Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)

1957-05-04 / 35. szám

2 NÓGRÁDI Népuiság 1957. május 4. Megyénk bányászai hősies munkát végeztek Bár komoly hiányosságok vannak még az egy főre eső termelésnél- RÉSZLETEK A SALGÓTARJÁNI JÁRÁSI AKTÍVÁRÓL ­A közelmúltban járási nagy­aktívát tartottak a salgótarjá­ni járás kommunistái. Az ak­tíván Bemáth Rezső elvtárs, az intéző bizottság elnöke tar­tott beszámolót. Beszédéből közöljük az alábbi részleteket: — Ha értékeljük járásunk területén a pártépítő munkát, megállapíthatjuk. hogy az MSZMP szervezésében az üze­mekben és falvakban, bánya­telepeken, a mezőgazdaságban főleg a szocialista szektorban, a járási intéző bizottság irányí­tásával viszonylag igen rövid időn belül az áldozatkész kom­munista aktívák segítségével jelentős eredményeket értünk el. Járásunk területén 104 alapszervezet működik 4441 taggal. Ebből 320 új párttag. Nemcsak a számszerű emelke­dés mutatja munkánkat. Igen jónak mondható pártunkban a tagok szociális összetétele is. Járásunk területén a párttag­ság 81 százalékát munkásszár- mazásúak alkotják. A statisz­tikai adatok világosan mutat­ják, hogy pártunk egészsége­sen fejlődik. Ugyanakkor a statisztika egy-két hiányos­ságra is felhívja a figyelmet. 1956-hoz viszonyítva bizonyos csökkenés van a paraszti párt­tagoknál. Ugyanezt mutatja a statisztika az. értelmiségieknél is. Nem tarthatjuk egészséges­nek azt a körülményt sem, hogy 1956-hoz viszonyítva az előbbiek rovására emelkedést mutat az alkalmazottak arány­száma. Ezek a hiányosságok megszabják pártépítő mun­kánkban feladatainkat Í9. Nagyon fontos feladatunk, hogy felvegyük pártunkba az ellenforradalom alatt nem kompromittált, az ellenforra­dalom idején velünk érző be­csületes értelmiségiekét, peda­gógusokat, műszakiakat. A jö­vőt illetően meg kell akadá­lyoznunk, hogy pártunkban tovább növekedjék az alkalma­zottak arányszáma. Pártpolitikai munkánk egészséges fejlődését gátolja az egyes alapszervezeteknél elburjánzott intri'ka; másrészt az a körülmény, hogy a párt­ós a szakszervezeti vezetők, a munkástanács és a gazdasági vezető között nincs meg a megfelelő összhang. Feltétlen változtatni kell ezen. A termelés jelenlegi helyze­tét értékelve, Bemáth elvtárs elmondotta, hogy megyénk bányászai hősies munkát vé­geztek. A decemberi termelés­nek februárban négyszeresét termelték, sőt márciusban 106,7 százalékra teljesítették az előírt tervüket. Ezzel elér­ték, hogy az első negyedévi tervet 113,7 százalékra teljesí­tették. Terven felül mintegy 77 000 tonna szenet adtak nép­gazdaságunknak. Különösen jó eredményeket értek el azok a bányász ifibri­gádok, amelyek kezdeményez­ték egymás között újból a szo­cialista munkaversenyt, hogy vetélkedésükkel adjanak szá­mot a népi demokráciának hű­ségükről, a párt iránti szere- tetükről. Ilyen jó munkát vég­zett Balogh Vilmos és Tuza Jó­zsef brigádja Margittárón. Pó- pity Pál Kazáron és Sándor János brigádja Kányás bánya­üzemben. Ezek az elvtársak az ellenforradalom ideje alatt is becsületesen dolgoztak és ter­melésükkel példát mutattak bányász-dolgozóink előtt. Gazdasági helyzetünk elért eredményei mellett beszélnünk kell építőmunkánk hiányossá­gairól is. Szénbányászatunkban — bár az utóbbi időben szem­betűnő a javulás —még min­dig komoly lemaradás van az egy főre eső termelés tekinte­tében. Tröszti szinten szeptem­berben egy főre 1.7 tonna szén jutott, ez márciusban 0,95 ton­nára csökkent. Baj van az ön­költséggel is. A kifizetett bérek nem állanak arányban a ter­melékenység alakulásával. Amíg szeptemberben egy ton­na szén költsége 125,52 forint volt, addig ez januárban 212,64 forintra emelkedett. Március­ban ugyan valamelyest javult a helyzet, de még ma sem mondhatjuk, hogy mindent el­követtünk az önköltség csök­kentése érdekében. Az önköltségcsökkentés te­rén igen szép eredményt ért el a nagybátonyi üzem. ahol egy tonna szén költsége 138,73 forint. Ezt az eredményt a műszakiak közös erőfeszítésé­vel a kommunista aktivisták jó eredményével érték el. A párt- szervezet a műszakiakkal kö­zösen megbeszélte a tennivaló­kat és részletes intézkedési tervet dolgoztak ki az önkölt­ség csökkentése és az anyag­takarékosság érdekében. A pártszervezeteknek haté­konyan ellenőrizniök kell ezen mutatók alakulását, a terme­lés pártellenőrzése nem el­avult dolog. Mindent meg kell tennünk, hogy ez a rendkívül lényeges elvi kérdés a terme­lés növelésének hatékony eme­lőjévé váljék. Az aktíva előadója ezután részletesen foglalkozott a ma­gyar—szovjet tárgyalások eredményeivel, beszélt a nem­zetközi helyzet aktuális prob­lémáiról, majd végezetül a kommunisták előtt álló fel­adatokról szólott. A beszámolót élénk vita kö­vette. ÁTALAKÍTJÁK a Salgótarjáni Acélárugyár kultúrotthonát. A nagyteremben mintegy százezer forintos költséggel lejtősre képezik ki a pad­lózatot, hogy a hátrább lévő sorokból is kielégítőek legyenek a látási viszonyok. 115 ezer forintért pedig 420 darab új széket szereztek be. A munkálatokkal körülbelül május közepére készülnek el. De a tánckedvelőknek nem kell megijedniük, mert az épület másik részében egy korszerű tánctermet alakítanak ki, (Foto: Imrlch) Kína Kommunista Pártjának ben a termelőeszközök készí- VIII. kongresszusa a követke- ' tésének aránya a második öt- zőkben határozta meg a nép- éves terv végére eléri az 50 gazdaság második ötéves tér- százalékot, míg ez a 6zám vének főbb .feladatait: 1957-ben csupán 40 százalékot „1. Folytatni kell az ipari tesz ki­építést, elsősorban a nehéz- Kína iparfejlesztésében fon- ipar fejlesztését, előre kell tos szerepet játszik a gyár­lendíteni a népgazdaság tech- építkezés is. A második ötéves nikai újjáalakítását, szilárd terv során üzembehelyezik alapot kell teremteni az ország annak a 205 ipari objektumnak szocialista iparosításához. legnagyobb részét, amelyet a 2. Következetesen végre kell Szovjetunió segítségével épí­hajtani a szocialista átalakí- tenek fel. Míg 1957-ben az tásokat, meg kell erősíteni és újonnan épített és rekonst- ki kell terjeszteni a kollektív ruált iparvállalatok az or­es az össznépi tulajdont. szág ipari termelésének csupán 3. Az üzemi építkezések 15 százalékát adják, addig fejlesztése, a szociális átalakí- 1962-ben ez a szám 50 száza- tások további végrehajtása és lékig emelkedik. Űj iparválla- betetőzése alapján emelni kell latok létesítésével a második az ipari, mezőgazdasági és kis- ötéves terv végére szénből ipari termelést, megfelelően kétszer, műtrágyából ötször, fejleszteni kell a közlekedést elektroemergiából két és fél- és a kereskedelmet. szer annyit termelnek, mint 4. A szocialista gazdasági 1957-ben. élet fejlődési szükségleteinek A második ötéves tervben biztosítása céljából elegendő Kínában több új energiarend- szakembert kell kiképezni, ja- szert létesítenek. Ezek lehető- vítani kell a tudományos kuta- vé teszik, hogy 1962-ig már temünkét. 40—43 milliárd kilowattóra 5. Az ipari és mezőgazdasági elektromos energiát termel­termelés fejlődése alapján jenek. A második tervidőszak meg kell szilárdítani az ország végén az acéltermelés eléri a védelmi erejét, biztosítani kell 10,5—12 millió tonnát, vagyis a nép anyagi és kulturális az első ötéves terv kezdetéhez életszínvonalának további eme- viszonyítva 7.5—9 szeresére lését.“ emelkedik. A gazdasági fej­A kínai nép az ország ipa- lődés ilyen gyors irama el- rosításának alapkövét már az képzelhetetlen még a gazda­első ötéves tervben lerakta, ságilag legjobban fejlett kapi- 1957 végére az országban talista országokban is. mintegy 500 új és rekonstruált A gépgyártás — a nehéz­iparvállalat építését fejezik ipar szíve. Kínában az elkö- bé. Ezenkívül mintegy 5500 vetkezendő években 4—5-ször km hosszú vasútvonalat állí- annyi kohászati berendezést és tanak helyre, illetve fektetnek fémforgácsoló gépet, valamint le. 8—9-szer annyi generátort ké­A második ötéves terv köz- szítenek, mint amennyit az ponti feladatát a nehézipar első ötéves terv 1957-re elő- fejlesztése képezi, 1952-ben a irányoz. A kínai ipar gépszük- kínai ipar (beleértve a kézmű- ségletét 70 százalékban a hazai ipart is) kétszer annyi árut gyárak biztosítják, a hengerelt­termel majd, mint amennyit vas- és színesfém-szükségletet az első ötéves terv 1957-re pedig teljes mértékben kielé- előirányoz. Ennek eredménye- gíti a kínai ipar. képpen az ipar össztermelésé- A második ötéves terv eiő­alatt azonban a mezőgazda­ságnak nem minden ágában indul meg a gyorsütemű gépe­sítés, hanem elsősorban a leg­fontosabb ipari növények te­rületén. A kínai ipar és mezőgazda­ság termelésének , volumene nemcsak újabb beruházások útján emelkedik. Ezt a célt szolgálják a következő szocia­lista átalakulások is: a vegyes állami-, magán-, ipari- és ke­reskedelmi vállalatok mind­inkább össznépi tulajdonba jutnak; a félszocialista jellegű mezőgazdasági szövetkezetek pedig teljesen szocialista jel­legű egyesülésekké valnak. Az ipari és mezőgazdasági termelés növelésének ered­ményeképpen a Kínai Nép- köztársaság nemzeti jövedelme 1962-ben 50 százalékkal lesz több, mint 1957-ben. Ez lehe­tővé teszi a nép anyagi és kul- Kína Kommunista Pártja turális színvonalának növelé­és a népi kormány fő felada- sét. A második ötéves terv Bo­ténak tartja, hogy állandóan rán a munkások és alkalma- javítsa a nép életszínvonalát, zottak munkabére 25—30 szá- A párt VIII. kongresszusa, ki- zalékkal emelkedik majd, ezen- indulva az ország reális lehe- kívül javulnak a lakásviszo- tőségeiből, valamint a jövő nyok, bővül a társadalombiz- perspektiváiból, elhatározta, tosítás, fejlődik a munka- hogy a második ötéves terv- védelem. Mintegy 20—30 szá- ben nagymértékben növelni zalékkal emelkedik a paraszt- kel] a könnyű- és élelmiszer- ság jövedelme. Jelentősen na- ipar termelését. 1962-ben Ki- gyobb bevételre számíthatnak nában cukorból 2.5-ször, nö- a kézműipari szövetkezetek vényi étolajból 2-szer, pamut- tagjai is. A tervek szerint a szövetből pedig 45—60 száza- kiskereskedelmi áruforgalom lékkai többet gyártanak, mint 50 százalékkal bővül, az 1957. évi tervelőirányzat, A párt VIII. kongresszusa a A mezőgazdaság össztermelése második ötéves terv feladatá- ehhez az előirányzathoz képest nak jelölte meg a felnőtt la- a második ötéves terv7 végére kosság írástudatlanságának 35 százalékkal emelkedik teljes felszámolását és a nép­majd. művelés kiterjesztését. A mezőgazdaság területén A fenti nagyszerű célok a fő feladatot a gabonaterme- megvalósítása mind több és lés növelése képezi. Ezenkívül több szakembert, kiváló tu- azonban nagy gondot fordí- dóst követel. 1962-ben a kínai tanak az ipari növények tér- főiskolákon mintegy 850 ezer mesztésére, az állattenyésztés, hallgató tanul majd, vagyis a halászat, az erdőgazdálkodás kétszer annyi, mint 1957-ben. fejlesztésére is. A mezőgazda- A tervidőszak során a kínai sági termelés növelését szol- tudósok komoly kutatómun- gálja az eddig még termé- kába kezdenek az atomener- ketlen szűzföldek megműve- gia, az elektronika és az auto- lése is. A második ötéves terv matizálás területén. Mindez a a mezőgazdaság gyökeres tech- kínai tudományt a világ kor- nikai átalakításának kezdetét szerű tudományainál szín­jelenti. A fenti tervidőszak vonalára emeli, KÍNA második ötéves terve irányzatai szerint számos ed­dig elmaradott iparágban — rádiótechnika, vegyészet, olaj­ipar — is jelentős fejlődést érnek el. Széleskörű építke­zéseket kezdenek az atom­energia békés felhasználása kutatásai érdekében. Kínában a második ötéves terv éveiben 8—9 ezer kilo­méternyi vasútvonalat és 15— 18 ezer kilométer hosszúság­ban országutakat építenek. Felépítik a Peking—Moszkva vasútvonalat, amelynek mun­kálataiban közösen vesznek részt kínai és szovjet szak­emberek. Ez az út élő jelképe lesz a szovjet és kínai nép megbonthatatlan barátságának. Köszöntjük a Nögrád megyei édesanyákat Milyen nagy szó ez: édes­anya. Milyen boldogan ejti ki a gyermek és milyen gyönyö­rűséggel hallgatja, akinek nepli május 5-én az egész or­szág: a fiatalokat és időseket, azokat, akik még a bölcsőt ringatják, de azokat is. akik körül már unokák futkároz- nak. Köszöntjük az édesanyákat a Hazafias Népfront nevében is. Köszönjük, hogy annyi áldozatkészséggel nevelői gyermekeiket, hogy soha nem fáradnak el még nagy­mama korukban sem. Köszö­net a magyar anyáknak azért is, hogy gyermekeik nevelése mellett ptt állnak a munka­padnál, ott vannak a földe­ken, részt vesznek az ország­építésben. Az októberi és az azt kö­vető nehéz időkben, amikor hazánk és népünk oly sokat szenvedett, a legtöbb édes­anya ott volt, ahol az élét helytállást követelt tőle. ahol segíteni kellett. Erre a segítő­készségre, összefogásra és szeretetre talán sohasem volt annyira szükség, mint ezek­ben a nehéz napokban. Az októberi magyar eseményék során a világ közel járt egy újabb, borzalmasságában minden eddigit felülmúló vi­lágháborúhoz. Az édesanyák világszerte tiltakoznak a há­borús uszítás ellen, legfőbb kívánságuk, hogy békében nevelhessék gyermekeiket. A vészterhes felhők elmúl­tak fejünk felől, de sok szen­vedés. sok könny maradt utánuk. Az édesanyák segít­ségére van szükség, hogy na­gyobb legyen a megértés, hogy minden becsületes em­ber meglelje helyét a hazá­ban. Sok kisgyermek érzi a közelmúlt eseményeinek sú­lyos következményeit, sokan közülük legfájőbban az anyai szeretetet nélkülözik. Sokan mentek el úgy tőlük, hogy sorsára hagyták kisgyerme­küket — pótolják-e kicsiknek az anyai szív melegét. Több mint 150 000 honfi­társunk szakadt idegenbe az elmúlt hónapokban. Ezek közül már sokan hazajöttek, mert többségüket hazahúzza a szíve, a honvágy, „mert csak egy anyánk van és egy hazánk“. Mérhetetlen a fájdalmuk azoknak az édesanyáknak, akiket a legdrágább kin­csük, a gyermekük hagyott itt. Elmentek a lelketlen csá­bításokra és ígérgetésekre hallgatva. Nem gondoltak arra. hogy boldog családok életét dúlják fel, hogy az anyai szeretetet nem fogja nekik sehol és semmiféle jó­lét pótolni — még ha meg­találják is ezt a jólétet. Most, amikor már hónapok óta bo- lyonganak idegenbe, most értik meg, mit veszítettek, amikor hazájukat és szerető szüleiket itthagyták, amit sok fájdalmas, kiábrándulás­sal teli levél bizonyít. A bűn azokat a nyugati propagan­daszerveket terheli, akik félrevezették a tapasztalat­lan gyermekeket, fiatalokat azzal, hogy valami mesebeli jólétet ígértek nekik. S most hogy kormányunk és a társa­dalmi szervek komoly erőfe­szítéseket tesznek, hogy ezek a gyermekek minél előbb ha­zatérhessenek otthonukba, most ugyanezek a csábítók minden eszközzel gátolják ezt a ne­mes törekvést. Együttérzéssel szo­rítjuk meg azok- íak / az édes­anyáknak a kezét, akiknek gyerme­kük még mindig távol van és az idei anyák napján nem tudja nekik megköszönni a sok fáradságot, amivel felnevelte őt. Hazánk nem mond le távolba szakadt gyerme­keiről. Hazahívja, hazavárja őket, hogy sok-sok édes­anya megnyugvást találjon, és hogy itt éljenek, itt vált­sák valóra terveiket, vágyai­kat, ahol egész népünk azért dolgozik, hogy a gyermekek élete és jövője minél szebb és boldogabb legyen. Bár nehéz és szomorú na­pok után köszöntött be hoz­zánk az idei anyák napja, ma már nyilvánvaló, hogy kihe­verjük a csapásokat és meg­szilárdul a belső béke és a szocializmus ügye hazánk­ban. Nyilvánvaló, hogy nem sikerült a nyugati hatalmak­nak és az ellenforradalom belső támaszainak megvaló­sítani céljaikat, a régi rend­szer visszaállítását. Az anyáknak nem kell magya­rázni. hogy mit jelentett ré­szükre és gyermekeik részé­re a régi úri világ, amikor szégyen és gond volt a sok gyerek. Az egyke volt a di­vat és mennyit nélkülöztek, ahol sok volt a gyerek. A fa­lusi asszonyok csak summás- nak. filléres napszámosnak, vagy cselédnek mehettek el, az iparban dolgozó nők pe­dig nem kapták meg a mun­kájukért járó teljes bért. A magyar nők. az édesanyák nem kérnek még egyszer eb­ből. Népi demokráciánk fel­emelte őket, gondjukat viseli, biztosítja gyermekeik jövőjét. A bölcsődék, napközi ottho­nok, a szülési szabadság, a minden újszülöttnek járó in­gyenes babakelengye, a sok- gyermekes anyák kitüntetése és megjutalmazása. mind az édesanyák megbecsülését fe­jezi ki és azt, hogy államunk segíteni akar az édesanyák­nak gyermekük nevelésében. Ha arról beszélünk, hogy az édesanyák élete megválto­zott, ez még nem azt jelenti, hogy teljesen gond nélkül él­nek, de jelenti azt, hogy éle­tükből eltűnt a reménytelen­ség, gyermekek jövője nem kilátástalan. Ha keményen dolgoznak is tudják, hogy ezt a gondtalan holnapért gyermekeik eljövendő szebb életéért teszik. Kormányunk továbbra is segíteni fogja az édesanyá­kat, hogy megkapjanak a társadalomtól minden lehető segítséget ahhoz, hogy legne­mesebb hivatásuknak, gyer­mekeik nevelésének minél többet szentelhessenek ere­jükből. idejükből. Ugyanak­kor azt várja az édesanyák­tól. hogy a pedagógusokkal karöltve, tiszta erkölcsű, szü­leiket és az idősebbeket tisz­telő értékes állampolgárok­ká, jó hazafiakká neveljék gyermekeiket, akik nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is be tudják bizonyítani ha­zaszeretetüket. Ezen a szép ünnepen, ami­kor az egész ország az édes­anyákat ünnepli, a kis aján­dékok és virágok mellé, amit gyermekeik nyújtanak át. fo­gadják szeretettel a mi kö­szöntésünket is. Jó egészsé­get, hosszú életet és sok családi boldogságot kívánunk minden édesanyának. A Hazafias Népfront Nógrád megyei Elnökség« szol. Mennyi öröm, mennyi gond az osztályrésze az anyának: az első szó, az első lépés, első útja az isko­lába és azután azjjj életbe, rettegés az életéért, ha beteg. Ki tudná szá- montartani az át­virrasztott éjsza­kákat a kis ágyak mellett. Ki hinné, hogy egy kis töré­keny asszonyban mennyi erő, meny­nyi akarat van. Nagy hősök az édesanyák, az élet hősei! őket ün­Gyermekek érkeznek haza Csehszlovákiából A Szaktanács üdülési főigaz­gatósága közli: A Csehszlovákiába március 6-án elutazott gyermekek 6-án este 18.18 órakor érkeznek a Nyugati-pályaudvarra. A szü­lők a fenti időpontban a pálya­udvaron vegyék át gyermekei két, (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom