Nógrádi Népújság. 1957. július (2. évfolyam. 52-60. szám)

1957-07-20 / 57. szám

2 NÓGRÁDI Népújság 1937. július 20. I demokratikus centralizmus a párt egységének és szilárdságának A kommunista pártok sze­repe és jelentősége nagymér­tékben megnövekedett napja­inkban, amikor a történelmi fejlődés közvetlen gyakorlati szükségszerűséggé tette a szo­cialista rendszert, amikor már számos országban hatalomra jutott a proletáriátus és ami­kor a kapitalista országokban az osztályellentétek kiéleződése' a munkásosztály elé távolabbi! célkitűzésként a kapitalizmus megrohanásának feladatát állí­totta. Az imperializmus korszaká­ban, a proletárforradalmak korszakában, a munkásosztály előtt álló feladatok olyan új­típusú következetes forradalmi pártot követeltek, amely képes az elnyomott tömegeket harc- bavinni a hatalomért, a szoci­alizmus, a kommunizmus fel­A régi szociáldemokrata pártok már az első világháború előtt megalkuvó „polgári béke” pártjaivá fajultak, elvetették a kapitalizmus forradalmi megdöntésének szükségességét és így a proletáriátus ösztönös mozgalma mögött kullogtak. A munkásmozgalmat a kapita­lizmus számára „elfogadható” követelések felé irányították és ezzel a burzsoázia eszkö­zeivé váltak a munkásmozga­lomban. Ezzel szemben a kommunista pártok új típusú pártok, a szoci­alista forradalom pártjai. A szocialista forradalom győzel­mét a szocializmus felépítését csak olyan párt tudja biztosí­tani, amely a munkásosztály élén halad, amely forradalmi elmélettel vértezi fel magát, ütőképes, mert egységes és szervezett, s alkalmazni tudja a forradalmi harc eszközeit és összes formáit. Ilyen pártok a kommunista pártok. A párt ereje elsősorban ide­ológiai és szervezeti egységé­től függ. Csak úgy tudja meg­oldani kötelességét, ha egysé­ges akarat, egységes cselekvés hatja át, ha sorai fegyelmezet­tek és szilárdak. Hiba volna azt gondolni, hogy ez az egység, mechanikus, gépies valami. Természetesen nem mechanikus, nem paran­csok egyszerű végrehajtásán alapuló egység, ellenkezőleg feltételezi a tudatosságot, a társadalom objektív fejlődés törvényein alapuló célért fo­lyó küzdelem ideológiai és gyakorlati egységét. A párt erejének döntő tényezője ideológiai egységében van, ab­ban, hogy tagjai meg vannak győződve a párt ideológiai el­veinek helyességéről. A párt egységének és erejének alapja a demokratikus centralizmus. A kommunista párt olyan párt, amely belső élete és szervezete a demokratikus centralizmus elveire épül. Mit jelent ez? Mindenekelőtt azt jelenti, hogy a párt tagjainak kisebbsége aláveti magát a többség aka­ratának, határozatainak, mert csak így biztosítható a párt cselekvésének egysége. Továb­bá a párt egysége megköveteli irányító szerveinek demokrati­kus módon való megválasztá­sát. Ha a pártonbelüli kisebb­ség nem ért egyet a többség akaratával, akkor is köteles azt végrehajtani. Ez nem jelenti azt, hogy nem nyilváníthatnak a pártonbelül alkotó bírálatot a többség ál­láspontja ellen, hiszen a párt egysége nem „magá­tól”. hanem a párton be­lüli vélemények ellentmon­dásának leküzdése és meg­oldása útján jön létre. Azonban, ha a párton be­lüli vélemények ellent­mondása kibékíthetetlen ellentétté fejlődik, ez csak­is úgy oldható meg. hogy az egyes párttagok, illetve csoportok, akik nem tud­építéséért. Ilyen pártnak bizonyult Lenin pártja is a Szovjet­unió Kommunista Pártja, mely az opportunista és a régi típusú szociáldemok­rata pártok elleni harcban jött létre és nőtt legyőzhe- tetlenné. Ennek a pártnak mintájára jöttek létre a vi­lág valamennyi országá­ban az újtípusú harcos forradalmi proletárpártok, melyek elkeseredett osz­tálycsatákban edződtek. Feladatukká tűzték ki, hogy a proletáriátust elő­készítsék a kizsákmányo- lókkal való döntő összecsa­pásra, hogy megszervezzék a szocialista forradalom győzelmét és megteremtsék a proletáriátus államhatal­mát. ják alávetni magukat a többség irányvonalának, kilépnek a pártból, vagy a vezetésből, vagy pedig a pártnak kell kizárni őket soraiból. Ezzel a párt nem gyengül, hanem erősödik. Ez elengedhe­tetlenül szükséges ahhoz, hogy megerősítse egységét és szi­lárdságát, amely erejének alap­ját képezi. » Aki csak valamelyest is gyengíti — mondja Lenin — a proletáriátus pártjának vasfegyelmét (különösen a proletáriá­tus diktatúrája idején), az ténylegesen a bur­zsoáziának segít a pro- letáriálus ellen.« A párt vasfegyelméről szóló lenini tanítás szelleme (amely a párt minden tagjára vonatkozik személyekre való kivétel nélkül) hatja át az SzKP Központi Bizottságának 1957 június 29-i határozatát. A határozat elítéli Malenkov, Molotov, Kaganovics és a hoz­zájuk csatlakozó Sepilov párt­ellenes csoportját és frakciós tevékenységét. Miben van a je­lentősége ennek a határozat­nak? Abban van, hogy meg­védte a ’-«árt egységét, felszá­molta a párt sorait dezorgani- záló frakciót. Ha a párton belül megtűrnénk az egyes cso­portok autonómiáját, a frak­ciók szabadságát, ez odave­zetne, hogy a pártnak több központja lenne, hogy meg­szűnne az akarat, a cselekvés egysége lenni, hogy a frakciók egymás elleni harcának szín­terévé válna s ezzel gyengülne a munkáshatalom, ami a bur­zsoáziának segít. Azok a kommunisták, akik végig akarják harcolni a pro­letáriátus osztályharcát, akik megértik a munkásosztály tör­ténelmi hivatását, választaniuk kell a párton belüli demokrati­kus centralizmus, vagy az anarchistikus „autonomiz­mus” között. A demokratikus centraliz­mus és a pártélet lenini nor­máinak betartása a kommu­nista párt erejének és győzel­mének záloga. Az anarchistikus „autono- mizmus” elve jogot ad arra az egyes pártszervezeteknek és személyeknek, hogy a pártfe­gyelem egységét megbontsák, hogy a párt határozatait ne hajtsák végre. E káros elv kö­vetői szükségszerűen megbuk­nak. A párt csak akkor tudja be­tölteni történelmi szerepét, ha egységes egészként menetel osztálya élén, éppen ezért kö­nyörtelenül fel kell számolnia mindazt, ami erejét gyengíti. Ilyen törekvés hatja át pártunk, az MSZMP orszá­gos értekezletének ha­tározatát is, amikor inga­dozás nélkül állást foglalt az SzKP-nak határozata mellett, amikor harcot hir­det a párt egységéért a re­döntő tényezője vizionizmus, a dogmatiz- mus és a szektarianizmus ellen. Napjaink fő veszélye a re- vizionizmus, de nemcsak ez ellen kell harcolnunk, hanem a dogmatizmus és a konzervatiz­mus ellen is. Mit értünk a dogmatizmus alatt? A dogmatizmus bizonyos elvi tételek összességét jelenti, olyan tételekét, amelyek egy adott történelmi szakasz szük­ségleteit helyesen tükrözik, de a munkásmozgalom további fejlődésének szakaszában is változatlanok maradnak, meg­csontosodnak, annak ellenére, hogy az élet tovább ment. Azok az emberek, akik dog­matikusan gondolkodtak és gondolkodnak, (szeretnék az életet a saját gondolkodásuk­hoz idomítani, csakhogy fenn­tarthassanak olyan nézeteket: az osztályharc állandó élező­dése, a pártélet lenini normái­nak megsértése, a törvényes­ség megsértése, a tömegek­kel való kapcsolat elhanyago­lása, a szocialista demokrácia elnyomása, a nemzetközi feszültség enyhítésének gát­lása, stb.), amelyet a marxiz- mus-leninizmus alapelveinek minősítenek. A társadalom fejlődése azonban nem hagyja magára kényszeríteni a „holt elveket”. A dogmatizmus a marxizmus-leninizmus ellen­sége, kísérletei mindig meg­bosszulják magukat, amit bi­zonyítanak a közelmúlt len­gyel, magyar események és az SzKP-ban leleplezett frakciós csoport tevékenysége. Az ideológiai dogmatizmus gyakorlata a szektásság Miért? Mert az élet már tovább ment, a tömegek már nem úgy gondolkodnak, mint a dogmatikusok, akik szájá­ban a marxizmus tételei üres frázisokká válnak. A tömegek gondolkodása már az új szükségleteket fejezi ki és ezért nem hallgatnak a dogmatikus betűrágókra. Világos, hogy a dogmatizmus képviselői így elszigetelődnek, szektánsokká válnak, magukra maradnak és elszakadnak a tömegektől. A történelem szá­mos példával szolgál annak bizonyítására, hogy az a párt. amely elveszti tömegeit, szét­hull. A dogmatizmus természeté­nél fogva konzervatizmus is. Miben nyilvánul ez meg? Ab­ban, hogy elvetik az SzKP XX. Kongresszusának határozatait, nem hisznek annak helyessé­gében, tovább akarják foly­tatni a kongresszus előtti hibás állami és pártvezetési módsze­reket. Ezek az úgynevezett ideológiai dogmatikusok. A konzervatizmus másik formája a gyakorlatból fakad, abból, hogy egyesek tehetetlenül áll­nak az úi módszerekkel vég­zett politikai munka előtt. Ez nálunk abban nyilvánul meg, hogy egyes pártszervek vagy állami szervek az ellen- forradalomtól megtévesztett egyszerű embereket is „ellen­ségnek”, ellenforradalmárnak” bélyegeznek. Ez természetesen helytelen, mert tehetetlen­séggel nem szerzünk magunk­nak szövetségeseket, ellenke­zőleg osztályunk tagjait is át­engedjük a reakciós ideológia befolyásának. Következéskép­pen, ha forradalmárok aka­runk lenni, feladatunk, hogy harcoljunk a párt demokrati­kus centralizmusáért, amely a párt egységének és szilárd­ságának alapja, hogy elszántan küzdjünk az SzKP példája nyomán a dogmatizmus, a szektásság és a konzervatiz­mus minden megnyilvánulása ellen. Feladatunk pártunk tisz­taságát megőrizni minden olyan törekvéstől, amely bé­nítja cselekvését, mert a párt sorsa a mi sorsunk, a párt győ­zelme, a mi boldog jövőnk. Gutter József Mi az elvi különbség az ujtipusú forradalmi pártok és a régi szociáldemokrata pártok között? Központi intézkedésre tártak ? Pár héttel ezelőtt K. E. mát- ranováki bányász, levelet kül­dött Kádár elvtársnak. Sérel­mezte, hogy az ellenforradalom váltotta le, mint üzemi párt­titkárt és lőmestert. Hurcolt az MSZMP megalakításáért, elsők között jelentkezett a munkásőrségbe és most nem helyezték vissza régebbi beosz­tásába, nem tagja a munkás­őrségnek. A levél kivizsgálásra került. Mi a véleménye K. E- ről a párt intézőbizottságának? — Talán érdemeit kissé el­túlozta. Az igaz, hogy nem tán- torodott meg, hű maradt a párthoz. A munkásőrségbe már felvették. Tény az, hogy még ma is van olyan lőmester, aki az ellenforradalom szószólója volt. Szerintünk nincs akadá­lya, hogy visszakerüljön az el­lenforradalom előtti beosztá­sába. És mit mond az üzemegység vezetője? — Egyetértek azzal, hogy is­mét homester legyen. Erről már korábban is volt szó. K. E. munkája ellen semmi kifogás nem merült még fel. Ezután K. E. mondja el vé­leményét. — Mem tudom mi volt az oka, hogy március 14-én ki­állított munkásőr igazolványom csak július 13-án kaptam meg és csak 14-én kaptam fegyvert és ruhát. Mint elmondja, Ká­dár elvtárs segítségét azért kérte, mert úgy érezte, helyi­leg »fekszik el« az ügy. A kivizsgálás megtörtént. K. E. jogos sérelmét orvosol­ták, de vdjon nem lehetett vol­na ezt helyileg megoldani? Kétségen kívül a bizalmat tük­rözi K. E. Kádár elvtárshoz küldött levele. De vajon mi lenne, ha minden üzem dolgo­zója Kádár elvtárs segítségét kérné. Hangsúlyozni kívánjuk: nem ez a baj, hogy Kádár elv­társhoz írt, hanem az, hogy a problémát Mátranovákon nem orvosolták. Legyen ez tanulság a jövőben mindenütt. Nagyobb rugalmasságot, helyes intézke­dést várnak a dolgozók a helyi vezetőktől. ~J^iúí'áqi kapuénál Lesz SALGÓTARJÁNBAN Szerte az országban hetek óta folyik a készülődés a fi­atalok körében a moszkvai Vi­lágifjúsági Találkozóra. Az ifik külön műszakokat tarta­nak, amelyeknek jövedelmét a VIT-alapra ajánlják fel, de más módon is igyekeztek anyagilag hozzájárulni ahhoz, hogy minél több fiatal vehes­sen részt ezen a találkozón. Ezt a két hetet azonban az itt­hon maradó fiatalok számára is szeretnék emlékezetessé tenni a KISZ-szervezetek. Kü­lönböző műsoros estekre, ün­nepi találkozókra készülnek. Megyénkben a Moziüzemi Vál­lalattal közösen folyik a ké­szülődés. A július 27-én szom­baton kezdődő kéthetes me­gyei VIT filmhét ünnepi meg­nyitója este hat órakor lesz a Salgótarjáni November 7. Filmszínházban. Az ünnepi megnyitón az „Ök voltak az elsők” című magyarul beszélő szovjet film kerül bemutatás­ra. A film hitelesen világítja meg a lenini Komszomol meg­szervezésének dicső útját. Az első Komszomol-nemzedék harcos napjairól beszél. A film hősei Sztyepán, Glasa, és a többiek a fiatal szovjethatalom első éveiben formálódtak em­berré. Történetükben, har­cukban, szerelmükben megele­venedik a hősi kor ifjúsága, az első Komszomolisták élete. A filmbemutató után este kilenc órakor nagyszabású if­júsági karnevál lesz a Megyei Tanács Kultúrtermében, me­lyet a Moziüzemi Vállalat és a megyei tanács KlSZ-szerveze- te közösen rendez. A karnevá­lon filmjelmezek lesznek. Kü­lönböző ifjúsági és zenés fil­mek jelmezeiben jelennek meg a fiatalok. Például: a Rákóczi hadnagya, Föltámadott a ten­ger, Ludas Matyi. Mágnás Miska című filmek alakjai elevenednek meg. A Megyei Tanács előcsarnokában fotó- kiállítás lesz az 1945 óta meg­jelent magyar filmekből. Dí­jazva lesznek azok, akik a leg­több film jelmezre ismernek rá. Az első díj nyertese: négy fil­met tekinthet meg másodma­gával díjtalanul. A nyertesek a jegyeket azonnal kézhez kapják. Karnevál hercegnő a szép, fiatal Kállai Éva színművésznő lesz, aki egy évvel ezelőtt vé­gezte el a színművészeti főis­kolát. Karnevál hercege Lado- merszki József lesz. A bevétel egy részét a VIT-alap javára ajánlották fel.-----------------4^^^»----------------­A szécsényi szérűn. A gabonát cséplő gép zúgá­sától hangos a határ ... A híres Pék Mihály csépli itt a gazdák takarmánygabonáját. Gyorsan szaporodnak a sárga gabonaszemmel telt zsákok, s egyre több a vidámarcú gazda. Vidámak? Miért ne! Hiszen jól fizet a föld. Oláh Pál Bu­dainak egy holdon 15.97 má­zsa árpa termett. Sándor Já­nosnak meg 15.74 mázsa. Ta­lán így lehetne sorolni a bol­dog s büszke Szécsényi gaz­dák neveit, akik nagy meste­rei a földművelésnek. De nemcsak a gazdák örül­nek a jó termésnek, hanem Pék Mihály is, a gép felelős vezetője, aki párosver- senyben ál Kubuk Béla fele­lős vezetővel. Pék Mihály azt vállalta, hogy tervét 110 szá­zalékra teljesíti 5 százalékos üzemanyag megtakarítás mel­lett. volt. így dolgozik Pék Mi­hály . . . Igaz jó a cséplőcsapat is. A csapat tagjai többnyire fiata­lok, s több év óta együtt dol­goznak ilyenkor cséplés alkal­mával. összeszoktak, s így fo­lyamatosan minden zavar nél­kül végzik munkájukat. Oláh János munka^sapatvezető na­gyon elégedett munkájukkal. Nem panaszkodhatnak rájuk a dolgozó parasztok sem ... Ma reggel 9-kor kezdtek hozzá a csépléshez, s este 9 órakor már túlhaladják a 150 mázsás cséplési eredményt. Tehát jó a munkacsapat, jó a felelős vezető, de ami a leg­fontosabb jó a termés: így a jó eredmény sem maradhat el! (L—L) nyíri béla, a Kisterenyei Állami Gaz- daságban gépcsoportvezető. Az ellenforradalom alatt nagy segítséget jelentett az ő tevékenysége a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezésénél, később a KISZ-munkáját segítette. A legnehezebb időkben mint tolmács segítette a szovjet elvtársakat, az akkori való­ságos helyzet megismerésé­ben. Sokat fáradozott azon, hogy az állami gazdaságban minél előbb helyreálljon a ♦ rend. GODÖ LÁSZLÓ, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának politikai munkatársa. Az ellenforra­dalom alatt fegyveresen védte a nép államát. Több olyan akcióban vett részt, melynek során fegyveres ellenforradalmi csoportokat tettek ártalmatlanná. Mun­kája során állandóan segíti a területi KlSZ-szervezete- ket. MEGYÉNK YIT küldöttei SZŰCS TERÉZ dejtári KISZ-tag az ellen­forradalom óta a József Attila tsz-ben dolgozik. Ok­tóber 23-a előtt lelkes DISZ- tag volt. Az ellenforradalom után a községben megala­kult EPOSZ leánykoszorú­ban vállalt aktív szerepet. A megyei tanácskozáson is 8 képviselte a dejtári lányo­kat ... Közben szívósan dolgozott a KISZ-szervezet megalakításáért. Lelkes munkája nem is volt hiá­bavaló. Június 16-án 23 fő­vel megalakult a faluban a KISZ-szervezet — Teljesítve lesz — mond­ja kurtán, de határozottan. Tőle már készpénznek kell venni az ilyen kijelentést, hi­szen több éve már alig akad olyan felelős vezető, ki letud­ta volna győzni. Most sem igen lesz! A gép folyamato­san dolgozik: szempergés nél­kül. Műszaki kiesésük nem Salgótarjáni 33. sz. Autóközlekedési Vállalat Vezetősége keres autószerelőket és karosszéria lakatosokat. Jelentkezni lehet Rákóczi-út 33. sz. alatt. Autó Válla­lat telephelyén a nagyállomás mellett. Fizetés kollektív szerint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom