Nógrádi Népújság. 1957. július (2. évfolyam. 52-60. szám)

1957-07-24 / 58. szám

«iqgjf OX iXKJiXJ V box Salgótarján MBMHM # # NÓGRÁDI Népuisá 3 u j te, vigyázz odaég AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. ÉVFOLYAM 58. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1957. JÜLIUS 24. Mizserfán járt a szovjet Szénbányászati Miniszterhelyettes Kőzethajtó gépek terén Magyarország szép eredményekkel dicsekedhet A magyar-szovjet műszaki bizottság nyolc tudományos ülésszakán hazánkban tartóz­kodó I. G. Kuratov szovjet szénbányászati miniszterhe­lyettes, Bizov, a szovjet rádió ipari főosztályvezetője, Bol­dizsár Gábor, a moszkvai ma­gyar külkereskedelmi kiren­deltség helyettes vezetője a Szénbányászati Minisztérium vezetőivel július 20-án, szom­baton a mizserfai bányaüzem­hez látogatott el, hogy a szov­jet elvtársak tanulmányozzák a nálunk már jól bevált Kóta- féle rakodó és F 4-es vágat­hajtó bányagépeket. A küldöttség Gusztáv- Iejtaknába látogatott el, hogy megszemlélje a Kóta- féle rakodógép munkáját. A Budavári KISZ-brigád , munkahelyét nézték meg. Egy munkahelyen két ember dolgozik. A teljesítmény kézi rakodással azelőtt 8—10 csille volt, míg most gépi rakodással 30 csille sem ritkaság. A ra­kodógép igen tetszett a szov­jet elvtársaknak. I. G. Kura­----------------4^^ t áv elvtárs maga is kipróbálta a gépet. A küldöttség ezután a Pál- hegy bánya I. bányaüzemben lévő F 4-es fejtőgépet tekin­tette meg. A fejtőgép érdekes­sége, hogy eddig csak szénvá­gat hajtásra alkalmazták, míg Mizserfán meddővágat hajtá­sán dolgozik. A vágathajtás kézi telje­sítménye 24 órán 2 méter volt, míg most ugyanez- alatt az idő alatt a gép 6 méter hosszúságú vágatot hajt ki. A bányalátogatás után I. G. Kuratov elvtárstól arra kér­tünk választ, hogy a látottak alapján hogyan vélekedik a magyar bányagépekről? — Legelsősorban is szeret­ném megköszönni azt a me­leg fogadtatást, amelyben a mizserfai bányászok részesítet­tek. Igen kellemes meglepe­tést okozott a bányákban lévő rend, egy ellenforradalom után erre nem gondoltam. A bányaüzemnek, mint láttam, jól összeforrott kollektívája -------—-----­F ontos közügyekről tárgyalt a Salgótarjáni Városi Tanács A hét elején került sor a Salgótarjáni Városi Tanácson a Végrehajtó Bizottság soron- lévő ülésére. A VB. ülésének három na­pirendi pontja volt. Minde­nekelőtt a félévi költségvetés felhasználását tárgyalták meg. Határozatul elfogadták a há­roméves terv Salgótarjánra vonatkozó részének elkészíté­sét, egy hónapon belüli határ­idővel. Megvitatták a város- fejlesztési alap helyes felosz­tását és a helyi források (só­der, homok stb.) helyes, ész­szerű felhasználását. Külön probléma volt a Városgazdál­kodási Osztály és az Ingatlan- kezelő Vállalat munkájában meglévő súlyos hiányosságok tárgyalása. A VB. egy sor in­tézkedést tett a munka meg­javítására. Vita folyt arról, célszerű lenne-e a két válla­lat összeolvasztása. Utóbbi kérdésben határozott döntésre nem került sor, az Ingatlankezelő Vállalat és a Városgazdálkodási Osztály munkájával a legközelebbi VB. is foglalkozik. van. Az a műszaki lelemé­nyesség, amit a technika fej­lesztése területén láttam, na­gyon tetszett. Ismét meggyő­ződtem: nincs még egy ilyen haladó nép a bányagépesítés­ben, mint a magyar. A bányá­szok büszkék lehetnek az F. 4-es fejtőgépre. — A meddőhajtás területén a magyar bányászat jár élen, míg a szénfejtés gépesítésében a szovjet bányászat . A Szov­jetunióban igen sokan dolgoz­nak azon, hogy kemény kőze­tó vágathajtásra új bányagé­pet alkalmazzanak. A magyar F. 4-es gépnek igen nagy elő­nye van, nemcsak szénben, ha­nem meddőben is egyformán jól dolgozik. Igaz, van még mit tökéletesíteni rajta. A nagy porképződést kellene valahogy megszüntetni. A Kóta-féle rakodógépről a következőket mondotta Kura­tov elvtárs. — A Kóta-féle rakodógép igen jó. Érdekes az ötlet, amit még más ország nem használt fel. Nem keréken, vagy hernyótalpon mozog a gép, hanem gőtében van fel­függesztve, ami igen jó meg- okiás. Persze tovább kell még fejleszteni a fejrészt, a láncos­vontatást — fejezte be beszé­dét Kuratov elvtárs. A küldöttség a bányalátoga­tás után a mizserfai bányá­szokkal beszélgetett el. Kétsé- genkívül hasznos és eredmé­nyes volt a látogatás a bánya­gépesítés területén. Úgy hisz- szük, eredményei az újabb és tökéletesebb bányagépekben jutnak majd kifejezésre. Ez a célja a hazánkban tartózkodó szovjet delegációnak és mi gondoljuk, sok eredményt hoz majd. A SZÉCSÉNYiJÁRÁS földmüvesssövetkexetei segítik a társulás okát A széesényi járás földmű­vesszövetkezeti központja nagy gondot fordít az egysze­rű termelési társulások, szak­csoportok szervezésére, gaz­dálkodásuk kulturálttá tételé­re. Ezidáig a járás területén tíz méhész szakcsoport, egy önálló méhész szövet­kezet, három zöldségter­melő, két gyümölcsterme­lő és egy növénytermelő szakcsoport működik. Az első félévben két méhész szakcsoportot szerveztek, 21 taggal és 211 méhcsaláddal. Szerveztek még két zöldség- termelő szakcsoportot, 26 tag­gal és 63 kh földterülettel. E szakcsoportok saját ma­guk által készített alapszabály szerint dolgoznak, minden munkát közösen és tervsze­rint végeznek. Munkájukban nem mutatkozik meg az egyé­ni gazdálkodás konzerválásá­ra való törekvés. Ujmódian akarnak dolgozni és élni. A földművesszövetkezetek jól segítik a szakcsoportok munkáját. Segítséget nyújtanak a munka megszervezéséhez, termelési hiteleket folyó­sítanak részükre, s kisgé­pekkel segítik a szakcso­portok eredményesebb gazdálkodását. Vidéken is lesznek békenagygyűlések A Béke Világtanács colom­ból ülésszakát a legtöbb ember nagy figyelemmel kísérte és élénk érdeklődéssel hallgatja meg a beszámolókat, amelyek ismertetik, hogy 'miről tanács­koztak a világ minden tájáról összegyűlt küldöttek. Hogyne érdekelne mindenkit, amikor az emberiség számára legége­tőbb kérdésről, az atom- és hidrogénbomba kísérletek be­szüntetéséről tanácskoztak. Megyénkben július 28-án Zagyvapálfalván lesz béke­nagygyűlés, amelyen Mak- kai György újságíró tart ismertetést a Béke Világtanács colombói üléséről. A környező bányatelepekről villamos vi­szi az érdeklődőket Zagyva- pálfalvára. Most azt tervezik, hogy a szé- csényi és vidéke körzeti föld­művesszövetkezethez beállíta­nak egy agronómust, aki ál­landóan segíti majd a szak­csoportok munkaszervezését, s szaktanácsokkal látja el a tár­sulásokat. Igen nagy lehetőségek van­nak az újabb szakcsoportok szervezéséhez. Például Szé- csényben a dolgozó parasztok javaslatára egy gyümölcsfa­oltványt termelő szakcsopor­tot szerveznek. A községi ta­nács is támogatja ezt a tö­rekvést. Tartalékingatlanból földterületet biztosít részükre. Ludányhalásziban a gazdák egyre inkább rátérnek a feke­te ribizli termelésére. S már többükben felvetődött az a gondolat, hogy érdemes len­ne meglakítani a feketeribiz- lit termelő szakcsoportot. Ugyanebben a községben a dolgozó parasztasszo­nyok már korábban felve­tették egy kis állattenyész­téssel foglalkozó szakcso­port megalakításának le­hetőségét. Reméljük, hogy a széesényi járás földművesszövetkezetei az eddiginél nagyobb segítsé­get fognak nyújtani a dolgozó parasztoknak a különböző ter­melési társulások, szakcsopor­tok megalakításához. Minden figyelmet a gabonaföldekre fordítanak A megyei operatív bizottság július 20-án megártotta heti ülését. Elsőnek Dombi Andor, a kereskedelmi osztály képvi­selője ismertette az árú- és élelmiszerellátás helyzetét a megyén belül. Beszámolójában rámutatott arra, hogy textil-féleségekben hiány nincsen, készruhák megfelelő mennyiségben áll­nak rendelkezésünkre. Hiá­nyosságok leginkább a kenyér és ital ellátásban mutatkoz­nak. Kenyér ellátásban zava­rok azért keletkeztek, mert a mostani, időszakban nagyobb a felvásárlás, mint amire szá­mítottak. A kenyérprobléma megoldódik annál is inkább, mert Bu­dapestről is szállítanak ke­nyeret. Az italhiány fedezésére 150 hektoliter bor és 200 hektoli­ter sör pótkeretet kapott a megye. A szódavízellátást is megjavítják. Már több helyre meg is érkezett a szénsavpa­lack. A ráfvas hiányt is meg­szüntetik. 120 mázsa vasat már kiszállítottak, Patkó­vas még sajnos mindig nincsen. Aratószalonna kellő mennyi­ségben áll rendelkezésre, va­lamint aratópálinka is. A Salgóarjáni Üveggyár tíz­ezer üveget adott, amelyet a hűsítő italhiány csökkentésére használnak fel. Tóth Béla, a mezőgazdasá­gi osztály vezetője az aratás- cséplés helyzetéről számolt be. Medvecki elvtárs, a ter­ményforgalmi vállalat mun­káját ismertetve rámutatott: A megyében július 19-ig az aratást 87, a tarlóhán­tást 6, a behordást 8-10 százalékban végezték el. Bár lassan, de megindult a szerződéskötés a gabona felvásárlásra. A tsz-ek és dolgozó parasztok figyel­mét fel kell hívni azokra az előnyökre, amelyeket a gabona szerződés megkö­tése biztosít számukra. A piacokon is figyelemmel kell kisérni a gabona kereske­delmet. Felhívták külön a figyelmet arrra is, hogy sokan állatok­kal etetik a kenyeret, lisztet és a kenyérgabonát. Ezt foko­zott ellenőrzéssel meg kell szüntetni. 520 ágyas kórház épül Salgótarjánban A megyei székhellyé fejlő­dött Salgótarjánban igen nagy gondot okoz a kórházi ápolásra szoruló betegek elhelyezése. A jelenlegi 327 férőhelyes kór­ház már nem felel meg a kö­vetelményeknek. Túl szúfolt. Társaskirándulás Visegrádra A TTIT július 27-28-án szombaton és vasárnap kétna­pos kirándulást rendez. Az út­vonal Salgótarján-Balassa- gyarmat - Nagymaros - Viseg- rád - Esztergom - Salgótarján. Részvételi díj: 140 forint (Úti­költség oda vissza, vasárnapi ebéd, fürdő jegy és különböző belépők). A kirándulás részt­vevői megtekintik az ásatáso­kat, múzeumokat, képtárat, kriptát és Esztergom egyéb nevezetességeit. Fürdenek a híres esztergomi fürdőben. A kirándulásra jelentkezni lehet a TTIT Nógrád megyei szervezeténél (Városi Kultúr- ház I. em. 1957. július 25. dél­után 17 óráig). Nem egyszer a betegeket már javult, de még teljesen meg- nem gyógyult állapotban kel­lett elbocsátani, hogy súlyo­sabb betegeket eltudjanak he­lyezni valamelyik osztályon. Több fontos osztály felállítá­sára pedig egyáltalán nem volt lehetőség. A napokban megtörtént az első lépés a megyei kórház fejlesztése felé. A Honvédelmi Minisztérium egy több épületből álló laktanyacsoportot adott át a megyei tanácsnak. A város külterületén, szép kör­nyezetben fekvő épületet 39 millió forintos költséggel egy 520 ágyas kórházzá alakítják át a hároméves terv során. A tervek szerint a kórházban többekközött ideg-, szem­baleseti-, bőrgyógyászati és koraszülött osztályt, ezenkívül tüdősebészetet rendeznek be. Az átalakítási munkálatok előreláthatólag a jövő évben kezdődnek meg. Az új kórnáz létesítésével Salgótarjánnak és az egész megyének régi, súlyos egészségügyi problémája oldó­dik meg. KÖSZÖNŐLEVÉL A NÓGRÁDI - TSZ-BŐL A hónap elején meg­lehetősen nagy gondok­kal küzdött tsz-ünk. A szénát kellett volna aratni, behordani, ugyan­akkor oly szépen kez­dett érni a gabonánk is, hogy már aggasztott ben­nünket az aratás. De kevesen voltunk. Tudomására jutott szorongatott helyzetünk a helyi honvéd alakulat KISZ szervezetének. Azonnal gyűlést tartot­tak és felajánlották leg­messzebbmenő segítsé­güket. önkéntes kaszá­lási és aratási brigádot alakítottak. összefogá­sukkal sikerült megmen­teni a szép eredmények­kel kecsegtető termést. Fennállásunk óta ilyen szép termést még nem vártunk, pedig ez már a hatodik aratásunk. Nem maradtunk el mi sem, nem akartunk a nemes gesztussal szem­ben hálátlanoknak mu­tatkozni. Elhatároztuk, hogy mi meg anyagilag segítünk a honvéd KISZ szervezet megerősödésé­ben. Legelőször egy tel­jes futbal-csapat felsze­relést és röplabda fel­szerelést ajándékoztunk a fiatal és példamutató KISZ szervezetnek. De vannak messzebbmenő terveink is. Szeretnénk komoly, testvéri barát­ságot és együttműködést kiépíteni a két szervezet között. Hálás örömünket és lelkesedésünket azt hi­szem Önök is jobban megértenék, ha látnák azt a szép nagy kazlat, amiben közel 800 mázsa elsőrendű takarmány van. Egy kis beosztással már ez fedezné egész zvi takarmányszükség­letünket. Simó Dénes Nógrád

Next

/
Oldalképek
Tartalom