Nógrádi Népújság. 1957. július (2. évfolyam. 52-60. szám)

1957-07-20 / 57. szám

•• V Salgótarján NÓGRÁDI A bányászatból kieső létszám VISSZAVETETTE A TERMELÉST Úgy látszik szénmedencénk dolgozói nemcsak a termelés­ben, de az aratási munkála­tokban is kimagasló ered­ményt akarnak elérni. A má­sodik negyedéves tervet túl­teljesítették, de most annak ellenére, hogy a bányák ter­melőképesek, még sem telje­sítik a tervet. Július 16-án a havi tervet csak 98,4 száza­lékra teljesítették és a félhó­napi lemaradás 2122 tonna szén. A kieső létszám azonban túlteljesítést mutat. A beter­vezett napi 1 700 kieső létszá­mot naponta túlteljesítik. A legnagyobb teljesítmény e té­ren hétfőn 2 222 fővel mutat­kozott. Ha minden távollevő csak egy csille szenet rakott volna meg hétfőn (az aratási mun­kák helyett), akkor nem lema­radás, de 10 tonna túlteljesí­tés mutatkozna. Csak örülni lehet, hogy bá­nyászainknak nem közömbös az aratási munka, de az már elítélendő, hogy a szénterme­lés rovására megy. Vagy talán az aratási munkák idején ne termeljenek a gyárak? Vajon mit szólnának derék bánya szaink, ha nem lenne az üzle­tekben áru, nem lenne ebéd, „mert a bányászok aratnak”. Valószínű, nem fogadnák szí­vesen. Pedig nem lehetetlen, hogy a sok bányász távolma­radása az üzemek munkájá­nak csökkenését vonja maga után. » ü szorospataki kiszisták termelési hetet tartanak a VIT tiszteletére A szorospataki KlSZ-szerve- zet alig néhány hónapos múlt­ra tekint vissza, de ezalatt a rövid idő alatt is elismerésre méltó munkát végzett. Márci­usban alakultak 12 taggal, ma már 76-an vannak. A szerve­zeti élet fellendítését gátolja az a körülmény, hogy a bánya vezetői nem biztosítanak szá­mukra megfelelő helyisé­get. Nagy fékezője ez a mun­kának. A szorospataki kiszisták a termelőmunka frontján is megállják helyüket. Elhatározták, hogy a VIT tiszteletére július 22-e és 28-a között nagy termelési hetet rendeznek. A fiata­lok lelkes helyesléssel fo­gadták az elképzelést. Egymás után tették meg felajánlásaikat. Barabás István KISZ-brigádja 100 csille szén tervenfelüli kitermelését vál­lalta. Papp Béla csapata fel­táráson dolgozik. Vállalta, hogy két méter­rel túlszárnyalják elő­irányzatukat, a robbanó­anyagot öt százalékkal csökkentik. A KISZ-brigádok példáját követte Juhász Ferenc és ifj. Horváth István csapata, az előbbi 120, az utóbbi 90 csille szén tervenfelüli kibányászá- sát vállalta. A szorospataki kiszesek el­várják, hogy a szénmedence KISZ-brigádjai csatlakoznak kezdeményezésükhöz. fl gépállomások is segítséget nyújtanak az állami gazdaságok gabonabetakarításához ■ I Ülésezett a megyei operatív bizottság Az idő kedvező, gyorsítani kell az aratást-cséplést - végezzék a tarlóhántást, •másodvetést. A Mészöv. többmilliós árukészletet visz a 'falvakba Megyénk állami gazdaságai­ban nagy problémát okoz az idei jónak Ígérkező gabonater­més veszteségmentes betaka­rítása. Kevés a gépi erő, s a mun­káskéz is. A gyakori viharok zivatarok sok helyen megdön­tötték, s összekuszálták a ga­bonát, s a szokatlanul magas hőmérséklet egyszerre érlelte- be a kalászosokat. Az összekuszált gabona ara­tása igen fáradságos és lassú, sok munkaerőt leköt. A gé­pek sem tudnak teljes kapa­citással dolgozni. Ezért több gépre, több munkáskézre van szükség. E problémák miatt még többszázhold lábonálló gabo­na vár betakarításra. Márpe­dig ez a gabona az államé, a népé, s nem hagyhatjuk kár­ba veszni! Ezt a feladatot csak a gépállomások gyors se­gítségével lehet nagyobb ká­rok nélkül megoldani. A gépállomások vezetői ké­! szék a segítségadásra. A pász­tói gépállomás a helybeli ál­lami gazdaságot két arató-ké­vekötő géppel és egy kom­bájnnal segíti ki. Ugyan ilyen segítség szükséges a sziráki, a hényeli, a nógrádkövesdi, s a borsosberényi állami gazda­ságoknak is, hogy nagyobb veszteség nélkül takaríthas­sák be a jó termést. Tehát a gépállomásokon a sor, hogy amint a termelő- szövetkezetek földjeiről fel­szabadulnak a gépek, azonnal segítsék ki azokkal az arra rászoruló állami gazdaságo­kat. Az Acélgyár is hozzájárul a barack­exporthoz Megkezdődött a barack-sze­zon. Nemcsak belföldön, ha­nem külföldön is nagy szere­tettel fogyasztják az ízes gyü­mölcsöt. Az elmúlt években azonban kevés jutott a külföl­di piacra szállítóládák hiányá­ban. Tanulva a hibákon most megfelelő módon előkészítet­ték a barack szállítását. Az Acélárugyár dolgozói az export-barack kiszállításához naponta szükséges ládák elké­szítéséhez három tonna szög­gel járul hozzá. A KISZ városi bizottsága értesíti az illetékeseket, hogy a június 9-én megtartott megyei ifjúsági találkozón kibocsátott tombola­jegyek nyereményeit augusztus 1-ig még ki lehet váltani. Augusz­tus 1-e után semmiféle reklamá­ciót nem fogadunk el. KISZ városi bizottsága 1957 július 15-én a megyei tanács vb. hivatalos helyi­ségében ülést tartott a megyei operatív bizottság. Az előző operatív ülés határozata értel­mében a mezőgazdasági osz­tály jelentést adott az aratás­ról, tarlóhántásról és a be- hordás helyzetéről. A jelentés beszámolt arról, hogy július 13-ig learatták a kalászosok 55 százalékát. Ezzel szemben tarlóhántást még alig végez­tek. Másodvetésnél is ugyan­ez a helyzet. A bizottság a gépállomások­nak javasolja: tegyenek sür­gős, mozgósító jellegű intézke­déseket a tarlóhántás és a másod vetés . meggyorsítása ér­dekében. A behordás sem úgy megy, ahogy kellene. Sok területen ezt azzal indokolják, hogy a gabonának utánérésre van szüksége a keresztekben. Elő- cséplést 35 gép kezdett s mind­össze 25 vagon gabonát csépel­tek el. A berceli gépállomásnál az aratógépeknél nagy a törési százalék. Még nem ismeretes miért. Foglalkoztak a tsz-ek munkaerő helyzetével is. A pilinyi, a baglyasaljai és a vanyarci tsz-ben emberi erőt kell adni az aratáshoz. Erdő­kürtnek gépi segítséget kell nyújtani. Leszögezték: a nedves ke­reszteket a napos időben fel­tétlen szárítani kell. Megállapították, mivel díj­talan a tsz-nek a tarlóhántás, a gépállomás nem sokat tö­rődik vele, de a tsz-ek sem sürgetik ezt a munkát, mert először juhokkal, malacokkal járatják meg a tarlót. Javasolták azt is, hogy a fal­vakban sört hétköznap is adjanak, ne csupán vasárnap. Az aratásnál a tsz-ek ne számítsanak a honvédségre, mert nem biztos, hogy tud se­gítséget adni. Inkább a gép­állomástól kérjenek gépi se­gítséget. Az operatív bizottság hatá­rozatot hozott a tsz-ekben az állami gazdaságokban a gépi erők jobb kihasználására, a tarlóhántás, a másodvetés jobb elvégzésére. A határozat nyomatékosan felhívja a fi­gyelmet arra, hogy nedves ga­bonát ne csépeljenek. Leszö­gezték azt is, hogy a külön­böző híresztelések ellenére a cséplőcsapatok tagjai a kere­setükkel szabadon rendelkez­nek. Intézkedés történik a falu jobb áruellátására. A Mészöv többmilliós árukészle­tet szállít a falvak részére. Elhatározták, hogy a megyei operatív bizottság ülését min­den héten szombaton tartják. Jól fizet az idei termés, azt mutatják a próbacséplések Kedd még borongós, hűvös nap volt, szinte méltatlan jú­lius hónaphoz az aznapi idő­járás. Talán ez volt a döntő oka, hogy július 16-án a nyár derekán alig zúgott cséplőgép a megye községeiben. Az ara­tók is kabátba öltözve fogtak hozzá a sürgető munkához. Patak község azon kevesek egyike volt, ahol ezen a na­pon is csépeltek. Reggel ki­lenckor fogott hozzá a cséplő­gép a munkához. A várva-várt gép hívószavára alig pár óra alatt 25 gazda hozta termé­nyét próbacséplésre. Pincze András 7 holdas gaz­da éppen a huszonötödik az előcséplésnél. Egyenlőre 200 négyszögölnyi területről hozta ősziárpáját, hogy legyen va­lami idei termés az állatoknak. Míg várunk, hogy kiló­ba mérve mennyi ez a ter­més, utána nézünk az éppen pakoló Erdős Sándor gazdá­nak. ö csépelt az előbb és úgy látjuk az idős dolgozó pa­raszt meg van elégedve az eredménnyel. Csomónként 53 kg árpát fizetett földje. Déli egy órára több mint egy vagon nyi termést csépelt el a gép. Csanádi Vince elle­nőr megelégedetten közli az eddigi eredményeket. Amit a próbacséplés mutat, már bizta­tónak vehetjük, mert ősziár­pából például 16-20 mázsás átlagtermés várható. Nem lesz rossz a tavaszi árpater­més sem, mintegy 12-14 mázsa termett holdanként. Búzát még csak egy-két embernek csépeltek, tehát ebből a ke­nyérgabonából nincsen még kialakult vélemény. De jó kö­zepes termés ebből is meg­lesz. Szinte megállás nélkül zúg a gép, állandóan hozzák és vi­szik a megrakott szekereken az idei első termést a pataki gazdák. Örhalom határa olyannak tűnik, mintha a föld egyetlen nagy családé volna. A megért és behordásra, cséplésre váró gabonák egyforma csomóba rakva állnak a széles határban. Most a tanácselnököt Járja Mihály elvtársat kerestük fel, aki egyébként maga is szorgal­mas egyéni gazda, hogy nyi­latkozzon a község cséplési fel- készültségéről és a gabonával kapcsolatos tervekről. — Eddig három cséplési Munkára készen munkacsapatot szerveztünk meg. Az emberek cséplésre ké­szek, most már minden a gé­pektől függ. Tény az, hogy a két megígért cséplőgép kevés lesz. Egyébként is olyan sze­rencsés helyzetben vagyunk, hogy egy-egy helyen egyszerre két villanycséplőgép is dolgoz­hat. Tavaly csak két gépünk volt, most szeretnénk hármat, négyet is. Ügy hallottam, Iliny- ben csak később kezdenek, a nekik ígért gépet jó lenne, ha hozzánk küldenék. Mi az oka annak, hogy eddig alig kezdődött meg a behordás? Nagyon sok gabona van még kinn a határban. — Az igaz, hogy még sok ké­ve van kinn a földön, de ennek egyik döntő oka éppen a rossz időjárás. A hangoshíradó ál­landóan szorgalmazza a község­az őrhalmiak ben a behordás szükségességét. Gondoskodtunk arról is, hogy ha esetleg a fogatok nem győz­nék a behordást, akkor se le­gyen fennakadás. Egy vontató máris itt áll munkára készen. De a gazdák között is szoros baráti, illetve inkább testvéri­nek mondható az együttműkö­dés. Négy, hat kocsi hordja egyszerre egy-egy gazdának a gabonáját. A sorrendet a sür­gősség szerint szabják meg. Mit terveznek a parasztok a gabonával? — Még általánosan kialakult álláspont nincs. Azt már hal­lottam, hogy a parasztok öröm­mel fogadták az üj felvásárlá­si árakat. Még számolgatták is, mennyivel jobban járnak így, mint a régi 60 forintos átvételi árakkal. Okozott-e károkat a rossz idő — Nem tapasztaltunk eddig említésre méltó károkat. Egyébként is a gazdák igen lel­kesen készültek fel a cséplésre. Újjászületett, spontánalapon a gazdák közötti versenyszel­lem. Igen sok gazda lépett pá­rosversenybe a saját körülmé­nyeihez hasonló módon gazdál­kodó paraszttársával. Így pél­dául Bállá István, Hegedűs Fe­renccel indult versenyre. Széles József 6 holdas megkezdte a hordást. ' , ,•» » ' y A> -S' ' ' ’ Joó József dolgozó paraszt tarlóhántást végez

Next

/
Oldalképek
Tartalom