Nógrádi Népújság. 1957. június (2. évfolyam. 43-51. szám)
1957-06-15 / 47. szám
2 NÓGRÁDI Népújság 1951. június 15. Vonjunk be minél több párttagot a munkába A pártvezetés néhá iy tapasztalata a Salgótarjáni Tűzhelygyárban kommunistáinak küldöttei Hegedűs László megyei KISZ-titkár Falusi és üzemi pártszervezeteink erejét az ellenforradalom leverése után hónapokon át a párt szervezési munkája kötötte le. Az üzemi szervezetek előbb talpra- álltak; az elmúlt időkben egyre jobban és eredményesen foglalkoznak a szervezési feladatok mellett a termelési és a politikai nevelőmunka kérdéseivel is. Az itteni tapasztalatok összegyűjtése és ezek széleskörű elterjesztése — reméljük — hozzájárul megyénk valamennyi pártszervezetének munkája megjavításához; * A Salgótarjáni Tűzhelygyár kommunistái már november első napjaiban megkezdték a pártszervező munkát. Mór a kezdet kezdetén — MDP- szervezetük tapasztalatain okulva — úgy szervezték a munkát, hogy minél több elvtársat bevonni nem egyszerűen a pártszervezetbe, hanem a szervezet tevékeny munkájába. Nagyon sok párttag kapott ezekben az időkben kisebb-nagyobb pártmegbizatást. A tűzhelygyári kommunistákat az az elv vezérelte, hogy a múlt rossz tapasztalataival, azzal, hogy igen szűk, sokszor csak két-három fős vezetőgárda végzett aktív pártmunkát — ezzel a gyakorlattal szakítani kell. Az üzemi pártszervezetek munkája nagyon sokrétű, szerteágazó munka. Ezért ha az intéző bizottság tagjai .összejöttek, mindig volt mivel foglalkozni. Egészséges politikai érzéssel felismerték, hogy egyik legfőbb feladatuk a termelés frontján az ellenforradalmároktól táplált órabérrendszer követeléssel szembeszállni. Elsősorban a párttagság soraiban kellett elképzelésüknek szilárd tábort toborozni, s amikor ez megvolt, könnyebben ment a dolog a pártónkívülieknél is. Ke- ; mény, harcos, a demagógokat ' leleplező munkával elérték, hogy a produktív termelő- munkát végző munkások január 11-től teljesítményük szerint kapják fizetésüket. A tapasztalatok meggyőzték az intéző bizottságot, hogy bár nagyon fontos a politikai érzék, mégsem alapozhatják pártszervezetük tevékenységét a spontanításra. Bár kezdettől fogva rendszeresen összeültek, tanácskozásaiknak azonban volt egy szépséghibája — nem volt munkatervük. így gyakran nem a legfőbb, nem a leglényegesebb kérdésekkel foglalkoztak, hanem azzal „ami éppen jött“. Az intéző bizottság szakított ezzel a rossz gyakorlattal. Márciustól kezdve egy hónapra szóló munkatervet készítenek. Ez tervszerűbbé tette a munkát és azt eredményezte, hogy színvonalasabbakká váltak a vezetőség tanácskozásai. Az elvtársak nem arról beszélnek, ami éppen eszükbe jut, hanem gondosan felkészülnek, tanulmányozzák a tárgyalásra kerülő anyagot, hogy érdemlegesen foglalkozhassanak a kérdéssel. A gyakorlat igazolja e módszer helyességét, életrevalóságát; ; Igen pozitív vonása a tűzhelygyári pártvezetőség munkájának, hogy a reszortfelelősök túlnéznek saját munkaterületükön, közösen, egymást segítve végzik munkájukat. Fentebb már szó volt róla, hogy az intéző bizottság azon ügyeskedik, hogy minél több elvtársat vonjon be a munkába, A kollektív vezetés lenini elve egyre inkább megvalósul a pártszervezet életében. Az intéző bizottság egyöntetű, határozott munkájának az az alapvető feltétele, hogy tagjai tudják: nemcsak a feladatok végrehajtása a gondjuk, de annak kimunkálásában, eldöntésében is részt- pehetnek, sőt kötelességük is résztvenni. A jogoknak és a kötelességeknek ez az egészséges összhangja az, amely aktivizálja a tűzhelygyári kommunistákat. Az intéző bizottság természetesen tudja, hogy tagjai bármilyen felelősséget is éreznek a pártszervezet munkájáért, az üzemben rájukháruló feladatokat maguk nem tudják megoldani. Ez az, ami a tömegszervezetek munkájának felismeréséhez vezette őket. Aktív pártmunkásokkal erősítették meg a szakszervezet vezetőségét. A nemrégiben intéző bizottsági ülésen beszélték meg a szakszervezeti munka jelenlegi helyzetét és határozatot hoztak jövőbeni feladatuk jó elvégzéséhez. Az üzemi, gazdasági, termelési feladatok tisztázásához a pártszervezet kéri az illetékes szakfelelősök segítségét. Tizedikén például az intéző bizottság ülésén Géczi elvtárs, a munkaügyi osztály vezetője tartott igen tanulságos beszámolót az üzemi bérezési problémákról. Ez a módszer nemcsak az ellenőrzés egyik formája (hozzátehetjük, igen eredményes formája), hanem a feladatok világos megszabását is segíti; . a pártszervezet időben tudja tagjait és a pártonkívüli dolgozókat a legfőbb gazdasági feladatok megoldására mozgósítani. Az intéző bizottság példáját követve, az alapszervezeti vezetőségek is felhasználják a műszakiak segítségét. Nemrégiben a hidegüzemben tartott az üzemvezető a termelés állásáról részletes tájékoztatót az alapszervezet vezetősége előtt. Hasonló a helyzet az öntödében, ahol a selejt csökkentése érdekében kérte a pártszervezet a műszakiak hatékonyabb támogatását. Érdemes felfigyelni az intéző bizottságnak arra a törekvésére is, hogy lehetőleg minél több párttagot bevonni a munkába, szélesíteni az aktívák körét. Nézzük például az agitáció- és propagandafelelős munkáját. Aktívái — természetesen — az alapszervi ágit. proposok, ezenkívül külön hangosújság bizottságot szervezett, (üzemi hangosbemondójuk van). Külön bizottság foglalkozik (sajnos még nem elég eredményesen) a faliújságokkal. Egy harmadik a sajtótermékeik terjesztésével; igen érdekes és hasznos megbízatást kapott egy negyedik bizottság: ez az üzemi ellenforradalom történetét dolgozza fel, azt, A párt irányító tevékenységének alapvető feltétele, hogy sorai rendezettek legyenek. hogy lépéseinkből a határozottság sugározzon. Ehhez az szükséges, hogy pártéletünket mind szervezeti, mind ideológiai téren megtisztítsuk mindazoktól a káros jelenségektől, amelyek az elmúlt években kerültek be a párt gyakorlatába. Ezek közé tartozik a demokratikus centra. lizmus elvének lenini értelemben való érvényie juttatása a pártmunkában. Meg kell tisztítani a demokratikus centralizmust mind a baloldali torzításoktól, mind a jobboldali elemek által terjesztett anti- marxista nézetektől. Felvetődik a kérdés, hol tartunk ma, mi a helyzet ezen a téren pártszervezeteinkben. A demokratikus centralizmus kétirányú eltorzítása Megyénkben a pártéletben megtalálható még a demokratikus centralizmusnak mindkét Irányú eltorzítása. Jelentkezik még a demokratizmus megsértése elsősorban alapszervezeteinknél. Jelentkezik úgy, hogy a vezetőség sokszor a tagság egészének jóváhagyása nélkül dönt olyan kérdésekben, amelynek eldöntése a taggyűlésre tartozik. Megtörténik például, hogy a vezetőség jelöli ki a pártcsoport-bi- zalmiakat. Jelentkezik a demokratizmus megsértése a tagfelvételeknél — persze már hogy kik voltak azok szervezői és hogy milyen kárt okoztak az üzemnek, mennyire hatott „munkájuk“ a gazdaságos termelésre és így az év végi nyereségvisszatérítést is menynyire befolyásolták. A fentiekből kitűnik, hogy a tűzhelygyári pártszervezetben nem kis sikereket értek el a vezetés lenini alapokra való helyezése érdekében. Mindemellett nagyon fontos, hogy a mostani vezetők azok között, a volt vezetők között jó kapcsolatot alakítsanak ki, akik az MDP idején töltöttek be kisebb-nagyobb funkciót és az ellenforradalom idején is becsülettel helytálltak — nagyon fontos, hogy gazdag, hasznosítható tapasztalatukat felhasználják pártépítő munkájukban. Nem szabad megengedni, hogy a régi és az új vezetők között bármiféle ellenségeskedés, bizalmatlanság legyen. A tűzhelygyári pártszervezetnek igen komoly köze van, hogy az üzemi termelés egyre inkább pozitív irányban alakul. Nagyon lényeges azonban, hogy a pártszervezet a termelési és a szervezési kérdések mellett, a jövőben nagyobb gonddal irányítsa a politikai nevelőmunkát, hogy a dolgozók (és nemcsak a párttagok) minden kérdésükre választ kapjanak. És ne az ellenségtől, vagy a rosszindulatú egyénektől, hanem a kommunistáktól, a pártszervezettől. Túrái Lajos -------Le ngyel párt- és kormányküldöttség látogat a Kémet Demokratikus Köitársaságka A Német Szocialista Egységpárt központi bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására, a közeljövőben lengyel párt- és kor- mányküldöttség látogat el a Német Demokratikus Köztársaságba. A küldöttség vezetői: Wla- dyslaw Gomulka, a LEMP központi bizottságának első titkára, az államtanács tagja, és Jozef Cyrankiewicz, a minisztertanács elnöike. a LEMP politikai bizottságának tagja. egyre ritkábban —, hogy a felsőbb szervek a tagság jóváhagyása nélkül döntenek. Jelentkezik a gyakorlatban még olyan tevékenység is, hogy g taggyűlés által felvett elvtársaknak a felsőbb szervek nem állítanak ki tagsági könyvet. Ugyanakkor azonban a tagságot sem győzik meg eszmei, elvi vitákon állásfoglalásának helytelenségéről. Az ilyen adminisztratív módszer mélységesen sérti a pártdemokrácia elvét. Van ennek azonban fordítottja is. A tagság elfogad valakit tagnak, de a vezetőség nem. A felsőbb szerv ennek ellenére kiállítja a tagkönyvet, amit a vezetőség nem hajlandó kiadni az érdekeltnek. Jelentkezett az alapszervezeti vezetőségeknél, különösen az elmúlt hónapokban olyan szektás vonás a tagfelvételeknél, amikor kijelentették, hogy „akik márciusban, vagy áprilisban jelentkeztek átigazolásra, azoknak biztosan vaj van a fejükön“. Ez a nézet nem találkozott sok esetben a tagság véleményével, mégis igyekeztek ennek érvényt szerezni. Ilyen és ehhez hasonló gyakorlat még megtalálható megyénkben a pártépítési munkában. Nem út jelenségek ezek. Hisz a személyi kultusz, a dog- matizmus virágzásának időszakában a pártmunkát nagymértékben megfertőzték az ilyen gyakorlatok. Az 1956-os évek kezdetén pártéletünkben a demokratizmus rovására a A megye Vajó Istién, a balassagyarmati járási intéző bizottság elnöke 1945-ben lépett be a pártba. Újpesten dolgozott mint asztalos, később gépkocsivezető lett. Alapszervezeti munkája nyomán került először a kerületi, majd a nagybudapesti pártbizottsághoz. 1952-ben 2 éves pártiskolára küldték, amelyet 1954-ben végzett el. Majd, amikor a járások káder-megerősítésére került sor, lett a balassagyarmati járási bizottság első titkára. 1955-ben a megyebizott- ság haimadtitkára lett, egészen 1957 februárig. Az ellenforradalom idején a párt azzal bízta meg, hogy vegyen részt a megyei nemzeti bizottságban, s képviselje a pártot, a különböző fórumokon. Ezen idő alatt is a párt politikájához hűen viselkedett, elvileg szilárd volt. 1957. márciusában került vissza a balassagyarmati járáshoz intéző bizottsági elnöknek. Az azóta eltelt időben az intéző bizottság több helyes határozatot hozott a járás előtt álló feladatok elősegítésére. Moszkva, 2.957. június 14. Deonyid Szedem, szovjet akadémikus kijelentette, hogy már a legközelebbi években körül lehet majd repülni a fioldat, anélküli hogy leszáll- nának. A Pravda szerdai számában közölt cikkében Szedov túlzott centralizmus került előtérbe. Ahhoz, hogy az egyszemélyi vezetés fenn tudja magát tartani, szükséges volta pártdemokrácia megsértése, mert a kettő nem fér össze. Ezárt nálunk a harc a demokratizmus kiszélesítéséért évek óta folyik, Kétségtelen, a demokratikus centralizmus indokolatlan eltorzítása a pártélet fejlődését egészségtelenül befolyásolta. Jelentkezett a pártmunkában a megengedhetetlen parancsolgatás, a véleményeit figyelembe nem vétele. de sokszor a bírálat elfojtása is. Nem egy alapszervezet taggyűlésén mondják el ma, hogy az 1951—1953-as évek alatt a felsőbb szervek a centralizmus elvére hivatkozva, kényszerítették sokszor a taggyűlést egy-egy határozat meghozatalára, vagy vezető megválasztására. Sőt, az ilyen jelenségek ellen fellépőket megbélyegezték, és mint a pártegység megbontóját, kizárták a pártból. Az ilyen módszerek nem uralkodó munkastílus jellemzői voltak a pártban. hanem a megbetegedés jelei. A párt éppen ezért felvette ezek ellen a káros gyakorlatok ellen a harcot. Vannak is eredményeink, hogy ezek miért nem kielégítőek, annak okairól még szó lesz. Ma nagyobb veszély a centralizmus megsértése Ma nagyobb veszély a centralizmus elveinek lebecsüléséGergely Dénes elvtárs, Salgótarjáni Tűzhelygyár A megyei pártértekezleten. amikor a Salgótarjáni Tűzhelygyár munkáját értékelték, az elvtársak nagy elismeréssel beszélték a tűzhelygyári kommunisták tevékenységéről. A párt- szervezet és a gazdasági vezetés harmonikus együttműködésének eredménye, hogy januártól a dolgozók túlnyomó többsége teljesítménybérezésben dolgozik, a selejt hónapról hónapra csökken, már az első negyedévet jelentős nyereséggel zártáik. Ezek az eredmények elválaszthatatlanok a kommunisták tevékenységétől. A pártszervezet azt a célt tűzte maga elé, hogy az önköltségi tényezők megjavítása érdéké- ben mozgósítsa a párttagságot és a gyár valamennyi dolgozóját. A gazdaságos termelés biztosítását, a selejt állandó csökkentését tartják legfőbb gazdasági feladatuknak. Ezen munkálkodik az intéző bizottság. A tűzhelygyári kommunisták munkájuk elismerését látják abban. hogy az 1B elnökét, Gergely Dénes elvtársat az országos vártértekezlet küldöttjének jelölték. rámutat, hogy mihelyt az atmoszféra legfelső rétegein úrrá lettünk, lehetővé válik a Hold körülrépülésé. Az inter- planetáris közlekedés megvalósítása felé az első lépés a Föld mesterséges bolygójának megalkotásával összefüggő problémák megoldása lesz. ben. sok helyen a megsértésében van. Jelentkezik ez úgy, hogy a felsőbb szervek (megyei pártbizottság, járási párt- bizottság) határozatott nem juttatják le az alapszervezetekbe. vagy sok esetben nem hajtják azokat végre. A demokratikus centralizmusnak pedig az egyik legfontosabb elve, amely kimondja, hogy a felsőbb szervek határozatait maradéktalanul végre kell hajtani minden alsóbb szervnek. Nem a lenini elvekhez tartozó módszer, hogy egyes alsóbb szervek szavazásra teszik fel, mit és mennyire valósítanak meg a felsőbb szerv határozatából. Az önállóság kiszélesítésének elvéből kiindulva egyes pártszervek olyan kezdeményezéseket indítanak el a felsőbb szerv tudta nélkül, ami túlmegy megbízatásuk határán. Jelentkezik a centralizmus elvének megsértése akkor is, amikor közbeneső pártszervek olyan kérdésekben hoznak határozatot, ami nem tartozik hatáskörükbe. A centralizmus megsértése jelentkezik nálunk méa úgy is hogy a demokratizmus szélesítésének hangoztatásával a pártfegyelmet akarják fellazítani, valamiféle kispolgári fegyelmezetlenséget próbálnak meghonosítani. Sok a személyi nézeteltérésből adódó határozat végre nem hajtás. Az egyéni érdek előtérbe helyezése, az intrika gátolja az alsóbb és felsőbb szervekben is a cselekvési egységet, a határozatok maradéktalan végrehajtását. Mert mi más, ha nem az egyéni érdek előtérbe helyezése a párt egészének A munkásmozgalomban 1945 óta vesz részt, az el. sok Iközött lépett be a pártba, községében Karancs. alján. 1946-ban, mint kerületi MADISZ-instruktor, később tűzhelygyári párttitkár lett. 1952-ben elküldték öt hónapos pártiskolára. 1953 februárjában az MDP megyebizottság ágit. prop. osztályára került, ahol 1957. márciusáig dolgozott. Április 1-éri lett a Nóg- rád megyei KISZ-bizottság titkára. Az azóta eltelt időben a megyei KlSZ-alap- szervezetek számban és tekintélyben megerősödtek, sikeresen munkálkodnak az ifjúság szocialista szellemű nevelésében. A megye ifjúságának erejét nagyszerűen mutatta be a vasárnap lezajlott megyei ifjúsági találkozó. A Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei titkára azokat a kommunista fiatalokat képviseli a párt értekezleten, akik már eddi. gi munkájukkal is kivívták a párttagok és párton- kívüliek elismerését. A szovjet akadémikus azt írja, hogy a Föld mesterséges bolygóinak felbocsátása a geo- fizilcai év központi eseménye lesz. s új szakaszt nyit meg a repüléstechnika és a vele kap. csolatos tudomány fejlődésé, ben. (MTI). érdekével szemben, az egyes emberek által sértődöttségből kezdeményezett intrika a párt vezetői ellen bármilyen fokon is nyilvánuljon meg. Az intrika és a centralikus vezetés — a párt egységes fellépése — összeférhetetlen egymással. Ma megyénkben ezek és ehhez hasonló hibák a veszélyesebbek. Ezek a hibák sem teljesen újkeletűek. Ideológiai előkészítésüket Nagy Imre és társai végezték el. 1953-ban és az ezt követő években egyre inkább jelentkezett a pártban a revizionizmus, amely megkezdte pusztítását a pártmunka minden területén. A demokratizmus centralizmus terén meglévő hibák ürügyén támadást indítottak lényegében az egész elv ellen. A centralizmus szükségtelenségét hangoztatva. fejetlenséget, anarchiát akartak a pártban elérni. Jelentkezett a párton belül a másik betegség is, amely lényegében a kispolgári fegyelmezetlenségben, az egyöntetűség, a határozottság csökkentésében jutott kifejezésre. A centralizmus támadása Nagy Imre részéről a párt cselekvési egységét ásta alá. végeredményben a párt vezető, irányító tevékenységét csökkentette. Miért veszélyesebbek a jobboldali eltorzítások? Felvetődik a kérdés, miért veszélyesebbek ma a centralizmus megsértése terén tapasztalható hibák, mint a demokrácia terén jelentkező torTÉRJÜNK VISSZA A DEMOKRATIKUS CENTRALIZMUS LENINI EL VÉHEZ A PÁRTMUNKÁBAN Szovjet tudós szerint néhány év múlva körül lehet repülni a Holdat
