Nógrádi Népújság. 1957. június (2. évfolyam. 43-51. szám)

1957-06-15 / 47. szám

1957. június 15.

NÓGRÁDI Népújság

nyomóban

— Eléír am btínt/aüsem tapasztalatából —

Akkor jó a verseny, ha jó a nyilvánosság. Amióta a szocialista munkaversény él, azóta élnek eredménytáblák. Sokszor bizony ezt túlzásba is vitték a csiga, teknősbéka és egyéb gúnyrajzokkal, ami a dolgozó önérzetét sértette. Most a verseny újjászervezésénél — mint annyi más rossz — ez is megszűnt. Az azonban továbbra is érdekli a dolgozókat, hogy milyen eredményeik vannak. Három bányaüzemben nézzük meg a ver- eenynyilváno6ságot.

Mátranovák Gáti II.

bányaüzemnél vagyunk. A felolvasó hasonlít egy régi katakombára; A belépőt áhítat fogja el, s szemével önkéntelenül a keresztet keresi. Ez igaz nincs, de ehelyett a falak rendszertelenül tele vannak szögelve 2—3 éves plakátokkal, oktató táblázatokkal. Látni még az „egyesülés-mozgalom“ négy év előtti tábláját, sót' mi több, egy másik táblán „1956. október 22-i” Versenyeredményeket. Az ellenforradalom itt úgy látszik még mindig tart, mert itt még mindig 1956 október van. De- káderedmények 1957-ben nincsenek. vagy ha van is titokban tartják, nehogy véletlenül a bányászok megtudják. Pedig most már folyik, a párosver- eeny a Szorospatakiakkal is, de ezt sem látni. 260 ember jön naponta ebbe a felolvasónak nevezett helyiségbe. Lehet, hogy elkeseredve térnek le a bányába a barátságtalan, füstös, piszkos, rosszul világított felolvasóból. Az helyes, hogy a mozielőadások szünetében népszerűsítik az élenjárókat, de miért pont ott nem, ahol a versenyző bányászok dolgoznak? Várjuk a mátra- nováki üzemvezetőség vála- ézát.

Mizserfán Páltíegy II.

bányaüzembe látogattunk el. A felolvasó tiszta, ízlésese^ feldíszített; Csak' egy versenytábla függ a falon, rajta a június 8-i eredmények. Meghökkenve nézzük. Hogyan. itt nem dekádonként értékelnek, vagy talán a dátumot cserélgetik naponta? Rövidesen megkapjuk a választ. A dolgozóknak az volt a kérésük, hogy eredményeiket naponta értékeljék, hiszen így jobban látja saját, valamint versenytársa eredményét. A bányászok kérésének eleget tettek, s naponta értékelik az eredményeket. Megjegyezzük, hogy az üzemnél nincs külön versenyes. és mégis megtudják oldani, míg másutt tíz naponként sem tudják. Így válik érthetővé a sok kiváló eredmény a 60—80 mázsás teljesítlnény Pálhegy II. bányaüzemben. Itt a verseny valóban a dolgozóké. És akik hozzájárulnak az eredmények felszínen tartásához, róluk csak az elismerés hangján lehet 6zólni.

Kazáron

a szurdoki bányaüzemet néztük meg. Inkább ne is jöttünk volna, mert Mizserfán szerzett jó benyomásunk haraggá változott. Nagy csúnya, fekete táblán nagy betűvel van kiírva: „Élenjárók, 1956. október hó“ — alatta 1—20-ig és ezalatt 4-—5 bányászcsapat neve. Az igazság kedvéért még azt i® el kell mondani, hogy ugyanerre a táblára van kiszögezve a csapatok május havi keresete is. így néz ki a szurdoki bányánál a versenynyilvánosság, ahol a versenynek nincs gazdája. S felmerül a kérdés, mi lesz. ha a dolgozó pont emiatt nem részesül Szakma Kiváló Dolgozója. vagy egyéb más kormánykitüntetésben. Vajon hová megy majd reklamálni?

Arról nem is szólva, hogy párosversenyben vannak a sal- gói bányászokkal. Vagy talán nehezebb becsületesen kiírni a táblára az eredményeket az irodai dolgozóknak, mint a bányásznak öt csillével többet rakodni? Valahogyan így néz ki a kazári versenynyilvánosság. S ezért hibás az üzemvezetőség, a párt, de elsősorban a szakszervezet, hogy

eddig ezt nem vették észre. Reméljük, hamarosan választ kapunk a kazári üzemegységtől, s arról számolhatunk be olvasóinknak, hogy Kazáron a helyzet megváltozott.

Három üzem közül kettőben nincs nyilvánosság. Ügy hisszük, hamarosan változás történik, hiszen nem kell most repülős, kerékpáros és gyalogos, tábla a versenyhez. Egy kell csupán, de az ízléses, szép, friss eredményekkel legyen. Ezt kérik bányászaink, s reméljük meglesz.

H. A;

241 hiányzó = 15 vagon szénveszteség

A munkafegyelem lazaságaira. kerestünk választ a tiri- besi bányaüzemnél, ahol 1957. január 1-től május 31-ig összesen 241 hiányzó műszak volt. Mit jelent ez a sok hiányzás? Tizenöt vagon szén kitermelésének hiányát eredményezte. Es most érdemes megvizsgál' ni, mi a leggyakoribb előidézője az igazolatlan mulasztásnak; y

íratlan törvénnyé vált az elmúlt időben a fizetés utáni napokon a távolmaradás. Június 1-én előfordult olyan eset, hogy a dolgozó falujából eljött s a nagybátonyi kantin- ban mulatott műszak alatt. így

4-én 22 százalékos kieső létszám volt az üzemnél. Vannak ezek között notórius hiányzók, akik fizetéskor a leghangosabbak a kevés fizetés miatt,

Arról bezzeg elfeledkeznek, hogy munkájukból több alkalommal távol maradtak. Legfőbb ideje lenne már ezt a tűrhetetlen helyzetet felszámolni, a notórius hiányzókat kiközösíteni a becsületes dolgozók sorai közül.

A munkafegyelem másik gyakori betegsége a munkaidő nem teljes kihasználása. A munkaidő 3 óráig tart, de Csatlós János és Gordos András már 2 órakor az aknatorony alatt voltak. Sőt, mi több, az aknász figyelmeztető szavaira ocsmány beszéd volt a válasz.

Komoly munkára van szükség a munkafegyelem megszilárdítása terén. Nem bürokratikus intézkedésekre, hanem komoly nevelőmunkát kell végezni.

Georgi Mihajlovics Dimitrov

Hány tonna kiesés a június 10-ig kieső műszakokból

A kazári üzemegység június 10-ig havi átlagban nem jelenthetett 100 százalékos termelési tervteljesítést, az oka, hogy a kieső műszakok száma 36 százalékkaí több. a betervezettnél. 10-ig terven felül 122 fizetett szabadsággal és 58 betegműszakkal jelentkezik a túllépés, valamint 115' igazolatlan műszakot is mutat a napi jelentő könyv. Az így összetevődő kieső műszakokat — mely összesen 295 — beszorozzuk a 10-ig elért 3,3 tonnás átlag produktív teljesítménynyel, akkor e? e».V napra 139 tonna kiesést jelent a termelésből;

Felmerül a kérdés, hogy ezen műszak-kiesésekért ki a

felelős, ki követett el mulasztást?

A betegműszakok véleményem szerint három körülményből adódnak. A betegműszakok létezéséhez a balesetek által való kiesések is hozzájárulnak. A balesetek számát mi. műszakiak a biztonsági feltételek megteremtésével nevelő, oktató munkánk jobb vitelével és intézkedéseinkkel tudjuk csökkenteni, ha a fizikai dolgozóik részéről anegértésre talál. E tekintetben a műszakiaknál is van hiányosság, de nem kisebb mértékben a fizikai dolgozóknál is általában.

Sajnos, a betegműszakok nem mindemkor és nem mindenkinél jelentenek való igazságot. Tehát a betegműszakok £egy másik

zítások? Elsősorban figyelembe kell venni a történelmi körülményeket. Az ellenforradalom elleni harc időszakában a jobboldali engedmények mindig veszélyesebbek, mint a baloldali túlzások, mivel ezek közvetlen engedményt jelentenek az ellenforradalom számára. Erről mondja Lenin elvtárs: . <j jelen pillanatban. amikor az ország kispolgári lakossága körében számos körülmény fokozza az ingadozásokat, különösen szükséges a párt sorainak egysége

részét képezi az, ratikus centralizmusáról szóló : amikor a fizikai dolgozók tanait még nem zúztuk szét : egyike-másika az otthoni mun- telj es egészében. Propaganda £ hálátok elvégzésének szüksé- és agitációs munkánkban ed- £ gessége miatt tud orvosi igádig nem kapott elég teret a ; splvány beszerzésevei is meg- pártépítés elvének és módsze- ; betegedni. Ilyenek akadnak. rémék helyes megvilágítása, í Itt az üzemi orvosok lehető nem lettek szétzúzva az itt fel- : igazságos elbírálása, az üzemi lelhető revizionista nézetek. £ dolgozók lelkiismeretessége és Másrészt pártszervezeteink. £ az üzem betegellenőrzésének legalsóbbtól felfelé nagyobb; komolyabb gyakorlása segít- önáUósággal rendelkeznek,; hét;

mint eddig, amely önállóság j TTtoljára az úg adó_

előnyeinek kihasznalasara de, dó betegműszakokról, ugyanakkor a túlzások elke-: amikor az üzem fizikai vagy

£ szellemi dolgozója valójában

rülésére

és össze for rótt sága, a párttá- kell meghonosítani. Nem vált ; beteg

............................... “ég szokásunkká, nem ideg-j június 10.ig 122-vel több

zo

dótt meg belenk a lenini; üdülési szabadságot adtunk ki partópítesi munkastílus; : dolgozóinknak, mint az terAhhoz, hegy a pártvezetést • vezve volt. Ez hiba, ezen lehe- a jövőben is tovább tudjuk • tett volna segíteni. Súlyos kö- ergsíteni, elsősorban az szűk- £ fülményeinket nem mentségül , , , , kívánom magyarázni, de egy

seges, hogy a parton beh^ £ tényt meg kell állapítani, hogy mgglevo hibákat semmisítsük ; üzemi dolgozóinknak körülbe- meg. Ebben a munkában a fő ; itíl 40 százaléka oly értelmi- tüzet nékünk o centralizmus i ségben kétlakinak mondható megsértői ellen kell irányítani. ! ez£P a kritikus időben, hogy 2 harcolva ugyanakkor a de- {holdtól 6 holdig rendelkeznek mokratizmus terén fellelhető S termőfölddel. Ha a

visszásságok ellen is. \f “azalekban nem is minjdenki a sajátsat, de masok A mi helyzetünkre is érvé- • földjét bérben munkálja nyes Lenin elvtársnak az a 5 meg. akár idegenét vagy va- megállapítása, ami így szól: ílamüyen közelebbi rokonáét. „■ .^a jelenlegi korszakban a £ Olyan dolgozók is sokan van- kammunista np.rt csak abban : nak, akiknek egy vagy két az esetben tudja kötelességét j hold földiük van valamilyen teljesíteni, ha a legmesszebb- : formában. menő centralizmus alapján; Nem szabad, hogy elkerülje lesz megszervezve, ha katonai • figyelmünket az sem, hogy fegyelemmel határos vasfe- • olyanok, is vannak dolgozóink gyelem fog uralkodni benne és ; közül — nem kis számban —, ha a párt központi hatalom- j akik házat építenek, vagy hámot és tekintéllyel bíró szerv : zukat hozzák rendbe. Ezután lesz. amelynek széles a jog- £ jönhek az olyan fizetett sza- köre, s amely a párt tagjai- £ badságolások melyek kiadása ez egyrészt abból adódik, hogy nak általános bizalmát élvezi". • szükséges, mert időhöz kötött a. reyizionista eszmék demok- Vonsik Gyula «szakszervezeti beutalóval törgok 'közötti teljes bizalom, valamint az igazán egyöntetű proletáriátus élcsapatának akarategységét igazán megtestesítő munka biztosítása”. Másrészt olyan körülmény után kezdtük meg a párt szervezését, mint a Nagy Imréák által szervezett frakció» tevékenység. a pártegység aláásá- sa. De nem utolsósorban azért, mert a centralizmus elvének támadása volt az ellenforradalmárok ideológiai fegyvere a párt ellen folytatott harcban. Veszélyesebbek ma a centralizmus terén megmutatkozó hiányosságok azért is — mert az ellenség ezen a területen megmutatkozó támadása csökkenti a helyes irányban kifejtett munkánk eredményét. Ezeknek a tényeknek hatása sajnos, még ma is megtalálható.

Hogy eddig ezek ellen a hibák elleni harcban nem sikerült kellő eredményeket elérni,

ténik. Az üdülések kiadásánál — noha igen nehéz megoldásra váró problémával állunk szemben — szigorú intézkedéseinkkel még nem követtünk el mindent, hanem alaposan meg keU vizsgálni az üdülést kérő dolgozó több szempontú . körülpén^eit és azután a szó igazi'értelmében érdemlegesen kell dönteni, hogy üdülés adható-e, vagy sem. Mindenesetre figyelemmel kísérve azt a követelményt, hogy az üdülési terv betartása is törvény;

A

z igazolatlan műszakok véleményem szerint két körülményből adódnak. Vannak a notórius hiányzólj, akiket előbb-utóbb, ha nem javulnak meg, az üzem tovább küld. De vannak olyan igazolatlan műszakmulasztások is, amikor betegműszak, vagy üdülési engedély híján erőszakosan, vagy hanyagságból egyszerűen távol maradnak a műszakból, mondván, hegy az igazolatlan mulasztás miatt a hűségjutalmat, egyéb szociális juttatásokat ma már úgy sem vonják le.

Voltak olyan esetek is, amikor a körletvezető vagy bányamester nem adott üdülőt, a dolgozók közül egyesek kijelentették, „hát pedig akkor is otthon maradok, inkább írjanak igazolatlant.” Otthon maradtak — és az igazolatlan műszak be lett írva. Mindenesetre az üzemvezetőségnek erre is van rendszabályozási eszköze úgy, hogy kisebb fizetésű munkahelyre ossza be kezdetben az ilyen dolgozókat és később pedig súlyosabb büntetést alkalmaz.

Nem lett volna 139 tonna termelési hiányunk, afokor, ha június 10-ig, illetve 9-ig bezárólag a termelési tervünket 106 százalékra teljesítjük.

Június 8-án műszaki értekezletet tartottunk, továbbá egy még szűkebb körű értekezleten megbeszélve a fenti problémákat intézkedtünk, hogy a súlyos, termelést fékező hiányosságokat a lehető legjobban felszámoljuk. A pártnak és szakszervezetnek segítségére e téren is igen nagy szükség van.

E

zzel a kazári üzemvezetőség, a szakszervezet és pártvezetőség egyetért és ennek alapján kezdi meg munkáját a sok kieső műszak csökkentésére és általában minden a gazdaságos termelést szolgáló vezető munkáját tovább fogja javítani.

Marton Mihály

a kazári bányaüzem főmérnöke

1882—1949

75 esztendővel ezelőtt, 1882. június 18-án született a bolgár nép nagy fia, a nemzetközi munkás- osztály feledhetetlen harcosa: Georgi Mihajlovics Dimitrov. Reá emlékezik a világ minden igaz fia.

Erőt nyernek ragyogó emberi példájából a szocializmust építő országok munkásai, bátorítást a még kapitalista iga alatt élő népek.

Soha nem felejthetjük népünk igaz barátját!

Georgi Mihajlovics Dimitrov proletár forradalmi családból született, Radomir városában. Már mint 15 éves nyomdásztanonc csatlakozott a forradalmi mozgalomhoz és tevékenyen részt vett a nyomdász szakszervezetnek, Bulgária legrégibb szakszervezetének munkájában, majd 1902-ben belépett a Bolgár Munkások Szociáldemokrata Pártjába. Dimitri Blagojev vezetésével részt- vett a ,.Tesznyákok“-nák, a párt forradalmi, marxista szárnyának a revizionizmus ellen folytatott küzdelmében. Dimitrov forradalmi harca Bulgária öntudatos munkásságának szeretedét és megbecsülését váltotta ki, és 1905-ben, a Bolgár Szak- szervezeti Szövetség titkárává választották. Ezt a tisztségét egészen 1923-ig töltötte be, amikor a fasiszták feloszlatták a szervezetet. Dimitrov a bolgár proletariátus küzdelmének élén rendkívül nagy bátorságot, a forradalmi harcban kitartást, rendíthetetlenséget tanúsított. Többször letartóztatták és megkínozták.

Az 1923. évi szeptemberi fegyveres felkelés alkalmával Dimitrov a központi forradalmi bizottság élén állt, és példát mutatott forradalmi bátorságra, larilcadatlan kitartásra és a munkásosztály iránti hűségre. A fasiszta bíróság a fegyveres felkelés irányításáért Dimit- rovot távollétében 1923-ban halálra ítélte.

1926-ban a Kommunista Párt vezetősége ellen rendezett fasiszta komédia-per tárgyalása után Dimitrov öt távollétében ismét halálra ítélték.

Dimitrov —1 száműzetésre kényszerülve — 1923-ban elhagyta' Bulgáriát. Tevékenyen részt vett a Kommunista lntemacionálé végrehajtó bizottságának munkájában. 1933-ban forradalmi tevékenysége miatt Berlinben letartóztatták. A lipcsei per tárgyalása során Dimitrov a fasizmus és az imperialista háború elleni küzde- lem zászlóvivőiéként szerepelt. A tárgyaláson tanúsított hősies maga- | tartása, bátor szavai, amelyekkel szemébe vágta a fasisztáknak felháborító kihívásukat a Reichstag- tűzzel kapcsolatban, leleplezték a fasiszta provokátorokat. A dolgozók millióit csatlakoztatta világszerte a fasizmus elleni küzdelemhez.

Dimitrovot 1935-ben _ a

Kommunista lntemacionálé végrehajtó bizottságának főtitkárává választották. Kitartóan küzdött a fasizmus, ellen, valamint a fasisztáik által vezetett Németország, Japán és Olaszország hóba. rú.s előkészületei ellen irányuló egységes proletár- és népfront megalakításáért. Csatlakozásra szólította fet minden ország dolgozó tömegeit a kommunista párthoz. hogy útját állják a fasiszta támadóknak.

Dimitrov nagy munkát végzett a nemzetközi munkás- mozgalom körében a marxizmus—leninizmus tanításaihoz, a proletár internacionalizmus elveihez és a néptömegek érdekeinek védelméhez hű, kommunista vezetőkáderek megerősítésében.

Dimitrov a második világháború alatt felszólította a kommunistákat, álljanak az antifasiszta, nemzeti fetsza-- badító mozgalmak élére, és szervezzék meg a hazafias erőket a fasiszta betolakodók elűzésére. Ö irányította a Bolgár Munkás (Kommunista) Párt és a bolgár hazafiak fegyveres küzdelmét a fasiszta német megszállók ellen.

A fasizmus ellen vívott harcban tanúsított kimagasló érdemeiért a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége 1945-ben Dimitrovot Lenin-renddel tüntette ki.

A fasiszta Németország leverése után Dimitrov irányította a népi demokratikus Bulgária felépítését, a megteremtette a bolgár és a szovjet nép örök barátságának alapjait.

Dimitrov fáradhatatlanul munkálkodott az egyesült imperiaüs tae Uenes tábor megszilárdításán és a demokratikus erők összefogásán. Dimitrov elvtárs 1949. július 2-án súlyos betegség után a Moszkva közelében levő Botviha szanatóriumban hányt el. Személyében az egész világ dolgozói lelkes harcost vesztettek el, aki egész hősi életét a munkás, osztály és a kommunizmus ügyének önzetlen szolgálatába állította.

A bányák mostohagyereke

Minden bányaüzem megtalálta párosversenytársát. Szorospatak Mátranovákkal, Ménkes Kisterenyével, Salgó Kazárral, Tiribes Kányással, Zagyva Nagybátonnyal versenyez, csak egyedül Mizserfa lett mostohagyerek a tíz üzemegység között. Róla elfeledkeztek, pedig a mizserfai dolgozók is részt kérnek a versenyből. De hát, hogyan lett mostohagyerek Mizserfa.

Június elején levelet vitt a posta Mátranovákra és Szorospatakra Mizserfáról. A levélben ez állt: „;.. Mi, mizserfai dolgozók tudomást szereztünk arról, hogy Szorospatak dolgozói párosversenyre hívták ki a mátranovákiakat. Ebben a párosversenyben a nrzserfai dolgozók részéről úgy határoztunk, hogy csatlakozunk az alábbi pontok szerint.

1. Évi tervünket 101 százalékra teljesítjük.

2. önköltségünket a II. negyedévhez viszonyítva 2 forinttal csökkentjük.

3. Szénkalóriánkat 20 kalóriával növeljük.

4. összüzemi teljesítményünk a II. negyedévhez viszonyítva 1 százalékkal növeljük.

5. Improduktív létszámunkat a II. negyedévhez viszonyítva 3 fővel csökkentjük.

6. A baleseti százalékot a II. negyedévhez viszonyítva 1 százalékkal csökkentjük.

Amennyiben csatlakozásunkat elfogadják, úgy ezt írásban közöljék“ — fejeződik be a mizserfaiak levele.

Ügy látszik azonban, hogy nem fogadták el a csatlakozást, sem a mátranovákiak, sem a szorospatakiak. Ezzel magyarázható, hogy a válasz még harmadikától a mai napig sem érkezett. így hát hallgatólagosan ki lett mondva a mizserfai dolgozók fölött a kitagadás, ők nem versenyezhetnek.

Jó lenne, ha úgy a szorospatakiak és a mátranovákiak közölnék okukat, amely arra kényszeríti őket, hogy kitagadják a mizserfaiakat. Hátha így előbb ki tudná azt a nagy hibát javítani Mizserfa, amit esetleg elkövetett, s akkor talán 1958-ban őket is befogadnák. Vagy az is lehet, hogy azért félnek, mert akkor Mizserfa lesz az első? (tob)