Nógrádi Népújság. 1957. május (2. évfolyam. 34-42. szám)

1957-05-04 / 35. szám

1957. május 4, NÓGRÁDI Népújság 3 (Folytatás az 1, oldatról.) adunk, mint amilyent még egy május elsejének sem adtunk. Megvan az oka. miért adjuk mi a mait, a nagy ünnepnek kivált nagy értékét, jelentősé­gét; Miért olyan jelentős a tizenharmadik szabad május elseje? Azért kedves elvtársak, mert közbejött az ellenforradalom, mely 1956. október 23-án rob­bant ki. A külföldi kapitalisták és ügynökeik, valamint itthonma­radt társaik, a munkásosztály árulói összefogtak és éveken keresztül készültek arra, hogy a népi demokratikus rendszer táborát meggyengítsék, kira­gadják hazánkat a szocialista táborból, hogy Magyarorszá­gon visszaállítsák a kapitalista rendszert. Meg kell mondani, elvtársak, hogy a felszabadu­lástól eltelt időben értünk el eredményeket, de az eredmé­nyek mellett követtünk el je­lentős hibákat is. Elsősorban a pártvezetésben volt a hiba, amelyik elszakadt a párttag­ságtól, ezen keresztül nyilván­való, a párt elszakadt a nép­től. Másodsorban ott követtünk el hibát, hogy a lakosság köz­vetlen érdekeit a kormányzat nem vette eléggé figyelembe. Ezek hibák voltak. De semmi­képpen nem olyan hibák, hogy ezért a szocializmust építő, né­pi demokratikus rendszert meg kell változtatni és helyé­be a régi, kapitalista rendszert kell állítani, mint azt Nagy Imre és társai akarták. Az ellenség látta azt, hogy pártunk és kormányzatunk a hibákat ki akarja javítani — hiszen minden törekvése erre irányult — és ezért sürgette, siettette, az ellenforradalmi puccs minél előbbi kirobbaná­sát; A nyílt ellenségnek óriási segítséget adott Nagy Imre és társai, akik a munkásosztály vezetőinek vallották magukat. Ha megnézzük Nagy Imré­nek tevékenységét, mindenki előtt nyilvánvalóvá válik, hogy milyen megbocsáthatatlan bű­nöket követett el a magyar nép, hazánk ellen. Nagy Imréék terve nem si­került azért sem. mert érvé­nyesült a proletár internacio­nalizmus. a nagy Szovjetunió készséggel nyújtotta támoga­tását az ellenforradalom szét­zúzásához. Az ellenforradalmárok óriá­si károkat okoztak a magyar népnek, véráldozat, emberál­dozat, rablás, gyújtogatás, a két hónapig tartó összkomfor­tos sztrájk, közel 20 milliárd forintba került. A proletár internacionalizmus ereje Országunk olyan helyzetbe került, hogy a magyar nép sa­ját erejéből komoly gazdasági megrázkódtatás nélkül nem bírt volna talpraállni. Az első perctől működésbe lépett a nemzetközi munkásszolidari­tás. Itt is, legelőször a Szovjet­unió sietett a magyar nép se­gítségére. Ezt követően az ösz- szes népi demokratikus álla­mok adtak segítséget. Az Egyesült Államok is ígért 30 millió dollár segítséget, de úgy látszik, nem tetszik neki az, hogy Magyarországon a mun­kásosztály van hatalmon, ezért feledkezhetett meg az ígéret beváltásáról. Ebben az évben a szovjet és a magyar kormány tárgyalá­sokat folytatott Moszkvában, ahol a szovjet kormány a szov­jet nép javaiból óriási gazda­sági segítséget nyújtott ne­künk. Pénzben, szabad valu­tában, nyersanyagban, fél- készáruban stb. Ez a segítség elég ahhoz, hogy országunkat gazdasági válság ne veszélyez­tesse, illetve ne fenyegesse. De semmiképpen nem elég ahhoz, hogy mi csak a kölcsönből és segítségből éljünk. A magyar dolgozó népnek, a megadott gazdasági segítséggel talpra kell állítani az ország gazda­ságát, meg kell teremteni az előfeltételét az életszínvonal emelésnek, a kulturális, szo­ciális helyzet javításának. Mi kell mindezek előmozdításá­hoz? Dolgoznunk kell, hogy el­érjük a termékek önköltségi árának szeptemberi színvona­lát. Vagyis az önköltségünket kell csökkenteni, mert most — mindamellett hogy a ter­melésben értünk el nagyszerű eredményeket — önköltségünk túl magas, ami annyit jelent, hogy sok árucikket drágábban termelünk, állítunk elő, mint amiért eladjuk. Tehát a leg­fontosabb feladat most az, hogy olcsóbbá tegyük termel- vényeink termelését. Ennek megvan az előfelté­tele, melyet bizonyít az is, hogy a becsületes dolgozók munkaversenyt kezdeményez­tek, melynek során az előttünk álló feladatokat meg tudjuk oldani. A munkaverseny, mely ha­zánkban meghonosodott, ma olyan kell hogy legyen, amely hibájától mentesen, a reális, tárgyilagos alapokon nyugszik. Ez a feladat vár a szakszerve­zetekre és a gazdasági veze­tőkre egyaránt. Az előttünk álló feladatok nem olyan nehezek, hogy azt meg ne tudnánk oldani, mert bányászok, gyári munkások, mezőgazdasági munkások szív- vel-lélekkel dolgoznak. Pár­tunk és kormányunk politiká­jával egyetértenék, mert ezek a dolgozók akaratát fejezik ki. A párt és a kormány intézkedései a dolgozók helyzetének megjavításáért Pártunk és kormányunk — okulva a régi hibákból — mű­ködésének első órájában meg­tette az intézkedést, a dolgo­zók életkörülményeinek meg­javítására, mely a dolgozók­nak nagy megelégedésre talált, így például a bányászok bére­zési rendszerét átváltoztatta normarendszerről szakmány- rendszerre. A kormány a bá­nyászoknak, mint a munkák egyik legnehezebb és legveszé­lyesebb munkát végzőknek, a szakmunkások bérében az el­ső helyet biztosította, ami any- nyit jelent, hogy átlagban 33 százalékos béremelést kaptak. Emellett a bányászok Salgó­tarjánban ebben az évben 1000 új lakást kapnak, s ezenkívül sajátház építési akció is folya­matban van; A gyárimunkásokra is ki­terjedt a béremelés. Az ala­csony fizetésűek bérét fel­emelték. így van ez rendjén. A mezőgazdasági vonatkozási kormányintézkedés a paraszt­ságra is kedvezően hatott, me­lyet bizonyít a munkához való. állásuk. Nem számítanak idő­vel, ünneppel, szíwel-lélekkel dolgoznak, ami nagyon fontos népgazdaságunknak; Kedves Elvtársak! Ha figyeljük a munkásmoz­galom történetét, megállapít­hatjuk azt, hogy a kapitalista rendszerben a munkások el­nyomatása, éheztetése, terrori­zálása nem a kapitalista rend­szer „hibáiból“ eredt, hanem a kapitalista rendszer törvény­szerűségéből fakadt. Mégis, akkor, amikor itt Salgótarján dolgozói küzdelmes harcot folytattak a kapitalisták ellen, senkit nem találtunk, csak a kommunisták magyarországi pártját. Ö vezette a harcot a fasizmus éveiben és a mun­kásosztály érdekeiért. De itt Nógrád medencében az ellenforradalmi idők alatt „Ijszülött munkásvezérek” je­lentkeztek, akik szavukat úgy hallatták, hogy ők a „szegény munkások” érdekében szószó­lók. Olyan jelszót is kidobtak, hogy a „dolgozókat nem ér­dekli a pénz. nekik szabadság kell“. Hát vajon milyen sza­badság? Ok ezzel a szabadsággal tisztában voltak, sajnos, sok becsületes dolgozónak megza­varták a fejét és tudták bito­rolni a dolgozó nép vezetősze­repét. Hogy nem sikerült ne­kik, azt a szabadságot megva­lósítani, amire ők gondoltak, az nem rajtuk múlott. Néhány tanulságot le kell vonnunk az ellenforradalomból Az események tragédiájához tartozik, hogy a nógrádi bá­nyászok, munkások, akiknek, a régi, harcos múltjuk tradí­ciójuk van, hallgattak ezekre az árulókra, akik mind egytől- egyig jól lekáderezték magu­kat. Sajnos a tizenkét éves ká­dermunkánk egy fabatkát sem ér. Mert jó néhány embert nem jól ismertünk. Ellenben a három hónapos ellenforra­dalmi tevékenység kádermun­ka tekintetében mindennél többet ér. Óriási tanulság volt ré­szünkre, az ellenforradalmi esemény. Nekünk munkások­nak, ebből tanulni kellett és tanultunk is. Nem kerülheti el büntetlenül egy bűnös sem a I sorsát. Ki mennyire bűnös, a magyar törvények értelmében, úgy kell büntetni. Ezt kívánja tőlünk a magyar nép, a nóg­rádi dolgozók. Ellenforradalmi tevékeny­kedők elleni harcban született meg a karhatalmunk, melynek soraiban párthoz, munkásosz­tályhoz hű elvtársak vannak. Köszönetét kell, hogy mond­jak innen, a nógrádi dolgozók nevében ezeknek az elvtársak­nak, akik nagyban elősegítet­ték a munkásosztály hatalmá­nak megszilárdulását, kibonta­kozását. Ez nem tetszett az ellenfor- radabnároknak! Ettől féltek ők! Hát féljenek is! Az ellenforradalmárok de­cember 5-én, Nagybátonyban megszervezték a medence munkástanácsának értekezle­tét, ahol azzal a követeléssel léptek fel. hogy a karhatalom listáját adják ót nekik, majd ők onnan a „nemkívánatos elemeket“ menesztik és ők az általuk kívánatos elemeket te­szik a helyükre. Jól is néztünk volna ki azzal a karhatalom­mal, amelyet ők szerveztek volna. Akik megszervezték december 8-át Hosszú tárgyalás után, az a határozat született, hogy min­den üzem munkástanács két tagja a megyei tanács nagy­termében este 6 órára össze­jön és írásban megteszik ész­revételeiket azokra a karha- talmistákra, akik erkölcstelen életet élnek, kártyások, része­A községben több száz fő­nyi tömeg gyűlt össze a ta­nácsháza előtti térségen, hogy ünnepeljék május elsejét, a dolgozók nagy seregszemléjét. Azonban erre az alkalomra betanult kultúrműsort még be sem fejezték, mikor hatalmas zápor zavarta meg az ünneplő közönséget. A mozihelyiségbe mentek és ott folytatták a má­jus elsei ünnepet, ahol Illés Már a reggeli órákban meg­kezdődött az ünnepség. Hang­szóró köszöntötte az ébredő lakosságot. A kora délelőtti órákban az iskolások, az ifjú­ság népviseletben vonultak fel. Nagyon sok zászlót vittek magukkal. A felvonulást népi­zenekar kísérte. Szép volt a termelőszövetkezeti tagok fo­Kazár községben zenés éb­resztővel kezdődött május el­sejének megünneplése. A hely­beli fúvószenekar pattogós in­dulói ébresztették a falut. A bányatelepen volt a gyüleke­ző. Innen az egybegyűltek fel­vonultak a szovjet hősi emlék­mű elé és lerótták tiszteletü­ket az elesett szovjet hősökre emlékezve, Tekintettel a ked­A nagybátonyi bányászok, dolgozó parasztok már napok­kal ezelőtt készültek május elseje megünneplésére. A sportpályán építettek szép dísztribünt, mert mintegy há­romezer főnyi ünneplőre szá­mítottak. Azonban az időjárás megzavarta az ünnepséget, de ettől eltekintve mintegy ezren felvonultak és tüntettek a vi­lág proletariátusának nagy ünnepe mellett. A kedvezőt­len időjárás azonban nem be­folyásolta az ünnepséget, mert az MTH iskola nagy díszter­mében mentek, ahol Andó Gyula, az MSZMP megyei in­tézőbizottságának osztályveze­tője tartott ünnepi beszédet. Sor került a nagy gonddal előkészített kultúrműsor elő­Harcos hagyományához mél­tóan ünnepelték meg május elsejét. Mintegy ezerötszázan gyűltek össze, hogy meghall­gassák Nádasdi András elvtár­gesek, tolvajok, rablók, gyil­kosok. A munkástanács tag­jai a nevezett helyen össze is jöttek, ahol egyhangúlag elha­tározták, hogy ők senkire vé­leményt nem mondanak, ha­nem követelik a karhatalom listáját, mert ellenkező eset­ben általános sztrájkot hirdet­nek. Mi még ezen az éjjelen röp- iratban megírtuk a valót s tu­datosítottuk a dolgozókkal, hogy a megyei és üzemi mun­kástanácsok tagjai mennyire a dolgozó nép ellen vannak, mi­lyen káros ellenforradalmi munkát végeznek; A jóhisze­mű dolgozók meg is jelentek az üzemeknél azzal a szándék­kal, hogy bemennek a bányá­ba dolgozni, de a munkásta­nácstagok, ellenforradalmárok a dolgozókat nem engedték a bányába, hanem hazaküldték őket és lázító röpirattal látták el őket Nyilvánvaló, hogy a sztrájk­ra szervezőket le kellett tar­tóztatni. így Gál és Viczián sztrájkszervezők kerültek le­tartóztatásra.­Az ellenforradalmárok veze­tőinek ez elég volt ahhoz, hogy megszervezzék december 8-án a tömegfelvonulást a karha­talom, a rendőrség ellen és az államhatalom megyei szervei ellen. A dolgozókat azzal mozgósí­tották, erőszakolták ki az ut­cára, hogy a két letartóztatot­tat kell kiszabadítani. Valójá­ban a fasisztáknak az volt a Miklós, a megyei tanács pénz­ügyi osztályának vezetője tar­tott ünnepi beszédet. A mozi- termet zsúfolásig megtöltő hallgatóság mindvégig érdek­lődéssel hallgatta a beszédet, majd utána kultúrműsor volt, s filmet vetítettek. A délutáni órákban kezde­tét vette a mulatság, ahol a fiatalok, öregek egyaránt haj­nalig szórakoztak. gáton való felvonulása, a vas­utasok fegyelmezett, katonás sorai. Diósjenőn az idő kedve­zett az ünneplő közönségnek és a szabadban tartották az ünnepi nagygyűlést, ahol Né­meth elvtárs. a megyei tanács művelődési osztályának veze­tője mondott ünnepi beszé­det. vezőtlen időjárásra, az ünnepi nagygyűlést a kultúrotthonban tartották, ahol Bobál Gyula, a Nógrádi Népújság munkatár­sa méltatta május 1 jelentő­ségét; Az ünnepi gyűlés után az ünneplő közönség közös ebé­den vett részt, majd kezdetét vette a táncmulatság, amely hajnali órákig tartott. adására is. Maconka község fiataljai népi táncot mutattak be. A szorospatakiak az ének­karral lepték meg az ünnep­lésre felvonult tömeget. A mindvégig lelkes nagygyűlé­sen a bányászok nagy tetszés­sel fogadták, hogy a párt ke­mény kézzel alkalmazza a pro­letárdiktatúrát. Megelégedésü­ket fejezték ki, amikor az elő­adó ismertette, hogy az ellen- forradalomban részt vett bá­nyatröszt vezetőket felelősség­re vonják. Az ünnepség után megkez­dődött a közös ebéd, szórako­zás. A fiatalok jókedvűen tán­coltak, az öregek pedig a bő választékban levő ételből és italból fogyasztottak. sat, a Magyar Szocialista Mun­káspárt megyei intézőbizottsá­ga szervezési osztályának ve­zetőjét. Az ünnepi gyűlés alatt is mindvégig lelkes hangulat­Néhány szóban az Érsekvadkerf Kazár Nagybátony Dorogháza Mintegy 250—300-an gyűl­tek össze az ünnepségre, ahol Hajzser József elvtárs. a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt megyei intézőbizottságának munkatársa tartotta. Az ün­nepi nagygyűlés után a közön­ség felvonult a faluba, s lel­kes hangulatban éltették a Magyar Szocialista Munkás­pártot, a munkás-paraszt for­radalmi kormányt. Bocsárlapujtő D * /// ios|eno céljuk, hogy leszereljék a kar­hatalmat, a rendőrséget és el­foglalják a megyei tanácsot. Maguk a fasiszta vezetők, akik minden hájjal meg vannak kenve, nem álltak a tömegek élére, mint ahogy ez rendsze­rint szokott lenni. De a provo­kációt jól megszervezték, melynek az lett a következ­ménye, hogy sok bűntelen em­ber vesztette életét. Ezért fe­lelniük kell a fasiszta szerve­zőknek. Kedves Elvtársak! Országunkban megerősödött a politikai helyzet, helyreállt a rend, megindult a békés ter­melés, de ez nem azt jelenti, hogy már minden munkát el­végeztünk. Még van tenniva­lónk bőven. A bűnösöket ösz- sze kell szedni, bíróság elé kell állítani és bűnük szerint meg­büntetni. ügy kell dolgoznunk, hogy még egyszer be ne követ­kezzen hazánkban ellenforra­dalmi cselekmény. Ennek biz­tosítékára a legjobb kommu­nistákból munkásőrséget szer­veztünk, fegyvert adtunk a kommunistáknak és még több fegyvert adunk a kommunis­táknak. Ez lesz a garancia ar­ra, hogy a munkásosztály ha- talma meg lesz védve. Átszerveztük a rendőrséget, biztosítottuk a közbiztonságot, a becsületes, magyar dolgozó nép nyugodtan dolgozhat, épít­heti szabad, boldog hazáját, a szocializmust. Ezzel párhuza­mosan politikai tömegmunkát fogunk végezni, hogy a becsü­letes dolgozók helyes megvilá­gításban lássák az ellenforra* dalom tényét; A nyugati kapitalisták és csatlósai azon siránkoznak, hogy mi a munkásoknak szer­szám helyett fegyvert adunk a kezükbe. Nem elvtársak! Mi a munkásoknak a szerszám mel­lé adjuk a fegyvert és ha kell, leteszi a szerszámot, felveszi a fegyvert és megvédi szabadsá­gunkat. A munkás-ököl oda csap, ahová kell! Éljen a szabad május elseje! Éljen a nemzetközi proleta­riátus összefogása! Éljen a béke! Éljen a párt! Éljen a szocializmust építő magyar nép! • Pothornyik elvtárs beszéde után Jakab Sándor elvtárs zárszava következett, amely­ben megköszönte Pothornyik elvtárs beszédét és az ünnep­ség részvevőinek kellemes szó­rakozást kívánt; • Salgótarján dolgozói üze­meikben, kultúrotthonaikban folytatták tovább az ünnepsé­get. Csaknem minden üzem­ben kultúrműsorral járultak hozzá a május elsejei nagy proletárünnephez. A városi kultúrházban rendezték meg a rossz idő miatt a városi ünnep­séget. A városi kultúrház ba­lettcsoportja igen kellemes emléket és jó szórakozást nyújtott a megjelent 500 főnyi közönségnek; ünneplő megyéről ban nyilvánultak meg a párt és kormány mellett. Az ünnepséget hangulatossá és széppé tette a gondosan elő­készített kultúrműsor, melyet az iskolások mutattak be. A lelkes hangulatban levő bo- csárlapujtőiek vidám majális­sal fejezték be a május elsejei ünnepséget; Ludányhalászi Zenés ébresztő köszöntötte az ünnepi reggelen a falu dol­gozó parasztjait. Fél tíz tájt gyülekeztek a sportpályán az ünneplő emberek, hogy meg­emlékezzenek a 13. szabad má­jus elsejéről. Az ünnepi műsor Lipták elvtőrsnak, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt megyei inté­zőbizottság kiküldöttének ün­nepi beszédével kezdődött. A délelőttre tervezett műsort a rossz idő meggátolta. Délután a falu gyerekei összejöttek a kultúrházban, ahol vidám ha­gyományos bakfis-báljukat tar­tották meg a kicsinyek. Nyolc óra tájt elérkezett a gyerekek zárórája, ekkor a fel­nőttek vették birtokukba a kultúrtermet s reggelig szóra­koztak; Nagylóc Soha még ilyen nagyszabá­sú ünnepséget nem látott a falu, mint amilyent május el­sején rendeztek a községbe­liek; Legalább kétezer ember gyűlt össze a megbeszélt he­lyen, hogy aztán vidám ének­szóval, harcos jelmondatokkal bejárják a falu utcáit. A hő­sök emlékműjénél gyülekez­tek, ahol az általános iskola igazgatója tartotta meg ünne­pi beszédét. Majd kedves, színvonalas műsort adtak az úttörők. Délután majálison vett részt a falu apraja-nagyja; Este filmet vetítettek le az ünneplő közönségnek, majd a vetítés után a moziteremben szórakoztak reggelig a falu fiataljai és öregjei. Szirák Ez a község ébredt talán legkorábban a megyében, Már öt órakor zenés ébresztő kö­szöntötte a sziráki dolgozókat. Tíz órakor együtt volt a falu lakossága, s a kultúrteremben rendezték meg ünnepi műso­rukat. A járási pártbizottság kiküldöttének ünnepi beszéde után a falu úttörői adtak vi­dám, ünnepi műsort a részve­vők részére. Délutánra kosárlabda- és röplabda-mérkőzéseket ren­deztek, majd a sportműsor után újra a kultúrházba men­tek a falubeliek és reggelig táncoltak, szórakoztak. Palofás Színes, díszfelvonulást ren­deztek az ünnep reggelén a palotási fiatalok és öregek. Ünneplőbe öltözött iskolá­sok, felnőttek, motorkerékpá­rosok, mezbe öltözött futballis­ták, virággal díszített lovasok, csinosra dekorált teherautók kísérték a falu népét az ünnep színhelyére. Délutánra sport­műsort terveztek, de a rossz idő meggátolta a nagyszabású sportverseny lejátszását. A fa­lubeliek lelkes hangulatán a rossz idő sem foghat ki, elha­tározták. az anyák napjára ha­lasztják a remek sportbemuta­tót; Ünnepeltek a téeszek is. Az ünnep előtt borjút vágtak, bort, sört hozattak és vidám jó kedvben ünnepelték a ta­vasz legszebb ünnepét. Karancskeszi A reggeli órákban szemer­kélni kezdett az eső, s később is esővel terhes felhőket ker­getett maga előtt a hűvös északi szél. A nép a rossz idő ellenére is felvonult a zász­lóikkal, virágokkal, zöld galy- lyakkal díszített művelődési ház elé. ahol meghallgatták Szlabej Istvánnak, a megyei pártlap felelős szerkesztőjének ünnepi beszédét. Ez alkalom­mal mutatkozott be a község munkásőrség szakasz, amely­re büszkén tekintett az ünnep­lő tömeg. Szécsény A járási székhelyen mintegy háromezer ember gyűlt össze, hogy a ligetben levő sportpá­lyán ünnepelje meg május el­sejét. Színpompás felvonulást rendezett ebből az alkalomból a kereskedelem, földműves­szövetkezet, gépállomás, s a község dolgozói. Kerthelyisége­ket, zenés szórakozóhelyeket építettek. Tíz órakor vette kezdetét az ünnepi nagygyűlés, amelyet Tóth Béla, a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának vezetője tartott. A nagygyűlés után gazdag kultúrműsor volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom