő elmulasztása esetén 10 százalékkal magasabb cséplőrészt köteles átadni. Az állam elvárja minden mezőgazdálkodással foglalkozó állampolgárától, hogy becsülettel teljesítse eme kötelezettségét. ff* ó ds ser érő l • az eladott terményekért a termelők a részükre szükséges iparcikkeket megtudják vásárolni. A terményforgalmi vállalat felvásárlóinak tehát az is a feladatuk, hogy figyelemmel kísérjék, a boltok iparcikkekkel való ellátottságát s ahol hiányosságot tapasztalnak, értesítsék az illetékes szerveket. Gabonát csak állami szervek vásárolhatnak fel. Az erre vonatkozó rendelkezés nem érinti az állampolgároknak azt a jogát, hogy a termelőktől kizárólag saját szükségletükre gabonát vásároljanak, viszont a gabonával való üzérkedést a legszigorúbban fogják büntetni. Ahol tehát a terményforgalmi vállalat felvásárlói, vagy bárki ilyesmit észlel, azonnal jelentse az illetékes rendőrhatóságnak, mert semmiképpen sem engedhető meg, hogy spekulánsok üzérkedjenek az ország kenyerével. Lombos Jenő tár elvtárs, majd így folytatja. — A termelők évek alatt megszokták a beszolgáltatási rendszert és számoltak egyrészt az alacsony beszolgáltatási árral, másrészt az igen magas szabadpiaci árral. Bár helyeselték és örömmel vették tudomásul a beszolgáltatás eltörlését, de később maguk sem tudták, hogy most hogyan tovább. Most már számolnak és egyre többen rájönnek arra, hogy terményeiket nagyon is érdemes hízó állatokban, így hízottsertésben is értékesíteni. Közben a másik szobában egymás után csengnek a telefonok. Romhányi János áru- diszponens éppen most kapja a jelentéseket Rétságról, Pász- tóról, Balassagyarmatról, Salgótarjánból és a Pest megyei kirendeltségekről. Gyors' számolást végzünk és máris’ megszületik az első eredmény: elseje óta eltelt rövid idő alatt már több mint 1.300 sertést szerződtettek le az új áron a termelők. A szarvasmarha szerződtetés eredményeiről még nem tudunk beszámolni, mert az csak a napokban indult meg. Tovább megyünk a vállalat szerződtetési osztályára. Itt is nagy munka folyik, csomagolják a szarvasmarha szerződés új nyomtatványait és küldik a kirendeltségekre. Széles István, az osztály vezetője már új sertésszerződéseket is tud mutatni. Éppen munka alatt van Tusán László káliói dolgozó paraszt, 2 darab sertésre lekötött szerződése, Sám- sonházáról a Kiss Tibor által kötött’szerződés, Nagybár- kányból kettő is: az egyiken Takács János, a másikon Bally a József nevét látjuk. _ Milyen tapasztalatokat s zereztek az új szerződéses akció megindításakor — tesz- szük fel a kérdést Széles Istvánnak. — Érdekes, hogy azok a termelők, akik több éven keresztül kötöttek már velünk szerződéseket, és számtalanszor meggyőződtek arról, hogy az állatforgalmi vállalatok szerződései az állatértékesítés legelőnyösebb formái, minden gondolkodás nélkül jelentkeztek és jórészük máris kötött szerződést. Igen nagy azoknak a termelőknek a száma, akik kirendeltségeinkhez fordultak és kérték, hogy küldjünk ki hozzájuk szerződést- kötő felvásárlókat. — És mit tapasztalnak a vásárokon? — kérdezzük. — A szerződéses akció megindítása óta megtartott országos vásárokon a szerződések iránt minden eddiginél nagyobb érdeklődés mutatkozik, s jellemző volt, hogy a termelők számos borjút és növendékállatot vásároltak azzal a céllal, hogy azokat vállalatunkkal hizlalásra leszerződjék. Szépen teljesítik adófizetésüket örvendetes hírről számol be a rétsági tanács tanácstagi tájékoztatója. A járás az 1957. évi II. negyedévi adótervét 112 százalékra teljesítette. Már maga a szám is elgondolkoztató. E szám mögött a járás adóhivatalainak jó, vagy esetleg rossz munkája rejtőzik. Mert nem minden község teljesítette az adótervét 112 százalékra. Vannak községek, amelyek jobbak annál, vagy esetleg rosszabbak. Például Berkenye község a legjobb a járásban, jóval fölötte a járási átlagnak. 140 százalékra teljesítette adótervét. De vannak gyenge adófizető községek is, mint Horpács és Pusztaberki, amelyek csak 81 százalékra teljesítették adótervüket. Reméljük, hogy végre Horpács és Puszaberki község is felzárkózik a tervüket teljesítő községek sorába és ezzel még jobb átlagot ér el a járás. Nógrád megyében nem járnak rosszul Ahogy a vállalat vezetőivel beszélgetünk, egyre jobban kialakul egy vélemény. Ez pedig az, hogy a Nógrád megyei termelők jártak legelőnyösebben az országban a mostani mezőgazdasági árak rendezése során. Nógrád megyében ugyanis az állattenyésztés sajnos ma még nagyon egyoldalú. Sajnálatos annyiban, hogy a sertéstenyésztés úgyszólván nem folyik, a sertésállomány — tisztelet a kivételnek — teljesen fajtajelleg nélkül leromlott, rossz takarmányértékesítő állomány. A megye marhaállománya viszont jó, vetekszik a leghíresebb állattenyésztő vidékekkel. A vállalatnál elmondták, hogy Nóg- rádban darabszámra is több mint kétszer annyi marhát vettek egy év alatt, mint sertést. Figyelembevéve most már a marhaárak 1-2 forintos emelkedését, világosan kitűnik, hogy a nógrádi dolgozó parasztok és termelőszövetkezetek a kormány intézkedése folytán igen előnyös helyzetbe jutottak. Nem kétséges most még fokozottabb lesz Nógrádban a marhatartás. Ez növelni fogja a szervestrágya hozamát, amelyet oly nagymértékben nélkülöznek a nógrádi kötött talajok. A marhaszerződések előnyös árai tehát ugrásszerűen növelhetik a nógrádi termelőszövetkezetek és egyéni gazdaságok hozamát és ennek megfelelően bevételeit is. Tanács a gazdáknak Megkérdeztük Szabó Be- rényt, a vállalat igazgatóját is: mit tanácsol a gazdáknak a szerződéses akcióval kapcsolatban? — Természetesen azt, hogy amennyiben már meglévő állataikat magasabb áron kívánják értékesíteni, feltétlenül szerződjenek. Elsősorban gyorsan növekvő, jóminőségű fehér, vagy fekete hússertést, vagy azok mangalica kereszteződését neveljék és hizlalják. A borjúkat gondosan, jó tejitatással neveljék fel és a bikaborjúkat négy hónapos korukig ivartalanítsák. A legmagasabb árat ugyanis a tinóhiz- lalási szerződés biztosítja és az intenzív szarvasmarha tartás a mezőgazdasági területek hozamát is lényegesen növeli. A vállalat igazgatója így búcsúzott el tőlünk: — Mi szerződő feleink számára a vállalat központjában és kirendeltségeinken bármikor szívesen állunk rendelkezésre és bármilyen felvilágosítást megadunk, mert célunk az, hogy mindkét fél, a szerződő is, mi is jól járjunk. És ha ez így lesz, akkor az állam, tehát mindannyian megleszünk elégedve.- - ---------------------------------—------------------------------------M it kell tudni a géprészről-----------------' ——— I—I —---------------------------------------------------------------------------------------------------------------a honnan az új áilatszerzfidési akciót irányítják Látogatóban a Pest-Négrád megyei Állatlorgalmi Vállalatnál Legyen ismét kollektiv szerződés! Az üzemi demokrácia az el- tartom a jövőben is. Jó lenne, I múlt években igen nagy területet kapott. Minden üzemnek meg volt a kollektív szerződése, ami az üzem alkotmánya volt. Az ellenforradalom — mint annyi mást, — a kollektív szerződést is felszámolta. Bár az üzemi demokrácia kiszélesítésének érdekében munkás- tanácsokat hoztak létre.' Ezek munkája ma már mindenki előtt világossá vált. Mi volt a kollektív szerződés? Törvény a vezetők, a dolgozók részére. Születésénél mindazok a javaslatok törvénnyé váltak, amely elősegítette a terv teljesítését, a takarékosságot, a szociális ellátottságot. Mint mindenütt, a salgói bányaüzemnek is meg volt az üzem alkotmánya. Előttünk hever a szerződés szövege, ahol 1956—1957. évre szóló feladatok között olvashatjuk. „A szén minőség javítás ér-” dékében a csapatokat minőségi versenybe vonjuk be. Az elővájási csapatok közül 60 főt gyorsvágathajtási versenybe vonunk be. I A balesetcsökkentés érdekében dolgozóink között 18 órás baleseti tanfolyamot rendezünk. A robbantással foglalkozó vájárok részére robbantó vájár tanfolyamot indítunk be. Megszervezzük a műszaki kört. Megrendezzük az öreg és fiatal bányász találkozókat. Az üzem termelési tervét X 100,2 százalékra teljesíti, terven § felül 300 tonna szenet termel. 5 A bányából visszanyert fák 5 újrafelhasználásával 8 000 fo5 rintos megtakarítást érünk el.« 9 Innen-onnan ragadtunk ki Jegy-két pontot. Úgy hisszük, ?ez is igazolja a kollektív szer- o ződés sokoldalúságát, hiszen Í itt a termeléstől kezdve mindenről szó kerül. Dehát mit mondanak a dolgozók. Szeretnék vajon a kollektív - szerződéseket? Kelemen János vájár nem beszél sokat, röviden így fejezi ki véleményét. — Jó volt a kollektív szerződés és most is nagyon jó lenne. Mi dolgozók ragaszkodunk a szerződéshez, mert minden egyes pontja törvény volt számunkra. Simon Ernő bányavezető szól közbe. — Bár voltak hiányosságai a kollektív szerződésnek, ennek ellenére az elmúlt évben mondhatom már nagyon jó volt. A dolgozók magukénak vallották, s nem egyszer szá- monkérték, miért nem lett megvalósítva határidőre. A bányavezetők részére is nagy felelősséget jelentett. A tervet kötelességünk volt teljesíteni, hiszen jó termelési eredményünk döntötte el jólétünk. A többtermelés pedig több bért jelentett, több jutott kulturális területre. Mi a véleménye a kollektív szerződésről? — Okvetlen szükségesnek ha az új szerződés — eltérően az eddigiektől — nem márciusban, hanem már legkésőbb októberben megvalósulna. Erről sokat beszélnek a bánya mélyén. A dolgozók törvénynek tartották és felelősséget éreztek minden egyes pontja iránt. Itt volt például a bányabiztonság. Ha az előírásokat betartottuk, lehetővé vált a teljesítmény növelés. Ez nem véletlen, mert jól karbantartott bányában jobban megy a munka. Somoskő Alajos Á. elvtárs az üzemi pártszervezet vezetője így nyilatkozik: — Jó volt a kollektív és kell hogy legyen. Nemcsak a termeléssel, hanem a bérezéssel is foglalkozott. Nagyon örülnénk^ ha most meglenne a szerződés, s ebben a darabbér benne lenne. Ez nemcsak az én, hanem az összdolgozók kérése. — Somoskő elvtárs nemrég jött vissza a Szovjetunióból, mit látott ott? — Nagyon népszerű a szovjet emberek előtt a kollektív szerződés. Nem kis része van a jó szerződésnek a szovjet üzemek eredményességében. Laczkó István főmérnököt is megkérdezzük, milyen volt a kollektív szerződés műszáki szemszögből nézve? A kollektív szerződés egységében jó volt, csak a végrehajtásnál volt nemegyszer hiba. Ez intő példa a jövőre. A szerződésben csak olyan legyen, amit meg is lehet valósítani. Ettől eltérőleg a szerződés jó volt. A gyakorlat azt mutatja, jobban törődnek az emberek annak a végrehajtásával, ami törvényszerűen le van rögzítve. Szükségesnek tartom a jövőben is a kollektív szerződést. Áprilisban a taggyűlésen is beszéltünk már erről a fontos kérdésről. Valamennyien egyetértettünk abban, hogy szükséges a kollektív szerződés az üzem munkájához. Néhány ember véleményét kértük. Nem véletlen, hogy ugyanazt mondják. Kollektív szerződésre szükség van. Van tennivaló az üzemnél. Itt van például az anyagtakarékosság. Dolgozóink most is tesznek vállalást fa és egyéb megtakarítására, de ez kampányszerű. Ha teljesíti jó, ha nem, akkor sem lehet felelősségre vonni. Ha viszont a kollektív szerződés egyik pontja lenne, úgy akkor törvénnyé válna. Van mit tenni, hiszen csak június hónapban 13 ezer forinttal lépték túl a sínszeg felhasználást és ugyanígy 72 köbméter fa növelte a kitermelt szén önköltségét. Szükség van újra a kollektív szerződésre. A dolgozók kérik. Reméljük, kérésük meghallgatásra talál és rövid idő múlva létrejön az üzemek alkotmánya. — Hortobágyi — Valamit javult a vízhiány — de takarékoskodni keli Salgótarjánban súlyos problémát okoz a vízhiány. Több intézkedés történt már, amely segít megoldani ezt a nehéz kérdést. A salgótarjáni Vasöntöde- és Tűzhelygyár és az Üveggyár a városi tanács segítségére siet. Már építik a vezetékeket, amelyek a két gyár kútjait bekapcsolják a város vízvezeték hálózatába és az üveggyár 120 köbméter vízzel, a tűzhelygyár pedig 220 köbméter vízzel járul hozzá a városi víztároló vízszintjének az emeléséhez. Jelen pillanatban azonban még ezzel nincs minden megoldva. Az utóbbi hetek nagy szárazsága következtében a vízhiány egyre növekedett, mert a város környékén lévő források vízhozama a szárazság miatt csökkent. A városi tanács VB felkéri a lakosságot, hogy a vízzel a legmesszebbmenőkig takarékoskodjanak. Kerti növényeket, virágokat ne locsoljanak ivóvízzel. Ahol a vízcsapok rosszak, azonnal jelentsék a házfelügyelőnek megjavítás céljából. Bárhol tapasztalnak vízpo- csékolást, azonnal jelentsék a városi tanács VB műszaki osztályának. Csőrepedés esetén azonnal értesítsük a városgazdálkodási Vállalat Vízmű részlegét, illetve a városi tanács vb műszaki osztályát. E szabálytalanságok megszüntetése, illetve megelőzése nagymértékben enyhítheti a város vízellátásában jelenleg uralkodó zavarokat. Ehhez azonban a lakosság legmesz- szebbmenő támogatása szükséges. (S. E.) (v. a.)
