Nógrádi Népújság. 1957. július (2. évfolyam. 52-60. szám)

1957-07-31 / 60. szám

4

1957. július 31.

NÓGRÁDI Népújság

Szorongva ülök a nagybáto- nyi tanácsülésen és hallgatom a fiatal mérnök lelkes magyarázását. A városfejlesztésről beszél a tanácstagoknak, a párt és tömegszervezeti vezetőknek és vendégeknek. Lehetnek vagy százan. Figyelem az arcokat. Nem közömbösek. Kár, hogy kevés vendég jött el. Az egész bányavárosnak itt kellene szorongani, hiszen róluk, az ő jövőjükről folyik itt a szó.

Azt tárgyalják, hogy milyen is lesz ez a város tizenöt év múlva. Mit, hogyan kellene csinálni, hogy a lehető legkevesebb hibával, legkisebb költséggel a leggyorsabban fejlődjön.

Két órával előbb azt hallottam, hogy felbőszült lakók a kútba akarták dobni Fenyvesi Józsefet, a nagybátonyi szolgáltató vállalat főmérnökét, mert valaki azt terjesztette, hogy a szolgáltató szabotálja el a vizet. De nemcsak a vízhiány okoz problémát. Éppen elég hiba, a hanyagság, amely bosszúságot okozott az itt lakóknak. Abban reménykedem, hogy ha kevesen is vannak, de akik eljöttek nem mennek haza a mérnök ismertetője után szótlanul, hanem megmondják véleményüket.

A tanácsülésen Kőszegfalvi György, az Építésügyi Minisztérium Városépítő Vállalatának mérnöke, a nagybátonyi bányaváros tizenötéves rendezési és fejlesztési tervét ismerteti. őszintén beszél, elmondja, hogy ez egészen új gyakorlat a tervezésnél. Azt várják ettől a megbeszéléstől, hogy a bírálatok, javaslatok segítségével könnyebb lesz azokat a hibákat elkerülniük, amelyeket éppen azért követtek el, mert a gyakorlati élettől elszakadva dolgoztak. Térképek, rajzok segítségével mutatta be,

milyenre tervezik a várost.

Szép lesz, tizenöt év múlva mintegy húszezer lakosú.

A városközpont rendezésére az Építésügyi Minisztérium nyilvános tervpályázatot hirdetett, amelynek beadási határideje 1957. november 11. A pályázaton bárki résztvehet. Az első díj: 12 ezer forint.

A városközpontban lesz majd a tanácsháza, a kultúrpalota, főposta, szálloda stb. Lesz a városban egy kürülbe(TZádiá

Csütörtök, augusztus 1.

Kossuth-rádió: 8.10: Könnyű melódiák. — 8.40: Kórusok. — 9.00:

Édes anyanyelvűnk. — 9.05: A Gyermekrádió műsora. — 10.10: Részlet Füst Milán »Feleségem története» c. könyvéből. — 10.40: Hegedűmuzsika. — 11.00: Tamás bátya kunyhója. Ifjúsági műsor. — 11.20: Medgyesi Nándor és zenekara játszik. — 12.10: Operarészletek. — 13.00: Bugyonnij marsall- nál. Hunya István írása. — 13.25: Tarka muzsika. — 13.45: Heti hangversenykalauz. 14.25: A »Hajdúsági Hét- kórusműsorából. — 15.05: Az ősz utcai ház. A Gyermekrádió műsora. — 16.10: Cigányélet. Zenés összeállítás. — 17.00: Made in Hungary. — Magyar gyártmányok a gyógyszerek versenyében. — 17.10: Hangverseny

fiatal magyar szerzők műveiből.

— 18.10: Hallgatóink legkedvesebb lemezeiből. — 18.45: Mi újság a tudomány és a technika világában« Tudományos híradó. — 19.00: Népdal-est. — 20.25: Rádiószínház bemutatója. — 21.05: Az ország kenyeréért ... — 21.10: Könnyű szimfonikus zene. — 21.30: A VI. VIT városából, Moszkvából jelentjük.

— 22.15: Tánczene. — 22.30: Emberek között. — 22.50: Kamarazene.

— 23.42: Tánczene. — 0.10: Népdalok.

Petőfl-rádió: 14.20: Magyar indulók. — 14.40: Népszerű ballettrész- letek. — 15.10: A külföldi sajtó hasábjairól. — 15.20: Tánczene. —

15.55: Farkas Ferenc: Bükki vázlatok. — 16.20: A Gyermekrádió műsora. — 17.10: Barátaink történetéből. — 17.25: Operettrészletek.

Hatan egy szobában

Az új város

lül 40 személyes szülőotthon, piac, autóbusz állomás, új vonatmegálló, vágóhíd, szikvíz- üzem, strand, kultúrpark. A város zöldségellátásának biztosítására a Zagyva folyó mellett kertgazdaság létesítését javasolják. Ha kiépül a Hatvan—Salgótarján 21-es műút, akkor bekötőút épül a város- központból.

Képzeletben lassan kibontakozik egy szép, rendezett, a szocialista társadalomhoz méltó város képe.

Pár pillanatra arról is megfeledkezem, hogy ettől még messze vagyunk és hogy vannak dolgok Bátonyban, amit nem tízév múlva, nem is jövőre kell megoldani, hanem most rögtön. Mert, ha már meg lenne is késő lenne.

Attól féltem, hogy ez a tanácsülés is csak amolyan

E cikket elolvasva azonnal kedvem támadt tollat fogni, hogy válaszomban magyarázzam meg a cikk írójának, mennyire helytelenül tájékoztatták a Salgótarjáni Üveggyár és építők területi kultúrottho- nának nevelő munkájáról.

Én úgy érzem, Lenin elvtársnak igaza volt, amikor azt írta, hogy a film számunkra a legfontosabb a dolgozók szocialista nevelésében. Köztudomású, hogy kultúrottho- nunkban állandó filmvetítés van. Ha az ellenforradalmi időszakot nézzük, amikor egyetlen kultúrház sem foglalkozott nevelő munkával, vagy filmvetítéssel, mi 61 előadást tartottunk, melyet 10.570 fő látogatott — bár nem gicsfilmeket vetítettünk. Kénytelen vagyok megcáfolni a cikk íróját azért a megállapításáért is, hogy a „kul- túrotthonban semmiféle szakkör nem működik.“ Ugyanis van egy színjátszó csoportunk, amely az idén két három felvonásos darabot (Egy pohár víz, Eső után köpönyeg,) tanult be és adott elő, valamint több esztrád műsort rendeztünk. Ezeket az előadásokat 2.122 dolgozó látogatta. Csoportunk a közelmúltban 14 új, fiatal tehetséggel szaporo■ ■■ I rr ■ r r |

bölcsőjénél

„hallgatók” gyülekezete lesz, félelmem alaptalannak bizonyult. Egyszerre három-négy kéz emelkedik a magasba minden hozzászólás után. És milyen alaposak, megfontoltak és tüzesek ezek a hozzászólások. Ahogy figyelem a párttitkárt, Oláh elvtársat, miközben beszél, az villan az eszembe, hogy igen, pontosan ilyen lelkesen, tüzesen kell hadakozni egy párttitkárnak a dolgozók érdekeiért.

A vita 3—4 főkérdés körül

forog, de akörül aztán nagyon. A legfontosabb a víz. Ezt hallom majd minden felszólalásban. Látom a fiatal mérnök és a tervező vállalat jelenlévő főmérnökének az arcán, hogy milyen sok tanulságot jelent nekik ez a megbeszélés. Nem mindenért a tervező a felelős.

dott, akik jelenleg augusztus 20-ra, valamint a szeptemberben Budapesten megtartandó Építők Országos Fesztiváljára készülnek.

A Fotó-szakkör munkája jelenleg valóban szünetel, ennek oka a helyiség elkészítése. Kultúrotthonunkban volt az első idős és fiatal kommunisták találkozója, valamint az ellenforradalomról előadások sorozatát tartottuk meg. Ezeken a rendezvényeken 1.050 fő vett részt. Feladatunknak érezzük a munkásszállásokon élő dolgozók igényeinek kielégítését is. Kultúrotthonunk rendszeresen jár a kányási és a Rákőczi-telepi bányászlakás építői szállásaira, ahol filmeket szoktunk vetíteni. Egy- egy előadást 300-400 fő nézi meg. Ezenkívül kultúrotthonunk tizennyolc vállalatot lát el könyvvel.

Ügy gondolom, azzal pedig a dolgozók 13 éves kérését teljesítettük, amikor kerthelyiséget és büfével ellátott klubhelyiséget hoztunk létre, hogy fáradságos munkájuk után családjukkal együtt egy, vagy két pohár sör mellet elszórakozhassanak.

Vratni József kultúrotthon igazgató

A kivitelezés eddig legalább három kézben volt és a sok bába között elveszett a gyerek. A tervezők eltervezték mi, hol legyen, de hogy mikor legyen, ezt a kivitelezésnek kell eldönteni. Most nagyon helyesen a munkás-paraszt kormány végre rendet teremtett itt is és egygazda kezébe adta az egészet. Most már a Nógrád Megyei Szénbányászati Tröszt felel azért, hogy az illetékes országos szervekkel megértesse mennyire reális a tervezésük, amikor a legközelebbi bányavárosi beruházásoknak majdnem a felét nem lakóházak építésére, hanem olyan munkák elvégzésére tervezik, amelyeket eddig bűnös módon elhanyagolták.

Víz, közmű, tereprendezés, útépítés, kenyérgyár.

Erre kell, hogy legyen pénz. Építsenek kevesebb lakóházat, de akit odatelepítenek, otthonra leljen, jól essen neki ott lakni és ott dolgozni. Mert így elmennek olyan helyre, amelynek a neve nem város ugyan, de legalább megtudnak mosakodni, ha a bányából hazamennek. Hogy miként kell mindezt megvalósítani, honnan lehetne a legolcsóbban vizet biztosítani, mit hová kellene tervezni stb. Érré sok jó javaslat hangzott el.

A két mérnök nem győzött jegyezni. Fejükre olvasták — illetve a vállalatnak — a tervezésnél eddig elkövetett hibákat. Például Dózsa-telepre megépült a vízvezeték, de ezzel egyidőben kellett volna megtervezni a víz biztosítását is. Óvoda épült mellékhelyiség nélkül. A bölcsödét a szénmedence közepén drága kokszfűtésre tervezték stb.

Lux Kálmán főmérnök aztán elmondotta, hogy azon a káron kívül, amit az ellenség okozott a tervezésnél, hibáztak azok is eleget, akikben megvolt minden jó akarat. Nemcsak a fiatalok voltak tapasztalatlanok, hanem ők, a r.égi várostervezők is. A hort- hy-rendszer nem adott alkalmat ilyen nagyszabású város- tervezésre. Ezek a mostani nagyszerű lehetőségek mindannyiunkat lelkesítik, de csak most találták meg azt az egyedül helyes módot, amivel el lehet kerülni a hibákat.

—Takácsné—

A szép tiszta Balassagyarmat egyik külső részében van a Leiningen utca. A 24-es szám alatt lakik Pozsonyi István cukrász,’ egy rendkívül hiszékeny, sőt mondhatni naiv ember. ,

Középkorú férfi, már négygyermekes apa. Fiatal házas még, 1950-ben nősült. Halk- szavú, csendes feleséget választott, olyat aki hangját se hallja. Gyermekkorában súlyos beteg volt az asszony és ennek tragikus emléke, süketsége. De a csupa lélek csupa szív asszony nem érez emiatt mellőzést, vagy bántal- mat. Pozsonyi István imádja feleségét. Ugyanígy dédelgeti egyre népesedő családját. Van már egy hat éves kislánya, öt, négy és hároméves kisfia. A hattagú család egyetlen keresője Pozsonyi István. Nem fizetik rosszúl, bár többet is elemésztene a nagy család.

Házaséletét a szülők kis konyhájában kezdte. Egy idős házaspár megsajnálta a fiatalokat és egyetlen különbejá- ratú szobát adott ki számukra, saját házában. Bár picike a szoba, de mégiscsak az övék, nem jár rajtuk keresztül senki. — Biztatták. — Mekkora öröm fiatal házasoknak az önállóság! De a boldog szerelemből megfogant az első gyerek, kislány. Máris kevés a szoba, ott száradnak a pelenkák, ott készül az ebéd és ott i alszanak mind a hárman. Aztán négyen majd öten. Végül hatan lesznek. A szobában egy ágy, egy asztal, egy tűzhely és egy szükségheverő, a prices. Egyre többet álmodozik a család új, nagyobb lakásról. Legalább egy szoba konyháról. Megveszik a konyhabútort is. Hátha hamarosan költöznek. Mert kicsi a hely. A konyhaszekrény tetejére teszik a két hokedlit, meg az asztalt is. így aztán valahogy csak eltelik a nappal. A férj dolgozik, a gyerekek a földön játszanak. Nyáron meg a kis udvaron.

De mindig jön az este. Elfáradnak a játékban kihevült gyerekek, a munkában, gondban kimerült szülők. A törékeny, vékony asszonyka a priccsen alszik, maga mellé véve a hatéves kislányt. A férjre pedig az egésznapi munkánál is fárasztóbb éjszaka következik. A legkissebbet * mellé fekteti az asszony, a

két középső gyereket pedig a lábához. Az alvás így fárasztó, négynek egy ágyban. Hiszen a gyerekek is nyugtalanok, vagy sokszor játékra van kedvük alvás helyett. Az apa m?g egyre ingerültebb. Sokszor már a munka sem megy úgy, ahogy kellene, fáradt, ideges, töprengő. Járja a tanácsot, sürgeti panaszának elintézését. De mindig hiába kopogtat.

Az elnök, sok gondjában már türelmetlen az állandó zaklatásért. így utasítja el:

— Emeletes ágy is van a világon!

A lakásügyi előadó éjjelnappal a lakásgondok enyhítésén fáradozik, de ő látja, hogy Pozsonyiék kérelme jogos, a megoldás sürgető. Ö biztat.

— Érdeklődj Pista többször, megpróbálunk tenni valamit.

— Mi van az én ügyemmel? — fordul az igazgatási osztály vezetőjéhez. Molnár János cinizmussal válaszol, előbb egy kört rajzolva.

— Lyuk a levegőben. Ezenkívül még 270 lakáskérelem.

Ide is hiába jött Pozsonyi István. Végül leül és levelet ír a Nógrádi Népújságnak:

„Nem vagyok közismert személyiség és így egyszerűségemnél fogva alaptermészetem türelmen alapul. Már több esetben szóvátettem a lakásügyemmel kapcsolatos problémáimat. Ezt azonban írásban csak 1957 januárjában kértem először. Kijelentem és megvagyok róla győződve, hogy Balassagyarmaton nem is egy, vagy két család kapott már azóta lakást, akik nem voltak úgy rászorulva mint én. Mert aki rászorultabb azzal megegyezem, övé az elsőbbség. De nem így van.

Kérem a szerkesztőséget, hogy ügyemmel szíveskedjen behatóan foglalkozni, mert saját erőmből már nem vagyok képes családom érdekeit képviselni. Már annyira elvagyok keseredve, hogy sokszor azon vagyok, kiirtom a családomat. Kérem segítsenek hozzá az elvtársak, hogy a VB, illetve annak illetékes szerve egészségesebb elbírálás alapján mielőbb hozzon dönést beadott lakásügyi kérelmemre.“

Mi eggyetértünk Pozsonyi Istvánnal. Segítsenek rajta.

Ujlaky Mária---------------------------------------Válasz a „Szórakozás művelődés nélkül“ című cikkre

míuőr

— 18.20: Válaszolunk hallgatóinknak. — 18.30: Népi muzsika Szolnok megyéből. — 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. — 19.15: Beethoven: Szerenád. — 20.00:

Könnyű zene. — 21.05: Tánczene.

— 21.50: Reumás láz hatása a szív- betegség kialakulására. Előadás. — 22.00: Részletek Hrenyikov «Vihar» c. operájából. — 22.50: Némét nóták. Bert Brecht versei.

Péntek, augusztus 2.

Kossuth-rádió: 8.10: Népszerű

operettek. — 9.10: Zenekari hangverseny. — 10.10: Óvodások műsora. — 10.30: A Győri Rendőrség fúvőszenekara játszik. — 10.58: Tabán. — Rákos Sándor összeállítása. — 11.30: Jemnitz Sándor:

Gordonkaszonáta. — 12.10: Tánczene. — 13.00: A belterjes gazdálkodás útján. — 13.15: Népek zenéje. — 14.00: Úttörő-híradó. —

14.20: Részletek Verdi »Rigoletto» c. operájából. — 15.00: Ifjúsági műsor. — 15.15: Munkásdalok. — 15.40: Vaughan-Williams: Fantázia.

— 15.45: Czigány György zongorázik. — 16.10: Szív küldi szívnek szívesen ... — 16.50: Egy nap a bíróságon. — 17.00: Zenerajongók. 18.10: A Magyar Rádió énekkarának hangversenye. — 18.40: Véleményt kérünk... — 19.00: Tánczene. — 20.20: Anna-bál Balaton- füreden. — 21.25: Az ország kenyeréért . i i — 21.30: A VI. VIT városából, Moszkvából jelentjük. — 22.20: A Magyar Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. —

0.10: Tánczene.

Petőfi-rádió: 14.20: Szórakoztató zene. — 15.00: Zenekari hangverseny. — 15,40: Laczkó Géza «Noémi fia« c. könyvét ismerteti dr. Révay József. — 16.00: A Prágai Rádió »Svitorka« fúvószenekara játszik. — 16.15: Kórusok. — 16.45: A Gyermekrádió műsora. — 16.55: Szántósi Margit felsőtárkányi, Karsai Zsigmond lőrincrévei és Tóth Mihályné túrái népművészek énekelnek. — 17.30: A róka tündér. — 18.00: Tánczene. — 19.05: Vincze Imre: II. szimfónia. — 19.32: Köny- nyű melódiák. — 20.00: Az opera mindenkié. — 21.05: Zenei anekdoták. — 21.20: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. — 22.00: Részletek Rékai Nándor »Nagyidai cigányok» c. dalművéből. — 22.54: Kreisler: Szerelmi öröm.

Szombat, augusztus 3.

Kossuth-rádió: 8.10: Szimfonikus zene. — 9.00: A Gyermekrádió műsora. — 9.40: Dalok, hangszerszólók. — 10.10: Operettrészletek. — 11.00: Tamás bátya kunyhója. Regény folytatásokban. —11.20: Hangszerszólók. — 12.10: Verbunkosok,

— 15.25: Krusaink életéből. — 15.45: A nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdései. — 16.10: Ismertetjük mai és holnapi műsorunkat. 16.15: Beethoven zongoraszonáták. — 16.48: Zenés hétvége. — 17.30: Közvetítés a Kossuth-klub- ból. — 18.10: Szív küldi szívnek szívesen... — 18.45: Riportműsor.

— 19.00: Világhírű énekesek Budapesten. — 20.30: Vidám nyári műsor. — 21.30: A VJ. VIT városából. Moszkvából jelentjük... — 22.30: Tánczene fiatalok kívánságára. — 0.10: Népi zene.

Petőfi-rádió: 14.20: Népek zenéje.

— 15.00: Kamarazene. — 15.25: Horgászok ötperce. — 15.30: A maláji lány. Daljáték. — 17.05: Mozart: D-dur divertimento. — 17.40: Válaszolunk hallgatóinknak. — 17.50: Könnyű zene. — 18.20: Lányok,

asszonyok... 18,40: Kodály-dalok

magyar költők verseire. — 19.05:? Tánczene. — 19.40: Az elektronika? törpe óriásai. — 20.00: Bizet: A?

Gyöngyhalászok. Opera három? felvonásban. — 22.05: Magyar nó-? ták. ?

Vasárnap, augusztus 4. ?

Kossuth-rádió: 8.10: Az ország? kenyeréért. *— 8.20: Népdalcsokor.? Uj Zenei Újság. — 10.00: Vasárnapi? versek. — 10.10: Zenés műsor. —? 11.00: Vasárnapi melléklet. — 11.30:? Népszerű operettek. — 12.15: Jó? ebédhez szól a nóta. — 12.50: Hét-? végi jegyzetek. — 13.00: Szív küldi? szívnek szívesen. — 13.30: Hangos? Naptár. — 14.00: A Magyar Rádió? szimfonikus zenekarának hangver-? senye. — 15.15: Hét nap a külpoli-? tikában. — 15.30: A műsort össze-? állította: Rácz Aladár. — 16.30: Dal ? a szigetekről. .. Hanglemezek. — ? 17.50: A Magyar Rádió tánczene-? kara játszik. — 18.15: Az arany-? próbás legény. Mesejáték. — 20.10:? Köznapi dolgokról... — 20.25:?

Hangverseny a VJ. VIT városából. ? Moszkvából jelentjük. — 22.10: A? vasárnap sportja. Totó. — 22.20:? Magyar nóták. — 23.00: Könnyű? zene. — 23.32: Bartók: Szonáta két? zongorára. — 0.10: Tánczene. ♦ Petőfi-rádió: 8.00: Bach-művek. ?

9.00: Könnyű dalok. — 9.30: Aján-? dékműsor. — 10.10: Szív küldi..

szívnek szívesen. — 11.00: Zenekari!! hangverseny. — 12.30: Tolsztoj szü-ü lőföldjén. — 13.00: Művészlemezek..!

— 14.15: Operettrészletek. — 15.53:'; Százéves balatoni napló. — 16.40:;; Schubert. Kroó György előadása.;;

— 17.40: Megrabolt szerelem. Rá-;; diójáték. — 18.15: Előadóművészek!! hangversenye. — 18.45: Tánczene.!!

— 20.00: Salzburgi ünnepi játékok.!.

— 22.00: Népdalok. — 22.20: Szép;;

esti muzsika. ;;

(A Magyar Rádió a műsor-<►

< ►

változtatás jogát fenntartja.) { \----------------------------------------m

A

ugusztusban Bujákon táboroznak a balassagyarmati úttörők

Szép tervekkel néz a balassagyarmati Bajcsy-Zsi- linszki úti általános iskola úttörő csapata a nyáritáborozás elé. Már a tanév folyamán, amikor a gyerekek még szorgalmasan tanultak elkészült a terv, amely oly sok gyermekszívet megdobogtat. Az iskola igazgatója elmondja, szeretne ő is résztvenni a nyári táborozáson, de nem teheti, mert más elfoglaltsága van.

Miután érdeklődtem a más elfoglaltsága után, elmondta azt is, szépen: Többhetes Szovjetunió beli úton vesz részt, így már érthető és egyben irigyelhető is az igazgató elvtárs.

Megkérdeztem, milyen anyagi erők állnak az úttörők rendelkezésére?

— Pénzben 4500 forint, amelyhez egy műsor keretében jutottak az úttörők.

— Ez még kevés lenne, úgy gondolom.

— Kevés bizony, ha a balassagyarmati vállalatok és különböző szervek nem segítenének.

— És kiktől kapják a fő segítséget?

— Nehéz eldönteni, mert talán egyforma segíteni akarást tanúsít a megyei börtön, a

határőrséggel együtt, de természetes, nem szabad elfeledkezni a többi vállalatról sem.

— Hogyan segíti az úttörő központ e táborozást?

— Arra sem lehet panaszunk, mert eddig 120 kg

élelmet küldött az úttörő-táborozás részére.

— Hol fognak táborozni a gyarmati úttörők?

— Valószínűleg Bujákon, a festői vár alatt — természetes sátrakban.

— Honnan veszik a sátrakat?

— A gyarmati vállalatok már eddig öt sátorra adtak pénzt, tízet vesz az iskola, s így 15 sátorral már el lehet menni.

Az igazgató elvtárs még elmondja, hogy a kéthetes táborozáshoz az úttörők 60 forinttal járulnak hozzá. Búcsúzásul megígérte, még a hatalmas Szovjetországot járja, gondolatban gyakran haza száll kedves gyermekei felé, akiknek oly sokat fog mesélni útiélményeiről.

Salgótarjáni

33. sz. Autóközlekedési Vállalat Vezetősége

keres autószerelőket és karosszéria lakatosokat.

Jelentkezni lehet Rákóczi-út 33. sz. alatt. Autó Vállalat telephelyén a nagyállomás mellett.

Fizetés kollektív szerint.

/