Nógrádi Népújság. 1957. július (2. évfolyam. 52-60. szám)

1957-07-24 / 58. szám

2 NÓGRÁDI Népújság 1957 július 24. a Erősítsük munkás hatalmat. pártunk egységét, szocialista épitőmunkánk alapját — Tanácskozást tartottak a salgótarjáni járás kommunistái — Lelkes, forradalmi hangulatú aktívát tartottak az elmúlt vasárnap a salgótarjáni járás kommunistái. Az akíván részt- vett és felszólalt Kristóf István elvtárs a Központi Vezetőség kiküldöttje az Elnöki Tanács titkára, valamint Jakab Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. A járási pártbizott­ság beszámolóját Bemard Rezső elvtárs, a járási bizottság titkára ismertette. Bernard Rezső elvtárs beszámolója A beszámolót vita követte, amelyhez hozzászóltak, Kristóf István az Elnöki Tanács titkára Kedves Elvtársak! A június hónapban megtar­tott országos pártértekezlet igen fontos állomás volt a Magyar Szocialista Munkás­párt életében. Megvitatta és jóváhagyta az ellenforradalom megsemmisítésére hozott in­tézkedéseket, megerősítette és bizalmat szavazott a Központi Vezetőségnek eddig végzett munkájáért. Jóváhagyta és el­ismerte, hogy a párt eddigi irányvonala, célkitűzése helyes irányba halad és így biztosítva van hazánkban a szocializmus további építése. Megállapította továbbá, hogy hazánkban pro­letárdiktatúra van, ahol a munkásosztály a dolgozó pa­rasztság bevonásával gyako­rolja a hatalmat. Ezután Bemard elvtárs az országos pártértekezleten ta­pasztaltakról az ottani elvtár­si, baráti légkörről beszélt. Majd rátért a járás pártszer­vezeteinek fejlődésére és így folytatta: Járásunk területén is egészségesen fejlődnek a párt- szervezetek. jelenleg 6000 párt- j tag van, amelynek összetételét jónak mondhatjuk, mert 58 százalék foglalkozás szerint fi­zikai munkás. A tagság 60 százaléka 1945-ös párttag, vagy A revizionista nézetek főleg a pártonkívüli dolgozók egy jórészénél tapasztalhatók. Saj­nos pártszervezeteink részéről nem folyik sem megfelelő po­litikai nevelőmunka, sem fel- világosító munka. Ezen a té­ren az a feladat, hogy a meg­tévesztett embereknek a marx- izmus-leninizmus tükrében kell megmagyarázni pártunk álláspontját, hogy leválasszuk őket az ellenséges elemektől. Miben jelentkezik a revizio­nista veszély a párton belül és a gazdasági életben. Főleg a megbékélés formá­jában. Ennek jelét több alapszervezetben tapasz­taljuk. Például: Szorospa­takon egy Mátrai neveze­tű aknász az ellenforrada­lom ideje alatt tevékeny­kedett, de Jakubovics elv­társ pártvezetőségi tag ki­állt mellette és támogatta, hogy vegyék fel a pártba. De ugyanilyen jelenségek mutatkoznak a ménkesi alap­szervezetnél is, ahol közel 12 párttagot írtak össze, akik az • ellenforradalom ideje alatt ténykedtek és a pártszervezet vezetősége még sem teszi meg az intézkedést, hogy megtisz­títsák a pártot ezektől az ele­mektől. Nem egy helyen arra vár­nak. hogy majd ősszel tagre- vizió lesz és akkor fogják megoldani ezeket a problémá­kat. Meg kell mondanom, hogy ilyesmire az elvtársak ne szá­számítsanak, mert a párt szer­vezeti szabályzata világosan előírja, hogy a pártban állan­dó tisztulási folyamatnak kell lenni és harcolni kell a békü- lékenység minden formája el­len. A megbékülés különböző formáiyal a gazdasági életben is találkozunk. Vannak vezető elvtársak, akik megtűrik az ellenfor­radalmár nem kívánatos régi illegális párttag. A dolgo­zó parasztság és az értelmisé­giek aránya is megfelelő, ha­bár ezen a téren még vannak problémák. Pártépítő munkánk is meg­felelő, mert havonta 60—70 új párttagot veszünk fel és ezek­nek a 70—75 százaléka fizikai munkás. További feladatunk a pártépítő munkában, hogy be­csületes fizikai munkásokkal, kis- és középparasztokkal, néphez hű értelmiségiekkel erősítsük pártunkat. Csökkent­sük minimálisra az alkalma­zottak felvételét és egyáltalán ne adjunk lehetőséget az ingadozó, számító, karrierista, osztályidegen elemeknek a pártba való bejutásukhoz. Őrizzük pártunk tisztaságát. A továbbiakban Bemard elvtárs a pártegység problémá­jával foglalkozott. Előadásában kitért a párt ideológiai, cselek­vési, szervezeti egységének fontosságára. Majd foglalko­zott a pártban fellelhető két legfontosabb veszéllyel, a re- vizionizmussal és a szektásság- gal. Elmondotta, hogy mind­két elhajlás közös gyökérből, a kispolgári gondolkodásból és az elbizakodottságból erednek. Majd így folytatta: elemeket üzemükben. Nem egy esetben még vezető ál­lást is töltenek be. mint például: a Salgótarjáni Szolgáltató Vállalatnál. A szektás, dogmatikus hibák nem térhetnek vissza Ugyanakkor megvan nálunk a szektásság veszélye is. Ho­gyan néz ez ki járásunk alap­szervezeteinél? Elöljáróban szeretném megállapítani, hogy ez a veszély nem mondható általánosnak, de vannak jelzé­sek, amelyek arra mutatnak, hogy egyes helyeken kezdenek visszatérni a szektás, dogma­tikus hibákhoz. A szektás, dogmatikus hibákat nem olyan egyszerű felismerni. Egyes alapszervezeteknél kezd visz- szatérni a régi vezetés hibája, amikoris egyes titkárok egy- személyben döntenek, lebe­csülve a kollektív vezetést, mintahogv ezt teszi Máthé Mihály elvtárs a Nagybátonyi Szolgáltató Vállalat titkára. Máthé elvtárs nem ismerteti a pártvezetőség többi tagjával a felülről kapott határozatokat, intézkedéseket. Ugyanilyen hibákat tapasztalunk Zosa elv­társnál is, aki mint márkházi alapszervi titkár utasította a kányási alapszervezet titkárát, hogy egy mérnököt ne próbál­janak felvenni az ő tudta nél­kül. Mindezen hibák a pártde­mokrácia megsértéséből, a bí­rálat elfolytásából táplálkoznak. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy az utasítgatások, a pa­rancsolgatások, a törvénysér­tések hova vezettek. A politi­kai és gazdasági síkon elköve­tett hibák a párttagok és pár­tonkívüli tömegek elkeseredé­sét vonta maga után. Éppen ezért az a legfonto­sabb feladatunk, hogy ezt a betegséget megelőző gyógykezeléssel kell kezel­ni, vagyis a hibák megelő­zésére kell törekedni, még mielőtt a baj el nem ha­talmasodna. A továbbiakban Bemard elvtárs Révai elvtárs felszóla­lásával, majd a Szovjetunió KP. Központi Bizottságának határozatával, a Malenkov, Molotov, Kaganovics-féle cso­port tevékenységével foglalko­zott. Majd így folytatta: A pártmunka gyakorlatában saj­nos olyan jelenségek is fellel­hetők egy-két alapszervezet­nél, hogy csökkent a párttag­gyűléseken a megjelenés és az aktivitás. Például a Somoskő­újfalui alapszervezetnél a meg­jelenés eddig 90—95 százalékos volt. A legutóbbi taggyűlése­ken pedig csak 60 százalékos. Ugyanez mondható el a nagy­bátonyi falusi alapszervezetről is, sőt egyes üzemi alapszerve­zetekről is. Amikor megvizs­gáltuk okát. azt tapasztaltuk, hogy ezeknél az alapszerveze­teknél a pártcsoportokkal nem foglalkoznak megfelelően. Ezeknek a pártszervezetek­nek a titkárai nem instruálják, nem hívják össze a pártcso- portbizalmiakat, nem tájékoz­tatják őket a taggyűlés napi­rendjéről, így nem szereznek tudomást a párttagok arról, Majd rátért gazdasági fela­dataink ismertetésére: Az or­szágos pártértekezlet határoza­ta megállapítja, hogy a gazda­sági kérdések jó megoldása, a politikai hatalom további erő­sítése az életszínvonal eme­lésének alapvető feltétele. A pártnak e feladatok megoldá­sára igen nagy figyelmet kell fordítani. A gazdaságos terme­lésben üzemeink komoly ered­ményeket értek el. A Szénbá­nyászati Tröszt első negyedév­ben 113,2 százalékra, második negyedévben 103,9 százalékra teljesítette az előirányzatot. Javult a termelékenység is. Az első negyedéves előirányzott tervet 3,16 tonnára teljesítette, a második negyedévben a 3,28 tonnás tervet 3,30 tonnára ja­vította. Az önköltség terén is értek el eredményeket bánya­üzemeink. Különösen jó ered­ményt ért el a kisterenyei bá­nyaüzem, ahol az első megyed- évi 343,63 forint/tonna önkölt­séget a második negyedévben 297,39 forint/tonnára csökken­tették. Hasonló jó eredménye­ket ért el a nagybátonyi üzem is. Mindezen eredmények elle­nére tovább kell folytatni a harcot pártszervezeteinknek a meglévő adottságok és lehető­ségek mellett, a belső tartalé­kok jobb kihasználásáért. Erre figyelmeztet a Zagyvapálfalvai Gépgyár esete is, ahol javult az egy főre eső termelés, az önköltség, de még ma sem ér­ték el a 100 forint munkabérre eső termelési költség ellenfor­radalom előtti szintjét. A munkafegyelem kérdésé­vel foglalkozva a következőket mondotta: Megnőtt az igazolatlan mulasztók száma egyes üzemeinknél. Nagybá- tonyban az első negyedév 89 hiányzójával szemben a máso­dik negyedévben 120-ra növe­kedett. Kányási üzemnél is megnőtt az álbetegek száma. Ezek közé tartozik Oravecz Sándor és Virág Lajos, akik betegség címén odahaza ka­száltak. A továbbiakban Ber­nard elvtárs a társadalmi tu­lajdon elherdálása terén mu­tatkozó problémákkal foglal­kozott. Nem egy helyen spekulá­ció korrupció folytán több­tízezer forintra menő rak­tárhiányt tapasztalunk, fő­leg népbolt és földműves- szövetkezeteknél, de üze­meknél is. Az elmúlt hetekben Kiste­lek üzemnél közel 100 folyó­hogy miről is lesz szó a tag­gyűlésen. Nem egy helyen az aktivi­tás azért is csökken, mert a korábban felvetett hibák kijavítására nem történt intézkedés idejében. A revizionizmus és a szekta- rianizmus elleni harc egyik legfontosabb eszköze kell, hogy legyen a további munkánkban, a marxizmus-leninizmus elmé­letének elsajátítása. Harcolni kell a pártmunkában a szub­jektív szemléleti mód ellen. A hibák elkerülése végett politikai felvilágosító munká­val elő kell segíteni, hogy párt­tagságunk az őszi oktatási év­ben minél nagyobb mértékben ismerkedjen meg a marxiz- mus-leninizmussal. A további­akban a párt- és tömegkapcso­lat néhány kérdéséről beszélt Bernard elvtárs. Rámutatott arra a tényre, hogy a párt a tömegeket napról-napra győzze meg a párt politikájának he­lyességéről. Ezen a téren nagy szerepe van a tömgeszerveze- teknek, főleg a szakszervezet­nek, KISZ-nek és a nő-szerve- zetnek. méter lemezt loptak el. Minde­zek a jelenségek arra mutat­nak, hogy pártszervezeteink­nek hathatósan kell foglalkoz­ni a nép államának megvédé­sével és alkalmazni kell a leg­szigorúbb felelősségrevonást. A továbbiakban Bemard elvtárs a szakszervezet mun- kaversenyszervező feladatával és a mezőgazdaságban folvó munkákkal foglalkozott. Hang­súlyozta, hogy a Központi Ve­zetőség határozatában megál­lapítja, hogy nem állítja visz- sza a begyűjtés rendszerét. Ez­zel szemben a felvásárlás út­ján kívánja a bérből és fize­tésből élő dolgozók kenyerét biztosítani. Egyrészt szerződés útján, másrészt a felvásárló szervek által. E tekintetben eléggé optimista a hangulat a falusi pártszervezeteinknél, azt állítják, hogy menni fog a fel­vásárlás a megállapított ára­kon, mert ez kedvező a dolgo­zó parasztságra nézve. A mi véleményünk az, hogv nincs minden rendben. Káros ez a megnyugvás. Hiányos a tájé­koztatás, a propagandamunka a dolgozó parasztság körében. E téren meg kell javítanunk a párt és tanácsszerveink fel- világosító munkáját és egy pil­lanatra sem szabad szemelől téveszteni, hogy semmiféle adminisztratív intézkedéseket nem szabad alkalmazni dolgozó pa­rasztságunk felé a felvá­sárlással kapcsolatban. Szívós, meggyőző munkára van szükség, hogy dolgozó pa­rasztságunkkal megértessük: felesleges árugabonáját adja el az államnak, vagy kössön rá szerződést. E téren tsz- einknél nincs minden rendben. Járásunk területén meglévő 14 tsz közül eddig csak a karancskeszi Rákóczi tsz vezetője tett hatvan mázsás szerződésre vállalást. Az előadó következőkkel fe­jezte be beszédét: T Különösen fontos, hogy te­rületi pártszerveink szorosabb­ra fűzik kapcsolatukat a nép­pel és a határőrséggel. Szük- , séges az is, hogy belügvi szer­veink és fegyveres erőink fo­kozott mértékben helytállja­nak és semmisítsék meg az ellenforradalmárokat, népköz- társaságunk államrendje ellen ágálókat Tegyük magunkévá azt, amit Kádár elvtárs zársza­vában mondott, hogy a bűnös bűnhődjön, és semmit se fe­lejtsünk el! Felszólalásában elmondotta, hogy egyetért Bemard elvtárs beszámolójával, majd rátért a salgótarjáni ellenforradalmi események értékelésére. El­mondotta, hogy Salgótarjánt a nemzetközi munkásmozgalom is kiemelkedő bázisnak tartja. Ezért esett az ellenforradalom választása Salgótarjánra, pro­vokáció kirobbantása céljából, hogy bebizonyítsa a világnak, hogy a munkások egymás el­len fordítják a fegyvereket. Ezután a kapitalista és a szo­cialista tábor versenyéről be­szélt. Őriznünk kell pártunk egy­ségét és ezért nagy harcot kell folytatnunk a revizionista cso­portok, s nézetek és a szektári- ánizmus ellen is — folytatta. Nem véletlen, hogy az SZKP a XX. kongresszus szellemében határozatot hozott a fejlődést gátló pártellenes frakciós cso­port ellen. A Magyarországon lejátszódó ellenforradalmi ese­mények arra figyelmeztetnek Ha a párt kérdései rendben vannak, ha erős pártunk befo­lyása, a népi demokráciát nem kell félteni semmiféle megle­petéstől. Az 1917-es forrada­lom óta tudjuk, hogy ha a munkásosztály és a hadsereg erős, akkor nem kell félteni a pártot. Jelen esetben a kérdés nálunk úgy áll, hogy fegyve­res testületünk a járási rend­őrség és a munkásőrség. Ezen szerveknek a munkája napról- napra javul és megvan minden lehetőség arra, hogy a párt­munka eddigi színvonalát is emeljük. Elmondhatjuk, hogy párttagságunk harcossóga a ré­gi, amit a felszólalások is bizo­nyítottak. Mégis a korábbi hó­napokhoz képest nem vagyunk elég aktívak. Ezen a téren azonban az aktíva változtat­hat. Ezután Jakab elvtárs az MSZMP és az MKP névvel kapcsolatos kérdésekre adott választ az előtte felszólalók­nak. A tagszervezéssel kapcso­latban elmondotta, hogy ezen a téren még további munkára van szükség. — Majd így folytatta: Decemberben a párt szervezésekor még kevés volt a párttagság létszáma. Most már jóval több. Mi nem kívánunk határt szabni, hogy mennyi legyen a taglétszám. Sajnos meg kell mondanom azt is, hogy voltak olyan MDP tacok. akik a Szervpz^+i Sza­bályzatot nem ismerték. Ezen a téren is előbbre kell lép­nünk. Az ősz folyamán meg­kapjuk új tagsági könyvünket. Ebben meglesz szabva, how mi a kötelessége a párttagnak pártjával szemben. A Szerve­zeti Szabályzatot a pártpnkí- vüli dolgozókkal is ismertetni kell, hogy ők is megtehessék javaslataikat. A karhatalmis- ták munkájával is foglalkozott. Elmondotta, hogy elismerjük, amit az ellenforradalom alatt végeztek, viszont később egyes karhatalmisták túllépték a megengedett határt. Egyes karhatalmisták kijelentették, hogy ha ők nem fogtak volna fegyvert, még ma is vér foly­na az országban. Náluknál csak Kádár elvtársnak vannak nagyobb érdemei. Ez egyúttal a szovjet hadsereg lebecsülését is jelenti. Az országos pártér­tekezlet alkalmával Kádár elv­társ hangsúlyozta, hogv ezeket a vadhajtásokat le kell nyesni. Mi ezt meg is fogjuk tenni. Az elmúlt 9 hónap fényesen igazolja eddigi munkánk ered­ményét, azt hogy a párt helye­sen küzdött a pártonkívüliek­bennünket, hogy határozottan és ingadozás nélkül kell vég­rehajtani a XX. kongresszus határozatait. A gyakorlat bebizonyította, hogy ha a XX. kongresszus útját követjük, helyes úton já­runk. Kristóf elvtárs ezután a szocialista konszolidáció fontos tényezőiről beszélt, s ebben a kummunisták és a párttagok magatartását, helytállását, tör­hetetlen hűségét emelte ki. Ez­után a revizionizmus és szek- tárianizmus problémáival fog­lalkozott és elmondotta, milyen veszélyek rejlenek mindkét el­hajlásban. Majd így fejezte be felszólalását. Önök a magyar munkásosztályon belül büsz­kék lehetnek arra, hogy olyan történelmi múltra visszatekin­tő járás munkásainak küldöt­tei, akikre bizton építhet to­vábbra is a párt. A párt Köz­ponti Vezetősége Salgótarján környékét, a proletárforrada­lom fontos bázisának tartja és bizton épít rá. kel együtt az egész ország sor­sáért. A dolgozók láthatják, hogy javaslataikat elfogadjuk, mert munkánk támogatását je­lenti, a párt egyik legfonto­sabb erőforrását. Kedves elvtársak! Bejelen­tem az elvtársaknak, hogy is­mét lesz tagjelöltség. Azok az emberek, akik párttagok akar­nak lenni, tagjelöltségük alatt bizonyítsák be. hogy érdeme­sek a párttagságra. Az ellenforradalmárok lelep­lezésével kapcsolatban is van­nak problémák. A hiba itt az, hogy nem folyik az ellenforra­dalmárok leleplezése, politikai megsemmisítése. Sokan nem tudják azt sem, hogy a megyei munkástanácsba egy katonai csoport is működött, amelynek Sartóris Kálmán is tagja volt és olyan utasítást adott az egyik lőmestemek, hogy rob­bantsák fel a nádujfalusi hi­dat, hogy ne tudjanak bejönni a szovjet csapatok. Az ilyen eseteket ismertetni kell a dol­gozókkal, hogy ezáltal is meg­gyűlöljék ezeket az elemeket. A továbbiakban arról beszélt, hogy egyes vezetők nem har­colnak eléggé következetesen az ellenforradalmárokkal szemben. Ezek az emberek nem érdemlik meg, hogy veze­tők legyenek. Befejezésül elmondotta, hogy a párt Központi Vezetősége egységes, amit bizonyítanak az eddigi eredmények is. Igaz, hogy ezeket a testvéri pártok segítsége nélkül nem lettünk volna képesek elérni. A jelszó továbbra is az, mint ami a Központi Vezetőség határoza­tában volt: erősíteni pártunk egységét, a munkásosztály ha­talmát. a szocializmus építésé­nek alapját. A vitában felszólaltak még: Kovács János Kisterenyei Ä. G. Pálkerti János, Szóig. Üzem. Varga János, János-akna, Bodnár Emil, Zagyvapálfalva, Mrázik Rezső, Nagybátony, Mohi János, ügyészség. Faragona József, Kisterenye gépműhely, Orosz János Szol­gáltató üzem, Lipták Sándor Karancskeszi, Kaszás János kisterenyei vontatás, Susán Miklós Margittáró, Oláh János Nagybátony bányaváros, Cseh József vontatási üzem, Zosa elvtárs Márkháza. Az ak­tívaértekezlet Bemard elvtárs záróbeszédével ért véget. Hogyan néz ki a járás területén a revizionizmus? Gazdasági téren is sikereink vannak, de nem bizakodhatunk el Jakab Sándor, a megyei pártbizottság titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom